Programfüzet (PDF) - DE OEC Tudományos Diákköri Tanács

TISZTELETTEL MEGHÍVJUK ADEBRECENI EGYETEMORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYICENTRUMÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYIKAR2004. ÉVI TUDOMÁNYOSDIÁKTALÁLKOZÓJÁRAA KONFERENCIA HELYSZÍNE:I. Belklinika tantermeésSzülészeti Klinika tantermeA KONFERENCIA IDEJE:2004. április 5-9.

A DE OEC ÁOK DOKTORI TANÁCSA:Prof. Dr. Gergely Pál, a Doktori Tanács elnökeProf. Dr. Ádány RózaProf. Dr. Berta AndrásProf. Dr. Damjanovich SándorProf. Dr. Fésüs LászlóProf. Dr. Gergely LajosProf. Dr. Kovács LászlóProf. Dr. Módis LászlóProf. Dr. Muszbek LászlóProf. Dr. Nemes ZoltánProf. Dr. Szegedi GyulaProf. Dr. Szentirmai AttilaProf. Dr. Székely GyörgyA Doktori Tanács titkára: Dr. Mátyus LászlóA DE OEC ÁOK TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TANÁCSA:Prof. Dr. Sziklai István, elnökFriedländer Elza V. é. oh, hallgatói elnökDr. Balla József, titkárDr. Szcs Péter, titkárGroska Zsuzsa III. é. oh, hallgatói titkárDr. Altorjay István Erdei Nóra 6. é.Dr. Biró Tamás Gábor Petra 5. é.Dr. Fülöp László Kark Tamás 4. é.Dr. Losoncy Gergely Nagy Béla 6. é.Dr. Lrincz István Rácz Éva 4. é.Dr. Nánási Péter Sipka Sándor 6. é.Dr. Papp Zoltán Szabó Gergely 5. é.Dr. Somodi Sándor Szöllsi Attila 3. é.Dr. Törcsik Dániel Varga Zsuzsa 5. é.Dr. Vereb György Viszokay Kornél 5. é.Dr. Kelentey Barna FOKDr. Vecsernyés Miklós GYTKDr. Kalapos István EFK3

A KONFERENCIA SZPONZORAIBIOGAL Gyógyszergyár Rt.BioMarker KftCsaládorvos Kutatók Országos Szervezete (CSAKOSZ)EGIS Gyógyszergyár Rt.Kéri Pharma Kft.Magyar Élettani TársaságMagyar Nephrologiai TársaságMagyar Pharmacologiai TársaságMagyar SzemorvostársaságMedicor Kézimszer Rt.Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.Sanofi-Synthelabo Rt.Sigma-Aldrich Kft.7

A KONFERENCIA PROGRAMJAMegnyitó:2004. április 5., hétf, 13:00I. Belklinika tantermeDr. Berta András egyetemi tanár,a Debreceni Egyetem OEC ÁOK DékánjaIskolateremt mesterek sorozat keretében:Dr. Gergely Pál akadémikus, egyetemi tanárDE OEC Orvosi Vegytani IntézetKALANDOZÁSOK A GLIKOGÉNANYAGCSERÉN INNEN ÉS TÚLWeszprémi-díjas eladás:Dr. Gál IstvánKenézy Gyula Kórház Rendelintézet II. BelklinikaCD44 ÉS SZEREPE KÍSÉRLETES ARTHRITIS MODELLEKBEN8

A szekciók hely- és idbeosztásaI. Belklinika tantermeHétf, április 5., 14.30-18.45 Élettan, farmakológia: ÉF 1-2Kedd, április 6., 13.30-18.15 Konzervatív orvostudomány: K 1-2Szerda, április 7., 10.00-12.00 PhD szekció: P 3Szerda, április 7., 13.00-14.45 PhD szekció: P 4Szerda, április 7.,15.00-18.45 Operatív orvostudomány, diagnosztikuseljárások: O 1-2Csütörtök, április 8., 13.00-19.00 PhD szekció: P 6-8Péntek, április 9., 10.00-12.00 PhD szekció: P 9Péntek, április 9., 13.00-16.00 PhD szekció: P 10-11Szülészeti Klinika tantermeHétf, április 5., 14.30-18.30 PhD szekció: P 1-2Kedd, április 6., 13.30-18.15 Biokémiai, molekuláris biológia: B 1-2Szerda, április 7., 13.00-16.45 Morfológia-patomorfológia, celluláris ésmolekuláris diagnosztika: M 1-2Szerda, április 7., 17.00-19.00 PhD szekció: P 5Csütörtök, április 8., 13.00-17.00 Epidemiológia, preventív medicina: E 1-2A konferencia zárása, díjak átadása, fogadás:2004. április 9., péntek, 16:30DOTE III. Kollégium ebédljeProf. Dr. Gergely Pál egyetemi tanár, akadémikus,a DE OEC tudományos igazgatójaProf. Dr. Sziklai István egyetemi tanár,a DE OEC ÁOK TDT elnöke9

A SZEKCIÓK RÖVID PROGRAMJAÉF1. Szekció április 5., hétf, 14:30-16:30Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Kovács LászlóSzabó Gerg ÁOK V.Szöllsi Attila, Juhász Tamás, Matta Csaba, GroskaZsuzsa, Páyer Edit, Garai Eszter, Docsa Marianna, JakabAnitaÉF2. Szekció április 5., hétf, 16:45-18:45Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Rajnavölgyi ÉvaSzabó Gerg ÁOK V.Orosz Zsuzsa, Almássy János, Gáll Katalin, HorváthBalázs, Márton Attila, Pap Attila, Szabó Miklós, UdvariNoémi IzabellaK1. Szekció április 6., kedd, 13:30-15:30Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Paragh GyörgyErdei Nóra ÁOK VI.Kormány Elvira, Opraugo Peter, Csuth Ágnes, HorváthIldikó Fanny, Czuczor Viktória, Szalóki Nikoletta, SzimaSándor, Varga ZsuzsaK2. Szekció április 6., kedd, 16:00-18:15Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Oláh ÉvaErdei Nóra ÁOK VI.Sinka Rozália, Egervári Kristóf , Bartalos Petra, KádárAndrás, Kiss Flóra, Kónya Judit, Magyar László, SimonSzilvia, Varga Zsuzsa10

M2. Szekció április 7., szerda, 15:00-16:30Helyszín:Elnök:Eladások:Szülészeti Klinika tantermeProf. Dr. Gomba SzabolcsViszokay Kornél ÁOK VI.Friedländer Elza, Fábián Ákos, Dajnoki Angéla, BoczonádiVeronika, Elek Norbert, Gazdag LászlóE1. Szekció április 8., csütörtök, 13:00-14:45Helyszín:Elnök:Eladások:Szülészeti Klinika tantermeProf. Dr. Hunyadi JánosGábor Petra ÁOK V.Végs Aranka, Tóth László, Maráz Judit, Puskás Szilvia,Fekete Gábor, Bakos Mónika, Bíró ÉvaE2. Szekció április 8., csütörtök, 15:00-17:00Helyszín:Elnök:Eladások:Szülészeti Klinika tantermeProf. Dr. Degrell IstvánGábor Petra ÁOK V.Sztanek Ferenc, Bényei Péter, Lajtos Tímea, SinkaBoglárka, Szatmári Edina, Szcs Ágota, Újj Anikó, VelegiMariettaP1. Szekció április 5., hétf, 14:30-16:30Helyszín:Elnök:Eladások:Szülészeti Klinika tantermeProf. Dr. Nemes ZoltánSzíjgyártó Zsolt III. é. PhD hallgatóErds Erika, Katona Klára, Oros Melinda, OskolásHenriett, Ponyi Andrea, Szíjgyártó Zsolt, Tárkányi Ilona,Tóth EnikP2. Szekció április 5., hétf, 16:45-18:30Helyszín:Elnök:Eladások:Szülészeti Klinika tantermeProf. Dr. Gergely PálSperka Tamás III. é. PhD hallgatóErdélyi Katalin, Kemény-Beke Ádám, Kakuk Annamária,Simkó József, Sperka Tamás, Székvölgyi Lóránt, Tóth Beáta12

P3. Szekció április 7., szerda, 10:00-12:00Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Ádány RózaUjlaky-Nagy László II. é. PhD hallgatóFenyvesi Ferenc, Lizanecz Erzsébet, Márkász László,Mezey Géza, Molnár Andrea, Pataki Judit, Széles Lajos,Ujlaky-Nagy LászlóP4. Szekció április 7., szerda, 13:00-14:45Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Berta AndrásBarok Márk III. é. PhD hallgatóBarok Márk, Horváth László, Krasznai Zoárd Tibor, LenyAndrás, Makkai Boglárka, Méhes Leonóra, TsorbatzoglouAlexisP5. Szekció április 7., szerda, 16:45-18:45Helyszín:Elnök:Eladások:Szülészeti Klinika tantermeProf. Dr. Fésüs LászlóSzántó Attila III. é. PhD hallgatóBaráth Sándor, Király Róbert, Kiss Ildikó, Muszil Dóra,Pályi Krekk Zsuzsanna, Sarang Zsolt, Szántó Attila, TarKrisztinaP6. Szekció április 8., csütörtök, 13:00-14:45Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Módis LászlóHalasi Gábor II. é. PhD hallgatóBorbély Ágnes Anikó, Halasi Gábor, Lukács Balázs,Máthéné Szigeti Zsuzsa, Pocsai Krisztina, Szokol Karolina,Tóth István BalázsP7. Szekció április 8., csütörtök, 15:00-16:45Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Muszbek LászlóSzántó Tímea II. é. PhD hallgatóBarta Kitti, Csoma Eszter, Nagy Annamária, SohajdaZoltán, Szarvas Mariann, Tállai Béla, Tóth Judit13

P8. Szekció április 8., csütörtök, 17:00-19:00Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Gergely LajosTörcsik Dániel I. é. PhD hallgatóBodó Enik, Grósz Gábor, Horváth Péter, Ilyés Hedvig,Keser Judit, Major Tamás, Törcsik Dániel, ZsebikBarbaraP9. Szekció április 9., péntek, 10:00-12:00Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Szegedi GyulaBálint Bálint László III. é. PhD hallgatóBálint Bálint László, Cssz Éva, Djazayeri Katayoun,Horváth Gábor, Kapitány Anikó, Márka Marietta, MiklóssyGabriella, Szentesi GergelyP10. Szekció április 9., péntek, 13:00-14:45Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Damjanovich SándorPór Ágnes III. é. PhD hallgatóPapp Ildikó, Pál Balázs, Petrás Miklós, Pór Ágnes, SomodiSándor dr, Szántó Tímea, Szilágyi SzabolcsP11. Szekció április 9., péntek, 15:00-16:00Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Molnár PéterVarga Orsolya I. é. PhD hallgatóDöbrssy Bence, Kiss Emke-Rozália, Molnár Angéla,Varga Orsolya14

RÉSZLETES PROGRAM15

Tájékoztató* Az eladások maximális idtartama 10 perc.* Vita az egyes eladások után: 5 perc.* Vetítési lehetség: projektor (PC formátum, MS Powerpoint)* Szekciók közben nincs lehetség a projektorhoz kötött számítógépcseréjére!* A videofilmeket kérjük digitalizálva, standard AVI formátumbanCD-n hozni.Kérjük a sorszámozott, névvel ellátott, eladásttartalmazó CD-t 15 perccel a szekció megkezdése eltt avetítgép kezeljének átadni!A TDK-s eladásokat a bíráló bizottság értékeli. Az idei és jöv évihelyi TDK konferencián az egyes szekciókban elért pontok alapján választjukki a 2005-ben sorra kerül Országos TDK Konferencia résztvevit.A bíráló bizottság tagjai a pontozástól függetlenül arról is döntenek,hogy az elhangzott TDK-s eladást elfogadják-e a diplomamunka jeleseredmény védéseként. Csak azokat az eladásokat tekintjük elfogadottnak,amelyekrl az illetékes bizottság legalább 2/3-a pozitívan nyilatkozik.Az eladások összefoglalóit abc sorrendben közöljük, külön a Ph.D.hallgatók absztraktjait, és külön a TDK-s eladás kivonatokat.16

Bírálati szempontok a TDK eladásokhozSzempontAdhatópont1. Absztrakt (formai követelmények, információtartalom) 0-52. Eredmények bemutatása, az eladott anyag minsége (csak a 0-10saját munka kerül értékelésre)3. Ábrák minsége, érthetsége, mennyisége 0-104. Vitakészség 0-5MAXIMÁLISAN ADHATÓ ÖSSZESEN: 305. Pontlevonások:- Idtúllépés: 30 sec-ot meghaladó idtúllépés- Amennyiben az eladás hossza eléri a 15 percet, vita nemkezdhet, így a vitakészségért maximálisan adható 5 pontis levonandó (természetesen a 10 + 5 perc idtartamokszigorúan betartandók)– 5– 5Diplomamunkaként való elfogadás:A pontozólapokon igennel vagy nemmel állást kell foglalni, hogy azeladást diplomamunka jeles eredmény védéseként elfogadják-e vagy sem.17

Bíráló bizottságokMorfológia, patomorfológia, celluláris képalkotó diagnosztikaDr. Balázs MargitDr. Matesz Klára (elnök)Dr. Hegeds KatalinDr. Szentmiklósi JózsefDr. Kovács JuditViszokay KornélÉlettan, kórélettan, farmakológiaDr. Dezs BalázsDr. Kappelmayer JánosDr. Nánási Péter (elnök)Biokémia, molekuláris biológiaDr. Antal-Szalmás PéterDr. Panyi GyörgyDr. Pórszász RóbertKonzervatív orvostudományDr. Balla József (elnök)Dr. Csépány TündeErdei NóraEpidemiológia, preventív medicinaDr. Juhász IstvánJurás EnikDr. Kiss EmeseDr. Rusznák ZoltánSzilágyi AttilaDr. Vámosi GyörgyRácz ÉvaDr. Szondy Zsuzsa (elnök)Dr. Vargha GyörgyDr. Remenyik ÉvaDr. Sipka SándorDr. Telek BélaDr. Lrincz István (elnök)Dr. Mogyorósy GáborDr. Póka RóbertOperatív orvostudomány, diagnosztikus eljárásokDr. Damjanovich LászlóNagy BélaDr. Facskó AndreaDr. Székely György (elnök)Dr. Halász LászlóDr. Tóth Ágnes18

Szekció elnökökÁprilis 5.,HétfÁprilis 6.,KeddÁprilis 7.,SzerdaÁprilis 8.,CsütörtökÁprilis 9.,PéntekSzekció Terem Kezdés ElnökÉF1 I. Bel 14.30 Prof. Dr. Kovács LászlóÉF2 I. Bel 16.45 Prof. Dr. Rajnavölgyi ÉvaP1 Szülészet 14.30 Prof. Dr. Nemes ZoltánP2 Szülészet 16.45 Prof. Dr. Gergely PálK1 I. Bel 13.30 Prof. Dr. Paragh GyörgyK2 I. Bel 16.00 Prof. Dr. Oláh ÉvaB1 Szülészet 13.30 Prof. Dr. Dombrádi ViktorB2 Szülészet 16.00 Prof. Dr. Szabó GáborP3 I. Bel 10.00 Prof. Dr. Ádány RózaP4 I. Bel 13.00 Prof. Dr. Berta AndrásO1 I. Bel 15.00 Prof. Dr. Berta AndrásO2 I. Bel 17.00 Prof. Dr. Sápy PéterM1 Szülészet 13.00 Dr. Varga MihályM2 Szülészet 15.00 Prof. Dr. Gomba SzabolcsP5 Szülészet 16.45 Prof. Dr. Fésüs LászlóP6 I. Bel 13.00 Prof. Dr. Módis LászlóP7 I. Bel 15.00 Prof. Dr. Muszbek LászlóP8 I. Bel 17.00 Prof. Dr. Gergely LajosE1 Szülészet 13.00 Prof. Dr. Hunyadi JánosE2 Szülészet 15.00 Prof. Dr. Degrell IstvánP9 I. Bel 10.00 Prof. Dr. Szegedi GyulaP10 I. Bel 13.00 Prof. Dr. Damjanovich SándorP11 Szülészet 15.00 Prof. Dr. Molnár Péter19

ELADÁSOK20

Élettan, kórélettan, farmakológiaÁprilis 5., hétfÉF1, ÉF221

ÉF1. Szekció április 5., hétf, 14:30-16:30Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Kovács LászlóSzabó Gerg ÁOK V.Szöllsi Attila ÁOK III., Groska Zsuzsa ÁOK IV., Páyer Edit ÁOK IV.DE OEC Élettani IntézetA PROTEIN KINÁZ C IZOFORMÁK SZEREPÉNEK FARMAKOLÓGIAIÉS MOLEKULÁRIS BIOLÓGIAI VIZSGÁLATA HUMÁNVÁZIZOMSEJTEKEN ÉS EGÉR C2C12 IZOMSEJTVONALONJuhász Tamás ÁOK IV., Matta Csaba Mol. Biol. V.DE OEC Anatómia, Szövet- és Fejldéstani IntézetA PP2B SZEREPE AZ OXIDATÍV STRESSZ PORCKÉPZDÉST GÁTLÓHATÁSÁNAK KIALAKULÁSÁBANMatta Csaba Mol. Biol. V., Juhász Tamás Mol. Biol. IV.DE OEC Anatómiai, Szövet- és Fejldéstani IntézetA PKC-IZOENZIMEK SZEREPE AZ IN VITRO PORCDIFFERENCIÁ-CIÓSZABÁLYOZÁSÁBANGroska Zsuzsa ÁOK IV., Szöllsi Attila ÁOK III.DE OEC Élettani IntézetAZ INZULIN-SZER NÖVEKEDÉS FAKTOR-I (IGF-I) HATÁSÁBANRÉSZTVEV POTENCIÁLIS JELTÁVITELI ÚTVONALAKVIZSGÁLATA HUMÁN VÁZIZOMSEJTEKEN ÉS EGÉR C2C12IZOMSEJTVONALONPáyer Edit ÁOK IV.DE OEC Élettani IntézetA PROTEIN KINÁZ C RENDSZER VIZSGÁLATA HUMÁN MYELOIDLEUKÉMIA SEJTVONALAKON22

Garai Eszter ÁOK VI.DE OEC I. Belklinika, Nephrologia TanszékVESEFUNKCIÓ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK ELEMZÉSEDocsa Marianna GYOSZDE OEC Gyógyszerhatástani TanszékAZ L-CARNITINE ÉS SZÁRMAZÉKAINAK HATÁSAI AZ ISZKÉMIAUTÁNI SZÍVFUNKCIÓKRA, KAMRAFIBRILLÁCIÓRA ÉS AZAPOPTOTIKUS SEJTHALÁLRA IZOLÁLT PATKÁNYSZÍVEKENJakab Anita GYOSZDE OEC Gyógyszerhatástani TanszékA HEMOXIGENÁZ-1-HEZ KAPCSOLÓDÓ ENDOGÉN SZÉNMONOXIDTERMELÉS ÉS A KAMRAFIBRILLÁCIÓ KAPCSOLATÁNAKVIZSGÁLATA ISZKÉMIA/REPERFÚZIÓNAK KITETT IZOLÁLTEGÉRSZÍVBEN23

ÉF2. Szekció április 5., hétf, 16:45-18:45Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Rajnavölgyi ÉvaSzabó Gerg ÁOK V.Orosz Zsuzsa ÁOK V.DE OEC Farmakológiai és Farmakoterápiai IntézetA ROSIGLITAZON HATÁSA CARBOPLATIN OKOZTA CSONTVELKÁROSODÁSRA.Almássy János Mol. Biol. V.DE OEC Élettani IntézetA MAUROKALCIN HATÁSA A VÁZIZOM TÍPUSÚ RIANODINRECEPTOR MKÖDÉSÉREGáll Katalin FOK II.DE OEC Nukleáris Medicina Tanszék, Onkológiai KlinikaSAMARIUM-153-MULTIBONE KEZELÉS A CSONTÁTTÉTEK OKOZTAFÁJDALOMCSILLAPÍTÁSBANHorváth Balázs ÁOK IV.DE OEC Élettani IntézetA RISPERIDON ELEKTROFIZIOLÓGIAI HATÁSAI EMLSSZÍVIZOMSEJTEKENMárton Attila ÁOK IV.DE OEC Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai IntézetA VON WILLEBRAND FAKTOR MOLEKULÁK EGYMÁSHOZKAPCSOLÓDÁSAPap Attila Mol. Biol. V.DE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetRETINOIDOK HATÁSA A DENDRITIKUS SEJTEKDIFFERENCIÁLÓDÁSÁRASzabó Miklós ÁOK V.DE OEC Immunológiai IntézetA DENDRITIKUS SEJTEK FELSZÍNÉN MEGJELEN CD150ADHÉZIÓS/KOSTIMULÁLÓ MOLEKULA SZEREPE AZIMMUNVÁLASZ POLARIZÁLÁSÁBANUdvari Noémi Izabella ÁOK VI.DE OEC Pszichiátria TanszékNEUROKOGNITÍV FUNKCIÓK VIZSGÁLATA MAJORDEPRESSZIÓBAN SZENVED BETEGEKEN24

PhD SzekciókÁprilis 5., hétfP1, P225

P1. Szekció április 5., hétf, 14:30-16:30Helyszín:Elnök:Eladások:Szülészeti Klinika tantermeProf. Dr. Nemes ZoltánSzíjgyártó Zsolt III. é. PhD hallgatóErds Erika PhD hallgatóDE OEC Immunológiai IntézetA SAP CSALÁDBA TARTOZÓ ADAPTOR MOLEKULÁK SRCKINÁZOKKAL VALÓ INTERAKCIÓINAK VIZSGÁLATAKatona Klára PhD hallgatóDE OEC Biokémia és Molekuláris Biológia IntézetDABB (2’-DEZOXI-ADENOZIN-5’-MONOFOSZFÁT-DIBUTIL-ÉSZER)APOPTÓZIST INDUKÁLÓ MECHANIZMUSÁNAK VIZSGÁLATA HL-60 LEUKÉMIA SEJTEKENOros Melinda PhD hallgatóDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetMAGRECEPTOR LIGANDOK HATÁSA PRIMER EGÉR MAKROFÁGOKÉS MYELOID SEJTVONALAK ENDOSZÓMÁLIS ÉS LIZOSZÓMÁLISFUNKCIÓIRAOskolás Henriett II. PhD hallgatóDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetAZ ADENOZIN ÁLTAL KIVÁLTOTT APOPTÓZIS VIZSGÁLATA EGÉRTIMOCITÁKONPonyi Andrea dr, III. éves PhD hallgatóDE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika, Klinikai Immunológia TanszékFUNKCIONÁLIS KIMENETEL ÉS ÉLETMINSÉG VIZSGÁLATAIDIOPATHIÁS INFLAMMATORICUS MYOPATHIÁBAN SZENVEDBETEGEKBENSzíjgyártó Zsolt III. éves PhD hallgatóDE OEC Orvosi Vegytani IntézetPROTEIN KINÁZOK ÉS FOSZFATÁZOK SZEREPE AZ OXIDATÍVSTRESSZNEK KITETT KONDROGENIKUS SEJTEK JELÁTVITELIFOLYAMATAIBAN IN VITRO26

Tárkányi Ilona III. PhDDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetALL-TRANSZ-RETINSAV (ATRA) ÉS ARZÉN-TRIOXID (ATO)KOMBINÁCIÓS KEZELÉS HATÁSA ACUT PROMYELOCYTÁSLEUKEMIA SEJTEK TELOMERÁZ EXPRESSZIÓJÁRATóth Enik dr. PhD hallgatóDE OEC SzemklinikaHLA TIPIZÁLÁS A DEBRECENI CORNEA BANKBAN27

P2. Szekció április 5., hétf, 16:45-18:30Helyszín:Elnök:Eladások:Szülészeti Klinika tantermeProf. Dr. Gergely PálSperka Tamás III. é. PhD hallgatóErdélyi Katalin II. PhD hallgatóDE OEC Orvosi Vegytani IntézetA POLI-ADP-RIBOZILÁCIÓ SZEREPE A549 TÜDEPITHELSEJTEKGYULLADÁSOS KEMOKIN- ÉS CITOKINEXPRESSZIÓJÁNAKSZABÁLYOZÁSÁBAN.Kemény-Beke Ádám dr. PhD hallgatóDE OEC Szemklinika, DE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetBCL-2 ANTISZENSZ OLIGONUCLEOTID ÉS BENZOFENANTRIDINALKALOIDOK EGYÜTTES HATÁSA OCM1 UVEÁLIS MELANOMASEJTEKREKakuk Annamária PhD hallgatóDE OEC Orvosi Vegytani IntézetA ”PI4K230” FOSZFATIDILINOZITOL 4 KINÁZ NUKLEÁRISTRANSZLOKÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATASimkó József dr. PhD hallgatóDE OEC I. BelklinikaA CLARYTHROMYCIN ARITMOGÉN HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AQT-TÁVOLSÁG ÉS A QT-DISZPERZIÓ MÉRÉSE SEGÍTSÉGÉVELSperka Tamás PhD hallgatóDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetA MARHA LEUKÉMIA VÍRUS PROTEOLITIKUS ENZIMÉNEKJELLEMZÉSESzékvölgyi Lóránt II. PhDDE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet11q23 MLL-bcr: HUROK MÉRET KROMATIN FRAGMENTÁCIÓVIZSGÁLATA EGY REKOMBINOGÉN LÓKUSZONTóth Beáta PhD hallgatóDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetRETINOIDOK INDUKÁLJÁK A FAS LIGAND SEJTFELSZÍNIMEGJELENÉSÉT T SEJTEKBEN, MELYNEK SZABÁLYZÁSÁBANRAR ÉS NUR77 JÁTSZIK SZEREPET28

K1. Szekció április 6., kedd, 13:30-15:30Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Paragh GyörgyErdei Nóra ÁOK VI.Kormány Elvira ÁOK VI.DE OEC GyermekklinikaAUTOIMMUN BETEGSÉGEK CSATOLT MEGJELENÉSE 1. TÍPUSÚDIABETES MELLITUSBAN SZENVED GYERMEKEKBENOpraugo Peter MD Ph.D. hallg.DE OEC Orthopedic DepartmentNICKEL-2-SULPHATE HYPERSENSITIVITY: A CLINICALEVALUATION OF EPICUTANEOUS PATCH TEST REACTIVITYCsuth Ágnes ÁOK VI.DE OEC Brgyógyászati Klinika és III. Belgyógyászati KlinikaA KRÓNIKUS URTICARIA DIAGNOSZTIKÁJÁBAN HASZNÁLHATÓ ÚJLABORATÓRIUMI MÓDSZERHorváth Ildikó Fanny ÁOK VI.DE OEC III. Belgyógyászati Klinika, Klinikai Immunológia TanszékA PAJZSMIRIGY IMMUNMECHANIZMUSÚ BETEGSÉGEINEKELFORDULÁSA SJÖGREN-SZINDRÓMÁS BETEGEKBENCzuczor Viktória ÁOK V.DE OEC III. sz. Belgyógyászati KlinikaA SZISZTEMÁS SCLEROSIS ÉS RHEUMATOID ARTHRITISOVERLAP-SZINDRÓMA KLINIKAI ÉS GENETIKAIJELLEGZETESSÉGEISzalóki Nikoletta Biotechnol. IV.DE OEC III. Belgyógyászati Klinika, Regionális Immunológiai LaboratóriumALFA-FODRIN ELLENES AUTOANTITESTEK ELFORDULÁSAPRIMER ÉS SZEKUNDER SJÖGREN SZINDRÓMÁS BETEGEKSZÉRUMÁBAN30

Szima Sándor ÁOK V.DE OEC Gyermekgyógyászati KlinikaPAJZSMIRIGYPEROXIDÁZ (TPO) AUTOANTITESTEK VIZSGÁLATASTRÚMÁS GYERMEKEKBENVarga Zsuzsa ÁOK V.DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika, Klinikai Immunológiai TanszékKÓRLEFOLYÁS JELLEGZETESSÉGEI IDIOPATHIÁSINFLAMMATORIKUS MYOPATHIÁKBAN31

K2. Szekció április 6., kedd, 16:00-18:15Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Oláh ÉvaErdei Nóra ÁOK VI.Sinka Rozália Mol. Biol. V.DE OEC Orvosi Mikrobiológiai IntézetAZ INK4A GÉN METILÁCIÓS ÁLLAPOTA ÉS A KRÓNIKUS MYELOIDLEUKÉMIA AKCELERÁLT FÁZISA KÖZÖTTI ÖSSZE-FÜGGÉSVIZSGÁLATAEgervári Kristóf ÁOK III.DE OEC Szülészeti és Ngyógyászati KlinikaKOMBINÁLT THROMBOPHILIA VIZSGÁLATA LEIDEN-HORDOZÓNK KÖRÉBENBartalos Petra ÁOK V.DE OEC GyermekklinikaA LÉGÚTI FERTZÉSEK LEFOLYÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ACITOSZTATIKUMMAL KEZELT LEUKÉMIÁS ÉS NEM LEUKÉMIÁSGYEREKEKBENKádár András ÁOK. V.DE OEC Belgyógyászati Intézet I. sz. Belklinika, Nephrológia TanszékAZ ENDOTHELSEJT ELLENI ANTITEST (EAT) MENNYISÉGÉNEKALAKULÁSA HEMODIALIZÁLT BETEGEK ÉRBETEGSÉGEIBENKiss Flóra ÁOK VI.DE OEC Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai IntézetKÓROS FÉNYSZÓRÁSI ÉS FLUORESZCENCIA MINTÁZATOK DENOVO AKUT LYMPHOBLASTOS LEUKAEMIÁBANKónya Judit ÁOKDE OEC III. sz. Belgyógyászati KlinikaHELICOBACTER PYLORI ÉS HODGKIN LYMPHOMA32

Magyar László ÁOK VI.DE OEC Orvosi Mikrobiológiai IntézetHAEMATOLÓGIAI BETEGEK HAEMOKULTÚRÁJÁNAKMIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATA ÉS A KEZELÉS KONZEKVENCIÁISimon Szilvia ÁOK. V.DE OEC Neonatológiai TanszékAZ INZULIN SZEREPE AZ EXTRÉM ALACSONY SÚLYÚKORASZÜLÖTTEK INTENZÍV TERÁPIÁJÁBAN.Varga Zsuzsa ÁOK VI.DE OEC Családorvosi TanszékDYSLIPIDAEMIÁS PÁCIENSEK GONDOZÁSÁNAK GYAKORLATAHÁZIORVOSI PRAXISOKBAN33

Biokémiai, molekuláris biológiaÁprilis 6., keddB1, B235

B1. Szekció április 6., kedd, 13:30-15:30Helyszín:Elnök:Eladások:Szülészeti Klinika tantermeProf. Dr. Dombrádi ViktorRácz Éva Mol. Biol. IV.Duris Róbert ÁOK IV.DE OEC Humángenetikai IntézetKONZERVÁLT NEM-KÓDOLÓ SZEKVENCIÁK KLÓNOZÁSA ÉSBIOINFORMATIKAI ANALÍZISEFarkas Krisztina Biotechnol. V.DE OEC Humángenetikai IntézetSTREPTOMYCES COELICOLOR DNS-CHIPEKHASZNÁLHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA STREPTOMYCES GRISEUSÉS MÁS STREPTOMYCES TÖRZSEKKELKésmárky-Kodak András ÁOK IV., Vad Eszter ÁOK IV.DE OEC Orvosi Mikrobiológiai IntézetGLYCOPEPTIDRE MÉRSÉKELTEN ÉRZÉKENY METHICILLINREZISZTENS STAPHYLOCOCCUS AUREUS (MRSA) TÖRZSEKMOLEKULÁRIS BIOLÓGIAI VIZSGÁLATAVad Eszter, Késmárky-Kodak András ÁOK IV.DE OEC Orvosi Mikrobiológiai IntézetA CIPROFLOXACIN ÉS A MEROPENEM KÖZÖTTI SZINERGIZMUSVIZSGÁLATA PSEUDOMONAS AERUGINOSA TÖRZSEK KÖRÉBENMagna Melinda Biotechnol. V.DE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetKÉMIAILAG MÓDOSÍTOTT OLIGONUKLEOTID TÍPUSÚTELOMERÁZ INHIBITOROK IN VITRO HATÁSA ÉSMECHANIZMUSUK KARAKTERIZÁLÁSA36

Szabó Attila Mol. Biol. V.DE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetANTI-HIV HATÁSÚ 4-TIO-DEZOXIURIDILÁT OLIGO –NUKLEOTIDOK KÉMIAI ÉS BIOKÉMIAI KARAKTERIZÁLÁSAAdnan, Awid ÁOK VI.DE OEC Orvosi Mikrobiológiai IntézetCANDIDA INCONSPICUA TÖRZSEK ÉRZÉKENYSÉGÉNEKÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA MIKRODILÚCIÓVAL, E-TESZTTELÉS FUNGITESZTTELMolnár Gábor Biotechnol. IV., Kovács László Mol. Biol. V.DE OEC Orvosi Vegytani IntézetGOMBASPECIFIKUS TERÁPIÁS TARGET KERESÉSE CANDIDAALBICANS-BAN37

B2. Szekció április 6., kedd, 16:00-18:15Helyszín:Elnök:Eladások:Szülészeti Klinika tantermeProf. Dr. Szabó GáborRácz Éva Mol. Biol. IV.Várkonyi Andrea ÁOK VI.DE OEC Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológia IntézetFXIIIB ALEGYSÉG KVANTITATÍV MEGHATÁROZÁSA ELISATECHNIKÁVALBalogh Attila Mol. Biol. V.DE OEC Brgyógyászati Klinika, Biokémia és Molekuláris Biológiai Intézet,SE Brgyógyászati KlinikaPEROXISZÓMA PROLIFERÁTOR-AKTIVÁLT RECEPTOROKKIFEJEZDÉSE HACAT KERATINOCITÁKBAN UVB BESUGÁRZÁSUTÁNBander Pálma Mol. Biol. V.DE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetA „TZOLTÓFOGÁS” SZEREPE A RETROVIRÁLIS PROTEINÁZOKDIMER-STABILITÁSÁBANBatta Zoltán Biotelchnol. V., Opraugo Peter MD PhD hallgatóDE OEC Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézet POLYMETIL-METAKRILÁTHOZ KÖTD OLIGOPEPTIDEK MEGHATÁROZÁSACsomós Krisztián Mol. Biol. V.DE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetA TRANSZGLUTAMINÁZ ENZIM SZUBSZTRÁT SPECIFICITÁSÁNAKVIZSGÁLATA FÁG-BEMUTATÓ KÖNYVTÁR ALKALMAZÁSÁVALCzikora István vegyész V. , Martis Klára Mol. Biol. IV.DE OEC Orvosi Vegytani IntézetPROTEIN FOSZFATÁZ 2A ALEGYSÉGEK OVEREXPRESSZIÓJAENDOTHEL SEJTEKBEN38

P. Szabó Réka ÁOK VI.DE OEC I. sz. Belgyógyászati Klinika, Nephrologiai TanszékAZ OXIDÁLT LDL OKOZTA HEMOGLOBIN OXIDÁCIÓ KINETEIKAIJELLEMZÉSESzékely Éva Mol. Biol. V.DE OEC Orvosi Vegytan IntézetPOLI(ADP-RIBÓZ) POLIMERÁZ 1-RE (PARP-1) ÉS POLI(ADP-RIBÓZ)GLIKOHIDROLÁZRA (PARG) SPECIFIKUS POLIKLONÁLISELLENANYAGOK ELÁLLÍTÁSA ÉS JELLEMZÉSE.Brázda Péter Biol. Biotechnol. V.DE OEC Biokémiai- és Molekuláris Biológiai IntézetEGY ÚJ RETINSAV-X RECEPTOR LIGAND KARAKTERIZÁLÁSA39

PhD SzekciókÁprilis 7., szerdaP3, P4, P541

P3. Szekció április 7., szerda, 10:00-12:00Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Ádány RózaUjlaky-Nagy László II. é. PhD hallgatóFenyvesi Ferenc levelez PhD hallgatóDE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetA P-GLIKOPROTEIN PUMPAMKÖDÉSÉNEK GÁTLÁSAKONFORMÁCIÓ-ÉRZÉKENY ANTITEST SEGÍTSÉGÉVELLizanecz Erzsébet dr. P.hD. IIDE OEC Kardiológiai Intézet, Klinikai Fiziológiai TanszékA RENIN-ANGIOTENSIN RENDSZER GÉN-POLYMORFIZMUSAI ÉSELFORDULÁSUK IN-STENT RESTENOSIS KAPCSÁNMárkász László dr. PhD hallgatóDE OEC GyermekklinikaCITOSZTATIKUM-G-CSF KOMBINÁCIÓ STIMULÁLÓ ÉS/VAGYGÁTLÓ HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA MYELOID SEJTVONALON ÉSALL-ES BLASZTOKONMezey Géza dr. PhD hallgatóDE OEC Farmakológiai IntézetSELECTIVE INSULIN SENSITIZING EFFECT OF LOW DOSEISOSORBIDE MONONITRATE IN CONSCIOUS RABBITSMolnár Andrea dr. P.hD. IDE OEC Kardiológiai Intézet, Klinikai Fiziológiai TanszékPKC IZOENZIMEK SZEREPE HUMÁN SZÍVIZOMSEJTEKKONTRAKTILITÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSÁBANPataki Judit II. PhDDE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetMIKROGYÖNGYÖK ÁRAMLÁSI CITOMETRIÁS ANALÍZISÉNALAPULÓ MÓDSZEREK FEJLESZTÉSE42

Széles Lajos I. évf. PhD hallgatóDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetPPAR MAGRECEPTOR IZOTÍPUSOK CÉLGÉNJEINEK AZONOSÍTÁSAAFFYMETRIX MICROARRAY TECHNIKA SEGÍTSÉGÉVELUjlaky-Nagy László II. é. PhD hallgatóDE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetPDGF RECEPTOROK SEJTFELSZÍNI SZERVEZDÉSEGLIOBLASZTÓMA SEJTEKEN43

P4. Szekció április 7., szerda, 13:00-14:45Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Berta AndrásBarok Márk III. é. PhD hallgatóBarok Márk dr. III. PhD hallgatóDE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetHERCEPTIN REZISZTENS EMLTUMOR SEJTVONALAKVIZSGÁLATA SCID EGÉR MODELLBENHorváth László II. é. levelez PhDDE OEC Neurológiai Klinika, Egyetemi GyógyszertárAZ INDUKÁLT EPILEPSZIÁS ROHAM HATÁSA A CEREBRÁLISVÉRÁRAMLÁSRA ÉS AZ AGYI ANYAGCSERÉREKrasznai Zoárd Tibor dr. II. PhD hallgatóDE OEC Szülészeti és Ngyógyászati Klinika, Ngyógyászati OnkológiaiTanszékMULTIDROG REZISZTENCIA KIMUTATÁSA OVARIUM TUMOROSBETEGEK ASCITESÉBL SZÁRMAZÓ SEJTEKENLeny András dr. PhD hallgatóDE OEC Kardiológiai Intézet Szivsebészeti Központ és Gyógyszertani IntézetA HIDROSTATIKUS ÉS PULZATÓRIKUS TÁGITÁS HATÁSA AZARTÉRIA RADIÁLIS GRAFT SZABAD ÁRAMLÁSÁRA, VASCULARISKONTRAKCIÓS KÉSZSÉGÉRE ÉS RELAXÁCIÓJÁRAMakkai Boglárka II. PhDDE OEC Neurológiai KlinikaDOPAMIN RECEPTOROK VIZSGÁLATA FUNKCIONÁLISAUTORADIOGRÁFIA MÓDSZERREL TELJES EMBERI AGYFÉLTEKEMETSZETEKENMéhes Leonóra III. é. PhDDE OEC II. sz. Belgyógyászati Klinika, Hematológiai TanszékKÜLÖNBÖZ INDUKTOROK HATÁSA AZ APOPTOSISRA KRÓNIKUSLYMPHOID LEUKAEMIÁBANTsorbatzoglou Alexis dr. PhD hallgatóDE OEC SzemklinikaA SULCUS LACUNARISOK VIZSGÁLATA EGÉSZSÉGESEKEN ÉSKERATOCONJUNCTIVITIS SICCÁS BETEGEKEN44

P5. Szekció április 7., szerda, 16:45-18:45Helyszín:Elnök:Eladások:Szülészeti Klinika tantermeProf. Dr. Fésüs LászlóSzántó Attila III. é. PhD hallgatóBaráth Sándor II. PhD hallgatóDE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika, Regionális ImmunológiaiLaboratóriumPERIFÉRIÁS CD4+CD25 high SZUPPRESSZOR T-SEJTEK ARÁNYÁNAKNÖVEKEDÉSE PLAZMAFEREZIS HATÁSÁRA SZISZTÉMÁS LUPUSERYTHEMATOSUSBAN (SLE) SZENVED BETEGEKNÉLKirály Róbert PhD hallgatóDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetA COELIÁKIÁS AUTOANTITESTEK AKTIVÁLHATJÁK A SZÖVETITRANSZGLUTAMINÁZ (TG2) ENZIMAKTIVITÁSÁTKiss Ildikó PhD hallgatóDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetA TERMÉSZETES RETÉNSAVAK SZABÁLYOZZÁK A T LIMFOCITÁKDIFFERENCIÁCIÓJÁTMuszil Dóra III.é. PhDDE OEC Anatómiai, Szövet- és Fejldéstani IntézetNK1 ÉS AMPA RECEPTOROK GERINCVELI MEGOSZLÁSA FREUNDADJUVÁNS ÁLTAL KIVÁLTOTT PERIFÉRIÁS GYULLADÁSBANPályi Krekk Zsuzsanna PhD hallgatóDE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetHIALURONSAV KEZELÉS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A CD44 ÉSERBB RECEPTOROK SEJTFELSZÍNI ELOSZLÁS MINTÁZATÁRASarang Zsolt III. PhDDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetA SZÖVETI TRANSZGLUTAMINÁZ VÉDELMET NYÚJT AMÁJSEJTEKNEK A FAS RECEPTOR KÖZVETÍTETTE SEJTHALÁLLALSZEMBEN45

Szántó Attila dr. PhD hallgatóDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetMAGRECEPTOROK SZEREPE A MAKROFÁGOK AKTIVÁLÁSÁBANTar Krisztina PhD hallgatóDE OEC Orvosi Vegytani IntézetPROTEIN FOSZFATÁZ 2A SZEREPE ENDOTHEL SEJTEKCITOSZKELETONJÁNAK ÚJRARENDEZDÉSÉBEN46

Operatív orvostudomány,diagnosztikus eljárásokÁprilis 7., szerdaO1, O247

O1. Szekció április 7., szerda, 15:00-16:45Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Berta AndrásNagy Béla ÁOK VI.Fodor Eszter ÁOK VI.DE OEC Szemészeti KlinikaLENCSEMTÉTEKKEL KOMBINÁLT SZARUHÁRTYA ÁTÜLTETÉS(RETROSPEKTÍV TANULMÁNY)Hunya Zsolt ÁOK VI.DE OEC Ortopédiai KlinikaA ”CEMENTBETEGSÉG” ÉRTELMEZÉSE, LEHETSÉGES ETIOLÓGIAITÉNYEZI ÉS JELLEMZ MEGJELENÉSE CSÍP TEP MTÉTEKUTÁNKékedi Rita ÁOK VI.DE OEC I. sz. Sebészeti KlinikaSZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CHOLEDOCHOLITHIASIS TERÁPIÁJÁBANA LAPAROSCOPOS CHOLECYSTECTOMIA TÉRHÓDÍTÁSÁVALKurkó Júlia Emese ÁOK VI.DE OEC Szülészeti és Ngyógyászati KlinikaSZÜLÉSVEZETÉS IKERTERHESSÉG ESETÉNLukács Szilveszter ÁOKDE OEC Kardiológiai Intézet Szívsebészeti KözpontSZÍVMOTOR NÉLKÜLI MTÉTEK TAPASZTALATAINAK ELEMZÉSEMolnár Zsuzsanna ÁOKDE OEC Szülészeti és Ngyógyászati KlinikaEMBRIO REDUCTIÓT KÖVETEN TOVÁBBVISELT TERHESSÉGEKKIMENETELE A DE OEC NI KLINIKA 7 ÉVES ANYAGÁBANSzabó Lilla ÁOK V.Gottesegen György Országos Kardiológiai Intézet, DE OEC GyermekklinikaGYERMEKKORI PACEMAKER TERÁPIA48

O2. Szekció április 7., szerda, 17:00-18:45Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Sápy PéterNagy Béla ÁOK VI.Nyeste Katalin ÁOK III., Dajnoki Angéla Mol. Biol. IV.DE OEC Élettani Intézet és Urológiai KlinikaA VANILLOID RECEPTOR-1 (VR1) KIFEJEZDÉSÉNEK VIZSGÁLATABENIGNUS PROSTATA HYPERPLASIÁBAN ÉS PROSTATACARCINOMÁBANDér Henrietta ÁOKDE OEC III. sz. Belgyógyászati KlinikaANGIOPLASTICAVAL KEZELT ÉRBETEGEINK KLINIKAIADATAINAK ELEMZÉSEOrmos Márk ÁOK V.DE OEC Szülészeti és Ngyógyászati Klinika, Megelz Orvostani IntézetGRANULOCITÁK SZUPEROXID-ANION TERMELÉSÉNEKVIZSGÁLATA NGYÓGYÁSZATI DAGANATOS BETEGSÉGEKBENPokol Evelin ÁOK V.DE OEC Brgyógyászati KlinikaA SENTINEL (RSZEM) NYIROKCSOMÓ BIOPSZIA JELENTSÉGE AMELANOMA MALIGNUM KEZELÉSÉBENSipka Sándor ÁOK VI.,Fábián Ákos ÁOK IV.DE OEC Sebészeti Mtéttani IntézetKORAI ÉS KÉSI SPLENECTOMIZÁLT ÉS LÉP-AUTOTRANSZPLANTÁLT ÁLLAPOTOK ÖSSZEHASONLÍTÁSAEGÉRBENGomez Izabella ÁOK V.DE OEC III.sz. Belgyógyászati Klinika; DE Egészségügyi Fiskolai KarA TERMÁLVÍZ GYÓGYHATÁSÁNAK VIZSGÁLATATÉRDARTRÓZISBANGomez Izabella ÁOK V..DE Szervetlen és Analítikai Kémiai Tanszék Környezetanalítikai CsoportKALCIUMIONOK BEJUTTATÁSA OSTEOPOROTICUS HELYEKREELEKTROFORETIKUS ELJÁRÁSSAL49

Morfológia-patomorfológia,celluláris képalkotó diagnosztikaÁprilis 7., szerdaM1, M251

M1. Szekció április 7., szerda, 13:00-14:45Helyszín:Elnök:Eladások:Szülészeti Klinika tantermeDr. Varga MihályViszokay Kornél ÁOK VI.Fábián Ákos ÁOK IV.DE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetTRANSZFER-KORREKCIÓ AKCEPTOR-DONOR ARÁNYRA DONORFOTOELHALVÁNYÍTÁSOS MÉRÉSEKNÉLZolnai Antal Csaba ÁOK VI.DE OEC Nukleáris Medicina TanszékROI ELHELYEZÉS HATÁSA ENDOCRIN ORBITOPATHIÁS BETEGEK99MTC-DTPA KOPONYA SPECT VIZSGÁLATI EREDMÉNYÉRE.Zolnai Antal Csaba ÁOK VI.DE OEC Szemészeti KlinikaRETINÁLIS ÉRÁTMÉRK MEGHATÁROZÁSA DIGITÁLISANGIOGRÁFIÁVALG Kiss Orsolya ÁOK V.DE OEC III. sz. Belklinika, Klinikai Immunológiai TanszékPRIMER RAYNAUD SZINDRÓMÁS BETEGEKMIKROCIRKULÁCIÓJÁNAK FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA LASERDOPPLER PERFÚZIÓS KÉPALKOTÁSSALFazekas Brigitta ÁOK VI.DE OEC III. sz. Belgyógyászati KlinikaMIKROSZKÓPOS COLITIS ELFORDULÁSA SJÖGREN-SZINDRÓMÁBANMarkó Zoltán Lóránt ÁOK V.DE OEC Pszichiátriai Tanszék, DE OEC Nukleáris Medicina TanszékAZ AGYKÉREG NYUGALMI ÉS DIAMOX PROVOKÁCIÓVALISMÉTELT KVANTITATÍV VÉRÁTFOLYÁS VIZSGÁLATÁNAKJELENTSÉGE DEPRESSZIÓBANBenyó Mátyás ÁOK IV.DE OEC Anatómiai, Szövet- és Fejldéstani IntézetA CLAVICULA CSONTSZERKEZETÉNEK ÉS ALAKJÁNAKBEFOLYÁSOLÓ SZEREPE A CALVICULA-TÖRÉSEK KEZELÉSIMÓDSZERÉNEK MEGVÁLASZTÁSÁBAN52

M2. Szekció április 7., szerda, 15:00-16:30Helyszín:Elnök:Eladások:Szülészeti Klinika tantermeProf. Dr. Gomba SzabolcsViszokay Kornél ÁOK VI.Friedländer Elza ÁOK V.DE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetAZ ERBB2 MOLEKULÁRIS KÖRNYEZETÉNEK SZEREPEEMLTUMOROK TRASTUZUMAB REZISZTENCIÁJÁBANFábián Ákos ÁOK IV.DE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetERBB2 RECEPTOROK HOMOASSZOCIÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATAINTENZITÁS-ALAPÚ ENERGIA TRANSZFER MÉRÉSEKKELKONFOKÁLIS MIKROSZKÓPONDajnoki Angéla Mol. Biol. IV., Nyeste Katalin ÁOK III.DE OEC Élettani IntézetA VANILLOID RECEPTOR-1 (VR1) FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATAHUMÁN SZRTÜSZ-EREDET KÜLS GYKÉRHÜVELYKERATINOCYTÁKBANBoczonádi Veronika Mol. Biol. V.DE OEC Élettani IntézetSKORPIÓ-TOXIN ÁLTAL MÓDOSÍTOTT ELEMI KALCIUM-FELSZABADULÁS PATKÁNYBÓL IZOLÁLT VÁZIZOM-ROSTOKONElek Norbert ÁOK V., Friedländer Elza ÁOK V.DE OEC Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézet, Biofizikai ésSejtbiológiai IntézetKOLLAGÉN-VWF ÁRAMLÁSFÜGG KÖLCSÖNHATÁSAGazdag László ÁOK V.DE OEC Szülészeti és Ngyógyászati KlinikaMAGAS KOCKÁZATÚ HPV POZITÍV BETEGEK BIOPSZIÁSMINTÁINAK ELEMZÉSE53

