Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

Második felvon ás. j 6 3Mint a vakand, kimászunk földanyánkból.Ha emberünk vagy, nyújtsad jobbodat.KoNT. Haj! ennyi inség iJy kicsin helyen.Itt jobbom, bal szerencsém záloga.Laczfj. Ne mondd ki e szót, öljük el nevét is.Mondj jó szerencsét, ez lesz jelszavunk.KoNT. Hát jó szerencsét, én tovább megyek.Laczfj. Szólj, a poroszlók nem keresnek itt?KoNT. Nem, mert halottak senkit sem keresnek,Laczfj. Ez a te munkád, Kont, s piros vasadEmlékül állhat egykor sírodon.Esküdj barátunkká.Kont.Már az vagyok,S inség, halál barátim énnekem.Oh, Laczfi, hitted ezt egy év eltt,Hogy futva láss, földönfutó te is?De így van, és az elfolyó patakMár vissza nem foly boldog napjainkkal.Laczfj. A sors patakja el nem folyt egészen,S a múlt helyett még boldogabb jöhet.Kont. Ha boldogabb nem, trhet, s ezértKell jobbra törnünk csüggedetlenl.Isten veled, bajtárs, én pártomatFogom most fölkeresni utamon,S ha látni vágysz, tudod lakásomat.Laczfj. A honnan most jösz?Kont.Már az nem enyém.Laczfj. Oh, akkor teljes névvel társ maradszMi mind lakunkból üzöttek vagyunk.De a tanyát, a titkos enyhelyet,Hol ifjúságod boldog napja tölt.Vadászva láttam egyszer.Kont.Ott leszek,S ha híreket tudsz, s érkezendel, ott lássEn rejtekemben élek egykorig.Isten veled.Laczfj. Szerencse útadón,Ha Isten úgy segít, meglátlak nem sokára. (Kont el.)Barátim, a sors nem csak minket üldöz.