Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

ötödik felvonás 253Laczfj. Én, én ; de ne lennék Laczfi bár,Lennék inkább ordító fergeteg,Vagy mennyköveknek ég zápora.Rózsa. Jaj! mit jelent e szörny készület?Laczfj. Jer innen el fiaddal, bús anya.Jer, merre én vezetlek; egykor aSebes vitéznek elkötéd sebét,Bizd rá magad most, és jöjj innen el.Rózsa. Ne híj el innen, Laczfi, oh ne híj.Lásd, mindenemnek itt van vége, s énMinek mennék meghalni máshová?Laczfj. Meghalni ? nem, meghalnod nem szabad,Míg a haragnak napja eljövend.Add bal karomba a fiút, anya.Rózsa. Hová vinnéd?Laczfj.Ne kérdezd, add ide.Lásd, kik futosnak a veszthelyen.Halálszem, éjszín emberekLetipornak erre jöttökben, s fiadFejét lovoknak lába megtöri.Jer innen, nincs azokban irgalom.Rózsa. Oh, mely zaj ez? kik zúgnak oly nagyon.Laczfj (féire). Bár meg ne sejtse, hogy most vesztik t.(Rózsához.)Menjünk, ha fiadnak még jó anyja vagy.Vagy nem remegsz a bn tekintetétl ?Nézd, ott ama csillámló fegyverekBnnel vágynak kitömve, a sisakFarkasvelvel teljes, ménéiSárkánytejen hízottak, és ölVillámmal vannak megpatkolva. FennArany nyeregben nyargal a gonoszság.Gyalog fut a jó, s eltiportatik.Nem félted, anyja, e kis gyermeket?Rózsa. Sötét az én szemem, s rém hangzatokSzaggatva futnak által lelkemen.Oh, itten éj van, vígy el máshová.Laczfj (átveszi a fiút). Elviszlek, add át a fiút kezemre.