PhD SzekciókÁprilis 8., csütörtökP6, P7, P855

P6. Szekció április 8., csütörtök, 13:00-14:45Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Módis LászlóHalasi Gábor II. é. PhD hallgatóBorbély Ágnes Anikó III. éves PhD hallgatóDE OEC Orvosi Mikrobiológiai IntézetA HUMÁN PAPILLOMAVÍRUS 16 (HPV16) E6 ÉS E7 ONKOGÉNJÉNEKHATÁSA A SURVIVIN GÉN EXPRESSZIÓJÁRAHalasi Gábor PhD hallgatóDE OEC Anatómiai, Szövet- és Fejldéstani IntézetVESTIBULARIS LÉZIÓ INDUKÁLTA VÁLTOZÁSOK AZEXTRACELLULÁRIS MÁTRIX MOLEKULÁK MEGOSZLÁSÁBAN ABÉKA IDEGRENDSZERÉBEN.Lukács Balázs PhD II.DE OEC Élettani IntézetA MAUROKALCIN INDUKÁLT SZUBKONDUKTANCIA ÁLLAPOTOKVIZSGÁLATA VÁZIZOM TÍPUSÚ RIANODIN RECEPTORONMáthéné Szigeti Zsuzsa II. é. PhDDE OEC Anatómiai, Szövet- és Fejldéstani IntézetA TENASCIN-C ÉS A FIBRONEKTIN ELOSZLÁSA A BÉKAIDEGRENDSZERÉBENPocsai Krisztina PhD I.DE OEC Élettani IntézetTASK-SPECIFIKUS IMMUNPOZITIVITÁS JELENLÉTE PATKÁNY ÉSHUMÁN CEREBELLUMBANSzokol Karolina PhD hallgatóDE OEC Anatómiai, Szövet- és Fejldéstani IntézetGERINCVELI VII-ES LAMINABELI NEURONOK GÁTLÓBEMENETEINEK MODULÁCIÓJA NK-1 RECEPTOR ÁLTALTóth István Balázs PhD I.DE OEC Élettani IntézetA PURINERG RECEPTOR-MEDIÁLT KALCIUMVÁLASZVIZSGÁLATA KÜLÖNFÉLE PROTEIN KINÁZ C IZOENZIMEKETOVEREXPRESSZÁLÓ C2C12 IZOMSEJTEKEN56

P7. Szekció április 8., csütörtök, 15:00-16:45Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Muszbek LászlóSzántó Tímea II. é. PhD hallgatóBarta Kitti PhD hallgatóDE OEC I.sz. Belgyógyászati KlinikaCEREBRALIS KERINGÉS VASOVAGALIS SYNCOPE-BAN HEAD UPTILT TABLE TESZT SORÁNCsoma Eszter III. PhD hallgatóDE OEC Orvosi Mikrobiológiai IntézetHUMÁN HERPESZVÍRUS 6 (HHV-6) LÁTENCIA MONONUCLEARISPHAGOCYTAKBANNagy Annamária dr. PhD hallgatóDE OEC SzemklinikaCHLAMYDIA PNEUMONIAE-SZEROPOZITIVITÁS ÉS AZ AMDKAPCSOLATA KOSZORÚÉRBETEGEKBENSohajda Zoltán dr. PhD hallgatóDE OEC SzemklinikaA TRANSPUPILLARIS TERMOTERÁPIA (TTT) ÉS RU-106BRACHYTERÁPIA KOMBINÁCIÓJA A RETINOBLASTOMAKEZELÉSÉBENSzarvas Mariann PhD hallgatóDE OEC Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai IntézetTHROMBOGÉN FELSZÍN-VÉRTÉRFOGAT ARÁNY HATÁSA ADINAMIKUS THROMBOCYTA ADHÉZIÓRATállai Béla dr. PhD hallgatóDE OEC Urológiai KlinikaGYERMEKKORBAN VÉGZETT ENDOUROLÓGIAIBEAVATKOZÁSAINKRÓLTóth Judit II. PhDDE OEC Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai IntézetA THROMBOCYTA ADHÉZIÓ VIZSGÁLATA BETA-2-GLYCOPROTEIN I JELENLÉTÉBEN57

P8. Szekció április 8., csütörtök, 17:00-19:00Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Gergely LajosTörcsik Dániel I. é. PhD hallgatóBodó Enik PhD II., Telek Andrea PhD II.DE OEC Élettani Intézet és Department of Dermatology, UKE, HamburgA VANILLOID RECEPTOR-1 (VR1) FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATAHUMÁN SZRTÜSZBENGrósz Gábor II. éves PhD hallgatóDE OEC Humángenetikai IntézetKÉT NEUROSPORA PROTEIN-FOSZFATÁZ GÉN EXPRESZ-SZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA ASPERGILLUSBANHorváth Péter II. PhD hallgatóDE OEC Farmakológia és Farmakoterápiai IntézetPATKÁNY TRPV1 RECEPTORT TERMEL STABIL SEJTVONALELÁLLÍTÁSAIlyés Hedvig I.é. PhDDE TTK Mikrobiológiai és Biotechnológiai TanszékAZ ASPERGILLUS NIDULANS GOMBA KARBON KATABOLITREPRESSZIÓJÁT A NÖVEKEDÉSI RÁTA SZABÁLYOZZAKeser Judit III. PhDDE OEC Humángenetikai IntézetCSÖKKENT METICILLIN ÉRZÉKENYSÉG HUMÁN ÉS BOVINEREDET STAPHYLOCOCCUS AUREUS IZOLÁTUMOK VIZSGÁLATAMajor Tamás dr. PhD hallgatóDE OEC Orvosi Mikrobiológiai IntézetHUMAN PAPILLOMAVIRUS DNS JELLEMZÉSE FEJ-NYAKICARCINOMÁKBAN ÉS PAPILLOMÁKBANTörcsik Dániel dr. I. éves PhD hallgatóDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetMYCOBACTERIUM BOVIS BACILLUS CALMETTE-GUÉRIN (BCG)INDUKÁLT MAKROFÁGOK SZTEROID MAGRECEPTOREXPRESSZIÓJÁNAK VIZSGÁLATAZsebik Barbara III. é. PhD hallgatóDE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetHERCEPTIN REZISZTENS EMLTUMOROK ADJUVÁNSTERÁPIÁJÁNAK LEHETSÉGEI58

Epidemiológia, preventív medicinaÁprilis 8., csütörtökE1, E259

E1. Szekció április 8., csütörtök, 13:00-14:45Helyszín:Elnök:Eladások:Szülészeti Klinika tantermeProf. Dr. Hunyadi JánosGábor Petra ÁOK V.Végs Aranka ÁOK V.DE OEC GyermekklinikaSZÉRUM ÉS VIZELET INTERLEUKIN-6 SZINT VÁLTOZÁSOKPLATINA SZÁRMAZÉKOKKAL KEZELT GYEREKEKBENTóth László ÁOK V.DE OEC Orvosi Mikrobiológiai IntézetP53 POLIMORFIZMUS ÉS MUTÁCIÓK GÉGEDAGANATOKBANMaráz Judit ÁOK VI.DE OEC Pszichiátriai tanszékMMPI –VIZSGÁLATOK PSZICHÓZISOK LEZAJLÁSA UTÁNPuskás Szilvia ÁOK VI.DE OEC Neurológiai KlinikaEPIDEMIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A DE OEC NEUROLÓGIAIKLINIKA EPILEPSZIA ADATBÁZISÁNAK ELEMZÉSE ALAPJÁNFekete Gábor ÁOK VI.DE OEC Szülészeti és Ngyógyászati KlinikaGENETIKAI AMNIOCENTÉZIS ÁLTAL INDUKÁLT SZORONGÁSVIZSGÁLATABakos Mónika ÁOK V.DE OEC Magatartástudományi IntézetPOSTPARTUM DEPRESSZIÓ ELFORDULÁSI GYAKORISÁGAEGÉSZSÉGES ÉS BETEG CSECSEMK ÉDESANYÁI KÖRÉBENBíró Éva ÁOK V.DE OEC Magatartástudományi IntézetA GYERMEK HALÁLTUDATA60

E2. Szekció április 8., csütörtök, 15:00-17:00Helyszín:Elnök:Eladások:Szülészeti Klinika tantermeProf. Dr. Degrell IstvánGábor Petra ÁOK V.Sztanek Ferenc ÁOK IV.DE OEC II. Belgyógyászati KlinikaA FELNTTKORI CHRONIKUS IDIOPATHIÁS NEUTROPENIABEMUTATÁSA NÉHÁNY ESET KAPCSÁNBényei Péter ÁOK V.DE OEC Családorvosi TanszékA 2-ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS HOSSZÚ TÁVÚ KÖVETÉSE ÉSA SZÖVDMÉNYEK KORAI FELISMERÉSÉNEK LEHETSÉGEI AZALAPELLÁTÁSBANLajtos Tímea ÁOK V.DE OEC Népegészségügyi Iskola, Megelz Orvostani IntézetDEBRECENI HAJLÉKTALANOK DEMOGRÁFIAI JELLEMZI ÉSEGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁISinka Boglárka ÁOK VI.DE OEC Belgyógyászati Intézet, Nephrológiai TanszékDIALIZÁLT NBETEGEK FOGAMZÓKORI PROBLÉMÁISzatmári Edina ÁOK VI.DE OEC Tüdgyógyászati KlinikaA COPD PROGRESSZIÓJÁBAN ÉS PROGNÓZISÁBAN SZEREPETJÁTSZÓ ÉS MEGHATÁROZÓ TÉNYEZKSzcs Ágota ÁOK V.DE OEC I. sz. Belgyógyászati KlinikaMENNYIBEN VALÓSULNAK MEG A LIPID TERÁPIÁS CÉLÉRTÉKEKA MINDENNAPI GYAKORLATBAN?Újj Anikó ÁOK VI.DE OEC GyermekklinikaA CYSTAS FIBROSISOS GYERMEKEK GONDOZÁSI EREDMÉNYEIDEBRECENBEN ÉS HAJDÚ – BIHAR MEGYÉBENVelegi Marietta ÁOK V.DE OEC Családorvosi TanszékDOHÁNYZÁSI SZOKÁSOK ÉS AZ AZOKAT BEFOLYÁSOLÓTÉNYEZK EGY KISVÁROS 10-18 ÉVES DIÁKJAI KÖRÉBEN61

PhD SzekciókÁprilis 9., péntekP9, P10, P1163

P9. Szekció április 9., péntek, 10:00-12:00Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Szegedi GyulaBálint Bálint László III. é. PhD hallgatóBálint Bálint László III. PhD hallgatóDE OEC Biokémiai és Mol. Biol. IntézetTRANSZKRIPCIÓSZABÁLYOZÁS VIZSGÁLATA TELJES GENOMIMEGKÖZELÍTÉSBENCssz Éva PhD hallgatóDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetA TRANSDAB - TRANSZGLUTAMINÁZ SZUBSZTRÁT ADATBÁZIS -KÉSZÍTÉSE ÉS ISMERTETÉSEDjazayeri, Katayoun PhD II.DE OEC Farmakológiai és Farmakoterápiai IntézetPROTECTIVE EFFECT OF ROSIGLITAZONE, AN INSULINSENSITIZER DRUG, AGAINST 5-FLUOROURACIL-INDUCEDMYELOTOXICITY IN VIVO IN MICE.Horváth Gábor PhD hallgatóDE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetERBB2 DIMERIZÁCIÓ ÉL SEJTEK FELSZÍNÉN: ENERGIATRANSZFER MÉRÉSEKKEL KIEGÉSZÍTETT MOLEKULAMODELLEZÉSKapitány Anikó I. levelez PhD hallgatóDE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika, Regionális ImmunológiaiLaboratóriumRHEUMATOID ARTHRITIS ASSZOCIÁLT HLA-DR ALLÉLOKGYAKORISÁGA EGY HAZAI BETEGCSOPORTBAN64

Márka Marietta PhD hallgató, Bessenyei BeátaDE OEC III. sz. Belgyógyászati KlinikaAZ INTERLEUKIN-10 PROMÓTER POLIMORFIZMUS AMAGYARORSZÁGI SJÖGREN-SZINDRÓMÁBAN, VALAMINTHODGKIN-KÓRBAN SZENVEDBETEGPOPULÁCIÓBANMiklóssy Gabriella II. PhDDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetFLUORESZCENS MÉRÉSI MÓDSZER KIFEJLESZTÉSERETROVIRÁLIS PROTEINÁZOK AKTIVITÁSÁNAKMEGHATÁROZÁSÁRASzentesi Gergely PhD hallgatóDE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai TanszékÁRAMLÁSI CITOMÉTEREN MÉRT ADATOK KIÉRTÉKELÉSÉRESZOLGÁLÓ SZOFTVER FEJLESZTÉSE (FLEX)65

P10. Szekció április 9., péntek, 13:00-14:45Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Damjanovich SándorPór Ágnes III. é. PhD hallgatóPapp Ildikó I. évf. PhD hallgatóDE OEC Anatómiai, Szövet- és Fejldéstani IntézetHCN2 IONCSATORNÁK EXPRESSZIÓJA A GERINCVEL HÁTSÓSZARVÁBANPál Balázs PhD III.DE OEC Élettani IntézetKv3.4- ÉS Kv4.2-MEDIÁLT TRANZIENS ÁRAMOK EGYÜTTESJELENLÉTE PATKÁNY NUCLEUS COCHLEARIS BUSHY SEJTEKENPetrás Miklós dr. III. PhD hallgatóDE OEC Idegsebészeti Klinika – Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetERBB2, BETA-1 INTEGRIN ÉS LIPID RAFT ASSZOCIÁCIÓ TUMORSEJTEKENPór Ágnes PhD III.DE OEC Élettani IntézetKALCIUMKÖT FEHÉRJÉK MEGOSZLÁSA PATKÁNY NUCLEUSCOCHLEARISBANSomodi Sándor dr. II. é. PhDDE OEC Biofizikai És Sejtbiológiai IntézetA Kv1.3 K + CSATORNÁK INAKTIVÁCIÓJÁNAK PH-FÜGGVÁLTOZÁSA: A HIS399 SZEREPESzántó Tímea II PhDDE OEC Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai IntézetDINAMIKUS ÉS SZTATIKUS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTTIMMOBILIZÁLT VWF-RA SPECIFIKUS FÁGOK HATÁSA ATHROMBOCYTA ADHÉZIÓRASzilágyi Szabolcs dr. PhD IIIDE OEC Kardiológiai Intézet, Klinikai Fiziológiai TanszékA MYOMESIN MYOCARDIÁLIS KONTRAKTILITÁSBAN JÁTSZOTTSZEREPÉNEK VIZSGÁLATA66

P11. Szekció április 9., péntek, 15:00-16:00Helyszín:Elnök:Eladások:I. Belklinika tantermeProf. Dr. Molnár PéterVarga Orsolya I. é. PhD hallgatóDöbrssy Bence PhD hallgatóDE OEC Magatartástudományi IntézetAZ EGÉSZSÉGMEGRZÉS ETIKAI KÉRDÉSEIKiss Emke-Rozália PhD HallgatóDE OEC Magatartástudományi IntézetA CSALÁD SZEREPE A GYERMEKVÁLLALÁSBANMolnár Angéla dr. PhD hallgatóDE OEC Magatartástudományi IntézetLEHET-E JOGSZABÁLYOKKAL ÉLETET MENTENI? - ASZERVÁTÜLTETÉSEKVarga Orsolya dr. I. PhDDE OEC Magatartástudományi IntézetA KOMPLEMENTER MEDICINA OKTATÁSÁNAK INTEGRÁCIÓJA AZORVOSI CURRICULUMBA67

Baráth Sándor II. PhD hallgatóDE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika, Regionális ImmunológiaiLaboratóriumPERIFÉRIÁS CD4+CD25 high SZUPPRESSZOR T-SEJTEK ARÁNYÁNAKNÖVEKEDÉSE PLAZMAFEREZIS HATÁSÁRA SZISZTÉMÁS LUPUSERYTHEMATOSUSBAN (SLE) SZENVED BETEGEKNÉLHáttér: A CD4+CD25 high T sejtek szuppresszor funkciót látnak el azimmunválasz folyamatában. A szisztémás lupus erythematosus (SLE) súlyoseseteiben gyakran alkalmazott kezelési mód a plazmaferezis, elnyös klinikaihatásai miatt.Célkitzés: Kísérleteink célja az volt, hogy meghatározzuk a CD4+CD25 highT sejtek százalékos arányában bekövetkez napi változás mértékét aplazmaferezis kezelés idtartama alatt (4-5 nap).Betegek és módszer: A méréseket öt, plazmaferezisen átesett betegnélvégeztük el. A CD4+CD25 high T sejtek meghatározása áramlási cytometriásmódszerrel, hármas festési technikával történt.Eredmények: Azt tapasztaltuk, hogy a plazmaferezis fokozatosan és jelentsmértékben emelte a CD4+CD25 high T sejtek arányát. A szuppresszor sejtekarányának növekedésével párhuzamosan, az SLE betegség aktivitási indexe(SLEDAI) csökkent a kezelés idtartama alatt.Konklúzió: Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a plazmaferezis elnyösklinikai hatásainak egyik oka lehet a megemelkedett CD4+CD25 highszuppresszor T sejtek aránya. A plazmeferezis alkalmas beavatkozásnakbizonyul a CD4+CD25 high T sejtek számának megemelésében, aminekklinikai jelentsége van autoimmun betegségek esetén és a transzplantációstolerancia kialakításában.Témavezet: Prof. Dr. Sipka Sándor70

Barok Márk dr. III. PhD hallgatóDE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetHERCEPTIN REZISZTENS EMLTUMOR SEJTVONALAKVIZSGÁLATA SCID EGÉR MODELLBENAz epidermális növekedési faktor receptor családba tartozó erbB2, azemltumorok és petefészek daganatok 20-30 %-ában túlzott expressziótmutat, ami leggyakrabban a gén amplifikációjának tulajdonítható. Ez rosszprognózist jelent, valószínbbek a metasztázisok, és mtét után is rövidebb arelapszusmentes túlélés.A Herceptin - egy erbB2 ellenes egér monoklonális ellenanyag humanizáltváltozata - önmagában is hatásos rákellenes hatású készítmény, dekemoterápiával kombinálva különösen hatékony. Sajnos, a kezelt esetek egyrészében – a daganat erbB2 pozitivitása ellenére – a Herceptin hatástalan,vagy a kezelés folyamán hatástalanná válik.Kísérleteink során két Herceptin rezisztens sejtvonalat tenyésztettünk SCIDegerekben: A B585 sejtek tenyészetben nem szaporodnak, csak nude, vagySCID egérben. A tenyészetben növ JIMT-1 sejteket sikerült SCIDegerekben szaporítani. Mindkét sejtvonallal oltott egerek vérébl keringtumorsejteket mutattunk ki, ezzel lehetségünk nyílik a metasztázisképzdésfolyamatának vizsgálatára olyan modell rendszerben, mely magába foglaljasejttenyészetben szaporodó sejteket, a primer tumort és a keringtumorsejteket. Jelen munkánkban a B585 és a JIMT-1 sejtvonalak SCIDegérben való tenyésztésérl, a primer tumorok és a primer tumorból levált, azegerek vérében kering daganatos sejtek erbB2 geno- és fenotípusánakjellemzésérl számolunk be.A B585 és JIMT-1 emltumor sejteket fiatal nstény SCID egerek bre aláoltottuk. Az oltás után 3-4 héttel észleltük a daganatot az állatokban. Az elstumort 10 hét elteltével vettük ki. A kivett daganaton a következketvizsgáltuk:- Gyorsfagyasztott metszeteken konfokális mikroszkóppal tettük láthatóvá asejtek erbB1 és erbB2 receptorait.- Touch preparátumon FISH-sel kimutattuk az erbB2 gén amplifikációját.- Az egerek vérében kering tumorsejteket immuncitokémiával és FISH-selvizsgáltuk.A kering tumorsejtek lehetség nyitnak olyan szolid tumorok áramlásicitométeres elemzésére, melyekbl nehéz sejtszuszpenziót készíteni (pl.B585).Témavezet: Dr. Szöllsi János71

Barta Kitti PhD hallgatóI.sz. Belgyógyászati KlinikaCEREBRALIS KERINGÉS VASOVAGALIS SYNCOPE-BAN HEAD UPTILT TABLE TESZT SORÁNElzmények: A vasovagalis syncope (VVS) gyakori klinikai entitás, de azalapvet patofiziológiai folyamat még nem egészen ismert. Azok aváltozások, amelyek a cerebrovascularis rendszerben végbemennek VVSalatt még tisztázatlanok. A cerebrovascularis rezisztencia növekedésével éscsökkenésével egyaránt magyarázzák kialakulását.Célkitzések: A munkánk célja az volt, hogy head-up tilt table (HUTT)teszttel provokált syncope alatt mérjük az artéria cerebri médiákban aszisztolés, a diasztolés átlagsebességet, és a pulsatiós indexet transcraniálisDoppler ultrahang segítségével.Betegek és módszerek: 18 beteget vizsgáltunk HUTT teszt segítségével,akiknek az anamnézisében syncope szerepelt. A vizsgálat eltt kizártunkegyéb neurológiai és kardiológiai okokat. A betegek életkora 42 év13év, 12volt n és 6 férfi. A vizsgálatot 45 percig, illetve a rosszullét bekövetkeztéigvégeztük 60 fokos dlésszögben folyamatos EKG, vérnyomás monitorozás(Portapress) mellett, miközben transcranialis Doppler ultrahanggal (DWLMulti-Dop X4) követtük az artéria cerebri médiákban a véráramlási sebességváltozását és mértük a pulsatiós indexet.Eredmények: A syncope a teszt 5 - 45 (átlag: 23,3) percében következett be.A teszt alatt 3 betegnél lépett fel cardioinhibitoros, 9-nél vasodepressor, és 6beteg esetén kevert típusú VVS. A szisztolés vérnyomás 14019 Hgmm-rl7028 Hgmm-re csökkent syncope alatt. A vérnyomással paralel az áramlásisebesség is csökkent 7016 cm/s-ról 2712 cm/s-ra, amíg a pulsatiós index0,810,14-rl 3,301,87-re növekedett. A pulsatiós index szignifikánsemelkedése már a syncope eltt 1 perccel észlelhet volt.Konklúzió: A pulsatiós index növekedése sympathicus tónussal, ahypocapnia okozta hyperventillatioval, vagy a hypotensio miatt bekövetkezartériák collapsusával magyarázható. A HUTT teszt alatt alkalmazotttranscranialis Doppler UH hasznos módszer a cerebralis perfúzióvizsgálatára.Témavezet: Dr. Lrincz István72

Bálint Bálint László III. PhD hallgatóDE OEC Biokémiai és Mol. Biol. IntézetTRANSZKRIPCIÓSZABÁLYOZÁS VIZSGÁLATA TELJES GENOMIMEGKÖZELÍTÉSBENMára már lehetvé vált egy sejt transzkripciós profiljának fölvétele a teljeshumán transzkriptomot tartalmazó DNS chippek segítségével. Ezzel atechnikával egy sejt pillanatnyi állapotát jellemezhetjük, vagy különfélebehatásokra adott válaszait tanulmányozhatjuk. A transzkripció szabályozásafehérje-fehérje kölcsönhatások sorozataként is leírható. A szabályozófehérjék sejt és promóter specifikus komplexekbe rendezdve fejtik kimükdésüket. Chromatin immunprecipitáció és microarray technikakombinációjával lehetség nyílik teljes genomi megközelítésben vizsgálniezen folyamatokat.Munkánk során megkiséreltük a PPAR gamma receptor köthelyeinektérképezését egy 12000 CpG szigetet tartalmazó microarray segítségével.Témavezet: Dr. Nagy László73

Bodó Enik PhD II., Telek Andrea PhD II.DE OEC, Élettani Intézet és Department of Dermatology, UKE, HamburgA VANILLOID RECEPTOR-1 (VR1) FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATAHUMÁN SZRTÜSZBENA legújabb kutatási eredményeknek köszönheten kiderült, hogy avanilloid receptor-1 (VR1), melyek korábban kizárólag szenzorosneuronokon írtak le, számos non-neuronális sejtféleségen is kifejezdik. Jelenkísérleteinkben megvizsgáltuk a VR1 expresszióját humán br különfélesejtjeiben, valamint elemeztük a VR1 aktiválódásának következményeithumán szrtüsz szervkultúra proliferációs modellben.Immunhisztokémiai technika segítségével jelents VR1immunreaktivitást (VR1-ir) tapasztaltunk fként a bazális epidermáliskeratinocytákban, valamint az epidermis CD1a pozitív Langerhans-sejtjeiben.Ezen túlmenen a dermis számos sejtfélesége (szenzoros neuronok, érendothelium,simaizom elemek, verejtékmirigy epithelium, sebocyták,valamint a tryptase-pozitív hízósejtek) is VR1 pozitívnak bizonyult. Azepidermális melanocyták és a dermális fibroblasztok nem expresszálták aVR1-et. A VR1-ir ezen túlmenen megtalálható volt a szrtüsz küls ésbels gyökérhüvely (ORS, IRS), valamint a bulbáris mátrixkeratinocytákban, míg a dermális papilla VR1 negatív volt. Hasonló VR1-irmintázatot tapasztaltunk humán szrtüsz szervkultúrában is. Mindezenadatainkat VR1-specifikus kvantitatív „real-time” PCR és Western blotkísérleteink is alátámasztották. A VR1 funkcionalitását elemezve kimutattuk,hogy a receptor aktiválása szrtüsz szervkultúrában a VR1 agonistakapszaicinnel (0,1 – 30 M) dózis-függen meggátolta a szrszálelongációját, lecsökkentette a szrtüsz proliferációját (csökkent a Ki67pozitív sejtek száma), valamint apoptosist indukált a bulbus sejtjeiben(megemelkedett a TUNEL pozitív sejtek száma). A kapszaicin kezelésemellett a növekedésben lév (anagén) szrtüszk apoptótikus regressziójátis beindította (katagén transzformáció), ugyanakkor nem befolyásolta aszrtüsz pigmentációját, valamint a differenciálódási marker filaggrinexpresszióját.Mindezen adataink – hasonlóan humán tenyésztett ORSkeratinocytákon kapott eredményeinkhez – arra utalnak, hogy a VR1 jelentsszereppel bírhat a szrtüsz komplex biológiájának szabályozásában.Adataink emellett rámutatnak a non-neuronális sejteken kifejezd VR1funkcionális jelentségére is.Témavezet: Dr. Bíró Tamás, Dr. Ralf Paus74

Borbély Ágnes Anikó III. éves PhD hallgatóDE OEC, Orvosi Mikrobiológiai IntézetA HUMÁN PAPILLOMAVÍRUS 16 (HPV16) E6 ÉS E7ONKOGÉNJÉNEK HATÁSA A SURVIVIN GÉN EXPRESSZIÓJÁRAA survivin fehérje az apoptózis gátlása mellett a sejtosztódásszabályozásában is részt vesz. Fontos szerepet játszik a szövetekdifferenciálódásában és az embriogenezisben.Normális esetben a felntt szövetekben a fehérje nem detektálható, de nagymennyiségben expresszálódik a legkülönbözbb daganatokban, így améhnyakrák egyes stádiumaiban, különösen a progresszívebb formákban.A cervix carcinoma kialakulásában lényeges szerepet tulajdonítanak a humánpapillomavírusnak. A vírus onkoproteinjei (E6 és E7) beavatkoznak asejtciklus mködésébe, ezáltal a méhnyak malignus elváltozását indukálják.Microarray vizsgálatokkal kimutatták, hogy a HPV 16 E6 és E7onkoproteinje fokozza a survivin gén transzkripcióját is. Kísérleteinkbenkülönböz sejtvonalakon néztük az E6 és E7 survivin génre gyakorolttranszaktivátor hatását. Tapasztalataink alátámasztották az E6 survivin génpromóterének aktiváló képességét, szemben az E7-tel, mely nem adottszignifikáns eredményt. Ugyanezeket a kísérleteket különböz HPV 16 E6mutánsokkal is elvégeztük. A p53 tumorszuppresszor köt képességétvesztett E6 formák aktiváló hatása a survivin génre elmaradt a vad típusétól.A p53 fehérje önmagában gátolta a survivin gén kifejezdését. Mivel az E6 ap53 ubiquitin-függ lebontását indukálja, lehetséges, hogy az E6transzaktiváló hatása a survivinre részben a p53 degradációján keresztülvalósul meg, és tekintettel arra, hogy az E6 képes gátolni a fertzött sejtekbenaz apoptózist, elképzelhet, hogy ez a survivin gén transzaktiválása révén jönlétre.Humán embrionális fibroblasztot stabilan transzfektáltunk a HPV 16 E6 ésE7 onkogénjeit hordozó retrovírus vektorokkal, majd ezeken a sejtekenNorthern blot analízissel kimutattuk, hogy az onkoproteinek egymástólfüggetlenül is képesek az endogén survivin mRNS szintjét megnövelni.Témavezet: Dr. Veress György75

Csoma Eszter III. PhD hallgatóOrvosi Mikrobiológiai IntézetHUMÁN HERPESZVÍRUS 6 (HHV-6) LÁTENCIA MONONUCLEARISPHAGOCYTAKBANA HHV-6 szeropozitivitás az átlagpopulációban meghaladja a 90 %-ot. Azakut fertzés lezajlása után virális DNS-t csak a mononuclearisphagocytakban lehet kimutatni. A differenciálódott macrophagokelpusztulnak a vírusreplikáció hatására, így azok nem lehetnek a látenciaközvetlen célsejtjei.A humán monocyták in vitro HHV-6-tal történ fertzése abortív replikációteredményez, a szaporodás a korai gének expressziójának szintjén megáll. Afertzött sejtekben kési antigéneket, illetve a felülúszóban infektívvirionokat nem tudtunk kimutatni.A vírusfertzés hatására a monocyták differenciálódása lelassul, melyetmacrophagra specifikus felszíni markerek (CD26, CD68)immunfluoreszcenciás vizsgálatával igazoltunk.HHV-6 hatására a fertzött sejtek jelents mennyiség interleukin-10-et ésinterferon--t termelnek. Blokkoló ellenanyagokkal vizsgálható ezencytokineknek a vírusszaporodásban és a sejtdifferenciációban betöltöttszerepe.Témavezet: † Dr. D. Tóth Ferenc76

Cssz Éva PhD hallgatóBiokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetA TRANSDAB - TRANSZGLUTAMINÁZ SZUBSZTRÁT ADATBÁZIS -KÉSZÍTÉSE ÉS ISMERTETÉSEA transzglutaminázok a fehérjék Ca 2+ -függ poszttranszlációs módosításátkatalizáló enzimek, amelyek képesek epszilon-(gamma-glutamil)lizinizopeptid kötések létrehozására illetve hidrolízisére és meghatározottglutamin oldalláncok deamidálására. A TG2 és TG3 rendelkezik GTPázaktivitással, GTP jelenlétében G fehérjeként mködve részt vesznek aszignalizációban.A transzglutamináz szubsztrátok azonosítása nagyon fontos ezen enzimekmködésének és funkciójának felderítésében. Számos transzglutaminázszubsztrátot azonosítottak és jelenleg egy adatbázis rendszerezi az enzim általszubsztrátként használt szekvenciákat és ezek referenciáit(www.crisceb.unina2.it/TRANSIT/) anélkül, hogy információkat tartalmaznaa szubsztrát fehérjék szerkezetére és azonosításának módjára vonatkozóan. Ajelenleg ismert transzglutamináz szubsztrátok többségét in vitro körülményekközött azonosították és fontos kérdés, hogy ezek közül melyeket fogad el azenzim in vivo körülmények között is.Célul tztük ki egy olyan adatbázis létrehozását, amely részletes szerkezetiinformációkat tartalmaz az azonosított szubsztrát fehérjékrl, különöstekintettel az in situ azonosított szubsztrátokra.Az általunk készített adatbázis a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézethonlapján található (www.biochem.dote.hu/TranSDAB/) és hattranszglutamináz típus 149 szubsztrátját tartalmazza. Minden esetbenszerepel a szubsztrát neve, az azonosítás módja (in vitro/in situ), sejten belülilokalizációja, a faj, amelybl kimutatták az illet szubsztrát fehérjét, valamintreferenciaként a megfelel cikk PubMed összefoglalója közvetlencsatlakozási lehetséggel a PubMed honlapra.Adatbázisunk szerkezeti információkat is tartalmaz; fel vannak tüntetve atranszglutamináz által katalizált transzamidálási/deamidálási reakcióbanszerepet játszó glutamin illetve lizin oldalláncok, valamint abban az esetbenamikor van használható kristályszerkezet az illet fehérjérl és ismertek areakcióban résztvev oldalláncok, VMD segítségével elkészítettük amolekula forgatható, háromdimenziós képét.További csatlakozási lehetségeket építettünk be adatbázisunkba; elérhet azillet fehérje Expasy/TrEMBL adatlapja, a megfelel PDB fájl (ha létezik)továbbá csatlakozni lehet a TRANSIT honlapjára.Témavezet: Dr. Fésüs László77

Djazayeri, Katayoun PhD II.DEOEC Farmakológiai és Farmakoterápiai IntézetPROTECTIVE EFFECT OF ROSIGLITAZONE, AN INSULINSENSITIZER DRUG, AGAINST 5-FLUOROURACIL-INDUCEDMYELOTOXICITY IN VIVO IN MICE.Aims: Insulin is an early-acting growth factor for hemopoietic progenitorcells. It is widely used in cell cultures. The use of insulin in vivo is hinderedby its numerous metabolic effects. We investigated if rosiglitazone, an insulinsensitizer, could confer protection against 5-fluorouracil (5-FU)-inducedmyelotoxicity.Methods: Myelotoxicity is characterized by the decrease in cellularity,frequency and content of granulocyte-macrophage progenitors (CFU-GM) infemoral bone marrow (BM); whereas, changes of the previous parameterstogether with the absolute neutrophil count (ANC) signified the regeneration.A single 100 mg/kg 5-FU i.p. caused marked myelotoxicity in BDF 1 mice.Groups were treated with rosiglitazone in increasing doses for 5 days before5-FU and with vehiculum for the controls instead of rosiglitazone.Results: Rosiglitazone pretreatment increased CFU-GM colony numbersdose-dependently on the 2nd day after BM damage compared with that inmice treated with 5-FU alone (P

Döbrssy Bence PhD hallgatóMagatartástudományi IntézetAZ EGÉSZSÉGMEGRZÉS ETIKAI KÉRDÉSEIAz egészségfejlesztés széles körben elfogadott törekvés. Ers politikai éstársadalmi támogatottságot élvez. Szkebb értelemben a tevékenység arrairányul, hogy javítson emberek egészségi állapotán, a tágabb WHO definíciótfigyelembe véve pedig emberek jólétének javítása a cél. Annyira elfogadott,hogy számos etikai, morális problémán átsiklunk. Eladásom célja ezeknek adilemmáknak a felszínre hozása és értékelése.Az egészségmegrzésen sokat segítene, ha etikai szempontból is elemeznéstratégiáit, mert javíthatná a programok elfogadhatóságát, így a részvételiarányokat. Az egészségmegrzés stratégiái a szervez által és nem a fogadóáltal kezdeményezettek. Nem a lakóság fordul az egészségmegrzhöz egyigénnyel, hanem az egészségmegrz fordul a lakossághoz egy programmal.• Az egészségmegrzés elmélete és gyakorlata is alapveten morálisáninvázív, és értékekkel átsztt. Olyan értékítéleteken, világképen alapul,melyek etikai kérdéseket vetnek fel:• Mi az egészség-értékünk? Az élet szentsége? Az élet minsége? Tehetünkejót valakivel akarata ellenére?• Az egészség holisztikus definíciója hozzájárult ahhoz, hogy azegészség(fejlesztés) legyen az új moralitás, amin keresztül az egyénjellemét megítélik• A viselkedésváltoztatás felveti a szabad akarat kérdését. Mennyire tudja azegyén, fleg deprivált, hátrányos helyzet egyének befolyásolni sajátviselkedését, egészségét?• A strukturális megközelítés is komoly moráliskérdéseket vet fel. Milyeneszközöket vethet be egy társadalom az egyéni viselkedés korlátozására?• Menyire járul hozzá a szelektív egészségnevelés a társadalmi különbségekfokozásához?• Nem beteg emberek jelentik a célcsoportot, hanem magukat egészségesnektartó egyének, akikben az egészségvédelem betegségtudatot ébreszthet,megbetegítheti ket.Témavezet: Prof. Dr. Molnár Péter79

Erdélyi Katalin II. PhD hallgatóDEOEC Orvosi Vegytani IntézetA POLI-ADP-RIBOZILÁCIÓ SZEREPE A549 TÜDEPITHELSEJTEKGYULLADÁSOS KEMOKIN- ÉS CITOKINEXPRESSZIÓJÁNAKSZABÁLYOZÁSÁBAN.A poli-ADP-riboziláció során a sejtmagban található poli(ADP-ribóz)polimeráz-1 (PARP-1) DNS károsodás hatására aktiválódik, és a NAD + -otADP-ribózra hasítja, majd az ADP-ribóz egységekbl hosszú, elágazó (ADPribóz)n polimert szintetizál. A polimerek lebontását a poli(ADP) glikohidroláz(PARG) katalizálja. A PARP gátlószerek gyulladásgátló és ischaemia-reperfúzióellen véd hatásait részletesen dokumentálták. A jelenség hátterében egyrésztfeltételezik, hogy a PARP inhibítorok gátolják az oxidatív stressz által ersenstimulált poli-ADP-riboziláció – NAD + és ATP depléció révén megvalósuló -citotoxikus hatását. Másrészt ismeretes, hogy a PARP-1 részt vesz atranszkripciós apparátus mködésében, és szabályozza többek között agyulladásos mediátorok termeldését. A stimulustól és a sejttípustól függazonban, hogy a PARP-1 transzkripciós hatásához szükség van-e az enzimaktivitásához. Nem ismert továbbá, hogy a transzkripciós szabályozásban mi aPARG szerepe. Kísérleteinkben PARP és PARG gátlószerek (PJ34 ésgallotannin) transzkripciós szabályozó hatásait vizsgáljuk TNF-alfával és IL1-bétával stimulált A549 II-es típusú tüd epitél sejtekben. Nylon membrán alapútematikus makroarray-vel (Superarray) kimutattuk, hogy míg a PJ34 esetébenjelents változást nem tapasztaltunk (csupán a RANTES expressziója csökkent),a gallotannin jelents mértékben gátolta több gyulladásos citokin és kemokingén (MCP-2, RANTES, IL1béta, MIP-1béta, MCP-2, IL1alfa, GCP-2, ENA-78)expresszióját. Eredményeinket RT-PCR technikával is megersítettük. Agyulladásos válaszban fontos szerepet játszó transzkripciós faktorok (NFB,STAT-1, AP-1) aktiválódásának gátlását feltételezve a jelenség hátterében,EMSA (electrophoretic mobility shift assay) módszerrel vizsgáltuk, hogy azinhibitorokkal történ elkezelés hatására hogyan változik a transzkripciósfaktorok DNS-köt aktivitása. Az NFB esetében már igazoltuk, hogy míg aPJ34 közepes mértékben, addig a gallotannin ersen gátolja a transzkripciósfaktor aktiválódását, de még nem tudjuk, hogy a gátlás a foszforiláció, anukleáris transzlokáció, vagy a transzaktiváció szintjén történik-e. A másik kéttranszkripciós faktor vizsgálata folyamatban van. Eredményeink alapjánvalószín, hogy a poli-ADP-ribozilációs aktivitás fokozódása nem szükséges alegtöbb gyulladásos kemokin és citokin termeldéséhez A549 sejtekben, de aPARG gallotanninnal történ gátlása – valószínleg a PARP-1 hiper-auto-poli-ADP-ribozilációja révén - jelents transzkripciós gátlást okoz.Témavezet: Dr. Virág László80

Erds Erika PhD hallgatóDEOEC Immunológiai IntézetA SAP CSALÁDBA TARTOZÓ ADAPTOR MOLEKULÁK SRCKINÁZOKKAL VALÓ INTERAKCIÓINAK VIZSGÁLATAA SLAM fehérje (Signaling Lymphocytic-Activation Molecule)aktivált T-sejteken, NK-sejteken és dendritikus sejteken kifejezd,homoasszociációra képes koreceptor, amelynek fontos szerepettulajdonítanak a naív T-sejtek T H1 vagy T H2 effektor sejtek irányába történdifferenciációjának szabályozásában. A SLAM szabályozó funkciója a SAP(SLAM-Associated Protein) adaptor molekulacsalád fehérjéinekközvetítésével érvényesül, mivel a SLAM foszforilációját végz Src kinázokkapcsolódása és szabályozása az ebbe a családba sorolható SAP és EAT-2proteinek ellenrzése alatt áll. A SLAM közvetítette szignál út fontosságárautal, hogy a SAP funkciójának kiesése egy fatális immundeficiencia, az XLP(X-Linked Lymphoproliferative Disease) tünetegyüttes kialakulásához vezet.Szerkezeti adatok szerint a SAP fehérje kölcsönhatása a Fyn kináz SH 3doménjével stabilizálja az enzim nyitott, aktív konformációját, majd elindítjaa SLAM által kiváltott jelátviteli folyamatokat. A SAP nemcsak az SH 3 ,hanem a kináz doménen keresztül is képes kötdni a Fyn kinázhoz, melyinterakció funkcionális jelentsége máig nem tisztázott.Kísérleteink során arra kerestük a választ, hogy a SLAM receptorralegyütt kifejezd Src kinázok közül a Fyn mellett még melyek képesek aSAP és az EAT-2 molekulákkal kölcsönhatásba lépni. Ebbl a célból olyanplazmidokat készítettünk, amelyek az általunk kiválasztott Src kinázokat(Fyn, Hck, Lyn, mFgr és Lck), továbbá azok SH 3 vagy kináz doménjeitexpresszálják éleszt vagy emls sejtekben (293T fibroblaszt). Éleszt kettshibrid rendszerben kimutattuk, hogy valamennyi enzim a kináz doménenkeresztül köti a SAP és az EAT-2 molekulákat. Mutáns enzimeket kódolókonstrukciók felhasználásával azt igazoltuk, hogy a Lyn és a Hck kinázfunkciójának elvesztéséhez vezet pontmutációk (Lyn K275D, Hck K269E)az interakció megsznését eredményezik. A SAP/Fyn-SH 3 kötéshez hasonlókölcsönhatást azonban az általunk vizsgált Src kinázokkal nem sikerültkimutatni. Bizonyított, hogy a SAP és az EAT-2 a Fyn kinázon kívül az Lckés a Lyn aktivációjára is képes, így feltételezésünk szerint a kináz doménneltörtén interakció eddig ismeretlen mechanizmussal vezet ezen enzimekaktivációjához. A SAP és az EAT-2 adaptorok kináz doménekkel valókölcsönhatásának az enzim aktivitásra gyakorolt hatását és annakmechanizmusát in vitro kináz tesztek segítségével 293T fibroblaszt sejtekbentervezzük tovább vizsgálni.Témavezet: Dr. Lányi Árpád81

Fenyvesi Ferenc levelez PhD hallgatóBiofizikai és Sejtbiológiai IntézetA P-GLIKOPROTEIN PUMPAMKÖDÉSÉNEK GÁTLÁSAKONFORMÁCIÓ-ÉRZÉKENY ANTITEST SEGÍTSÉGÉVELA rosszindulatú daganatok eredményes gyógyszeres kezelésének gátat szabhat akemoterápiás szerekkel szemben kifejld rezisztencia, melynek egyik fontosmechanizmusa az un. multidrog rezisztencia. Utóbbi jelenség hátterébenleggyakrabban a P-glikoprotein (Pgp) transzportfehérje áll, mely a zsiroldékonyvegyületek széles spektrumát aktiv pumpa mködés révén eltávolitja a sejtekbl,ezzel szubtoxikus szint alá csökkentenve a citosztatikumok intracelluláriskoncentrációját.Munkánk a Pgp mködésére illetve transzportfunkciójának gátlásilehetöségeire összpontosul. A pumpa egyes szubsztrátjainak, modulátorainakmegkötése kapcsán a Pgp katalitikus ciklusa során konformációváltozástszenved, mely az UIC2 monoklonális antitest Pgp-hez való nagyobb mértékkötdésével jár együtt. Ugyanekkor egy második, nem konformációszenzitívantitest kötdése visszaszorul, ami áramlási citometriás módszerrel jól nyomonkövethet. Korábbi kísérleteink szerint a kétféle antietst kötdési arányábóladódó érték (ezen un. antitest kompeticiós tesztbl számitott AKT-érték) alapjána Pgp szubsztrátok-modulátorok két csoportja különböztethet meg: a nagyAKT-érték szubsztrátok közé az eddig ismert legjobb gátlószerek tatoznak.Ismert, hogy az UIC2 önmagában gátolni képes a Pgp-t, de ez a gátlásnem teljes és nagyon variábilis. Amennyiben a pumpa egy jó gátlószerével (pl.:ciklosporin A) kezeljük a sejteket, az UIC2 kötdése megn és a gátlás isfokozódik. A gátlószer eltávolítása után a felkötdött antitest konzerválja apumpafunkció gátlását. Felteheten az UIC2 a Pgp-t abban a konformációsállapotában rögzíti, amelyben nem képes transzportálni. A pumpafehérje gátlásaígy antitesttel is teljessé tehet és tartósítható, szemben a gátlószerek átmenetihatásával. Úgy tnik, hogy a nagy AKT értéket adó, ill. a maximális UIC2 általipumpagátlást elidéz szubsztrátok kategóriái jelentsen átfednek.Vizsgáltuk az UIC2 általi pumpagátlásra kidolgozott protokollunk in vivoalkalmazásának lehetségeit is. Pgp-pozitiv sejteket alvadásgátolt, teljes egérvér jelenlétében kezelve kimutattuk, hogy a gátlószerek önmagukbanhatástalanná válnak, de együttes gátlószer + UIC2 kezelés teljes mérték gátlásteredményezett. A fenti eredmények alapján jelenleg SCID egerekbetranszplantált emberi eredet, Pgp + tumorokat alkalmazva az in vivo anti-Pgpantitest kezelés lehetségeit – vagyis daganatok multidrog rezisztenciájánakantitesttel történ legyzésének esélyét - teszteljük.Témavezet: Dr. Szabó Gábor82

Grósz Gábor II. éves PhD hallgatóDebreceni Egyetem OEC, Humángenetikai IntézetKÉT NEUROSPORA PROTEIN-FOSZFATÁZ GÉN EXPRESZ-SZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA ASPERGILLUSBANMunkacsoportunk két Ser/Thr-specifikus protein-foszfatázzalfoglalkozik Neurospora crassa-ban. A ppp-1 az 1-es típusú Ser/Thr proteinfoszfatáz(PP1) katalitikus alegységét kódolja. A pzl-1 által kódolt új típusúprotein-foszfatáz katalitikus doménje nagy homológiát mutat a Ppp1-gyel. Aközeli rokon, ugyancsak fonalas ascomyceták közé tartozó Aspergillusban aPP1 katalitikus alegységét a bimG kódolja.Dr. John Doonannal (Norwich, Anglia) kooperációban végzettkísérleteink els felében arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon evidens-e az,hogy a Ppp-1 és a BimG-protein egymásnak funkcionális homológjai, azaz azelbbivel lehetséges-e komplementálni az utóbbi hiányát. A Ppp-1 és Pzl-1proteinek közti homológiából ugyancsak következhet egy funkcionálisfelcserélhetség, vagyis komplementáció. Kérdéseink megválaszolásához afehérjék cDNS-eit Aspergillusban mköd expressziós vektorba (pAL3X)klónoztuk a Gateway-rendszer segítségével, majd transzformáltuk bimGmutáns(JHD004) és vad típusú (GR5) törzsekbe. A transzformánsokkalelvégzett komplementációs kísérletek eredménye meglep volt: úgy tnik,nincs komplementáció. Késbbiekben a megállapítás helyességét szeretnénkigazolni a génexpresszió detektálásával, azaz kimutatni, hogy akomplementáció hiánya nem a sikertelen expressziónak tulajdonítható-e.Vizsgálataink másik felében a Ppp1 és Pzl-1 proteinek lokalizációjátpróbáltuk meghatározni GFP-fúzió segítségével. A BimG-GFP fúziós proteina nucleolus, az SPB, a hifacsúcs és a szeptum területére lokalizálódik. A Ppp-1 és Pzl-1 lokalizációja mindezidáig ismeretlen. Ezen kísérleteinkbenfelhasznált plazmidok lényegében csak a GFP-fragmentum tekintetébentértek el a korábbi konstrukcióktól. A vizsgált gének mindkét végéreterveztünk GFP-fúziót, nem tudván valójában melyik fog mködni. Sikerültkimutatnunk a Pzl-1-GFP termék expresszióját, amely eléggé diffúz módon,mind a sejtmagban, mind a citoplazmában detektálható. A pontosítás továbbicitológiai vizsgálatot igényel.Témavezet: Dr. Fehér Zsigmond83

Halasi Gábor PhD hallgatóDEOEC Anatómiai, Szövet- és Fejldéstani IntézetVESTIBULARIS LÉZIÓ INDUKÁLTA VÁLTOZÁSOK AZEXTRACELLULÁRIS MÁTRIX MOLEKULÁK MEGOSZLÁSÁBAN ABÉKA IDEGRENDSZERÉBEN.Az extracelluláris mátrix (ECM) molekuláinak fontos szerepe van azidegrendszer fejldésében és regenerációjában. Az ECM szerepe legjobbanalacsonyrend gerincesekben vizsgálható, mert ellentétben az emlsökkel,ezen állatokban az átvágott vestibulocochlearis ideg regenerációra képes. Aregenerálódó rostok bennek a központi idegrendszerbe és megtaláljákeredeti célterületüket.Jelen vizsgálatainkban a hyaluronsav (HA) és a lamininexpressziójának változását tanulmányoztuk békákban postganglionárisvestibuláris axotómiát követen. Ezen molekulák eloszlás-változását a 3.post-operatív naptól a 6. hétig figyeltük meg. A HA próba és lamininimmunreakció intenzitásváltozását kép-analízissel objektivizáltuk.A HA próba intenzitása a vestibuláris magok sejtjeit körülvevperineuronalis net-ben szignifikánsan csökkent az ipsilaterális oldalon éskisebb mértékben a contralaterális oldalon a mtétet követen. A belépésizónában a HA próba intenzitása emelkedett a 2. postoperatív hétig mind a kétoldalon, majd a regeneráció feltételezett kezdetétl, a 3. postoperatív héttl,csökkent.A laminin immunreakció intenzitása a VIII. agyideg perifériásrészében megemelkedett, és csúcsát contralaterálisan az ötödik, ipsilateralisanaz els hét végén érte el. A központi idegrendszerben a tractus vestibularisnormál pozíciójához képest lateralisan mutatható ki laminin, mely aregenerálódó rostok lateralizációját jelzi.Eredményeink azt mutatják, hogy a VIII. agyideg regenerációját minda központi, mind a perifériás részen az ECM molekulák expressiójánakváltozása követi. Az ellenoldalon megfigyelhet változások feltételezheten acommissuralis rostok aktivációjával állnak kapcsolatban.Témavezet: Dr. Matesz Klára84

