AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2003/1XV. évfolyam • 1. számAZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

I I5001.5DRM1, PEAK BLOCKING CURRENT (nA)2001005020105–40IF = 0–20 0 20 40 60 80 100TA, AMBIENT TEMPERATURE (°C)DRM2, NORMALIZED1.41.31.21.110.90.80.70.6–40IF = RATED IFT–20 0 20 40 60 80 100TA, AMBIENT TEMPERATURE (°C)Figure 3. IDRM1, Peak Blocking Currentversus TemperatureFigure 4. IDRM2, Leakage in Inhibit Stateversus TemperatureIFT, NORMALIZED1.5 NORMALIZED TO1.4TA = 25°C1.31.21.110.90.80.7–40–20 0 20 40 60 80 100TA, AMBIENT TEMPERATURE (°C)I FT , NORMALIZED LED TRIGGER CURRENT25201510501NORMALIZED TO:PWin 100 µsTA = 25°C2 5 10 2050PWin, LED TRIGGER PULSE WIDTH (µs)100Figure 5. Trigger Current versus TemperatureFigure 6. LED Current Required to Triggerversus LED Pulse Width+400VdcPULSEINPUTMERCURYWETTEDRELAYRTESTCTESTD.U.T.R = 10 kΩX100SCOPEPROBE1. The mercury wetted relay provides a high speed repeatedpulse to the D.U.T.2. 100x scope probes are used, to allow high speeds andvoltages.3. The worst–case condition for static dv/dt is established bytriggering the D.U.T. with a normal LED input current, thenremoving the current. The variable RTEST allows the dv/dt to begradually increased until the D.U.T. continues to trigger inresponse to the applied voltage pulse, even after the LEDcurrent has been removed. The dv/dt is then decreased untilthe D.U.T. stops triggering. RC is measured at this point andrecorded.APPLIED VOLTAGEWAVEFORM252 VVmax = 400 V0 VOLTSdv dt 0.63 V max RC 252 RCRCFigure 7. Static dv/dt Test CircuitMotorola Optoelectronics Device Data3

4 2003/11. ábra A vetésidõ hatása a DÁMA szemtermésére(Martonvásár, 2001)2. ábra A N-mûtrágya hatása a DÁMA szemtermésére(Martonvásár, 2001)Legkorábbi hibridünk az Mv TC272, melynek termesztését fõ vetésbenelsõsorban az ország 1200 HU alatti területeireés saját állomány takarmányozásárajavasoljuk. Korán vethetõ, igenjó hidegtûrésû hibrid, vízleadása rendkívülgyors. Átlagos évjáratban szárítástsem igényel a betakarítás után. Maximálisezerszemtömegét – ami a maximálistermést is jelenti – általában szeptember8-17. között eléri. Méréseink szerintszeptember 28 – október 5. között 13-16% közötti szemnedvességgel betakarítható.Átlagosnál nagyobb fehérjetartalmamiatt a saját állatállomány takarmányozásárajavasoljuk, mivel aminõségtöbbletet a piac még nem fizetimeg. Az Mv 273 az Mv 272 kétvonalastestvére. Termesztését saját takarmánybázishoz,vagy speciális (gríz) célra javasoljuk.Az igen korai éréscsoport végén érika Mara lófogú szemeskukorica hibridünk.Néhány nappal késõbben virágzik,mint az Mv 272 és a tenyészidõsztenderdje. Kiváló hidegtûrése lehetõvéteszi a korai vetést. Termõképességeés kiváló alkalmazkodóképessége miattnépszerû hibrid. Vízleadása gyors.Maximális ezerszemtömegét és termésétszeptember 18. körül éri el. Kedvezõ évjáratokbanszárítás nélkül betárolható,de az érés szempontjából kevésbé kedvezõévjáratokban is szeptember 28. körülalacsony (18%) szemnedvességgeltakarítható be, így kiváló búza elõveteménynekszámít.2001. tavaszán kapott állami minõsítésta Dáma lófogú szemeskukorica hibridünk.Kétcsövûségre hajlamos, középmagas-magasnövésû, igen korai kukorica.A szem szárazanyag beépülésegyors, szeptember 10-27. között éri elmaximális ezerszemtömegét és termését.A FAO 200 éréscsoport sztenderdjeinélnéhány nappal késõbb virágzik, de3. ábra Az állománysûrûség hatása a DÁMA szemtermésére(Martonvásár, 2001)vízleadása gyors, így szeptember végéreutoléri szemnedvességben (15,8%) akorábban virágzó hibrideket. Kedvezõévjáratokban szárítás nélkül betárolhatószeptember végi betakarítás után. A vízleadásszempontjából kedvezõtlen évekbenszeptember végén szemnedvessége18% körül van. Korán vethetõ, de megkésett(május 19.) vetésben is igen jótermést ad (1. ábra). Termõképességeminden vetésidõben 10-12%-kal több,mint a vizsgált (FAO 240-399) hibridekátlaga. A Dáma nitrogén mûtrágya-reakciójais kiváló. Nagyon jól hasznosítjaaz elõvetemény által a talajban hagyotttápanyagot. A nitrogén hatóanyagnélküli kezelésben is 9 t/ha termést mértünk.Az elmúlt év adatai alapján a nitrogénhatóanyag optimuma 120 kg/ha körülvan (2. ábra). A Dáma tõszámoptimumaszéles. 60 ezer tõ/ha állománysûrûségbeneléri a 11 t/ha-t meghaladó maximálistermését (3. ábra). A Dáma ésaz Mv TC 277 a martonvásári kukoricanemesítésolyan korszerû, kiemelkedõúj eredményei, melyek igen koraiak, tehátkalászos elõveteményként szeptemberbenbetakaríthatók, szárítást nem,vagy alig igényelnek. Genetikai terméspotenciáljukmeghaladja a 11 t/ha-t ésrealizálható termésük is igen közel állehhez. (Az Mv TC 277 hibridet az „Újmartonvásári hibridek” c. tanulmányunkbanmutatjuk be.)A Norma SC a hazai fajtaszortimentlegjobb szárazságtûrõ, energiatakarékos,kiváló alkalmazkodóképességû hibridje.A talaj kémhatásával szembennem érzékeny. Kísérleteinkben a 4,5 pHértékû savanyú vályogtalajon is a legnagyobbtermésû hibridek közé tartozott.Optimális körülmények között betakaríthatótermése megközelíti a 13t/ha-t. Igazi elõnye azonban szárazévekben, vagy rossz csapadékeloszlásesetén szembetûnõ. A hosszabb-rövidebbideig tartó szárazságban csökken anövénymagassága, miközben szemtermésealig változik. Kiválóan hasznosítjaaz elõvetemény által visszahagyott tápanyagot.Vetésváltásban már akkor is eléria 10 t/ha termést, ha nem adunk közvetlenülalá mûtrágyát. Monokultúrábanaz elsõ 80 kg/ha nitrogén hatóanyag is

6 2003/16. ábra A Maraton N-mûtrágya reakciója száraz éscsapadékos években (t/ha) Martonvásár, 2000–20017. ábra A Maraton vetésidõ reakciója száraz és csapadékosévekben (t/ha) Martonvásár, 2000–2001pessége kiváló, jól hasznosítja a talajtermészetes tápanyag készletét. Kísérleteinkbena nitrogén hatóanyag nélkülikezelésekben is 7,2-9,2 t/ha terméstmértünk. Az elsõ 60 kg/ha nitrogén hatóanyaghatására 9,9-11,5 t/ha-ra nõtt aMaraton szemtermése (6. ábra). AMaraton vetési reakciója is kiváló.Kedvezõ évjáratokban minden vetésidõben10 t/ha feletti termést mértünk. Alegnagyobb termést (11,8 t/ha) 2001-bena 3. vetésidõben (május 9.) adta. Szárazabb,kedvezõtlenebb csapadékeloszlásúévben úgy tûnik, hogy a vetésidõ optimumáprilis 17. - május 9. között van.Ebben a tartományban 9,5-10,3 t/ha termésttakarítottunk be a száraz, aszályos2000. évben. A negyedik (május 19-i)vetésben már csökkent a Maraton terméseis (7. ábra).Az üzemi termesztési próbákban akövetkezõ termés maximumokat értükel a Maratonnal:Iregszemcse (1995) 13,54 t/ha(1996) 13,57 t/ha(1998) 14,11 t/haKaposvár (1996) 13,46 t/haDebrecen (1997) 14,76 t/ha(1998) 14,89 t/haGyulatanya (1997) 13,86 t/ha(1998) 14,78 t/haA Maraton szemtelítõdése általábanszeptember 28. körül fejezõdik be, alacsonyszemnedvességnél (18-24%). Eztkövetõen tovább csökken a szemnedvességés betakarításkor eléri a 17-17,5%-ot. Kiemelkedõen magas szemterméseés alacsony betakarításkori szemnedvességea legjobb költség:hozam arányúhibridek közé emeli a Maratont.Sokan ismerik és szeretik a Gazdaszemeskukorica hibridünket. Átlagos ésátlagosnál gyengébb körülmények közötttöbbet terem, mint versenytársai. Azátlagosnál kötöttebb, kevésbé jó szerkezetûtalajokon mintegy 15-20%-kal termetttöbbet a korábban ott termesztetthibrideknél. Alkalmazkodóképességeazonban pozitív irányban is megmutatkozik.Kedvezõ körülmények között már13 t/ha feletti eredményt is elértek a Gazdatermesztésével. A Márta (FAO 460)szemeskukorica hibrid egy árnyalattalkésõbb érik a Gazdánál. Megjelenésébeninkább az Mv 444-hez, termesztési reakcióibana Gazdához hasonlít.Zöld száron érõ, kiváló termõképességûszemeskukorica hibrid a Nóra.Szemtelítõdési periódusa az átlagosnálhosszabb, a maximális ezerszemtömeget– tenyészidejéhez képest – alacsonyszemnedvességnél éri el. Alkalmazkodóképességeigen jó, ami azt jelenti,hogy kevésbé kedvezõ körülmények ésintenzív feltételek között egyaránt a legnagyobbtermõképességû hibridek közétartozik. Vízleadása gyors. Vizsgálatainkszerint szeptember végén, októberelején már eléri a 20% alatti szemnedvességet.Az OMMI besorolása szerint alegkorábbi FAO 500-as hibrid (FAOszáma: 500). Kizárólagos vetõmagforgalmazójaaz IKR Rt.Az ország déli részén biztonságosantermeszthetõ – korai FAO 500-as hibridekközé tartozik – az Mv TC 514 és a2002 tavaszán minõsített Vilma.A martonvásári silókukoricák többségeaz ún. kettõs hasznosítású (szemesés siló) hibridek közé tartozik, amiazt jelenti, hogy nagy összes szárazanyagtermésükön belül kiemelkedõenjó a szem aránya. Az emésztési vizsgálatokszerint a kukorica különbözõ részeineknettó laktációs energiája (NEL)a következõ: csõ = 8,2-8,7 MJ/kg szárazanyag,többi növényi rész: 4,8-5,5MJ/kg szárazanyag. Ezek a számok ismutatják, hogy silókukorica hibridjeinkenergia koncentrációja igen nagy.Silókukorica termesztésre javasoltlegkorábbi hibridünk a szemeskukoricahibridek között már említett Mv NK333. Idõjárástól függõen az ideálissilóérettségi állapotot augusztus 17-28.között éri el. Közvetlenül ezt követõenkerülhet sor az Mv TC 434 silókukoricabetakarítására (szemeskukoricaként isállami minõsítést nyert), melybõl nagytápanyagkoncentrációjú takarmány készíthetõ.Abban az esetben, ha az MvNK 333 fedezi a siló szükségletet, azMv TC 434 szemeskukoricaként betakarítvais kiváló eredményeket ad.A legtipikusabb silókukorica hibridünkaz Mv MTC 448. Vízleadása lassú,így hosszabb ideig az ideálissilóérettségi állapotban takarítható be.Fehérjetartalma, emészthetõsége a legjobbsilókukoricák közé emeli az MvMTC 448-at. Kizárólagos vetõmagforgalmazójaaz IKR Rt.2002. tavaszán kapott állami minõsítéstMagyarország elsõ sokleveles(leafy) silókukorica hibridje a Káma.Korai 500-as FAO számú hibrid. Ideálissilóérettségét augusztus 28–szeptember10. között éri el (vetésidõtõl és idõjárástólfüggõen). A hibridet az „új martonvásárihibridek” között ismertetjük.Méltán népszerû silókukorica hibrida Maxima, melynek betakarításáraközvetlenül a Káma után, vagy azzalegyidõben kerülhet sor. A hibrid nevétannak köszönheti, hogy az összes szárazanyagtermésben elért eredményekiemelte a többi hazai silókukoricahibrid közül. Szemeskukoricaként isnagy termést ad, de tenyészideje miatt(FAO 580) elsõsorban silónak ajánljuk.Szundy Tamás – Marton L. Csaba –Hadi Géza – Berzsenyi Zoltán –Pintér János – Árendás Tamás

