Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

1 66 Ji bujdosók-KoNT. Oly józan voltál, mint a tiszta nap.IsTA'ÁN. Hogy ellent tartsunk? öljük a dulókat?Jó volna, csak lehetne. Oh, barátom,Még az korán van, oh, még várni kell.KoNT. Nem, várni többé, várni nem lehetKengyelt kell nyomni, nem lágy pamlagot.Yagy nem tudod, hogy Laczfi dúlva van,Égetve s dúlva, mint a puszta gócz,S szél fúdogálja felvert házhelyét?Vagy csak beszéljen eztán a magyar,S ne merje karja, a mit nyelve szólt?Én, én, ki most eltted állok itt,Feltámadék az üldöz had ellen,S kisebb hadammal szét s levertem azt.István. Újságot mondasz, Kont, s nem kedveset,VaJóan, bajtárs, ez megháborít.Hát Laczfi dúlva, és te támadó?Oh, ez korán van még, nagyon korán.Garák nagyon hatalmasak,Még aS hitökben nem bízhatni teljesen.De még nincs veszve minden, halljA mit hiába bánunk, hagyjuk elA bolygók sorsát boldogabb idre.Nem késik az, de várni kell reá.Te meg maradj váradbantanácsot.csendesen,Tán elfelejti Zsigmond hajdúit;S ha nem, hadadhoz mink is adhatunk,Ne hidd, hogy nem, csak jókor hírt közölj.Kont. Sajnálom, hogy tanácsod késeiÉn szinte bolygó s hontalan vagyok.István. Imént mondád, hogy gyze kis hadad.Kont. És elveszett.István.Hogyan?Kont.A hajdúságEgy része mindjárt kezdetén futott,A másik harczolt végs emberig.Holt testeik s elhullt szolgáiméEgyütt borítják a bús vérmezt.István. És e szerint, te néptelen maradtáJ?