Horváth Gábor PhD hallgatóDE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetERBB2 DIMERIZÁCIÓ ÉL SEJTEK FELSZÍNÉN: ENERGIATRANSZFER MÉRÉSEKKEL KIEGÉSZÍTETT MOLEKULAMODELLEZÉSAz emltumoroknál és egyéb rákos megbetegedéseknél fontosszabályozó szerepet játszik az epidermális növekedési faktor receptor család,melyek közül az erbB2 fehérje túlzott expressziója kifejezetten rosszprognózissal társítható. Az elmúlt években kifejlesztésre kerültek olyanlehetséges immunterápiák, melyekben anti-erbB2 antitestek megállítják asejtek növekedését, ezáltal növelve egyéb kemoterápiák hatékonyságát. Azegyes antitestek elhelyezkedése és ezek biológiai hatása közötti korrelációfelfedése fontos információt szolgáltatna új terápiák kifejlesztéséhez másrendszerekben is.Kísérleteink során az erbB2 epitóp térképét energia transzferesmérésekkel vizsgáltuk. Az általunk használt módszer a fluoreszcenciarezonancia energia transzfer meghatározása áramlásos citométerrel történméréssel (FCET), amellyel két, spektrálisan átfed fluorofór távolságát(közelségét) lehet meghatározni 1–10 nm-es tartományban. A kísérletekhezCy3 és Cy5 festékekkel jelölt monoklonális antitest Fab-kat használtunkdonor–akceptor párként. Azt találtuk, hogy a 4D5 és a 2C4 van legközelebbegymáshoz (6,2 nm) és a 7C2 a 2C4-hez van közel (7,9 nm), még a 4D5-tltávolabb (8,1 nm) található. Az F5-cys (scFv) mind a három Fab-tól messzehelyezkedett el, de még a 2C4-hez volt legközelebb (8,5 nm). A membrántólvaló távolságuk: az F5-cys van a legközelebb (4,6 nm), míg a többi messzebb(6 – 7,5 nm) van a membrántól.Egy új modellt állítottunk fel az erbB2 receptor majdnem teljesszerkezetére. A modell három konzervatív szakaszt tartalmaz, melyeknekismert a röntgen kristály-szerkezete: az extracelluláris domént, atranszmembrán régiót és homológia alapján a tirozin-kináz aktivitásért felelsrégiót. Az így készült modell erbB2 szerkezet dimerére sikerült elhelyeznünka 4D5 és 2C4 Fab antitesteket. Ezen kívül két tetramer szerkezetet is kaptunk,melyek kielégítik a FCET mérésekben kapott távolság feltételeket. Ezek atetramerek nemcsak az extracelluláris dimerizációs hurkon, de a tirozinkinázonkeresztül is kapcsolódnak egymáshoz. Olyan oligomer szerkezeteketis felállítottunk, melyek egymáshoz való kapcsolódása felváltva történik a kétdimerizációs hely között.Témavezet: Dr. Szöllsi János85

Horváth László II. é. levelez PhDDE OEC, Neurológiai Klinika, Egyetemi GyógyszertárAZ INDUKÁLT EPILEPSZIÁS ROHAM HATÁSA A CEREBRÁLISVÉRÁRAMLÁSRA ÉS AZ AGYI ANYAGCSERÉREBevezetés: Az epilepsziás rohamok alatt igen összetett, sokirányú ésegymással bonyolult összefüggésben álló anyagcsere folyamatok alakulnakki. Különösen igaz ez, ha a roham a stroke acut fázisában, esetleg cerebrálisthrombolysist követ reperfúziós sérülés alatt alakul ki. Ezért tntindokoltnak vizsgálni a Metrazollal indukált epilepsziás roham hatását acerebrális lokális véráramlásra, az agyi anyagcserére.Módszer: A megfigyeléseinket 33 altatott nyúlon végeztük. Mértük azátlagos vérnyomást, a pulzust, a légzési frequenciát, a lokális cerebralisvéráramlást (LCV), a rendelkezésre álló oxigént (aO 2 ), az EEG powerspektrumát (PSEEG), az arteriás pH-t és a vérgázokat, a vércukorszintet. Azállatok els csoportjában a jobb oldali carotis internát és externát 15 percrelekötöttük és ezt követen 100 mg Metrazollal idéztünk el epilepsziásrohamot. Az állatok második csoportjában az arteria cerebri media (ACM) 1órás occlusióját követ 60 perces recirkulációt követen indukáltunkgörcsrohamot. A 3. csoport kontroll állatokból állt.Eredmények: Az ACM embolizációja és a recirkuláció emelte avércukorértéket, amit az epilepsziás roham tovább növelt (10,3±3,3 vs.17,2±7,0; 14,9±4,8 vs. 16,1±6,0; 8,36±2,9 vs. 11,5± 2,5 mmol/l). A rohamokminden csoportban acidosist (7,36±0,05 vs 7,1±0,2; 7,36± 0,1 vs. 7,21±0,17és 7,38±0,05 vs. 7,12±0,17), valamint hypocapniát okoztak. A rohamokemelték az átlagos vérnyomást, de az emelkedés mértéke kisebb volt a carotislekötött és recirkulációs csoportban, mint a kontrollban. A LCV agörcsroham alatt mindegyik csoportban növekedett ipsilateralisan is, azemelkedés mértéke a recirkulációs csoportban volt a legkifejezettebb. Ezzelegyidejleg az utóbbi csoportban az átlagos aO 2 szintje csökkent, mert azoxigén felhasználás fokozódott. A carotis lekötése után az epilepsziásrohamok mérsékelt LCV és aO 2 emelkedést okoztak. A PSEEG az érintettoldalon az ischaemia-recirkulációt és a rohamot követen is csökkent.Epilepsziás roham alatt a vérnyomás emelkedését azonnal követi az LVCemelkedése, kivéve a recirkulációs csoportot, ahol ez csak 50 s múlvakövetkezik be. Az oxigén felhasználás az áramlásfokozódáshoz képestátlagosan csak 26 s múlva növekszik, a ligatúrás csoportban viszont megelziazt.Következtetés: Eredményeink alapján acut cerebrális ischaemiában azepilepsziás roham kedveztlen hatású az agyi véráramlásra és anyagcserére,valamint növelheti a reperfúziós károsodást.Témavezet: Dr. Fekete István86

Horváth Péter PhD hallgatóDEOEC Farmakológia és Farmakoterápiai IntézetPATKÁNY TRPV1 RECEPTORT TERMEL STABIL SEJTVONALELÁLLÍTÁSAA vanilloid receptor 1 (TRPV1) a polymodális fájdalom érzneuronokon található hvel és kémiai anyagokkal aktiválható nem szelektívkation csatorna. Korábban a receptor tulajdonságait él állatokon vagy azérz ganglionokból készített elsdleges sejt kulturán lehetett tanulmányozni.A TRPV1 gén klónozása lehetvétette, hogy a receptort transzfektáltsejtekben is tanulmányozni lehessen. Az itt bemutatott munka célja egy olyanstabilan transzfektált sejt vonal létrehozása, mely expresszálja a klónozottpatkány TRPV1 cDNS-t és jól használható a vanilloid receptor 1tanulmányozására.Elsként a TRPV1 mRNS-t egy lépéses RT-PCR-al amplifikáltukpatkány trigeminális dúcból preparált teljes RNS-bl kiindulva. Az így nyertcDNS-t plasmidba klónozva restrikciós emésztéssel és szekvenálássalellenriztük. Ezután a korrekt cDNS-t egy CMV promoterrel meghajtottemls expressziós vektorba klónoztuk, két féle módon. Az egyik vektor csaka TRPV1 receptort termeli, míg a másikban a receptor hozzá van kapcsolva azölden fluoreszkáló GFP fehérjéhez, mely a könny detektálást teszilehetvé. HT1080-as emberi sejteket transzfektáltunk a vektorokkal és aTRPV1 fehérjét stabilan termel klónokat szelektáltunk. A klónokban areceptor termelést RT-PCR, Western blot és fluoreszkáló mikroszkópiasegítségével igazoltuk.Ezen sejt vonalakon végzett kísérletek eredményeibl válogatvabemutatunk kálcium beáramlás és mitochondrium membrán potenciálegyüttes mérést, receptor agonista dózis-hatás görbéjének meghatározásátradioaktív calcium módszerrel és agonista által indukált sejt halál mérésétfluoreszkáló módszerrel.Témavezet: Dr. Szilvássy Zoltán87

Ilyés Hedvig I.é. PhDDE TTK Mikrobiológiai és Biotechnológiai TanszékAZ ASPERGILLUS NIDULANS GOMBA KARBON KATABOLITREPRESSZIÓJÁT A NÖVEKEDÉSI RÁTA SZABÁLYOZZAGyorsan hasznosuló szénforrás – tipikusan glükóz – jelenlétében a lassabbanhasznosulók lebontásához szükséges enzimeket kódoló gének represszálvavannak. A jelenséget karbon katabolikus szabályozásnak nevezzük. Fonalasgombákban a katabolikus repressziót a creA gén terméke közvetíti, de amechanizmus, mely révén a glükóz kiváltja ezt a hatást csak kevéssé ismert.Mivel kis koncentrációban jelen lév, gyors növekedést kiváltani nem tudórepresszáló szénforrás derepresszáló hatású, felmerült, hogy a tenyészetspecifikus növekedési rátája váltja ki a karbon repressziót. Munkánk soránezt a hipotézist teszteltük. Kísérleteinket glükóz-limitált kemosztáttenyészetekben végeztük, modellként az Aspergillus nidulans bizonyítottanCreA-függ glükóz represszió alatt álló intracelluláris béta-galaktozidázát,kontrollként a konstitutív galaktokinázt, illetve a CreA-független glükózinaktiválás révén szabályzott izocitrát liázt választottuk.Négy, különböz növekedési rátán (D = 0,095 h -1 , 0,068 h -1 , 0,045 h -1 és0,015 h -1 ) futtatott kemosztát tenyészet vizsgálata azt mutatta, hogy a kétlegmagasabb értéknél a béta-galaktozidáz aktivitás represszált, majd anövekedési ráta csökkenésével fokozatosan derepresszálttá válik, a legkisebbértéknél pedig ugyanolyan aktivitást ér el, mint a creA-hiánymutáns törzsszakaszos tenyészetben, glükózon. A creA-hiánymutáns viszont növekedésiráta-független béta-galaktozidáz aktivitást mutatott, értéke megegyezett a vadtípuséval D = 0,015 h -1 növekedési rátán. A két kontroll enzim aktivitásanövekedési rátától függetlenül ugyanakkora volt mind a vad, mind a karbonderepresszált creA-mutáns törzsben.Megállapítottuk, hogy glükózon a specifikus növekedési ráta határozza meg akarbon katabolit represszió mértékét, és egy adott érték alatt derepressziókövetkezik be. Mivel a glükóz extracelluláris koncentrációja mindegyiktenyészetben ugyanakkora és minimális (~ 0,1 mM) volt, a tápközeg glükózkoncentrációja és a glükóz transzport nem játszhat szerepet a represszióközvetítésében. Mivel a foszforilezd, de tovább nem alakuló glükóz analóg(2-dezoxiglükóz) repressziót vált ki, a már foszforilezdni sem képes 6-dezoxiglükóz pedig nem, feltételezzük, hogy az intracelluláris glükóz-6-foszfát koncentrációban bekövetkez változás állhat a munkánk során észleltjelenség hátterében.Témavezetk: Dr. Karaffa Levente, Prof. Dr. Szentirmai Attila88

Kakuk Annamária PhD hallgatóDE OEC Orvosi Vegytani IntézetA ”PI4K230” FOSZFATIDILINOZITOL 4 KINÁZ NUKLEÁRISTRANSZLOKÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATAEmlsökben a foszfatidilinozitol 4-kináz (PI4K) három izoformája ismert,melyek elnevezése molekulatömegük alapján PI4K55, PI4K92 és PI4K230. Afleg neuronokban elforduló PI4K230 patkány agybanelektronmikroszkóppal intracelluláris membránokhoz (ER, Golgi,mitokondrium) asszociáltan mutatható ki. Agyi és gerincveli metszetekimmunfluoreszcenciás vizsgálatával azonban a neuronok nukleoluszában isintenzív jelöldést tapasztaltunk. Szekvenciahomológia vizsgálatok azenzimben egy klasszikus és egy „bipartite” nukleáris lokalizációs szignált(NLS) valamint egy nukleáris export szignált (NES) valószínsítenek,amelyek az enzim nukleáris transzlokációjára és nukleo-citoplazmatikuskörforgalmára utalnak.Jelen kísérleteink a transzlokáció mechanizmusának és szabályozásánakmegismerésére irányulnak.Munkánk során pHM6 plazmidba klónozott, HA-tag-gel fuzionált PI4K230-atexpresszáltunk COS-7 sejtekben és a HA jelzpeptidet indirektimmunfluoreszcenciával detektáltuk. Bár az expresszált fehérje natívállapotban nem dúsúlt fel a nukleoluszban, a CRM1-exportin rendszert gátló 4órás leptomycin B (LMB) kezelés a PI4K230 jelents sejtmagi feldúsulásáteredményezte. A transzlokáció mechanizmusának vizsgálatáratanulmányozzuk Sf9 sejtekben expresszált PI4K230 és az importin alfa,illetve importin béta asszociációját részben in vitro, részben digitoninnalpermeabilizált sejteken.Témavezet: Dr. Vereb György89

Kapitány Anikó I. levelez PhD hallgatóDE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika, Regionális ImmunológiaiLaboratóriumRHEUMATOID ARTHRITIS ASSZOCIÁLT HLA-DR ALLÉLOKGYAKORISÁGA EGY HAZAI BETEGCSOPORTBANCélkitzések: A rheumatoid arthritis (RA) pathogenezisében nagy szerepevan a genetikai faktoroknak, például a HLA és non-HLA géneknek. Számosszerz szerint a HLA-DR1 és HLA-DR4 genotipusoknak (shared epitóp)prognosztikai jelentsége is lehet a betegség lefolyása során, ezért ezen HLA-DR allélok elfordulását vizsgáltuk meg a klinikánkon kezelt RA-s betegekesetében.Módszerek: 83 RA-s beteg és 55 egészséges kontroll személy HLA-DRgenotipusát határoztuk meg szekvencia specifikus primerek segítségével,PCR módszerrel.Eredmények: Az RA-s betegek között szignifikánsan gyakoribb a HLA-DR4allélok elfordulása, mint a kontroll populációban (31,6% vs.11%, p

Katona Klára PhD hallgatóDE OEC Biokémia és Molekuláris Biológia IntézetDABB (2’-DEZOXI-ADENOZIN-5’-MONOFOSZFÁT-DIBUTIL-ÉSZER)APOPTÓZIST INDUKÁLÓ MECHANIZMUSÁNAK VIZSGÁLATA HL-60 LEUKÉMIA SEJTEKENAz apoptózis (programozott sejthalál) egy fiziólógiás folyamat, melyaktív szerepet játszik az egyedfejldésben, a szövetek homeosztázisában, afejldés során feleslegessé vált vagy meghibásodott sejtek eltávolításában.A programozott sejthalál regulációjában és végrehajtásában akaszpázok fontos szerepet játszanak. Ezek az enzimek egy katalitikuskaszkádot képeznek, mely több útvonalon aktiválódhat és a folyamatvégeredménye apoptózis kialakulása lesz. A kaszkád beindításának egyiklehetsége a mitokondriumból történ citokrom c felszabadulás. A citokromc felszabadulását a sejtben megemelkedett dATP koncentráció önmagábanelidézheti, apoptózist eredményezve.Munkánk célja olyan lipofil dAMP származék elállítása, melyellentétben a módosítatlan dAMP-vel bejut a sejtbe, a sejt enzimei dATP-véalakítják, mely ezáltal apoptózist indukál.Az általunk szintetizált vegyületek sejt-proliferációt gátló hatását HL-60leukémia sejtkúltúrában MTT-teszt segítségével vizsgáltuk ésmegállapítottuk, hogy csak a 2’-dezoxi-adenozin-5’-foszfát-dibutil-észter(DABB) gátolja a sejtosztódást. A további vizsgálatok során a DABB hatásadózis- és idfüggnek bizonyult. HL-60 sejteket DABB-al kezelve és agarózgélelektroforézissel vizsgálva, DNS fragmentálódást figyeltünk meg, mely azapoptózis egyik jellemz markere, illetve Western blot segítségével sikerültdetektálnunk a mitokondriumból felszabadult citokrom c-t. Kimutattuk, hogya kezelés hatására megemelkedik a sejtben a dATP szint, valamint flowcitometriás módszerrel Annexin V jelölést alkalmazva megvizsgáltuk azapoptózis mértékét. Fény- és elektronmikroszkópos felvételekkel vizsgálva aDABB-al kezelt sejteket, az apoptózisra jellemz morfológiai változások jólláthatóak. Méréseink alapján egyértelm, hogy a DABB apoptózist indukálHL-60 sejtekben.Munkánk gyakorlati jelentsége, hogy az általunk elállított DABBalkalmazható az apoptózis kutatásában, ugyanakkor antileukémiás ésfelteheten antitumor aktivitással rendelkez modell vegyület.Témavezet: Dr Aradi János, Prof. Dr. Fésüs László91

Kemény-Beke Ádám dr. PhD hallgatóDE OEC Szemklinika, Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetBCL-2 ANTISZENSZ OLIGONUCLEOTID ÉS BENZOFENANTRIDINALKALOIDOK EGYÜTTES HATÁSA OCM1 UVEÁLIS MELANOMASEJTEKRECél: Megállapítani, hogy az OCM1 uveális melanoma sejtekben a Bcl-2 antiapoptózisprotein expresszálódik-e. Továbbá, amennyiben ez a tumor túléléstelsegít gén expresszálódik, meg kívántuk állapítani, hogy a proteinszintjének csökkentése antiszensz oligonukleotiddal indukál-e apoptózist.Anyagok és módszerek: 18 tagú bcl-2, teljesen foszforotioát, antiszenszoligonukleotidot transzfektáltunk OCM1 melanoma sejtekbe ésimmunoblottal vizsgáltuk a fehérje szint csökkenését.Eredmények: Megállapítottuk, hogy az OCM1 melanoma sejtekben a Bcl-2protein expresszálódik. Azt találtuk, hogy a Bcl-2 protein szintjénekcsökkentése antiszensz oligonukleotidokkal önmagában nem indukálapoptózist. Továbbá kimutattuk, hogy a benzofenantridin alkaloidok közül achelerythrin és a sanguinarin dózisfügg módon gátolják a melanoma sejtekproliferációját, a chelidonin alig mutat gátló aktivitást. Folyamatban vannakvizsgálataink az antiszensz oligonukleotid és az alkaloidok együtteshatásának vizsgálatára.Konklúzió: A Bcl-2 anti-apoptotikus protein valószínleg részt vesz amelanoma sejtek túlélésének elsegítésében, így fontos tényez a melanomákagresszivitásában. Tekintve, hogy a bcl-2 szintjének csökkentése önmagábannem indukál apoptózist, más, apoptózist gátló és/vagy proliferációt elsegítfaktorok mködése valószín. Folyamatban lev kísérleteinktl azt várjuk,hogy a bcl-2 antiszensz oligonukleotid és benzofenantridin alkaloidokegyüttes hatása additiv vagy szinergista módon, nem toxikuskoncentrációban, fejt ki specifikus antiproliferatív, apoptózis indukáló hatást.Témavezet: Dr. Aradi János92

Keser Judit III. PhDDE OEC Humángenetikai IntézetCSÖKKENT METICILLIN ÉRZÉKENYSÉG HUMÁN ÉS BOVINEREDET STAPHYLOCOCCUS AUREUS IZOLÁTUMOK VIZSGÁLATAAz Országos Állategészségügyi Intézetbl származó bovin eredetStaphylococcus aureus izolátumok rezisztencia karakterisztikáit hasonlítottukössze a saját törzsgyjteményünkben található humán törzsekéivel. Célunk azvolt, hogy megállapítsuk, a bovin fertzéseket okozó törzsek milyenjellegekben különböznek a humán törzsektl.Korongdiffúziós módszerrel és E-teszttel rezisztensnek illetve borderlinerezisztensnek bizonyult 28 bovin eredet törzs oxacillin MIC értékeitmakrodilúciós módszerrel határoztuk meg az NCCLS irányelvei szerint,önállóan, valamint klavulánsavval illetve szulbaktámmal kombinációban. Akapott értékek alapján úgy találtuk, hogy 3 törzs borderline meticillinrezisztens, 2 törzs esetében a MIC érték intermedier volt, de béta-laktamázgátlók hatására nem csökkent, a többi törzs érzékenynek bizonyultoxacillinre. PBP2a-t egyik törzs sem termelt.A törzsekkel illetve a saját humán törzseinkkel fágtipizálást is végeztünk.Megállapítottuk, hogy mindkét eredet klasszikus BORSA törzsek az V.fágtípusba tartozó fágokkal tipizálódnak. A bovin eredet törzsek esetében a3 BORSA törzset nem tudtuk tipizálni a bovin típusú fágokkal, a többit igen.SDS-PAGE segítségével megállapítottuk, hogy a klasszikus BORSA törzsekfermentlevében egy nagyobb molekulatömeg (33 kDa), míg amembránfrakciókban egy, a kiválasztott enzimmel azonos és egy igen kicsi(12 kDa) molekulatömeg béta-laktamáz található, melyek mind azoxacillinnel indukált, mind a nem indukált mintában jelen voltak. A másikkét bovin törzs fermentleve nem tartalmazott béta-laktamázt, és amembránban is csak a kisebb mólsúlyú enzimet találtuk meg.Mintáinkkal agardiffúziós tesztet is végeztünk. A BORSA törzsek esetébenmind a fermentlevek, mind a membrán esetében tapasztaltunk oxacillinázaktivitást, mely indukáló hatású béta-laktám antibiotikummal növelhet volt.A másik két bovin törzs membránjának oxacillin bontása indukált állapotbanis kisebb volt, mint a három BORSA törzsé, vagyis itt a rezisztenciáért fkéntintrinsic mechanizmus felels.Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy a bovin eredet BORSA törzsek azáltalunk vizsgált szempontokból nagyfokú hasonlóságot mutatnak a humánizolátumokkal, ami vagy a rezisztencia mechanizmusok transzferével, vagy ahumán eredettel magyarázható.Témavezet: Dr. Szabó István93

Király Róbert PhD hallgatóDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetA COELIÁKIÁS AUTOANTITESTEK AKTIVÁLHATJÁK A SZÖVETITRANSZGLUTAMINÁZ (TG2) ENZIMAKTIVITÁSÁTA coeliakia (glutén szenzitív enteropátia) a vékonybél leggyakoribb krónikus,felszívódási zavarhoz vezet betegsége, amelyet a glutén idéz elgenetikailag fogékony egyénekben. A felszívódási zavar változatos klinikaitüneteket okozhat, de teljesen tünetmentes is lehet. Ezenkívül hajlamosítautoimmun betegségekre, rosszindulatú daganatokra. PrevalenciájaMagyarországon becslések szerint 1:80-1000 lehet.A szöveti transzglutamináz (TG2), mely sejteken belül és az extracellulárismátrixban is elfordul, szerepet játszik a betegség patomechanizmusában ésazonosították, mint f antigént, amely ellen antitestek termeldnek. Ezenkívül fehérje oldalláncok deamidálásával részt vesz potensebb antigénektermelésében. Egyes irodalmi adatok szerint a betegek antitestjei mind invitro és in situ gátolják a TG2 aktivitását, mások nem tulajdonítanak jelentsszerepet az autoantitestek hatásának.Kora gyermekkorban súlyos tünetekkel manifesztálódott coeliakiás,dermatitis herpetiformisos, IgA hiányos coeliakiás gyerekek és felnttcoeliakiás betegek szérumából tisztított IgA illetve IgG autoantitestek hatásátvizsgáltuk humán rekombináns és sejtextraktumban lév TG2 keresztköt ésGTPáz aktivitására amin-inkorporációs mikrotiter plate, UV kinetikus ésfilterpapír módszerrel.Azt találtuk, hogy a különösen rossz állapotban lév gyerekek esetén flegaktiváló hatású (110-300%) autoantitest populáció van jelen, míg a többiesetben változó és a transzglutamináz aktivitásra nem mindig szignifikánshatású autoantitest populáció található. Az aktivitásra gyakorolt hatás egyesmérési rendszerekben dózisfügg volt, másoknál a nagy koncentrációbanalkalmazott antitestek gátló hatása a higítással aktiválóvá vált. A TG2 GTPázaktivitását az autoantitestek 30-50 %-kal csökkentették.Adataink összhangban vannak azzal a megfigyeléssel, hogy különböz korúés nem coeliakiás betegekben különböz epitóp specifitású autoantesteklehetnek jelen és úgy tapasztaltuk, hogy ezek aránya azonos betegben isváltozhat. Vizsgálataink alapján az aktiváló hatású antitestek jelenléte abetegség súlyosabb lefolyására hajlamosít. Ismeretes, hogy több autoimmunbetegségben az él sejtekbe penetráló autoantitestek is képzdhetnek, amijelen esetben a TG2 GTPáz aktivitásának gátlása által jelátviteli folyamatokrais hatással lehet.Témavezet: Dr. Fésüs László és Dr. Korponay-Szabó Ilma94

Kiss Emke-Rozália PhD HallgatóDE OEC Magatartástudományi IntézetA CSALÁD SZEREPE A GYERMEKVÁLLALÁSBANÉvek óta foglalkoztat a fiatalok sorsa, elképzeléseik a családról, agyermekvállalásról. Kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy a családnakmeghatározó szerepe van a gyemek bio-pszicho-szociális fejldésében. Acsaládban felnöv gyermekek személyiségfejldése zökken mentesebb,kevesebb a deviáns viselkedés, jobb a társadalmi beilleszkedés.Elméleti kutatásom a meglév hazai és külföldi szakirodalomra támaszkodik.Fleg a család szocializációs funkcióit valamint a gyermeknevelésre valófelkészítésük fontosságát emelem ki.Célkitzésem: feltérképezni a fiatalok gyermekvállalásával kapcsolatosmagatartásformáit.Módszerek: rétegzett mintavétel,kérdezéses módszer. 250 kérdívet töltettemki, melybl 200 kétszüls családban él, 50 egyedül.Hipotéziseim beigazolódtak:1. A harmonikus házasságban élk több gyermeket vállalnak (3-4) mintaz egyedül élk (1-2).2. Az egyedül él szülk kevesebb idt szentelnek gyermekeikre mint aterljes család.3. Az egyszüls családokban felnöv gyermekek között több adevianciára való hajlam.4. Az alacsony jövedelem, az életszínvonal romlása a leggyakoribb ok agyermekvállalás visszautasításában.Kutatásomat egy „ Esettanulmánnyal” színesítettem. Ebben bemutatok egyhét gyermekes családot, ahol tökéletes a harmónia. Ezzel a pozitiv példávalszeretném ösztönözni a fiatalokat, hogy családot alapítsanak és minél többgyermeket vállaljanak.Témavezet: Prof.Dr.Molnár Péter95

Kiss Ildikó PhD hallgatóDebreceni Egyetem OEC, Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetA TERMÉSZETES RETÉNSAVAK SZABÁLYOZZÁK A TLIMFOCITÁK DIFFERENCIÁCIÓJÁTA reténsavak a sejtek differenciációjának fontos szabályozói. Korábbankimutattuk, hogy a retinoidok RAR receptor aktiválásán keresztül in vitroés in vivo is gátolják a T sejtek TCR szignálútvonalon keresztüli sejtelhalását,ezáltal képesek befolyásolni a sejtek túlélését.Kísérleteinkben arra kerestük a választ, hogy a reténsavak az apoptózisgátlásán kívül, vagy a mellett a T sejtek differenciációját (DP SP) isszabályozzák-e. Ennek vizsgálatához MHCII-re korlátozott TCR transzgénegereinket(AND), melyben az éretlen duplapozitív (CD4+CD8+) sejtek atranszgén jelenléte miatt kizárólag CD4+ irányba differenciálódnak,kereszteztük SJL egerekkel. Mivel az utódokban az SJL révén a negatívszelekció az ers MHC-TCR interakció miatt fokozottabb a vad típushozképest, RAR agonisa negatív és pozitív szelekcióra gyakorolt hatásavizsgálható.Továbbá arra voltunk kiváncsiak, hogy a szignáltranszdukcióban részt vevbiológiailag aktív reténsav szintje hogyan illeszkedik a tímusz egyes fejldésistádiumaiba. Az azt szintetizáló és lebontó továbbá szállító fehérjék hogyanjelennek meg a tímikus differenciáció rövid idszakában (posztnatalis 1-7hét). Ennek megválaszolásához RARE transzgén egereket vizsgáltunk,melyekben a reténsav válaszadó elem -galaktozidáz riporter konstrukttalkapcsolt, így a válaszadó elem megszólalásának mértékét és helyét az enzimaktivitásának mérésén és immunhisztokémiai festésén keresztül indirektmódon meghatározzhatjuk.A TCR tg-nel folytatott kísérletek azt bizonyítják, hogy a RAR receptoraktiválását követen a DP sejtek nemcsak kisebb százalékban haltak el,hanem differnciációjuk is fokozódott. A RARE tg egerekkel végzettkísérletek szerint a születést követ 3-4. héten az intenzív negatív szelekcióidszakában a kérgi régióban endogén retinoid termeldés fokozódását és areténsav szintetizáló enzimek expresszió növekedését, míg az involukció alatt(6-7. hét) a metabolizáló enzimek aktivitásnövekedését tapasztaltuk,korrelálva az endogén tímikus eseményekkel.Adataink azt bizonyítják, hogy történik olyan endogén retinoid szintézis atímuszban, amely a RAR receptor aktiválásn keresztül részt vesz a T sejtekkiválogatódási és differenciálódási folyamataiban.Témavezet: Prof. Szondy Zsuzsa96

Krasznai Zoárd Tibor dr. II. PhD hallgatóDEOEC Szülészeti és Ngyógyászati Klinika, Ngyógyászati OnkológiaiTanszékMULTIDROG REZISZTENCIA KIMUTATÁSA OVARIUM TUMOROSBETEGEK ASCITESÉBL SZÁRMAZÓ SEJTEKENBevezetés: A tumorok kemoterápiás kezelhetségének egyik akadálya atumoros sejtek multidrog rezisztenciája. Ez a probléma petefészekrák eseténkülönösen jelents, mert egyúttal megfigyelhet az ascites megjelenése. Amultidrog rezisztenciáért felels Pgp pumpa jelenlétének és funkciójánakkimutatása fontos a terápia tervezésénél. Munkánkban ovárium tumorosbetegek ascites folyadékában található sejteken vizsgáltuk, hogy az MDR1gén által kódolt Pgp pumpa jelen van-e és ha igen mködik-e a sejteken.Módszerek: A Pgp pumpa mködését 2 M rodamin123 szubsztrátakkumulációjával mértük áramlási citométeren. Az MDR gén expressziójátnatív ill.- 1% formaldehid fixált mintákon vizsgáltuk fluorescensen jelöltMDR1 specifikus antitestekkel. A sejtek életképességét PI festésselvizsgáltuk. Az ascitesben talált tumorsejteket Ca125 ellenes antitesttel isazonosítottuk.Eredmények: Az ascites folyadékban változó mennyiségben találtunksejteket (0.2-10 x 10 5 /ml), az átlagSD 2.883.2 x 10 5 (n=35) volt. Egymintán belül szubpopulációkat különíthettünk el a szubsztrát akkumulációmértéke alapján. A pumpa mködését a CSA-val kezelt és a kezeletlenminták R123 szubsztrát akkumulációjának arányával jellemeztük, mely arányaz ascites sejteknél 1.3 és 2.8 között változott (n=8). Az életképes sejtekaránya valamennyi mintában 90 % fölötti volt. A tumorsejtekben az antigénexpressziót a specifikus kötdés (antitest + FITC-RAMIG) és nem specifikus(FITC-RAMIG) kötdés mértékének arányával (R érték) jellemeztük, mely afixált mintákban az MM615 esetében 2.0 és 18 (n=35), míg az UIC2 esetében1.5 és 15 (n=11) között változott. A membránba expresszált Pgp fehérjejelenlétét fluoreszcens antitest jelölés után konfokális lézer pásztázómikroszkóppal egyedi sejteken is kimutattuk.Összefoglalás: Az MDR1 gén expressziója valamennyi petefészek tumorosbeteg ascitesébl származó tumorsejteken megfigyelhet volt. Agénexpresszió mértéke áramlási citométeres vizsgálati eljárássalmegbízhatóan detektálható. Fenti vizsgálatoknak a betegek kezelésénekelbírálásában és a prognózis megítélésében nagy jelentségük lehet.Témavezet: Prof. Dr. Hernádi Zoltán97

Leny András dr. PhD hallgatóDebreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum, KardiológiaiIntézet Szivsebészeti Központ és Gyógyszertani IntézetA HIDROSTATIKUS ÉS PULZATÓRIKUS TÁGITÁS HATÁSA AZARTÉRIA RADIÁLIS GRAFT SZABAD ÁRAMLÁSÁRA, VASCULARISKONTRAKCIÓS KÉSZSÉGÉRE ÉS RELAXÁCIÓJÁRAAz arteria radialis graft (RA) alkalmazása a koszorúsér mtétek során azutóbbi években széles körben terjed. Ez az artériás konduit rendkívülérzékeny a sebészi preparálásra és a gyógyszeres elkészítésre, melyekhezkülönböz módszereket alkalmaznak. A szerzk 27 teljes artériás revascularizációsmtétre került betegen vizsgálták a nifedipin+nitroglicerin oldattalvégzett hidrostatikus illetve pulzatórikus tágítás hatását mindkét RA szabadáramlására, vasoreaktivitására és endotheljére. A 25 férfi és 2 nátlagéletkora 53,4±7,3 (33-66) év volt. A vizsgált betegek 74,1%-ahipertóniás volt, 64,7 %-a dohányzott, 29,6%-uk perifériás érbetegségben,25,9 %-uk diabetesben szenvedett, 2/3 részük korábban akut miokardiálisinfarktuson esett át. Az ér kipreparálása és a csuklóhajlatban végzett átvágásaután megmérték a szabad áramlást (ml/min), majd distális ércsonkba 3 mlnifedipint és nitroglicerint tartalmazó heparinizált vér került beadásra. Ezrandomszeren kiválasztva az egyik oldalon a könyökhajlat leszorításamellett, hidrosztatikus nyomás óvatos alkalmazásával történt az érfeltágulásáig, míg az ellenoldalon az értágító oldat túlnyomás nélküli beadásaután az ér disztális csonkját leklippelték, - hagyva hogy az ér tágítását aszervezet pulzatórikus nyomáshullámai végezzék. 15 perc elteltével az érdistális végén ismételten megmérték a szabad áramlást majd a kontrakciósaktivitás és a relaxációs készség vizsgálatára gyr-preparátumokatkészítettek. Az in vitro farmakológiai vizsgálatok során vizsgálták az erekphenylephrinre és KCL-ra adott kontrakciójának, az endothelfügg(methacholin indukált) és endotheltl független (nitroglicerin által kiváltott)relaxációjának mértékét. A distális RA szabad áramlása a hidrosztatikustágítás után 50,9±40,9 (4-160) ml-rl 215,6 8±91,8 (48-420) ml-re ntt, míg aszervezet saját pulzatórikus nyomásának hatására 59,1±45,4 (8-160) ml-rl227,31±103,1 (60-420) ml-re emelkedett (p>0,05). A hidrosztatikus tágításután a vascularis kontrakció mértéke csökkent, az endothelfügg relaxációjelentsen károsodott. A RA graft nifedipin+nitroglicerin oldattal végzettgyógyszeres elkezelése ugyanolyan hatékonyan, mint a hidrosztatikusdilatáció, ugyanakkor az endothelfügg relaxáció sokkal kisebb mértékbenkárosodnak.Témavezet: Dr.Szerafin Tamás98

Lizanecz Erzsébet dr. P.hD. IIDE OEC Kardiológiai Intézet, Klinikai Fiziológiai TanszékA RENIN-ANGIOTENSIN RENDSZER GÉN-POLYMORFIZMUSAI ÉSELFORDULÁSUK IN-STENT RESTENOSIS KAPCSÁNAz angiotensin konvertáló enzimet, az angotensinogént és az angiotensin II1-típusú receptorát kódoló gének különböz genetikai polimorfizmusaifeltehetleg rizikófaktorként szerepelnek a percutan coronaria intervenciótkövet restenosis kialakulásában. Jelen tanulmányunkban az ACE I/D, azAGT M235T illetve az AT1R A1166C gén-polimorfizmusok és az in-stentrestenosis kialakulása közötti lehetséges összefüggéseket vizsgáltuk, többmint 200 olyan páciensen, akiknél sikeres PTCA történt stent beültetéssel,majd egy ellenrz angiográfián is átestek.Mind a PTCA során, mind a recidív panaszok és/vagy pozitív terhelésesvizsgálatok miatt indikált ellenrz invazív vizsgálat alkalmával készültekangiográfiás felvételek. A stenosisok súlyosságát vizuális értékelés alapjánbecsültük meg. A restenosist a stent területében kialakult 50%-nál nagyobbszkületként definiáltuk.A genetikai analízist perifériás vérbl izolált genomi DNS-bl végeztük,PCR-restrikciós fragmentum-hossz polimorfizmus (RFLP) technikaalkalmazásával. A restenosis lehetséges markereként számos klinikai ésangiológiai változót is értékeltünk, mely paraméterek tekintetében nem voltszignifikáns különbség a restenosisos (51%) és az azzal nem bíró (49%)betegcsoport között (életkor, nem, BMI, stb).Az allélgyakoriságok az eddig feldolgozott minták alapján akövetkezképpen alakultak: az ACE esetében (208 beteg) I: 0,46, D: 0,58; azAGT esetében (205 beteg) M: 0,52, T:0,49; az AT1R esetében (207 beteg) A:0,71, C:0,30A klinkai adatok értékelése, illetve összevetésük a genetikai paraméterekkel akét vizsgált betegcsoportban, valamint a kontrollcsoport kialakításafolyamatban van.Témavezet: Dr.Mohácsi Attila99

Lukács Balázs PhD II.DE OEC, Élettani IntézetA MAUROKALCIN INDUKÁLT SZUBKONDUKTANCIA ÁLLAPOTOKVIZSGÁLATA VÁZIZOM TÍPUSÚ RIANODIN RECEPTORONAz izom összehúzódása során az akciós potenciál a dihidropiridinreceptorok (DHPR) konformáció változását követen megnyitja az SRkalcium csatornáit (rianodin receptor, RyR1), ami az intracelluláris kalciumszint emelkedését és a vázizom összehúzódását eredményezi.Célunk egy skorpió toxin (a maurokalcin) és egyes pontmutánsainak azSR membrán kalcium csatornáira kifejtett hatásának vizsgálata volt.Kísérleteinkben nyúl vázizomból izolált kalcium csatornák mködésétvoltage clamp körülmények között vizsgáltuk 20-22 C-on.A maurokalcin egy 33 aminosavból álló 3 diszulfid híddal rendelkezpeptid toxin, melyet a Scorpio maurus palmatus nev skorpió fajból izoláltak.Részleges homológiát mutat a DHPR és rianodin receptor közöttikapcsolatban alapvet fontosságú „A” doménnel. Ismert, hogy a toxin márnanomólos koncentrációban megváltoztatja a RyR1 mködését, ésjellegzetes, hosszantartó szubkonduktancia állapotokat (LLSS) hoz létre.Méréseinkhez szilárd fázisú peptid-szintézissel nyert maurokalcint ésmutánsait használtuk, utóbbiak esetében az adott pozícióban lév (sMCa 8 ,sMCa 20 , sMCa 22 , sMCa 23 , sMCa 24 ) lizin illetve arginin aminosavat töltetlenalanin helyettesítette. Méréseinket magas (0,05 mM) illetve alacsony (240nM) kalcium koncentrációnál végeztük. Célunk a maurokalcin és mutánsaiáltal indukált szubkonduktancia állapotok leírása, illetve ezen állapotokkialakításában szerepet játszó kritikus helyek feltérképezése volt.Megállapítottuk, hogy a vad típusú toxinhoz hasonlóan a mutánsok isindukálják a szubkonduktancia állapotokat, így koncentrációfügg módonnövelik az LLSS állapotok gyakoriságát (%-os arányát). A leghatásosabb avad típus (200 nM sMCa 96%), míg az sMCa 24 gyakorlatilag hatástalan volt(0,6%). A 24-es pozíciójú aminosavtól távolodva az LLSS állapotokgyakorisága n: 200 nM sMCa 23 40%, sMCa 22 15%, sMCa 20 70%, sMCa 886%. A fentiek alapján a szubkonduktancia állapot kialakulásában kritikus a24-es pozíciójú pozitív töltés aminosav jelenléte. Megállapítottuk továbbá,hogy a toxin hatása polaritásfügg, fiziológiás irányú ionfluxus estében azLLSS állapotok aránya sokkal kisebbnek adódott. A kalcium koncentrációmegváltoztatása a maurokalcin és pontmutánsainak hatását alapveten nembefolyásolta.Témavezet: Dr. Jóna István100

Major Tamás dr. PhD hallgatóDE OEC Orvosi Mikrobiológiai IntézetHUMAN PAPILLOMAVIRUS DNS JELLEMZÉSE FEJ-NYAKICARCINOMÁKBAN ÉS PAPILLOMÁKBANCélok: a human papillomavirus (HPV) DNS prevalenciájának, típusának ésfizikai állapotának meghatározása fej-nyaki carcinomákban éspapillomákban.Betegek és módszerek. A HPV DNS prevalenciáját 27 fej-nyakicarcinomában szenved beteg mtéti friss fagyasztott szövetében és 10gégepapillomatosisban szenved beteg 16 szövetmintájában határoztuk megMY09/MY11 és GP5+/GP6+ nested polimeráz láncreakcióval (PCR). AHPV tipizálás restrikciós enzimhasítással történt. A fizikai állapototSouthern-blot hibridizáció és a HPV genom E1E2 régiójára specifikus PCRegyüttes alkalmazásával vizsgáltuk.Eredmények. 13/27 carcinomás és valamennyi (10/10) papillomás beteg HPVDNS pozitívnak bizonyult. A carcinomákban „low-risk” és „high-risk” HPVtípusokat egyaránt detektáltunk, míg a papillomákban csak „low-risk”típusok fordultak el. A HPV DNS fizikai állapotát elssorban a HPV genomalacsony kópiaszáma miatt- módszereinkkel nem tudtuk meghatározni,egyetlen eset kivételével, ahol a HPV 6 DNS integrált állapotban volt jelen.Valamennyi papillomás szövetminta episzomális HPV DNS-t tartalmazott.Következtetések. A fej-nyaki carcinomák és papillomák HPV státuszajellemz és egymástól lényegesen különböz: a papillomák 100 %-át a „lowrisk”HPV típusok DNS-ének episzomális fizikai állapota, míg acarcinomákat a „low-risk” vagy „high-risk” típusok közel 50 %-osprevalenciája és vélheten kisebb kópiaszám jellemzi.Témavezet: Dr. Czeglédy Judit101

Makkai Boglárka II. PhDDE OEC, Neurológiai KlinikaDOPAMIN RECEPTOROK VIZSGÁLATA FUNKCIONÁLISAUTORADIOGRÁFIA MÓDSZERREL TELJES EMBERI AGYFÉLTEKEMETSZETEKENA dopamin-rendszer diszfunkciója olyan neurológiai, illetve pszichiátriaikórképek kialakításában vesz részt, mint a Parkinson-kór, Huntington-kór ésa schizofrénia. Neurobiológiai hátterük nem teljesen tisztázott, amimegmagyarázza a napjainkban folyó intenzív kutatást e tárgykörben.A [ 35 S]GTPgammaS kötdési autoradiográfia módszere alkalmas a G-fehérjéhez kapcsolódó receptorok szöveti eloszlásának és az agonisták általindukált receptor-aktiváció tanulmányozására, így egyszerre anatómiai ésfunkcionális információval szolgál.Célkitzés: a funkcionális autoradiográfia módszerének adaptálása teljesemberi agyfélteke metszetekre, majd a funkcionálisan G-fehérjéhezkapcsolódó D2/D3 receptorok eloszlásának leírása, illetve a D2/D3 receptor-G i/o szignál transzdukció hatékonyságának vizsgálata.Módszer: 1. Kísérleti protokoll optimalizálás: puffer-rendszer, inkubációskörülmények, különböz dopamin receptor agonisták tesztelése. 2. Adopamin agonisták által stimulált [ 35 S]GTPgammaS kötdést 100mikrométeres teljes emberi agyfélteke metszeteken vizsgáltuk a striatummagasságában (DVF-distance from vertex: 62,0-68,0), a globus pallidusDVF: 75,0-85,0) és a substantia nigra szintjében (DVF: 87,0-95,0). A minták3 különböz, kontrollnak minsített agyból kerültek kiválasztásra.Eredmény: az agonista stimulált [ 35 S]GTPgammaS kötdés a striatum(putamen 124,9%, n. caudatus 121%), a substantia nigra (123,15%) és ahippocampus (124,6%) területén a legnagyobb. Jelents kötdés figyelhetmeg a gyrus cinguliban (117%), a thalamus mediális részén (117%) és aglobus pallidum extarnusban (115%). Más agyterületeken szignifikánsstimuláció nem mutatható ki. A raclopride hatékonyan gátolta a dopamineáltal indukált [ 35 S]GTPgammaS kötdést, míg az SCH23390 nembefolyásolta a radioligand kötdését.Konklúzió: a módszer alkalmas a dopamin receptorok által indukált G-proteinaktiváció vizsgálatára az emberi agyban. A G i/o -fehérjék eloszlása korrelál aD2/D3 receptorok klasszikus autoradiográfiával leírt elhelyezkedésével. MásG-fehérjéhez kapcsolódó receptorokkal összehasonlítva (pl. az opioidreceptorok) a dopamin receptorok kisebb hatékonysággal képesek a G-fehérjék aktiválására.Témavezet: Dr. Csiba László102

Márka Marietta PhD hallgató, Bessenyei BeátaDEOEC, III. sz. Belgyógyászati KlinikaAZ INTERLEUKIN-10 PROMÓTER POLIMORFIZMUS AMAGYARORSZÁGI SJÖGREN-SZINDRÓMÁBAN, VALAMINTHODGKIN-KÓRBAN SZENVEDBETEGPOPULÁCIÓBANAz Interleukin-10 (IL-10) egy olyan többfunkciós citokin, melyetszámos sejttípus szekretál. Részt vesz a makrofágfunkció és azinflammatórikus válasz szabályozásában ill. a B-sejtek aktiválásában,differenciációjában, elsegítje lehet fokozott antitesttermelésnek is.Génjében - mely az 1. kromoszómán helyezkedik el - többfélepolimorfizmust, dinukleotid repeatet (mikroszatellitát) és SNP-t (singlenucleotide polymorphism) detektáltak már. Ezek az allélok funkcionálisankülönböznek, eltér IL-10 termelést eredményeznek, s így a génpolimorfizmusa fontos szerepet játszhat több autoimmun betegség ill. aHodgkin-limfóma kialakulásában, patomechanizmusában.Munkánkban célul tztk ki a magyarországi Sjögren-szindrómás (Ss),ill. Hodgkin-limfómás (HL) betegek IL-10 promóter polimorfizmusgyakoriságának meghatározását. Els lépésben az IL-10 promóterében lev, a–1082 pozícióban detektált SNP-t (G/A) vizsgáltuk PCR-RFLP módszersegítségével.Mind a Sjögren-szindrómás, mind pedig a Hodgkin-limfómás betegekesetén megnövekedett az A allél gyakorisága (Ss: 0,566, HL: 0,587, K: 0,48),csökkent a G allél (Ss: 0,433, HL: 0,413, K: 052), valamint a GGhomozigóták gyakorisága (Ss:0,150, HL:0,139, K:0,21), de ezek a változásokstatisztikailag nem voltak szignifikánsak. Mindkét betegcsoportban ntt azAA homozigóták gyakorisága (Ss: 0,283, HL: 0,313, K: 0,17), ez anövekedés azonban szignifikáns eltérést jelentett a Hodgkin-kóros betegeknél(p = 0,02). Ebben az esetben az IL-10 szintek is szignifikánsan magasabbakvoltak, mint a kontroll csoportban (p = 0,03).A legtöbbször haplotípusokban vizsgált polimorfizmussal ellentétben,esetünkben egy nukleotid polimorfizmusa is szignifikánsan köthet egybetegséghez, ráadásul az ezzel kapcsolatos magasabb IL-10 szint kedveztlenprognózissal jár a Hodgkin-limfómás betegeknél.A továbbiakban kiterjesztjük a vizsgálatokat két másik, a génpromóterében detektált SNP-re is (-819; -592), illetve kidolgozzuk amódszert valós idej (real-time) PCR készülékre is.Témavezet: Dr. Semsei Imre103

Márkász László dr. PhD hallgatóDE OEC GyermekklinikaCITOSZTATIKUM-G-CSF KOMBINÁCIÓ STIMULÁLÓ ÉS/VAGYGÁTLÓ HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA MYELOID SEJTVONALON ÉSALL-ES BLASZTOKONAz akut lymphoid leukaemia (ALL) napjainkban a betegek 70%-ábangyógyszeres kezeléssel gyógyítható. A fennmaradó esetekben a terápiasikertelenségének hátterében a leukaemiasejtek celluláris citosztatikumrezisztenciája, illetve a gyógyszerek hatékonyságát befolyásoló kedveztlenfarmakokinetikai faktorok állnak.A citokinek hosszú ideje állnak a tumorkutatás középpontjában. Asejtproliferációt serkent G-CSF a betegek kemoterápiát követcytopeniájának kezelésében nyer alkalmazást. Felmerül a kérdés, vajon az invivo adott stimuláló hatású G-CSF befolyásolja-e a következ citosztatikusblokk hatását akut leukémiában. Az MTT kolorimetriás teszt alkalmasnakbizonyult kemoterápiás szerek és citokinek leukaemiás sejtekre kifejtettegyüttes hatásának vizsgálatára.A KG-1 myeloid sejtvonal vizsgálata során G-CSF Daunorubicinkombináció vizsgálatakor esetenként szinergista, más kísérletekbenantagonista hatást észleltünk. Magyarázatként feltételezésünk, hogy akülönbséget a G-CSF receptor eltér expressziója okozhatja. Ennekeldöntésére a következ kísérleteinkben a receptor meghatározását tervezzük.ALL-es betegekben összefüggést igazoltunk a betegség prognosztikaiparaméterei és az in vitro gyógyszerérzékenység között. Felmerült a G-CSFsejtdifferenciálódást befolyásoló hatása, amit sejtfelszíni markerprofilmegváltozásának flowcytometriás vizsgálatával próbáltunk bizonyítani a KG-1 sejtvonalon. Tapasztalataink birtokában a citosztatikum és citokinalkalmazásának egymáshoz viszonyított idejét a terápia során betegenkéntoptimálisan megválaszthatjuk.Témavezet: Prof. Dr. Oláh Éva104

Máthéné Szigeti Zsuzsa II. é. PhDDE OEC Anatómiai, Szövet- és Fejldéstani IntézetA TENASCIN-C ÉS A FIBRONEKTIN ELOSZLÁSA A BÉKAIDEGRENDSZERÉBENA tenascin-C és a fibronektin glikoproteinek, melyek majdnem mindenszövet extracelluláris mátrixában megtalálhatók. A tenascin-C a tenascincsalád tagja, fokozza a sejtadhéziót, serkenti a neurit kinövést és azembriogenezis során szerepet játszik az axon növekedési irányánakkialakításában. A fibronektin segíti a neuronális adhéziót és a neurit kinövést.Munkánk a béka látóideg regenerációra vonatkozó tervezettkísérleteink alapját képezi. Irodalmi adatok alapján ismert, hogy a tenascin-Cjelen van a béka regenerálódó látórendszerében, de arról még nincsnekadatok, hogy ez az eloszlás a regeneráció során hogyan változik. Fibronektinjelenlétét korábban nem vizsgálták a béka idegrendszerében.Immunhisztokémiai reakcióval vizsgáltuk a tenascin-C és a fibronektineloszlását a béka idegrendszerében, különös tekintettel a látóközpontokra. Azimmunoreaktív (IR) területeket camera lucidaval kirajzoltuk és részletestérképet készítettünk a tenascin-C és fibronektin molekulák eloszlásáról.A tenscin-C és fibronektin pozitív területeket az axonok körül valaminta perikaryon és a proximalis dendritek körüli perineuronalis netben találtunk.Immunoreaktív területeket találtunk a bulbus olfactoriustól a gerincvelcaudalis részéig mindkét molekula esetében, de regionális eltérésektapasztalhatók az eloszlásban. Mind a tenascin-C, mind a fibronektinesetében a gerincvelbe belép hátsó gyökér belépési zónájában ersebbreakció tapasztalható, mint a hátsó gyökér perifériás részén. A tenascin-Cesetében a legegersebb IR területeket a lateralis elagyi kötegben, a corpusgeniculatum lateraleban, a tectum opticum 7., 8., F és G rétegeiben, azagytörzs fehérállományában és a a gerincvel commissuralis rostjai körültalálhatunk. A fibronektin IR területek legnagyobb denzitást a bulbusolfactorius mitralis sejt rétegében, a medialis elagyi kötegben, a corpusgeniculatum lateraleban, a Purkinje sejtek perikaryonja körül és a gerincvelcommissuralis rostjai körül mutattak.Eredményeink alapján megállapítható, hogy a tenascin-C és a fibronektinjelen van a béka központi idegrendszerében. Bár az eloszlásban regionáliseltérések tapasztalhatók, egyik molekula lokalizációja sem kapcsolhatókizárólagosan a központi idegrendszer valamilyen specifikus mködésirendszeréhez. A korábbiakban vizsgált hyaluronsav megoszlási mintázatarészleges átfedést mutat a tenascin-C-val és a fibronektinnel.Témavezet: Dr. Módis László105