2003/1Új martonvásári hibridek2002-ben minõsítették a martonvásári Mv TC 277,a VILMA szemes és a KÁMA silókukorica fajtákatAz Mv TC 277 igen korai, zöldszáronérõ, alacsony szemnedvességgelbetakarítható, stabilanbõtermõ, szárszilárd, háromvonalas hibridkukorica,melyet tipikusan búza elõveteménycéljára nemesítettünk.Az agrotechnikai kísérletek azt bizonyítják,hogy vetésváltással kevesebbmûtrágya és gyomirtószer felhasználásával,olcsóbban, az idényen kívüli csapadékjobb hasznosításával nagyobb terméstérhetünk el, mint monokultúrában.A vetésváltás sok helyen ma már azértsem nélkülözhetõ, mert ez a leghatékonyabbés legolcsóbb eszköz a kukoricabogár(Diabrotica virgifera) elleni védekezésben.Az Mv TC 277 minõsítésével a bõtermõ,alacsony szemnedvességgel, koránbetakarítható fajták választéka bõvült.Az OMMI 3 éves kísérleti eredményei(1. táblázat), valamint egyéb kísérletiadatok alapján bizonyítva látjuk,hogy a standardoknál 8,4%-kal többettermõ Mv TC 277 egyike a Magyarországonrendelkezésre álló legjobb, búzaelõveteményként használható kukoricafajtáknak.Az Mv TC 277 stabilan termõ fajta,amelyet a 2001. évi tõszám, mûtrá-1. táblázatAz Mv TC 277 teljesítménye a FAO 240-290 szemeskukorica éréscsoportban(OMMI 1999-2001)Fajta Szemtermés Szemnedvesség Szárszilárdsági FAO(t/ha) (%) (%) hiba (%) számMv TC 277 10,38 108,4 17,9 2,5 310Helga st. 9,93 103,6 17,8 1,9 270Monessa st. 8,88 92,6 16,8 0,7 287Virginia st. 9,93 103,6 18,2 2,8 2932. táblázatAz Mv TC 277 teljesítménye agrotechnikai kísérletekbenMartonvásár 2001Tõszám-reakció Mûtrágya-reakció Vetésidõ-reakcióTõszám Termés Mûtrágya dózis Termés Vetésidõ Termés(ezer/ha) (t/ha) (kg/ha) (t/ha) (dátum) (t/ha)20 9,58 0 6,8 IV.16. 10,3840 10,22 60 9,2 IV.24. 10,3260 10,38 120 10,3 V.5. 10,2080 10,32 180 10,2 V.16. 10,20100 10,25 240 9,51. kép Mv TC 2777gya dózis és vetésidõ kísérletek eredményeiis szemléletesen bizonyítanak(2. táblázat).Az Mv TC 277 ritka állománybangyakorlatilag két, teljes értékû csövet terem.Érdekes, hogy a Magyarországonmár nem alkalmazott 20 ezer tõ/ha tõszámmalis 9,58 t/ha termést ad. Tõszámkiegyenlítõ képessége egészenkiváló: 40 ezer tõ/ha-tól 100 ezertõ/ha-ig tõállományban stabilan 10,3t/ha a termése.Mûtrágya-reakcióját tekintve az MvTC 277 a kivételes fajták közé tartozik.A martonvásári mûtrágyázási kísérletben– amely 30 év óta kukorica monokultúra– 0 kg/ha nitrogén alkalmazásamellett, közel 7 t/ha termést adott. Maximálistermését kb. 80 kg/ha nitrogénadagolásával eléri.

8 2003/12. kép VILMAAz Mv TC 277-re az is jellemzõ,hogy hideg talajban gyorsan csírázik éskel, fiatalkori fejlõdése gyors ütemû, koránvetve ezért kihasználja a tenyészidõcsapadékban és napfényben gazdagabbelsõ felét így a korai vetést többlet termésselhálálja meg. Az Mv TC 277 fajtakiemelkedõen szárazságtûrõ is, erreutal az a tény, hogy termése még egészenmegkésett vetés hatására sem csökkenszámottevõen.Az Mv TC 277 agrotechnikai reakcióibóla termesztési értékére levonható következtetéseknem érnék el céljukat, haaz Mv TC 277 üzemi körülmények közöttnem ismételné meg a teljesítményét.Az Mv TC 277 fajtát üzemi körülményekközött, változatos termesztésikörülmények közepette is vizsgáltuk. A2000. évben összesen 22 termõhely átlagában10,65 t/ha átlagtermést ért el. Ez astandardoknál 13,7%-kal több terméstjelent. A 2001. évben összesen 38 termõhelyátlagában az Mv TC 277 termése9,27 t/ha volt, 4,5%-kal több, mint astandardoké.3. táblázatA VILMA teljesítménye a FAO 500-599 szemeskukorica éréscsoportban(OMMI 1999-2001)Fajta Szemtermés Szemnedvesség Szárszilárdsági FAO(t/ha) (%) (%) hiba (%) számVILMA 12,00 100,2 20,8 1,9 511Florencia st. 12,15 101,3 20,3 1,5 529Filia st. 11,73 97,7 21,3 0,8 572DK 572 st. 12,07 100,7 21,8 2,2 5714. táblázatA KÁMA teljesítménye a FAO 400-499 érésû silókukorica kísérletben(OMMI 1999-2001)Fajta Zöldtermés Szárazanyag termés Szárazanyag Csõarány(t/ha) (t/ha) (%) (%) (%)KÁMA 60,3 20,6 111,4 35,3 42,2Mv TC 434 st. 53,5 18,4 100,0 36,2 46,1Szegedi 513 st. 58,8 18,4 100,0 33,4 41,73. kép KÁMAAz Mv TC 277 külföldi kísérletekbenis kiválóan szerepel.Minõsítését Csehországban,Szlovákiában és Romániábanvárjuk.Az Mv TC 277 elõnyöstermesztési tulajdonságai mellettaz egyik legszebb fajta,amelyet az (1. kép) is szemléltet.Az Mv TC 277 korán betakarítható,termése ezért árelõnnyelértékesíthetõ. Átlagosidõjárású években betaka-rítását követõen nem igényel szárítást,vagy csekély költséggel szárítható. Hûvös,csapadékos években is alkalmas gabonaelõveteménynek. Az Mv TC 277vetése korán kezdhetõ, hosszú idõn keresztülfolytatható, plasztikus, szárazság-és hidegtûrõ fajta. Maximális termésétalacsony nitrogén-dózisnál (akár80 kg/ha) eléri. Összességében olcsón,biztonságosan, más fajtákhoz hasonlítvatöbblet jövedelemmel termelhetõ.A VILMA késõi érésû, különösenöntözött viszonyok között hatalmasterméspotenciálú, gyors érésû, szilárdszárú hibrid. Elõnyös tulajdonságait azország déli részein fõvetésben, vagy kiválótalajon, intenzív (öntözött) termesztésikörülmények között lehet igazán kamatoztatni,ahol a 16-17 t/ha-os termõképességétüzemi táblákon is igazolnitudja.A VILMA az OMMI 3 éves kísérleteibena Florencia szintjén teljesített,nem mellékesen annál némileg korábbanérik (3. táblázat). Növényállományaattraktív, levelei hamvas zöldek, csöveiigen nagyok, látványosak (2. kép). AVILMA agrotechnikai tulajdonságairólrészletes információk a közeljövõbenállnak rendelkezésre.A KÁMA Magyarországon az elsõminõsített leafy (sokleveles) hibrid. Jellemzõrá, hogy egy domináns LFY génthordoz, amely révén a fotoszintézisbenaktívabb csõfeletti levelek száma 2–3-mal több. A nagyobb levélterület megnövelia fotoszintézis termékeinekmennyiségét, ami végsõ soron a nagyobbszemtermésben realizálódik. Azsem közömbös, hogy a nagyobb zöldtermésbõl hosszabb idõn keresztül jobbminõségû silótakarmány készíthetõ. AzOMMI kísérletei alapján (4. táblázat)ma a KÁMA az a fajta Magyarországon,amely a legtöbb zöld- és szárazanyagtömeget termi hektáronként. Acsõ aránya is kitûnõ. A német szabványnyalkalkulálva egy 631 kg-os, napi 36 ltejet termelõ tehenet figyelembe véve,táplálóértéke hektáronként mintegy2000 literrel több tej termelését teszilehetõvé, mint a standard fajták. A tej 60Ft/l átvételi árával számolva ez nem kevesebb,mint 120 000 Ft többletjövedelemhektáronként, amelyet egyedül aKÁMA fajta használatának lehetne tulajdonítanimás fajtákkal szemben. Ez valószínûlegaz elterjedését is gyorsítja majd.A KÁMA kontrollált növekedésû,zöld száron érõ fajta, amely a növény- ésa csõmagasság tekintetében kiegyenlítettállományt képez (3. kép).Hadi Géza – Szundy Tamás –Marton L. Csaba – Pintér János

2003/1Az aszály elleni védekezés lehetõségeia kukoricábanAhazai kukorica átlagtermés mindenkornagymértékben függött acsapadék mennyiségétõl és eloszlásától.Így volt ez 2002-ben is. Martonvásárona tenyészidõn kívüli csapadékmennyisége 113 mm volt, ami felétsem érte el a 30 éves átlagnak (247 mm).Tapasztalati tény azonban, hogy a kukoricajól hasznosítja a tenyészidõszakbanlehullott esõt. Amikor április másodikdekádjában közel 55 mm csapadékotmértünk, abban reménykedtünk, hogymégis jó kukoricatermésünk lehet, feltételezve,hogy lesz elegendõ esõ és megfelelõeloszlásban. Sajnos június 10 utánmár egyre fogyott a jó kukoricatermésbevetett reményünk. A napi átlaghõmérsékletötven napon keresztül lényegesenmeghaladta az utóbbi 30 év átlagértékeit.Június második dekádjában 3,5°C-kalvolt magasabb a hõmérséklet a sokévi átlagnál.A rendkívüli meleghez párosult amagyar aszály szokásos jellemzõje, aszárazság is. A június 10. és július 11.közötti 30 napban a 30 éves átlag (43,9mm) felét sem érte el a lehullott csapadékmennyisége (20 mm).Országosan is kedvezõtlenül alakultaz idõjárás. A kukorica vetésterületénekmintegy 65-70%-át károsította az aszályosidõjárás. Igazán jó kukoricaterméstcsak Somogy, Tolna, Baranya megyébentakarítanak be 2002-ben (2002 szeptembereleji állapot). Viszonylag kevesebbetszenvedett a kukorica az aszálytól mégZala megyében és Vas megye déli részén.A szeszélyes csapadékeloszlás miattelõfordult, hogy a többi, szárazságsújtotta nagyobb térségben, egy-egy termelõidõben kapott csapadékot, míg aszomszédságban tovább szomjaztak akukoricák.Az elmúlt év kedvezõtlen idõjárása1. ábra A szárazság hatása eltérõtenyészidejû kukoricahibridek termésére(Martonvásár)ismét felveti a kérdést: lehet-e az aszály(a szárazság és hõsokk) kedvezõtlen hatásátcsökkenteni a kukoricában és haigen, milyen eszközök állnak rendelkezésünkreaz aszály miatti terméskiesésminimalizálására?Ezeknek a kérdéseknek megválaszolásáraa martonvásári kukorica kísérletek2000. és 2001. évi adataiból használtunkfel néhányat. 2000-ben az aszály hatásáraaz országos átlagtermés 4,35 t/ha, míga kedvezõbb csapadékmennyiségû és eloszlású2001-ben 6,32 t/ha volt.Az 1. ábrán a martonvásári I. kísérletátlagtermés adatait mutatjuk be. A kísérletátlagában a kevés és rossz csapadékeloszlású2000. évben a szemtermés 1,31t/ha-ral, vagyis 13,23%-kal volt kevesebb,mint a jobb csapadékellátottságú2001. évben. Legkisebb volt az aszálymiatti terméskiesés a FAO 400-aséréscsoportban (1,08 t/ha = 10,36%).Az átlagosnál kisebb mértékben csökkenta FAO 200-as hibridek szemtermése(1,2 t/ha = 13,04%). A legnagyobbvolt az aszály terméscsökkentõ hatása aFAO 500-as éréscsoportban (1,6 t/ha =19,54%).A száraz és csapadékos év átlagtermésétis figyelembe véve, úgy tûnik,hogy az ország fõ kukoricatermesztõ területeinaz aszály terméscsökkentõ hatásaelsõsorban a középérésû (FAO 400-as) hibridek termelésével minimalizálható.Az igen korai (FAO 200-as) hibridekátlagosnál kisebb terméscsökkenése, aszáraz évben, elsõsorban azzal magyarázható,hogy 2000-ben a kukorica tenyészidõszakátmegelõzõ téli félév csapadéka(280,5 mm) meghaladta a 30éves átlagot (247 mm). Ezt, és az ápriliselsõ dekádjában lehullott 56 mm esõt aFAO 200-as hibridek koraiságuknál fogvajobban kihasználták, mint a hosszabbtenyészidejû kukoricák. A két év átlagábanmutatott kisebb termésük (8,6 t/ha)miatt azonban az igen korai hibridek – azország fõ kukoricatermõ területein –csak abban az esetben javasolhatók termesztésre,ha valamilyen speciális cél(õszi kalászos elõvetemény, takarmányhiánystb.), vagy ok (vízállás, késõi vetésstb.) miatt a hosszabb tenyészidejû, nagyobbgenetikai terméspotenciálú hibridektermesztésérõl le kell mondanunk.A kukoricabogár (Diabrotica virgifera)elleni védekezés csak akkor leheteredményes, ha az magába foglalja a vetésváltástis. Az õszi búza alá megfelelõmagágyat lehet készíteni a FAO 300-aséréscsoport elején érõ hibridek termesztésével(Mv 277, Dáma stb.). Ezeknek ahibrideknek a realizálható terméspotenciáljamár eléri, vagy meghaladja a 10t/ha-t és szeptember közepe után már20% alatti szemnedvességgel takaríthatókbe.A 2. ábrán néhány eltérõ tenyészidejû,martonvásári kukoricahibrid és asztenderdek szárazság hatására bekövetkezettterméscsökkenését látjuk. Az igenkorai éréscsoportban gyakorlatilag nem2. ábra A rossz csapadékellátottság hatása néhány eltérõ tenyészidejûkukoricahibrid termésére (Martonvásár, I. kísérlet, 2000–2001)9

