Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

Második felvonás. 3 1Viszálkodásunk a kegyes reményt. —Még is kimondom, nem hallgathatokKirályom, e napokban számosanMeglátogatnak honnunk nagyjai.Yigasztalatlan el ne küldjed ketBékét kivannak, add meg azt nekik.Salamon. S ki kényszeríthet engem nem csatázni,Ha békeségem háborítva van?Ernyej. Az még ezentúl lesz csak háborítva,S nem kényszerítés a tanácsadás.Salamon. Igen! beszéltek, hogy higyünk, s ha márJól elvakultunk, visztek, mint akartok.Ernye]. Setétek a te képzetid, király;Oh bár beszédem által oly világbanLátnád hazánkat, mint a déli nap.Salamon. Hah, mennyi bajba ütköznék szemem!Ernyej. És mennyi bajtól menthetnéd meg azt.A mely király h népének szivébenMint trónusán ül,gyzhetetlen az,S mindenható, mint égben Istenünk.Szeresd, kiméld a népet, oh király :Közötte még most nincs sok gylöld.Salamon (fól, s alá járván, végre Vidhez fordulva). Mit mOndaSZViD (erltetve). Nem tagadhatom. [ehhez ?Salamon. Nem? Én felled mást hiszek vala.ViD (magában). Azért kell épen most igy szólanom.Salamon. Hát két királyod már felejtve van ?S midn királyisága szép egéblLelépni készül elhlt érzetem.Nincsen haragra gyújtó szózatod?ViD (erltetéssel). Ha mindenek, mint mondja Ernyei,Békét kivannak, ill, hogy mi isBékét javaljunk ; mert a köz kívánságHasznodra csak: károdra nem lehet.Ernyej. És ezt ne vedd erltetés gyanánt,Mert tudd, királyom : legszebb jót akarni,S önként leginkább ezt te akarhatod.Salamon (gondolkodva). Önként leginkább én akarha-És legszebb jót akarni? jót akarni, [tok?