Mezey Géza dr. PhD hallgatóDept Pharmacology, Univ of Debrecen, Medical and Health Science CenterSELECTIVE INSULIN SENSITIZING EFFECT OF LOW DOSEISOSORBIDE MONONITRATE IN CONSCIOUS RABBITSBackgroud: We have found that transdermal nitroglycerin induces an insulinsensitizing effect in healthy volunteers at a dose used for angina prophylaxis.Aim: We studied the effect of single oral isosorbide mononitrate (ISMN)doses of 1, 2, 4 and 8 mg/kg on insulin sensitivity and global myocardialischaemia induced by rapid ventricular pacing (RP, 500 b.p.m. over 10minutes) in chronically instrumented conscious rabbits made insulin resistant(IR) by a preceding 4-week exposure to 1.5% cholesterol-enriched diet.Methods: Insulin sensitivity was measured by hyperinsulinaemic euglycaemicglucose clamping. Average glucose infusion rate (GIR, mg/kg/min) to mainaineuglycaemia (5.5 mmol/l) at clamped hyperinsulinaemia (100 uU/ml) wasused to assess insulin sensitivity. Post-pacing intracavitary ST-segmentelevation (mV) and an increase in left ventricular end-diastolic pressure(LVEDPI, mmHg) were used to estimate the severity of pacing-inducedmyocardial ischaemia. Results: The table shows that ISMN attenuated RPinducedchanges at an oral dose of 8 mg/kg, however, a significant insulinsensitizing effect appeared in a dose range of 2-8 mg/kg.Effect of ISMN on RP-induced myocardial ischaemia and insulin sensitivity inIR conscious rabbits---------------------------------------------------------------------------------------------ISMN Control 1 2 4 8 mg/kgST 2.30.3 2.20.4 2.20.2 1.90.3 1.40.2 *LVEDPI 182.9 193.0 162.7 143.2 91.4 *GIR 8.61.7 11.62.2 14.42.6 * 15.21.3 * 15.51.8 *---------------------------------------------------------------------------------------------The data are meansS.D. obtained with 6 rabbits per group. *:significantdifference from control at p

Méhes Leonóra III. é. PhDDEOEC II. sz. Belgyógyászati Klinika, Hematológiai TanszékKÜLÖNBÖZ INDUKTOROK HATÁSA AZ APOPTOSISRAKRÓNIKUS LYMPHOID LEUKAEMIÁBANA krónikus lymphoid leukaemia (CLL) patogenezisében a lymphoid sejtekfelhalmozódása az apoptosis-elégtelenség következménye. A fludarabin aCLL kezelésében használt purin-analóg, melynek hatásmechanizmusában azapoptosis indukciónak fontos szerepe van. Irodalmi adatok szerint azacetylsalicylsav apoptosist indukál normál és CLL-es lymphocytákban.Vizsgálataink célja az acetylsalicylsav és a fludarabin indukált apoptosis rátaösszehasonlítása volt 24 és 48 h-ig inkubált normál és CLL-es mintákon. Azapoptotikus sejtekre FITC-konjugált Annexin V jelölést, az elhalt sejtekre PI(propidium jodid) festéket alkalmaztunk és a méréseket áramlási citométerenvégeztük. A spontán apoptosis ráta normál mintában 15,8% (11-22%), CLLben15,7 (3-27%). Az acetylsalicylsav hatására az apoptosis ráta 24 h múlvanormál mintában 36,6% (22-58%), CLL-ben 60,7% (24-84%); 48 h múlvanormál mintában 47,3% (15-68%), CLL-ben 79,8% (48-92%). A fludarabinhatására az apoptosis ráta 24 h múlva normál mintában 33,4% (15-55%),CLL-ben 32,7% (23-48%), 48 h múlva normál mintában 44% (22-56%),CLL-ben 48,3% (36-64%). 10 ug/ml fludarabinnal 48 h-ig inkubálvafokozódott az apoptosis normál mintában (p=0.049) és CLL-ben is (p=0.008).Az acetylsalicylsav a fludarabinnál jobban fokozta az apoptosist CLL-ben(p=0.001).Témavezet: Prof. Dr. Udvardy Miklós107

Miklóssy Gabriella II. PhDDE-OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetFLUORESZCENS MÉRÉSI MÓDSZER KIFEJLESZTÉSERETROVIRÁLIS PROTEINÁZOK AKTIVITÁSÁNAKMEGHATÁROZÁSÁRAA retrovirális proteinázok felelsek a virális Gag és Gag-(Pro)-Polpoliproteinek hasításáért az érés folyamán, így a vírus replikációnélkülözhetetlen lépését katalizálják. A HIV-1 proteináz fontos célpontnakbizonyult az AIDS-terápiában és a különböz proteináz inhibitorok márklinikai használatban vannak. A human T-sejtes leukémia vírus (HTLV-1)proteináza is potenciális kemoterápiás célpont, mióta számos emberibetegséggel kapcsolatba hozták. Egy mikrotiter lemezen történ fluoreszcensmérési módszert fejlesztettünk ki a HIV-1 és a HTLV-1 proteinázokaktivitásának meghatározására, melyben egy akceptor (Edans) és egy donor(Dabcyl) molekulát tartalmazó szintetikus szubsztrátot alkalmazunk.Segítségével a HTLV-1 és a HIV-1 proteinázok gátlási profilja közvetlenülösszehasonlítható. Az Indinavir kivételével, a HIV-1 proteináz ellen tervezettinhibitorok nem gátolták a HTLV-1 proteinázt a vizsgált koncentrációtartományban, míg két, redukált peptidkötést tartalmazó inhibitor igen. Ezekegyike alkalmasnak bizonyult a HTLV-1 proteináz aktívcentrum titrálásához.Témavezet: Dr. Bagossi Péter108

Molnár Andrea dr. P.hD. IDebreceni Egyetem, Kardiológiai Intézet, Klinikai Fiziológiai TanszékPKC IZOENZIMEK SZEREPE HUMÁN SZÍVIZOMSEJTEKKONTRAKTILITÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSÁBANA protein kináz C (PKC) izoenzimek szerepét a szívizom kontrakciószabályozásában és az ischaemiát követ reperfúziós károsodásban egyarántfeltételezik. A PKC enzimcsaládba különböz aktivációs mechanizmusú(Ca2+ és diacil-glicerol által aktivált) izoenzimek tartoznak. Az eltérizoenzimek gyakran ellentétes szerepet játszanak a fiziológiai folyamatokban.A PKC izoenzimekre specifikus gátló és aktiváló szerek kifejlesztése újabbterápiás lehetségeket nyújthat a szívbetegségek kezelésében is.Kísérleteinkben ennek megfelelen a különböz PKC izoenzimek hatásátjellemeztük humán szívizom preparátumokon. A humán szívizom mintákbankülönböz kináz aktivitásokat mutattunk ki, és a fehérje szubsztrátokatdenaturáló gélelektroforézist követ autoradiográfiával vizsgáltuk. A kinázaktivitások hátterében Western immunoblot segítségével a PKC alfa és thétaizoenzimek jelenlétét igazoltuk. A továbbiakban tisztított, rekombináns PKCalfa, gamma, delta, epszilon, éta izoenzimek és protein kináz A (PKA) enzimszubsztrátjainak azonosítását végeztük el. A kísérletek során myofibrilláriskivonatot készítettünk, majd a kinázok és radioaktív ATP hozzáadásávalindítottuk el a foszforilációt. A myofibrilláris rendszer fehérjéibe beépültradioaktív foszfát mennyisége a különböz (hiszton szubsztráttal mérvehasonló aktivitású) kinázok esetében a következ volt: PKC alfa: 4,30,9pmol, PKC gamma: 4,42,1 pmol, PKC delta: 6,63,3 pmol, PKC epszilon:1,60,3 pmol, PKC éta: 2,70,8 pmol, PKA: 11,33,7 pmol (n=3,átlagszórás). A kinázok aktivitása mellett a foszforilálódó fehérjékettekintve is jelents eltéréseket találtunk. Ezen foszforilációk hatását a passzíverre, valamint a kontrakció nagyságára és annak Ca2+ függésére izolált,permeabilizált humán szívizomsejteken végzett erméréssel vizsgáljuk.Témavezet: Prof. Dr. Édes István109

Molnár Angéla dr. PhD hallgatóDEOEC Magatartástudományi IntézetLEHET-E JOGSZABÁLYOKKAL ÉLETET MENTENI? - ASZERVÁTÜLTETÉSEKCélokMinden erfeszítés és az utóbbi évek eredményei ellenére hazánkban mégmindig kevés a szervátültetések száma. A kutatás célja feltárni a nemzetköziadatoktól való eltérés okait, kitérve mind a jogi, illetve közgazdasági, mindpedig a szakmai, etikai és szociológiai aspektusokra, és megoldásialternatívákat kínálni lemaradásunk csökkentése érdekében.MódszerekA vizsgálat során az egyes országok megfelel transzplantációs adatai (így aszervkivétel szabályozása él-, illetve cadaver donorok esetében, szervezési,allokációs mechanizmusok), a jogi-finanszírozási megoldások és az egyesországok kulturális sajátosságai kerültek összehasonlításra. Eredményességiés költséghatékonysági szempontból egyaránt értékeltem a szervátültetésekösztönzésére tett erfeszítéseket belföldi és nemzetközi viszonylatban,különös tekintettel a hazai megvalósítás lehtségeire.EredményekA szervek átültetésére vonatkozóan szinte minden országban kiterjedt jogiszabályozás van érvényben, és 1968 óta a nemzetközi egészségügyiszervezetek is bekapcsolódtak a kérdés szabályozásába. A hozzájárulásformája, a transzplantációs regiszterek, illetve a várólisták szabályozásábanfellelhet különbségek ellenére az egyes országok kulturális sajátosságaittükröz eltérések csökkenek, mivel a transzplantáció hatékonyságánakfokozásához a nemzetközi együttmködés elengedhetetlen.MegbeszélésHabár sikeres nemzetközi együttmködések jöttek létre a szervelosztáshatékonyságának fokozására, Magyarország nem vesz részt ezekben: e térena nemzeti koordinációs szervezet hatásköre ersen korlátozott. A szabályozáshiányosságain túl a legnagyobb problémát a jog nem megfelelérvényesülése jelenti (illetve a társadalom tájékozatlansága a kérdésben).Egészséges szervek maradnak felhasználatlanul, a szervelosztási rendszernem mködik jogszeren, s a finanszírozási technikák sem segítenek az arányjavításában. Miközben jogunk nagy része harmonizált, a transzplantáció(kiváltképp a veseátültetés) költségkímél, és kulturális adottságaink ismegfelelek, a probléma továbbra is megoldatlan.Témavezet: Prof. Dr. Molnár Péter110

Muszil Dóra III.é. PhDAnatómiai, Szövet- és Fejldéstani IntézetNK1 ÉS AMPA RECEPTOROK GERINCVELI MEGOSZLÁSAFREUND ADJUVÁNS ÁLTAL KIVÁLTOTT PERIFÉRIÁSGYULLADÁSBANAz orvostudomány és a betegek számára napjainkban is komoly problémátjelentenek az elhúzódó fájdalommal járó kórképek, melyek kiváltó okagyakran perifériás gyulladás, idegsérülés vagy ideggyógyászati elváltozás.Ezen kórfomák jellemz tünetei a spontán fájdalom, hiperszenzitivitás és azallodynia, melynek kialalkulása a gerincveli megváltozott információfeldolgozással,a centrális szenzitizációval magyarázható. Ez esetben n agerincveli hátsó szarvi neuronok nociceptív válaszkészsége, valószínlegegyedi neuronok ingerküszöbének, ingerület vezetési sajátosságainak éskapcsolatrendszerének áthangolódása révén. Korábbi vizsgálatainkban márkimutattuk, hogy hosszan tartó perifériás gyulladás hatására jelentsenmegváltozik egyes receptorok és alegységeik megoszlási mintázata.Felteheten ezen folyamatok is hozzájárulnak a centrális szenzitizációkialakulásához.Jelen munkánkban célul tztük ki a Neurokinin 1 (NK1) és az AMPA típusúglutamát receptor 1 és 2 alegységénél (GluR1, GluR2) megfigyeltexpressziós változások további vizsgálatát. Az elhúzódó gyulladást Freundadjuváns hátsó végtagi injekciójával váltottuk ki, majd a 4. napon, agyulladás csúcsán transzkardiális perfúziót követen egyszeres és többszörösfluorescens jelölést végeztünk a gerincvelbl készült metszeteken.Sejtszámlálást követen megállapítottuk, hogy az NK1 immunoreaktív sejtekszáma ntt a gyulladás hatására. A hátsó szarv felületes lamináiban kétsejtcsoportot tudtunk elkülöníteni, az egyik GluR1-t, a másik GluR2-texpresszált, gyulladás hatására ez az elkülönülés még kifejezettebb lett.Feltételezzük, hogy ez az eltér receptor expressziós mintázat serkent ésgátló neuronokat jelöl, de ehhez még tovabbi vizsgálatok szükségesek.Témavezet: Prof. Dr. Antal Miklós111

Nagy Annamária dr. PhD hallgatóDE OEC SzemklinikaCHLAMYDIA PNEUMONIAE-SZEROPOZITIVITÁS ÉS AZ AMDKAPCSOLATA KOSZORÚÉRBETEGEKBENBevezetés: Egyre több bizonyíték támasztja alá a krónikus Chlamydiapneumoniae fertzés lehetséges etiológiai szerepét a koszorúérbetegségkialakulásában. Jelenlegi vizsgálatunk célja volt, hogy Chlamydiapneumoniae szeropozitivitást igazoljunk koszorúérbetegeken szenilis maculadegenerációs (AMD) esetekben.Betegek és módszer: Chlamydia pneumoniae titer meghatározás történtszérumból, mikroimmunfluorescens módszerrel 30 katéterezéssel bizonyítottkoszorúérbetegen és 24 kataraktás betegen, akik kardiológiailagtünetmentesek voltak (kontrollcsoport). Mindkét csoport teljes szemészetikivizsgáláson átesett, AMD fennállásának igazolására. Statisztikaianalízisként Chi négyzet próbát alkalmaztunk, szignifikánsnak a p

Oros Melinda PhD hallgatóBiokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetMAGRECEPTOR LIGANDOK HATÁSA PRIMER EGÉRMAKROFÁGOK ÉS MYELOID SEJTVONALAK ENDOSZÓMÁLIS ÉSLIZOSZÓMÁLIS FUNKCIÓIRAA makrofágok aktív endocitózist végz sejtek, melyekben a folyadék fázisúendocitózis, makropinocitózis és fagocitózis mérhetvé tehet. Elzetesáramlási citometriás méréseink azt igazolják, hogy a magreceptor ligandokhatással vannak a fluoreszcensen jelzett partikulák makrofágok általifelvételére. Továbbá magreceptor (PPARg) liganddal (Rosiglitazone) kezelt,ill. kezeletlen (kontroll) monociták, makrofágok, éretlen és érett dendritikussejtek microarray módszerrel kapott eredményeit Quantitative Real TimePCR-ral is megersítettük. A lizoszómális, endoszómális és fagoszómálismarkerek szintjei a különböz differenciáltsági fokú sejtvonalak, illetveizolált egér (vad tipusú, C57Bl/6J) primer sejtek esetében a differenciáltságifok függvényében eltérést mutatnak. Mivel a magreceptor ligandok ezeket afolyamatokat befolyásolják, ezért azt feltételezzük, hogy a magreceptorszintje hatással lehet a lizoszómális funkciók szabályozására. A jelenlegivizsgálatokat PPARg +/- heterozigóta állatokkal végeztük, melynekeredményei is a magreceptorok szerepét ersítették meg ezekben afolyamatokban.A késbbiek során a magreceptorok szerepét funkcionálisan kívánjuktesztelni a makrofágok lizoszómális enzim aktivitásában, fluoreszcensenjelzett fehérjék nyomonkövetésével.Témavezet: Dr Nagy László113

Oskolás Henriett II. PhD hallgatóDEOEC, Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetAZ ADENOZIN ÁLTAL KIVÁLTOTT APOPTÓZIS VIZSGÁLATAEGÉR TIMOCITÁKONAz adenozin-deamináz-(ADA-) hiány súlyos kombinált immundeficienciátokoz. A betegséget a T-sejtek számának csökkenése, adenozin és dezoxiadenozinextra- és intracelluláris felhalmozódása kíséri. Az ADA hiányábanfellép adenozin okozta limfotoxicitásban és T sejtszám csökkenésébenrészvev jelátviteli folyamatok, részben azon alapulnak, hogy az endogénmódon keletkez adenozin a T-sejtek purinerg receptorain át mediálja atranszmembrán jelátvitelt és T sejthalált okoz.Az adenozin-receptorokat biokémiai, farmakológiai és molekulárisjellemzik alapján A1, A2A, A2B és A3 típusba soroljuk. Ezek közül az A1és az A3 stimulálása csökkenti, az A2 fokozza a cAMP szintet.Korábbi kutatások eredményei az mutatták, hogy az egér-tímuszsejtekben azadenozin a cAMP szint növelésén keresztül váltja ki a sejtelhalást. Ezekalapján úgy tnt, hogy az intracelluláris cAMP-szintet növel A2Areceptorokfelelsek az egér-tímuszsejtekben az apoptózis elindításáért.Kutatásaink során azt találtuk, hogy az adenozin, a 2-kloro-adenozin (nemmetabolizáló adenozin agonista) és különböz A2A receptor-agonisták azegér-tímuszsejtekben intracelluláris cAMP-szint-növekedést, és 15%sejtelhalást indukálnak. Ezek a kezelések egy nukleáris transzkripciós faktor,a nur77 expresszióját is elindították. A nur77-rl ismert, hogy a negatívszelekcióban játszik szerepet, és fokozott expressziója T sejthalált vált ki. AcAMP egyéb módon történ emelése is indukálta a nur77 kifejezdését.Ebbl elször arra következtettünk, hogy a sejthalált a cAMP vezérelt nur77expresszió fokozódása váltja ki.A2A knock out egerek timocitáiban azonban bár a cAMP szint nememelkedett adenozin és különböz adenozin-receptor-agonistákkal valókezelés után, a sejtek mégis elhaltak.Eredményeink alapján úgy találjuk, hogy az adenozin kiváltott sejthalálindukciójában nemcsak cAMP és nemcsak az A2A receptor vesz részt.Témavezet: Szondy Zsuzsa114

Papp Ildikó I. évf. PhD hallgatóDE OEC Anatómiai, Szövet- és Fejldéstani IntézetHCN2 IONCSATORNÁK EXPRESSZIÓJA A GERINCVEL HÁTSÓSZARVÁBANAz idegsejtek ioncsatornák gazdag választékával rendelkeznek, beleértve ahiperpolarizáció révén aktiválódó, ciklikus nukleotid függ kationcsatornákat (HCN1-4). Ezek a kation csatornák, amelyek valószínleg résztvesznek a sejtmembrán ingerelhetségének finom szabályozásában,nagymértékben expresszálódnak a gerincvel hátsó gyöki dúcsejtjeiben.Ebben a kísérletsorozatban arra kerestünk választ, hogy a HCN csatornákatalkotó egyik fehérje alegység (HCN2) a jól ismert hátsó gyöki dúcsejteksejttesteiben való expressziója mellett, transzportálódik-e a dúcsejtekgerincvel hátsó szarvában végzd axonterminálisaiba is.Immunhisztokémiai módszereket alkalmazva kimutattuk, hogy a patkánygerincvel hátsó szarvának I. és II. laminái ers, pontszer immunreaktivitástadnak HCN2-re. Dorzális rhizotómia az immunjelöldés teljes eltnéséteredményezte a hátsó szarvban, igazolva feltételezésünket, miszerint a HCN2fehérjét a primer afferensek axonvégzdései expresszálják. Ketts jelölésesimmunhisztokémiai kísérletekben azt is kimutattuk, hogy a HCN2 jelentsmértékben kolokalizál calcitonin gén-relációs peptiddel, viszont majdnemteljesen elkülönül az izolektin- B4 kötdést mutató axonvégzdésektl, aztjelezve, hogy a HCN2 elssorban peptiderg nociceptív primer afferensekbenexpresszálódik. A HCN2 expresszióját elektronmikroszkópos vizsgálattal isigazoltuk a peptiderg primer afferensek axonterminálisaiban. Preembeddingnanogold módszert alkalmazva azt találtuk, hogy a HCN2 fként ún. „densecore”szinaptikus vezikulumokat tartalmazó axonvégzdésekhez kötdik. AHCN2 molekulák pontos lokalizációját jelöl ezüstszemcsék egy része asejtmembránhoz kötdött, mások az axoplazmában voltak szétszóródva. Asejtmembránhoz kapcsolódó HCN2-t mindig extraszinaptikus lokalizációbantaláltuk.Az eredmények alapján feltételezhet, hogy a HCN2 részt vesz a nociceptívprimer afferens terminálisok ingerelhetségének szabályozásában agerincvel hátsó szarvában.Témavezet: Prof. Dr. Antal Miklós115

Pataki Judit II. PhDDE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetMIKROGYÖNGYÖK ÁRAMLÁSI CITOMETRIÁS ANALÍZISÉNALAPULÓ MÓDSZEREK FEJLESZTÉSEKísérleteinkben saját fejlesztés „biológiai mikrogyöngyöket”alkalmaztunk: avidinált éleszt (Saccharomyces cerevisiae ND6 törzse), ill.avidinált baktérium (Staphilococcus Aureus) törzsek fixált sejtjeit. Ezek jólbeváltak a drága polimer gyöngyök helyett, melyeknél tapasztalataink szerintsokkal jobb kötkapacitással rendelkeznek. A gyöngyök áramlási citometriásanalizisével (1) mutáció/deléció/inzerció analízist, (2) proteáz-nukleáz assayket,(3) immunassay-t és (4) szemikvantitatív PCR-t végeztünk.(1) Ebben az eljárásban egy olyan plazmidot használtunk, amely azMLL (Mixed Lineage Leukemia) gén töréspont klaszter régióját tartalmazza.A PCR reakcióhoz biotin- és floureszcens (6FAM és Cy3) jelölt primerekethasználtunk. Deléciót/inzerciót a következ úton modelleztük: két különbözméret PCR terméket állítottunk el, amelyeket összehibridizáltunk és az ígykeletkezett heteroduplexet kezeltük enzimatikus és kémiai módszerrel. (AzS1 nukleázzal, vagy hidroxilamin/piperidinnel, illetve káliumpermanganát/piperidinneltörtén kezelés hasítja az egyszálú DNS-t, jelenesetben a túlnyúló szakaszt.) Mutáns terméket a primerek szekvenciájánakváltoztatásával hoztunk létre. A denaturált, reasszociált majd meghasítotttermékeket konjugáltuk gyöngyökhöz és mértük áramlási citométerben.(2) Proteáz aktivitást a következképpen mértünk: fluoreszceinnel ésbiotinnal megjelölt kazeint hasítottunk proteináz K-val, majd az ilyen módonkezelt fehérjét kapcsoltuk biológiai gyöngyökhöz és mértük a fluoreszenciacsökkenését. Ez a módszer különösen nagy érzékenységnek bizonyult: akáregy molekula proteináz K is kimutatható volt. Nukleáz aktivitás mérésére isalkalmasnak bizonyult a metodikai platform: ekkor jelölt PCR termékeketalkalmaztunk.(3) Egy ELISA-hoz hasonló ejárást dolgoztunk ki AFP és béta hCGszimultán, kvantitatív kimutatására.(4) Az avidinált biológiai mikrogyöngyök PCR reakciók követésére isalkalmazhatóak: biotinnal és fluoreszcens festékkel konjugált primerekethasználva a PCR termékek áramlási citométerben kvantitatívemeghatározhatóak.Témavezet: Dr.Szabó Gábor116

Pál Balázs PhD III.DE OEC, Élettani IntézetKv3.4- ÉS Kv4.2-MEDIÁLT TRANZIENS ÁRAMOK EGYÜTTESJELENLÉTE PATKÁNY NUCLEUS COCHLEARIS BUSHY SEJTEKENA bushy-sejtek a nucleus cochlearis ventralis egyik kiemelked fontosságúneuroncsoportját alkotják, melyek a nervus acusticus fell érkezakcióspotenciál -mintázatot pontosan továbbítják a nucleus medialis corporistrapezoidei felé. Jelen munka célja a bushy-sejtek membránsajátságaibanfontos szerepet betölt depolarizáció-aktivált tranziens (A típusú) K + -áramvizsgálata volt.A méréseket 6-14 napos Wistar patkányból preparált 200 µm vastag nucleuscochlearis ventralis szeleteken, a patch-clamp technika teljes-sejteselrendezésében végeztük. A sejteket a bels oldatban alkalmazott LuciferYellow fluoreszcens festék segítségével azonosítottuk.Depolarizáló stimulusok hatására a bushy-sejtek kifelé irányuló tranziensáramot produkáltak, amely -100 mV-os tartópotenciálról indulva bizonyult alegnagyobb nagyságúnak, -60 és -40 mV-os tartópotenciál esetén amplitúdójalényegesen csökkent. A tranziens áram fél-inaktivációs feszültsége -77 ± 2mV (n = 7, átlag ± SEM) volt. Az inaktivációból való visszatérés egyexponenciálissal illeszthet idfüggést mutatott (=12±1 ms, -100 mV, n = 3)Az áram mérsékelten érzékeny volt 1 mM TEA (blokkoló hatás 37 ± 2%,n = 9) extracelluláris alkalmazására. A vizsgált áramért felels ioncsatornákalegység-összetételének vizsgálata specifikus blokkolószerek alkalmazásávaltörtént. A Kv4.2 specifikus Phrixotoxin-2 a tranziens áram 33±2%-át, míg aKv3.4-et szelektíven gátló BDS-I az áram 46±3%-át gátolta. Azelektrofiziológiai megfigyeléseket immuncitokémiai vizsgálatok isalátámasztották. A fenti eredmények alapján megállapítható, hogy a bushyneuronokA-áramának kialakításában Kv4.2 és Kv3.4 alegységekettartalmazó ioncsatornák egyaránt szerepet játszanak.Témavezet: Dr. Rusznák Zoltán117

Pályi Krekk Zsuzsanna PhD hallgatóDE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetHIALURONSAV KEZELÉS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A CD44 ÉSERBB RECEPTOROK SEJTFELSZÍNI ELOSZLÁS MINTÁZATÁRAAz ErbB tirozin kináz receptorok az epidermális növekedési faktorreceptor család tagjai. Az ErbB2 receptor egyes emltumorok közel 30%-ában fokozott expressziót mutat, mely a daganat rossz prognózisávaltársítható. Az ErbB2, mint terápiás target ellen célzott antitest került klinikaifelhasználásra a közelmúltban. A CD44 hialuronsav receptor egytranszmembrán glikoprotein, amely többek között a sejtek adhéziójában ésmigrációjában játszik lényeges szerepet. Az ErbB2 és CD44 receptorokegyüttes túlzott expresszióját figyelték meg petefészektumorban. Irodalmiadatok a két receptor egymástól nem független aktiválódására utalnak,azonban a pontos mechanizmus még nem ismert.Vizsgálataink során az ErbB receptorok és a CD44 molekula homo- ésheteroaszociációit tanulmányoztuk. Kísérleteinket hialuronsavval kezelt éskezeletlen sejkultúrákban végeztük. A CD44 receptor jelölésére a Hermes3széles spektrumú antitestet alkalmaztuk. Az általunk használt egyik módszera fluoreszcencia rezonancia energia transzfer (FRET) meghatározása áramlásicitométerrel történ méréssel (FCET). A konfokális lézer pásztázómikroszkópikus vizsgálatok során a FRET akceptor fotokioltáson alapulóvizsgálatát alkalmaztuk. A mérési eredmények feldolgozását a SCIL Imageprogramra kidolgozott algoritmus segítségével végeztük.Áramlási citometriás mérési eredményeink a már ismert magas ErbBexpressziós szint mellett szintén nagyfokú CD44 expresszióra utaltak avizsgált sejtvonalakon. A CD44 hialuronsav receptor legnagyobb mértékegyüttállást az ErbB2 molekulával mutatott. A hialuronsav kezelés hatássalvolt az általunk vizsgált sejtfelszíni receptormolekulák asszociációjára. Akeratinocita sejteken hialuronsav kezelés hatására az energia transzferhatékonyság lecsökkent, amely a vizsgált molekulák közötti távolságnövekedésére utal. Emltumor sejtvonalon a hialuronsav kezelés azaszociáció mértékét tekintve heterogén hatást mutatott. Konfokális lézerpásztázó mikroszkópiás vizsgálatok során az ErbB és CD44 molekuláknagyfokú kolokalizációja volt megfigyelhet illetve a mért energia transzferhatékonyság szintén CD44-ErbB2 asszociációra utal. A receptoraktivációsorán az asszociációs mintázatban bekövetkez változások vizsgálatahozzásegíthet ezen folyamatok értelmezéséhez.Témavezet: Dr. Szöllsi János118

Petrás Miklós dr. III. PhD hallgatóDE OEC Idegsebészeti Klinika – Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetERBB2, BETA-1 INTEGRIN ÉS LIPID RAFT ASSZOCIÁCIÓ TUMORSEJTEKENA daganatsejtek felszínén az EGF (epidermális növekedési faktor)receptorcsalád egy tagja, az ErbB2 molekula expressziós mintázatának jelentségenagy mértékben növekedett a Herceptin (Trastuzumab) terápiabeveze-tése óta. A Herceptin rákellenes hatásának vizsgálatakor érdemesfigyelembe venni kölcsönhatását más sejtfelszíni receptorokkal, példáulintegrinekkel, melyek részt vesznek a metasztázisok kialakulásában, vagylipid raftokkal, melyeket a sejtfelszíni receptorok szignalizációs központjánaktekintenek.Összehasonlító vizsgálatokat végeztünk Herceptin rezisztens (JIMT-1,MKN-7) és szenzitív (SKBR-3, N87) sejtvonalakon. Az ErbB2, Beta-1integrin és lipid raftok expressziós szintjét illetve kolokalizációs mintázatátáramlási citometriás és konfokális lézer pásztázó mikroszkópra kifejlesztettFRET (Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer) mérésekkel vizsgáltuk.Továbbá tanulmányoztuk az EGF, heregulin, citokalazin-D és 4D5 (ErbB2ellenes specifikus antitest) hatását a vizsgált paraméterekre.Az ErbB2, Beta-1 integrin és a lipd raftok mind a négy vizsgáltsejtvonalon kolokalizációt mutattak. A 4D5, EGF és heregulin kezeléskismértékben csökkentette az ErbB2 és a Beta-1 integrin kolokalizációját. Alipid raftok keresztkötése csökkentette kolokalizációjukat ErbB2-vel és Beta-1 integrinnel, de nem befolyásolta az ErbB2-Beta-1 integrin asszociációját. ABeta1-integrin keresztkötése csökkentette kolokalizációjukat ErbB2-vel és alipid raftokkal, de az ErbB2-lipid raft asszociációt nem befolyásolta. Acitokalazin-D kezelés nem változtatta meg az ErbB2, Beta-1 integrin és alipid raftok kolokalizá-cióját. Áramlási citometriás eredményeink alapján aHerceptin rezisztens sejtek magasabb Beta-1 integrin expressziót mutattak,mint a szenzitív sejtek. FRET méréseink alapján pedig megállapíthatjuk,hogy a Herceptin szenzitív sejtvonalakon magasabb az ErbB1-1, ErbB1-2 ésErbB2-2 asszociáció mértéke, továbbá a Herceptin rezisztens sejtvonalakonugyanakkora ErbB1 és ErbB2 expressziós szint mellett a mért FRET értékekalapján az ErbB1 szorosabb kölcsönhatást mutat Beta-1 integrinnel és MHC-Imolekulával.Eredményeinkbl úgy tnik, hogy az ErbB2, a Beta-1 integrin és a lipidraftok kolokalizációja független a citoszkeletontól és valószínleg csak amembrán receptorok és a lipid raftok kölcsönhatásán alapszik.Témavezet: Prof. Dr. Csécsei György, Prof. Dr. Szöllsi János119

Pocsai Krisztina PhD I.DE OEC, Élettani IntézetTASK-SPECIFIKUS IMMUNPOZITIVITÁS JELENLÉTE PATKÁNY ÉSHUMÁN CEREBELLUMBANA TASK-csatornák (TWIK-related acid-sensitive K + channels) az ún.ikerpórusú K + -csatornák közé tartoznak, és alapvet jelentségek a sejteknyugalmi K + -konduktanciájának, nyugalmi membránpotenciáljának ésingerlékenységének kialakításában. A TASK-csatornák képezhetik továbbá agáznem altatószerek egyik lehetséges támadáspontját, de kimutattákszerepüket egyes sejtek apoptosisának szabályozásában is. A legújabbadatok szerint a TASK-3 csatornák tumorogenikus potenciállal isrendelkeznek, és génjük hiperexpresszióját igazolták malignus emltumorokegy jelents százalékában. A TASK-csatornák heterogén fiziológiás éspatológiás funkciói ellenére igen kevés adat áll rendelkezésre ezencsatornaféleségek pontos megoszlására vonatkozólag.Jelen munkában immunhisztokémiai vizsgálatokat végeztünk a TASK-1, -2 és -3 csatornák jelenlétének és megoszlásának vizsgálatára patkányagyból származó, tenyészetben fenntartott astrocytákon, valamint patkány éshumán cerebellumból izolált szövettani metszeteken.Különösen ers TASK-1 immunpozitivitást mutattak a patkánycerebellum Purkinje-sejtjei és a pia mater, de pozitív jelet adtak aszemcsesejtek, valamint a molekuláris réteg is. A fenti struktúrák TASK-2 ésTASK-3 festdése ugyancsak igazolható volt, bár gyengébbnek mutatkoztak,mint a TASK-1 specifikus reakció.Tenyészeten végzett kísérleteink szerint a patkányból származóastrocyták ersen festdtek TASK-1-re, míg a TASK-2 és -3-ra specifikusreakciók valamelyest gyengébbnek bizonyultak. Bizonyos eredmények arrautaltak, hogy a fenti csatornák a sejtfelszíni membrán mellett azendoplazmatikus retikulumban is megjelenhetnek.A humán kisagyon végzett immunhisztokémiai vizsgálatokban jelentsTASK-1 festdés volt igazolható a Purkinje-sejtekben, a pia mater területén,a szemcsesejtek rétegében és a molekuláris rétegben. Kettsfestéstalkalmazva a humán astrocyták TASK-1 pozitivitása is igazolható volt. Ahumán cerebellum TASK-2 specifikus reakciója igen gyengének bizonyult,ugyanakkor igen kifejezett festdést mutatott TASK-3-ra. Eredményeinkegyértelmen rámutatnak, hogy a TASK-csatornák megoszlása hasonló, denem azonos a patkány és a humán cerebellumban, így a rágcsálókról nyertimmunhisztokémiai adatok csak kell körültekintéssel alkalmazhatók ahumán szövetekre.Témavezet: Dr Rusznák Zoltán120

Ponyi Andrea dr, III. éves PhD hallgatóDEOEC, III. sz. Belgyógyászati Klinika, Klinikai Immunológia TanszékFUNKCIONÁLIS KIMENETEL ÉS ÉLETMINSÉG VIZSGÁLATAIDIOPATHIÁS INFLAMMATORICUS MYOPATHIÁBAN SZENVEDBETEGEKBENAz idiopathias inflammatoricus myopathiák (IIM) szisztémásautoimmun betegségek, melyek közös jellegzetessége a proximalisvégtagizmok immun-mediált krónikus gyulladása, amely progresszív,szimmetrikus izomgyengeséghez vezet. Jelen tanulmány célja, hogy abetegség közép- és hosszútávú kimenetelét a funkcionális képesség és azéletminség szempontjából értékelje.A DEOEC III. sz. Belgyógyászati Klinikája által gondozott, 1979 és2000 között diagnosztizált, 105 definitív polymyositises, dermatomyositis ésoverlap myosities beteg adatait elemeztük. A funkcionális kimeneteltlegalább 3 éves követési id elteltével vizsgáltuk a Health AssessmentQuestionnaire (HAQ) segítségével. Az életminségét az SF-36 kérdívalapján értékeltük.A követési id alatt tizenöt beteg halálozott el; a túlél betegek közül87-en tudtak részt venni a vizsgálatban. A median követési id 107,1 hónap(36.4–273.3) volt. A funkcionális kimenetel változatos volt: a medianHAQDI score 0.875-nak (0-2.875) adódott. A betegeknek csak 17,5%-ábannem volt akadályozott a funkcionális képesség, 31,2%-uk enyhén, 38,8%-ukközepesen, míg 12,5%-uk súlyosan korlátozott volt mindennapi fizikaiaktivitásában. Regressziós analízissel a ni nem, a policiklikus illetvekrónikus kórlefolyás, valamint az osteoporosis voltak a rosszabb funcionálisképesség prediktorai. Az életminséget tekintve az SF-36 összes doménjébenszignifikáns különbséget tapasztaltunk a magyarországi populációsnormálértékekhez képest. A klinikopathológiai alcsoport és a kórlefolyástípusa nem befolyásolta az életminség csökkenését. Regressziós analízisalapján a ni nem, a hosszú követési id, polyarthritis, illetve osteoporosisesetén volt rosszabb az életminség.Habár az idiothiás inflammatoricus myopathiák mortalitásanapjainkban alacsony, és a túlélési ráta kedvez, a betegség nemcsak rövid,hanem hosszú távon is nagy hatással bír a betegek életére.Témevezet: dr. Dankó Katalin121

Pór Ágnes PhD III.DE OEC, Élettani IntézetKALCIUMKÖT FEHÉRJÉK MEGOSZLÁSA PATKÁNY NUCLEUSCOCHLEARISBANA neuronok mködésének hosszútávú fennmaradásáhozelengedhetetlen, hogy a megnövekedett intracelluláris Ca 2+ -koncentrációrövid idn belül a nyugalmi szintre csökkenjen vissza. Ennek biztosításában,Ca 2+ -puffer hatásuk révén, jelents szerepet játszanak a sejten belüli Ca 2+ -köt fehérjék. Jelen kísérleteink célja az volt, hogy megvizsgáljuk három, azú.n. „EF-hand” családba tartozó Ca 2+ -puffer fehérje (parvalbumin, calbindin,calretinin) jelenlétét felntt patkány nucleus cochlearisának egyes sejtjeiben.Jóllehet az akusztikus rostok által szállított hallási információfeldolgozásában a nucleus cochlearis számos neuronja részt vesz, korábbimunkáink folytatásaként elssorban a projekciós sejteket tanulmányoztuk.Immunhisztokémiai vizsgálatainkhoz 30 napos patkányok nucleuscochlearisaiból készített 60 µm-es úszószeleteket alkalmaztunk. A primérantitestek kötdésének láthatóvá tétele fluoreszcens festékkel jelöltmásodlagos antitestekkel történt. Egyes esetekben a fehérjékkolokalizációjának feltérképezése érdekében ketts jelölést is alkalmaztunk.A kapott adatok szerint a cochlearis mag dorsalis részének egyikkimenetét adó „piramis” sejtekben parvalbumin és calbindin egyidejjelenléte mutatható ki, igazolva korábbi, ers citoplazmatikus Ca 2+ -pufferkapacitásra utaló következtetéseink helytállóságát. A dorsalis rész másikkimenetét képez óriássejtekben csak calbindin jelenléte volt igazolható. Amag ventralis részének kimenetét adó „bushy” sejtek két típusa közül asphericalis sejtekben parvalbumin, míg a globuláris sejtekben parvalbumin éscalretinin volt megtalálható. Ugyancsak a ventralis részben elhelyezked„octopus” sejtekben a calbindin és a calretinin kolokalizációja mutatható ki,míg a dorsalis rész „Purkinje-szer” sejtjei esetén mindhárom fehérjejelenléte igazolódott, igaz, jelents intenzitáskülönbségek voltakmegfigyelhetk.Eredményeink részben megersítették, részben további adatokkaltámasztották alá azt a megállapítást, hogy felntt patkány nucleuscochlearisának különböz neuronjaiban a Ca 2+ -puffer fehérjék jelentseneltér mintázattal és intenzitással expresszálódnak.Témavezet: Dr. Szcs Géza122

Sarang Zsolt III. PhDDEOEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetA SZÖVETI TRANSZGLUTAMINÁZ VÉDELMET NYÚJT AMÁJSEJTEKNEK A FAS RECEPTOR KÖZVETÍTETTESEJTHALÁLLAL SZEMBENA szöveti transzglutamináz (TG2) egy a májban is jelen lév és az in vivomáj apoptózis során indukálódó fehérje-keresztköt enzim. A TG2 GTP-kötfehérjekén szerepet játszik az alfa-1-beta-adrenerg receptor jelátvitelifolyamatában is. A Fas/Fas ligand kölcsönhatás központi szerepet játszikszámos májbetegségben és az agonista anti-Fas antitest adása egereknekkiterjedt endoteliális sejt apoptózist és heveny májkárosodást okoz. Jelenmunkánkban beszámolunk arról, hogy a vad típusú egerek számára subletálisdózisú (1g/g test tömeg) anti-Fas antitest intraperitoneális oltásavalamennyi TG2 -/- knock-out egeret elöli 20 órán belül. Míg a TG2 -/- tímuszsejtek a vad típussal megegyez sebességgel halnak el anti-Fas antitestjelenlétében addig a TG2 -/- májsejtek mind in vivo mind pedig in vitrofokozott érzékenységet mutatnak anti-Fas antitest kezelésre. A sejtfelszíniFas receptor szintje azonos volt a vadtípusú és knock-out egerek májsejtjeinde a bcl- XL szint csökkent a TG2 -/- májsejtekben. Az elekronmikroszkóposfelvételeken szokatlan megjelenés apoptótikus sejtek voltak láthatóak.Ugyanez a dózisú anti-Fas antitest a vad típusú egerekben csak kismértékmájsejt nekrózist okoz. Az adrenerg receptor antagonistachloroethylclonidine adása a vad típusú egereknek csökkentette amájsejtekben a bcl- XL szintet és érzékenyítette a sejteket, de nem az egereket,a Fas receptor közvetítette halállal szemben. Hogy megersítsük az adrenergjelátvitel véd szerepének jelentségét, vad típusú és alfa-1-beta-adrenergreceptor knock-out egereket is kezeltünk intraperitoneálisan anti-Fasantitesttel. A TG2 knock-out egerekhez hasonlóan az alfa-1-beta-adrenergreceptor hiányos egerek fokozott anti-Fas érzékenységet mutattak.Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a TG2 elvesztése érzékenyíti amájsejteket a Fas receptor közvetítette apoptózissal szemben és ez akárosodott adrenerg jelátvitelre és az ez által szabályozott bcl- XL szintrevezethet vissza.Témavezet: Prof. Dr. Szondy Zsuzsa123

Simkó József dr. PhD hallgatóDE OEC I. BelklinikaA CLARYTHROMYCIN ARITMOGÉN HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AQT-TÁVOLSÁG ÉS A QT-DISZPERZIÓ MÉRÉSE SEGÍTSÉGÉVELA hosszú QT-szindrómát elhúzódó kamrai repolarizáció és torsades depointes fellépésének veszélye jellemzi. A szerzett forma hátterében gyakranegyes gyógyszerek, pl. antibiotikumok szedése áll. A QT-távolság és a QTdiszperziómérésével lehetségünk nyílik arra, hogy ezen szerek aritmogénpotenciálját felmérjük.A szerzk célja a clarythromycin aritmogén hatásának a vizsgálata egyhetesHelicobacter pylori eradicatio eltt és alatt történ ismételt QT-távolság ésQT-diszperzió mérés segítségével. A méréseket az eradicatio eltti napon, a3. és a 7. napon végzik. A QT-távolságot a szívfrekvenciához korrigálják. AQT-diszperziót manuálisan három egymást követ szívciklus során mérik. Astatisztikai analízis egymintás t-próbával történik.Eddig 16 beteg vizsgálata fejezdött be (kor 60,3 ± 9,9 év). Az átlagosminimális QT-távolság Bazett formulával korrigálva 392,68 ms volt azeradicatio eltt, a 3. napra 409,55 ms-ra megnyúlt (p=0,05), a 7. napon407,94 ms-nak adódott (NS). A Framingham formula szerint korrigáltminimális QT-intervallum szignifikáns változást nem mutatott. Sem amaximális QT-távolság, sem a QT-diszperzió nem változott szignifikánsan.A clarythromycin Helicobacter pylori eradicatiora használt dosisban nemnöveli a torsades de pointes kialakulásának veszélyét. Nem javasolt mindeneradicatiós kezelésben részesül beteg rutinszer EKG vizsgálata, de arizikófaktorokkal rendelkez betegek EKG követése eradicatio alattmegfontolandó. További 34 beteg vizsgálata tervezett, az eredményekrészletes ismertetésére ezután kerül sor.Témavezet: Dr. Lrincz István124

Sohajda Zoltán dr. PhD hallgatóDE OEC SzemklinikaA TRANSPUPILLARIS TERMOTERÁPIA (TTT) ÉS RU-106BRACHYTERÁPIA KOMBINÁCIÓJA A RETINOBLASTOMAKEZELÉSÉBENCél: Szerzk ismertetik a transpupillaris termoterápia (TTT) és plaqueradioterápia együttes alkalmazásával sikeresen kezelt unilaterális, szoliterretinoblastomák (RB) kezelésével nyert tapasztalatokat.Módszer: Az 1999-2003 idszakban a DE OEC Szemklinikán 3 szoliter,unilaterális RB kezelésében új módszerként alkalmazták a TTT és Ru-106brachyterápia kombinációját. A TTT-t infravörös (810 nm) tartománybanmköd diódalézerrel végezték 4-6 hetes intervallumokban. A brachyterápiaRu-106 béta sugárzó izotópot tartalmazó applikátorokkal intaroperativantörtént. A betegeket 3 havonta kontrollálták.Eredmények: A kombinált terápia eredményeként a RB-s csomók teljesenregrediáltak. A tumor helyén minden esetben lapos heg maradt vissza. Amódszer eredményeként visussal rendelkez bulbus megtartása vált lehetvé.Kiegészít kezelésre nem volt szükség. Az átlagosan 34,6 hónapos követésiid alatt recidíva nem volt tapasztalható.Következtetés: A TTT plaque radioterápiával kombinálva a közepes nagyságúszoliter RB-k esetében eredményes kezelési mód lehet.Témavezet: Prof. Dr. Berta András, Dr. Damjanvich Judit125

Somodi Sándor dr. II. é. PhDDE OEC, Biofizikai És Sejtbiológiai IntézetA Kv1.3 K + CSATORNÁK INAKTIVÁCIÓJÁNAK PH-FÜGGVÁLTOZÁSA: A HIS399 SZEREPEA Kv1.3 csatornák a membrán depolarizációját követen kinyílnak,majd inaktiválódnak. Ezen csatornák inaktivációjáért a C-típusú inaktivációfelels. Az inaktiváció sebességét befolyásolja a csatornaalegység C-terminális részében lév aminosavak minsége (vad típusú Kv1.3 esetén aHis399), valamint az extracelluláris tér ionösszetétele. Munkánk során azextracelluláris pH, K + ionok és az ionersség hatását vizsgáltuk vad típusú ill.mutáns Kv1.3 csatornákon.A Kv1.3 csatornákat tranziens transzfekcióval fejeztük ki egy olyansejtvonalban (CTLL-2), mely endogén feszültségfügg ioncsatornákat nemtartalmaz. Az ionáramokat a patch-clamp technika teljes sejtkonfigurációjában mértük.A vad típusú csatornák esetén az extracelluláris pH csökkentése(pH e =5.5) szignifikánsan csökkentette az inaktiváció sebességét, azionersség növelése ugyanakkor gyorsította az inaktivációt alacsony pH-n(pH e =5.5). Az extracelluláris K + koncentráció növelése ([K + ] e =150 mM) azáram inaktivációját kétfázisúvát tette. Ekkor a pH vátoztatása (pH=5.5) nembefolyásolta az inaktivációs idállandókat. Az áram inaktivációjának pH=6.5és pH=5.5 mellett tapasztalt gyorsulását a gyorsabban inaktiválódókomponens súlyfaktorának növekedése okozza.Ezen eredményeinket egy, a csatorna extracelluláris szájadékaközelében lév káliumköthely telítettségének változásával magyarázhatjuk.A köthely telítettségét elssorban a His399 pH-függ protonációja, és azezáltal alacsony pH-n létrejött lokális pozitív töltés elektromos ertérnek aK + ionok póruson keresztüli áramlására kifejtett hatása befolyásolja.A kísérleteink alapján megalkotott modell helyességének ellenrzéséreolyan pontmutációkat hoztunk létre a 399-es helyzetben, amelyekmegváltoztatják a csatornapórusban a lokális elektromos erteret. A mutánscsatornákkal kapott eredmények a modell helyességét bizonyították.Témavezet: Dr. Panyi György126

Sperka Tamás PhD hallgatóDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetA MARHA LEUKÉMIA VÍRUS PROTEOLITIKUS ENZIMÉNEKJELLEMZÉSEA retrovírusok kódolnak egy proteolitikus enzimet (PR). Az enzimmködése nélkül a retrovírusok elvesztik fertzképességüket, ezért aproteináz gátlása terápiás érték lehet. Míg a HIV-1 PR specifitását márrészletesen jellemezték, és inhibitorait már terápiásan alkalmazzák, addiglényegesen kevesebb ismeretünk van a marha leukémia vírus (BLV)proteolitikus enzimének specifitásáról. Valamint a BLV-t több szempontbólis a HTLV modelljének tekintik.Összehasonlítottuk a HIV-1, a HTLV-1 és BLV proteinázokspecificitását olyan oligopeptid szubsztrátok felhasználásával, melyek egytermészetes hasítási hely szekvenciát, illetve abban aminosavcserékettartalmazó analógjaikat tartalmazták. A három enzim szubsztrátspecificitásaközött jelents különbségeket tapasztaltunk. A kapott eredmények tükrébenmegállapíthatjuk, hogy a BLV PR specificitása a HTLV-I proteinázétólszélesebb, esetenként a HIV-1 proteinázéhoz áll közelebb. A BLV PResetében szinte az összes zsebnél megfigyelhet valamilyen mértékhidrofilitás, mely tulajdonság a másik két enzimétl eltér. Ezen eltérések aHTLV-I proteinázzal szemben jelentkeznek markánsabban. A HIV-1 ésHTLV-1 proteolitikus enzimeknél megfigyelhet szelektivitás a BLVproteináznál kevésbé kifejezett. Az eredményeink arra is rámutatnak, hogynemcsak közvetlenül a hidrolizált kötés melleti aminosavak határozzák meg ahasítás specificitását, de a távolabbi aminosavaknak is lényeges szerepük vanebben a reakcióban. A három enzim specificitásának különbségét az enzimekmolekuláris modelljei alapján értelmeztük.Továbbá, a HIV-1 proteolitikus enzime felé mutató, mutáns BLVproteinázokat állítottunk el. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a szélesszubsztrát-specificitás ellenére a BLV proteináz érzékeny a mutációra.Vizsgálatainkat kiterjesztettük egyéb természetes hasítási helyekettartalmazó szubsztrátokra is.Témavezet: Dr. Tzsér József127