10 2003/1termés t/hatermés t/hatermés t/ha3. ábra A szárazság hatása eltérõ idõben vetett kukoricahibridektermésére (Martonvásár, 2000–2001)4. ábra Kukoricahibridek szárazság miatti terméskiesésea vetésidõtõl függõen (Martonvásár, 2000–2001)5. ábra Kukoricahibridek szárazság miatti terméskiesésea vetésidõtõl függõen (Martonvásár, 2000–2001)volt különbség a hibridek aszálytûrésében.A FAO 300-as hibridek közül az átlagosnálkisebb terméscsökkenéssel reagálta szárazságra a Norma, az Mv NK333 és a Stira. A középérésûek közül, aterméskiesés alapján, jobb szárazságtûrésûnekmutatkozott a csoportátlagnál aMaraton, a Gazda és a Dunia.A vetésidõ és N-mûtrágya kísérlet2000. évi és 2001. évi eredményei aztmutatják, hogy a szárazság terméscsökkentõhatását a megfelelõ vetésidõvel ésN-mûtrágya dózissal mérsékelni lehet.A 3. ábrán a vetésidõ hatását mutatjukbe a hibridek termésére. A legkorábbivetésidõben a száraz (2000) és csapadékosabb(2001) év termése között avárttól eltérõ eredményeket kaptuk. Április17-i vetésben (1. vetésidõ) a szárazságnem éreztette hatását, sõt 2000-ben1,07 t/ha-ral nagyobb termést kaptunk,mint 2001-ben. Ezt a megfelelõ mennyiségûtéli és az április elsõ dekádjában leesetttöbb mint 50 mm csapadék kedvezõhatásával magyarázhatjuk. Az árpilis27-i vetésben (2. vetésidõ) is alig voltkülönbség a száraz és csapadékos évbenbetakarított termés között (0,44 t/ha).Késõbbi vetésben (3. vetésidõ = május9.) a szárazság miatti terméskiesés márjelentõs (1,65 t/ha) volt, míg az utolsó(4.) vetésidõben (május 19.) csaknemkétszer annyi volt az aszály miatti terméskiesés(3,15 t/ha), mint a 10 nappalkorábban vetett kísérletben.Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet,hogy a kukorica optimális vetésidejénekbetartásával jelentõs mértékbentudjuk csökkenteni a szárazságstresszokozta terméskiesést.Ha a különbözõ hibridek esetébenvizsgáljuk a vetésidõ hatását a szárazságmiatti termésdepresszióra, észrevesszük,hogy ebben nemcsak a hibridek koraisága,hanem a genetikai háttere is szerepetjátszik.A rövid tenyészidejû Mv 272 hibrid(4. ábra) az optimális vetésidõben (április17-27.) nem mutatott terméscsökkenésta kedvezõtlen csapadékellátás hatására.Mivel ez az igen korai hibrid jólhasznosította a talajban tartalékolt vizet,az áprilisi vetésben még többet istermett a száraz 2000. évben, mint a csapadékosabb2001-ben (1,3 és 0,6 t/ha).A májusi vetésben azonban ezt a hibridetis minél késõbb vetettük, annál nagyobbterméskiesést okozott a szárazság.Vizsgálataink – és sokak tapasztalataiszerint is – az (egyik) legjobb szárazságtûrésûhibrid a magyar fajtaszor-

timentben a Norma (5. ábra). Az Mv272-nél hosszabb tenyészideje ellenére -még megkésett vetésben is - 1 t/ha alattmaradt a szárazság miatti terméscsökkenés.Május eleji vetésben a termésdepresszió(0,70 t/ha) a kísérleti átlagnakmég a felét sem érte el.Az említett kísérletben a száraz és acsapadékosabb évben is a Maraton adtaa legnagyobb termést (6. ábra). Azáprilis 17-i vetésben a száraz évben 10t/ha feletti, a csapadékosabb évben 11t/ha-t közelítõ átlagtermést mértünk. Aszárazság miatti terméscsökkenés a legkorábbivetésben volt a legkisebb (0,5t/ha), majd a késõbbi vetésekben ezmegduplázódott (1,0 t/ha, illetve 2,3t/ha). Megjegyezzük, hogy a Maratonaz optimálist közelítõ körülmények között(2001-ben 3. vetésidõ) mintegy 12t/ha termést adott, és ehhez képest jelentcsak nagy terméscsökkenést a száraz évbenjónak mondható 9,5 t/ha.A megfelelõ N-mûtrágyázás csökkentia szárazság miatti termésdepreszsziót(7. ábra). A legnagyobb terméscsökkenéstN-trágyázás nélkül mértük(2,13 t/ha). A N-mûtrágya mennyiségéneknövelésével csökkent a szárazságmiatti terméskiesés. 60 kg/ha N kiszórásaesetén már csak 1,07 t/ha, e feletti(120 kg/ha és 180 kg/ha) N-hatóanyagalkalmazása 1 t/ha alá csökkentette azaszály miatti termésdepressziót (0,72t/ha, illetve 0,57 t/ha). (Megjegyezzük,hogy a P- és K-hatóanyag mennyiségeminden kezelésben azonos, 120 kg/havolt.)A kapott eredmények azt bizonyítják,hogy a harmonikus tápanyagellátás,ezen belül az optimális – vagy azt közelítõ– N-hatóanyag mennyisége jelentõsmértékben csökkenti a szárazság miattiterméskiesést.Az Mv 272 esetében (8. ábra) a N-mûtrágya nélküli kezelésben volt a legkedvezõtlenebba szárazság hatása a termésre(1,5 t/ha terméskiesés), majd a N-hatóanyag növelésével a termésdepreszsziócsökkent, és 120 kg/ha dózisnál márnem is jelentkezett.A Norma (9. ábra) N reakciója ishasonló volt. A N nélküli kezelésben aszárazság okozta terméskiesés 1,7 t/havolt. 60 kg/ha N kiszórása a termésdepressziótközel 50%-kal csökkentetteés ez a tendencia érvényesült a N-hatóanyagdózis további növelésekor is.A Maraton (10. ábra) szárazság miattiterméscsökkenése szintén a N-hatóanyagnélküli kezelésben volt a legnagyobb.A N-dózis növelésével mind szá-termés t/hatermés t/ha termés t/ha2003/16. ábra Kukoricahibridek szárazság miatti terméskiesésea vetésidõtõl függõen (Martonvásár, 2000–2001)7. ábra A szárazság hatása a kukoricahibridek termésére eltérõN-hatóanyag használata esetén (Martonvásár, 2000–2001)8. ábra Az Mv 272 szárazság miatti terméskiesése a N-mûtrágyadózisoktól függõen (Martonvásár, 2000–2001)11

Akét évtizeddel ezelõttihez viszonyítvaa mintegy felére zsugorodotthazai állatállomány abraktakarmányszükségletének kétharmadrészét kukoricával elégítik ki. A szemtermésalapvetõen energiában gazdagtápanyagforrás, hiszen viszonylag kevésés csekély biológiai értékû fehérjét tartalmaz.Az állattenyésztéssel foglalkozószakemberek részérõl idõrõl idõre felvetõdika beltartalmi mutatók javításának,így a nyersfehérje tartalom növelésénekigénye is. Mivel azonban a jelenlegi árrendszera táplálóanyagokban mérhetõkülönbségeket nem preferálja, ezért aminõségi paraméterek javításának lehetõségeitfõként a saját felhasználásra termelõgazdálkodók szûk köre igyekszikfeltérképezni.A nyersfehérje tartalom és a hibridektermõképessége között feltárt gyengenegatív összefüggés ellenére az egyesgenotípusok között igazolható különbségekvannak, azaz szelekció révénvan lehetõség nagy termõképességû,jó táplálóanyag-tartalmú kukoricák elõállítására.Elõzõ lapszámunkban már beszámoltunkarról, hogy az évjáratnak és azállománysûrûségnek szintén kimutathatóhatása van a szem beltartalmi mutatóira.A növények tág térállása és acsapadékban szegényebb klimatikus fel-Ahazai kukoricatermesztés egyébkéntsem csendes vizében eddigsoha nem tapasztalt hullámokatvetettek a kukoricabogár (Diabroticavirgifera virgifera LeConte) idei kártételei.Hét évvel az elsõ imágók észleléseután a dél-dunántúli megyék egyes tábláina lárvák okozta gyökérkártétel nyománvalóságos katasztrófahelyzet álltelõ. A külföldi tapasztalatokat is hasznosítóhazai szakembereink nemzetközikutatócsoportokkal együttmûködvekomplex növényvédelmi technológiákkidolgozásán fáradoznak. Ezek egyik2003/1Mûtrágyák hatása a kukoricanyersfehérje tartalmárafehérje %1. ábra Mûtrágyák hatása a kukorica nyersfehérje tartalmára (%)11.311.110.910.710.510.3SzD 5% =0,3080 N P NP NK PK NPKtételek a fehérje-koncentráció növekedésénekirányába hatnak.Martonvásáron egy klasszikustápelemhiány kísérletben 160 kg/ha N,80 kg/ha P 2 O 5 és 80 kg/ha K 2 O hatóanyagkombinációival vizsgáltuk háromhibrid reakcióját. Ugyan az egyes fajtákközött is igazolható eltéréseket mértünk,de a mûtrágyák hatása kifejezettebb volt.Az erdõmaradványos csernozjom talajonmért és a vizsgált kukorica hibridek átlagábanbemutatott reakciók (1. ábra)nagysága szerint az egyoldalú N- és P-trágyázás, valamint a N-hiányos PKkezeléseknem módosították a termés fehérjetartalmát az 1959 óta egyáltalánnem trágyázott parcellákhoz viszonyítva.Igazolhatóan nõtt viszont a nyersfehérjekoncentráció a N-trágyák hatásáraazokban a növényekben, amelyekfoszforral, ill. foszforral és káliummalmegfelelõen ellátott talajon fejlõdtek.Árendás Tamás – Hegyi Zsuzsanna –Bónis Péter – Marton L. CsabaMartonvásári ajánlata kukoricabogár elleni stratégiához13eleme a kémiai védekezés, amely a takarmánykukoricatermesztést leginkábbveszélyeztetõ lárvakártétel ellen mégnem nyújt igazán hatékony megoldást.A gondok enyhítésének kulcsa azösszehangolt megelõzésben rejlik, aminekjelenleg a vetésváltás a legfontosabbstratégiai eleme. Az elsõ hallásrakézenfekvõnek tûnõ megoldás azonbanegy sor további kérdést vet fel. Hiszenmilyen alternatívákat tesznek lehetõvéagroökológiai adottságaink, termesztéstechnológiaifeltételeink, bel- és külpiacilehetõségeink? A mozgástér korlátozottnaktûnik. A takarmánytermesztés látványosbõvítésének a hazai állatállományjelentõsen csökkent létszáma, a meghatározóipari növények (napraforgó, repce)nagyobb elterjedésének növénykórtaniés termõhelyi korlátok szabnak határt.A szorult helyzetben a „kiskaput”egyelõre a hazai szántóföldi növénytermesztésthagyományosan meghatározókukorica-búza vetésváltás erõsödésenyithatja legszélesebbre. Ezt egyrészt agazdálkodók jelenlegi – jellemzõen e kétnövényfajhoz igazított – technikai, mûszakiháttere, másrészt a megtermelt

