Szám - PTE Általános Orvostudományi Kar - Pécsi Tudományegyetem

41Szomorú azt látni, hogy közvetlenül a mûtét után a betegeknekcsak kétharmada részesült valamilyen fájdalomcsillapításban(2. táblázat, legalsó sor), eközben a teljescsoport 35%-a (vegyesen a gyógyszert kapottak és azattól megvontak) elégtelen fájdalomcsillapításra panaszkodott(1. táblázat legalsó sora). A korai posztoperatív órákbana kezelõszemélyzet a „gyenge” opioidokat (közöttükelsõsorban a tramadolt) használta leggyakrabban (a betegek23%-ában), valamivel kevesebbnek nem-szteroidgyulladáscsökkentõt (NSAID) adtak (2. táblázat). A kombináltkezelést a betegeknek mindössze 14%-ában, a helyiérzéstelenítõt csak 5%-ukban és „erõs” opioidot – szinte hihetetlenmódon – csak 4%-uknál használtak. Bármilyenfájdalomcsillapító alkalmazása az idõ elõre haladásávalazért nem csökkent jelentõsen (66%, 63% és 59%), mert azNSAID-ok használata fokozódott – valószínûleg a szájonát fogyasztás lehetõségének fokozatos bõvülésével. Nagyonelégtelennek látszanak a gyógyszer-kombinációk, ahelyi érzéstelenítõk és leginkább az „erõs” opioidok használatánakalacsony arányszámai.Analgetikumok Posztoperatív idõpont2. és 4. óra között 24. óra 4 8. óra„Gyenge” opioid 23% 17% 13%NSAID 20% 32% 35%Kombinációk 14% 9% 6%Helyi érzéstelenítõ 5% 2% 2%„Erõs” opioid 4% 3% 3%Bármilyen 66% 63% 59%2. táblázat. Az egyes fájdalomcsillapító hatóanyagcsoportok alkalmazásiaránya a közvetlen posztoperatív órákban, egy napmúlva illetve a 48. órában. (NSAID: nem-szteroid gyulladáscsökkentõ)AmegoldásA PTE AITI dolgozói 2003-ban kidolgozták a mûtétutáni fájdalomcsillapítás intézményi protokollját (1. ábra).Az ebben megfogalmazott célok sokkal nagyobbarányban teljesülnek, mint amit az elõzõekben ismertetett,országos felmérés hiányos eredményei jeleznek. Természetesena hazai és a saját intézménybeli tevékenységünkminõségbiztosítási elemeit, a standardok teljesülésénekarányát újra fel kell mérnünk, és határozott szakmai intézkedéseketkell hoznunk azért, hogy a jövõben a mûtéteket akorábbiaknál sokkal kevesebb betegszenvedés kövesse. Azúj országos vizsgálatnak az elégtelen fájdalomcsillapításmögöttes okait is keresnie kell. Feltételezhetõ ugyanis,hogy nem az ismeretek hiánya vagy a hanyagság, hanem azápolószemélyzetre és az osztályos orvosokra terhelõdõegyéb feladatok okozzák a betegek nagy számának a súlyosszenvedését. A 2012-re tervezett ismételt vizsgálat országosés saját intézményi eredményeirõl beszámoló fogmegjelenni az Orvoskari Hírmondóban.Dr. Bogár LajosRemélhetõleg hamarosan a másik két felkért elõadás szövegétis közölhetjük. A szerk.Beszámolókommunikációs oktatói tréningrõlA Pécsi Tudományegyetem Családorvostani Intézetének szervezésében 2011. szeptember22-24-én Magyarhertelenden, a Mathias-panzióban került megrendezésre aIII. Oktatói Módszertani Tréning, amelynek célja a Családorvostani Intézetben orvosikommunikációt oktató mentor-tanárok oktatói készségeinek fejlesztése volt.Az oktatástechnikai továbbképzést meghívott trénerek vezették. Dr. Barlai Róbertés Oliser László nagy tapasztalattal bíró, nemzetközileg is elismert kommunikációsszakemberek, akik az elmúlt évtizedekben számos szakterület képviselõinektartottak kommunikációs tréningeket. A programon 17 mentor-oktató vett részt.A Családorvostani Intézet munkatársai több mint egy évtizede oktatnak orvosikommunikáció tantárgyat elsõéves orvostanhallgatóknak magyar és idegen