Szarvas Mariann PhD hallgatóDE OEC Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai IntézetTHROMBOGÉN FELSZÍN-VÉRTÉRFOGAT ARÁNY HATÁSA ADINAMIKUS THROMBOCYTA ADHÉZIÓRAThrombocyták áramlási körülmények közötti funkcióvizsgálatára többeszközt fejlesztettek ki, melyeket két f csoportba sorolnak. Az egyikcsoportot a párhuzamos lemez (PPPC) és a cs alakú áramlási kamrák, amásik csoportot a különböz kiképzés viszkométerek alkotják. Az utóbbiakf képviselje az ún. „cone and plate(let) analyzer” (CPSD) melyben egy kúpforog egy álló sík fölött, valamint a „Cuette viscometer”, mely a nagyáramlási sebesség indukálta thrombocyta aggregáció vizsgálatára alkalmas.Összehasonlítottuk PPPC-ben és CPSD-ben 1000 s -1 nyíró aránylétrehozásával, humán III. típusú kollagén felszínen létrejött thrombocytaadhéziót és a thrombusképzdést jellemz néhány paramétert. A thrombusképzdésszempontjából a két eszköz közötti lényeges eltérés az, hogy aPPPC-ben az adhezív felszín és az áramló vértérfogat aránya nagy (1:833),míg CPSD-ben ezek aránya sokkal kisebb (1:38). Az alkalmazott magasnyíróaránnyal jellemezhet áramlási körülmények között a normálthrombocyta adhézió és az elsdleges thrombocyta-dugó kialakulásábannélkülözhetetlen adhezív protein a VWF.Alvadásgátolt teljes vér esetén összehasonlítható, közel azonos felszínfedettségetmértünk a két kísérleti elrendezésben. A keletkezett thrombusokátlag alapterülete azonban kisebb CPSD-ben, de a képzdött thrombusokjobbra tolt magasság-eloszlás függvényt adnak. Mindemellett az áramlás elttés után mért thrombocytaszámok alapján kalkulált egyedi thrombocytaeltnés is és a vérben található VWF elhasználódása is duplája a PPPC-bentapasztaltnak. Mindkét eszköz esetén a jelzett VWF a thrombusok teljestérfogatában megtalálható, az intenzitás-maximuma CPSD-ben magasabboptikai szeletben van. A vérhez többletben adott VWF a felszínfedettségnekés a thrombusok átlag méretének növekedését okozta mindkét eszközben, bárkülönböz mértékben - a jelzett VWF maximum detektálhatósági magasságanagyobb mértékben ntt PPPC-ben.A két áramlási eszközben a thrombusképzdés hasonló morfológiájú, de athrombogén felszín-vértérfogat eltér aránya miatt PPPC-ben az adhéziódominál, míg CPSD-ben az aggregációs folyamatok is szerepet játszanak.Témavezet: Dr. Hársfalvi Jolán128

Szántó Attila dr. PhD hallgatóBiokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetMAGRECEPTOROK SZEREPE A MAKROFÁGOK AKTIVÁLÁSÁBANA makrofágok a szövetekben alakulnak ki a monocitákból és különféleküls szignál hatására aktiválódnak (patogének a Toll-like receptorokaktiválásán keresztül vagy citokinek által), majd ellátják feladatukat éseltávolítják a kórokozókat. Néhány éve leírtak egy alternatív makrofágaktiválási útvonalat is a klasszikus út mellett. A klasszikus aktiválás (pl. LPS,CpG) egy IFN-g, TNF-a függ szignálutat indít be, amely akut gyulladáshozvezet, antiproliferatív, antimikrobiális hatású és Th1 domináns immunválaszteredményez. Ezzel szemben az alternatív aktiválást IL4, IL13 indukálja ésgátló makrofágfunkciókat aktivál, mint a szöveti törmelék eltávolítása,sebgyógyulás és Th2 domináns immunválasz. Számos magreceptor játszikszerepet a makrofágok metabolikus és immunológiai funkcióiban és mintkorábban megmutattuk, a PPAR-gamma, LXR-alfa, RXR-alfa és RAR-alfamagas szinten kifejezdik ezekben a sejtekben.A PPAR-gamma és az LXR-alfa kifejezett indukciót mutat a monocitamakrofágátmenet során felvetve a lehetséget, hogy ennek valamilyenfunkcionális jelentsége lehet a makrofágban. Ezeket a szerepeket kívántukkarakterizálni aktivált makrofágokban. Primer humán monocitákat, egérperitoneális és csontvel eredet makrofágokat használtunk az aktiváltmakrofágok létrehozására. Elször meghatároztuk a sejtek magreceptormRNS profilját és azt találtuk, hogy a PPAR-gamma gyors indukciót mutataz alternatív aktiválás során és lecsökken a szintje a klasszikus aktiváláshatására. A PPAR-alfa és az LXR-alfa szintek emelkedtek a klasszikusaktiválás hatására, míg a RAR és RXR szintekben nem találtunk változást.Tanulmányozva a magreceptor célgének indukálhatóságát, azt találtuk, hogya PPAR-gamma csak az alternatívan aktivált sejtekben aktiválható. Egymegnövekedett retinoid válaszadókészség szintén kimutatható volt azalternatívan aktivált sejtekben.Ezek az adatok azt mutatják, hogy a PPAR-gamma és a retinoidszignálutak sokkal aktívabbak az alternatívan aktivált makrofágokban, amiarra utal, hogy ezek azok a sejtek, amiben kifejthetik hatásaikat. Valószín, amakrofág aktiváltsági állapota meghatározó jelentség a különfélemagreceptor útvonalak aktiválhatósága szempontjából.Témavezet: Dr. Nagy László129

Szántó Tímea II PhDDE OEC Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai IntézetDINAMIKUS ÉS SZTATIKUS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTTIMMOBILIZÁLT VWF-RA SPECIFIKUS FÁGOK HATÁSA ATHROMBOCYTA ADHÉZIÓRAAz Ib-alfa glikoproteinnek a VWF A1 doménjéhez való kötdése alegfontosabb kölcsönhatás, amely magas áramlási sebesség mellett athrombocyták thrombogén felszínhez való kötdését biztosítja. Feltételezik,hogy áramlás hatására a VWF konformációja megváltozik. „Phage display”könyvtárat alkalmazó in vitro szelekciós módszerrel az áramlás hatására amegváltozott konformációjú VWF-hoz kötd Ib-alfa glikoproteinköthelyeit próbáltuk feltárni.Sztatikus, illetve dinamikus körülmények között (4000 s -1 )immobilizált, tisztított humán VWF-on történt a fágszelekció lineáris hetesfágkönyvtárat alkalmazva, majd meghatároztuk a szelektált fágok hétaminosavának sorrendjét. A specifikus fágok funkcionális tesztelésérethrombocyta adhéziós vizsgálatokat végeztünk. Az adhéziós kísérletek soránsíkon forgó kúp kamrában nátrium-citráttal alvadásgátolt vért áramoltattunksztatikusan és dinamikusan (4000 s -1 ) immobilizált VWF, illetve humán IIItípusú kollagén felszínek fölött. Következ lépésként a sztatikus VWFspecifikus fágok hét aminosavas szintetikus peptidjének a thrombocyták és azelbb említett adhezív felszínek kölcsönhatásában, illetve a thrombocytaaggregációban betöltött szerepét kívántuk tisztázni.Eredményeink azt mutatják, hogy a 94 egyedi kolóniából választottnyolc sztatikus VWF specifikus fág mind a hét peptidje azonos szekvenciátmutatott, amely megtalálható az Ib-alfa glikoprotein macroglycopeptiddoménjében. A dinamikus VWF specifikus fágok peptid szekvenciáikülönböznek és az Ib-alfa glikoprotein N-terminális és macroglycopeptiddoménjeiben egyaránt megtalálhatók. A sztatikus VWF specifikus fágokkoncentráció függen kötdnek a sztatikusan immobilizált VWF felszínhez,míg a dinamikus VWF specifikus fágoknak ezen felszínhez való kötdésealig volt mérhet. Az összes specifikus fág csökkentette a thrombocytákhumán III típusú kollagén felszínhez való adhézióját. A sztatikus VWFspecifikus fágok aminosav szekvenciái alapján eredményeink igazolják amacroglycopeptid doménnek a thrombocyta adhézióban betöltött szerepét.Témavezet: Dr. Hársfalvi Jolán130

Szentesi Gergely PhD hallgatóDE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai TanszékÁRAMLÁSI CITOMÉTEREN MÉRT ADATOK KIÉRTÉKELÉSÉRESZOLGÁLÓ SZOFTVER FEJLESZTÉSE (FLEX)A membránalkotók molekuláris közelségének, proximitásviszonyainak tanulmányozására alkalmas módszer a Förster-félefluoreszcencia rezonancia energia transzfer (FRET). Intézetünkben dolgoztákki a módszer áramlási citometriás változatát. A mérés során nagy számú sejtvizsgálható, és sejtenként akár nyolc-tíz paraméter is mérhet, ami nagymennyiség adat feldolgozását jelenti. Az áramlási citometriás méreszközökszabványos adatfájl-formátummal rendelkeznek (FCS). Az energia transzfersejtenkénti meghatározására, valamint a mért paramétereken értelmezettösszefüggések sejtenkénti kiszámítására alkalmas szoftver kereskedelmiforgalomban nem kapható.Célunk volt az általunk korábban fejlesztett energia transzfer kiértékelszoftver (Flex) továbbfejlesztése. A fejlesztés jelenleg is tart, mely során aprogram új felhasználói felületet kap az áttekinthetbb és hatékonyabbértékelés elsegítésére.A szoftver képes az áramlási citometriás fájlok megnyitására, azadatok ábrázolására lineáris és logaritmikus skálán, valamint az adatokkülönböz szín kapukkal történ szelektálására. A programot kibvítettükegy egyenletszerkeszt modullal. Ennek segítségével a felhasználódefiniálhat egyenleteket és összefüggéseket a sejteken mért paraméterekre,melyet a szoftver futás-idben elemez és számol. A definiált egyenleteksejtenként számított értéke ugyancsak megjeleníthet a fent leírt grafikonokformájában, valamint a kapuzás is elvégezhet rajtuk. A szoftverben definiáltstatisztikákat bvítjük a szélesebb kör felhasználói igények kielégítésecéljából.Témavezetk: Dr. Jenei Attila, Dr. Mátyus László131

Székvölgyi Lóránt II. PhDDE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet11q23 MLL-bcr: HUROK MÉRET KROMATIN FRAGMENTÁCIÓVIZSGÁLATA EGY REKOMBINOGÉN LÓKUSZONMai tudásunk szerint a magasabbrend kromatinszerkezet alapvetjellemzje a DNS sejtmag mátrixhoz történ kihorgonyzása. A hurkokbaszervezd strukturális/funkcionális domének kimutathatóak a kromatinegységét megbontó kezelésekkel (detergensek, extenzív proteolízis), amely ahurkok méretével megegyez ~50-300 kb-os fragmentumok tömegesmegjelenését idézik el.Kísérleteink többségét egy nevezetes fragilis hely, a Mixed LineageLeukemia (MLL) lókusz (11q23) környezetében végeztük a gén töréspontklaszterrégióján (MLL-bcr). Konformációs számításokkal történ analízisükszerint a töréspontok (a) GC-gazdag szekvenciák, illetve (b) nagyvalószínséggel rendezdhetnek speciális másodlagos-struktúrákba. Ezenmegállapításokat egy speciális in vitro assay-vel teszteltük, amelyben azMLL-bcr-t hordozó plazmidot (pMEP4-MLL-bcr) nem-apoptotikus sejtekblizolált sejtmag- illetve citoszol-extraktum jelenlétében hasítottuk. A módszertnormál és az ún. korai apoptotikus sejtek kromatinjára is kiterjesztve célultztük ki az egyszálú DNS szakaszok, egyszál és dupla-szál törések in situkimutatását, illetve ezek egymáshoz való elhelyezkedésének ameghatározását nukleotida pontosságú térképezéssel. Céljainkat S1-nukleázemésztéssel, illetve lineáris PCR-al kombinált KMnO 4 /piperidin footprintingel,valamint egy speciális in gel-alapú PCR-al valósítottuk meg. A dupla-száltörésekben manifesztálódó fragilitást a keletkez fragmentek gélszeletekbl,PCR-ral történ detektálásával vizsgáltuk.Kísérleteink alapján az MLL-bcr preferenciális, a hurok méretfragmentáció során történ nem-random hasadását állapíthatjuk meg. Ez afragilitás a magasabbrend kromatinszerkezet hurok-szint szervezdésévelhozható összefüggésbe, mivel nem(csak) az apoptotikus program részeként,hanem az életképes, nem-apoptotikus sejtek kromatinjában is lejátszódik.Témavezet: Dr. Szabó Gábor132

Széles Lajos I. évf. PhD hallgatóDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetPPAR MAGRECEPTOR IZOTÍPUSOK CÉLGÉNJEINEK AZONOSÍTÁSAAFFYMETRIX MICROARRAY TECHNIKA SEGÍTSÉGÉVELA PPAR-ok (Peroxisome proliferator-activated receptor: alfa, gammaés delta izotípusok) a magreceptorok közé tartoznak. Mindhárom PPARizotípus a Retinoid X Receptorral (RXR) alkot heterodimert, és azonosválaszadó elemhez kapcsolódik (DR1), közvetlenül a DNS-hez. Célgénjeiktranszkripcióját ligand-kötés függvényében képesek szabályozni. Jelentskülönbségek ismertek az izotípusok szöveti elfordulása, ligandjaikaffinitása, valamint az izotípusok szabályozása alatt álló útvonalak éscélgének tekintetében.Munkánk során két alapvet kérdés merült fel: (1.) hogyan lehetséges,hogy ugyanazt a válaszadó elemet köt izotípusok eltér géneketszabályoznak, (2.) egy adott sejttípusra nézve hány gént szabályoz egy-egyizotípus és ezek mennyire fednek át egymással. Kísérleteinkkel apontosabban megválaszolható második kérdésre kerestünk választ.A vizsgálatunkhoz 2 izotípust választottunk ki: a PPAR gammát ésPPAR deltát. MonoMac6 monocyta sejtvonalat 16 órán keresztül kezeltünkizotípus specifikus ligandokkal (PPARg: Rosiglitazone 10 -6 M, PPARd:GW501516 10 -6 M). A sejtekbl izolált RNS-t az EMBL heidelbergilabortóriumába küldtük, ahol azokat Affymetrix HG-U133 chipekrehibridizálták. A visszaérkezett adatokat Microarray Suite és GeneSpringprogramokkal dolgoztuk fel.Vizsgálataink éredményeképp megállapítottuk, hogy PPARg agonistahatására 269 gén, míg PPARd agonista alkalmazásával 227 géntranszkripciója fokozódott jelentsen (a kontrollhoz képest legalább 2x-ére),ezek közül 104 olyan gént találtunk, melyeket a két izotípus közösenszabályozott. Izotípus specifikusnak bizonyultak olyan gének, melyekszerepet játszanak pl. a következ folyamatokban: lipid efflux, zsírsavoxidáció (PPARdelta) illeteve lipid abszorpció, komplex lipidek szintézise,lipid raktározás (PPARgamma). Az eredményeket felhasználva elkezdtüknéhány olyan gén vizsgálatát, melyet eddig nem írtak el PPAR célgénként.Témavezet: Dr. Nagy László133

Szilágyi Szabolcs dr. PhD III.DE OEC Kardiológiai Intézet, Klinikai Fiziológiai TanszékA MYOMESIN MYOCARDIÁLIS KONTRAKTILITÁSBAN JÁTSZOTTSZEREPÉNEK VIZSGÁLATAA 185 kD-os myomesin az M-vonal konstitutív fehérjéje. Jelents szerepettölt be a szarkomerek rendezettségének kialakításában, emellett a vastag éselasztikus filamentumok közti összeköt szerepe is valószínsíthet. Amyomesin myocardiális kontrakcióra gyakorolt hatása azonban részleteibenmég nem tisztázott.Korábbi vizsgálatok (Auerbach et al., 1999) eredményei azt mutatták, hogy amyomesin második (My2) doménje a molekula M-vonalba történbeilleszkedésében meghatározó jelentség. Kísérleteinkben a My2 doméntfelntt patkányok myocytáiban expresszáltuk, majd vizsgáltuk a sejtekkontraktilis jellemzit.A My2 domén GFP-vel fúzionált génjének cDNS-ét 5-ös típusú adenovírusfelhasználásával transzfektáltuk a szívizomsejtekbe. A konstruktot elszörprimer myocyta kultúrában teszteltük. A fúziós protein expressziójátfluoreszcens mikroszkópiával megjeleníthet éles, keskeny, zöldharántcsíkolat jelezte. Ezt követen a vírust közvetlenül a bal kamra szabadfalába injektáltuk, majd három nappal késbb a szíveket eltávolítottuk, asejteket enzimatikus úton izoláltuk. A My2-t expresszáló sejteket ugyanazonszív azonos területérl származó kontroll sejtekkel vetettük össze. Azexcitációs-kontrakciós kapcsolat paramétereit (Ca2+ tranziens, sejtrövidülés)intakt sejteken mértük. E paraméterek értékei a fluoreszcenciát mutató,valamint a kontroll csoportban nem különböztek (p

Szíjgyártó Zsolt III. éves PhD hallgatóDebreceni Egyetem OEC, Orvosi Vegytani IntézetPROTEIN KINÁZOK ÉS FOSZFATÁZOK SZEREPE AZ OXIDATÍVSTRESSZNEK KITETT KONDROGENIKUS SEJTEK JELÁTVITELIFOLYAMATAIBAN IN VITROA mozgásszervi megbetegedések hátterében igen gyakran az ízületifelszíneket borító hialinporc szerkezetének megváltozása, pusztulása áll. Aporc elváltozásai az esetek dönt többségében gyulladásos kórképekbenalakul ki, amikor jelents oxidatív stressz éri az ízületek alkotó elemeit.Számos protein kináz és foszfatáz fontos szerepet játszik a kondrogenezissorán. A kondrogenikus sejtek proliferációs képességét részben a mitogénaktivált protein kinázok közé tartozó Erk-1/2 és a különböz protein kináz C(PKC) izoenzimek szabályozzák. Kísérleteink során csirkeembriókvégtagtelepeibl izolált mezenchimális sejtekbl létrehozott porcosodó highdensitykultúrákban tanulmányoztuk az in vitro porcdifferenciációszabályozásában résztvev Ser/Thr-specifikus foszforilációs folyamatokat.Megfigyeléseink szerint az oxidatív stressz (1 mM hidrogén-peroxid 30percig a tenyésztés 3. napján) gátolta a porcdifferenciációt, ami nem a cAMPfüggprotein kináz (PKA) jelátviteli út gátlásának tulajdonítható, mivel ahidrogén-peroxid kezelés fokozta a PKA aktivitását. A protein foszfatáz 2Aenzimet gátló okadainsav részben kivédi az oxidatív stressz okoztakondrogenezis-gátlást, ezért feltehetleg eddig még nem azonosított fehérjékSer/Thr foszforilációjának a csökkenése vezethet a porcdifferenciációlefékezéséhez. Ezen fehérjék potenciális kináza lehet a fokozottan aktívPKCµ. További megfigyelésünk volt az is, hogy az Erk gátlásasejtpermeábilis inhibitorral (PD098059) szintén fokozza a kondrogenezist, azoxidatív stresszen átesett sejtekben az Erk fokozott Tyr-foszforilációja voltdetektálható. Ezért feltételezzük, hogy a hidrogén-peroxid kezeléskondrogenezis gátlásáért részben az Erk aktivációja felels. Ezt alátámasztjaaz is, hogy a PD-kezelés az oxidatív stressz esetén is szignifikánsan fokozta aporcképzdést. A hidrogén-peroxid kezelés jelentsen csökkenti akalcineurin (protein foszfatáz 2B) aktivitását is. További megfigyelésünkvolt, hogy a kalcineurinra sepcifikus ciklosporin-A kezelés szintén gátolta akondrogenézist. Eredményeink arra mutatnak rá, hogy a célfehérjékfoszforilációs állapotának változásában a protein foszfatázok a kinázokkalegyenrangú szerepet játszhatnak.Témavezet: Dr. Gergely Pál135

Szokol Karolina PhD hallgatóDE OEC, Anatómiai, Szövet- és Fejldéstani IntézetGERINCVELI VII-ES LAMINABELI NEURONOK GÁTLÓBEMENETEINEK MODULÁCIÓJA NK-1 RECEPTOR ÁLTALRégóta ismert tény, hogy a P-anyag (SP), ami a tachikininek közétartozik, fontos szerepet játszik nocicepcióban. Hatását legnagyobb affinitássalNK-1 receptoron (NK-1R) keresztül fejti ki. Elz vizsgálataink soránkimutattunk NK-1R-kat a VII-, VIII- és X-laminabeli neuronok sejtestén ésproximális dendritjein is. Az a megfigyelésünk, mi szerint SP applikációhatására a VII-es laminabeli sejtek serkent bemeneteinek száma megn aztmutatja, hogy ezen neuronok nemcsak expresszálják az NK-1R-t, hanembemenetet kapnak más NK-1R-t expresszáló idegsejtektl. Továbbá néhányesetben a SP-applikáció alatt a neuronok passzív és aktívmembránparamétereiben is változásokat figyeltünk meg.Jelenlegi vizsgálataink során arra szerettünk volna választ kapni, vajon aVII-es lamina interneuronjainak gátló bemeneteire is hatással van-e a SP,továbbá lokalizálni szerettük volna az NK-1R-t expresszáló, VII-laminasejtjeihez képest preszinaptikusan elhejezked neuronokat.A kérdés megválaszolása érdekében fiatal (P8-12) Wistar patkányokgerincveljébl 300µm vastag in vivo szeletpreparátumokat készítettünk ésteljes sejtes patch-clamp méréseket végeztünk. Összesen 49 sejtet vizsgáltunk,ebbl 9 esetben a hátsó szarvat (lamina I-IV) eltávolítottuk. Ezután a szeleteketfixáltuk és a biocytint vizualizáltuk.A SP és a [Sar9,Met(O2)11]-SP, egy potens, szelektív NK-1R agonistaapplikációjának hatására minden esetben megnövekedett a GABA A receptormediáltgyors IPSP-k frekvenciája. Ezt a hatást a SR140333, NK-1Rantagonista részlegesen blokkolta.Eredményeink alapján elmondható, hogy az intermedier szürkeállományneuronjainak gátló bemeneteire is hatással van a SP. Azokban az esetekben,amikor a hátsó szarvat eltávolítottuk, a SP applikáció csak az esetek 30%-banés jóval kisebb mértékben fokozta a gátló bemenetek számát. Ez azt sugallja,hogy a VII-es lamina neuronjaira érkez, gyors GABAerg szinaptikus gátlástadó neuronok egyik f csoportja SP-érzékeny és a hátsó szarvba lokalizálható.Témavezet: Prof. Dr. Antal Miklós, Dr. Szcs Péter136

Tar Krisztina PhD hallgatóDE OEC, Orvosi Vegytani IntézetPROTEIN FOSZFATÁZ 2A SZEREPE ENDOTHEL SEJTEKCITOSZKELETONJÁNAK ÚJRARENDEZDÉSÉBENKorábbi kísérleteinkben kimutattuk, hogy a protein foszfatáz 2A (PP2A)aktivitásának gátlása jelentsen megnöveli a nokodazolnak- egymikrotubulus (MT) inhibitor- hatását a sejtek közötti (intercelluláris) résekmegnövekedésével, ami a PP2A részvételére utal az endothel sejtekmikrotubulus-mediált barrier funkció szabályozásában és a citoszkeletonújrarendezdésében. Ahhoz, hogy a PP2A pontos szerepét tisztázhassuk azendotheliumban, a PP2A katalitikus (C) és regulátor (A) alegységeinekkódoló szekvenciáit emls expressziós vektorokba szubklónoztuk és akonstruktokkal human tüd artéria endothel sejteket (HPAEC)transzfektáltunk és overexpresszáltuk a PP2A alegységeit.Immunfluoreszcens kísérletekkel kimutattuk, hogy a két alegység együttesexpressziója az endothel sejtek kortikális aktinjának feldúsulásához és astresszfilamentumok eltünéséhez vezet. Akár a C alegység, akár a C és az Aalegység együttes expressziója jelentsen mérsékli/megszünteti a nokodazol(0.5 M) mikrotubulust destabilizáló hatását, amibl a PP2A mikrotubulárisrendszert véd szerepére következtethetünk. A PP2A gátlása 5 nMokadainsavval megszünteti az overexpresszált alegységek endothel sejtcitoszkeletonra kifejtett hatását, jelezve a PP2A aktivitásának szerepét azendothel sejtek citoszkeleton szerkezetének szabályozásában.Endothel sejtek fertzése PP2A adenovirus konstruktokkal szintén jelentsengyengíti a nokodazol transzendothel elektromos rezisztenciára kifejtetthatását, jelezve a PP2A közvetlen szerepét az endothel sejtek mikrotubulusmediáltpermeabilitásváltozásában.A következkben megvizsgáltuk a PP2A overexpresszió hatását, egy a PP2Afeltételezett citoszkeletális szubsztrátjának, a HSP-27-nek a foszforiláltságiállapotára, ami foszforilált formában elsegiti az aktin polimerizációt in vitro.Western blot vizsgálat és immunfluoreszcens kísérleteink igazolják, hogy aPP2A overexpressziója jelentsen csökkenti a nokodazol által kiváltott HSP-27 foszforilációt, ami elz eredményeinkkel összhangban szintén a PP2Acitoszkeletont véd szerepére utal. Összességében ezek az adatok a PP2Aközvetlen részvételére utalnak a endothel sejtek citoszkeleton szerkezeténekés permeabilitásának szabályozásában.Témavezet: Csortos Csilla137

Tállai Béla dr. PhD hallgatóDebreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum,Urológiai KlinikaGYERMEKKORBAN VÉGZETT ENDOUROLÓGIAIBEAVATKOZÁSAINKRÓLBEVEZETÉS: Szerz a Debreceni Urológiai Klinikán 1995. és 2003.decembere között gyermekkorban végzett endourológiai beavatkozásokeredményeirl számol be. A percutan nephrolithotomia (PCNL),endopyelotomia (EPT) és ureteroscopos (URS) keltávolítás során szerzetttapasztalatokat foglalja össze.BETEGEK ÉS MÓDSZER: Az elmúlt 8 év során 70 gyermekben történtPCNL, 39 esetben EPT és 7 betegben URS. A legfiatalabb beteg 3, alegidsebb 17 éves volt a mtét idején. A beavatkozásokat általánosérzéstelenítésben végezték. A PCNL és EPT 26F vastagságú merevnephroscop, az URS 8F semirigid ureteroscop segítségével történt.Endopyelotomia során a szk pyeloureteralis-határt hideg, acél késsel,dorsolateralis irányban vágták át.EREDMÉNYEK: Percutan-, valamint ureteroscopos keltávolítás soránminden esetben kmentességet értek el. Ugyanazon k miatt kiegészítbeavatkozásra nem volt szükség. Recidivát cystin k esetében észleltek.Endopyelotomia sikerrátája 89%-nak bizonyult.KONKLÚZIÓ: A PCNL, EPT, és URS eredményesen végezet, minimálisaninvazív beavatkozások nem csak felntt- de gyermekkorban is.Témavezet: Prof. Dr Tóth Csaba138

Tárkányi Ilona III. PhDDE OEC, Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetALL-TRANSZ-RETINSAV (ATRA) ÉS ARZÉN-TRIOXID (ATO)KOMBINÁCIÓS KEZELÉS HATÁSA ACUT PROMYELOCYTÁSLEUKEMIA SEJTEK TELOMERÁZ EXPRESSZIÓJÁRAA tumorok képzdésének egyik kulcslépése az immortalitáskialakulása, melyért a daganatok többségében a telomeráz a felels. Ezenribonukleoprotein enzimaktivitása jó korrelációt mutat a katalitikus alegység(hTERT) jelenlétével, így mai ismereteink szerint szabályozása dönten ahTERT-expresszió szintjén történik. Ismert, hogy az akut promyelocytásleukemia terápiájában használt all-transz-retinsav (ATRA) differenciációindukálóhatásától függetlenül is képes csökkenteni a telomeráz-expressziót,így a kombinációs terápiák elnye e szempont alapján is figyelmet érdemel.Kísérleteinkben az ATRA és az As 2 O 3 szinergizmusárakoncentráltunk. Mivel a két farmakon kombinációjának hatása a PML-RARafúziós fehérje szintjén ismert, ezért vizsgálatainkat mutáns PML-RARa-texpresszáló sejteken (NB4-R2 promyelocytás leukemia) végeztük, melyen azATRA nem okoz telomer-hossz rövidülést. A kezelések hatásának követésérea hTERT-expressziót (real-time qPCR), a telomeráz enzim mennyiségét(Western-blot) és aktivitását (TRAP-assay) mértük. A celluláris hatásokat aproliferáció, morfológia és átlagos telomer-hossz vizsgálatával detektáltuk.Eredményeink szerint a ketts kezelést kapott kultúrában megntt a pusztulósejtek aránya, lecsökkent a telomeráz katalitikus alegységének mRNS-szintje,mely a fehérje-mennyiség és enzimaktivitás csökkenését eredményezte. Atelomeráz-aktivitás csökkenésének sejtélettanilag is szignifikáns mértékét atelomer-hossz rövidülése is igazolta. Nem várt módon tapasztaltuk azonban,hogy a kombinációs kezelést kapott kultúráink egy id múlva visszaállítottáka telomeráz aktivitásukat, melynek hátterében a hTERT re-expressziója voltmérhet, így a telomerek progresszív rövidülése megállt, és a sejtpopuláció ateljes pusztulástól megmenekült.További kutatásainkat elssorban a szinergizmus molekuláris hátterére,a telomeráz aktivitás helyreállásának mechanizmusára kívánjuk fókuszálni,illetve vizsgálni szándékozzuk az ATRA más típusú telomeráz inhibitorokkalvaló kombinációjának lehetségét is.Témavezet: Dr. Aradi János, Dr. Evelyne Segal-Bendirdjian139

Tóth Beáta PhD hallgatóDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetRETINOIDOK INDUKÁLJÁK A FAS LIGAND SEJTFELSZÍNIMEGJELENÉSÉT T SEJTEKBEN, MELYNEK SZABÁLYZÁSÁBANRAR ÉS NUR77 JÁTSZIK SZEREPETA CD4 + egér T sejt hibridóma, IP-12-7, T sejt receptor (TCR) stimulációhatására apoptózisba léphet Fas/FasL interakción keresztül. A FasLsejtfelszínre helyezdésében a nur77 transzkripciós faktornak is szerepe van.Kísérleteim során az RAR receptorhoz kötd retinoidok hatását vizsgáltamIP-12-7 sejtvonalon, amelyekrl ismert volt, hogy expresszálnak RAR ésRARreceptort. Kimutattuk, hogy IP-12-7 T sejtekben az RAR agonisták anur77 expresszióját és a FasL sejtfelszíni megjelenését indukálják. Ennekellenére apoptózist csak két szerkezetileg hasonló, szintetikus RARagonista (CD437, CD2325) váltott ki. Ez részben azzal volt magyarázható,hogy ez a két vegyület felérzékenyítette a T sejteket a Fas receptorral indítottapoptotikus útvonalra, míg a természetes reténsavak és egyéb RARagonisták nem. Adataink arra utalnak, hogy betegek retinoidokkal történkezelése kiválthat Fas függ sejtelhalást Fas érzékeny sejtekben aktivált FasLhordozó sejtek keletkezése révén.Témavezet: Szondy Zsuzsa140

Tóth Enik dr. PhD hallgatóDE OEC SzemklinikaHLA TIPIZÁLÁS A DEBRECENI CORNEA BANKBANBevezetés: A HLA antigének szerepe a szervátültetésekben nem kérdéses, acornea-transzplantáció esetében azonban nincs egyértelmen egységesálláspont. A fejlett mtéti technika, az alkalmazott immunszuppresszívterápia és a minségi cornea-konzerválás ellenére a transzplantátum idnkéntelszürkül, kilökdik. Ennek hátterében jelents immunológiai folyamatok isállnak. Amennyiben a cornea erezett, vagy megelzen rejectio volttapasztalható, azaz a beteget a magas rizikójú (high-risk) csoportba soroljuk,a kilökdés veszélye nagyobb (75%). Ezen esetekben a donor és a recipiensHLA antigénjeinek egyezése nagymértékben elsegíti a sikeres beavatkozást.Célkitzés: Adott mérték HLA egyezés transzplantátumokra kifejtetthatásának vizsgálata.Betegek és módszer: 38, fként a magas rizikójú csoportba tartozó betegetvizsgáltunk. A HLA-A,-B,-C antigének meghatározását szerológiaimódszerrel végeztük, Terasaki-féle lymphcytotoxicitási mikrotesztethasználva. A HLA-DR antigéneket genetikai, PCR DNS-SSP technikávalhatároztuk meg. Ismert HLA típusú corneát 16 betegnek ültettünk be (nemieloszlás: 12 n, 4 ffi; átlagéletkor: 56,97±20 év, diagnózis: leucomavascularisata corneae, rekeratoplastica). A folyamatos utánkövetés alattvizsgáltuk a betegek visusát, szemnyomását, feltüntetve az alkalmazottterápiát.Eredmények: 4 antigén egyezése mellett 2 beültetés történt, 3 antigénegyezése 1, 2 antigén 5, 1 antigén egyezés 6 beteg esetében történt, további 2betegnél csak a minor antigének között volt egyezés. Átlagosan 394 nappal amtétet követen 6 esetben kellett immunszuppresszív terápiátalkalmaznunk, melybl 2 esetben a szaruhártya kilökdését nem tudtukmegakadályozni, a többi transzplantátum átlátszó.Következtetés: A HLA rendszer extrém polimorfizmusa miatt az azonos vagyközel azonos szövet beültetésének valószínsége csekély volt. A fentrészletezett vizsgálómódszer alapján a tipizált beteg ismert antigenitásúcorneát kapott. Esetleges kilökdés esetén ilyen HLA típusú corneát már nemkaphat, ezzel meg tudjuk akadályozni a hiperakut rejectio kialakulását.Témavezet: Dr. Módis László141

Tóth István Balázs PhD I.DE OEC, Élettani IntézetA PURINERG RECEPTOR-MEDIÁLT KALCIUMVÁLASZVIZSGÁLATA KÜLÖNFÉLE PROTEIN KINÁZ C IZOENZIMEKETOVEREXPRESSZÁLÓ C2C12 IZOMSEJTEKENLaboratóriumunkban korábban kimutattuk, hogy C2C12 egérvázizomsejteken bizonyos protein kináz C (PKC) izoenzimekoverexpressziója megváltoztatja a differenciálódás és proliferációfolyamatait. Jelen kísérleteinkben azt vizsgáltuk, hogy befolyásolja-e az P2purinoreceptorok aktiválódása során kialakuló kalciumjelek tulajdonságait aPKC izoenzimek overexpressziója.Fura-2 fluoreszcens festékkel feltöltött kontroll, valamint PKC, , , és izoformákat overexpresszáló C2C12 sejteken vizsgáltuk a nyugalmiintracelluláris kalciumkoncentrációt ([Ca 2+ ] i ) valamint 180 µM ATP hatásárakialakuló [Ca 2+ ] i -tranziensek alábbi paramétereit: amplitúdó,félértékszélesség, latencia, a felszálló szár meredeksége, valamint a leszállószárra illesztett exponenciális görbe idállandója.Megállapítottuk, hogy kontroll C2C12 sejtek, valamint a PKC, és izoformákat kifejez sejtek közelítleg egyforma arányban (95%), míg aPKC és klónok kevésbé (65 illetve 58%) válaszoltak az ATP-re.Kimutattuk azt is, hogy, a kontrollhoz viszonyítva, a PKCoverexpresszorokon az ATP-indukált [Ca 2+ ] i -tranziensek szignifikánsannagyobb amplitúdóval, meredekebb felszálló szárral, nagyobbfélértékszélességgel, meredekebb leszálló szárral és rövidebb latenciávalbírtak. Bebizonyosodott az is, hogy PKC, , és klónok esetében az ATPáltal kiváltott válaszok paramétereinek egy része a PKC esetébentapasztaltakhoz hasonlóan alakult. A PKC klónokkal szöges ellentétben, aPKC-t overexpresszáló sejtek esetében ezen eltérések egyikét sem tudtukkimutatni, st, bizonyos paraméterekben a PKC és a PKC klónok közötttapasztalt különbség nagyobb mérték volt, mint a kontroll és a PKC között.Így a kalcium tranziensek tekintetében a PKC és a PKC klónok egymásellenpontjaként jellemezhetek.Kapott eredményeink párhuzamba állíthatók a PKC izoenzimekoverexpressziójának differenciálódásra és proliferációra gyakorolt hatásával;azaz, a nagyobb és meredekebb [Ca 2+ ] i -tranzienssel jellemezhet PKC(hasonlóan a PKC, és ) overexpressziója a differenciálódás, míg a [Ca 2+ ] i -tranziensek tekintetében ellenpontjaként jellemezhet PKC a proliferációirányába befolyásolja a C2C12 izomsejtek fejldését.Témavezet: Dr. Bíró Tamás142

Tóth Judit II. PhDDE OEC Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai IntézetA THROMBOCYTA ADHÉZIÓ VIZSGÁLATA BETA-2-GLYCOPROTEIN I JELENLÉTÉBENA beta-2-glycoprotein I (beta-2-GPI) és az ellene termeldautoantitestek központi szerepet játszanak az antiphospholipid syndromapathogenesisében. A beta-2-GPI egy ersen glikozilált fehérje, amely 200mg/L koncentrációban van jelen a plazmában és a negatív töltés foszfolipidfelszínekhez kötdik. Az egyik legvalószínbb hipotézis szerintantiphosholipid syndromában az anti-beta-2-GPI a beta-2-GPI-gyelimmunkomplexet képezve az Fcgamma RIIa-n keresztül thrombocytaaktivációhoz és fokozott thrombusképzdéshez vezet.Vizsgálataink során a beta-2-GPI-nek a thrombocyták és a különbözthrombogen felszínek kölcsönhatásában betöltött szerepét kívántuktanulmányozni primer antiphospholipid syndromás betegek és egészségesegyének esetén.Kísérleteinket síkon forgó kúp adhéziós kamrában végeztük, amelyneksorán nátrium-citráttal alvadásgátolt vért áramoltattunk beta-2-GPI-gyelfedett, illetve nem fedett humán köldökvéna endothel mátrix, von Willebrandfaktor, humán III. típusú kollagén és fibrinogén felszínek fölött. Az adhéziótüres lemezen, albuminnal, illetve beta-2-GPI-gyel fedett lemezeken ismegvizsgáltuk.A humán köldökvéna endothel mátrix, a von Willebrand faktor, ahumán III. típusú kollagén és a fibrinogén felszínekhez kötött beta-2-GPIsem a betegek, sem a kontrollok thrombocyta adhéziójának mértékét nembefolyásolta. Az üres lemezen megfigyelhet thrombocyta adhéziót mind azalbuminnal, mind a beta-2-GPI-gyel történ fedés jelents mértékben gátolta.Eredményeink alapján valószínsíthet, hogy az adhezív felszínekhezkötött beta-2-GPI nincs hatással a thrombocyta adhézióra.Témavezetk: Prof. Dr. Muszbek László, Prof. Dr. Szegedi Gyula és Dr.Hársfalvi Jolán143

Törcsik Dániel dr. I. éves PhD hallgatóDE OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetMYCOBACTERIUM BOVIS BACILLUS CALMETTE-GUÉRIN (BCG)INDUKÁLT MAKROFÁGOK SZTEROID MAGRECEPTOREXPRESSZIÓJÁNAK VIZSGÁLATAA makrofágoknak központi szerepük van az immunrendszerkórokozókkal szembeni védekezésében. A Mycobacterium, mintintracelluláris kórokozó, sejten belüli életben maradásában és ígypatogenitásának megrzésében fontos szerepet játszik a sejtek magaskoleszterin tartalma, mivel a koleszterin a hozzá kapcsolódó gátló fehérjékenkeresztül a fagoszómák fagolizoszómákká történ átalakulásátmegakadályozza. A szteroid magreceptorok számos tagja, úgymint aPeroxisome Proliferation Activated Receptor gamma és delta (PPARg és d)valamint a Liver X Receptor alfa (LXRa), a makrofágok által közvetítettgyulladásos folyamatokban, valamint a sejten belüli lipid metabolizmusban,az általuk aktivált útvonalakon keresztül fontos szabályozó szerepet tölt be.Kísérleteinkben arra kerestük a választ, hogy milyen kapcsolat van aMycobacterium által aktivált Toll Like Receptor 2 (TLR2) útvonal valamintaz immunválaszban szerepet játszó magreceptorok között.Vizsgálatainkat emberi perifériás vérbl CD14 felszíni antigén alapjánszeparált monocitákon valamint egérbl nyert peritoneális makrofágokonvégeztük. Stimuláló ágensként BCG-t használtunk, melynek a magreceptorgénekexpressziójára kifejtett hatását a koncentráció és az id függvényébenRT-Q-PCR módszerrel vizsgáltuk.Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a BCG kezelés a PPARg ésa PPARd magreceptorok expresszióját nem befolyásolja, de az LXRamagreceptor mRNS szintjének növekedését megakadályozza. Ez a gátló hatásaz LXRa (a zsíranyagcserében és a koleszterol sejtekbl való kijuttatásábanfontos szerepet játszó) célgénjei közül az Apolipoprotein E és az SterolResponse Element Binding Protein 1c kifejezdésében is megjelenik, de nemérinti az ATP-binding cassette transporter A1 gén expresszióját.Eredményeink valószínsitik az LXRa magreceptor szerepét amakrofágok BCG fertzésre adott válaszában, valamint felvetik az LXRaligandok esetleges protektív hatását a Mycobacterium fertzésekkel szemben.Témavezet: Dr. Nagy László144

Tsorbatzoglou Alexis dr. PhD hallgatóDE OEC SzemklinikaA SULCUS LACUNARISOK VIZSGÁLATA EGÉSZSÉGESEKEN ÉSKERATOCONJUNCTIVITIS SICCÁS BETEGEKENBevezetésA conjunctiva retrakciójának megítélésére a leggyakrabban alkalmazottmódszer az alsó áthajlás és az esetleg fennálló symblepharon vizsgálata.Ez nem eléggé precíz eljárás, ezért Murube kidolgozott egy új vizsgálatimetódust. Munkánk célja a Murube módszer alkalmazhatóságánakvizsgálata volt egészségeseken és keratoconjunctivitis siccás betegeken.Betegek és módszerA vizsgálat során a könnyfilmet fluoreszceinnel megfestjük, így a belsszemzugban 3 red rajzolódik ki, ezeket nevezzük sulcus lacunarisoknak.Medial fell lataral felé haladva ezek a redk a következk: 1/ dermocaruncuralissulcus, 2/ plico-caruncuralis sulcus, 3/ plico-bulbaris sulcus.Az eljárás során ezen redknek a bulbus abdukciójára bekövetkezváltozását értékeljük. Munkánk során 76 normális és 90keratoconjunctivitis siccás szemet vizsgáltunk meg. Az átlagéletkor 42,6év volt. A kapott eredmények statisztikai elemzése során többféle módszertalkalmaztunk (kétmintás t próba, chi square és Mann-Whitney teszt).EredményekVizsgálataink során azt tapasztalatuk, hogy egészségeseken éskeratoconjunctivitis siccás betegeken is a kor elrehaladtával hamarabbeltnik a plico-bulbaris red. Megfigyeltük, hogy a siccás betegekenszignifikánsan többször tnik el a plico-bulbaris és a plico-caruncularissulcusok alsó része, mint egészségeseken. A 40 éves kor alattiegészségeseket és siccás betegeket összehasonlítva azt találtuk, hogy aplico-caruncularis red alsó és fels része illetve a plico-bulbaris sulcusalsó része szignifikánsan hamarabb tnik el a beteg csoportban.MegbeszélésEredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a sulcus lacunarisokeltnése szempontjából fiatalok esetén összevethetk az egészségesek és akeratoconjunctivitis siccás betegek. A 40 éves kor alattiak conjunctivazsugorodásának mértéke megállapítható a vizsgált módszerrel,idsebbeken azonban a köthártya korral járó változásai következtében aredk vizsgálata önmagában nem tnik elégségesnek annak megítélésére.Témavezet: Prof. Dr. Berta András145

Ujlaky-Nagy László II. é. PhD hallgatóDEOEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetPDGF RECEPTOROK SEJTFELSZÍNI SZERVEZDÉSEGLIOBLASZTÓMA SEJTEKENA PDGF és tirozinkináz aktivitású receptorai fontos szerepet töltenekbe a központi idegrendszer glia eredet daganatainak proliferációjában.Jelátvitelük során glioblasztóma sejtekben jellegzetes tirozin foszforilációs éskalcium válaszok alakulnak ki. A lipid raftok glikoszfingolipideket,koleszterint, GPI-kötött fehérjéket, és intracelluláris jelátviv molekulákatnagy számban tartalmazó speciális membrán mikrodomének. Munkánk sorána PDGF receptorok és a lipid raftok morfológiai és funkcionálisösszekapcsoltságát vizsgáltuk.Az alfa és béta típusú PDGF receptorokat indirektimmunfluoreszcenciával jelöltük. Térbeli elhelyezkedésüket és viszonyukat akoleratoxin B alegységgel (CTX) dekorált lipid tutajokhoz konfokálismikroszkóppal, a PDGF hatására bekövetkez kalciumválasztvideomikroszkópiával, fura-2 indikátor segítségével vizsgáltuk. Mivel a lipidtutajokat összetartó erk köztt a membrán koleszterintartalmának kiemeltjelentséget tulajdonítanak, ennek modulálására metil-béta-ciklodextrint(MBCD) alkalmaztunkEredményeink szerint az A172 glioblasztóma sejteken elssorban abéta típusú PDGF-receptorok fejezdnek ki. A receptorok sejtfelszínisrségét jellemz intenzitásküszöb feletti pixel / összes pixel arány asejtkultúra konfluenciájával együtt n, a szoliter sejtekben mért 0.05-ról 0.30-re. A receptorok membrán lokalizációja foltos (klaszteres) eloszlást mutat,mely a konfluenciától függen átfedést mutat a CTX-jelölt lipid tutajokkal.Az átfedés a keresztkorrelációs koefficiensel jellemezhet, mely a kultúrakonfluenciájával ~0.3-ról ~0.5-re ntt. A lipidtutajok keresztkötése CTX-szel37 o C-n a PDGFR klaszterek és a GM1-ben dús raft elemek szétválásáhozvezetett. A membrán koleszterintartalmának csökkentése MBCD kezeléssel alipid tutajok szerkezetét megbontotta, és a PDGF hatására a kontrollsejtekben létrejöv kalcium tranziens szinte teljesen eltnt.Megállapíthatjuk, hogy a PDGFR béta alegység a vizsgáltglioblasztóma sejtek membránjában konfluencia-függ klaszteres eloszlástmutat, s ennek a lipid tutajokkal való jelents átfedése funkcionálisjelentséggel bír.Témavezet: Dr. Vereb György146

Varga Orsolya dr. I. PhDDE OEC Magatartástudományi IntézetA KOMPLEMENTER MEDICINA OKTATÁSÁNAK INTEGRÁCIÓJAAZ ORVOSI CURRICULUMBAAz alternatív medicina használata egyre általánosabbá válik a betegekéletében, és egyre többet áldoznak rá. Az EU tagállamokban például 2001-ben 3, 2 billió eurót költöttek csak gyógynövénytermékekre. Tekintettel atermészetgyógyászat növekv használatára és a természetgyógyászatimódszerek melletti növekv számú „evidenciára” a közeljövbenszükségessé válik az orvosi curriculumban való megjelenítése.Az orvosi képzés különösen az elmúlt 30 évben szinte követhetetlenülváltozik, megfelelend az új technikai kihívásoknak és társadalmiigényeknek. Az USA orvosi egyetemeinek 64%-a ajánlott a hallgatóknakvalamilyen alternatív képzést, általában választható tárgyként 2003-ban.A WHO ajánlásában egyértelmen javasolta a tradicionális gyógyászatintegrációját a modern medicinába, aminek az oktatás integrációja fontosrész.A kutatás célja az, hogy megvizsgálja az EU tagállamok orvosegyetemeinekmekkora hányada oktat természetgyógyászatot, illetve ez milyen formábantörténik ez.A kutatás módszere: az európai orvosegyetemek vagy karok egy internetesoldalon található kérdívet töltöttek ki. A kérdív egyszer kérdései többekközött arra vonatkoztak, hogy lehetséges-e az egyetementermészetgyógyászatot valamilyen formában tanulni; ha igen, van-e különintézete a tárgynak; az oktatás önálló tárgy keretében történik-e; atermészetgyógyászati tárgy kötelez-e; illetve vizsgaköteles-e ez a tárgy,szükséges-e valamilyen kiegészít tanulmány a mindennapi gyakorlathoz?Eredményként meg lehet állapítani, hogy a természetgyógyászat oktatása ajelents érdekldés ellenére általában nem képezi részét az orvosegyetemicurriculumnak az EU tagállamokban. Ha mégis, ez leginkább valamilyentárgy keretében, „bújtatott” formában történik.Témavezet: Prof. Dr. Molnár Péter147

Zsebik Barbara III. é. PhD hallagatóDEOEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetHERCEPTIN REZISZTENS EMLTUMOROK ADJUVÁNSTERÁPIÁJÁNAK LEHETSÉGEIAz emltumorok patomechanizmusában jelents szerepet játszó tirozinkináz aktivitással bíró erbB transzmembrán receptor fehérjék közül az erbB2az epidermális eredet emltumorok 30%-ában fokozott mértékben fejezdikki a sejtek felszínén. Ennek köszönheten ez a receptor az antitest terápiákígéretes célpontjának tekinthet. Az erbB2 receptor - a család többi tagjáhozhasonlóan homo- ill. heterodimereket képezve számos jelátviteli útvonalaktiválásában részt vesz. Kísérleteinkben arra kerestük a választ, hogy lehet-ea jelenleg klinikumban alkalmazott Herceptin (a 4D5 jel antitest humanizáltváltozata) kezelést chaperon gátló 17-allylaminogeldanamicinnel kiegészítvea herceptinre egyébként rezisztens sejtek proliferációját gátolni. A nemrégizolált herceptin rezisztens JIMT-1 emltumor vonalat, és kontrollként egyismert, kezelésre érzékeny SKBR-3 jel sejtvonalat hasonlítottuk össze.Vizsgáltuk a proliferációt (sejtszám, MTT teszt), a sejtpusztulást (PI-FDAteszt), valamint az erbb2 expressziós szintjét és tirozin foszforilációját(immunfluoreszcencia áramlási citométerben és mikroszkópban).Dózis-hatás görbe felvételét követen megállapítottuk, hogy a JIMTsejtek proliferációját a 17AAG nagyobb mértékben gátolta, mint a herceptinszenzitív sejtvonalét, ellentétben az erbB2 expressziós szinttel, ami azSKBR-3 sejteknél csökkent jelentsebb mértékben a koncentrációnövelésével. A 17AAG és a herceptin külön-külön ill. együttes adásátköveten a sejtek száma ugyan lecsökkent, de potencírozó hatásról nembeszélhetünk. A foszforilált erbB2 szintje herceptin, vagy 17AAG kezelésrenem változott jelentsen, azonban paradox módon a két szert együttalkalmazva az erbB2 foszforiláció mértéke megntt.A kísérletek rávilágítanak arra, hogy az erbB2 szint és aktivációfarmakológiai ágensekkel történ modulációja nem feltétlenül tükrözi atumor sejtek aktuális proliferatív sajátságait. Ugyanakkor az is kítnik, hogya chaperongátlókkal történ adjuváns kezelés elssorban akkor lehethatékony, ha a primer immunterápiás target antitesttel történ kezelésére atumorsejtek érzékenyek.Témavezet: Dr. Vereb György148