142003/11. ábra Tenyészidõ szerint csoportosított kukorica hibridek szemtermése ésbetakarításkori szemnedvessége öt termõhely átlagában (OMMI 1998–2000.)szemtermés t/ha1412108642010.3317.4911.3418.2211.9219.27FAO 250-299 FAO 300-349 FAO 350-399szemtermés t/ha szemnedvesség %2. ábra A vetésidõ hatása õszi búzafajták szemterméséreMartonvásár 1999–2001302520151050szemnedvesség %áruk értékesítési lehetõségeinek bõvülésejelentheti, hiszen a gyarapodó Unió aszemeskukoricát és a minõségjavító búzáttekintve egyaránt importõr.A nagy szemes- és tömegtakarmányigényû koncentrált állattartó gazdaságokkivételével azokon a területeken, ahol avetésszerkezetben a kukorica hagyományosannagy részarányt képvisel, a megfelelõfajtaösszetétel segítséget adhat akártétel elhárításához. Az õszi búza elõveteményeinekrangsorában a kukorica aközepes, hosszabb tenyészidejû hibridektermesztése esetén a közepesnél gyengébbkategóriába tartozik. A búza magágyánakelõkészítéséhez és optimálisidõben történõ vetéséhez a szemeshasznosítású kukoricák közül csak aszeptember végéig, kis szárítási költséggelbetakarítható, nagy termõképességû,de rövid tenyészidejû hibridek termesztésead lehetõséget.Az Országos Mezõgazdasági MinõsítõIntézet kísérleti hálózatában elvégzettvizsgálatok eredményei szerint (1.ábra) öt termõhely és három év átlagábana Magyarországon minõsített igenkorai hibridek (FAO 250-299) szemtermésemeghaladta a 10 tonnát hektáronként.A korai éréscsoport elsõ felébe(FAO 300-349) tartozó kukoricák teljesítményeugyanakkor egy tonnával felülmúltaa legrövidebb tenyészidejû hibrideket,miközben betakarításkori szemnedvességtartalmuk átlagosan csak 0,7%-kal volt több. A korai éréscsoport másodikfelébe (FAO 350-399) sorolt kukoricákterméstöbblete további 0,58t/ha-ral, a szemek víztartalma 1,05%-kalvolt nagyobb.Ezeket a tendenciákat a martonvásárifajtaösszehasonlító kísérletektöbbéves eredményei is megerõsítették.Ugyanakkor a szemtelítõdés-érés idõszakában,a súlyállandóságig történõszárítással meghatározott víztartalmakszerint a korai FAO 300-as hibridekszemtermésének nedvessége a legutóbbinégy évben, igen eltérõ idõjárási feltételekközött is legkésõbb október 1-ig 20% alá csökkent (1. táblázat). A hibridekközül az Mv 277 (FAO 310) és a Dáma(FAO 330) jellemzõen az átlagosnál korábban,szeptember második dekádjánakvégén, harmadik dekádjának elején 20% alatti szemnedvességgel betakaríthatóvolt.A kisparcellás vizsgálati eredményekentúl a termelõi tapasztalatok is megerõsítikazt a véleményt, hogy a korai300-as hibridek - így az Mv 277 és aDáma - betakarítása után megfelelõmagágy készíthetõ az õszi búza számára.A nagy szártömeget visszahagyó kukoricaután természetesen olyan talajmûvelésieljárásokat kell alkalmazni,amelyekkel a felszínen maradt mellékterméstteljesen aláforgatva minimálisracsökkenthetõ a kalászos gabona fuzáriumosfertõzõdésének rizikófaktora.Az idõben elvégzett betakarítás után,a megfelelõ mûszaki feltételek ellenéreis adódhatnak a 1999. év õszéhez hasonló,kedvezõtlen idõjárási körülmények,amelyek miatt az optimálisnál késõbbkerül a földbe a vetõmag. Mivel a fajtákeltérõen reagálnak a késésre (2. ábra),ezért azok vetési sorrendjét toleranciájukismeretében célszerû meghatározni.A martonvásári minõségjavító fajták közüla megkésett vetésben az átlagosnálkisebb terméscsökkenés jellemzi az MvMagdalénát és az Mv Palotást, a malmibúzák között az Mv Dalma és az MvMagvas tûrõképessége átlag feletti.A kukoricabogár elleni védekezéslehetõségeit taglaló tanulmányokban arezisztenciára történõ nemesítés ered-

16 2003/1…ízig-vérig magyar cég lettünk. Csak Mv nemesítésû kukorica bázismagot állítunk elõ és kizárólagMv nemesítésû F1 kereskedelmi vetõmagot árulunk.a hatékony gazdálkodást. A KGST öszszeomlásakövetkeztében elvesztettük ahazai vetõmag-elõállító bázis legnagyobbfelvevõpiacait, így azok a határonbelül is egymás versenytársaiváváltak. A versenyt tovább élezte, hogya hazai szereplõk mellett szinte a rendszerváltássalegy idõben a nemzetközimultinacionális vállalatok is önállósítottákmagukat, és aktív kereskedelmitevékenységbe fogtak az amúgy is telítetthazai vetõmagpiacon.Ilyen gazdasági környezetben szálltringbe a Bázismag Kft. 1992 tavaszánbérbe véve az akkori Kísérleti Gazdaságvetõmagüzemének egy részét. Alelkes, szakmátját értõ és szeretõ csapatélén Salamon Ferenc állt. És sikerült! Acég megkapaszkodott, túlélte az átmenetiidõszak kesze-kuszaságát, átjutotta vadkapitalizmus buktatóin és nemcsakversenyben maradt, de sikeres islett. A termelõi és a vetõmagüzemipartneri kör is elfogadta és megbízható,az együttmûködésre mindig kész, a józankompromisszumokra hajló cégkéntismerte meg a Bázismag Kft-t. Azimázs kialakításában nem kis szerepevolt a kutatóintézeti kollégák önzetlensegítségnek és a cég munkatársainak,különösen Salamon Ferencnek, aki karizmatikusszemélyiségével, szakmaitudásával és tekintélyével, gazdaságiéleslátásával megóvta a Kft-t a gyermekbetegségektõl.A sikertörténet mérföldkövevolt az 1995-ös bérleménykivásárlás.Ettõl kezdve igazi vetõmagüzemkéntmûködött a Kft., és elindulhattakaz üzemfelújítási és beruházásiprogramok annak érdekében, hogy alegszigorúbb minõségi követelményeknekis meg tudjunk felelni. Akkor mégúgy nézett ki, hogy a hibridkukoricaszülõvonalak (bázismag) fajtafenntartása,felszaporítása és kihelyezése jó ésbiztos megélhetést fog adni. A keleti piacelvesztése az alapanyag igényt isvisszavetette és ezzel szinte egyidõbena honosított hibridek tulajdonosai is elköszöntektõlünk. A Kft. volt az alapanyagbázisa a többek közt a CibaGeigy-nek – késõbb Novartis, majdSyngenta – az azóta a Syngenta részétképezõ NK-nak, a Dekalb-nak - új nevénMonsantonak –, az LG-nek, aKWS-nek. A külföldi cégek azonbanelvi döntés alapján (az ár és minõségnem volt a döntéshozatalban meghatározó)a szülõvonalak vetõmagvait importálják.Ez volt a második mérföldkõa Bázismag történetében. Saját lábrakellett állnunk, ízig-vérig magyar céglettünk. Ettõl kezdve csak martonvásáribázismagot állítunk elõ és kizárólagmartonvásári nemesítésû F1 kereskedelmivetõmagot árulunk. A takarmánykukoricaszaporítóanyag mellettLogisztikai elõrelépés, ami szintén világszínvonalú,a Mobilizátor Kft. mobil silóinak a rendszerbe állítása.

… az elérhetõ legmodernebb csávázógép, jobb csávázószer eloszlástbiztosít, és két adagoló hengerénekköszönhetõen precízen juttathatóakár egyszerre inszekticid és fungicidis a vetõmagra.Mv nemesítésû speciális hasznosításúhibridek (waxy, gríz és csemegekukorica)vetõmagjának kizárólagos elõállítójaa cég. A számok azt mutatják, hogy2003/1az átállás kemény próbáját is kiállta eza kicsiny Kft. A 95:5%-os alapanyagF1 vetõmag árbevételarányt sikerült10:90 %-ra fordítani. Itt is szeretnékköszönetet mondani minden egyes kollégának,aki segített minket, ebben amunkában. A cég és a kutatóintézetmunkatársainak, termelõ és kereskedelmipartnereinknek. Elnézést kell, hogykérjek, amiért a kisebb jelentõségû témávalkezdtem, de ez nagyon a szívemheznõtt, szinte csoda, amit a cég kihozottmagából.Természetesen sokkal nagyobb jelentõségevan annak, hogy alapanyagotbiztosítunk az Mv vetõmagelõállításokhozés ezen keresztül táplálhatjuk azintézeti kutatómûhelyt. Egyre nagyobbszerepet kell vállalnunk a piaci koordinációban,ami nem merülhet ki az alapanyagkibocsátáson keresztüli termelésszabályozásban.Aktív piaci szereplõvékell válnunk, segítve, együttmûködvepartnereinkkel, megtartva azokat az értékeket,amelyeknek a kezdetektõl fogvahordozója a Kft. Fejleszteni kell azeszközöket. Ennek részeként szereztükbe az elérhetõ legmodernebb csávázógépet, amely szakaszos üzemû, ígyjobb csávázószer eloszlást biztosít, éskét adagoló hengerének köszönhetõenprecízen juttatható akár egyszerreinszekticid és fungicid is a vetõmagra.Világszínvonalú logisztikai elõrelépés17a Mobilizátor Kft. mobil silóinak arendszerbe állítása. Azonban a gép, azeszköz nem sokat érne, ha a Bázismagnem az lenne ami: lelkes és lelkiismeretesemberek közössége. Hadd álljon itta munkatársak neve, kifejezve köszönetünket:Bihari OrsolyaBoros SándorHorváth IstvánIstvándi LászlóKurucsai LajosLázár IstvánnéMajor FerencMegyeri LászlónéMolnár LászlóNémeth SándornéPintye LászlóSramek JózsefSvigruha SándorSzeidl AnnaBaumgartner FerencnéDerecskei JánosnéDr. Bõdy ZoltánDr. Cseh LajosDr. Hadi GézaDr. Hadi GézánéDr. Marton L. CsabaDr. Pintér JánosDr. Szundy TamásFarkas JánosnéHorváthné Kelemen JolánSzklenár AndreaSzundy PéterA vetõmagos csapat…

