Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

236 -^7 itíjdcsk:Egy kardot adj, én mind kiirtom ket.Beszegdöm hozzád a bn ostoránakS míg élek, nem lesz egy gazember isVerkbe mártom szent oltári dat,Dlt csontjaikból alkotok hegyet.Imádkozó és megtér helyi.Oh, hogy kiadtam kardomat kezemblCsak e hitetlent öltem volna meg.Nyugodtan szállnék a sír éjibe. (Letépvén a köteleket.Heverjetek ti szolga madzagok!Hány ember élne még, ki már nem él,Ha rajtatok megfúladt volna egyPokol tüdbl suttogó tanácsos,S hízelkedk, érczborju papjai. (Zúgás.)Jön a király.KoNT.Ébredjen lelketek.Ne lásson rajtunk semmi változást,Ez egy örömtl megfoszthatjuk t.Zstgmond Vajda fival j, beszélgetve.ZsJGMOND. Korpádi, Laczfi hol maradtak el ?Vajdafi. a nagy zavarban Laczfi elsuhant,Korpádi fél halálban ott maradt.Hol sírba tettük eldúlt lányomat.Szót ember attól nem hall tán soha.De mély sóhajt és árva nyögdeléstS ha minden ellenséged marad,Nyugodtan élhetsz, békén alhatol.Zsigmond. Itt kéne állni minden ellenimnek,S kényemtl várni életet, halált,Hogy egy csapással a vak pártütéstKivégzenk, e százfej gonoszt.Balúl tevéi, hogy nem hozád el ket.Vajdafi. Balúl tevék, hogy hoztam ennyit is.Más volna sorsom, s mely tán folyni fog.Nem folyna vér a hitszeg miatt.Zsigmond. Osz ember, én imént halmoztalakJótetteimmel, s most te így beszélsz ?