Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

I jo A bujdosók-Reggel magam pap, a ház templomom,Késbben a ház hangyaboly, magamCselédeimmel hangyanép, keményMunkánk miatt ház és kert nyögni fog,S megcsípjük, a ki útban áll. Ha vendégTalál beütni, rátartós, — nem is,Olyan leszek, mint változó szivárvány,Mely mindenkinek másképen tnik.Az sz uraknak hosszú szép köszöntéstMondok, ha jnek, hosszabbat, ha mennek.Míg itt mulatnak: ((édes bácsi, tessék!Igen vagy nem)), vagy még inkább öigenDEz lesz beszédem, s kedvez mosolygás,S egy drága csók ; mert azt is kedvelik.S ezeknek ágyat asztalhoz közelVetek, hogy onnan egy bizonytalanLépés is a nyughelynek adja ket.Vajdafj. Keserves írást adsz az sz urakról.De halljuk, a sor másra is kerül.Júlia. Szomszéd leánykák jnek? oh, azokkalKönny lesz bánni. Majd az új mezreSétálni hínak. ((Nem megyek, ki látta,Hogy szüntelen csak ifjakról csevegjünk ?»Nem, ez •— nem illik. ((Borcsa édesem.Eredj le, kedves, a borsók megé.Tzz kis karókat, mint te, oly kicsint,Úgy, kis babám; — - te a virágokatÁpolgasd, Rózsa, szép virág magad.Vigyázz, hogy gáncsos ültetést ne tégy;Ölellek tisztelettel, nénikémTe meg majd öntözz, úgy-e megteszed?Tudod, hová kell sok, hová kevés.Mert mindenek közt legbölcsebb te vagy.íMajd így köszöntöm ket, és keményParancsolójok, rendelést teszek,S vezérbotom lesz kényes liliomszál.Ha pilledezni kezd a szép sereg.Munkánk után csekély uzsonna vár,S három galambcsók, s a ház puszta lesz. —