Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

1 o Jl bujdosók-Vajdafj. S mitl, te holló, tán a dzsöléstöl ?S így áll-e rt a hajdú nálatok?Korcsolya. Hej, így bizony; de Konrád tudja azt,Nálunk az rök fáradt emberek,Hogy míg a többi talpon van, neki.Ha mámorosVajdaf] (megüti). Mennydörg harag!Te itt mesébe állasz, szemtelen,S elled a rab elvész, elszökik?Korcsolya. S hát elszökött? No, az nem üdvözül.Az embert így megcsalni ! Mondta volna,Hogy elszökik, tán megfogom vala.Hehe, szegény fi hát csak elszökött!Vajdafi. Tisztulj ellem, részeg, vagy bolond,Küldj társaidból, a ki szólni tud.Korcsolya. Csak a szokás, csak a szokás uram,S hát társaimból küldjek, mellyiket?Vajdaf]. Te még is itt vagy, kell, hogy bántsalak?Korcsolya. No, elmegyek hát. Majd ha tudni vágynál,Kont hol lakik, hol voltak Laczfi, Kont,S milyen vidék az, a hol lakik.És milyen ország, mellyik tartomány.Aztán csak engem kérdezz, Korcsolyát.(Mintha menni akarna.)Vajdafi. Mondád, hogy Korcsolyának hívatol ?Korcsolya. Ohó! hát köllünk? kérdik a nevet;De azt még meg nem mondjuk oly hamar.(Visszasompolyog, s vállát húzogatja.)Ez a vállam lejebb van mint amaz.Oh, én öreg legény vagyok.Vajdafj (félre). Utálatos nép! mindent pénz után tesz.S ez ostobábbnak készebb látszani,Csak hogy jutalmát jókor elvegye. (Pínzt vet le.)Korcsolya (mána nyúi). Hohó, hohó, a pénz, a pénz, a pénz.Ha meg ne fogjam, most is futna tán.(Vis.