2005-02 Egészségcentrum.indd - Debreceni Egyetem Orvos- és ...

Egészségügyi dolgozók kamarájaA tavalyi év mérföldkő az egészségügyiszakdolgozók életében. Megalakult szakmai,érdekképviseleti testületük, a MagyarEgészségügyi Szakdolgozói Kamara(MESZK). A szervezet országos tisztségviselőiközé választották Domján Péternét, aDEOEC Onkológiai Tanszék intézetvezetőfőnővérét. A Jogi és ÉrdekegyeztetőBizottság elnöke lett Domjánné, aki nyáronszerzi meg jogász diplomáját az ELTEÁllam-és Jogtudományi Karán.– A 2004 őszén alakult kamara önállóanintézi szakmai ügyeit, meghatározza és képviseliszakmai, gazdasági,szociális érdekeit.Hozzájárul az egészségpolitikáhozés aDomján Péternélakosság egészségügyiellátásának javításához– ismertetteDomjánné. A kamaraitörvény értelmében2005. január1-jétől szakdolgozóiszakképesítéshez kötötttevékenység csakkamarai tagság mellett folytatható. A kamarafeladatát helyi, területi, országos szervezetevalamint szakmai tagozatai útján látja el.Százezer tagra számítanakOrszágosan megközelítően 100 ezer főtagfelvételére számítanak. Jelenleg a dolgozókmintegy 70 százaléka jelentkezett be.Szervezési nehézséget okoz a tagozatok megalakítása,lévén közel 200 szakma tagozatbaintegrálását kell megoldani. A szakdolgozókmég nem igazán tudják, hogy mit is jelenta kamarai tagság, milyen jogokkal és kötelezettségekkeljár, illetve mely ügyekbennyújt segítséget – mondta Domjánné. Majdismertette, a tagsági viszony eszköz ahhoz,hogy az egészségügyi szakdolgozók hivatalosformában tudják érvényre juttatni szakmaiérdekeiket, ugyanakkor a kamara azáltal,hogy tagjainak szakmai és etikai működésétminősíti, biztosítja hogy kizárólag a feladatellátására alkalmas dolgozók végezhessenekegészségügyi tevékenységet.A dolgozók érdekébenA kamara feladata, hogy véleményezzeaz egészségpolitikát, a szakdolgozók szakmaitevékenységét, szerződési feltételeit, amunkához szükséges hatósági engedélyekfeltételeit, a képzés követelményeit. A jogiés érdekegyeztető bizottság feladata a jogszabályokfigyelemmel kísérése, a kórháznakaz önkormányzatokkal és az egészségpénztárakkalkötött szerződések feltételeiről véleményükkialakítása, a tagság tájékoztatása amunkavégzésükre, foglalkoztatásukra vonatkozójogszabályi változásokról, a vitás esetekbenegyeztetés a felek között (példáulorvos-nővér között).Gyorsan intézkednekA nagy létszámú tagságot tekintve nemtudni, hogy eljutnak-e a kamara által nyújtottlehetőségek az egyes tagokhoz. Az a fontos,hogy a tagság lássa, a konkrét ügyekbengyorsan eljárnak, a bőrén érezze, hogy foglalkoznakvele. A bizottsághoz már beérkeztekaz első megkeresések. A jelenleg zajló,nagyobb horderejű dolog a 2/2004 sz.Eü.Mrendelet szakdolgozókat, ezen belül a röntgenasszisztenseket érintő, a működési engedélyekÁNTSZ általi visszavonásának ügye.Ugyanis a megjelent rendelet módosítottaa szakmai kódjegyzéket, melyből „kimaradt”ez a foglalkozási csoport. A bizottsága jogszabályi és a szakmai anyagokat áttekintve,állásfoglalását továbbította a kamaraországos elnöksége felé, amely szerv feladataaz érdekeltekkel, különösen a jogalkotókkalvaló egyeztetés és döntéshozatal – mondtaDomján Péterné.Karszalagot kapnak a betegekAz egészségügyi miniszter rendelete alapján2005. január 1-jétől minden fekvőbeteg– szakellátást nyújtó egészségügyiintézményben biztosítani kell az ellátásbiztonságát fokozó betegazonosító rendszerműködését.A