Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

Drámai költemény. 1 1 7Akkor rohanja meg nyilain,És üsse porba ggös homlokát.CsJLLA. Kegyetlen ember! ah, hová legyek!Hábador. O volt kegyetlen, én nem az.Én csak boldogtalan vagyok.De mind a szk hazába seimGyalázat nélkül mentek el.S csak én ne menjek úgy oda ?Vérrel mosom le szennyemet,S te addig zárva itt maradsz.Hogy majd, ha bántóm megbukott,Házába térhess Kendinek,S mely még most számkivetve bolyg,Nevemnek hírét megvigyeu.Csilla. Nem többé, hírt én nem viszek,Ha Horva eldl általad.Oh, én boldogtalan leány!Ereszsz el, jó sz! engemet.lm, a te lányod én leszek.Szemed világa én leszek.Hogy elkerülhesd a veszélyt,Csak most becsáss el engemet.Ah, e galambhaj, e kezek,S az égbe néz jámbor arczNem azt javalják, hogy te ölj.Egy sz atyám van, mint te vagy,Egy gondos édes jó anyám,Bátyám, kit szúbl kedvelek,S egy hsöm, ah egy déli nap.Ki nélkül elfogy életem,S ezek hiába várjanakA puszta tenger szélein ?Oh lásd, szemeidet köny teli,Bocsáss hozzájok engemet.Hábador. Hogy rám hadat hozz általok ?Csilla. Nem, én csak Horvát hívom el.Hogy sírva vallja szégyenét,S megengesztelje szívedet.Bocsáss, én ismét megjövök.