Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

"Harmadik fehonás 191Konrád. Nincs a magyarnak szíve.KoRPÁDJ.Oh, ne mondd,Itt fojts el inkább, és temess alá.Konrád. Azért van illyen hosszú életem,Hogy végedet megérjem? Nem, fiam,Ez sz szákállra és e jelre ! nem.Még élned kell szép hosszú életet,S örömben látnod éjét és napot.Kövess, még megfordulhat a világ.Jer szk tanyámba, ott lakunk együtt,S míg e gyarló vén lábak tartanak,Nem kell búsulnod — jók az emberek.Korpád] (rövid elméJet után).Ha csak vagy két nap adsz is enyhelyet,Jó ember, én követlek, menj el.Konrád (felre). Konrád, ha még egy ily munkát teszesz,Az ördög hozzád iskolába járhat. (El.)(Vajdafiháza.)Én nem vagyok hát Zsigmond gyilkosa,Álnok Garáé sem ; mert él az is,S a vélt halottból üldözm leve.Hiába búttam a föld rejtekét:Hajdúi fölzavartak onnan is.Oh, a bilincs nem oly nehéz nekem,S bár mily jövend, mint e gondolat,Hogy végezetlen munkámért veszek 1S mért épen itt, mért épen e helyen,Oh, mért talál itt a halál keze,Hol már egy ég üdv nélkül sorvadoz,Szerelme-dúltan a leghbb leányszív.KoRPÁDi (vason).De ím jön, oh szem, meg ne lásd, te szívSznjél dobogni, mert — mert ez , ez !JÚLJA (j). Jaj, mely tekintet, millyen hangzat ez IBús a bilincsek csörtetése köztAz elhagyottnak rabtekintete,S ez ifjú még, és könny tagjainMint a lefoglalt párducz, délczegen,