nyelvenegyaránt. A kötelezõ tantárgy célja, hogy felkészítse a hallgatókat az egy hetes nyáricsaládorvostani praxisgyakorlatra, átadjon alapvetõ kommunikációs ismereteket,bemutasson orvosi attitûdöket és lefektesse a jó orvos-beteg kapcsolat alapjait. Ezenismeretek átadása elõadások és csoportfoglalkozások keretében zajlik, ahol interaktívoktatási módszerek segítségével történik a hallgatók képzése. A több mint egyévtized alatt számos oktatói tapasztalat gyûlt össze, emellett az idõk változásávalmindig újabb megoldandó oktatási feladatok is jelentkeztek. Ezeknek a tapasztalatoknakés problémáknak a megbeszélése és megoldása iránti igény vetette fel az oktatóitréning megszervezésének ötletét.A tréning programjának kialakítását egy néhány hónappal ezelõtti kötetlen beszélgetéskeretében lezajlott igényfelmérés elõzte meg. Így fogalmazódott meg atréning céljaként az eredményesebb, hatékonyabb tréneri, oktatói munkához szükségesnéhány készség, képesség továbbfejlesztése. Ennek alapja az önismeret, valamintazon tényezõk megismerése, amelyek a hatékony együttmûködéshez, a közöstevékenységhez szükségesek. A tréningen foglalkoztunk módszertani kérdésekkel,amelyeket saját élmény utáni tapasztalat alapján közösen dolgoztunk fel.A hazai viszonyokra adaptált tréning-módszer – amely épít a legjobb nyugati eljárásokra,az onnan származó tapasztalatokra, valamint trénereink saját tudományoskutatásaira – alapvetõen eltért a hagyományos oktatástól, beleértve a felnõttoktatástis. Az eljárás a résztvevõi tanulásra épített: tapasztalati tanulást segít létrehozni,amelynek során a tréningcsoport résztvevõi elsõsorban csoportmunkákban, helyzetgyakorlatokbólkiindulva maguk szabhatják meg a tanulás módját, minõségét ésütemét. A tréner a feladatok kialakításával, a folyamatok irányításával, illetve a tréningszabályokismertetésével és betartatásával segített ebben a munkában. Ehhezigazodtak a tréning módszerei is: kevés elõadással, inkább összefoglalásokkal dolgoztunk,voltak viták, tapasztalatcserék, helyzetgyakorlatok, kiscsoportos feladatmegoldások.A tréning laza, könnyed, felszabadult légkörben folyt. A csoport közösenkialakított szabályok szerint dolgozott, amelyet a trénerek segítségével a résztvevõkis alakítottak. A kétnapos programban megbeszélésre kerültek a tréning indításmódszerei; képzésszervezési tapasztalatok; kommunikációs bevezetõ gyakorlatok;módszertani kérdések; egyéni akcióterv kialakítása; tapasztalati tanulás fogalma,fajtái; a gyakorlatok levezetése, feldolgozása; Tavistok módszertana, technikája,alkalmazási lehetõségei és korlátai; az érzelmek kezelésének, verbalizálásánakalkalmazása a tréningeken; a statikus-dinamikus önismeret; valamint a tréning értékelésszempontjai, módszerei.A bentlakásos tréning lehetõvé tette, hogy a nagyon sûrû szakmai program melletta kollégák kellemes, baráti beszélgetéseken vegyenek részt, vagy akár szakmaieszmecserét folytassanak. A kellemes õszi idõjárás, az esti fürdõzés a hertelendi termálfürdõben,az értékes program és a jó hangulat mind hozzájárultak a lelki feltöltõdéshez.A kurzus végén egyértelmûen pozitív visszajelzésekkel, sok jó élménnyelés további oktatói munkánkat segítõ sok új ötlettel és hasznos tapasztalattal zártuk aprogramot. Mindezekért köszönettel tartozunk rendkívül felkészült, kiváló trénereinknekés a Családorvostani Intézet vezetésének.Dr. Heim Szilvia, Családorvostani Intézet2011 NOVEMBER – DECEMBER