Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

iEhS felvonái5 3Fénylett köztünk, sremcnynycl gazdagon,Jött birtokába ifjú férje is.Tiszteltük t, s Budának ormainDicsn tevk le székét, mint azét,Ki a tíz ország gondjain velünkOsztozni tudva, boldoggá tegyen.Meglett. Szelíden kötve tárta nd.És a vas vesszt még nem láthatók.Zsigmond. Jobbágy! ki ellen szólsz te vádakat?KONT. Oh, senki ellen. (Rózsához.)Rózsa, menj fiadhoz,És jj el, ha menni kell.Rózsa.Nagy Isten!Oh Kont, oh Kont, ne rontsd el házadat. (Ei.)KoNT. Nem ösmersz engem, jó király, talán ?Az meglehet, mert egynehány napokSok év emlékét eltörölhetik.Még gyenge voltál, szédít magadban,Hatalmad úgy állt, mint az új ruhaA nemzet testén, s kétes volt igen,Nem veti-e azt el, mint rosszul szabottat?A nagy királynak tartományaiLázadtan álltak ; hadba kelsz vala,S ki volt az els gyenge pártodon?Kevés szám volt; de Kontót megtudád,Mert vérrel írta mindenütt nevét,Alattad a halálnak hídaitO védelmezte, míg te átmenélS midn nyilakkal tzve ment eldbe,Elborzadál, és meg nem ösmeréd.De mért nem szólnak ellenségeink?Haj ! mert nehéz ez, hogy magam beszélem —Királyom, a szent égre kérdelek.Mért, a ki voltál, most is nem vagy az?Zsigmond. Te kérdesz ? hát ha megfordítva jobb ?Én kérdelek, s te válaszolj, ha tudsz.Kont. Készek valánk a Kárpát bérczeitEgymásra rakni, hogy te égbe kelj.Szép hírednek mi voltunk szárnyai.