Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

Drdmat költemény > i3És a setétség fajzati.Denevérek s bagolyfiúk,Borzasztó rémi szárnyakonLengnek körüle gyászosan,S a kormos éjfélt rizik.Nem tudja , hogy a hajna]Hogy fénye játszik a tetn ;hasad,Gyors sólyma gyakran erre csap,S éjében nem tudja aztDe majd, ha hallja kínjaitAz égszem leány,Elj Homonna völgyibl,S kiváltja éltét bájain.Akkor vigadjunk, Horva, majd.Majd akkor! Addig nem lehet.Szell sem éri addig t,S te, Horva, innen kelj tova.Horva. Tovább Horvának semmi sincs :Itt éri végét a világ —De már elég szó harsogott.Te, a ki e sziklát lakod,Gyalázat dölyfös gyermeke!nem j Kendiért,Tudd: CsillaÉn jöttem érte s a halál.Zádorág. Hát ketten? hah, azt kedvelem,Hogy a halál is eljve.Én majd átadlak itt neki.Hogy seidhez rántson el,S egyen meg a rút föld alatt.HoRVA. Mikor látok hát készülést.Te, b beszédek bajnoka?Zádorág. Nem kella hsnek készületHa kard világol oldalán.Ne várd, míg pajzsom érkezik,Mig a halálos dárda kél ;Itt, itt van a kard, nyugtalan !Nyeld el, ha kéred harczomat.Hábador. Oh, harczok napja, el jövel !Üdvözlöm jöttödet,Vörösmarty munkii. 111. ö