Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

364 Csongor is Tünde.Csongor. Hah! mi bájra ébredek?Mely szokatlan fény ömöl rám?A lakatlan bús vadonbólE virágzó tömkeleg!Mily szerencsés változás ez?Mit jelent e rózsaláncz,Mely lehabzik vállaimról?S e gyönyörfa, melly az emlékTükörével a mosolygóMúltba visszaboldogít?Mit jelent a fénylak ott,Bámulandó koronájaA kopárnak? mindezek.Mely hatalmas kéz csodái ?És valók-e? vagy talánA hiú lég tneményi,S csúfolódnak álmaimmal?(Tande, s utána hat kisér leányi jnek, fátyolozva.)Mit szemlélek? mely seregJ a fénylakbó! elém ?És ki az, ki oly dicsnJár ell a szép seregben?Mely hatalmas csillagoknakFénye j itt eltakarva?Mért remegnek ízeim,S mint a megrezzent idegMért ad c szív kétesenFájdalomnak és örömnekEgybetévedt hangjait?Elborulok e helyen,Tisztelettel elborulva,Lásson ösmert és nem ösmert,S már imádott asszonyom.Tünde (egyedai köreiebb j). Utas, a ki e magánynakSérthetetlen szent határitÁltalhágni nem remegtél,Vakmer te, szólj, ki vagy,Mellyik tartomány lakója.Mily szüléknek gyermeke?