Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

I if Salamon király.Nyugalmatoknak el kell bomlani.De Vid magában most sem nyughatik ;Ébren van , hogy mások altakorKinyújtsa nagyra tárgyazó kezét.Avagy nem jól cselekszik a bagoly.Kivetve lévén a madárseregbl.Hogy rejtekében éli napjait,És asetétben dúlva tévedezvénÉjjelhez ill dolgokat müvei?A napvilág nem kedvez tetteimnek,A bajvivók egén nem els csillagom,Az si nagyság, czím csekély nekem,A hír, dicsség hozzám mostohák :Kedvezz tehát, setétség fátyola.Beléd borítom régi titkomat,S a színelés lesz gyz eszközöm.Ha majdan így elérem végemet.Irtózatos dicsséggel kelekA földbiró hatalmasok közé,Mint egy lidércznek hirtelen tüze. —Nándori te áldott vagy nekem, tebennedVetettem el szerencsém macrvait.Már a királynak szíve meghasonlott,Most hírt eresztek országszerte, hogyA fejdelmekre haddal megy legott,S ha nem vigyáznak, elvész életök.És így, akarják vagy nem, víniok kell. —De mit beszélem én ezt? hátra van mégJobb része dolgaimnak, rajta hát!Oh régi gond! emeld föl lelkemet,Kedvezz, viszálkodások angyala.Nagy áldozat lesz nem sokára béred.A lázadás szikrája már kitört.Lobbanva száll majd a királyi székre,S fejedelmi polczról hinti lángjait,S az életoltó füstöt tétova. (Ei.)