betegazonosító rendszer azt a célt szolgálja,hogy az intézményen belüli ellátássorán segítse az egészségügyi személyzeteta beteg azonosításában. A rendszer fokozzaaz ellátás biztonságát, mert ellenőrizhetővéteszi, hogy valóban az adott betegen végezzékel a számára szükséges vizsgálatot vagybeavatkozást. S hozzásegít ahhoz is, hogy alehető legrövidebb időn belül azonosításrakerüljenek azok a betegek, akik – betegségükvagy más ok folytán- az intézmény területénrosszul lesznek és ellátásuk érdekébenszemélyüket és a kezelésért felelős osztálytazonosítani szükséges.Betegeinket az idén január 1-jétől a felvételkorkarszalaggal látjuk el. Az azon feltüntetésrekerülő azonosítók meghatározásánálfigyelembe vettük a személyes adatok védelmérőlszóló előírásokat. Szóban és írásbanis tájékoztatjuk betegeinket a betegazonosítórendszerről, annak előnyeiről. A felvételrekerülők nyilatkozat aláírásával dönthetnekarról, hogy elfogadják vagy elutasítják a karszalaghasználatát. A rendszer bevezetésekorészlelt tapasztalatok figyelembevételévelkerül majd sor a végleges gyakorlat kialakítására.Dr. Balatoni Ildikóminőségügyi vezetőFizikai és lelkimunkávalA fővárosi Jáhn Ferenc Csecsemő-és Gyermekápoló-és Képzőből a jó hírű Klinikahozta Debrecenbe a Szigetközből származóHajzer Péternét és a GördülőcsapágyGyárban dolgozó férjének szóló ajánlat –miszerint egy éven belül lakást kapnak avárosban.Másfél évtizedig 3 műszakos nővér volt,majd osztályvezető, intézetvezető főnővérhelyettes lett s 1985-től intézetvezető főnővérkéntdolgozott tavaly decemberig.Hálás feladata volt a koraszülött osztálycsecsemőinek ápolása, esendőségük sok-sokfigyelmet, gondoskodást, áldozatos munkátkövetelt, melyet megadott a babáknakés elvárt beosztottjaitól is. 1977-ben a semmibőlhozták létre a koraszülöttintenzív osztályt.Kevés műszerrel, néhányajándékba kapott inkubátorralés lélegeztető géppelkezdték a munkát. A nővéreknekakkor és ott kellettmegtanulniuk az új feladatokat.Nehéz volt nővérekettoborozni az 1980-as években.Bejárta a Tiszántúlegészségügyi iskoláit, mégiscsak néhány fiatal vállaltaa betegágy melletti Hajzer Péternénehéz fizikai és lelki munkát.Munkatársaival jó közösséget kovácsoltössze Erzsike. Az egyetemtől és a támogatóktólkapott a pénzen továbbképzésre, nővérkongresszusokra mentek dolgozói, ahol előadásaikkalis részt vettek. Maga is számoskongresszuson előadott és munkatársaivalegyütt eljutott az USA-ba, egy klinikai koraszülöttintezív osztályán az ápolás szervezésttanulmányozni. A Gyermekklinika 70 évesévfordulójára nővér konferenciát rendezetta tiszántúli gyermekklinikai ápolónőknek.1997-ben vándorgyűléssé alakult a konferencias a tavalyi szolnokin már 240-250 résztvevő50-60 előadást hallgatott. Munkájánakköszönhetően 1997 óta szinte csak felsőfokúszakápolók dolgoznak a Gyermekklinikán,folyamatos a beiskolázás. Maga is megragadtaa lehetőségeket a tanulásra. Bejárt a professzorivizitekre s figyelt. Mintájára nővérviziteket honosított meg. Pályázati pénzbőlotthonossá tette az osztályokat s ápolástkönnyítő eszközöket vásárolt.Az elsők között volt a DOTE példamutatódolgozója, osztálya példamutató kitüntetéstkapott. Ő 1999-ben rektori dicséretben, 2004-ben miniszteri dicséretben részesült.42 évi munka után nyugdíjba ment.Esténként olvas, keresztrejtvényt fejt, számítógépendolgozik. Még keresi új helyét.(Cs. E.)2005. február 7