TDKELADÁS-KIVONATOK149

Adnan, Awid VI. é. ÁOKDEOEC, Orvosi Mikrobiológiai IntézetCANDIDA INCONSPICUA TÖRZSEK ÉRZÉKENYSÉGÉNEKÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA MIKRODILÚCIÓVAL, E-TESZTTEL ÉS FUNGITESZTTELA Candida inconspicua ritkán izolálható opportunista patogén.Klinikai jelentségét az adja, hogy a flukonazollal, mint a leggyakrabbanhasznált antifungális szerrel szemben csökkent érzékenységet mutat. Sajátadataink szerint a törzsek dönt része dózisfügg érzékeny. A flukonazolrezisztencia könnyen kimutatható ha a standard, (NCCLS 1997-M27-A)mikrodilúciós módszert használjuk az érzékenység meghatározásához, denem ismert, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható, könnyen kezelhetmódszerek kimutatják-e a csökkent érzékenységet. Huszonhárom klinikaiizolátum flukonazol iránti érzékenységét vizsgáltuk meg E-teszt és Fungitestsegítségével és a kapott eredményeket összehasonlítottuk a standardmikrodilúciós módszerrel kapott értékekkel. Megvizsgáltuk hogy a standardmódszernél leírt inkubációs id csökkentése és az alkalmazott inokulummennyiségének növelése mennyire befolyásolja a kapott érzékenységieredményeket.Eredményeink azt mutatják, hogy az E-teszt 73.9 %-ban míg aFungitest 78.3 %-ban mutat teljes egyezést a standard mikrodilúcióstechnikával. Az érzékeny törzset rezisztensnek mutató és a rezisztens törzsetérzékenynek mutató „major” és „very major” diszkrepancia nem fordult el.Normál és nagy inokulum mennyiséget alkalmazva 24 órás inkubációs idután a teljes egyezés 82.6 %-os volt a mikrodilúciós módszert alkalmazva.Eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy a standard, mikrodilúciónalapuló érzékenység meghatározást Candida inconspicua esetén nemhelyettesíthetjük a kereskedelmi forgalomban kapható tesztekkel. Afluconazol iránt dózisfüggen érzékeny Candida inconspicua törzsek esetén abetegek kezelése csak a standard, mikrodilúción alapuló érzékenységmeghatározása után történhet flukonazollal.Témavezet: Dr. Majoros László150

Almássy János Mol. Biol. V.DE-OEC Élettani IntézetA MAUROKALCIN HATÁSA A VÁZIZOM TÍPUSÚ RIANODINRECEPTOR MKÖDÉSÉREA vázizomrost akciós potenciálja által képviselt szignál azelektromechanikai csatolás alkalmával alakul át az izom kontrakcióját kiváltóintracelluláris Ca 2+ -jellé. Ez a mechanizmus a szarkolemmában elhelyezkeddihidropiridin receptorok (DHPR) és a szarkoplazmatikus retikulum (SR)Ca 2+ -csatornáinak (rianodin receptor, RyR) közvetlen kapcsolódásávalvalósul meg valószínleg úgy, hogy a membrán depolarizációjakor a DHPR 1 algységének II-III. transzmembrán szegmensét összeköt citoplazmatikushurok egy adott szakasza („A” domén) kölcsönhatásba lép az SRmembránbanvele szemben elhelyezked rianodin receptorral, és megnyitjaazt. A nyitott RyR-on keresztül az SR-bl Ca 2+ áramlik a szarkoplazmába.Az "A" peptid önmagában is képes befolyásolni a RyR mködését, melykapcsolat kialakulásáért valószínleg egy néhány bázikus aminosavból állórövid peptidszakasz felels. Hasonló motívum található a Scorpio mauruspalmatus mérgébl kimutatott maurokalcin (MCa) szerkezetében is, mely aMCa felületén más bázikus oldalláncú aminosavakkal együtt egy nagy,összefügg bázikus részt hoz létre. Célunk a RyR és a MCa közöttikölcsönhatás kialakulása szempontjából jelents aminosavak azonosításavolt, ezért kísérleteink során az MCa vad típusát, és Ala 8 , Ala 20 , Ala 22 , Ala 23 ,és Ala 24 mutánsait használtuk. A RyR paramétereit feszültség-clampkörülmények között, „single-channel” módszerrel vizsgáltuk.Megállapítottuk, hogy a MCa a csatorna maximális vezetképességének~60%-ának megfelel hosszantartó nyitott állapotokat hoz létre. Hatásamutáns- és koncentrációfügg, ugyanis a különböz mutánsokkal végzettkísérleteink során kiderült, hogy a RyR-hoz kötdés és a hatás kiváltásaszempontjából a toxin bázikus felszínén elhelyezked aminosavak közül apozitív oldalláncú Arg 24 -nek van meghatározó szerepe. A mutánsok a vadtípushoz képest kevésbé voltak hatásosak. Közülük leghatásosabbnak az[Ala 8 ] MCa bizonyult, míg az [Ala 24 ] MCa csak lényegesen magasabb,mikromoláris koncentrációban alkalmazva váltotta ki a jellegzetes hatást, ésakkor is gyengén. A toxin térbeli szerkezetét figyelembe vévemegállapíthatjuk, hogy az egyes aminosavak RyR-MCa kapcsolatkialakulásában betöltött jelentsége az Arg 24 -tl való távolság függvényébencsökken, mivel a toxin bázikus felszínén is jóval távolabb helyezkedik el aLys 8 az Arg 24 -tl, mint a Lys 22 vagy az Arg 23 .Témavezet: Dr. Jóna István151

Bakos Mónika V. é. ÁOKDE OEC Magatartástudományi IntézetPOSTPARTUM DEPRESSZIÓ ELFORDULÁSI GYAKORISÁGAEGÉSZSÉGES ÉS BETEG CSECSEMK ÉDESANYÁI KÖRÉBENAz utóbbi évtized tudományos kutatásai egyértelmen bizonyítják, hogypostpartum depressziós anya pszichés zavarai, érzékenysége, emocionális ésfizikai elérhetségének csökkenése emeli a kötdési probléma kockázatát.Dolgozatomban elször elméleti áttekintést nyújtok az anyatejes tápláláskiemelked szerepérl, a korai kötdés jelentségérl, a depressziókialakulását elmozdító tényezkrl, annak tüneteirl ill. a megelzésfontosságáról.Vizsgálatomban két csoportot hasonlítottam össze: véletlenszerenkiválasztott egészséges csecsemk (20 f) és beteg csecsemk (20 f)édesanyáit.Vizsgálati módszerem: egy általam összeállított speciális anamnézis felvételikérdív és a Beck-teszt.A Beck-teszt a depresszió súlyosságának megítélésére szolgáló, nemdiagnosztikus célzattal készült, önkitöltéses méreszköz. A csoportosítotttételek közül a kérdezettnek a saját érzéseit leginkább leíró állítást kellkiválasztani egy 0-3-ig terjed skálán. A depresszió súlyosságát azösszpontszám adja meg.F hipotéziseim a következk voltak:1. A beteg csecsemk körében magasabb az anyai depresszióelfordulási valószínsége.2. Szoptatási nehézségekkel küzd ill. nem szoptató édesanyák körébengyakoribb a depresszió.3. A rossz szociális helyzet, a munkanélküliség, az egzisztenciálisbizonytalanság is indukálhat depressziót az anyák körében.4. Az anyai depresszió elfordulási gyakorisága kisebb az ers vallásoskötdést mutató anyáknál.Témavezet: Prof. Dr. Molnár Péter152

Balogh Attila Mol. Biol. V.DE OEC Brgyógyászati Klinika, Biokémia és Molekuláris Biológiai Intézet,SE Brgyógyászati KlinikaPEROXISZÓMA PROLIFERÁTOR-AKTIVÁLT RECEPTOROKKIFEJEZDÉSE HACAT KERATINOCITÁKBAN UVB BESUGÁRZÁSUTÁNA peroxiszóma proliferátor-aktivált receptor (PPAR), ligand által aktiválttranszkripciós faktor, mely szabályozza a célgének kifejezdését a sejtdifferenciálódási, proliferációs, apoptózis, metabolikus folyamatai ésimmunválasza során. A PPAR izotipusai (alfa, delta és gamma) kifejezdnekkeratinocitákban is. Korábbi tanulmányok szerint a humán keratinocitákban aPPAR delta a dominans izotípus, de a PPAR alfa és gamma is kimutatható,ezek kifejezdése növekszik a keratinociták differenciálódása során. Az UVBfény in vivo a keratinociták apoptózisát, a dermisben gyulladást, késbbepidermális proliferációt okoz. Eddig csak néhány tanulmány foglalkozott aPPAR-oknak az UVB besugárzás biológiai hatásaiban játszott szerepével.Jelen eltanulmánynak szánt vizsgálatainkban in vitro rendszertalkalmaztunk. Immortalizált humán keratinocitákon (HaCaT) in vitro UVBbesugárzás után vizsgáltuk a PPAR mRNS-ek kifejezdését. A PPARmRNS-ek szintjét a ciklofilin mRNS szintjével kvantitatív RT-PCRsegítségével hasonlítottuk össze. A HaCaT sejteket széles hullámsávú UVBfénnyel (FS20 fénycs) 30 mJ/cm 2 , valamint 60 mJ/cm 2 dózissal sugaraztukbe. Az mRNS szintek a megvilágítás dózisa és az utána eltelt idfüggvényében változtak. A besugárzott keratinociták DNS károsodási szintjétcommet assay-vel határoztuk meg. A keratinociták életképességét MTT éstripánkék exklúzióval követtük. UVB hatására mindhárom PPAR mRNSszintje csökkent. Eredményeink amellett szólnak, hogy a PPAR-oknakszerepe lehet humán keratinocitákban az UVB hatására bekövetkezváltozások szabályozásában.Témavezet: Dr. Remenyik Éva, Dr. Nagy László, Dr. Paragh György153

Bander Pálma, V. évf. Molekuláris BiológusDE OEC, Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetA „TZOLTÓFOGÁS” SZEREPE A RETROVIRÁLIS PROTEINÁZOKDIMER-STABILITÁSÁBANA retrovirális proteináz (PR) jelents szerepet tölt be minden replikációkompetens vírus életciklusában, a fertzképesség kialakításában, ezértpotenciális terápiás célpont. Ezek az enzimek 11-15 kDa molekulatömegaszpartil proteinázok, melyek homodimer formában aktívak. Jellemzmotívumuk az aktív helyet alkotó –Asp-Ser/Thr-Gly– aminosavtriplet, ami akatalitikus aktivitáson kívül, a homodimer két alegysége között, az ún.tzoltófogás kialakításával az enzim dimerizációjában is részt vesz.Fotometriás módszer segítségével megmértük a vad típusú és az aktívcentrum tripletjében Thr helyett Ser aminosavrészt tartalmazó HIV-1proteináz urea-disszociációs görbéjét. Míg a vad enzim esetén 2.5 M ureacsökkentette a mérhet aktivitást a felére, addig a mutáns enzim esetében ezjóval kisebb, 0.7 M értéknek adódott, ami a mutáns enzim lényegesen kisebbdimer-stabilitására utal, és összhangban van a tzoltófogásnak a HIVproteináz dimer-stabilitásban játszott alapvet szerepével. Munkacsoportunkkorábban kisebb mérték, de hasonló tendenciát tapasztalt a humán foamyproteináz (HFV) esetében is, ahol a vad típus tartalmazza a Seraminosavrészt.További vizsgálatokat végeztünk az urea által okozott disszociációreverzibilitására vonatkozólag a HIV-1 vad és mutáns valamint az MuLV vadtípusú proteinázokkal. Az enzimek viselkedése jelentsen eltért. A vad típusúés mutáns HIV-1 esetében jelents mértékben, a vad típusú MuLV-nélegyáltalán nem kaptunk vissza enzimaktivitást 5 percig tartó, 2 M ureáttartalmazó pufferben történ inkubálást követen.A továbbiakban más retrovirális proteinázok esetében is vizsgálnitervezzük a Ser/Thr csere hatását az enzimek dimer-stabilitására.Témavezet: Dr. Tzsér József, Sperka Tamás154

Bartalos Petra V.é. ÁOKDEOEC GyermekklinikaA LÉGÚTI FERTZÉSEK LEFOLYÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ACITOSZTATIKUMMAL KEZELT LEUKÉMIÁS ÉS NEM LEUKÉMIÁSGYEREKEKBENAz utóbbi évtizedek alatt a leukémiás gyermekek kezelési eredményeibenjelents javulás következett be: a betegek 70-75%-a gyógyítható.Ugyanakkor a gyermekek jelents csoportját ma is elveszítjük egyrészt akezeléssel szembeni rezisztencia, másrészt az alapbetegség ill. a kezelésokozta immundeficiencia, csontveli aplasia következtében kialakulóvérzések, fertzések miatt. Az infekciók több mint 65%-a légúti fertzés.Vizsgálataink során összehasonlítottuk a légúti fertzések lefolyását ahaematológiai osztályon citosztatikummal kezelt leukémiás és a nemhematológiai légúti infekciós betegcsoportokban az 1998-2002 közötti 5 évesperiódusban. Az összesen 86, ill. 175 eset feldolgozása soránösszehasonlítottuk a levett mintákból kitenyészett kórokozókat, a klinikaitüneteket, a gyulladásos paramétereket, a szükséges ápolási idt és akezelésben mutatkozó különbségeket.A két csoportban a betegek átlagéletkorában (6,4 ill. 5,2), az alsó és felslégúti fertzések arányában (40% ill. 60%) jelents eltérés nem volt, azonbana leukémiás betegcsoportban az infekciók nagyobb része késbbi életkorbanjelentkezett. Eltérés mutatkozott a klinikai tünetek megjelenésében: acitosztatikummal kezelt gyermekek enyhébb klinikai tüneteket mutattak.Ugyanakkor a légúti infekciók lefolyása, és az ápolási id több mint kétszerhosszabb volt a kontrol csoporthoz viszonyítva. A leukémiás gyermekekhosszabb antibiotikum kezelést igényeltek. Az utóbbi esetekben az 5 évesmegfigyelési id alatt a vizsgált 43 beteg 73 infekciózus esetébl 5 halálozásegyértelmen a légúti infekciókkal volt összefüggésbe hozható. Afehérvérsejtszámot kivéve - amely a citosztatikum kezelés hatására a normálértéknél alacsonyabb volt - a gyulladásos paraméterek a leukémiásgyermekek nagyobb százalékában (CRP: 83%, ill. 46% ; We: 64%, ill. 36%)emelkedtek meg.Adataink azt bizonyítják, hogy jóllehet a citosztatikummal kezelt leukémiásbetegek légúti fertzései tünetszegényebben jelentkezhetnek, hosszabbkezelést igényelnek. Klinikailag súlyosabb formában zajlanak, magukbanhordozva a letális kimenetel lehetségét, ezzel hozzájárulva a mortalitásemeléséhez.Témavezet: Dr. Szegedi István155

Batta Zoltán V. biotechnológus, Opraugo Peter MD Ph.D.DE OEC, Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai IntézetPOLYMETIL-METAKRILÁTHOZ KÖTD OLIGOPEPTIDEKMEGHATÁROZÁSAAz ortopédiai és fogászati implantátumok fixálásához polymetil tartalmúanyagokra – csontcement – van szükség. A cement felszínén lév polymetilmetakrilátrészecskék és a csontépít sejtek (osteoblastok) közöttkölcsönhatás jön létre. A csont – cement kölcsönhatást bizonyos peptidmolekulák, vagy proteinek közvetíthetik. A kölcsönhatás kulcsszerepetjátszik a cementált implantátum megmaradásának sikerében vagybalsikerében. A siker azt jelenti, hogy a csontsejtek proliferálnak ésdifferenciálódnak a felszínen, így helybentartják az implantátumot csontreszorpció és az implantátum kilazulása nélkül. Kudarc esetén azimplantátum kilazul. „Phage display” technológiával elállított peptidkönyvtár segítségével határoztuk meg azokat az oligopeptideket amelyek,képesek a cement polymetil-metakrilát részéhez kapcsolódni és melyek acsontszövet-cement reakcióban is részt vehetnek.A „phage display” technológia peptid molekulák nagy választékából gyorsválogatási és azonosítási módszer, melynek alapja fizikai kötdés létrejötte anagyszámú random peptidszekvenciát tartalmazó fágkönyvtár megfelelfágjai és a célmolekula között. (Az egyes peptid szekvenciákat az adott fágDNS-e kódolja.)Polymetil-metakrilát felszínen fágokat szelektáltuk (Ph.D.7 könyvtár), majdE. coli ER2537 törzsében dúsítottuk fel. Három szelekciós és amplifikációskör a polymetil-metakriláthoz nagy számban jól kötd fágkeveréketeredményezett. A jól kötd fágok keverékébl válogatott és amplifikáltkilencvennégy egyedi kolóniát teszteltünk kötdési affinitásuk szerint ELISAmódszerrel. A nyolc legersebben kötd fágkolóniából izolált DNS-tszekvenáltuk (ABI PRISM 3100). A nyolc szekvencia hasonlóságánakanalízise (MACAW) során, prolinban és glutaminsavban gazdag peptidstruktúrákat eredményezett. Ezen peptid struktúráknak a jelenleg ismerthumán fehérjék könyvtárához történ hasonlítása majd tesztelésefolyamatban van.A fenti eredmények alapján feltételezzük mediátor oligopeptid/ek létezését.Ezek vizsgálata hozzájárulhat az implantátum által indukált csont reszorpciófolyamatának megismeréséhez.Témavezet: Dr. Hársfalvi Jolán156

Benyó Mátyás, IV. é. ÁOKDEOEC, Anatómiai, Szövet- és Fejldéstani IntézetA CLAVICULA CSONTSZERKEZETÉNEK ÉS ALAKJÁNAKBEFOLYÁSOLÓ SZEREPE A CALVICULA-TÖRÉSEK KEZELÉSIMÓDSZERÉNEK MEGVÁLASZTÁSÁBANA clavicula törése az egyik leggyakoribb csonttörés fiatal felnttkorban,kezelése többnyire konzervatív módon történik. A gyógyulás relatíve gyakranszövdményekkel társul, melyek részben esztétikai jellegek pl. a csontrövidülése, megvastagodása, de ritkábban álízület kialakulása is elfordulhat.Az eddig ismert mtéti eljárások során gyakran torzító hegek maradnakvissza, ezért csak a nagy diszlokációjú, nyílt törések esetén alkalmaztakmtéti megoldást. Egy nemrégiben meghonosodott mtéti eljárás sorántitánium alapú elasztikus velrszeggel, igen kis behatolási sebbel rögzítik akulcscsontot. Ez az implantátum a többszörösen ívelt csontban megfeszül ésszámos ponton megtámaszkodva rögzíti a törést. Az implantátum azonbanegyes esetekben erodálja a csontot. A kulcscsont alaki és csontszerkezetisajátosságait vizsgálva keresünk összefüggést ezen paraméterek és azesetleges késbbi erózió lehetségének összefüggésére.A clavicula az egyik legkorábban csontosodó vázelem, kialakulásadesmogen úton történik. Ez magyarázza a nagyfokú alaki variabilitást, ami ahasonlóan csontosodó agy- és arckoponya csontoknál is megfigyelhet.A vizsgálataink során tetembl frissen eltávolított, illetve macerált claviculákmorfológiáját elemeztük. A kulcscsontokat hosszanti irányban kettévágtuk ésa velr alakját, a corticalis csontszövet és az epiphysisporc vastagságátvizsgáltuk. A mintákból SUSA oldatban való dekalcinálás után metszeteketkészítettünk. Megfigyeltük, hogy a velr tágassága nagyon változatos,különösen az epiphysisek területén a corticalis vastagsága ersen eltér, s acsont jellegzetes S alakú görbülete sem látható minden esetben. Az epiphysistborító porc is általában vékonyabb a megszokottnál.Az általunk megfigyelt jelents szerkezeti eltéréseket figyelembe véveindokolt a kulcscsont törések kezelésének megkezdése eltt, non invazíveljárásokkal az adott beteg esetében is vizsgálni ezeket a sajátosságokat. Ezenparamétereknek a törést szenvedett betegek esetében történ elemzésesegítséget nyújthat a clavicula törések szövdmény-mentesebb ésszemélyreszabott kezelésének a kiválasztásához.Kutatásainkat a DEOEC Mecenatúra pályázat (29/ME-02) támogatta.Témavezet: Dr. Zákány Róza157

Bényei Péter, V. évfolyamos ÁOK hallgatóDEOEC Családorvosi TanszékA 2-ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS HOSSZÚ TÁVÚ KÖVETÉSE ÉSA SZÖVDMÉNYEK KORAI FELISMERÉSÉNEK LEHETSÉGEI AZALAPELLÁTÁSBANNapjaink egyik fontos kórképe a 2-es típusú diabetes mellitus. Ezenbetegek száma az elrejelzések szerint a közeljövben drasztikusanemelkedni fog. Mivel krónikus állapotról van szó, mely élethosszig tartókövetést és kezelést igényel, könnyen belátható, hogy a szakellátó rendszernem lesz képes megbirkózni az egyre nagyobb számban jelentkez betegekkezelésével. Ezért fontos, hogy az alapellátásban a betegek minél szélesebbkörét sikerüljön megfelelen gondozni.A tanulmány megkísérli rendszerezni a szakirodalom segítségénekigénybevételével azokat a szrési és követési eljárásokat, amelyekkivitelezhetek az alapellátás keretei között, illetve azokat a paramétereket,amelyek követhetek egy háziorvosi praxisban.A bevezetben ismertetem a 2-es típusú diabetes mellitus megelzállapotait, kritériumait, illetve a diagnózisához szükséges határértékeket.Mivel a betegség diagnózisakor már hosszabb ideje jelen vannak a zavarokaz anyagcsere-folyamatokban, és esetleg a szövdmények egy része márekkor is megtalálható, ezért fontos ezeket felmérni már a diagnózisfelállításakor.Az egyes laboratóriumi paramétereket (szénhidrát- és lipidanyagcsere,proteinuria) a szakma által kívánatosnak vélt határértékek bemutatásával, ésaz ezen értékek elérésekor várható, a különböz szövdményekkialakulásának rizikócsökkenésével együtt ismertetem.Az eladás második részében a háziorvos által elvégezhet szrésieljárásokat mutatom be, az ezen módszerek segítségével idben felfedezhetszövdmények felsorolásával.Témavezet: Dr. Újhelyi István158

Bíró Éva V. évf. ÁOKDE OEC Magatartástudományi IntézetA GYERMEK HALÁLTUDATAMinden kultúra megteremtette és megteremti a maga elképzelését ahalálról. Ezen elképzelések összefoglaló tudományát thanatológiánaknevezzük.A haláltudat alakulása olyan állandó folyamat, amely végigkíséri agyermeket a különböz fejldési szinteken. Három éves kortól mást és mástjelent számára a halál, élettörténetének és személyiségfejldésénekmegfelelen.Eladásomban elször elméleti áttekintést nyújtok a gyermek halálról valógondolkodásával kapcsolatban. Ebben a témában az els és legkiterjedtebbvizsgálat Nagy Mária Ilona nevéhez fzdik. Az eredményei alapján agyermek halálról való gondolkodását 3 és 6 éves kor között az animizmusjellemzi, 6-tól 9 éves korig a perszonifikáció és kb. 10 éves kortól márreálisan látja, hogy a halál a testi élet teljes és végleges megsznését jelenti.Vizsgálatomban két csoportot hasonlítottam össze: egészségesgyermekeket (19 f hat éves, 25 f nyolc éves, 21 f tíz éves; összesen 65 f)és krónikusan beteg gyermekeket (14 f).Vizsgálati módszerem: a gyermekeknek egy befejezetlen mesét kellettfolytatniuk és az elmondott történetet egy projekciós folyamatmegnyilvánulásának tekintettem és aszerint értelmeztem.F hipotéziseim a következk voltak:1. Az egészséges gyermekek körében az életkorral párhuzamosanváltozik a gyermek haláltudata.2. Az egészséges és a beteg gyerekek halálról való gondolkodásábankülönbség van.A kapott eredményeim csak részben igazolják kiindulási hipotéziseim.Távolabbi terveim között szerepel a gyermek-szül-orvos triád részletesebbkapcsolati elemzése.Témavezet: Prof. Dr. Molnár Péter159

Boczonádi Veronika Mol. Biol. V.DE OEC, Élettani IntézetSKORPIÓ-TOXIN ÁLTAL MÓDOSÍTOTT ELEMI KALCIUM-FELSZABADULÁS PATKÁNYBÓL IZOLÁLT VÁZIZOM-ROSTOKONAz utóbbi években került az izomkutatók érdekldésének középpontjába aScorpio maurus palmatus egyik fehérje toxinja, a maurokalcin (MCa),melynek aminosav szekvenciája nagyfokú homológiát mutat a dihidropiridinreceptor rianodin receptorhoz kötd részével. A MCa a vázizomrostokbanCa 2+ felszabadulást hoz létre azáltal, hogy aktiválja a szarkoplazmatikusretikulumban található rianodin receptort. A toxin hatékonyságaaminosavcserével módosítható, ezáltal például az Arg24Ala mutánsreceptorkötdésben szerepet játszó fehérjeszakasza megváltozik, így a toxinelveszítheti a rianodin receptor aktiválásához szükséges képességét.Munkánk során patkány vázizomban vizsgáltuk a MCa Ca 2+felszabadulásra kifejtett hatásait. Az elemi események vizsgálatára Zeiss 510konfokális lézer pásztázó mikroszkópot alkalmaztunk. A sejten belüli Ca 2+felszabadulás monitorozása Fluo-3 fluoreszcens festékkel feltöltött,szaponinnal permeabilizált izomrostokon történt.Az elemi Ca 2+ felszabadulás átlagos eseményszáma nagyobb volt aszulfát, mint glutamát tartalmú oldatban. Maurokalcin (20, 50 nM)hozzáadásával a szulfáttal és glutamáttal kezelt rostban is megntt az elemiCa 2+ felszabadulások eseményszáma. A MCa hatására az elemi eseményekamplitúdója 0,86+0,01-rl (n=1576) 0,46+0,01-re (n=1821) csökkent,miközben a Ca 2+ felszabadulás térbeli kiterjedését leíró, az amplitúdó felénélmért görbeszélesség változatlan maradt (kontroll: 1,84+0,03 mikrométer;MCa adagolás után: 1,84+0,02 mikrométer). A toxin tartós alkalmazása, arostokon olyan kis frekvenciájú, hosszantartó (301+12 ms, n=102)eseményeket hozott létre, amelyek kontroll körülmények között egyáltalánnem voltak kimutathatóak. Az Arg24Ala mutáns még 500 nMkoncentrációban sem befolyásolta az elemi Ca 2+ felszabadulási eseményeket.Eredményeink azt mutatják, hogy a MCa aktiválja a szarkoplazmatikusretikulumban található rianodin receptort, ezáltal fokozza a Ca 2+felszabadulást, míg a Arg24Ala mutáns, az aktivátor helyen létrehozottmutáció miatt, erre képtelen. Mindezek által a két vegyület hatásánakvizsgálata közelebb vihet a Ca 2+ felszabadulás lépéseinek megértéséhez.Témavezetk: Dr. Csernoch László, Dr. Szigeti Gyula Péter160

Brázda Péter V.évf. biológus/biotechnológusDE OEC, Biokémiai- és Molekuláris Biológiai IntézetEGY ÚJ RETINSAV-X RECEPTOR LIGAND KARAKTERIZÁLÁSACélunk egy új, potenciális Retinsav-X Receptor (RXR) ligand, azLG1208 mködésének molekuláris szint karakterizálása volt. Az RXR amagreceptorok fehérjecsaládjába tartozik, melyek transzkripciós faktorkéntligandfügg módon szabályozzák célgénjeik átírását. Ligand hiányábankorepresszor molekula, ligand jelenlétében koaktivátor molekula kapcsolódikhozzájuk. Aktiváláskor dimereket képezve látják el funkciójukat. Az RXRközponti szerepére utal, hogy általános heterodimerizáló partnerként vanjelen a sejtben.A jelenséget emls-ketts hibrid rendszerben vizsgáltuk, amelyalkalmas fehérje-fehérje kölcsönhatások detektálására. A módszer lényege,hogy CV-1, fibroblaszt típusú sejtekbe kationos liposzómával transzfektáltuka vizsgálni kívánt fehérjéket kódoló plazmidokat. A transzfekció után 6-8órával végeztünk ligandkezelést, majd 24 óra elteltével a sejteket lizáltuk és alizátumból -galaktozidáz-, valamint luciferáz aktivitást mértünk. A módszertegyrészt transzaktivációs, másrészt interakciós vizsgálatokhoz alkalmaztuk.Elbbi esetben azt vizsgáltuk, hogy a ligandkezelés hogyan változtatja meg amagreceptor-komplexek aktivációs képességét, míg az interakciósvizsgálatok során a ligandok, a receptor-kofaktor kapcsolatra gyakorolthatását vizsgáltuk.A transzaktivációs eredményeink alapján elmondható, hogy atanulmányozott LG1208 molekula az általunk vizsgált magreceptorrendszerekben kompetitív antagonistaként viselkedik, melyet akofaktorkötési vizsgálatok is megersítettek. Az új, eddig még nemkarakterizált RXR-ligand hatásmechanizmusának megismerése hosszabbtávon eszköz lehet a magreceptorok bonyolult mködésének, illetveszabályozásának megértésében, mködésük általános mechanizmusáravonatkozó modell felállításában, valamint az RXR-heterodimerek általszabályozott célgének transzkripciójának molekuláris szint vizsgálatában.Témavezetk: Dr. Nagy László, Benk Szilvia161

Csomós Krisztián V. mol. biol.DE OEC, Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetA TRANSZGLUTAMINÁZ ENZIM SZUBSZTRÁTSPECIFICITÁSÁNAK VIZSGÁLATA FÁG-BEMUTATÓ KÖNYVTÁRALKALMAZÁSÁVALA szöveti transzglutaminázok fehérjék Ca 2+ -függ poszttranszlációsmódosítását katalizálják epszilon-(gamma-glutamil)-lizin izopeptid kötéstlétesítve a polipeptid láncokban lév glutamin gamma-karboxamid csoportjaés a lizin oldalláncok vagy szabad aminok amin csoportja között. Míg azamin donort tekintve az enzim nem mutat különösebb specificitást, addig azacil donorra jellemz, hogy csak meghatározott helyzet glutamin vehet részta reakcióban. Számos fehérjérl bizonyított, hogy szubsztrátja atranszglutamináznak, az azonban nem tisztázott, hogy az enzim milyenaminosav-környezetben elforduló glutamint részesít elnyben.Az általunk végzett kísérletek a transzglutamináz által preferált aminosavmintázat,illetve új, potenciális szubsztrátfehérjék felderítésére irányultak. A„biopanning”-nek nevezett in vitro szelekciós technika alkalmazása soránrandom heptapeptid könyvtárból a célfehérjéhez kötd, specifikusszekvenciák szrése valósul meg. Mivel az M13 fág ismert pIIIkapszidfehérjéjébe génszinten van beépítve a random heptapeptid szakasz, atranszglutaminázhoz kötd fágok eluálása és DNS szekvencájánakmeghatározása után megadható az enzim által szubsztrátként használtheptapeptid aminosavsorrendje.A szelekciós kísérletekhez humán rekombináns szöveti transzglutaminázthasználtunk. A várakozásnak megfelelen az enzimhez kötd fágok általbemutatott peptidek nagy arányban tartalmazták a glutamint. Western blottalés ELISA módszerrel igazoltuk, hogy a szelektált szekvenciáktranszglutamináz szubsztrátok. A bizonyítottan transzglutamináz szubsztrátheptapeptid szekvenciákat adatbázisszrésnek vetettük alá. Az így kapotteredmények egyrészt alátámasztják a módszer alkalmasságát, mivel márkorábban leírt szubsztrátokat sikerült azonosítani, másrészt új, eddig nemismert transzglutamináz szubsztrátok lehetségét vetik fel.Témavezet: Dr. Fésüs László162

Csuth Ágnes VI. é. ÁOKDE OEC Brgyógyászati Klinika és III. Belgyógyászati KlinikaA KRÓNIKUS URTICARIA DIAGNOSZTIKÁJÁBAN HASZNÁLHATÓÚJ LABORATÓRIUMI MÓDSZERBevezetés: A krónikus urticaria egy gyakori, a populáció 0,1-3 %-át érint, abetegek életminségét jelentsen rontó brgyógyászati kórkép. A krónikusurticaria egyik formája az autoimmun krónikus urticaria. A betegségpatogenezisében olyan IgG antitestek játszanak szerepet, melyek az IgEmolekulák vagy az Fc-epszilon receptor alfa lánca ellen termeldnek. Ezenantitesteket a rutin diagnosztikában az autológ szérum teszttel (ASST)mutatjuk ki, de használhatók még a hisztamin felszabadulási reakció, azimmunoblot és ELISA technikák is. Az esetek egy részében azonban ezeneljárások sem tudják azonosítani a patogén antitestet.Betegek és módszerek:Az új módszer lényege a szérumban lév antitestekkötdése után aktiválódó bazofil granulociták felszínén a CD63 aktivációsmolekula expressziójának kimutatása sejtfestési és áramláscitometriaimódszerekkel. A vizsgálathoz 30 krónikus urticariában és 26 szisztémásautoimmun betegségben szenved beteg szérumát valamint 10 kontrollszérumot használtunk. A bazofil granulociták 2 atópiás és egy nem atópiásdonortól származtak. A granulocitákat a fenti szérumokkal inkubáltuk, ésanti-IgE illetve anti-CD63 antitestekkel jelöltük. Az összes krónikusurticariás betegnél elvégeztük az autológ szérum tesztet, a szérum IgE éseozinofil kationos protein (ECP) meghatározást, vizsgáltuk a pajzsmirigyellenes autoantitestek jelenlétét.Eredmények: Az autológ szérum teszt és a CD63 expresszió ers korrelációtmutatott. Mérsékelt negatív korrelációt tapasztaltunk az atópiásszérummarkerek (IgE, ECP) és a CD63 pozitivitás között. Továbbá a CD63pozitív és ASST pozitív csoportban ni dominanciát és pajzsmirigy ellenesautoantitestek gyakoribb jelenlétét igazoltuk.Összefoglalás: Vizsgálataink alapján az atópiás donoroktól származó bazofilgranulocitákon végzett CD63 aktivációs marker kimutatás eredményesenalkalmazható a krónikus urticaria diagnosztikájában.Témavezetk: Dr. Szegedi Andrea, Dr. Gyimesi Edit163

Czikora István V. vegyész és Martis Klára IV. molekuláris biológusDE OEC Orvosi Vegytani IntézetPROTEIN FOSZFATÁZ 2A ALEGYSÉGEK OVEREXPRESSZIÓJAENDOTHEL SEJTEKBENAz erek bels falát borító endothel sejtek a plazma és az intersticiálisfolyadék között szemi-szelektív diffúziós sorompóként mködnek. Azérpermeabilitás megnövekedése különböz bioaktív ágensek hatására azendothel sejtek között kialakuló rések következménye. A tüd artériásendothel sejtekben jól ismert az aktin-miozin kölcsönhatáson alapulókontrakcióban a miozin könnylánc foszforilációjának-defoszforilációjánakszabályozása a miozin könnylánc kináz és a protein foszfatáz 1 aktivitásokáltal. Ezen kívül még számos citoszkeletális fehérje foszforiláltsági állapotabefolyásolja a citoszkeleton elemeinek (mikrotubulusok,mikrofilamentumok) szervezdését, ennek következtében az endothel sejtekkontrakciós állapotát, az endothelium barrier funkcióját. Ismert a proteinfoszfatáz 2A (PP2A) kötdése a mikrotubulushoz, illetve a mikrotubulussalasszociálódó fehérjékhez. Annak érdekében, hogy a PP2A szerepéttisztázhassuk az endotheliumban, elállítottuk az enzim alegységeinek (PP2Akatalitikus C és regulátor A) emls expresszióra alkalmas vektorkonstruktjait: pCMV-HA (C-alegység), illetve pcDNA3.1 A verzió (Aalegység). Ezeket endothel sejtvonalba (marha tüd artéria sejtvonalBPAEC) transzfektáltuk és overexpresszáltuk a PP2A alegységeit. Azoverexpresszált fehérjéket a sejtlizátumokban Western blot analízisselmutattuk ki fehérje, illetve tag-specifikus antitestekkel. In vitro foszfatázaktivitás méréseink (P-MLC szubsztráttal) azt igazolták, hogy azoverexpresszált fehérje saját aktivitással rendelkezik. Ezt a kísérleti modellttovábbi vizsgálatainkban arra kívánjuk használni, hogy a PP2Acitoszkeletonban betöltött szabályozó szerepét tanulmányozzuk.Témavezet: Dr. Csortos Csilla164

Czuczor Viktória, V. évf., ÁOKDEOEC III. sz. Belgyógyászati KlinikaA SZISZTEMÁS SCLEROSIS ÉS RHEUMATOID ARTHRITISOVERLAP-SZINDRÓMA KLINIKAI ÉS GENETIKAIJELLEGZETESSÉGEIBizonyos autoimmun kórfolyamatok kialakulásában egyértelm HLAasszociációigazolható, míg az overlap-szindrómákban ezen a téren gyakrancsak feltételezések vannak.Munkánk célja nyolc, szisztémás sclerosis-rheumatoid arthritis (SSc-RA) overlap-szindrómás beteg genetikai hátterének és a betegség klinikaimanifesztációjának feltérképezése volt.Módszer: A HLA-antigének meghatározása PCR technikával, azautoantigénként viselked antinukleáris antitestek kimutatása indirektimmunfluoreszcens eljárással, a reuma-faktor detektálása egy antigén-antitestreakción alapuló analizátorral történt. Az autoimmun folyamatokmanifesztációit fizikális vizsgálattal és képalkotó eljárások segítségéveldefiniáltuk.Eredmények: Klinikailag a betegeket három csoportra lehetett osztani aSSc altípusa és a reuma-faktor megléte alapján. A legtöbben, 6/8 esetben, abetegek a limitált-cutan formához tartoztak és közülük négynél észleltünkrheumatoid faktor (RF) pozitivitást. A vizsgálat idpontjában amicrocirkuláció zavaraként enyhe mérték Raynaud-s panaszok és azaktuálisan fennálló kismérték polyarthritis mellett már súlyos izületideformitások és erosiók alakultak ki a bels szervek, fleg a tüd és a szívérintettségével. Ezek a betegek antinukleáris faktor (ANF) nukleolaris ésgranuláris pozitívak voltak. A második betegcsoportban szeropozitív RA álltfenn az SSc diffúz-cutan formájával, a harmadikban szeronegatív RA társultlimitált-cutan SSc-vel. A 8 beteg HLA-tipizálása során 4 betegnél volt HLA-DR3, 3-nál DR4, 5-nél DR11 és 2-nél DR13 allél pozitivitás. Emellett 6/8betegnél találtunk HLA-DRw52 pozitivitást.Megbeszélés: Az irodalmi adatok alapján RA-ban HLA-DR1 és DR4asszociáció igazolható, illetve a HLA DR11 pozitivitás összefüggést mutatsclerodermában a pulmonalis fibrosis jelenlétével és mértékével. Ugyanakkornincs szoros korreláció igazolva a HLA-DRw52 vonatkozásában egyikbetegségben sem. Ezen irodalmi adatokat összevetve a vizsgált RA-SScoverlap-s betegek eredményeivel, feltételezhet, hogy egy különállóentitásról lehet szó, aminek további megersítése még több hasonló overlapsyndromátmutató beteg bevonásával történhet.Témavezet: Dr. Szcs Gabriella165

Dajnoki Angéla Mol. Biol. IV., Nyeste Katalin ÁOK III.DE OEC, Élettani IntézetA VANILLOID RECEPTOR-1 (VR1) FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATAHUMÁN SZRTÜSZ-EREDET KÜLS GYKÉRHÜVELYKERATINOCYTÁKBANMunkacsoportunk korábbi kísérletei során kiderült, hogy a vanilloidreceptor-1 (VR1), melyet eredetileg szenzoros neuronokon írtak le,kifejezdik humán br meghatározott sejtkompartmentjeiben, így a szrtüszküls gyökérhüvely (ORS) keratinocytáiban is. Jelen kísérleteinkbentenyésztett humán ORS keratinocytákban elemeztük a VR1 expresszióját,valamint szerepét a különféle sejtfolyamatok szabályozásában.Western blot, immuncitokémia, valamint kvantitatív „real-time” PCRalkalmazásával kimutattuk, hogy – hasonlóan humán HaCaTkeratinocytákhoz – a VR1 tenyésztett humán ORS keratinocytákban isexpresszálódik. Bebizonyosodott az is, hogy a receptor funkcionális kalciumpermeabiliscsatornaként mködik mindkét sejttípuson, hiszen a VR1aktiválása kapszaicinnel (0,1 – 30 M) dózis-függen megemelte azintracelluláris kalciumkoncentrációt ([Ca 2+ ]). A kapszaicin kezelés emellettdózis-függen csökkentette ORS és HaCaT keratinocyták proliferációját(MTT kolorimetriás proliferációs assay), mely hatás mind a VR1-antagonistaiodo-resiniferatoxin (100 nM), mind az extracelluláris [Ca 2+ ] csökkentéséveljelents mértékben gátolható volt. Áramlásos citofluorimetriás viszgálatainksorán megállapítottuk azt is, hogy ORS keratinocytákban 10 M kapszaicinkezelés lecsökkentette a proliferációs marker Ki-67 kifejezdését, megemelteaz apoptotikus sejtek arányát (Annexin-V), ugyanakkor nem befolyásolta adifferenciálódási marker citokeratin 14 és 17, valamint involukrin és fillagrinszintjét. A VR1 aktiválódása emellett lecsökkentette a szrtüsz-növekedéstpozitívan befolyásoló növekedési faktorok és citokinek (hepatic growthfactor, insulin-like growth factor-I, scattered factor) kifejezdését,ugyanakkor megemelte a szörtsz-proliferáció negatív regulátorainak(interleukin 1, transforming grwoth factor 2 ) szintjét.Mindezen adataink – hasonlóan humán szrtüsz szervkultúrábankapott korábbi eredményeinkhez – arra utalnak, hogy a VR1 jelentsszereppel bírhat a szrtüsz komplex biológiájának szabályozásában.Adataink emellett rámutatnak a non-neuronális sejteken kifejezd VR1funkcionális jelentségére is.Témavezet: Dr. Bíró Tamás, Bodó Enik166

Dér HenriettaDEOEC III. sz. Belgyógyászati KlinikaANGIOPLASTICAVAL KEZELT ÉRBETEGEINK KLINIKAIADATAINAK ELEMZÉSEA DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinikáján 1998. 01. 01. és 2003. 03. 31.között alsóvégtagi obliteratív érbetegség miatt 506 betegnél végeztekangiographiát. Az 506 beteg közül azon 180 adatait elemeztük retrospectiv,akiknél angioplasticai beavatkozást végeztek ezen idtartam alatt. A betegeknemi arányának megoszlásában jelents szignifikancia mutatkozott, mivel akezeltek 18 %-a volt n. Az átlag életkor a férfiaknál: 60, 60 év (29-93), anknél: 62, 69 év (43-79) volt. A betegek több mint 70%-a, mindkét nemesetén érelmeszesedésük súlyossága alapján Fontaine II: stádiumba voltsorolható. A vizsgált rizikótényezk közül, mindkét nemben jelents mértékvolt a hypertonia (férfiak: 59 %-a, a nk: 75 %-a); a dohányzás (a férfiak: 70%-a, a nk: 72 %-a); a hypercholesterinaemia (férfiak: 56 %-a, a nk: 75 %-a); és a hyperfibrinogenaemia (a férfiak: 48%-a, a nk: 50 %-a) aránya.Társuló cerebrovascularis betegség, közel azonos mérték volt mindkét nemesetén, ellenben cardiovascularis érintettség a kezelt nbetegek jelentsebbarányánál, 56 %-nál, fordult el, míg a férfiaknál ugyanez az arány 36 %volt. Az összes kezelt stenosis 43%-a az AIE-n, 37 %-a AIC-on, 18, 9 %-aAFS-on fordult el. Többszörös lokalizációjú stenosis 20 %-ban fordult el.A 180 betegen összesen 265 angioplasticai beavatkozást végeztek el (226ballonos dilatáció, 59 stent implantáció), melyek közül az 59 stentimplantációt követen 14 esetben, a 226 ballonos dilatációt követen, pedig24 esetben alakult ki restenosis, azaz a stent implantációra vonatkozórestenotikus ráta 23, 7%, ami kétszerese a ballonos dilatáció restenotikusrátájának, mely csupán 10, 61% volt.A 180 kezelt beteg közül 33-nál alakult ki restenosis, e szerint kettébontva, azels csoportot azok a betegek képezték, akiknél nem alakult ki restenosis,míg a második csoportbelieknél, pedig kialakult. A két csoportotösszehasonlítva nem találtunk szignifikáns eltérést a rizikótényezktekintetében, egyedül a dohányzás aránya volt magasabb a restenosisosbetegeknél. A két csoportot nem szerint kettébontva, arra az eredményrejutottunk, hogy, a nem restenosisos betegek esetén a cerebrovascularis- éscardiovascularis betegségnél szignifikáns volt a különbség a két nem között.A restenosisos betegek esetén, az alacsony esetszám miatt, csak acardiovascularis érintettségnél találtunk szignifikáns különbséget a két nemközött.Témavazet: Dr. Szomják Edit167

Docsa MariannaGyógyszerhatástani TanszékAZ L-CARNITINE ÉS SZÁRMAZÉKAINAK HATÁSAI AZ ISZKÉMIAUTÁNI SZÍVFUNKCIÓKRA, KAMRAFIBRILLÁCIÓRA ÉS AZAPOPTOTIKUS SEJTHALÁLRA IZOLÁLT PATKÁNYSZÍVEKENAz L-carnitine, az acetil-L-carnitine és a propionil-L-carnitine hatásaittanulmányoztuk izolált dolgozó patkányszíveken 30 perc iszkémiát követ120 perc reperfúzió során a szívfunkciók (szívfrekvencia /HR/,aortakiáramlás /AF/ , koronária-átáramlás /CF/ és a balkamrai nyomás/LVDP/ ), az infarktusos terület nagyságának mérésével és az apoptotikussejthalál detektálásával. Különböz koncentrációjú L-carnitine, acetil- éspropionil-csoportokkal módosított származékainak oldatával perfundáltuk aszíveket 10 perccel az iszkémia indukciója eltt. Jelents javulásttapasztaltunk a CF-, AF- és LVDP- értékekben az iszkémiát követ felépüléssorán azokon a szíveken, amelyeket 5mM koncentrációjú L-carnitine-nel,acetil-L-carnitine-nel és propionil-L-carnitine-nel perfundáltunk.Szignifikáns volt a javulás továbbá a 0,5mM propionil-L-carnitine-nel ésacetil-L-carnitine-nel perfundált szíveken is, de nem észleltünk hasonlótugyanilyen koncentrációjú L-carnitine esetén. A szívfrekvencia nem változottjelentsen a reperfúzió alatt bármelyik származékot használtuk is. Csak az5mM koncentrációjú propionil-származékkal perfundált szíveknéltapasztaltuk, hogy a reperfúzió okozta kamrafibrilláció elfordulásánakvalószínsége a kontroll értékhez képest 90%-ról 10%-ra csökkent. Sem azL-carnitine sem pedig acetil-csoporttal módosított származéka nem tudtajelentsen csökkenteni a reperfúzió okozta kamrafibrilláció elfordulásánakvalószínségét. A különböz koncentrációjú carnitine-származékokkaltörtén kezelés során az infarktusos terület nagysága és az apoptotikussejthalál is jelents mérték csökkenést mutatott.Témavezetk: Dr. Bak István, Dr. Tósaki Árpád168

Duris RóbertHumángenetikai IntézetKONZERVÁLT NEM-KÓDOLÓ SZEKVENCIÁK KLÓNOZÁSA ÉSBIOINFORMATIKAI ANALÍZISEA genomban vannak olyan, gének környezetében elhelyezked,fehérjét nem kódoló szekvenciák, melyek az evolúció során nagy fokúkonzerváltságot mutatnak. Ezeknek a konzervált nem-kódoló szekvenciáknak(röviden CNS-eknek) az eddigi adatok alapján regulációs jelentsége lehet.Munkám során egyrészt egy régebben ismert CNS klónozását tztem ki célul,másrészt az emberi 16-os kromoszóma ún. kemokin régiójában kíséreltemmeg CNS-eket azonosítani bioinformatikai módszerekkel.A CNS1 az 5q31 régióban IL-4 és IL-13 gén közötti szakaszonelhelyezked 400 bázispárnyi szekvencia, melyrl kísérletesen bizonyítottákregulátor szerepét a környezetében elhelyezked IL gének expressziójában.Az IL gének expresszióján keresztül hatással van a szérum IgE szintjére, ígyaz allergiás folyamatokra is. Dr. Takács Lászlóval kooperációban végzettkísérleteink arra irányulnak, hogy a CNS1-et tandem multimér formábanbevigyük egér lymphoid sejtvonalba, majd elvégezzük a különbözimmunológiai paraméterek vizsgálatát, az exogén eredet CNS1 ugyanisbefolyásolja az IL-4, IL-5 és IL-13 expresszióját. A transzfekcióhozszükséges a szekvenciát az említett formában klónozni. CNS1 diméreketsikeresen klónoztunk, nagyobb példányszámú ismétldés vektorba építéseegyelre nehézségeket okoz (vélheten a rekombináció miatt).A CNS1 kapcsán felhalmozott ismeretek mentén jutottunk el oda, hogya humán genom más régiójában elhelyezked CNS-eknek is szerepe lehetbizonyos gének expressziójának szabályozásában. Ebbl a megfontolásbólvégeztük el a 16-os kromoszóma ún. kemokin régiójának bioinformatikaianalízisét. A szekvenciában komparatív módszerekkel CNS-eket kerestünk,majd a felderített szekvenciákat további bioinformatikai vizsgálatnak vetettükalá. Az elemzés célja az volt, hogy egy hozzávetleges becslés történjen aCNS-ek regulációban betöltött szerepével kapcsolatban. A vizsgálat soránmegfigyeltük, hogy a CNS-ek tulajdonságaik alapján más konzerváltrégióktól egy jól elkülönül populációt alkotnak. A CNS-ek elhelyezkedéseösszefüggést mutat a régióban elhelyezked immunológiailag releváns géneklokalizációjával. Több, a CNS-ek szekvenciájában megtalálható,immunológiai szempontból jelents transzkripciós faktor köthelyelemzésünk alapján nagy valószínséggel relevanciával bír. A regulációbanbetöltött szerep további vizsgálatára in vitro és in vivo kísérletek elvégzéséttervezzük.Témavezet: Dr. Fehér Zsigmond169