18 2003/1Amagolás annyit jelent, hogy szintebetûrõl betûre megtanulunkvalamit. Az elmúlt évben igenkemény leckét kaptunk a Természettõl,és a vetõmaggal foglalkozóknak is emlékezeteslesz a 2002. évi elõállítási szezon.A tavasz egészen biztatóan indult,kedvezõ volt az idõjárás a vetésekhez, éski is keltek a növénykék szépen. Akár aztis mondhatnánk, hogy optimizmusraadott okot a kikelet. De azt azért láttukmár a tavasszal is, hogy idén menetrendszerûen,kell hogy jöjjön az esõ, mert atalajok csapadékkal való feltöltöttségeenyhén szólva hagyott némi kívánni valótmaga után. Sajnos ebben az évben isbebizonyosodott, hogy Magyarországklímája kontinentális: rendkívül nagyvolt a területi heterogenitás. A Dél-Dunántúlés a Hajdúsági löszhát kivételévelszárazság sanyargatta a vetõmagelõállításokat.A csapadék egyenlõtlen eloszlásánés kis mennyiségén kívül, ki kell emelnia megnövekedett hõségnapok számát is,amikor a napi maximum hõmérséklet 30°C fölé emelkedett. Ezek a hõségnapokigen korán – már májusban – jelentkeztekés júniusban 10 ilyen napot regisztráltunk.Ilyen idõjárási viszonyok közötttermészetesen a növények az egyéb kedvezõtlenkörülményekre is sokkal érzékenyebbenreagálnak. Különösen igaz eza szülõi hibridkukorica vonalakra, amelyeknagyon sérülékenyek, és sokkalrosszabbul tolerálják az agrotechnikai hibákat,mint a hibridek. Ez az év ismét felhívtaa figyelmet az elõvetemény helyesmegválasztásának és a talajnedvességetmegõrzõ talajmunkáknak a jelentõségére.A meleg, száraz tavasznak volt egymásik kedvezõtlen mellékhatása is: a rovarkártevõkfelszaporodása. A kisebbikgondot a Dunántúlon a vetésfehérítõ, azAlföldön a bolha, a nagyobbikat a kukoricabogárokozta. Komoly lárvakártételmiatt terméskieséssel – hála a vetõmagelõállítópartnereink szakmai felkészültségének– nem kellett számolnunk.Nem is szabad kockáztatni – fõleg egyolyan magas értékû növényi kultúránál,mint a hibridkukorica vetõmagelõállítás– hiszen egy elõzõ évi közepes bogárfertõzés,akár 15-20 millió kukoricabogárpetét is jelenthet hektáronként. Ha ennekcsak a fele kel ki, az minimum 100 lárvátjelent növényenként. A vetõmagelõállítá-(Vetõ)magolássokban nem a lárva okozta a gondot, hanemaz imágó biberágása. Növényenkénthatnál több bogár már képes a bibeszálatúgy visszarágni, hogy az az egész tenyészidõsorán nem éri el a 30 mm-t. Fokozottanjelentkezik a kártétel hõségnapokkalteletûzdelt virágzási idõben, amikora termékenyülés amúgy is gyengébb.Egy gondatlan gazda megoldhatatlanfeladat elé állítja a vetõmagelõállító kollégáit,mert az õ kukoricásában kikelõ bogaraktömegével szállják meg a virágzókukorica vetõmagelõállításokat. A gondokorvoslása azért különösen nehéz,mert olyan szerrel kell védekezni az imágókellen aminek a munkaegészségügyivárakozási ideje maximum 1 nap lehet,hiszen folynak a címerezési munkák. Éstermészetesen méhvédõ technológiával,ami azt jelenti, hogy akkor kell permetezni,amikor a méhek nem repülnek. Azazakkor, amikor a legnagyobb a páratartalomés ezért nagy mennyiségû folyadékotkell kijuttatni. Erre gyakorlatilag csak ahidas traktorok és a repülõgépek alkalmasak.Ennek költségvonzatait nem kellecsetelni. Ugyanakkor nincs semmi biztosítékarra, hogy nem kell megismételni akezelést egy újabb raj betelepülése esetén.Ezért nagyon fontos, hogy mindengazdálkodó figyeljen erre a kártevõre sajátmaga és a vele szomszédos termelõkérdekében is. Ha a kihelyezett ragadóssárgalap csapda hetente 35-40 imágótfog, akkor a következõ évi kukoricatermesztéskomoly lárvakártétel mellett aszomszédos táblák termését is veszélyezteti.Megvonva a martonvásári kukoricák2002. évi elõállításának mérlegét, a honinemesítésû vonalak és vonalkombinációkteljesítménye a körülményekhez képestkiemelkedõ volt. Ebben nagy szerepe voltannak is, hogy a Magyar TudományosAkadémia Kutatóintézetében, Martonvásárona hibridérték mellett nem szorulháttérbe a gazdaságos elõállíthatóság.Mit is értünk ezen? Fõként a kiemelkedõtermésstabilitást, a biztonságostechnológiát, a jó stressztoleranciát, snem utolsó sorban a jó vetõmagminõséget.A grafikonon látható, hogy az összesértékesített Mv vetõmagnak több mint93%-a meghaladta az I. osztályú minõségcsírázási határértékét, és mindösszesen azeladások 7%-át adta a 93-90% közötticsíra százalékú vetõmag. Tömören: termésstabilitásés jó minõség fémjelzi azMv hibrideket vetõmagelõállításiszempontból.Az elõzetes becslések szerint a piaciigényekhez mérten elegendõ vetõmagotsikerült elõállítani összességében a martonvásárihibridekbõl. Így van ez a nagyonnépszerû NORMA esetében,amely tavaly is bizonyított megbízhatósá-

2003/1Vetõmagelõállító partnereink19

20 2003/11970 októberének egy verõfényesdélutánján egy Sz-100-as bulldózerelkezdte letolni a humuszréteget aparki búza tenyészkertben, a fitotronépület tervezett helyén, ezzel megkezdõdöttaz az alig több mint kétéves munka,amely 1972. november 3-án a martonvásárifitotron átadásával fejezõdött be(1. kép).Korábbi számainkban (Martonvásár96/1; 96/2; 97/1; 97/2) a fitotron fennállásánaknegyedszázados évfordulója alkalmábóla fitotron akkori vezetõje,Tischner Tibor, egy cikksorozatbanrészletesen ismertette a martonvásári fitotronépítésének és rekonstrukciójánaktörténetét. Jelen írás ennek a történetneknéhány fontosabb állomását, valamintaz azóta eltelt idõszak történéseitidézi fel.A martonvásári fitotron felavatásánakközel másfél évtizedre visszatekintõelõzménye volt. A létesítés gondolata azintézet fennállásának tízéves évfordulóján,1959-ben megtartott konferenciánvetõdött fel, majd különbözõ stációkonkeresztül haladt a megvalósulás felé.Ezek közül a lényegesebbek: 1961-benaz MTA Elnöksége foglalkozott a fitotronmegvalósításával, a biológiai alapkutatások,valamint a növénynemesítésikutatómunka színvonalának továbbiemelése érdekében. Ezután széleskörûtájékozódás kezdõdött annak érdekében,hogy kiválasszák a megfelelõ gyártót. Agával. Bár a tervezettõl elmaradt a költségtakarékosMv NK 333 termése, de azókészlettel együtt megközelítõen elegendõvetõmag lesz a piacon. A martonvásárinagyágyú, a 450-es FAO számú MARA-TON szárnyalását sem fogja gátolni akorlátozott vetõmagkészlet. A hibrid alegkeményebb mezõnyben, a középérésûekközött sikeres, hiszen vetésterületeaz eladott zsákok száma alapján 1999 ótatöbb mint duplájára nõtt! A gyors térhódításnem véletlen, hiszen a martonvásárinyúzópróbákon (vetésidõ, tõszám-, és trágyázásikísérletek) kívül a gyakorlatbanis már megmutatta kvalitásait.Hasonlóan kemény tesztelés utándöntöttünk 3 új hibrid vetõmagelõállításamellett. Az Mv TC 277-tel idén találkozhattakelõször a termelõk a bemutatókon.Mindenkinek megragadta a figyelmét eza látványos megjelenésû és kiváló értékmérõtulajdonságokkal rendelkezõhibrid, amely vetõmagelõállítási szempontbólis egy igen hálás kombináció.A DÁMA már tavaly debütált az Mvfajtasorokban és az idei terméseredményei,betakarításkori szemnedvességetovább erõsítette a róla kialakult pozitívképet. Szomorú aktualitása azért vanezeknek a korai FAO 300-as hibrideknek,mert a kukoricabogár miatti kényszerûvetésváltás igényli az ilyen hibrideket.A KÁMÁT különleges leveles tulajdonságakülönbözteti meg az eddig ismertsilókukoricáktól. Ezzel a hibriddel atermelõk magasabb tarlót hagyva javítanitudják a szilázs emészthetõségét anélkül,hogy a zöldtermés mennyisége drasztikusancsökkenne.Végezetül a mellékelt táblázatbanvetõmagelõállító partnereinket és az általuktermelt Mv hibrideket foglaltuk30 éves a martonvásári fitotrongyártó cégek száma végül kettõre szûkült,a német Karl Weiss GmbH-ra és akanadai Controlled Environments Ltdre.Az Akadémia Központi Hivatalánakszakemberei inkább a német, az akkoriintézeti vezetés inkább a kanadai cégetrészesítette elõnyben. Végül az intézetiálláspont gyõzött és 1970. augusztus 15-én aláírták a kanadai CONVIRON céggelazt a szerzõdést, amely 44 klímakamranagyjából félmillió US dollárérttörténõ megvásárlásáról szólt. A fitotronépület tervezési munkái 1969-ben kezdõdtekaz Ipari Épülettervezõ Vállalatnál,Mészáros Géza vezetésével.1. kép A fitotron épület építés közbenössze. Természetesen a vetõmagelõállítógazdaságok az egymás közti cserével teljesebbéteszik szortimentjüket.Ha valakinek mégsem sikerülne megvennia kiválasztott martonvásári kukoricavetõmagot, forduljon bizalommal aBázismag Kft-hez.* * *Elérhetõségeink:2462 Martonvásár-Erdõhát Pf.1.Tel: 22/461-371, 22/569-003Fax: 22/569-003E-mail: bazismag@axelero.hu* * *A Bázismag Kft.-nek kötelessége,hogy a teljes Mv szortimenttel rendelkezzen,munkatársainak pedig feladata is,hogy mindenkinek, aki Mv hibridkukoricátakar vetni megszervezzék és eljuttassáka kiválasztott hibrid vetõmagját.Szundy PéterAz elsõ „kapavágás” és az átadás közötteltelt két év az akkori körülményekközött rekordidõnek számított. A szoroshatáridõk tartása a kivitelezõk részérõligen komoly erõfeszítést igényelt. Nemegy esetben csak az intézet akkori igazgatójának,dr. Rajki Sándornak kiválószemélyes kapcsolatai, illetve magasrangúállami vezetõk beavatkozása révénsikerült továbblendíteni az építkezést.Így például a szükséges villamos energia,a két párhuzamos energiabetápláláslehetõsége az akkori nehézipari miniszter,dr. Szekér Gyula segítségével álltrendelkezésre.

2. kép A fitotron ünnepélyes megnyitójának meghívója2003/11. táblázat A fitotron egységek technikai jellemzõi a felújítás elõtt ésazt követõenFitotron egység Nevelési PPFD* Hõmérsékletelnevezés Típus Db. felület mag. max. min. max.(m 2 ) (m) (µmol/m 2 s)(°C) (°C)A rekonstrukció elõttÕsz-tél klímakamra PGV-36 12 3.3 2.4 500 –5 40Tavasz-nyár klímaszekrény E-15 12 1.4 1.8 500 5 40Tavasz-nyár szekrény E-15VH 4 1.4 1.8 1000 5 40Növénynevelõ asztal GB-48 14 4.3 2.8 325 15 35Fagytesztelõ kamra C-812 2 7.1 0.5 – –20 20Grádiens kamra GRD-01 1 3.3 1.5 400 5 35Csíráztatószekrény G-30 5 1.5 0.3 65 4 40Vernalizációs kamra J-01 1 13.5 0.4 10 2 20A rekonstrukció utánÕsz-tél klímakamra PGV-36 12 3.3 1.9 600 –10 40Tavasz-nyár klímaszekrény PGR-15 16 1.4 1.8 600 4 45Növénynevelõ asztal PGB-96 6 9.0 2.6 500 10 40Növénynevelõ asztal GB-48 6 4.3 2.8 325 15 35Fagytesztelõ kamra C-812 2 10.8 0.5 – –25 20Grádiens kamra GRD-01 1 3.3 1.5 400 5 35Csíráztatószekrény G-30 5 1.5 0.3 65 4 40Vernalizációs kamra J-01 1 13.5 0.4 10 2 20Szövettenyésztõ kamra TCL 2 25.0 0.3 90 20 30*Photosynthetic Photon Flux Density= fotoszintetikus foton fluxus sûrûség21Az építkezés ütemét jól jellemzi,hogy a – lényegében – ‘71 tavaszán elkezdettépítési munkák õszre olyan állapototértek el, hogy 1971. november 4-én az épület tetõ alá került. Az építés folyamánegyébként az egyik legnagyobbfeladatot éppen a monolit vasbeton vázasépületben lévõ 30 x 30 m-es fitotroncsarnok födémtartószerkezetének elkészítéseés helyére emelése jelentette.1972 februárjában elkezdõdhetett anövénynevelõ klímakamrák beszerelésea központi csarnokban. Ezzel párhuzamosana csarnokot körbefogó épületrészben,valamint az épület külsõ részénfolytak a laboratóriumok, feldolgozóképítési-szerelési munkái, a laboratóriumokfelszerelése, az épület külsõ burkolása.Az ütemes munka lehetõvé tette,hogy október 2-án megtörténjen az épületmûszaki átadása, majd az eredetilegtervezett idõpontban, 1972. november3-án a fitotron ünnepélyes megnyitása(2. kép).Mivel a klímakamrák mûszaki átvételemár júniusban megtörtént, az üzemipróbák után szeptemberben már be lehetettállítani az elsõ kísérleteket. Az ünnepélyesmegnyitó vendégei így már többheteskísérleti növényekben gyönyörködhettek.A fitotron átadásával az Intézet GenetikaiOsztálya átköltözött a fitotronbaés 1973-ban megindult a módszeres fitotronikutatás. Az évente beállított kísérletekszáma azóta 120-160 között ingadozik,az eltelt harminc év alatt meghaladtaa négyezret. A kamrák kihasználtságais igen magas, éves átlagban70%-os, ami azt jelenti, hogy egy-egykamra éves üzemideje kb. hatezer óra.A nagyfokú kihasználtság és a gyorstechnikai fejlõdés tette indokolttá a fitotron1989–90-ben lezajlott rekonstrukciójátis. A rekonstrukció finanszírozásaa Világbank segítségével történt,a tendert 1988-ban adták ki és szeptemberbenértékelték. A tendert több pályázócég közül végül is a legalacsonyabbárat kínáló Conviron nyerte, az a cég,amely az eredeti kamrákat is szállította.Az akkori áron valamivel több mint 2millió kanadai dollárért 38 növénynevelõklímakamrát és három speciális számítógépetszállított. Maga a rekonstrukciókét fázisban zajlott, hogy - hacsak50%-os kapacitással is - de ne szüneteljena fitotroni kutatás. Az új berendezések,mûszaki paramétereik alapján (1.táblázat) Európa egyik legnagyobb éslegmodernebb fitotronjává tették a martonvásárit.Az utóbbi néhány évben, a már korábbanis mûvelt kutatási témák, mint abúza és egyéb kalászosok abiotikusstressztoleranciájának, így elsõsorbanfagyállóságának, szárazságtûrésénekkutatása mellett, a fitotron nélkülözhetetleneszköze a modern genomikaikutatásoknak is. A genetikailag módosítottnövények, a különbözõ faj- ésnemzetséghibridek felnevelése nehezenképzelhetõ el a fitotron nyújtotta lehetõségeknélkül.Intenzív klímamodellezési kutatásokis folynak a martonvásári fitotronban.Ezt az a két PGV-36-os kamra teszilehetõvé, melyekben a CO 2 koncentrációis szabályozható. A fitotron nemcsak intézetünkkutatói elõtt áll nyitva, hanem ahazai, sõt a nemzetközi kutatói közösségelõtt is. Akadémiai társintézetek, ígypéldául a Talajtani és Agrokémiai KutatóIntézet kutatói is rendszeresen állítanakbe kísérleteket Martonvásáron. AzOrszágos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézetpedig évrõl-évre a fitotron adta lehetõségeketkihasználva, itt végzi el a búzafajtajelöltek fagytûrésének tesztelését.A martonvásári fitotron az elmúltharminc év alatt eredményesen szolgáltaa hazai és nemzetközi kutatást.Kõszegi Béla

