Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

Harmadik felvonás. 1 93És szaggatottan, pusztán, csúfosanCsak a viharnak áll ki czéljell ?De nem, nem úgy van. Ugy látszik, keserv,Nem a gylölség hajtja t tova,fölsohajtás hangja nem harag.S aOh, gyáva szív, oh, gyáva lélek én,Mért kellé t is búba vonni, mértEz áruló ajk zárva nem maradt?Ha szána már, mért kellé gyász nevemmelSzép láthatárát elborítanom 1És még is elhagyottat, védtelent,S tán elveszendt mért idm eltt.Mi vonna más, ha ez nem? szánvaÉs nem megvetve attól, kit szivem,lenni.Mint tiszta lelket, mint dicst, imád.Ha elfogyandók ifjú napjaim.Miért ne nézzek még ez egy virágra.Mely életemnek végfokán terem?Oh, minden elhagyott már, mindenemiDe ez érzelemmel síron túl megyek,S örökl üdvöt alkotok belle.JÚLJA (j). Lásd, visszatérek, egy gyász gondolat,Melyrl tilalmas szólni, hajta elImént körödbl ; megjöttem megint,S kérlek,bocsáss meg távozásomért.Vagy inkább mondd el, oh mondd, mért vagy itt.Mi bal szerencse üldöz, s lánczidatMely tévedésnek bne rakta rád?Vagy nem, ne mondd el azt is : nnemünkCsekély itélni, a mit férfi tesz,Csak azt beszéld el, lelked vádol-eVagy méltatlannak tartja lánczodat?KoRPÁDi. Hagyj hallgatódnak lennem még tovább,Oh, szólj tovább, hagyd megtört lelkemetMerengni édes szózatod dalában,Hogy elfelejtsen mindent, a mi nincs:A kárhozandó multat és jövt,S csak abban éljen, a mi van jelen.VOrCsnurty munkái. IJl. 13