Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

35^Csongor és Tünde.Áslak, áslak, addig áslakKörmeimmel, míg kivájlak.(Vájni ktzd a fa tövíben. A manók három fell j5nek.)KuRRAH. Mit találok, mely szerencseBerreh. Melly öröm, hogy összejöttünk.Duzzog. Szent a béke már közöttünk.Berreh. Merre jártunk?KuRRAH.A hegyen túl.Duzzog. Én a völgyeken mulattam.Hát te, bátya?Berreh. Tengeren túlElszakadt a bocskorom.KuRRAH. Egy boszorkányt hátba vágtam,Elszakadt az ostorom.Duzzog. Fergeteg jött, a palástotÖsszetépte hátamon.Berreh. Mit csináljunk, mit miveljünk?Zúg az éhség ölyve bennünk.KuRRAH. Szép mulatság a zene,Jm, egy régi czimbalom.Berreh. Én egy rozzant hegednekRégi fáját hordozom.Duzzog. Három a szám! hangotokhozBodzasípomat fuvom.KuRRAH. Csendesen ! mit látok ott ?Berreh. Mely dics ág a kopáronKuRRAH. Halljátok tanácsomat.Készen vár ránk a szerencse.Csak kezet kell nyújtanunk.Berreh, Duzzog. Halljuk, halljuk.KuRRAH.A fa ottEgy tündérnek égi fája,S a ki azt körmével vájja.Az Mirigy, a vén gonosz.Rajta menjünk, megkötözzük.Hárskötéllel összefzzük,Hársfa lyukba czövekeljükMíg világ lesz a világ.Onnan el nem szabadul.