Magyar regényirók képes kiadása. Szerkesztette és bevezetésekkel ...

96 Salamon kirJJy.(LászlóGéza. László.tábora).Ofto (jnek).Otto. Fegyverzörejben, s bátor zaj közöttMi vethet arczotokra búhomáJyt?lm morva hsim rendbe keltenek,Akárhová kell, rontó vész gyanántzitekkel harczot áJlanak,Ne féljetek, minden jó véget ér.László. Tudjuk, s köszönjük elszántságodat,Melylyel bajainkban, mint jó frigyesünk.Veszdni kész vagy a halálmezn ;Azonban ily busákká minket isNem félelem tesz, s gyáva gondolat.Nekünk, kik itt még új lakók vagyunk,Hogy megmaradjunk, félni nem szabad,S nem félni jöttünk ollyan messzirlGondolkodókká még csak az teszen.Hogy a mely eddig gyzni járt együtt,Egymást emészti majd ers hadunk.Géza (Ottóhoz). Bajtárs, megengedd e kis csüggedést.Mi úgy vagyunk most, mint kinek kezétVeszett fogakkal marta mérges eb.Elmetszenk, hogy életünk maradjon.Meg is hagynók, mert szánjuk a tagot.Otto. Ilyen veszélyben szánni nem szabad;Le kell tövébl vágni a tagot.László. Nyugtasd magad csak egy pillantatig,Utolsó hírrel várom még Opost.S ha most nem enged a király, nehézSzívvel,de mégis harczra robbanunk,S pörünknek vége vér s halál leszen.Otto. Oh akkor annyi, mintha vért s haJáltMár itt elttem látnék. Bátorod,Kit clküldöttél, háborodva j,S haragos szemében harcz villáma ég.Bátor (j). Hiába jártam, nagyságos vezér.László. Szólj, nem találtad Érnyeit magát?