Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

Második felvonás. i77S hizelkedéssel inkább, mint ervelHódítsd magadhoz országod szivét.Légy könnyen ingó, mint a gyenge fa,Mely szinte földig hajlong a szelekben,De szüntökön kinyújtja ép fejét,S mosolyogva nézi a futó vihart.Ha jobb erbe hoznak napjaid,S gyököt ver pártod, mely még most foganszik,Nem minden szélre kell meghajlanodErsen állhatsz, mint a bérezi tölgy,Melynek keményén sok vész megtörik,S a rettent sas fészkel lombfején.ZsJGMOND. Egészen mássá tettél most, Gara.Tanácsod tetszik, véremmé teszem.De a gylést most titkon hallgatom.Levetkezem magamról a királyt,S ha látom, mint áll dolga, fölveszem,Hogy tudjam a különbség hasznait, (ifjú Garához.)Ifjú! királyi czímeimnek re lészsz.Els nagy tiszted ez legyen. (Zsigmond, Gara el.)Ifj. Gara (megáll egy nyilt ajtó eltt, hol a korona látszik).Dics magasság! ily közel vagyok hátHozzád, s ne nézzek tündökl szemedbe?Mitl parancsot vesz tíz tartomány,Az most Garának bízva van kezére,S Garának vére nem víz. Jer ragyogvány,S te századok palástja, melybe hajdanA szent királynak hölgye varrt betket,Mely a hatalmas László vállaitAlig födözted két nagyság miatt;S a tengeren túl harczoló LajossalSok nemzetekre mint egy ég borúlál,A szk Garára jer most, légy ruhája,S hagyjad ragyogni egy pillantatig.A lélek büszke büszke öltözetbenLássuk, hogy áll meg a király Gara. (Bemegy.)Vörösmarty munkái. III.