Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

174 -^ bujdosók-J^orpádi (elj).Mit láttam? oh, ha álom, mért jelent meg.Ha jobb valóság, mért múlt ily hamar?Megnyílt egem, hogy lássam, s elborult.Hogy hasztalan sóhajtsam üdvömet.S bátyám, te ily jegyest hagyál ide?Oh, gazdag élted mint lett semmivé!Te mennybe keltél, és ez földre szállt.Egymást keresve eltávoztatok.Miért belém nem szállott életed?Vagy nincs-e bennem? Nem Korpádi vérAz, mely szivemben lángoló habot vet?Mi volna bennem nem testvér vele.Hogy azt sasoknak hányjam ételül?E kéz, ez arcz, e lélek, nem, nem, ez.Ez nem Korpádi, mert boldogtalan.Nagy eskü tartja földi lánczokon.Szerelem egébe nem röpülhet el.Szerelmet mondék? vissza gondolat!Ez ajkakon nevedre fagy ragad. — (indúi.)Nem nyughatom, itt még boldogság lakik.Ez Sólom halma, s rajta kék virág,Korpádi az, ki róla szed virágot, (Virágot szakaszt.)Jj lányka, és mondd : szélvész törte le. (El.)(Buda.)(Tágas terem, mclybSl többfelé ajtók nyílnak.)Zsigmond, Gara nádor, hátrábt ifjúGara.Gara. Gylésben ülnek nagyjaink, királyom,S mély hódolással hínak általam.Zsigmond. Ma nem megyek, te ülj elül helyettem.Gara. Csak most ne tedd ezt, halld tanácsomat,Bizalmokat kár evvel rontanod.Zsigmond. Mit rontsak el, ha minden rontva van?Ti nem becsültök engemet, Gara.