Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

ELS FELVONÁS.(Kont laka.)Imre. Anyám!J{6zsa és Imre.Rózsa. Mi kell édes fiam?Imre.Oh anyámMért vagy oly bús, lásd én nem vagyok.Rózsa. Ne is légy az, kis gyermekem, soha.Imre. De hát ne légy az, szép anyám, te is.Rózsa. Hízelked tel nézd a szép eget.Az is sötét fátyolba rejtezik.Hol a magas hegy kéken áll, s egyébkorSzelíd sugárral száll le a verfény.Most fellegeknek ormán l a nap,S haragos szemekkel néz a föld felé.Imre. Ma rossz id lesz. — Oh bárcsak ne lenne. (Szünet.De még is — most már este van ;Id talál is lenni, alhatunk.Pedig nagyon jó az, mikorEstére jnek a zúgó szelek,S végig fütyölnek a vár termein.ha rosszOh, akkor én nagyon jól alhatom 1S mikor fölérzek, minden csendesebb.És künn is minden oly szép, oly vidám.Lásd anyám, majd most is úgy lesz.Minden oly csendes, vidám lesz;Majd elalszunk a szeleknél.Fölkelünk a tiszta fénynél,Csak te vígabb kedv légy.Rózsa (oiébe zárja). Kedves fiam, kedves kis jó fiamHol jár atyád most?Imre.Most? azt nem tudom.Elbb, hogy ott künn voltam, láttam t.