Egervári KristófSzülészeti és Ngyógyászati KlinikaKOMBINÁLT THROMBOPHILIA VIZSGÁLATA LEIDEN-HORDOZÓNK KÖRÉBENA veleszületett thrombózishajlam leggyakoribb oka az V.véralvadási faktor Leiden-mutációja. Az önmagában enyhehajlamosító tényez jelenléte nem indokolja a fogamzásgátlótólvaló eltiltást vagy a terhesség alatti heparin-profilaxist. Arendellenesség más prothrombotikus tényezvel társulva azonbanolyan mérték kockázat emelkedést idéz el, ami már indokolja ahormonális fogamzásgátlás elkerülését és a terhesség alatti heparinprofilaxist,függetlenül a terhel elzményi adatok hiányától.Célkitzéseink közt szerepelt a fV Leiden hordozók természetesantikoaguláns-aktivitásainak (ATIII, Protein C, Protein S),plazminogén-szintjének és a prothrombin variáns genotípusának ameghatározása. A Leiden hordozók azonosítása APC-rezisztenciaszréssel valósult meg, a részletes thrombophilia panelt pedigKBMP mérések szolgáltatták, melyeket kereskedelmi forgalombankapható validált kitekkel végeztek. A kontingencia táblázatokelemzése kszí négyzet próbával, a csoport átlagok összehasonlításat-próbával történt.A 72 hordozó személy (69 heterozigóta, 3 homozigóta)véreredményeibl azt állapítottuk meg, hogy a PS aktivitásjelentsen (74% vs. 37% p=0,0007), PC aktivitása marginálisan(117% vs. 86% p=0,0624), az ATIII és plazminogén szintje pedignem különbözött Leiden heterozigóták és homozigóták között. 1esetben alacsony 17 esetben emelkedett ATIII szinteket, illetve 19esetben a normál referencia tartomány fels határát meghaladóProtein C aktivitást kimutatva –PC deficites beteg észlelése nélkülazadatok felvetnek egy természetes kompenzációs mechanizmusjelenlétét fV Leiden hordozók közt. A heterozigóták között 18kórosan alacsony PS aktivitás mellett egyetlen emelkedett PSaktivitást sem találtunk, a 3 homozigótából pedig kettnélfedeztünk fel PS deficitet.Leiden hordozók között tehát gyakran észlelhet a természetesantikoagulánsok mennyiségének normálistól való eltérése, amitermészetesen emelheti (PS), illetve a feltételezhetkompenzatorikus mechanizmus által csökkentheti (PC, ATIII) afogamzásgátló szedés mellett, vagy terhesség alatt jelentkezmélyvénás thrombózis, meddség, vetélés, preeclampsia,lepényleválás és halvaszülés kockázatát.Témavezet: Póka Róbert170

Elek Norbert V.é. ÁOK 1 , Friedländer Elza V.é. ÁOK 21 DE OEC Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézet, 2 DE OECBiofizikai és Sejtbiológiai IntézetKOLLAGÉN-VWF ÁRAMLÁSFÜGG KÖLCSÖNHATÁSAA von Willebrand faktor egy, a thrombocyta adhéziót közvetít 0,5-20MDa-os multimer glikoprotein a plazmában, amely 270 kDa-osalegységekbl épül fel. A molekula szerkezete jól megfelel az adhéziófolyamatának megindítására olyan környezetben, amelyben nagy az áramlásisebesség, mert a számos kölcsönhatási hellyel rendelkez VWF polimerekfelteheten nagyobb kötési potenciállal rendelkeznek egy esetlegeskonformáció változás miatt. Ebbl adódóan a VWF kollagénkötfunkciójáért felels A1 és A3 domén felszíni expressziója megnövekszik.Ezen feltételezett konformáció változásból kiindulva munkánk során a VWFmultimerek kollagén köthelyeinek hozzáférhetsége által befolyásoltfolyamatot kívántuk tanulmányozni.Vizsgálatainkban a VWF molekulák kollagén felszínhez való kötdésétáramlási körülmények között különböz felszíni kollagén srség, illetve azáramló oldat eltér VWF koncentrációi esetén mértük. Kísérleteinket síkonforgó kúp adhéziós kamrában végeztük, amelynek során hígított plazmát;tisztított jelöletlen, illetve Alexa 488 és Alexa 555 fluoreszcens festékkeljelölt VWF molekulákat tartalmazó oldatot áramoltattunk a kollagén felszínfölött. A kötdött VWF mennyiségét peroxidázzal jelzett aHuVWF antitestsegítségével mértük. A jelölt VWF molekulákkal végzett kísérletek soránkonfokális lézer pásztázó mikroszkóppal figyeltük a multimerek kollagénhez,illetve egymáshoz viszonyított elhelyezkedését.10 mikrogramm/ml VWF koncentráció és növekv felszíni kollagénsrség esetén, áramlási idtl függetlenül, a kollagénnel arányosan növekvmennyiség VWF molekula kötdött a felszínhez. A legnagyobb felszínikollagén srségnél, növekv VWF koncentrációjú oldatokat áramoltatvatelítési jelleg görbét kaptunk, melynek maximuma nem, de meredekségeáramlási sebesség függ volt. Ezek hátterében felteheten az áll, hogy aVWF molekulák egyfajta konformáció változáson mentek keresztül és akollagén VWF köthelyeit különböz mértékben foglalták el. Ezt látszanakalátámasztani a konfokális lézer pásztázó mikroszkóppal kapott eredményekis.Témavezet: Dr. Hársfalvi Jolán, Dr. Vereb György171

Farkas Krisztina V. biotechnológusDE OEC ÁOK Humángenetikai IntézetSTREPTOMYCES COELICOLOR DNS-CHIPEKHASZNÁLHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA STREPTOMYCES GRISEUSÉS MÁS STREPTOMYCES TÖRZSEKKELA Streptomycesek Gram-pozitív, micéliális növekedés, szaprofitatalajbaktériumok. Különleges jellemzjük, hogy DNS-ükben a G+C-aránynagyobb, mint 70%. Ipari és egészségügyi szempontból rendkívül jelentsek,mert fonalas növekedésükkel párhuzamosan számos szekunder metabolitot,köztük az antibiotikumok 70%-át termelik.A különböz Streptomyces törzsek közül elsként 2001-ben a Streptomycescoelicolor genom szekvenálása történt meg. Ennek alapján elkészültek aStreptomyces coelicolor microarray-k is, melyek a törzs összes potenciálisgénjének (ORF) néhány száz bázispár nagyságú PCR amplifikált szakaszáttartalmazzák. A Streptomyces coelicolor microarray, amennyiben akülönböz törzsek génjeinek homológiája elég magas fokú, lehetvé teszi S.griseus és más Streptomyces törzsek génexpressziójának tanulmányozását.Ennek eldöntésére, a microarray kísérletek megkezdése eltt, az összesismert szekvenciájú S. griseus gén (200 db) S. coelicolor homológjátazonosítottuk a géntermékek aminosav sorrendje alapján. Ezt követen pediga kódoló gének bázissorrendjét hasonlítottuk össze. Az S. griseus génekösszehasonlítását S. coelicolor génekkel homológiakeres programok(BLASTN; BLASTP) segítségével, valamint az S. coelicolor Databaseadatait felhasználva végeztem el.Ezekbl a vizsgálatokból megállapítottuk, hogy a homológia fokaelégségesnek tnik a S. coelicolor DNS-chipek felhasználására másStreptomyces törzsekkel is.Fenti elkísérletek után, valóban sikeresen alkalmaztuk a S. coelicolormicroarray-t különböz Streptomyces törzsek (S. griseus, S. flavofungini)genomi DNS-ének összehasonlítására.Témavezet: Dr. Biró Sándor172

Fazekas Brigitta, VI. é. ÁOKDEOEC, III. sz. Belgyógyászati KlinikaMIKROSZKÓPOS COLITIS ELFORDULÁSA SJÖGREN-SZINDRÓMÁBANA mikroszkópos colitis (MC) nem egységes kórkép. A kollagén és alymphocytás colitis mellett egy harmadik csoportot is magába foglal, azaspecifikus mikroszkópos colitist. Olyan kóros állapotok megjelölésérehasználjuk, amelyekre klinikailag az idült, vízszer, nem véres hasmenésjellemz, a vastagbél endoszkópos képe szabályos, a nyálkahártyából végzettbiopszia az adott típusra jellemz szövettani eltérést tárja fel.Jelen munkánkban a 2000. január 1-je és 2003. december 31-e közötthasi panaszok miatt colonoscopiás vizsgálaton részt vett betegek közülválasztottunk ki random módon 62-t, akik adatait retrospektív módonelemeztük. Célunk az volt, hogy megállapítsuk a mikroszkópos colitisSjögren-szindrómával való társulásának gyakoriságát, a kórképre jellemztünetek elfordulását. A Sjögren-szindóma illetve a szövettanilag igazoltmikroszkópos colitis jelenléte vagy hiánya alapján a betegeket négycsoportba soroltuk (1=+SS,+MC; 2=+SS,øMC; 3=øSS,+MC; 4=øSS,øMC).Mikroszkópos colitist 24 betegnél diagnosztizáltak, közülük 13-nálegyidejleg Sjögren-szindróma (SS) is fennállt. A Sjögren-szindrómárajellemz tünetek közül a keratoconjuctivitis sicca, a szájszáradás és az ízületipanaszok gyakorisága szignifikánsan magasabb volt mindkét SS pozitívcsoportban a 4-es, kontroll csoporthoz viszonyítva. Laboratóriumiparaméterek tekintetében ( gyorsult süllyedés, ANA, CD8 és rheuma faktorpozitivitás) szintén pozitív összefüggést találtunk ezen csoportok között. A 3-as csoportban 7 betegnek volt hasmenése, míg a két betegség társulásakor 5-5beteg panaszai között szerepelt hasmenés illetve obstipatio. Ez utóbbicsoportban a hasi fájdalom (p=0,0382) és a puffadás (p=0,0004) jelentsennagyobb számban fordult el. A négy betegcsoport között nem voltkülönbség az egyéb társuló betegségek (coeliakia, colitis ulcerosa, Crohnbetegség,colon jóindulatú daganata, autoimmun thyreoiditis) tekintetében.Az általunk vizsgált 26 Sjögren-szindrómás beteg közül 13-náldiagnosztizáltunk mikroszkópos colitist. Eredményeink alapján valószínlega MC elfordulása gyakoribb, mint az eddigi irodalmi közlések alapjánvárható volt. Ez alapján indokoltnak tarjuk a mikroszkópos colitisre jellemztünetekkel rendelkez betegek colonoscopias vizsgálatát.Témavezet: Dr. Zeher Margit173

Fábián Ákos IV. Évf. ÁOKDE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetTRANSZFER-KORREKCIÓ AKCEPTOR-DONOR ARÁNYRA DONORFOTOELHALVÁNYÍTÁSOS MÉRÉSEKNÉLA fluoreszencia rezonancia energia transzfer (továbbiakban FRET)mérése egy elterjedten használt módszer az intermolekuláris interakciókmegfigyelésére. Ennek oka, hogy a megfelelen orientált donor-akceptorfluoreszcens molekulák között a transzfer energiaátadási sebessége 1-10 nmestávolságon belül fordítottan arányos a molekulák szeparációjának hatodikhatványával. Az általunk használt donor fotoelhalványításos (donorphotobleaching) technika során a donor molekulát égetjük ki lézerfénysegítségével és a fluoreszcencia intenzitásának lecsengését konfokálismikroszkóppal detektálva határozzuk meg a kioltás élettartamát (). Ez azélettartam energia transzferre alkalmas akceptor-molekula jelenlétébenmegn, mert az energia transzfer kompetál az irreverzibilisfotoelhalványítással. A transzfer hatékonysága a két élettartam ismeretében ( donor)kiszámolható: E = 1 – ( donorakceptor).A transzfer-korrekció szükségessége abból adódik, hogy a transzferátmenetet jellemz sebességi együttható additív, így a transzfer hatékonyságnemcsak a donor-akceptor távolságtól, hanem a donor környezetébentalálható akceptorok számától is függ. Munkám során két különböz, egykinetikai és egy statisztikai modellbl kiindulva vezettem le ugyanazt aképletet az akceptor jelenlétében mérhet kioltási élettartam korrekciójára. Aképlettel az egy donor-egy akceptor interakció esetén mérhet élettartamot* ( u 1) dad( da ) lehet kiszámolni: , ahol * da és d az általunk mértdaukioltási élettartam akceptor jelenlétében illetve hiányában és u egy, azakceptor-donor aránytól függ korrekciós faktor. Az u megfelel képlettelvaló számolásával homoasszociáció és magasabb fokú asszociációk esetén isalkalmazható a korrekciós képlet. Ily módon a donor bleaching során kapottképek pixelenkénti korrekciója lehetséges a pixelben lokálisan mérhetakceptor-donor arányra. Ez alapján az eltér jelölési arányokkal mérhettranszfer hatékonyságok összevethetségét reméljük. További kísérleteinkhivatottak eldönteni, hogy a korrekciós képlet alkalmazható-eintermolekuláris asszociációk fokának meghatározására.Témavezet: Dr. Szöllsi János174

Fábián Ákos IV. Évf. ÁOKDE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetERBB2 RECEPTOROK HOMOASSZOCIÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATAINTENZITÁS-ALAPÚ ENERGIA TRANSZFER MÉRÉSEKKELKONFOKÁLIS MIKROSZKÓPONAz erbB2 onkogén az I. típusú transzmembrán receptor tirozin kinázokcsaládjába tartozik. Az erbB család többi tagjától (erbB1, erbB3, erbB4) eltérabban, hogy nem ismert nagy affinitással kötd természetes ligandja. Amellrákos betegek mintegy 30%-ban mutatható ki az erbB2 overexpressziója,általában rossz prognózissal társul. Az erbB2 ellenes antitestek közül a 4D5-öt már Herceptin néven használják a klinikumban, a 2C4 klinikai kipróbálásalatt van és további antitesteknél tervezik a gyakorlati alkalmazásbevezetését.Kísérleteink során az erbB2 receptorok sejtfelszíni eloszlásának ésasszociációjának változását vizsgáltuk 4D5, 2C4, 7C2 és ErbB2 antitesteskezelés hatására SKBR-3 emltumor sejtvonalon energia transzfermérésekkel konfokális mikroszkópon.A Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer (FRET) a sugárzásnélküli energiaátadás olyan formája, amely két megfelelen orientált donorakceptorfluoreszcens molekula között jön létre, feltéve, hogy a köztük lévtávolság 1 és 10 nm közé esik. A transzfer hatékonyság meghatározására azintenzitás-alapú módszert használtuk, amely során konfokális mikroszkóppalkészítünk felvételt az elzleg fluoreszcens festékkel konjugált antitestekkeljelölt sejtekrl és átvilágítási faktorok figyelembevételével a különbözcsatornákban mért intenzitások hányadosa alapján számoljuk a transzferhatékonyságot.Méréseink során donor molekulának ALEXA-488, akceptormolekulának ALEXA-546 fluoreszcens festéket használtunk. A stimulálatlanminták 30 percig jelöldtek 4 C-on a megfelel antitestekkel, stimuláltminták esetén ezt egy további 30 perces inkubálás követte 37 C-on. Astimulálatlan sejtekre számolható transzfer értékek jelentsen nem változtakstimulálás hatására, ami felveti annak lehetségét, hogy a vizsgált antitestekbiológiai aktivitásukat nem a homoasszociáció megváltoztatásán keresztülfejtik ki. További kísérletek során szándékozunk eldönteni, hogy a változáshiánya módszertani hibának, nem megfelel stimulálásnak vagy más antitesthatásmechanizmusnak a következményeként jön-e létre.Témavezet: Dr. Szöllsi János175

Fekete Gábor VI.é. ÁOKDEOEC-Szülészeti és Ngyógyászati KlinikaGENETIKAI AMNIOCENTÉZIS ÁLTAL INDUKÁLT SZORONGÁSVIZSGÁLATAA praenatalis genetikai diagnosztikának számos pszichológiai aspektusa van,ezek egyike a vizsgálat indukálta szorongás. Az állapotos nk félnek egyrésztmagától az invazív beavatkozással járó fájdalomtól illetve az esetlegesenbekövetkez vetélés kockázatától, másrészt a vizsgálat eredményétl.Jelen prospektív vizsgálatunkban az amniocentézis által indukált szorongástvizsgáltuk. A szorongás objektívizálásához a Spielberger által kidolgozottstait-trait anxiety inventory (STAI) tesztet alkalmaztuk. A teszt két részbláll, egy úgynevezett „state” értékbl, ami az aktuális állapotot tükrözi,valamint egy „trait” értékbl, ami relatíve állandó, individuális különbségekmeghatározására alkalmas. A teszt a szorongást mindkét esetben 20-80pontig értékeli, a magasabb pontszám fokozott szorongást jelent.Vizsgálatunk során a kérdíveket elször közvetlenül az amniocentézis eltt,majd 3 hét múlva, az eredmény közlése után töltettük ki. Összesen 66 gravidavett részt a vizsgálatban, de csak 39 töltötte ki a teszteket mindkétalkalommal. Valamennyi esetben az amniocentézis eredménye negatív volt.A 39 esetben az amniocentézis eltti state érték átlaga 51,26, az eredményközlése utáni érték átlaga 35,90 volt. A trait értékek átlaga 42,82, illetve42,59 volt. Az átlag ni populáció átlag state értéke 41,5, átlag trait értéke43,4. Látható, hogy az amniocentézis jelentsen (23,5%-kal) növelte aszorongást, a negatív eredmény közlése után az értékek pedig az átlag alácsökkentek. A trait értékek alapján az általunk vizsgált betegcsoport nem tértel az átlagpopulációtól. Mindössze 5 esetben volt viszonylag magas (>5%) akromoszóma rendellenességek kockázata, és közülük 2 esetben a stateértékek a szórás fels határán voltak (66, ill. 69), ami felveti, hogy amagasabb genetikai kockázat fokozott szorongással jár.Eredményeink alapján az alkalmazott teszt alkalmas a genetikaiamniocentézis által indukált szorongás objektív vizsgálatára. Továbbivizsgálatok tárgyát képezheti, hogy a szorongás kialakulásában milyenszerepet játszik a vizsgálattól, illetve az eredménytl való félelem, valamintaz, hogy a beteg magzat kockázatának nagysága milyen összefüggést mutat aszorongás mértékével.Témavezet: Dr. Török Olga, Dr. Kovácsné Dr. Török Zsuzsa176

Fodor Eszter VI. ÁOKDEOEC Szemészeti KlinikaLENCSEMTÉTEKKEL KOMBINÁLT SZARUHÁRTYA ÁTÜLTETÉS(RETROSPEKTÍV TANULMÁNY)Keratoplasztika során az elszürkült cornea helyére humántranszplantátumot ültetnek, továbbá lencsemtétet végeznek, ha a betegnekcataractája is van. A lencsemtéttel kombinált szaruhártya átültetések számavilágszerte és hazánkban is növekszik. Célkitzésünk az volt, hogy ezenkombinált mtétek eredményét a DEOEC Szemészeti Klinikáján retrospektívmódon áttekintsük és nemzetközi adatokkal hasonlítsuk össze.Az 1997-tl 2003-ig elvégzett mtétek alapján egy 64 fs beteganyag(38 ffi és 26 n, átlagéletkor 64 év, SD 13) adatait elemeztük. Azokat apacienseket válogattuk be, akiknél cataracta mtétet követ lencseimplantáció, vagy keratoplasztika mellett a már meglév mlencse cseréjetörtént. Vizsgálatunk során a preoperatív és postoperatív visust, a tensiót és acornea tisztaságát értékeltük. A kapott adatokat SPSS 11,5 statisztikaiprogram segítségével feldolgoztuk, és a változókat Wilcoxon teszttelhasonlítottuk össze. A feldolgozásnál szintén figyelembe vettük apostoperatív eredményt befolyásoló szemészeti (pl.: secunder glaucoma), ésáltalános (pl.. diabetes mellitus) rizikófaktorokat is.Az átlagos mtét eltti látásélesség 0,04 (SD 0,05) volt. Apostoperatív átlagos visus érték pedig 0,11-re (SD 0,17) javult (p=0,001). Akövetési id (13,6 hónap) elteltével az átlagos szemnyomás a normálisértéket nem haladta meg és szignifikáns változást sem mutatott (p=0,95). Amtét eltti és utáni cornea átlátszóság pedig szignifikánsan javult(p

Friedländer Elza ÁOK V.DE OEC Biofizikai és Sejtbiológiai IntézetAZ ERBB2 MOLEKULÁRIS KÖRNYEZETÉNEK SZEREPEEMLTUMOROK TRASTUZUMAB REZISZTENCIÁJÁBANAz emlkarcinomák 30-40%-ában kimutatható az overexpresszáltErbB2 receptor tirozinkináz, mely specifikus humanizált monoklonálisantitest, a trastuzumab (Herceptin) potenciális terápiás célpontja. Az ilyentumorok ~60%-ában azonban eleve trastuzumab rezisztencia figyelhet meg,vagy alakul ki egy éven belül, és a prognózis igen rossz. A rezisztencia okalehet a trastuzumab akadályozott kötdése az ErbB2-höz, a köthelymutációja, vagy a jelátvitelben bekövetkezett, az ErbB2-t nélkülözhetvétev változás, vagy ezek kombinációja.Kísérleteinkben egy újonnan izolált trastuzumab rezisztens ductaliscarcinoma sejtvonalat (JIMT-1) hasonlítottunk össze egy, az emlrákkutatásában általánosan használt trastuzumab szenzitív sejtvonallal (SKBR-3). A két sejtvonal azonos mennyiség ErbB2 molekulát expresszál, deJIMT-1 esetén jelentsen gyengébb trastuzumab kötdést tapasztaltunk,amivel összhangban áll, hogy a JIMT-1 sejtek szolubilis trastuzumabbaltörtén kezelése nem változtatja meg az ErbB2 homoasszociációját, sempedig egyébként is alacsony szint autofoszforilációját. A liganndal, illetveantitesttel borított mikrogyöngyöket régóta használják sejtek, illetvemolekulák szeparálására. A mikrogyöngyök azonban jól idzíthet, intenzívfokális aktivációs lehetséget is kínálnak, ami megkönnyíti a sejtfelszínimolekulák aktiválódása utáni események tér- és idbeli követését.Trastuzumabbal borított mikrogyöngyökkel ugyanolyan mértékben lehetettaktiválni a JIMT-1 sejteket, mint az SKBR-3-at, így feltételezheten nem areceptor mutációja felels a JIMT-1 trastuzumab-rezisztenciájáért, viszont azErbB2 nagyfokú lokális aggregálása szükségesnek látszik a receptorautoaktivációjához. Mindezek arra utalnak, hogy a rezisztens sejtvonalon azErbB2 más ErbB molekulákkal alkotott komplexei lehetnek a mitotikusszignál f kiindulási pontjai. Emellett az is megállapítható, hogy a JIMT-1sejtek membránjában a MUC4 sialomucin komplex nagy mennyiségbenfordul el. A MUC4 fontos szerepet játszik a tumoros sejtekimmunrendszertl való védelmében, valamint a metasztázisképzésben. Atrastuzumab-rezisztencia másik lehetséges oka esetünkben tehát az ErbB2trastuzumab kötésének MUC4 általi gátlása.Témavezet: Dr. Vereb György178

Garai Eszter ÁOK VI.DEOEC, I. Belklinika, Nephrologia TanszékVESEFUNKCIÓ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK ELEMZÉSEA kezdd veseelégtelenség kési felismerése jelentsen növeli avégstádiumú veseelégtelenség morbiditását, mortalitását ésköltségnövekedéssel is jár. A glomeruláris filtrációs ráta (GFR) a vesefunkcióegyik szenzitív markere. Jelenleg a klinikai gyakorlatban leginkább elterjedtGFR-t mér módszer az endogén kreatinin clearance, amely pontatlanságamiatt nem megbízható.Munkánk célja, hogy felhívjuk a klinikusok figyelmét az endogén kreatininclearancetl pontosabb, elnyösebb módszerekre.Munkánk során öt vesefunkciót jellemz metódust tanulmányoztunk 18chronicus vesebetegen, átlagéletkor: 63.94 év, SD: ±12.70. 9 n és 9 férfistabil vesefunkcióval. Lineáris regresszióval vizsgáltuk, hogy az MDRD(Modification of Diet in Renal Disease) és Cockroft–Gault egyenlet általszámított GFR, az endogén kreatinin clearance, a cystatin C koncentráció ésbéta-2-microglobulin koncentráció reciproka milyen mértékben korrelál areferencia 99m Tc-DTPA-s izotópos módszerrel számitott GFR-rel.Korrelációs együtthatók (R 2 ) csökken sorrendben: MDRD egyenlet:0.742, cystatin C koncentráció reciproka: 0.691, a béta-2-microglobulinkoncentráció reciproka: 0.671, Cockroft-Gault egyenlet: 0.512, endogénkreatinin clearance: 0.350.Költségek csökken sorrendben (pont) : cystatin C koncentráció: 1465,béta-2-microglobulin koncentráció: 939, kreatinin clearance: 250, MDRDegyenlet 224, Cockroft-Gault egyenlet 125.Következtetés: az endogén kreatinin clearance gyengén korrelált areferenciamódszerrel, pontatlansága miatt nem alkalmas a GFR mérésére.Helyette az MDRD egyenlettel számított GFR-t ajánljuk, ami nagyonpontosnak, egyszeren kivitelezhetnek és olcsóbbnak is bizonyult.Figyelemre méltó a cystatin C pontossága és vesespecifikussága, melyköltségesebb volta ellenére is nagyobb fokú alkalmazást indokolna a klinikaigyakorlatban. A cystatin C-hez hasonlóan kissé költségesebb béta-2-microglobulin koncentráció meghatározás szintén pontos eljárás, de kevésbévesespecifikus. A Cockroft-Gault egyenlet elfogadható precizitású, továbbrais ajánljuk idsek és sovány emberek GFR számítására, helyes gyógyszerdozírozás céljából.Témavezet: Dr. Újhelyi László179

Gazdag LászlóDEOEC Szülészeti és Ngyógyászati KlinikaMAGAS KOCKÁZATÚ HPV POZITÍV BETEGEK BIOPSZIÁSMINTÁINAK ELEMZÉSEBevezetés: A Human Papillomavírus (HPV) szerepe a cervicaliskarcinogenezisben bizonyítottnak tekinthet. Nem áll ugyanakkorrendelkezésre specifikus gyógyszeres kezelési mód. Az egyedüli terápiáslehetség a vírust hordozó szövetrészlet eltávolítása a méhnyakállományából. A mtéti megoldás hatékonyságának vizsgálatát tztük kicélul.Anyag és módszer: A DEOEC Szülészeti és Ngyógyászati Klinikán, ill.annak Ngyógyászati Onkológia Tanszékén 2002. január 01. és 2004.február 01. között méhnyak biopszián átesett 200 beteg pre- és postoperatívHPV teszt eredményét és szövettani leletét tekintettük át retrospektív módon.A betegek nyomtatott és elektronikus dokumentációjából végeztük azadatgyjtést. A HPV meghatározások a Digene Hybride Capture tesztteltörténtek a DEOEC Orvosi Mikrobiológiai Intézetben, a hisztológiaivizsgálatot pedig a DEOEC Pathológiai Intézetben végezték.Eredmények: A tanulmányban szerepl 200 beteg közül a mtét eltt 151/200(75,5 %) esetben magas kockázatú („High Risk” HR-) HPV fertzésigazolódott. A HR-HPV pozitív csoporton belül citológiai pozitivitás 147/151(97 %), kolposzkópos atypia 123/151 esetben (81 %) volt észlelhet. A HPVpozitív betegek körében a hisztológiai lelet súlyossága szerinti megoszlás akövetkez volt: szövettani eltérés nélkül: 11/151 (7 %), cervicitis: 14/151 (9%), CIN I: 17/151 (11 %), CIN II: 40/151 (27 %), CIN III: 21/151 (14 %),carcinoma: 48/151 (32 %). A HPV teszt a mtét hatására 108 betegnél váltnegatívvá. Ennek aránya a hisztológiai diagnózisok függvényében: eltérésnélkül: 8/11 (73 %), cervicitis: 10/14 (71 %), CIN I: 15/17 (88 %), CIN II:22/40 (55 %), CIN III: 16/21 (76 %), carcinoma: 37/48 (77 %). A víruseliminációs id átlagosan 4,5 (1-12) hónap volt a mtét idpontjáhozviszonyítva.Következtetés: A 151 HR-HPV pozitív beteg közül a mtétet követen 108esetben (71,5 %) vált negatívvá a HPV teszt eredménye. Érdekesmegfigyelés, hogy a CIN II csoporton belül volt a legmagasabb a mtétellenére perzisztáló HR-HPV pozitivitás. Mindezek alapján megállapítható,hogy mivel a mtét vírusmentesít hatása közelítleg sem 100%-os, abiopsziát követen is indokolt a HPV teszt elvégzése és a HR-HPV pozitívbetegek szoros követése.Témavezet: Dr. Hernádi Zoltán és Dr. Sápy Tamás180

Gáll Katalin II. évf. FOKDEOEC Nukleáris Medicina Tanszék, Onkológiai KlinikaSAMARIUM-153-MULTIBONE KEZELÉS A CSONTÁTTÉTEKOKOZTA FÁJDALOMCSILLAPÍTÁSBANA csontáttétek okozta fájdalom a tumoros betegeink életminségét gyakranaz elviselhetetlenség határáig rontja. Hazánkban mindössze két éve vanlehetség e fájdalmak izotópos kezelés útján történ csökkentésére amindennapi gyakorlatban.Vizsgálatunk célja: Az intézetünkben eddig izotópos csontfájdalomterápiában részesült betegek követése.Betegek: Retrospektíven 41 beteg (22 férfi, 19, n), életkoruk átlagosan 60,7év( 34-87 év) adatait elemeztük. A nknél elssorban az emlcarcinomaokozta, míg a férfiaknál fleg prostata carcinoma okozta a csontáttétet. Csakazok a betegek részesültek kezelésben, akiknél elzetesen elvégzettcsontszcintigráfia multiplex csontáttétet igazolt és kifejezett fájdalomtólszenvedtek. Közülük 18-an már kábító fájdalomcsillapításra szorultak, atöbbiek változó mennyiség és hatóanyagtartalmú fájdalomcsillapítókezelésben részesültek. A csontszcintigráfiás score a kezelés eltt: átlag 69.(110-30). A betegek 2500MBq Sm-153-Multibone-t kaptak inravénásinjekcióban. 8 beteg a kezelés ismétlését kérte.Eredmények: 29 betegnél sikeres volt a terápia, mert a betegek vagy eltudták hagyni teljesen vagy jelentsen csökkentették az alkalmazottfájdalomcsillapítók dózisát. Közülük11 eml, 8 prostata carcinoma eredetvolt a csontáttét. 14 beteg esetében a terápia hatástalannak bizonyult, mert afájdalom intenzitása változatlan maradt. Közülük 4 prostata, 2 eml, 2 hörg,6 egyéb tumor okozta a csontáttétet. A kezelés eltt és után elvégzettlaborvizsgálatok alapján az fehérvérsejt számának szignifikáns csökkenésemár 2 hét után megfigyelhet volt. A leukocitaszám 4 hét múlva emelkedett,de a 8. hét után sem érte el a kezelés eltti értéket. Nem változott atrombocitaszám, a vörösvérsejtszá, és a szérum kreatinin érték. Mérsékeltcsökkenést észleltünk a hemoglobin és hematokrit értékekben.Következtetés: Vizsgálataink alapján elssorban az eml és prostatacarcinoma csontáttékek okozta fájdalomcsillapításban volt hatékony akezelés. A fehévérsejtszám intenzív csökkenése miatt azonban a betegekszoros követése indokolt.Kulcsszavak: csontáttét, samarium, palliatív kezelésTémavezetk: Dr. Garai Ildikó, Dr. András Csilla181

Gomez Izabella, V. évf.DEOEC III.sz. Belgyógyászati Klinika; DE Egészségügyi Fiskolai KarA TERMÁLVÍZ GYÓGYHATÁSÁNAK VIZSGÁLATATÉRDARTRÓZISBANA balneológia hosszú történetében számos kutatás irányult a termálfürdgyógyhatásának megismerésére. Pontos hatásmechanizmusa azonban jelenlegsem ismert. Izomlazító, keringésjavító, fájdalomcsillapító és az ízületi porcanyagcseréjére gyakorolt kedvez hatását egyetlen szakember sem vitatja.Munkánk során három gyógyfürd (Debrecen, Polgár, Nyírbátor)termálvizének terápiás hatását vizsgáltuk meg degeneratív térdízületielváltozásokban (gonarthrosisban) szenved betegeken utánkövetésesmódszerrel.A klinikai vizsgálat 33-36 o C-ra lehtött termálvízzel feltöltött medencékbentörtént. A betegek naponta maximum 40 percet fürödtek, összesen 15alkalommal. Az els vizsgálatot a fürdkúra megkezdése eltt, a másodikat akúra befejezése után, a harmadikat három hónap múlva végeztük el. 8vizsgálati paramétert (szubjektív, szemiobjektív, objektív) értékeltünk és akapott eredményeket összesítettük.A statisztikai számításokat SPSS 9.0 ill. 11.0 programmal készítettük el. Amérések közötti különbséget Student-féle párosított t teszttel vizsgáltuk megill. nem normális eloszlás, ordinális kategorikus adatok esetén Wilcoxontesztet használtunk. A normalitást Kolmogorov-Smirnov teszttel ellenriztük.A p

Gomez Izabella, ÁOK V.évf.DE Szervetlen és Analítikai Kémiai Tanszék Környezetanalítikai CsoportKALCIUMIONOK BEJUTTATÁSA OSTEOPOROTICUS HELYEKREELEKTROFORETIKUS ELJÁRÁSSALA csontritkulás kezelésére jelenleg alkalmazott terápiák nem mindighatékonyak, nem megoldott az osteoporoticus helyeken történ csontépítés,ugyanis a kalcium gyakran nem az osteoporoticus helyekre épül be, haneméppen az osteophyták növekszenek tle.Kutatómunkánk célja, hogy olyan olcsó, hatékony és mellékhatás-menteseljárást dolgozzunk ki, mellyel célzottan, a csontritkulásos területre lehetkalciumot iontoforetikus eljárással bejuttatni.Kísérleteink során Ca-bentonitot tartalmazó pakolást készítettünk, az ebbenlév Ca 2+ -ok brön keresztüli bejutását vizsgáltuk in vitro. Az emberiszervezet modellezésére a kopasztott sertésbr-, izom- és csontszövetettartalmazó rendszert találtuk legcélszerbbnek. A kalciumionok bejuttatásaelektroforetikus módszerrel történt. E célra olyan manyag cellátkészítettünk, mely 120cm 3 -es téglatest alakú, bels felülete a behelyezettmintát rugalmasan összeszorítja. A minta két végére lapelektródokathelyeztünk el, melyeket az iontoforézis kezeléseknél alkalmazottdiadynamikus áramot szolgáltató tápegységhez csatlakoztattunk. A pozitívelektródra felkent Ca-bentonitból egyenáram hatására (15V, 5-20mA)bekövetkezett kalciumion-vándorlást vizsgáltuk a sertés br-, izom- éscsontszövetben. Az egyes szövetrétegekbl vett minták mikrohullámmalsegített roncsolását követen lángatomabszorpciós technikával mértük akalcium-koncentrációkat.A purifikált Ca-bentonit olyan rétegrácsos agyagásvány, melynek rácsaiból akalciumion feszültségkülönbség hatására, tlünk függ arányban éskoncentrációban – mintegy deponáló közegbl – folyamatosan, a célzotthelyre juttatható, anélkül, hogy a brön a legkisebb károsodást is okozná abevitel során. E bentonit-pakolásos elektroforézis eredményeként Ca 2+ -okatjuttattunk be a vizsgált rendszerbe. A kapott értékek szerint a brön és alágyrészeken keresztül a kalciumion igen jó hatásfokkal jutott be acsontszövetbe, annak Ca-koncentrációját szignifikáns mértékben megnövelve(p

Groska Zsuzsa ÁOK IV., Szöllsi Attila ÁOK III.DE OEC, Élettani IntézetAZ INZULIN-SZER NÖVEKEDÉS FAKTOR-I (IGF-I) HATÁSÁBANRÉSZTVEV POTENCIÁLIS JELTÁVITELI ÚTVONALAKVIZSGÁLATA HUMÁN VÁZIZOMSEJTEKEN ÉS EGÉR C2C12IZOMSEJTVONALONA mitogén inzulin-szer növekedés faktor-I (IGF-I) cellulárishatásainak kifejldésében számos, az adott sejttípusra jellemz jelátviteliútvonal vesz részt. Kísérleteinkben, kombinált farmakológiai és molekulárisbiológiai megközeltést alkalmazva, tenyésztett primer humánvázizomsejtekben, valamint egér C2C12 harántcsíkolt izom (myoblast)sejtvonalon, mint gyakran használt modellsejteken, vizsgáltuk az IGF-Imediáltjelátviteli folyamatokat.Megállapítottuk, hogy a IGF-I dózis-függen fokozta mind humánizomsejtek, mind C2C12 egér myoblastok proliferációját. Humántenyészetekben az IGF-I hatását teljes mértékben felfüggesztette 1 MGF109203X, a protein kináz C (PKC) rendszer általános gátlószere (a sejteka „konvencionális” cPKC és ; a “novel” nPKC, és ; és az “atípusos”aPKC izoformákat expresszálták). Ehhez teljesen hasonlóan 500 nMRottlerin, az nPKC specifikus gátlószere szintén maximálisan kivédte azIGF-I proliferáló hatását. Ezzel szöges ellentétben az IGF-I hatását nembefolyásolta 20 nM Gö6976 (a cPKC izoenzimek gátlószere), 20 MPD098059 (a mitogén-aktivált protein kináz útvonal [MAPK] inhibitora),valamint 100 nM Wortmannin (a foszfatidil-inozitol 3-kináz gátlószere).Ezen túlmenen, hogy az IGF-I szelektíven (a citoplazmából amagba/magmembránba) transzlokálta a PKC-t, míg a többi PKC izoformaszubcelluláris lokalizációját nem változtatta meg. A C2C12 myoblastokon azIGF-I hatását ugyanakkor nemcsak az nPKC gátlószere, de a MAPKinhibitora is csökkentette. Ezen túlmenen az IGF-I hatására megemelkedettaz p42 és p44 MAPK fehérjék foszforilációja. Ezzel összhangban, az nPKCrekombináns overexpressziója jelentsen megnövelte a sejtek proliferációjáta kontroll C2C12 sejtekéhez viszonyítva, mely növekedés IGF-I adagolással,ugyan csak kisebb mértékben de, tovább volt fokozható.Eredményeink alapján megállapítható, hogy az IGF-I cellulárishatásának kifejldésében szerepet játszó jelátviteli útvonalak nagyonhasonlóak, de korántsem azonosak humán vázizomsejteken (kizárólag aznPKC) és C2C12 myoblastokon (az nPKC és a MAPK útvonalegyüttesen).Témavezet: Dr. Bíró Tamás, Czifra Gabriella184

G Kiss Orsolya V. é. ÁOKDE OEC III. sz. Belklinika, Klinikai Immunológiai TanszékPRIMER RAYNAUD SZINDRÓMÁS BETEGEKMIKROCIRKULÁCIÓJÁNAK FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA LASERDOPPLER PERFÚZIÓS KÉPALKOTÁSSALA Raynaud szindróma az akrák (ujjak, orr, fül) hideg illetve stress hatásáratörtén elszínezdése. A diagnosztika tüneti, az eddig használt eszközösmódszerek statikus vizsgálatok voltak melyek adott használhatóságakorlátozott. A laser doppler flowmetria egy adott pontban képes amikrokeringés dinamikájának rögzítésére és az idbeni változásokdokumentálására. A laser doppler által rögzített érték (mértékegysége aperfúziós egység PU) irodalmi adatok alapján egyenesen arányos az adottterület átáramlásával (köbmilliméter/secundum). Továbbfejlesztett változataa laser scanner egy egész régio mikrocirkulációjának képi megjelenítésétteszi lehetvé. Vizsgálatunkban 32 primer Raynaud szindrómás beteg és 20egészséges kontroll kéz ujjainak mikrocirkulációját vizsgáltuk laser dopplerperfusion imagerrel (LDPI PIMII). A betegvizsgálatok 20 percesszobahmérsékleten történ akklimatizációt követen standardizáltkörülmények között történtek (klimatizált helyiség). A nyugalmi keringésrögzítését a vizsgált oldali A. brachialis 4 perces szupraszisztolés leszorításakövette (vérnyomásmér mandzsettájának felhasználásával), a másodikadatsor rögzítésére ekkor került sor. A felengedést követ reaktívhyperaemias fázisban szintén mérést végeztünk. A Periflow segítségévelhárom adatsor kiértékelésére került sor: nyugalmi perfúzió, leszorítás alattikeringés és reaktív hyperaemias ujjperfúzió. Eredményeink:Szobahmérsékleten primer Raynaud szindromás betegnél szignifikánsanalacsonyabb ujjperfúzió értékeket mértünk az egészségesekhez képest(p

Horváth Balázs ÁOK IV.DE OEC, Élettani IntézetA RISPERIDON ELEKTROFIZIOLÓGIAI HATÁSAI EMLSSZÍVIZOMSEJTEKENTöbb pszichiátriai terápiában használt szerrl is ismert, hogyhatásmódjukban az egyes ingerületátviv anyagok antagonizmusa mellettrendelkeznek az idegsejtek bizonyos ionáramait gátló tulajdonságokkal is.Mivel az ingerlékeny sejtek plazmamembránjának ioncsatornái többjellemzjükben is homológiát mutatnak, feltételezhetjük, hogy egyesantipszichotikus szerek alkalmazása cardialis mellékhatásokkal jár.Jelen vizsgálatban a risperidon (mely szintén egy széles körbenalkalmazott antipszichotikum) hatását vizsgáltuk emlsök szívsejtjeinekelektrofiziológiai sajátságaira. A vizsgálatok során hagyományosmikroelektród és teljes sejt feszültség-clamp technikákat alkalmaztunk. Améréseket tengerimalacok papilláris izmainak preparátumain, valamintenzimatikusan izolált kutya bal kamrai szívizomsejteken végeztük.Megfigyeléseink szerint a risperidon koncentráció-függenmeghosszabbította az akciós potenciál (AP) idtartamát mind tengerimalacpapilláris izmon (EC 50 =0,29±0,02 µM) mind kutya kamrai myocytákon(EC 50 =0,48±0,14 µM). A hatás reverzibilisnek bizonyult és az ingerlésifrekvencia növelésével gyengült, legkifejezettebbnek a repolarizáció utolsófázisában mutatkozott. A risperidonnak nem figyeltünk meg egyébszignifikáns hatását az AP többi paraméterére vonatkozóan.Feszültség-clamp technikával vizsgálva kutya kamrai szívizomsejteken arisperidon blokkolta a kési egyenirányító K + áram gyors komponensét (I Kr ),mely szintén koncentráció-függnek bizonyult (IC 50 =0,92±0,26 µM). Nagykoncentrációjú risperidon (10 µM) a kési egyenirányító K + áram lassúkomponensére (I Ks ) is gátló hatást fejtett ki, mely gátlás mértékét 9,6±1,5%-nak találtuk +50 mV-on. Tapasztalataink szerint a risperidon más K +áramokra (I K1 és I to ) nem fejtett ki szignifikáns hatást.A risperidon alkalmazása során a szívizomsejtek I Kr áramára gyakoroltgátló hatása miatt szerzett hosszú QT szindrómát eredményezhet, ezmegmagyarázhatja a szer néhány esetben megfigyelt cardialis mellékhatását.Emiatt olyan pszichotikus betegeknél, akiknek valamilyen szívbetegségük isvan, EKG kontroll javasolt risperidonnal történ kezelés során.Témavezet: Dr. Magyar János186

Horváth Ildikó Fanny, VI. é. ÁOKDEOEC, III. Belgyógyászati Klinika, Klinikai Immunológia TanszékA PAJZSMIRIGY IMMUNMECHANIZMUSÚ BETEGSÉGEINEKELFORDULÁSA SJÖGREN-SZINDRÓMÁS BETEGEKBENKevés irodalmi adat áll rendelkezésünkre az autoimmunpajzsmirigybetegségek és a poliszisztémás autoimmun betegségek társulásáravonatkozóan, pedig a patomechanizmus hasonlósága alapján feltételezhet,hogy magasabb az elfordulási gyakoriság a poliszisztémás betegcsoportban,mint a normál populáció körében.Cél: Meghatároztuk a különböz pajzsmirigybetegségek (Hashimoto-, deQuervain-thyreoiditis, Graves-Basedow-kór, nem autoimmun pajzsmirigybetegségek) elfordulási gyakoriságát klinikánk primer Sjögren-szindrómásbetegcsoportjában, s hogy az alap poliszisztémás autoimmun betegségdiagnosztizálásától számítva hány éven belül, esetleg hány évvel aztmegelzen jelentkeztek az egyes thyreoidea diszfunkciók.Betegek és módszerek: Retrospektív vizsgálatunkba a DEOEC III. sz.Belgyógyászati Klinika által gondozott primer Sjögren-szindrómás betegeiközül 447-et vontunk be. Átlagéletkoruk 57,8 év, a nemek aránya 15 : 1. Azanamnesztikus és fizikális vizsgálat során talált pajzsmirigy diszfunkciórautaló eltéréseket gondosan dokumentáltuk, majd meghatároztuk a szérumsTSH, fT3, fT4, TRAK értékeit és az anti–thyreoidea–peroxidáz, az anti–thyreoglobulin antitest titereket. Választott esetekben elvégeztük apajzsmirigy ultrahang vezérelt tbiopsziáját és az így nyert mintákatszövettanilag értékeltük.Eredmények: 95 betegnél (21,25%) találtunk thyreoidea érintettséget. Ennekmegoszlása: Hashimoto-thyreoiditis 26 fö (27,37%), Graves-Basedow–kór 12f (12,63%), de Quervain-thyreoiditis 20 f (21,05%), egyéb nem autoimmunpajzsmirigy betegség 37 f (38,95%). A leggyakoribb autoimmun típus, aHashimoto-thyreoiditis korcsoport szerinti megoszlása a következ volt: 35-45 év között 2, 45-54 év között 13, 55-64 között 7, 65 felett 4. A deQuervain-thyreoiditis és a Graves-kór 50-65 év között volt a leggyakoribb. AHashimoto-thyreoiditis és a primer Sjögren-szindróma egyidej fellépte 7esetben fordult el, a thyreoiditis a Sjögren-szindróma diagnózisánakfelállítását megelzen 6, azt követen 13 alkalommal, a subacut thyreoiditisátlag 6 évvel azt megelzen jelentkezett.Következtetések: Eredményeink szerint a vizsgált autoimmun pajzsmirigybetegségek nagyobb frekvenciával fordulnak el a poliszisztémás autoimmunbetegekben, mint az egészséges populációban.Témavezet: Dr. Zeher Margit187

Hunya Zsolt VI. é. ÁOKDE OEC Ortopédiai KlinikaA ”CEMENTBETEGSÉG” ÉRTELMEZÉSE, LEHETSÉGES ETIOLÓGIAITÉNYEZI ÉS JELLEMZ MEGJELENÉSE CSÍP TEP MTÉTEKUTÁNA csípizületi teljes endoprotézisek (TEP) revízióinak leggyakoribboka az implantátum egyes elemeinek aszeptikus lazulása. A vele foglalkozóirodalomban cementbetegségként (”cement disease”, CD) említik azokat azeseteket, amikor a cementel rögzített komponens minden különösebb oknélkül, de nyilvánvalóan a csontcementtel kapcsolatos mechanizmuskövetkeztében id eltt kilazul. Ellenben a betegség klinikai gyakorlatbanalkalmazható meghatározása mindeddig nem valósult meg.Eladásomban ismertetem a protézislazulások diagnosztikájánaklehetségeit, a csontcement felhasználásának sajátosságait és az ezekblered lehetséges etiológiai faktorokat. Bemutatok egy új szempontrendszert,melyet a CD hiányos irodalmi megfogalmazása miatt hoztunk létre. Ezutánrészletezem vizsgálataim menetét, mely során a Debreceni EgyetemOrtopédiai klinikáján 2000. január 1. és 2003. december 31. között lazulásmiatt reoperált betegek adatait dolgoztam fel. Az említett kritériumrendszeralapján, a betegek kórlap-dokumentációinak, rtg felvételeinek áttekintésévelés elemzésével felmértük körükben a kórforma elfordulását.Az esetek közül 58 betegnek (36 n és 22 férfi) aszeptikus lazulása volt,mely miatt a primer mtétet követen átlagosan 7,97 évvel ( ± 7,51 év) acementezett csíp TEP cseréje következett. A vizsgált idszakban 13betegnél (6 n és 7 férfi) tudtuk felvetni a CD diagnózisát az aszeptikuslazulás körükben a protézis-beültetéstl számított átlagosan 2,72 év (± 2,25év) múlva bekövetkezett. Közülük bemutatom a CD legjellemzbb eseteit.Mindezek után ismertetem egy a klinikán végzett revíziós beavatkozásokutólagos feldolgozását és utánkövetését megkönnyít, a klinikánksajátosságait is figyelembe vev csíp regiszter létrehozásának els lépéseit,melyek kapcsolódtak a CD elzekben felvázolt vizsgálatához.Témavezet: Dr. Csernátony Zoltán188

Jakab AnitaGyógyszerhatástani TanszékA HEMOXIGENÁZ-1-HEZ KAPCSOLÓDÓ ENDOGÉN SZÉNMONOXIDTERMELÉS ÉS A KAMRAFIBRILLÁCIÓ KAPCSOLATÁNAKVIZSGÁLATA ISZKÉMIA/REPERFÚZIÓNAK KITETT IZOLÁLTEGÉRSZÍVBENA fejlett országok és Magyarország halálozási statisztikáit évek óta aszív- és érrendszeri betegségek vezetik, jelents népegészségügyi problémátokozva. Kísérleteinkben az iszkémia/reperfúzió indukálta arrhythmiákfarmakológiai befolyásolási lehetségeit vizsgáltuk, izolált egérszíveken.Célul tztük ki a hemoxigenáz-1 (HO-1) mRNS expresszióhozkapcsolódó celluláris védekez mechanizmusok és az endogén szénmonoxid(CO) hatásának vizsgálatát reperfúzió során, fibrilláló és nem fibrillálószívekben, melyeket HO-1 „vad” típusú (+/+) és „knock out” [heterozigóta(+/-) és homozigóta (-/-)] egerekbl nyertünk. Meg kívántuk vizsgálni a HO-1 mRNS és protein expresszió, valamint a HO-1-hez kapcsolódó endogén COtermelés hatását (i) a reperfúzió indukálta arrhythmiák kialakulásánakcsökkentésére, (ii) az infarktusos terület nagyságára, (iii) a cellulárisionkoncentrációk változására, valamint (iv) a szívfunkciókra.Azt találtuk, hogy az infarktusos terület nagysága jelents mértékbennagyobb volt a HO-1 -/- csoportban, mint a vad típusú, illetve a heterozigótacsoportokban, továbbá, hogy ez a növekedés az infarktusos területnagyságában emelkedett miokardiális Na + és Ca 2+ , valamint csökkent K +koncentrációkkal is összefüggésbe hozható. Iszkémia/reperfúziós inzultustköveten a HO-1 mRNS és protein nagymérték downregulációját, valamintaz enzim aktivitás csökkenését tapasztaltuk mind a fibrilláló vad típusú, mindpedig a fibrilláló heterozigóta szívek esetében. Aerob perfúziónak kitett HO-1-/- szívekben nem tudtuk detektálni sem a HO-1 mRNS-t, sem pedig annakproteinjét. A HO-1 knock out (-/-) homozigóta szívekben pedig aszívfunkciók rosszabbak voltak mind aerob körülmények között mind pedigreperfúzió során, összehasonlítva a vad típusú szívekkel. Reperfúzió során ahomozigóta (-/-) szívek mind fibrilláltak, ami bizonyítja, hogy a HO-1 mRNSés proteinjének jelenléte, illetve a HO-1 enzim aktivitás antiarrhytmiás hatásúlehet.Témavezetk: Dr. Bak István, Dr.Tósaki Árpád189

Juhász Tamás IV. éves és Matta Csaba V. éves mol. biol. hallgatókDEOEC Anatómia, Szövet- és Fejldéstani IntézetA PP2B SZEREPE AZ OXIDATÍV STRESSZ PORCKÉPZDÉST GÁTLÓHATÁSÁNAK KIALAKULÁSÁBANAz ízületek gyulladásos megbetegedései jelents mérték oxidatív stresszelterhelik az ízület szöveteit, ezért fontos megismernünk, hogy a szabadgyökökhogyan befolyásolja az ízületi porc gyógyulásának lehetségét. Kísérleteinksorán csirkeembriók végtagtelepeibl izolált kondroprogenitor sejtekblelállított primer sejtkultúrákon vizsgáltuk, hogy a hidrogén-peroxiddalkiváltott oxidatív stressz hogyan befolyásolja az in vitro porcdifferenciációtszabályozó jelátviteli útvonalakat. A kultúrákban keletkezett porcszövetet aporcmatrixban nagy mennyiségben jelenlev proteoglikánokat kimutatómetakromáziás festéssel, a porcdifferenciáció mértékét pedig a porcraspecifikus proteoglikán, az aggrekán core proteinjének mRNS-ét demonstrálóRT-PCR reakcióval ítéltük meg. Megállapítottuk, hogy az oxidatív stresszjelents mértékben gátolja a kultúrákban keletkez porc mennyiségét. Ez agátlás nem a H 2 O 2 esetleges citotoxikus hatásának következménye, ahogyanazt a sejteken végrehajtott viabilitási és proliferációs assay-k bizonyítják.Ismert, hogy az egyik fontos protein foszfatáz, a kalcium dependens PP2B(kalcineurin) szerepet játszik a porcdifferenciáció szabályozásában és ez azenzim érzékeny az oxidatív stresszre is. Immunoblotok segítségévelkimutattuk a kultúrákban a PP2B jelenlétét, enzimaktivitási mérésekkel pedigaz enzim mködését is bizonyítottuk a kezeletlen kultúrákban. Oxidatívstressz hatására a kalcineurin RT-PCR-ral detektálható mRNS expressziója,immunoblottal kimutatható fehérje mennyisége, valamint enzimaktivitása iscsökkent. Továbbá, ha a 2. és 3. tenyésztési napokon a kalcineurin specifikusinhibitorát, a ciklosporin A-t (CSA) adtuk a tenyészt médiumhoz, azjelentsen csökkentette a 6. napon detektált porc mennyiségét. A kalcineurinszerepet játszik az ERK1/2 aktivitásának szabályozásában is, valamint ismert,hogy ez a MAPK a kondrogenezisre gátló hatású. Immunoblotok segítségéveligazoltuk, hogy az ERK1/2 foszforiláltsága, így feltehetleg aktivitása isfokozódik oxidatív stressz, illetve CSA adása után. Eredményeink arrautalnak, hogy a PP2B az ERK1/2-útvonal modulálásán keresztül szerepetjátszik a kondrogenezis oxidatív stressz általi gátlásában.Kutatásainkat a DEOEC Mecenatúra pályázat (29/ME-02) támogatta.Témavezet: Dr. Zákány Róza190

Kádár András ÁOK V.DE OEC Belgyógyászati Intézet I. sz. Belklinika, Nephrológia TanszékAZ ENDOTHELSEJT ELLENI ANTITEST (EAT) MENNYISÉGÉNEKALAKULÁSA HEMODIALIZÁLT BETEGEK ÉRBETEGSÉGEIBENAz endothelsejt elleni antitestek (EAT) egy heterogén antigén-specificitásúantitestcsaládot képeznek, ugyanakkor az eddigi vizsgálatoknak nem sikerültegyértelmen igazolni szerepüket az atherosclerosis kialakulásánakfolyamatában. Az irodalom abban viszont egységes, hogy az EAT érzékenymarkere az endothelsejt-károsodásnak. Végstádiumú veseelégtelenségben(VVE) jelents morbiditást és mortalitást okoznak a különböz érrendszerimegbetegedések. Emiatt volt célunk az EAT mennyisége és a meglévérbetegség közötti összefüggés vizsgálata hemodializált (HD) betegekben. Aklinikailag diagnosztizált érbetegség típusa szerint, a 96 beteget, 6 csoportraosztottuk. 1. nincs leírt érbetegség (26 f; kor: 51.9±16.8 év; HD id:70.3±66.9 hó); 2.csak perifériás artériás érbetegség (PAD) (12 f;kor:56.4±12.5 év; HD id: 93.5±63.8 hó); 3. csak ischaemiás szívbetegség(ISZB) (26 f; kor: 58.5±13.5 év; HD id: 41.3±38.1 hó); 4. ISZB és PAD(17 f; kor: 64.2±9.8 év; HD id: 61.4±61.6 hó); 5. ISZB és stroke (8 f; kor:59.2±16.3 év; HD id: 57.1±64.7 hó); illetve 6.ISZB, PAD és stroke (7 f;kor: 62.4±8.7 év; HD id: 53.1±50.8 hó). Az EAT mennyiségén (ELISA kit)kívül meghatároztuk a szérum összkomplement aktivitását (összC), a C3, ahomocystein (hcy) és a szérum lipidek szintjét a klinikai diagnosztikábanalkalmazott módszerekkel. Az EAT szint az összes betegben szignifikánsanemelkedett az elfogadott referencia tartományhoz viszonyítva (32.8±20.4U/ml vs.

