Szám - PTE Általános Orvostudományi Kar - Pécsi Tudományegyetem

38Sürgõsségi betegellátásMi volt? Mi van? Mi lesz (lehetne)?Asürgõsségi ellátás minden orvosi szakág közös ügye, ugyanisvalamennyi szakterület foglalkozik sürgõsségi betegellátással.Napjainkban a korszerû sürgõsségi betegellátás során asürgõsségi osztályok integráltan, egységes szakmai elvekkel,erre trenírozott és képzett szakemberekkel fogadják és menedzselikaz összes szakterület kritikus állapotú, vagy sürgõs ellátásraszoruló betegeit.Feladatom, hogy átfogó bepillantást nyújtsak a „közös ügy”,az egyetemi sürgõsségi betegellátás eredményeirõl, problémáiról,nehézségeirõl és terveirõl.Történelmi elõzményekA sürgõsségi betegellátással kapcsolatos szálak 1986-ig vezethetõkvissza, amikor is megkezdõdött a tantárgy elemeinek oktatásaa Pécs Orvostudományi Egyetemen.Miközben a diszciplína a világon mindenütt önálló tudománnyávált, ha késlekedéssel is, de egyetemünk mindvégig követtea fejlõdést, magáévá téve azt az elvet, hogy a sürgõsségi betegellátásabszolút prioritást élvez, és az európai, ill. magyaregészségpolitikai irányelvek szerint meghatározó jelentõséggelrendelkezik.Nagy áttörést jelenthetett volna, ha a 400-ágyas KlinikaiTömbben pályázati beruházás segítségével sürgõsségi betegellátáscéljára kialakított (!), de erre a célra soha nem hasznosított egységbeindulhatott volna: ezzel ugyanis Közép-Európában elõszörjöhetett volna létre egyetemi szintû sürgõsségi betegellátás és asürgõsségi orvoslás átfogó egyetemi oktatása.Ennek fel nem ismerése súlyos felelõsséggel terheli azokat,akik kvázi „terület-felosztással” szakambulancia szintû ellátásraszervezték át a sürgõsségi ellátásra átépített struktúrát, jelentõsenvisszavetve egy szakmai fejlõdés és elõrelépés lehetõségét. Eztkövetõen nem nulláról, hanem mínuszból indulva kellett kezdenia sürgõsségi betegellátás megszervezését (és oktatását is).Újabb fejezet nyílt 2003-ban a pécsi sürgõsségi orvoslás történelmében,amennyiben az AITI szervezésével létrejött a SürgõsségiOrvostani Tanszéki Csoport. Ezt követõen évekkel késõbb indultmeg a sürgõsségi betegellátás tényleges megszervezése, majd többszöröskudarcba fulladt próbálkozás után az egyetem különbözõszintjein megszületett a végsõ elhatározás majd a döntés is, minekeredménye, hogy 2010. január 1-jén megkezdte mûködését a SürgõsségiBetegfogadóhely (SBF), majd hónapokkal késõbb megalakulhatott(Magyarországon elsõként) az önálló Sürgõsségi OrvostaniTanszék.Nyolc szakorvos (és a társintézetektõl beforgó belgyógyász, ill.idõnként aneszteziológus szakorvosok), a „saját rezidensek”, ill. a rezidensképzésükadott hónapjait az SBF-en végzõ kollégák, 29 szakápoló,továbbá beteghordók és adminisztrátorok segítségével és közremûködésévelindult az elmúlt évben a sürgõsségi betegellátás.Az SBF elsõsorban belgyógyászati sürgõsségi betegek ellátásátjelentette, de a betegellátó spektrum szélességét mi sem jelzijobban, mint hogy a rosszullétek és a beérkezõ „betegségek” amedicina teljes spektrumát felölelték, így még szülés is zajlott azSBF falai között.Asürgõsségi ellátás dolgozói alacsony létszámmal, rendkívülszûk területen, érdemi mûszerezettség nélkül kezdték meg mûködésüket,de rendkívüli elszántsággal, lelkesedéssel, túlórákat ésextra terheket vállalva számos belsõ képzést és továbbképzést elvégezvefolytatták magas színvonalú tevékenységüket, bízva akörülmények javulásában, anyagi és erkölcsi megbecsülésükben.A hónapok során egyértelmûvé vált, hol és miben kell haladéktalanulfejlõdnie, javulnia az SBF-nek:1) a két nappali és egy éjszakai szakorvosi felállást háromnappali és két éjszakai szakorvosra emelni,2) a „point of care” laboratóriumi módszerek bevezetésével abetegvárakozási idõt csökkenteni, továbbá elérni azt, hogy3) minden „munkahely”, ill. orvos mellett szakápoló személyzetsegédkezzen,4) elegendõ adminisztrátor-személyzet biztosítása, hogy neaz orvosoknak kelljen adminisztrációs tevékenységet folytatni,5) elegendõ létszámú betegszállító rendszerbeállítása a gyorsabb(beteg, anyag, stb.) mozgatása, a logisztikai feladatokmegoldása céljából,6) szociális munkások felvétele alapvetõ fontosságú lenne,7) „alap” mûszerpark beszerzése a betegek biztonságos észlelése,õrzése és transzportja céljából,8) s az egyik legfontosabbnak tartott cél: haladéktalanul elkezdenia szakorvosok sürgõsségi szakképzését, hogy2013-ban már sürgõsségi szakorvosok (!) várják az új sürgõsségiegység megnyitását.JelenA 2011. szeptember 30-ig eltelt 21 hónap alatt összesen 37075 beteg fordult meg az SBF-en. Számos (sajnos néha hangzatos)panaszjelzés, túldimenzionált kritikai vélemény-nyilvánításmellett nemzetközileg elfogadott paraméterek jelzik az SBF eredményestevékenységét:1) Nemzetközi szinten elfogadott mutató, a felvételre kerülõ,és definitív ellátás után emittált betegek számaránya. Asürgõsségirendszerbõl intézeti elhelyezésre kerülõ betegekaránya 29,3 %, amely közel megfelel az európai standardnakszámító 27-28 %-nak, jelezve a sürgõsségi tevékenységetvégzõ orvosok munkájának szakmai minõségét.2) A beteg várakozási idõ egy év után átlag két órával csökkent,ezzel kapcsolatban azonban megjegyzendõ:a) a várakozási idõ csökkentése világszerte rendkívülnehezen kezelhetõ probléma,b) a sürgõsségi ellátásnak 24 (!) óra áll rendelkezésre abetegek sorsának, további kezelésének eldöntésére. Asürgõsségi betegellátás nem egyenlõ a betegek “sürgõs”ellátásával. A rendelkezésre álló idõszakon belül nemegyszer a korábbi évtizedek gyakorlatának megfelelõkórházi bennfekvéssel járó kivizsgálás történik meg, 2-3 oldalas záró dokumentummal.,c) a betegek kulturált ellátása céljából elegendõ ágyszámúfektetõnek kell rendelkezésre állnia, a várakozó helyiségekbenpedig EU-s színvonalú ülõalkalmatosságokra(és nem fapadokra) van szükség.3) Afolyamatosan követett betegelégedettségi mutatók jelentõsjavulása önmagában figyelmet érdemel, mint ahogy azis, hogy míg az USA-ban (csak a kardiológiai) emittált betegekközött 1-2 %-os a panasz- (ill. feljelentési) mutató,addig az SBF-en az elmúlt 21 hónap alatt ezrelékes szintû.PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