Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

32Ó Cfongor és Tünde.Szólj, parancsol), mit tegyek.A világot, mint darab húst,Érted fölfalom, ha kell.—Eltaláltam, már vidámabb,S ah a lelkem! hogy' mosolyg,Olly ördöngös kedvesen,Mint a teli pinczeszáj,piros bor állMelyben aMost majd én isAhILedér. AhIBalga. Ah 1rá sóhajtok,Ledér. Az élhetetlen IMár nekem kell arra térnem.Mert különben ott ragad.Kedves -Balga. Oh én boldog állatMinden emberek között!Ledér. Nem vigasztalsz meg szavaddal ?Lásd, én bús vagyok miattad.Mint az árva gerlicze.Balga. Oh, a lelkem giliczelTán meg is kén' már ölelnem?Úgyde Csongor? megbocsásson.Hogy nem sziveltetik,Es hogy Balga szebb kölyök tán.Arról Balga nem tehet.Ledér. Ott kemény lesz térded alja —Balga. St itt jó helyen vagyok,Hagyj pihennilábaidnál.Ledér. Oh ökör, st csorda! mit csináljak? (Balgához.)ím, hogy kedvedet tegyem.Itt ölellek, édesem.Balga. Ó ölel meg, oh szerencse,Légy szelíd bor, meg ne fojts.Ledér. Szíved a rév, ott kötök ki.Ékes ifjú, el ne zz.Balga. Oh, én ékes ifjú, én!