Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

(Honionna völgye.)HoRVA. Mint mennek öldökJ hadakNyugott fenyérek halmainÚgy mentek áJtaJ lelkemenAz éj setétes álmai.Oh, Csilla! nem volnál te itt,Szz, égszem leánya Kendinek?Hazudtak-e álmaim nekem,Vagy már valólag nem vagy itt?Hallgass el akkor, csalogány!Ne zengj siralmas éneket.Tud Horva is siralmas éneket;Mert Kendi gyöngye nincsen ittSzigetbe kelt a tengerek fiához. —Ki lép e völgybl itt elém?Nem Csilla, a ki bujdosik?az, de bú van arczain,S kisírt szemében fájdalom.Oh égszem leánya Kendinek!Miért vagyon bú arczodon,S kisírt szemedben fájdalom?Csilla. Ne kérdd az árvát, oh vitézNem Kendi lánya Csilla már;Kendit bilincsen rzetiSziklás üregben Zádorág.Horva. Haljon meg érte Zádorág!Csilla. Hatalmas , nem retteg senkitl.Horva. Ha Horva ott lesz, nem hatalmasLedl, mint a hegy tölgyei.Sebet fúrok be két szemén,S lelkét halálba burkolom.Setét lesz a dél fénye is neki,S rabolni nem nyújt több kezet.