22Az MTA Növénynemesítési Bizottságaés a Magyar NemesítõkEgyesülete javaslatára a Földmûvelésügyiés Vidékfejlesztési Miniszter2002. augusztus 20-án Fleischmanndíjjal tüntette ki dr. Szundy Tamást, akukoricanemesítés terén elért kiemelkedõeredményeinek elismeréseként.Dr. Szundy Tamás 1964-ben – a GödöllõiAgrártudományi Egyetem elvégzéseután – került Martonvásárra. Pályafutásátvetõmagtermesztõként kezdte azMTA Mezõgazdasági Kutatóintézete KísérletiGazdaságában, ahonnan 1977-benaspirantúrára került az Intézetbe. A kandidátusidisszertáció sikeres megvédéseután a Kukoricanemesítési Osztályonkezdett el dolgozni. 1984-ben a KukoricakutatásiFõosztály tudományos fõosztályvezetõjévénevezték ki, 1989 óta tudományosigazgatóhelyettes. Akadémiaidoktori értekezését 1993-ban védte meg.A kukoricanemesítés és vetõmagtermesztésterületén szerzett tudását, tapasztalataitsikerrel kamatoztatta kutatásszervezõkéntis. Két évtizede eredményesenkoordinálja az intézet kukoricanemesítési,vetõmag biológiai és termesztéstechnológiaikutatásait. A kutatásiprogramok összehangolásán túlmeghatározó szerepet tölt be a kutatási2003/1A Fleischmann díj 2002. évi kitüntetettjeDr. Szundy Tamás tudományos igazgatóhelyetteseredmények hasznosításának a megszervezésében.Alapító tagja a Bázismag ésaz Elitmag Kft-nek.Azon szerencsés kevesek egyike,akik, mint vetõmagtermesztõk aktívrészesei voltak Martonvásár nagy korszakának,a ‘60-as ‘70-es években, amikora hazai vetésterület döntõ hányadánMv kukoricahibrideket termesztettek.Ugyanakkor nemesítõként és vezetõkéntfontos szerepe volt a ‘80-as évek hullámvölgyétkövetõ felívelõ korszakban is,Akadémiai elismerésamikor a martonvásári hibridek ismét jelentõsterületen terjedtek el, napjainkbanis meghatározó részarányt képviselve aköztermesztésben.Szundy Tamás nemesítési eredményeijelentõs mértékben járultak hozzáMartonvásár ez utóbbi korszakának sikereihez.Társnemesítõje több mint 70 államilagminõsített kukoricahibridnek.Társfeltalálója közel 50 végleges szabadalmioltalmat nyert találmánynak. Azáltala nemesített Norma kukoricahibridéveken keresztül Magyarország legnépszerûbbfajtája volt. A Norma az 1996-os– Jubileumi – Országos MezõgazdaságiKiállítás Nagydíját, és a Feltalálók ElsõOlimpiájának az Aranyérmét is elnyerte.Szerzõje és társszerzõje több, mint100 tudományos és népszerûsítõ magyarés idegen nyelvû publikációnak. Eredményeitmár eddig is magas szintû kitüntetésekfémjelezték. Gábor Dénes Díjatkapott 1992-ben, Akadémiai Díjat 1998-ban. Aktív résztvevõje a tudományosközéletnek; számos hazai és nemzetközitudományos szervezet választotta tagjaisorába.A szerkesztõség, a kollégák, barátoknevében gratulálunk Szundy Tamásnak aFleischmann díjhoz.Marton L. Csaba – Hadi GézaMunkatársunk, dr. Galiba Gábor2002 májusában sikerestudományos tevékenységéértAkadémiai Díjat kapott. Az elismeréstkét kollégájával megosztva vette át aMagyar Tudományos Akadémián.Galiba Gábor 1981-ben a szegediJózsef Attila Tudományegyetemen végzettbiológusként. Három évig aSzegedi Biológiai Központ NövényélettaniIntézetében dolgozott dohány ésbúza biotechnológiai témakörben.1984-ben az MTA Mezõgazdasági KutatóintézeteGenetikai Osztályán folytattakutatásait különös tekintettel a búzaszövettenyésztés in vitro modellrendszerkidolgozására. Kutatómunkáját akésõbbiekben kiszélesítette az abiotikusstresszrezisztencia fiziológiai és genetikaihátterének tanulmányozására a gabonafélékben.1984-ben egyetemi doktori címet,majd 1991-ben „biológiai tudománykandidátusa” fokozatot szerzett. Aktívkutatómunkájának eredményességét jelzi,hogy 2001-ben „A fagyállóságot ésaz ozmoregulációt szabályozó génektérképezése a búza 5A kromoszómáján”címû akadémiai tézisei alapján megkaptaaz MTA doktora címet.Galiba Gábor tudományos eredményeiszakmai körökben elismertek; széleskörûhazai és külföldi együttmûködéstalakított ki. Aktív szerepet vállal azegyetemi oktatásban is. Oktatási tevékenységénekelismeréseként az 1997-2001-es években Széchenyi ProfesszoriÖsztöndíjat kapott.Az Akadémiai Díj elnyeréséhez gratulálunk.További sikeres kutatómunkátés jó egészséget kívánunk!Sutka József

Rios-Gonzalez Krisztina középiskolaitanulmányait a székesfehérváriJózsef Attila Gimnáziumbanvégezte. Érettségi után, 1992-tõl a szegedi József Attila Tudományegyetemhallgatója. Diplomamunkájáta Szegedi Biológiai Központ NövényiStresszélettani Csoportjában készítettedr. Erdei László vezetésével. Molekulárisbiológiai és biotechnológiai ágazatúbiológusként szerzett diplomát1997-ben. 1999-ben kapta meg biológiaszakos középiskolai tanári képesítését.A József Attila TudományegyetemKörnyezeti Biokémia és BiotechnológiaPhD programjának hallgatója lett1997-tõl. Munkája során a továbbiakbanis a már diákkorában megkezdettnövényélettani vizsgálatokat folytatta.Ennek keretében 1998-1999-ben aJacob Blaustein Institute for DesertResearch ösztöndíjával másfél évettöltött a Ben-Gurion Egyetem2003/1Felfelé a tudományos ranglétrán23Biostressz Laboratóriumában, Izraelben.Kutatóintézetünknek – a KalászosGabona Rezisztencia NemesítésiOsztály munkájába bekapcsolódva –2000 májusában lett munkatársa. Egyikevolt azon újonnan felvett kollégáknak,akik már dolgoztak PhD disszertációjukon.Dolgozatában az antioxidánsenzimekkel foglalkozott, melyek szerepétaz õszi kalászosok fagyállóságánaktanulmányozása kapcsán már mi isvizsgáltuk, így lehetõsége volt a PhDmunka befejezésére, eredményei öszszegzésére.„A növényi antioxidáns védekezõrendszerenzimatikus elemeinekváltozása só (NaCl) stressz hatására”címû disszertációját 2002. május 31-én védte meg. Munkáját több nemzetközifolyóiratban publikált cikk, valamintnemzetközi és hazai konferenciákontartott elõadás és bemutatott poszterfoglalja össze.Mind elméleti, mind módszertanitudását tekintve igen felkészült, szorgalmaskolleganõt ismerhettünk megszemélyében. A PhD fokozat megszerzésealkalmából gratulálunk. Továbbisikereket és jó egészséget kívánunk!Veisz OttóKõszegi Béla az ELTETemészettudományi Karán1974-ben szerzett biológia-kémiaszakos tanári oklevelet. Az egyetemelvégzése után 1986 februárjáig Budapesten,a Budai Nagy Antal Gimnáziumbandolgozott középiskolai tanárként.1986. február 1-jén lépett be azMTA Mezõgazdasági KutatóintézeténekGenetikai Osztályára, ahol dr. SutkaJózsef vezetésével bekapcsolódott azosztályon folyó búza szövettenyésztésiés citogenetikai kutatásokba. Egyetemidoktori értekezését „Idegen fajú génátviteltanulmányozása a Triticeae alakkörben”címmel 1994-ben készítette elés az ELTE TTK Genetika Tanszékénvédte meg. Az egyetemi doktori fokozatmegszerzése után tevékenyen részt vetta Martonvásári Gabona Génbank kialakításában,számítógépes nyilvántartásánakkidolgozásában. 1998-tól kezdvea Fitotron Osztály megbízott vezetõje,ahol felelõse a fitotroni kísérletek megbízhatókivitelezésének.PhD dolgozatát egyéni képzés soránkészítette el „Búza genetikai alapanyagokelõállítása, agronómiai és citogenetikaielemzése” címmel. Eddigikutatásainak eredményeibõl lektorált folyóiratokbantizenöt tudományos publikációtjelentetett meg, amelyek mellettszámos konferencián, kiadványban számoltbe munkájáról. A kutatás, a fitotronvezetõi feladatok ellátása mellett résztvesz az intézeti kiadványok elõkészítésében,az Acta Agronomica szerkesztésében.A Biológiai Szekció munkatársaicikkek és elõadások elkészítésekor számítógépesszerkesztési ismereteire éssegítségére mindig számíthatnak.A PhD fokozat elnyeréséhez gratulálunk,további kutatásaihoz sok sikertés jó egészséget kívánunk!Lángné Molnár MártaA Magyar Tudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóintézetének honlapja a www.mgki.hu címen érhetõ el.Honlapunkon a látogató részletes ismertetést találhat az intézetrõl, különbözõ részlegeirõl, az ott végzett kutatási éspublikációs tevékenységrõl, az intézetben dolgozó munkatársak elérhetõségérõl.Beszámolunk az intézet által szervezett konferenciákról és egyéb rendezvényekrõl.A honlapon folyamatosan megjelentetjük a MartonVásár címû kiadványunk anyagát is.A látogató honlapunkról az ACTA AGRONOMICA honlapjához és egyéb hasznos honlapokhoz is kapcsolódhat.Reméljük a jövõben Ön is rendszeres látogatója lesz intézetünk idõrõl-idõre megújuló honlapjának.

