Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

86 A bujdosók-Imre.Nézd, ez harmatos.Csóka. A szív esje hint rá harmatot.Imre. Ezt még sem eszem meg, ez nagyon vizes.Csóka. Akkor keservet ennél meg, szegény.Imre. Mit mondasz, Csóka?Csóka.Azt mondom, hogy aTatár királynak sincs jobb étele.Imre. Oh, mennyi van még. Én, ha felnövök.Tatár királylyá teszlek.— Oh anyám.Te alszol még is, ezt neked hagyom.Csóka. Hiába várunk, már aligha j.És itt is ember jár. — Hagyd álmodat,Kemény az ágyad, kelj fel asszonyom.Rózsa. H lélek, a bánat nem alhatiLDe hát jerünk, ha menni kell,Ha sírba is, nem gondolok vele.Vidd Csóka, kérlek, azt a gyermeket.Fáradt szegény, hosszú az út nagyon.Csóka (fel akarja Imrét venni).Galambfiat visz a sas.Imre. Nem, te Csóka vagy.Ha tudsz röpülni, érj el, én futok.Csóka. Oh, bár elérném még jobb sorsodat.KoRPÁDJ (körültekintgetve j).E kardot egy hajdútól vettem el,(E1.)S hogy meg ne öljön, én öltem meg t.Most földanyámban sírt ások vele.Mert ismét ember, üldöz közéig.Jöttömben itt egy róka künn szorult,A torkolatnál elnyomák; de mostMagamra zárom titkos lakhelyét. (Kardjával ásni kezd.)Tágulj gödör, borulj fölé haraszt.Ne légy nagyobb, mint egy szk sírverem.Beléd megyek, ha benned a halál.Ha szinte Zsigmond lelke itt nyög is.(Levonul, s egy bokrot maga fölí húz.)KoNT(j). Most mondhatom, hogy el vagyok hagyatva.Oh, nagy remények, hol keresselek?Az ég nem ösmer, a föld megtagad.