Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

p8Saíamon király.Bús csendüléssel hull a tört aczél.Mint omló szikla, állíthatlanúlJár a hatalmas László, s a királyTép, szaggat és öl, mintha egy világotSírrá akarna tenni, s puszta földdé. —Hé Korcs! idább, nem lelted Ernyeit?Korcs (j). Még nem lelem, de már nyomán vagyok.Tömött hadakban jár az mindenütt,S a morva népet láttatik keresni.Vjd. Menj hát, ne késsél, száz arany van itt.S ha t elejted, tízszerezve lesz.Elmenj ; de halva lássam t.Korcs. Ne éljen 1Tíz ennyiért százszor meggyilkolom. (Ei.)ViD. Szerencse! most ne hagyj el: a miértOly rég veszdtem, most talán megérem,Ha, mint hiszem, mienk az ütközet.Azonban én a zajba nem vegyülök.Elvárom végét : hadd veszdjenek.Én majd nagyobbra tartom éltemet. (Menni akar.)Ernyej. Kígyó, ne bujkálj, nincs már rejteked.Vjd (magában.) Gylölt tekintet! — Kit keressz te itt?Ernyej. Téged kereslek, ördög, állj el.Vjd. Miért szidalmazsz? én nem bántalak.Ernyej. Te bántottál már, most én bántalak.Te, a ki minden jónak útaitCsellel s halálos bnnel álltad el,Kinek miatta vérzik most hazám.Te undokabb, mint a szó festheti.Véreddel adj most számot mindenért.Ne nézegess, futásod nem segít,Ha csak fölülrl mennyk meg nem üt,Vagy a nyíló föld gyomra nem nyel el,Harcz nélkül innen nem mehetsz tovább.Vjd. Te, a ki mindig hségrl beszélsz,így vagy királyod híve, gyilkoló?Ernye.'. H a királyhoz, hozzád kegytelen,Ég boszúval állok ellened.