24 2003/150 éves az Acta Agronomica HungaricaAz agrárkutatással foglalkozó magyarszakemberek újszerû kutatásieredményeinek közlésére az1950-es évek elejétõl leginkább az – immárfél évszázada életre hívott – ActaAgronomica Hungarica szolgált, amelyegyben lehetõséget teremtett a nemzetköziegyüttmûködések kialakítására is.A folyóirat létrehozásakor angol,orosz, német, francia nyelveken közöltagrártudománnyal foglalkozó eredetidolgozatokat, szemléket, elõadásokat,rövid közleményeket. A tudományosszakfolyóiratot kezdetben Somos András,késõbb Surányi János szerkesztetteBudapesten. A szerkesztõséget 1965-ben az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézetébe,Martonvásárra helyezték, aholRajki Sándor irányításával a folyóiratangol nyelvûvé alakult, miközben struktúrájábanis jelentõs változás következettbe.Az Acta Agronomica következõ állomása1983-tól a Kertészeti és ÉlelmiszeripariEgyetem lett, ahol 12 évigTamássy István, illetve Kozma Pál láttael a fõszerkesztõi feladatokat. AzMTA Agrártudományok Osztálya 1995májusában az Acta Agronomica szerkesztõségétBudapestrõl ismét az MTAMezõgazdasági Kutatóintézetébe, Martonvásárratelepítette. A 2000. évtõlBedõ Zoltánt bízták meg a fõszerkesztõifeladatok végzésével.Az Acta Agronomica Hungaricaszerkesztõsége továbbra is fõ feladatánaktekinti a mezõgazdasági alap- és alkalmazottkutatások eredményeinekközlését. Döntõen a termesztett növényekkelfolyó kutatások eredményeinekpublikálására koncentrál. Elõnyben részesítiaz élettan, genetika, növénytermesztés,növénynemesítés, sejt- és molekulárisbiológia, természet- és környezetvédelem,valamint a géntartalékokmegõrzése területen elért kutatási eredményekmegjelentetését.A folyóirat szakmai színvonala, elismertsége,népszerûsége, a cikkek átfutásiideje az utóbbi években jelentõsen javult.Ezt szolgálja többek között a hozzáértõmagyar Szerkesztõbizottság mellettlétrehozott Nemzetközi TanácsadóTestület, továbbá a számítógépes szerkesztés,az elektronikus adathordozókalkalmazása, a lektorok kötelességtudó,precíz munkája is.Az 50 éves jubileum alkalmából azMTA Mezõgazdasági Kutatóintézete2002. november 19-én „A növénytermesztésszerepe a jövõ multifunkcionálismezõgazdaságában” címmel eredményestudományos ülést tartott, ahol többmint 30 elõadás hangzott el és 20 posztertmutattak be.Sutka JózsefKöszöntjük a 80 éves Gáspár LászlótGáspár László 1922-ben Székesfehérváronszületett. Õ voltszületõ intézetünk két elsõ kutatójánakegyike, aki Rajháthy Tiborralegyütt 1949 tavaszán került az intézethez.Gáspár László elõbb a Mûszaki,majd a megalakuló AgrártudományiEgyetemen volt tanársegéd, két olyankiváló kémia és talajtan professzormellett, mint Doby Géza és BalleneggerRóbert. Martonvásárra kerülésétKreybig Lajos – a neves talajtan tudós,késõbb akadémikus, az országos talajtérképezésmegszervezõje – szorgalmazta.Ugyanakkor Õt is vonzotta azelõzõ évben megépített kitûnõ laboratóriumegyüttes,amely a kutatásiprogramok megváltozása következtébenhasználaton kívül, berendezésre,üzemeltetésre várt, és nem utolsó sorbana gyermekkora óta ismerõs dunántúli,mezõföldi táj, melyhez nosztalgikusankötõdött.Az egyetemen szép és eredményesmunkát hagyott maga után. Volt tanítványaiközül, akik becsülték és szerették,hatan lettek akadémikusok.Õ azon agrokémikusok közé tartozik,akik mélységében tekintették át eszéles tudományterületet és hasonlóanegykori mestereikhez, vizsgálataikkal anövénytermesztõk, élettan kutatók,genetikusok és növénynemesítõk munkájátsegítették. Vizsgálatait a korszerûmódszerek alkalmazása és a precizitásjellemezte. Az 1948-ban írt doktori értekezésénektárgya „A búzaliszt konyhasóbandiszpergálható fehérjéinek kémiaiösszetétele” volt.Fogékony volt az új kutatási módszerekadaptálására és továbbfejlesztésére.Õ hozta létre 1954-ben a magyarmezõgazdasági kutatások elsõ izotóplaboratóriumát Martonvásáron. Mint azIzotóp Bizottság titkára, mindig igyekezettaz új módszerrel szemben támasztotttúlzott várakozásokat a realitásszintjére csökkenteni. Szorgalmaztaviszont az új módszereket, az olyan kutatásokban,melyek a talaj, a növény, atápanyag és a mûvelésmód összefüggéseitvizsgálták.Korábbi kutatásainak fontos tárgyátképezte a talaj humuszanyagainakvizsgálata. Dolgozatai jelentek meg ahuminsavak elektroforetikus elválasztásáról,majd pedig a lassan ható N-mûtrágyák elõállításáról és felhasználásáról.Az intézet növénynemesítési - elsõsorbanbúza és kukorica nemesítési -profiljának kialakulása az 1950-es,1960-as években a laboratórium számárais új kutatási irányt szabott. Elõtérbekerültek egyrészt a minõségvizsgálatikérdések, másrészt a kapcsolódásilehetõségek, a felmerülõ élettaniproblémák megoldásában. GáspárLászló ebben az idõszakban a heterózisjelenség élettanával foglalkozott, ebbõla tárgykörbõl írta meg kandidátusidisszertációját is. A ’70-es években

munkájának jelentõs része a kukoricafehérje kutatásokhoz kapcsolódott, valaminttanulmányozta a laboratóriumiszelekció lehetõségeit a gabonaféléknemesítésében.Gáspár László könyvírói tevékenységérõlelmondhatjuk, hogy fontosrészleteket írt az „Izotópok alkalmazásaa mezõgazdaságban és a biológiában”címû munkában, valamint „A fehérjevizsgálatimódszerek” címû kiadványban.Számos tudományos dolgozatalátott napvilágot.Hosszú idõn át aktív tagja volt az2003/1Kovács István 80 évesEz évben lesz 50 éves az európaiés a magyar hibridkukorica. Európaelsõ beltenyésztéses hibridkukoricájáta Martonvásári 5-öt (Mv5) 1953-ban minõsítették Magyarországon.Az Mv 5 több mint fél évtizeddelmegelõzte Európa második hibridjéta francia INRA 200-at. Európa elsõhibridjét Pap Endre állította elõ. KovácsIstván nélkül azonban éveket veszítettvolna a magyar mezõgazdaság akukoricahibridek használatában. PapEndre ugyanis 1956-ban elhagyta azországot. Kovács Istvánra és munkatársairahárult a hibridkukorica fajtafenntartás,vetõmagtermesztés szakmaimegalapozásának, a martonvásári kukoricanemesítésiprogram folytatásánakfelelõssége. Ezt vállalta el KovácsIstván, amikor 34 éves korában, 1956-ban átvette a martonvásári kukoricanemesítésvezetését és nyugdíjba vonulásáig(1982) folytatta.Szakmai felkészültségét korábbi tanulmányaialapozták meg. A mezõgazdaságiszakközépiskolát Orosházán végezte,majd a kolozsvári MezõgazdaságiFõiskola hallgatója lett, a diplomájátpedig a budapesti AgrártudományiEgyetemen kapta meg.Ezután iratkozott be az „Élet iskolájába”.Akaratlanul bár, de 3 és féléves „szovjet ösztödíjat” nyert, ahogykeserû-tréfásan emlegette néha a hadifogságot.Szabadulása után 1949-ben gyakornoklett a Genetikai Intézetben. Elvégeztea Felsõfokú Növénynemesítésitanfolyamot. Martonvásárra 1950-ben került, ahol Pap Endre munkatársakéntkezdte el sikeres kukoricanemesítõipályáját.Részt vett a Mindszentpusztai sárgalófogú, a Mindszentpusztai fehér simaszemû,a Martonvásári FB kukoricafajtákfenntartásában. Számos beltenyésztetttörzset, hat államilag minõsítettkukoricahibridet állított elõ és további37 hibridnek társnemesítõje volt.A gyakorlati nemesítésben elért sikereitszéleskörû elméleti, módszertanikutatásaival alapozta meg. 1958-ban amezõgazdasági tudomány kandidátusa,1971-ben a mezõgazdasági tudománydoktora lett. 85 tudományos publikációjahatárainkon túl – az amerikai szakirodalombanis találunk hivatkozást rá– is ismertté tette Kovács István és amagyar kukoricanemesítés eredményeit.Több tudományos szakmai könyvtársszerzõje és szerkesztõje volt: SomeMethodological Achievements of the25MTA Mûszerbizottságának és a tudományterületéheztartozó tudományosbizottságoknak. Vezetõje volt a FAOegyik kukoricakutatásokat koordinálónetwork-jének.Gáspár László társai körében kezdettõlfogva közmegbecsülésnek örvendett,ennek egyik bizonyítéka, hogy1956-ban az intézet dolgozói Õt választottákmeg a Munkástanács elnökének.A forradalmi idõkben a nehéz körülményekközött jelentõs részt vállalt az intézetvezetésében.A Gödöllõi Agártudományi EgyetemMezõgazdaságtudományi Karánakkezdeményezésére számára 1990 októberébenaz Egyetemi Tanács címzetesegyetemi tanári címet adományozott. AKertészeti és Élelmiszeripari EgyetemTanácsa pedig az Entz Ferenc emlékéremmeltüntette ki.Az intézetalapító, kiemelkedõ kutatószemélyiségnek kijáró tisztelettel köszöntjüka 80 éves Gáspár Lászlót. Kívánjuk,hogy szerettei körében sokáigélvezze jó erõben és egészségben anyugdíjas életet.SzerkesztõbizottságHungarian Maize Breeding (1970),Proceedings of the Fifth Meeting of theMaize Sorghum Section of Eucarpia(1971), Martonvásár második 20 éve(1990). Ez utóbbi angol és orosz nyelvenis megjelent.Rangos hazai és nemzetközi szervezetekbenvállalt szerepet (KukoricaKollektíva, MTA NövénynemesítésiBizottsága, a Növénytermelés tudományosfolyóirat Szerkesztõbizottsága,Eucarpia kukorica és cirok szekciója,KOC-2 nemzetközi kukoricanemesítésiprogram, stb.).Számos hazai és külföldi aspiránstudományos vezetõje volt. Sokan tõletanultuk a tudományos dolgozatok készítésénektartalmi és formai követelményeit.Jó iskola volt Kovács Istvánaspiránsának lenni.Eredményekben gazdag kukoricanemesítõitevékenységét az akkor adhatólegmagasabb állami kitüntetéssel,az Állami díj-jal (1970) ismerték el, smegkapta a hazai növénynemesítéslegrangosabb szakmai elismerését aFleischmann emlékérmet is.Örömünkre szolgál és megtiszteltetésszámunkra, hogy Kovács István mais velünk van, nem szakadt el a kukoricanemesítéstõlés az Intézettõl. Segítségére,bölcs tanácsaira ma is számíthatunk.Tisztelettel köszöntjük a 80 évesKovács Istvánt, a kiemelkedõ személyiségnekkijáró megbecsüléssel. Erõt,jó egészséget kívánunk neki és azt,hogy még sokáig maradjon velünk.Szundy Tamás

