Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

Második felvonás. 27Enyelgve, játszadozva elálltának,S pártát füzének illatos virágból,Hogy azt viselje tiszta homlokán ;Apák vigadtak, és anyák örültekVíg serdülket látva víg körében.Most hogy zajára a hai-cz vad szavánakPártája hullva szerte bujdosik,Egyszerre megsznt a zajúit öröm,S bús aggodalmak sírnak nyomdokán.E bujdosót, a békét, hajtom én.Tán föltalálom még itt nálatok.Ennek Fehérvár fényes udvaraEgy ellenséget, egy halált nevelt,De a szelídség hajlékában itt,H kebletekben itt, még feltalálomAz égi békét, mellyért fáradok.Adjátok t ki, e nagy bujdosót,A bel hadaktól retteg hazának,Hogy míg ez enyhül aggodalmiból,Szép híreteknek keljen csillaga.László. Jámbor beszéd ez, s csendes lelkedetH hangjaidban festi szózatod;De mind ezek nem rajtunk állanak.Nekünk a békét vassal kell takarnunk.Különben ellenségünk martaléka.És rossz kezekben bnöket terem.Vagy mink, kik nem sejthetve még okát is,A bíboros rokonnak kedviblEgy álnok által számkivettetünk.Mi csúszva menjünk ifjabb térdihez,S árpádi vérünk rabbá hljön ott.Hol nagy királyi seink nyugosznak?Dezs. Nem úgy óhajtom én a békülést.A mit tevék itt, szint' azt ErnyeiMár elkövette a király eltt.Azt kérjük csak, hogy összejjetek.Majd a szigetben száll meg a király,Ott a rokonság egy tekintetétlElolvad a vád dermed fagya :