Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

2 3'^ A bujdosók.A hol te nem vagy, jó az mindenütt,Csak ott tekerg, féreg, hol te jársz.]fj. Gara. Kígyónak mondasz, s nem félsz a fulánktó) ?KoNT. Oh, hogy ne! add ki undok mérgedet,Látom, szemedben ég a káröröm.Az a pokoltz, mely szivedben él,Szólj hozzád méltót, mondd, hogy elveszünk.Hogy hitszegésed az, mely eltemet.Ifj. Gara. Nem rosszul érted küldetésemet,S ámbár barátom most sem vagy, talánMég mondok ollyat, a mit nem szeretsz.Halld meg hát, Kont, s ti többi pártütk,Hallgassatok rám, s jól megértsetek:Azért küldött hozzátok a király,Hogy, majd ha elj, térdre hulljatok,S a vétkesül eljátszott életet.Ingyen, kegyelme által,Vegyétek vissza,kérelemmelmint ajándokot.Ezek saját fölséges szózati.Te pedig, kevély és dölyfös, vakmer Kont,Ki országunknak fölkent rfejétMegkáromoltad, s rá kardot fogál.Borulj porig, s esküdjél meg neki.Hogy a mit tettél, ész nélkül tevéd.Mint részeg, vagy még inkább mint bolond,Akkor, ha látja, hogy nagy ggödetMegtörte bánat és fohászkodás,Akkor talán megenged néked is.És visszaadja jószágid felét.Ezek királyi rendelései.Feleljetek, hogy hírt vigyek legott.Kont (társaihoz). Barátim, a mentség órája itt vagyon,Feleljetek, hogy térdre hullotok.Sokan (zúgva). Az nem lehet, az nem magyarhoz illik.Kont. Hogy sirva koldultok bocsánatot.És nem talán ? A verség és szegényKis magzatok kedvéért megtehetjük.Mjndnyájan. Gyalázat arra, a ki megteszi.Kont. Porig borulva kérjük, imádjuk t.