26 2003/1Gyõrffy Béla (1928-2002)Gyõrffy Béla a Magyar TudományosAkadémia rendes tagja, azMTA Mezõgazdasági Kutatóintézeténekegykori igazgatója, Széchenyidíjaskutatóprofesszor, számos magyarés külföldi tudományos bizottság, társaságelnöke, több egyetem díszdoktora, aMartonvásár címû kiadvány SzerkesztõBizottságának elnöke 2002. május8-án, életének 75. évében váratlanulelhunyt. Barátai, ismerõsei, pályatársai,tanítványai 2002. május 17-én Intézetünknagy elõadótermében búcsúztaktõle. A Magyar Tudományos Akadémianevében Hámori József alelnök, azMTA Agrártudományok Osztálya képviseletébenDohy János elnök, a társintézményekés egyben a tanítványok nevébenNémeth Tamás az MTA Talajtaniés Agrokémiai Kutatóintézetének igazgatója,Bedõ Zoltán intézetünk igazgatójaa munkatársak, Palánky Klára polgármesterasszony pedig Martonvásárközössége nevében méltatta Gyõrffy Bélaéletmûvét. Valamennyi búcsúbeszédhangsúlyozta, hogy személyében a magyartudományos agrárközélet kiemelkedõalakja, több generáció nagy tudásúoktatója és a nemzetközi tudományosélet fáradhatatlan szervezõje, valamintszámos termesztés-technológiai eljáráskidolgozója távozott az élõk sorából.Nyitottsága, higgadt, derûs bölcsességemindannyiunk számára hiányozni fog.Gyõrffy Béla Kemenesmagasiban,egy Vas megyei faluban született 1928-ban. Egyetemi tanulmányait Budapestena József Nádor Mûszaki és GazdaságtudományiEgyetemen kezdte, majd annakutódjában, az Agrártudományi Egyetemenfejezte be. Ezekben az években a híresGyõrffy-kollégiumban gyarapította- szakmai tudásán kívül - sokoldalú irodalmi,történelmi, gazdasági és ideológiaimûveltségét. Elsõ munkahelye a KözgazdaságtudományiEgyetem AgrárpolitikaiTanszékén volt 1948-49-ben,ahol Nagy Imre, a késõbbi miniszter,majd miniszterelnök mellett dolgozott.Martonvásáron, a MezõgazdaságiKutatóintézetben 1952-tõl különbözõbeosztásokban, majd 1981-tõl 1988-igintézeti igazgatóként, 1989-tõl haláláigpedig kutatóprofesszorként tevékenykedett.Az intézet Tudományos Tanácsánakmegalakulásától kezdve Õ volt azelnöke. A Magyar Tudományos Akadémia1987-ben levelezõ tagjává, 1992-ben rendes tagjává választotta. Az MTAFelügyelõ Bizottságának elnöke volt1990 és 1995 között, majd 1996-tól2001-ig az MTA Élettudományi Kuratóriumánakelnöki teendõit látta el.Kutatómunkájának fél évszázadaegybeforrott a martonvásári növénytermesztésikutatásokkal. Munkatársaivalkidolgozta a modern kukoricatermelésirendszerek elsõ technológiáit. 1959és 1961 között Õ állította be Martonvásáronaz ország legrégebbi, korszerûnövénytermesztési tartamkísérleteit,mely kísérleteknek, mint élõ „szabadföldilaboratóriumoknak”, felbecsülhetetlena tudományos értékük a kutatásban és azoktatásban. E kísérleteiben a vetésforgó,a monokultúra, a trágyázás és a talajmûvelésrendszerének összefüggéseittanulmányozta. Az 1958-ban megjelent„A kukorica termesztés forradalma” címûcikkében az abban az idõben sokatvitatott kapálás nélküli kukoricatermesztésrõlszámolt be. Nézeteinek helyességétaz idõ egyértelmûen igazolta.A gyomszabályozás témakörben egyikkezdeményezõje volt a hazai herbológiaikutatásoknak. Több herbicid szabadalomtársfeltalálója.Amikor a magyar nemesítésû kukoricahibridekrõl kiderült, hogy a szárszilárdságuknem kielégítõ, honosítással iskezdett foglalkozni. Volt olyan idõszak,amikor az ország kukorica vetésterületéneknagyobbik felét az általa honosítotthibridek foglalták el.A kemizáció és a szerves gazdálkodásközötti vitában is az arany középútmegtalálására buzdított és vallotta:„Azokkal értek egyet, akik – nagyon helyesen– alkalmazkodó, környezetkímélõmezõgazdaságról vagy fenntarthatómezõgazdaságról beszélnek.”Kutatómunkájának eredményeirõltöbb mint százötven magyar és idegennyelvû tudományos közleményben számoltbe. Munkássága döntõen befolyásoltaa nagyüzemi kukoricatermesztéselméleti alapjainak kialakítását, a gyakorlatbatörténõ átültetését és sikeres elterjesztéséta szakmai köztudatban. Tudományszervezõtevékenysége továbböregbítette intézetünk nemzetközi hírnevét,hazai elismertségét, mind a nemesítésiés termesztési, mind a kísérleti biológiaikutatásokban.Munkásságának elismeréseként1962-ben Akadémiai-díjat, 1979-ben aMunka Érdemrend arany fokozatát ésCserháti-díjat kapott. Két ízben a KiválóFeltaláló érem arany, egyszer az ezüstfokozatát nyerte el. Baross-emlékéremmeltüntették ki 1995-ben, 1997-ben pedigSzéchenyi-díjban részesültKivételes egyéniség volt, akit azigazság örökös arany középútjának keresése,az ellentétek, a szélsõségek feloldásánakszándéka jellemzett. Mindenkitmeghallgatott, mindenkinek megfontoltaa véleményét, mindenkor az egymástiszteletére buzdított. Intelligenciájának,intuitív képességének köszönhetõenmindenkivel megtalálta a közös hangot,mégis talán a fiatalokkal szeretett leginkábbbeszélgetni. Örült a körülöttünkegyre sokasodó fiatal kollégáknak, ebbenlátta Martonvásár, az agrárkutatásjövõjének reményét.A Vas megyébõl indult, világot látotttudós természetes egyszerûséggel váltmartonvásárivá. Ezt méltányolta a település,amikor 1995-ben díszpolgáráváválasztotta. Mi, akik vele dolgoztunk,éltünk Martonvásáron, tudjuk, hogy legjobbanakkor érezte magát, amikor a szõlõjétmetszette vagy a birkái között volt.Ez az érzés csak azon keveseknek adatikmeg egy háromnegyed évszázadoséletút során, akik meg tudnak maradniEmbernek, a kemenesmagasi földmûvelõember alkotó fiának, a szó legnemesebbértelmében.Veisz Ottó

2003/1Brunszvik Teréz szellemi-lelki anyaságaR. Törley Mária szobra a martonvásári parkban27Július 13-án délután bensõséges ünnepségre került sor Intézetünk parkjában. A kiváló néprajzkutató ErdélyiZsuzsanna avató beszéde után Kroó Norbert akadémikus, az MTA fõtitkára, dr. Palánky Klára, Martonvásár polgármestere,valamint de Gérando-Teleki Judit asszony, a Brunszvik-Teleki család képviselõje együtt leplezték leBrunszvik Teréz bronzszobrát, R.Törley Mária ihletett alkotását (lásd címlapunkon).Brunszvik Teréz (1775-1861), akisdedóvás és nevelés apostolaazzal nyerte el jelképes belépõjétaz „Álmok álmodói – világraszólómagyarok” címû millenniumi kiállításra,hogy 1828-ban Budán, a Mikó utcábanmegnyitotta hazánk elsõ óvodáját.Ez az angol infant school mintájára alapítottbudai kisdedóvó intézet Közép-Európa viszonylatában is a legelsõ volt.(Lehet, hogy mi már akkor is Európábanvoltunk?!) Teréz késõbb itthon éskülföldön (Bécs, München, Augsburg,Linz stb.) számos óvodaalapításbanvett részt, tudatosan vállalva a híd szerepéta magyar, valamint a német, svájci,itáliai és francia óvodai mozgalmakközött. E rendkívül mûvelt grófnõ akontinens nagy részét beutazva hazánkhírnevét öregbítette: mindenütt lestéklelkesítõ szavait és bölcs tanácsait, Párizsbanpedig díszünnepséget rendezteka tiszteletére.Brunszvik Teréz, bár 9-10 éves koráigPozsonyban laktak, élete legkedvesebbhelyszínének Martonvásárt tartotta,amely õt mindvégig gondtalan ifjúságáraés a szüleire emlékeztette. Apannon föld eme pontját azért is a szívébezárta, mivel itt családja „vezényeltele” azt a honalapítást, amelynek eredményekénta mocsaras, elvadult pusztabirtok helyén virágzó mezõváros, mintauradalomés pompás angolkert „nõttki” a földbõl. Teréz a parkot kiváltképpszerette. A hársfakörönd „köztársaságot”,amelynek tagjait egy-egy fa jelképezte;(ezeket õ „még beszélni is megtanította”).És azt a zöld dombocskát,amelyen a korán elveszített édesapjaemlékének szentelt vörös márvány „piramisa”állt. (Ez a márványoszlop ma aBeethoven Múzeumban látható.) Mintemlékirataiban írja: „E zöld halmonórák hosszat üldögéltem csöndes álmokatszõve… Ezen a helyen szenteltemfel magam nagy ünnepélyesen az Igazságpapnõjévé és itt határoztam el, hogysoha nem megyek férjhez…”Fiatalkori fogadalmát Teréz 34 évesenmagasabb szinten megújította, amikoris egy nagy lelki újjászületési élményesorán egzisztenciális döntést hozottIsten mellett. „Elfogadom az összes, rászorulógyermeket, akit a Gondviselésnekem szán!” – tette meg fogadalmát,amelyet naplójába azon mód bejegyzett.Ekkor mondott igent felismert hivatására,a szellemi-lelki anyaságra,amelyet élete végéig áldozatos módongyakorolt. Éveket töltött húga, Jozefingyermekei mellett, grófnõ létére keményszolgálatban. Utána magáhozvett és felnevelt egy szegény sorbólszármazó félárva kislányt. Szellemigyermekei közé tartozott húga, Lotteleánya, Teleki Blanka is, aki az õ hatásáralépett a közszereplés útjára, s alapítotthazafias szellemû nõnevelõ intézeteta reformkor-végi Pesten.Teréz grófnõ szellemi-lelki anyaságánaklegismertebb vetülete óvodaalapítóitevékenysége volt. Ennek kapcsánidejével, pénzével, energiáival nem takarékoskodvaegymás után nyitottameg óvodáit a kis Carl Vogel (a legelsõhazai „ovis”) és társai részére a fõvárosbanés az ország különbözõ pontjain.Hazánkban 1828 táján az óvodáról csakkeveseknek volt fogalmuk, ezért BrunszvikTeréz igen sok meg nem értéssel,elõítélettel, gáncsoskodással találta magátszemben. Ennek ellenére az óvodamagyar földbe plántálásának ügyét sikerrevitte, s ily módon „a rászorulógyermekek” százait ölelte jelképesen aszívére.Eközben minden módon igyekezettfelhívni kortársai figyelmét a gyermekre,aki „az ország kincse, a nemzetszentsége és jövendõjének záloga”. Stette mindezt abban a korban, amely agyermekre nem áldozott kellõ figyelmet.„Európa fia, te szánod a feketerabszolgák sorsát, sirasd meg, ó sirasdmeg inkább a saját gyermekeid sorsát!”– idézi egy jeles német nevelõ kifakadását.Teréz tehát ezekben a messzenem gyermekközpontú idõkben kezdteel hangoztatni, hogy a kis emberpalántakülönleges érték, aki különleges védelmetés bánásmódot igényel. Ez aküzdelme emelte õt a szellemi anyaságeszmei régióiba és „a Haza Anyjai” sorába.A kisdedóvás és -nevelés ügye mellettBrunszvik Teréz egy életen át apostolkodotta nõnevelés, nevelõnõképzés,népoktatás-népnevelés és az erkölcsimegalapozású nemzetnevelés érdekében.„A nemzet angyali kertésznõje” és„a legnagyobb magyar honleány” – írtákróla halála után a kor- és pályatársai,akik párhuzamba állították õt „aNemzet nagy kertészével, azaz „a legnagyobbMagyarnak” mondott SzéchenyiIstvánnal.„A Nemzet angyali kertésznõje”,sok-sok gyermek szellemi-lelki anyjaáll mostantól fogva a martonvásári parkörökzöldjeinek karéjában – a mûvész,R.Törley Mária által bronzba álmodva.Arcán szelíd mosoly. Jobbján egykönyvet babusgató, nagyobbacska kislány,bal kezét pedig egy óvodás kislegénypraclija szorongatja. A talapzatravésett idézetek – legfõbb szavaik: szeretet,nevelés, haza, rászoruló gyermekekés elfogadás – e csodálni valóNagyasszony lelkének néhány villanása…Hornyák Mária* * *A szobrot a Brunszvik Teréz SzellemiHagyatéka Alapítvány és az MTAMezõgazdasági Kutatóintézete állíttatta.Köszönetet mondunk Mindazoknak,akik elkészíttetéséhez hozzájárultak!Legfõbb adakozók voltak (betûrendben):Alcoa Alapítvány, BázismagKft., Elitmag Kft., Gölöncsér Józsefés Ildikó, Oktatásügyi Minisztérium(Pálinkás József), Prebázis Kft.,Reneszánsz Rt., Ujfalussy József ésFelesége.

28 2003/1