Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

Els felvonás.iEz minden, a mit hirdethet szavam.A merre jártok, harczot zengjetekHarcz most az élet, bn a békeség.Vid kész sereggel jár a széleken.És azt ordítja: «Kelj fel csillagom!Megyek temetni Gézát, a dicst,És sirhalommá öldösöm hadátFöl! föl! vitézek! a király nevében.))Ám jj el, ördögök futója, jj csak el,Tudom, rekedtté metszem torkodat,S nyelved tövébl kürtöt vagdosok.De már nem késem, Géza tudja meg,Mi vár fejére, Gézához megyek. (Ei).BiKÁs. Csak vissza hát, te vas sisak, fejemre,Én készen állok. Harcz az én apám.És mostohám a béke. Rajta Szónok,Keljünk Biharnak szélveszes fokára,S hogy mennydörgésként halljék szózatunk,Onnan kiáltsunk háborút, halált.Szónok. Megállj, Bikás, az nem megy oly mohón,Végét kell várnunk, és még akkor isMeggondolással látni dolgainkhoz.Bjkás. a kardfogásnál nincs meggondolás.Szónok. Kétlem ; de ím a fejdelem közelget.Géza, Bátor (jnek).Géza. Rossz hír hozója lettél, jó Opos,De gylölt nem vagy érte : a kezet.Mely álmainkból fölriaszt, midnVeszélyek ülnek zárt szemünk fölött.Bár éddel alvánk, nem lehet gylölnünk.Szónok, Bikás, ti szedjetek hadat,S ha megszedétek, jjetek legott.Mert rossz világ van : vasba öltözöttA békeségnek nyájas angyalaS véres trt hordoz honnosink között.Hségetek, hiszem, nem ingadoz?Szónok. Okot nem adtunk e kérdésre még.Vörösmarty munkái, 111. i