Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

Harmadik felvonás. 1 97Vigyétek alegalsó bolt alá.(Konrád egy más mellékajtón levezettetik.)S ti tudjátok meg, a kegyes királyA bujdosóknak megbocsát — azértÜldözni ket többé nem szabad,Nem gyújtogatni ; mert ki ezt teszi.Vagy mer parancsom ellen mozgani,Fán szárad az, s a vaijak étele.Mindössze is hát az lesz dolgotok:A bujdosók tanyáit fölkutatniCsendben, titokban, s a ki oly szerencsés,Hogy tán gyülésök pontjához vihet,Annak jutalma nálam tíz arany,S hópénze mindeniknek kétszeres.(örömzaj a hajdúk között.)Széledjetek, hírt itt ád, a ki tud. (Hajdúk el.)Júlia (j). Atyám, mi baj ért téged? HangosanÉs indulattal hallálak beszélni.S mit akarnak itt e szörny emberek?Ah jó atyám, én rettegek nagyon.Vajdafi. Leányom! a hol én vagyok.Ott nincs okod rettegni, s engem isBaj más nem érhet, mint ha téged ér bajAzért jer innen, s míg így töltve leszA ház, e részét meg ne látogasd;Intlek, kívánom és parancsolom.JÚLJA. A mint kivánod, úgy lesz, jó atyám.Vajdafi. Jer, jer, szavadnak sem hiszek, mig itt vagy :Házam jobb lége itt megrontatott. (El.)(Erd.)KoNT. Itt volnék, a magánynak szent helyén,A csendhazában, bérczeim között,Hol a szerelem legels napjait,Nem látva, nem zavarva senkitl.Mi boldogul, mi kéjjel töltenéLehajtott fvel most a gyáva búUtend tanyát itt s vad, vadász maga