Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

í9iJí bujdosókDe búval hordja lánczait. — Szegény,Tán bujdosó volt, mert hazája nincs,S t a poroszló, mint gonoszt foga,S tán éhezik, tán ég szomja van?Megkérdezem ; mert szenved nagyon. (Korpádihoz.)Sznjél meg, ifjú, búban csüggedezni,A bal szerencse, mint a jó, múlik,S örömre búra nincs nagy ok soha.Tekints azokhoz inkább, kik veledE változásban trik, a mi rossz,S részvéve készek hozzád állani.Szólj, mint segítsünk rajtad? EnyhedlMi jót kivánsz megtennünk? — Nem felel,Talán gyanúból, tán bú fojtja el,S míg lelke sír, nem szólnak ajkai.Ne félj, ne tiltson szólnod a gyanú,Nem én rakám rád a bilincseket,S én nem vagyok, ki bajt hozzon rádAh, el ne fordulj. A fal néma hozzád.Nem látja, mily fehérek arczaid,S fáj dal mid árnya rajtok mint borong. —Oh, ez bizonynyal nem lehet gonosz.Srn patakzik mind a két szeme.És a gonosznak nincs könyzápora. (Korpádihoz.)Ugy látszik, háborítom csendedet,S itt létem bánátidnak kútfejétKeser folyammal ömledezteti.Eltávozom hát, s a mit tiltanodTávollevtl nem lehet, magambanFogom kivánni könnyebb sorsodat,S korodhoz ill vígabb kedvedet.KORPÁDI (elébe borúi).Ne menj, ha még van egy könyed, ne menj,Korpádi, a halálban üldözött.Az elveszettnek öcscse én vagyok.JÚLJA. Oh, jaj neked, jaj szdnek, Júlia!KoRPÁDi (fölkel).(Ijedten eltávozik.)Vázzá ln hát az s Korpádi név,S irtózik attól minden, a mi jó?