Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

Siiíiimon király.Oh így lenéz a sorsok Istene,S nem hagy bajunkban, mellyet ránk vetett.László. Mélyen van itt a békeség beírva,S csak a ki bántja, én azt büntetem.Légy boldog, Géza, nem késem soká. (El.)Géza. El hát ti kedves gondolatjaim,S vad háború, te fogd el gondomat.Hogy míglen erre készülök, talánA nyugtos élet ismét visszatérjen. (El.)(Püspöki lak Gyrött.)Ernyei,Dezs.Dezs. Mi hajtja hozzám mostan Ernyeit?Irtóztatón üvölt a fergeteg.Hegy, völgy riadva borzadoz fagyában,S a vad fa lombja, mint az sz haja.Egyenl dühvel marczangoltatik.Barátom, engedd értenem, mi hozE tájra ily szörny nap estekor?Ernyej. Szörny lehet neked, nem az nekem.S ez sz fejnek nem szörny semmi már,Ha szép hazáját a magyar ledöntiHa végre avval eltemettetik.Vagy tévedezve bujdosik vadak közt.És sírva néz a napvilágra is.Dezs. Ne mondd tovább borzasztó álmodat,Rettent az engem, mint szavad, s magad.Szólj, mely baj érhet ; a titok gyötör,S csak a tudott baj várhat kész segélyt.Ernyej. Más veszte napján retteg : én elre,S oh bár csalódva, féltem e hazát.Ellenkez két csillag áll fölötte,S ha összecsap : lerontja mindenét.Bajtársaim! egyszer már elolthatokA lí'zadás pusztító lángjaitÖrülve visszatért a földmivesTelkére, s pásztorok sipoltanak