Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

1 o8 Tíábador.CsjLLA. Ah, akkor is még gyász borít.Gyámolt, a kedves jó anyát,Elvitte messze Szármaszeg lakója,Ádáz Korondár vitte el.HoRVA. Korondár! a kit álmaim mutattak?Korondár is haljon meg! hajnalátNe lássa többé tengerén.Ugy veszszen el, mint a tüzes hajó,Veszszen, mint a ki benne ég.CsJLLA. Bátyámat, mely dics volt, ösmeréd,S ah, mint szerettem tet én 1Azt is Korondár vitte el.HoRVA. Nehéz s nagy a te bánatod,Dics leánya Kendinek!Árván maradtál, mint a téli fa.Mint a tetkön ntt virág.De veszszen a gyalázat gyermeke,S ti hírben élk! keljetek,Haragban és erben keljetek.Csattogva menjünk, mint a vad sasok,Villogva, mint a felhk tzfiaFölverjük a sziklák urátHazája zordon tájain;Föl a hullámok bérezi köztÁdáz Korondár lakhelyét.Csilla. Oh, érted volna az nap alkonyát!Bús hollószárnyon jött az el,S mint egy halálos fergeteg.Zúgott ködében a veszély.Aluttak a vitézek Kendivei,Hosszú vadászat terhitl,S én játszva késtem a tetn.Midn az alkony rám borúit.Eljött azonban Zádorág,Kötözve vitte Kendit : öcscse is,Ádáz Korondár jött vele,S kötözve vitte Tengemért,S a bús anyának gyenge karjait.Láttam vitorlás mszerét,