Kékedi Rita VI. é. ÁOKDE OEC I. sz. Sebészeti KlinikaSZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CHOLEDOCHOLITHIASISTERÁPIÁJÁBAN A LAPAROSCOPOS CHOLECYSTECTOMIATÉRHÓDÍTÁSÁVALAz epekövesség napjainkban az egyik leggyakoribb sebészeti kezeléstigényl megbetegedés. A cholelithiasisos betegek kb. 10-15 %-ában közösepevezeték-kövesség is fennáll. A laparoscopos epehólyag-eltávolítás a 90-esévek óta világszerte elterjedt mtéti technika, melynek alkalmazása számoselnnyel bír a nyitott mtéttel szemben. A laparoscopos epemtéttérhódításával a közös epevezeték-kövesség kezelése is megváltozott.Eladásomban ezt az utóbbi években végbemen szemléletváltozást kívánombemutatni, az I. sz. Sebészeti Klinikán choledocholithiasis miatt kezeltbetegek adatainak segítségével. Míg évekkel ezeltt a choledocholithiasisdiagnózisa az epehólyag nyitott mtéttel való eltávolítását, choledochotomiát,keltávolítást és Kehr-drainage-t jelentett, addig napjainkban a praeoperativERCP-EST-t követen végzett laparoscopos cholecystectomia (LC) alegoptimálisabb megoldás. A DEOEC I. sz. Sebészeti Klinikán 1995. január1. - 2003. augusztus 31. között choledocholithiasis miatt kezelt betegekadatait elemzem. Ebben az idszakban 136 betegnél hagyományos (nyitott)mtét történt, 77 betegnél LC és prae- vagy postoperativ ERCP-ESTkombinációjának segítségével oldották meg az epevezeték elzáródását. Azeredményekbl kitnik, hogy míg az els években lényegesen nagyobbarányban történt nyitott mtét choledocholithiasis diagnózisa miatt, 1998után az LC-k aránya közel megkétszerezdött a vizsgált els négy éveredményeihez viszonyítva. Az I. sz. Sebészeti Klinika mtétekkelkapcsolatos adatait, illetve a Radiológiai Klinika ERCP-EST-re vonatkozóadatait vizsgálva az irodalomnak megfelelen tükrözdik, hogy milyenszemléletváltozáson ment keresztül a choledocholithiasis terápiája.Témavezet: Dr. Orosz László192

Késmárky-Kodak András, Vad Eszter ÁOK, IV. évf.DEOEC, Orvosi Mikrobiológiai IntézetGLYCOPEPTIDRE MÉRSÉKELTEN ÉRZÉKENY METHICILLINREZISZTENS STAPHYLOCOCCUS AUREUS (MRSA) TÖRZSEKMOLEKULÁRIS BIOLÓGIAI VIZSGÁLATAA methicillin rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) fontosnozokómiális pathogén baktérium. Surveillance adatok alapján hazaielfordulási gyakorisága a fekv betegek körében 10 %-ra tehet. A magasszint methicillin rezisztenciáért egy megváltozott penicillinköt fehérje(PBP2’) felels, melyet a mecA gén kódol. A mecA gént hordozó törzsekrezisztensek valamennyi penicillin és cephalosporin származékkal szemben.Az MRSA törzsek nagyon gyakran rezisztensek más antibiotikumokkalszemben is, mint pl. makrolidek, aminoglikozidok, fluorokinolonok.Nemegyszer csak a glikopeptid antibiotikumokra (vancomycin, teicoplanin)érzékenyek. Az els vancomycinre mérsékelten érzékeny S. aureus(Vancomycin Intermediate-Sensitive S. aureus, VISA) törzset 1997-ben írtákle Japánban. A glycopeptiddel szemben csökkent érzékenység törzsek azótamár számos országban megjelentek. Magyarországon eddig VISA törzsetmég nem írtak le. A vancomycin rezisztencia mechanizmusa még nemtisztázott, kísérletes körülmények között az Enterococcus faecalisvancomycin rezisztenciát kódoló van A génjét sikeresen át lehett vinni S.aureus törzsekbe. Valószínsíthet, hogy a vanA gén szerepet játszik arezisztencia kialakulásában.A hagyományosan alkalmazott in vitro korong diffúziós módszer nemalkalmas a csökkent glycopeptid érzékenység kimutatására. A NationalComittee for Clinical Laboratory Standards (NCCLS) által kidolgozottszrmódszerrel megvizsgáltuk a Debreceni Egyetemen 2002-benkitenyészett 41 MRSA törzs vancomycin és teicoplanin iránti érzékenységét.A baktériumokat Mueller-Hinton szrlemezre (amely 5 mg/l teicoplaninttartalmazott) oltottuk és 48 órán át inkubáltuk 30 o C-on. Vizsgáltuk avancomycin és teicoplanin minimális gátló koncentrációját (MIC) aszrlemezen kintt Staphylococcus törzsekkel szemben ún. E-tesztmódszerrel. Glycopeptidre mérsékelten érzékenynek tekintettük a törzset ha aMIC érték 8-16 mg/l között volt (NCCLS). A 41 törzsbl 4 esetben kaptunkemelkedett MIC értékeket. Polimeráz láncreakcióval (PCR) valamennyi törzsmecA pozitívnak bizonyult. Az általunk vizsgált 4 törzsben a van A gént nemsikerült kimutatni.Témavezet: Dr. Szabó Judit193

Kiss Flóra ÁOK, VI évfDE OEC, Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai IntézetKÓROS FÉNYSZÓRÁSI ÉS FLUORESZCENCIA MINTÁZATOK DENOVO AKUT LYMPHOBLASTOS LEUKAEMIÁBANA leukaemiák a haematopoieticus és lymphoid rendszer rosszindulatú,klonális betegségei. Az akut lymphoblastos (lymphoid) leukaemialeggyakrabban gyermekkorban fordul el, ez teszi ki az esetek kétharmadát, afennmaradó egyharmad a felntteket érinti. Az ALL-ek 80-85%-a B sejteredet a kisebb része T-sejtes. Vizsgálatainkban 2001. január 1. és 2003.december 31. között 34 de novo ALL-es beteg mintáit analizáltuk áramlásicitometriával. Célunk olyan kóros fényszórási és fluoreszcencia mintázatok(aberráns fenotípus) keresése volt, melyek felhasználhatók lehetnek abetegség nyomon követésére és a minimális reziduális betegségmeghatározására. A minták nagy része csontveli minta volt. A fényszórásvalamint fluoreszcencia pattern meghatározásához valamennyi esetben acitosztatikus kezelés eltti minta adatait vettük figyelembe. A 34 betegbl kétesetben T ALL, 32 esetben B ALL került megállapításra. A mintákfényszórási tulajdonságai közül a sejtmérettel arányos forward scatter (FSC)és a sejtek granularitására/összetételére utaló side scatter (SSC) értékeketvizsgálatuk. Kóros fényszórási mintázata 13 betegnek volt (38%). Afenotípus kóros voltára több elváltozásból következtethetünk. Ezek közétartozik bizonyos antigének túlzott expressziója (overexpresszió), a myeloidpozitivitás ALL-ben, az aszinkron antigén expresszió, bizonyos normáliskörülmények között kifejezd antigének hiánya illetve a lineage switch.Ezek közül vizsgálataink az els két lehetségre terjedtek ki. Myeloid markerpozitivitást 7 esetben (21%) tapasztaltunk. Antigén overexpressziónaktekintettük az olyan eseteket, melyeknél a CD34 illetve a TdT pozitivitásmeghaladta az 5%-ot (85% illetve 71%) valamint a CD10-et erteljesen - anormális expressziótól 1 nagyságrenddel intenzívebben – expresszálták(41%). Ez utóbbi reakció a phycoerythrein-nel (PE) konjugált antitest eseténérzékenyebbnek bizonyult mint FITC konjugátummal. A myeloid expressziótnem mutató ALL-es lymphoblastok és a normál lymphoid sejtekösszehasonlítása alapján, bár a lymphoblastokban az SSC is emelkedettértéket mutatott, csak az FSC adódott szignifikánsan magasabbnak (p 0.01). ALL-es mintáknál törekedni kell a minimálisan 3 szín analíziskivitelezésére illetve a kóros fényszórási tulajdonságok regisztrálására.Vizsgálataink alapján az ALL-ek nagy részében azonosítható kóros fenotípusés/vagy fényszórási kép amelyek felhasználhatók a leukémiák kezelése soránreziduális betegség kimutatására.Témavezet: Dr. Kappelmayer János194

Kormány Elvira VI. é. ÁOKDE OEC GyermekklinikaAUTOIMMUN BETEGSÉGEK CSATOLT MEGJELENÉSE 1. TÍPUSÚDIABETES MELLITUSBAN SZENVED GYERMEKEKBENAz 1. típusú diabetes mellitus gyermek- illetve fiatal felnttkorbankezdd szervspecifikus autoimmun pathomechanizmusú kórkép. A betegek90%-a bizonyos HLA-antigénekkel rendelkezik, amelyek hasonlókonfigurációban elfordulhatnak egyéb autoimmun kórfolyamatokban is.Emiatt a diabetesesek körében az átlagpopulációhoz képest gyakrabbanjelennek meg társuló autoimmun megbetegedések.A keresztmetszeti tanulmány 2000. január és 2003. decembere között aDEOEC Gyermekklinika Diabetes Szakrendelése és Osztálya által 1992 ótakezelt 95 gyermek anyagcsere és endocrin vonatkozású dokumentációinakáttekintésével és elemzésével történt. Célja a gondozás alatt álló diabetesesgyermekek körében az esetlegesen társuló autoimmunpajzsmirigybetegségek illetve coeliakiás állapotok feltérképezése volt. Avizsgálatban részt vett gyermekek 45%-a (43 f) lány, 55%-a (52 f) fiú. Agyerekek átlagéletkora a vizsgálat idpontjában 13.444.24 év volt. Adiabetes megjelenésekor az átlagéletkoruk 10.033.4 évnek adódott. Apajzsmirigy elleni autoantitesteknek serumban mért magas titere alapján adiabeteses gyermekek 20%-ánál (19 esetben) találtunk társuló autoimmunthyreoiditist, közülük 4%-nál (4 esetben) indult a kialakult hypothyreosismiatt L-thyroxin substitutio. Az antitest-vizsgálatok alapján a gyermekek17.9%-a (17 f) bizonyult valamely, a coeliakia diagnosztikájábanhasználatos antitestre pozitívnak, de biopsiával is igazolt valódi coeliakiátmindössze 2.1%-ban (2 esetben) sikerült kimutatni.A kapott eredmények is alátámasztják, hogy az IDDM-ben szenvedgyermekek az autoimmun pajzsmirigybetegségek és a coeliakiaszempontjából is fokozottabb kockázatnak vannak kitéve az egészségespopulációhoz képest. Ezért indokolt lenne a frissen diagnosztizált diabetesesgyermekek körében az évente elvégzett immunserologiai vizsgálat társulóautoimmun betegségekre.Témavezet: Dr. Felszeghy Enik195

Kónya JuditDEOEC III. sz. Belgyógyászati KlinikaHELICOBACTER PYLORI ÉS HODGKIN LYMPHOMAA DEOEC III. számú Belgyógyászati Klinikán elsdlegesen kezelt, legalábbkét éve komplett remisszióban lév Hodgkin- kóros beteg cellularis éshumoralis immunstátuszának összefüggésében vizsgáltam a Helicobacterpylori fertzöttséget. Kontrollként 60 egészséges (nem Hodgkin- kóros)beteg eredményeit használtam. Friss Helicobacter pylori fertzés pozitív 13 C-kilégzési teszt alapján a betegek harmadában volt diagnosztizálható. ELISAmódszerrel a betegek kétharmadában anti- Helicobacter IgG és IgA izotípusú,valamint szintén a kétharmadában anti- CagA IgG és IgA izotípusú antitestekvoltak kimutathatók. Immunfluoreszcens festés illetve áramlási citometriamódszerrel a Hodgkin- kóros betegeknél szignifikánsan csökkent CD3 + ,CD4 + , illetve szignifikánsan fokozott CD8 + , CD19 + , CD56 + , CD4 + /CD25 + ,CD14 + /CD16 + sejtarány mutatkozott. A Th2 dominancia megnövekedettIL-10 produkcióban nyilvánult meg. A csökkent T- sejt arány ellenére ahuman leukocyta antigen (HLA)- DR expressziójának növekedése volttapasztalható a Hodgkin- kóros betegek eredményei alapján a kontrollokadataihoz képest illetve a CD8 + sejtek szignifikánsan fokozott IFN-gammaexpresszióját lehetett megfigyelni. A Hodgkin- kóros betegek Helicobacterpylori pozitivitásának aránya, az infekció virulenciája (anti- CagA IgA ésIgG izotípusú antitestek jelenléte alapján) a kontroll populációétól nemkülönbözött. A Helicobacter pylori fertzés gyakorisága a különbözimmunológiai eltéréssel bíró és nem bíró Hodgkin- kóros betegcsoport közöttszignifikánsan nem tért el.Témavezet: Dr. Illés Árpád196

Kurkó Júlia Emese VI. évDEOEC Szülészeti és Ngyógyászati KlinikaSZÜLÉSVEZETÉS IKERTERHESSÉG ESETÉNAz elmúlt években világszerte emelkedett az ikerterhességekelfordulása. A szülészeti és neonatológiai ellátás fejldése ellenére a többesterhesség napjainkban is fokozott kockázatot jelent mind az anyára, mind amagzatokra nézve.Az ikerterhességek több mint 97 % - a ketts ikerterhesség. A többesterhesség speciális odafigyelést igényel mind a felismerést, mind aterhesgondozást, mind pedig a szülésvezetést tekintve. A hazai és anemzetközi szakirodalomban egyaránt ellentmondásosak az ajánlások és azadatok a szülésvezetés optimális módját illeten.Tanulmányunkban retrospektive elemeztük a Debreceni Egyetem NiKlinikájának 2001. január 01. és 2002. december 31. között lezajlott kettsikerterhességeit, terhességi kor, a magzatok elhelyezkedése, a szülés menete,a szülésvezetés módja alapján.Többes terhességbl 122 esetben zajlott szülés, ebbl 113 kettsikerterhesség volt. A hármas ikerterhesség mindegyike császármetszésselfejezdött be, ezeket az adatfeldolgozásban nem vettük figyelembe. Amagzatok fekvése alapján mindkét magzat koponyavég fekvésbenhelyezkedett el 45,1 %-ban. „A” magzat koponyavég, „B” magzat ettleltér fekvésben helyezkedett el 28,3 %-ban. „A” magzat 28 esetbenmedencevég, 2 esetben harántfekvésben helyezkedett el. A császármetszésfrekvencia mindhárom csoportban meghaladta az 50 %-ot.Az elemzett 113 ketts ikerterhesség közül asszisztált reprodukcióstechnikák alkalmazásával fogant 27 terhesség, ebbl 9 ICSI-t követen.A koraszülés aránya 69% volt, császármetszéssel fejezdött be akoraszülések 64, míg az érett szülések 68.6%-a.Vizsgáltuk a magzatokfekvésének hatását a császármetszés frekvenciára.Eredményeinket a témában megjelent aktuális közleményekkelvetettük össze. Ezek alapján csak további, nagy esetszámú, prospektív,randomizált vizsgálat eredményeinek birtokában nyilatkozhatunkmegnyugtatóan a szülésvezetés optimális módjáról.Témavezet: Dr. Major Tamás197

Lajtos Tímea V. évf. ÁOKDE OEC Népegészségügyi Iskola, Megelz Orvostani IntézetDEBRECENI HAJLÉKTALANOK DEMOGRÁFIAI JELLEMZI ÉSEGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁIA hajléktalanok száma hazánkban a 80-as évek vége óta folyamatosan n.Munkába állításuk és integrációjuk egyik fontos alapfeltétele az, hogymegfelel egészségi állapotban legyenek. A munka célja a debrecenihajléktalanokat ellátó egészségügyi intézményrendszer feltérképezése, avárosban nyilvántartott hajléktalanok demográfiai jellemzinekmeghatározása, valamint a közöttük elforduló leggyakoribbegészségproblémák meghatározása volt. A városban a hajléktalanok komplexellátását az önkormányzattal kötött szerzdés alapján a Refomix Kht végzi.Az általuk mködtetett utcai gondozó szolgálat, mint intézmény rendszeresengondozza a tartósan hajléktalanokat, és többnyire elsként kerül kapcsolatbaaz újonnan utcára kerül emberekkel is, akikrl az els találkozáskoradatlapot vesz fel. Az utcai gondozó szolgálat papír-alapú, 1497 kérdívettartalmazó adatbázisának számítógépre vitele után, statisztikaiprogramcsomag segítségével elemeztem a nyilvántartottak életkor és nemszerinti megoszlását, iskolázottságát, családi állapotát, és a hajléktalanságidtartamát. Ezt követen a hajléktalanokat ellátó háziorvosi praxisgondozási adatait dolgoztam fel. Az adatok alapján a debreceni hajléktalanpopuláció átlagéletkora 46 év; a hajléktalanság átlagos idtartama 6 év azadatfelvétel idpontjában; többségben vannak a férfiak, a középfokúvégzettséggel rendelkezk és az elváltak. Leggyakoribb nem fertzbetegségeik a magasvérnyomás, az alsó légúti betegségek, a gastrointestinalisfekélyek, a májbetegség, az ischaemiás szívbetegség és az epilepsia.Gyakoriak a mentális és viselkedészavarok; els helyen aszenvedélybetegségek, azok között is az alkoholfogyasztás áll. A jellemzfertz betegségek közül kiemelendek a br parazitás elváltozásai, valaminta fels légúti fertzések és a tuberculosis. Gyakoriak a traumás elváltozások,különösen a nyári idszakban. Ellátásukhoz az alapvet feltételekbiztosítottak, és a háziorvosi rendel betegforgalma alapján az alapellátástrendszeresen igénybe is veszik; a kórházi, szakorvosi beutalás azonbangyakran hiábavaló. A kielégít alapellátás ellenére a hajléktalanok egészségiállapota gyakran nem teszi lehetvé a munkába állítást; a megfelelegészségügyi ellátás sem tudja ugyanis korrigálni az életformából adódóokok miatt visszatér vagy krónikus egészségproblémákat.Témavezet: Dr. Kósa Karolina198

Lukács SzilveszterDEOEC Kardiológiai Intézet Szívsebészeti KözpontSZÍVMOTOR NÉLKÜLI MTÉTEK TAPASZTALATAINAKELEMZÉSEA koszorúéren végzett sebészeti beavatkozások már az extrakorporáliskeringés (ECC) megjelenése eltt is létez és ismert beavatkozások voltak.Az ECC technika fejldésével és biztonságossá válásával a dobogó szívenvégzett mtétek háttérbe szorultak. Ugyanakkor a technika tökéletesedésesem volt képes kiküszöbölni olyan szövdményeket, amelyek az aspecifikusegésztest gyulladás reakció (SIRS) következményei voltak. Emellett azinvazív kardiológia fejldése következtében a szívsebészeti beteganyag ismegváltozott. Ezeknek a betegeknek a hagyományos mtéti technikaalkalmazása fokozott kockázatot jelent. Ennek következtében a koszorúérmtétek terén alapvet szemléletváltás jeleként, világszerte egyre nagyobbtért hódítanak az ECC nélküli mtétek.A TDK munkám során a DEOEC Kardiológiai Intézet SzívsebészetiKözpontjában 1996-tól 2003-ig a fenti módon operált 430 betegre kiterjedadatokat dolgoztam fel. Az általam összegyjtött adatbázis betegenként 135adatot tartalmaz, amely magába foglalja a preoperatív rizikófaktorokat, amtéttechnikai információkat, posztoperatív idszak történéseit és a levelezésútján nyert utánkövetés (follow up) eredményeit. Az adatokat erre a célrakészített szrprogram segítségével értékeltük, az egyes változók közöttiösszefüggéseket igyekeztünk felderíteni. Vizsgáltuk például a ni-férfibetegek arányát, az átlagéletkort, a preoperatív invazív beavatkozásokmeglétét, a balkamra funkciót (EF30), 3 ér betegséget, az Euroscoreértékeket. Mtéti adatok közül elemeztük a Jakoscope mtéteket, a perifériásanasztomozisok számát, az intraoperatív EKG eltérés, az esetleges IABP ésintraoperatív katekolamin igényt, posztoperatív idszakban az intenzívápolási idt, a perioperatív AMI -t, a reoperációkat, exitust, VVTfelhasználást. A follow up vizsgálat a késbbi coronaria történésekre ígypéldául az ismételt PTCA/stent, reoperációkra összpontosított.Az adatbázis és a hozzátartozó szrési technika felhasználásával acélunk az, hogy a mtéti kockázatot szem eltt tartva kiválaszthassuk azokata betegeket akik számára ez a mtéti módszer a legoptimálisabb.Témavezet: Dr. Horváth Ambrus199

Magna Melinda V.évf. biotechnológusDEOEC, Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetKÉMIAILAG MÓDOSÍTOTT OLIGONUKLEOTID TÍPUSÚTELOMERÁZ INHIBITOROK IN VITRO HATÁSA ÉSMECHANIZMUSUK KARAKTERIZÁLÁSAA telomeráz egy celluláris reverz transzkriptáz, mely a kromoszómavégek, a telomerek szintézisében vesz részt. Ezen enzimnek kitüntetettszerepe van a sejtek immortális állapotának a kialakításában. A tumorok nagyrészében - ellentétben a normál szomatikus sejtekkel - magas a telomerázaktivitás, így az enzim ideális potenciális daganatellenes célpont.Az enzim szelektív inhibitorainak jelents része oligonukleotid szerkezet.Ennek racionalitását az RNS prosztetikus csoport és az enzim templátdependens DNS-polimeráz volta adja.Laboratóriumunkban kifejlesztettünk egy olyan kémiailag módosítottoligonukleotid családot, amely a telomeráz RNS komponensének templátszakaszára irányuló 13 tagú komplementer részbl [antiszensz-AS] és aprotein alegységet célzó, felteheten templát analógként mköd, különbözhosszúságú 4-tio-dezoxiuridilát [(X) n ] szakaszból áll.Munkám során HL-60 sejtekbl származó, részlegesen tisztított telomerázenzimen Two Primer-TRAP assay segítségével vizsgáltam a 8 tagú 4-tiodezoxiuridilát[(X) 8 ] részt tartalmazó kiméra molekulákat. Mechanizmusukkarakterizálásának els lépéseként vizsgáltam a módosított szakaszt 5’ illetve3’ végen hordozó formákat [(X) 8 AS, AS(X) 8 ]. Kontrollként a kiméra csakantiszensz és csak templát analóg [AS, (X) 8 ] részét tartalmazó inhibitorokat ismegvizsgáltam. Az antiszensz rész szekvencia specificitását a megfelelscrambled-kontrollal [(X) 8 SCR], a kémiai módosítás szükségességét atiolálás kiindulási vegyületeként szolgáló, citidilát nukleotidokat tartalmazó(C) 8 AS segítségével ellenriztem.Els méréseimbl számított IC 50 értékek alapján a kémiailag módosított ésszekvencia-specifikus oligonukleotidok [AS(X) 8 , (X) 8 AS] minden vizsgáltkontrollnál jobb gátlószereknek bizonyultak. További tapasztalatom, hogy amódosított bázisokat 5’ végen tartalmazó vegyület [(X) 8 AS] hatékonyságameghaladja a 3’ végen módosítottakét [AS(X) 8 ], mely jelenség lehetvé teszia hatásmechanizmus els megközelítését.Kísérleteim alapján az általunk kifejlesztett vegyület csoport potenstelomeráz inhibitor, mert nagy affinitással és felteheten specifikusan kötdikaz enzimhez, és így alkalmas lehet a telomeráz–aktivitás in-vitrosejtkultúrában történ gátlására is, mely közeli terveink között szerepel.Témavezet: Dr. Tárkányi Ilona, Dr. Aradi János200

Magyar László ÁOK. VI.DEOEC, Orvosi Mikrobiológiai IntézetHAEMATOLÓGIAI BETEGEK HAEMOKULTÚRÁJÁNAKMIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATA ÉS A KEZELÉS KONZEKVENCIÁIMunkánk során vizsgáltuk a II. Belklinikán 1998. január 1. és 2004.január 31. között kezelt haematológiai betegek szepszisének mikrobiológiaihátterét, a kezelést a mikrobiológiai lelet tükrében és a szepszis kimenetelét(gyógyulás, halál).Az öt év során 223 betegtl 1477 vérminta érkezett mikrobiológiaivizsgálatra. Ebbl 403 esetben tenyészett ki baktérium vagy gomba. Abaktériumok 67 %-a Gram-negatív volt, a Coagulase-negativeStaphylococcusok az összes Gram-pozitív baktérium 80 %-át tették ki.Az adott idszakban 63 olyan haematológiai beteg halt meg, akineklegalább egyszer pozitív haemoklutúrája volt. A halálért 37 esetben lehetett aszepszist felelssé tenni, a többi betegnél az alapbetegség vagy egyébszövdmény idézte el az exitust.A halált okozó szepszisekben a kórokozók megoszlása a következvolt: 13 esetben Coagulase-negative Staphylococcus (CNS), 9 esetbenPseudomonas aeruginosa, 7 esetben E.coli, 2 betegnél Enterococcus faecalis,2 alkalommal Acinetobacter baumanii, 1 esetben Candida kruzei, 1 betegnélCandida parapsilosis, 1 esetben Enterobacter cloacae, és 1 alkalommalStreptococcus species tenyészett ki.Mindkét gomba szepszis és az összes Pseudomonas véráramfertzéshalálos kimenetelnek bizonyult. Nehezítette a terápiát a Pseudomonasokszokatlan rezisztenciája, voltak csak carbapenemekre (imipenem,meropenem) érzékeny törzsek. 13 CNS fertzés végzdött halállal, ezekbenaz esetekben is multirezisztens kórokozókkal álltunk szemben, melyek csakglycopeptid típusú antibiotikumokra (vancomycin, teicoplanin) voltakérzékenyek.A szepszisek kezelésénél, különös tekintettel a multirezisztens vagyszokatlan rezisztenciájú baktériumok elfordulására, elengedhetetlen, hogy amikrobiológiai lelet minél hamarabb a klinikus rendelkezésére álljon, ésnagyon fontos, hogy a klinikus és a mikrobiológus között folyamatos éskonzultatív párbeszéd alakuljon ki.Témavezet: Dr. Szabó Judit201

Maráz Judit, VI. ÁOKDEOEC, Pszichiátriai tanszékMMPI –VIZSGÁLATOK PSZICHÓZISOK LEZAJLÁSA UTÁNAz MMPI-teszt (Minnesota Multiphasic Personality Inventory) egy566 kérdésbl álló önjellemzésen alapuló személyiségvizsgáló eljárás, melyetkiegészít vizsgálatként alkalmaznak a pszichiátriában diagnózis felállításra,állapotkövetésre. A betegség aktív tüneteinek lezajlása után utólagnehézséget okozhat a személyiség értékelése, vita folyik arról, hogy amegnyilvánuló tünetek a betegség részei vagy következményei.Mi azt figyeltük, hogy szkizofrén betegeknél az egyes skálák hogyanfüggenek össze a betegség tartamával, a terápiával, a tünetekkel, egymássalés végül a szkizoaffektív betegek skáláival. Összesen 55 beteget (10szkizoaffektív ffi és 45 szkizofrén, közülük 40 ffi, 5 n) vizsgáltunk. Mivelnéhány beteggel több teszt is készült, összesen 65 esettel számoltunk.Átlagéletkoruk 31 év (19-61 év) volt. Betegségtartam szerint kevesebb, mint3 éve betegek (n=33), 3 évnél régebb óta betegek (n=32). 14 beteg típusos, 24atípusos antipszichotikumot, 5 kombinált kezelést kapott.A betegeket retrospektíven, 1998 és 2003 között felvett MMPI -tesztek segítségével vizsgáltuk. A tünetekkel való összefüggést a CGI –tünetbecsl skálával értékeltük.A 3 évnél régebb óta betegeknél a K (korrekció) skálát alacsonyabbnak, a Pt(pszichaszténia) és Si (introverzió) skálát magasabbnak találtuk. A kombináltterápiában részesülteknél az F (fidelitás) skála magasabb volt, mint azatípusos szerrel kezelteknél.A CGI-skála segítségével kiszrt súlyosabb tünetekkel bíró csoportbana K (korrekció) skálánál alacsonyabb, a D (depresszió) skálánál magasabbértékeket kaptunk. Spearman-korrelációval pozitív korrelációt találtunk azSc-Pp-Pa (szkizofrénia-pszichopátia-paranoia) és Sc-Pt (szkizofréniapszichaszténia)skálák között. A szkizoaffektív betegeknél a Ma (mánia)skála magasabb a Si (introverzió) skála alacsonyabb volt.Eredményeink igazolják, hogy az MMPI teszt segítséget jelent abetegek klinikai állapotának követésében és szerepe adifferenciáldiagnosztikában is hasznos.Témavezet: Dr. Glaub Teodóra202

Markó Zoltán Lóránt, V. évf. ÁOKDEOEC, Pszichiátriai Tanszék, DEOEC, Nukleáris Medicina TanszékAZ AGYKÉREG NYUGALMI ÉS DIAMOX PROVOKÁCIÓVALISMÉTELT KVANTITATÍV VÉRÁTFOLYÁS VIZSGÁLATÁNAKJELENTSÉGE DEPRESSZIÓBANEgyes pszichiátriai kórképekben már történtek agyi vérátfolyásvizsgálatok, de depresszióban az agykéreg vérátfolyás jellemzi még kevésséismertek. Ezért tztük ki célul ezen betegcsoportban az agykérgi vérátfolyásnyugalmi és Diamox provokáció utáni változásának globális és regionáliskvantitatív paraméterekkel történ vizsgálatát.14 betegnél (köztük 1 férfi) végeztük el a nyugalmi agyi vérátfolyásvizsgálatát. Közülük 7 személynél az agyi vérátfolyás rezerv Diamoxprovokációval történ mérése is megtörtént. A legfiatalabb 39, a legidsebb78 éves volt, átlagéletkoruk 61 év. Valamennyiük évek óta ismert, különbözsúlyosságú depresszióban szenved.Vizsgálatainkat a dr. Varga és mtsai által kifejlesztett módszerrelvégeztük: 99m TcHMPAO iv. adása után dinamikusan indítottuk a vizsgálatot,majd SPECT leképezés történt. A nagy látóter gamma-kamerával begyjtöttaortaív és agyféltekék vérátfolyás görbéinek és a SPECT koronálismetszeteinek felhasználásával hengerpalást vetületi modellt alkalmaztunk azegyes féltekék illetve az agykérgi régiók kvantitatív vérátfolyásánakjellemzésére. A provokációs vizsgálat során a mérés eltt 15 perccel 1 gDiamoxot adtunk iv. A Diamox karboanhidráz bénító, mely a vér pCO 2szintjét növeli az agykéregben. A létrejöv acidózis egy pH-függ Ca ++ -csatornán keresztül az agy ereinek maximális tágulatát eredményezi.Eredményeink szerint a nyugalmi agyi vérátfolyás globális csökkenése jóljellemzi a depressziót. Átlagosan mintegy 23%-kal kisebb a normálisnál. Avérátfolyás csökkenés mértéke életkortól függetlenül korrelál a depressziósúlyosságának fokával. Az agyi vérátfolyásrezerv megtartott, ez azonban azéletkor elrehaladtával csökkenést mutat.Vizsgálataink is arra utalnak, hogy a depresszióban az anyagcserefolyamatokszerepe elsdleges, a vérátfolyás-csökkenés másodlagos, de jóljellemzi a depresszió súlyosságát. A megtartott vérátfolyásrezerv segíti adepresszió elkülönítését az egyéb pszichiátriai kórformáktól. Diagnosztikaijelentsége mellett a módszer terápiakövetésben történ használata továbbiizgalmas kutatási terület lehet.Témavezet: Dr. Égerházi Anikó, Prof. Dr. Galuska László203

Matta Csaba V. éves és Juhász Tamás IV. éves mol. biol. hallgatókDE OEC Anatómiai, Szövet- és Fejldéstani IntézetA PKC-IZOENZIMEK SZEREPE AZ IN VITRO PORCDIFFERENCIÁ-CIÓ SZABÁLYOZÁSÁBANAz in vitro porcdifferenciáció szabályozásának tanulmányozása soránszerzett új ismeretek elsegíthetik a porcképzdés mechanizmusának jobbmegértését, s hozzájárulhatnak a különböz eredet porcsérülések pótlásáhozszükséges porcimplantátumok elállítására irányuló próbálkozásokeredményességéhez. Kísérleteink során arra a kérdésre kerestük a választ,milyen szerepet játszanak a különböz protein-kináz C-izoenzimek,különösképpen a PKCµ az in vitro porcdifferenciáció szabályozásában.Vizsgálatainkat csirkeembriók végtagtelepeibl izolált kondrogenikussejtekbl elállított primer high density-sejttenyészeteken végeztük;megvizsgáltuk, hogy a különböz protein kináz C-inhibitorok (GF, Gö,rottlerin, resveratrol) és az oxidatív stressz hogyan befolyásolja az in vitroporcdifferenciáció szabályozásában résztvev jelátviteli útvonalakat. Akultúrákban keletkezett porc mennyiségét a porcmatrixban számottevmennyiségben jelenlev proteoglikánokat metakromáziás színnel feltüntetDMMK-festéssel, a porcdifferenciáció mértékét pedig a porcszövetrejellemz proteoglikán, az aggrekán központi fehérjéjének mRNS-ét kimutatóRT-PCR reakcióval határoztuk meg.Ismert, hogy a MAP kinázok aktivitását foszforiláció szabályozza és ezek azenzimek befolyásolják a porcdifferenciációt, Erk1/2 hatására csökken akondrogenezis. A PKC-izoenzimek az Erk1/2-útvonal modulálásán keresztülsokrét szerepet töltenek be a porcdifferenciáció szabályozásában.Megállapítottuk, hogy az általános PKC-inhibitorok (GF, Gö) hatásárajelents mértékben lecsökkent a kimutatható porc mennyisége és a sejtekproliferációja, melyet az enzimek aktivitásának mérése is alátámasztott. APKC-izoenzimek gátlásával párhuzamosan a foszforilált Erk szintjeemelkedett, ami csökkent porcképzdésben nyilvánult meg.Kimutattuk, hogy a PKCµ expressziója a porcdifferenciáció soránfokozatosan csökken. Oxidatív stressz hatására a PKCµ expressziója (RT-PCR), aktivitása és foszforilációja (Western-blot) egyaránt fokozódik. APKCµ gátlása resveratrollal szintén jelents mértékben csökkentette az enzimaktivitását és a kimutatható porc mennyiségét. Mivel a PKCµ is szerepetjátszik az Erk1/2-útvonal modulálásában, ezért a porcképzdés gátlásáértfelels egyik tényez valószínleg az Erk1/2 fokozott aktivitása.Kutatásainkat a DEOEC Mecenatúra pályázat (29/ME-02) támogatta.Témavezet: Dr. Zákány Róza204

Márton Attila IV.é. ÁOKDE OEC, Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai IntézetA VON WILLEBRAND FAKTOR MOLEKULÁK EGYMÁSHOZKAPCSOLÓDÁSAMegváltozott hemodinamikai viszonyok között (mint pl.atheroscleroticus plakkoknál), a megnövekedett nyíróer hatására azartériákban nagyobb valószínséggel jön létre thrombus. Egy munkacsoport(Siedlecki, 1996) atomermikroszkóppal kimutatta, hogy a VWF multimereknagy nyíróer hatására kitekerednek, miután a keringésbl kilépvekollagénhez kötdtek. Ezután még több cirkuláló plazma VWF polimerkapcsolódik a már kollagénhez kötdött réteghez. Ezáltal nagyobb számmalkerül a thrombocyták számára elérhet pozícióba az azok megkötéséhezszükséges A1 domain, ami a vascularis sérülés helyén gyorsabb hemostaticusválaszt eredményez. Egy másik munkacsoport (Novák, 2002) azonban nemtapasztalta a molekulák kitekeredését, ugyanakkor megállapította, hogymagas nyíróer alkalmazásakor szokatlanul nagy VWF multimerek vagy soksokegymáshoz közel elhelyezked kisebb polimerek halmaza rakódik le afelszínre, s feltételezik, hogy ezeknek az aggregátumoknak van szerepe athrombusképzdésben.Kisérleteink során mi is a VWF egymáshoz kapcsolódását vizsgáltuk,felszínként PBS-sel, risztocetinnel, és nyúlban termelt anti-human-VWFimmunglobulinnal kezelt mikroszkóp fedlemezeket használva. Kémiai útondetektáltuk a különféle felszínekhez kötdött VWF-t, melynek mennyiségeközel azonos volt az eltéren elkezelt felszíneken. Atomermikroszkóppalugyanezen lemezeket vizsgáltuk, s a felszíni köthelyek kalkulált számánakmegfelelen a PBS-sel ill. az antitesttel kezelt felszíneken egyenletesmolekularéteget láttunk. Ezzel szemben a risztocetinnel kezelt felszínenVWF molekula aggregátumok voltak megfigyelhetk. A megfelel kontrolllemezeken, melyeken nem volt VWF, csak alapjelet láttunk. Jelen kísérletimodellünk alkalmas az áramlás hatására bekövetkez VWF molekulaaggregátumok detektálására.Témavezet: Dr. Hársfalvi Jolán205

Molnár Gábor IV.é. Biotechnológus, Kovács László IV.é. MolekulárisbiológusDE OEC Orvosi Vegytani IntézetGOMBASPECIFIKUS TERÁPIÁS TARGET KERESÉSE CANDIDAALBICANS-BANA hazai egészségügyi felmérések szerint a sarjadzó gombák általokozott fertzések száma az utóbbi két évtizedben jelents mértékbenmegnövekedett. Ezen fertzések dönten a legyengült immunrendszerbetegek esetén figyelhetk meg. Az ilyen fertzések 60-70%-ért a C.albicans a felels.Mivel a hagyományos gombaölszerekkel szemben ersödrezisztencia figyelhet meg, egy új típusú terápiás target keresését tztük kicélul. Ennek érdekében megvizsgáltuk, hogy a S. cerevisiae PPZ proteinfoszfatáz homológját kódoló gén megtalálható-e a C. albicans-ban?Elször genomi DNS-t izoláltunk C. albicans 10231-es teszttörzsébl,majd különböz restrikciós enzimekkel emésztettük. Az emésztést követena DNS-t Hybond-N+ nitrocellulóz membránra vittük át, majd elvégeztük ahibridizációt, amely során S. cerevisiae PPZ1 cDNS 2,3 kbp-osfragmentumát használtuk próbaként. A próbát SalI, HindIII és ScaIrestrikciós enzimekkel hasítottuk ki a Dr. Joaquin Arino (BarcelonaiAutonóm Egyetem, Spanyolország) által rendelkezésünkre bocsátottplazmidból. A jelölést radioaktív alfa 32 P dCTP-vel végeztük, a detektálásautoradiográfiával történt. Kis szigorúságú mosás után egy ers (1,3 kbp) éskét gyengébb (0,3 kbp ill. 0,2 kbp) sávot figyeltünk meg, míg szigorú mosásután csak az ersebb sáv volt detektálható. Az eredményekbl arrakövetkeztettünk, hogy C. albicans-ban egyetlen PPZ-t kódoló gén található.A C. albicans genom program adatbázisában 28 protein foszfatázgénhez tartozó szekvencia részletet találtunk. Ezek közül háromrészszekvenciát két ppz gén részeként azonosították. A szekvenciákösszehasonlítása alapján igazoltuk, hogy két részszekvencia ugyanazon ppzgénbl származik, míg a harmadik szekvenciát hibásan azonosították,ugyanis az inkább egy másik, PP1 típusú protein foszfatáznak felel meg. Azadatbázisból nyert információ összhangban áll kísérleti eredményünkkel.(Munkánkat az OMFB-00922/2003 pályázat támogatta.)Témavezet: Dr. Dombrádi Viktor206

Molnár ZsuzsannaSzülészeti és Ngyógyászati KlinikaEMBRIO REDUCTIÓT KÖVETEN TOVÁBBVISELT TERHESSÉGEKKIMENETELE A DE OEC NI KLINIKA 7 ÉVES ANYAGÁBANBevezetés: Az ovulatio inductios kezelések, és az asszisztált reproductiostechnikák eredményeképpen a multiembrionalis terhességek száma ntt. Amagzatszámmal együtt a perinatalis mortalitás és az anyai kockázat isemelkedik. A magzati anomaliára discordans többesterhességben a rendellenesmagzat rontja az egeszséges magzat életkilátásait és anyai szövdmény forrásalehet. A többesterhesség reductioja illetve a beteg magzatot érint selectivterhességmegszakítás lehetséget ad a graviditas sikeres kiviselésére.Anyag és módszer: A DE OEC Ni Klinikán 1997.01.01 és 2003.12.31 közöttvégzett embrio reductiok eredményeit elemeztem retrospektív módon. 23esteben végeztek intracardialis hypertoniás NaCl oldattal selectiv embrioreductiot a 10. és 23. terhességi hetek között. 7 esetben gemini, 10 esetbentrigemini, 5 esetben quadrigemini és 1 alkalommal quinquegeminiterhességekben csökkentették a magzatok számát. 16 többesterhesség in vitrofertilisatios technikával, illetve ovulatio inductios kezelés segítségével fogant.15 esetben a 10.-13. hetek között részben imminens panaszok, részben anyaijavallat miatt végezték el a beavatkozást. 8 terhességben diagnosztizáltak azegyik magzatnál fejldési rendellenességet. Ezekben az esetekben a selectivfeticid a 13. és 23. hetek között történt. A 23 terhességbl 13 voltnyomonkövethet. A fejldési rendellenesség miatt végzett selectiv terminálástköveten 4, illetve 6 nappal a továbbviselésre ítélt magzat intrauterin elhalt. Egyesetben a 25. héten magzati retardatio miatt császármetszéssel született 550 grosújszülött a harmadik napon maghalt. A fennmaradó 3 terhességbl 2170 és3200gr közötti súlyú egészséges gyermekek születtek. A 15 többesterhességbena szülk kérésére végzett embrio reductio után két héttel, a 15 és 16. terhességihéten két esetben vetélés történt. Egy továbbviselt gemini terhességben a „B”magzatban kialakult end diastoles stop miatt a 31. héten császármetszés történt.A fennmaradó 4 gemini terhessébl három koraszüléssel, egy pedig terminusbantörtént szüléssel végzdött, az újszülöttek súlya 2260 és 3270 gr között volt.Megbeszélés: A törvényi szabályozás hazánkban genetikai javallat alapján a 24.hétig engedélyezi a selectiv embrioreductio elvégzését. Bizonyos strukturálisvagy genetikai ártalmak azonban a terhesség második trimesterében válnakdiagnosztizálhatóvá. Egyre inkább számolni kell a korai (12. hét) elttibeavatkozás igényével is. Irodalmi adatok arra mutatnak, hogy a korán végzettselectiv feticid után a vetélések veszélye fokozott.Témavezet:Dr. Jenei Katalin207

Nyeste Katalin ÁOK III., Dajnoki Angéla Mol. Biol. IV.DE OEC, Élettani Intézet és Urológiai KlinikaA VANILLOID RECEPTOR-1 (VR1) KIFEJEZDÉSÉNEKVIZSGÁLATA BENIGNUS PROSTATA HYPERPLASIÁBAN ÉSPROSTATA CARCINOMÁBANA vanilloid receptor-1 (VR1) egy non-specifikus kationcsatona, melyeteredetileg szenzoros neuronokon írtak le. Az utóbbi évek kutatásainakköszönheten kiderült ugyanakkor, hogy a VR1 számos non-neuronálissejtféleségben is kifejezdik (pl. uroepithelium, epidermális keratinocyták,bronchiális epithelium, stb.). Jelen kísérleteinkben célunk a VR1kifejezdésének vizsgálata volt humán prostatában, valamint különféleprostata megbetegedésekben.Immunhisztokémiai technikával sikerrel azonosítottuk a VR1 proteintegészséges humán prostatában (n = 6). Sejttípus-specifikus kettsimmunfestést alkalmazva a legintenzívebb VR1 immunreaktivitást (VR1-ir)a citokeratin (CK) 7 pozitív glanduláris mirigyhámsejtekben, a CK14/p63pozitiv myoepithel sejtekben, valamint az -aktin pozitívsimaizomelemekben találtunk. Az idegsejtek (neuron-specifikus enoláz) ésfibroblastok (fibroblast-specifikus antigén) nem, vagy csak alig, mutattakVR1-ir-t. Kvantitatív „real time” PCR, valamint Western blot technikákkalemellett összehasonlítottuk a VR1 kifejezdésének mértékét egészségesprostatában, valamint benignus prostata hyperplasiában (BPH, n = 12) ésprostata carcinomában (PCC, n = 10) szenvedk urológiai mtétek(transurethralis resectio, prostatectomia) során eltávolított mintáiban (adiagnosist kórszövettani elemzés alapján határoztuk meg). Kimutattuk, hogya BPH mintákban a VR1 mRNS és protein szintje nem tért el szignifikánsanaz egészséges kontrollban mértektl. Ezzel szöges ellentétben PCC-ban aVR1 mRNS szintje mintegy 230%-kal, míg a VR1 protein expressziója amegközelítleg 300%-kal emelkedett kontroll (egészséges) mintákértékeihez képest. Mindezen adatainkat immunhisztokémiai eredményeink isalátámasztották, melyek fként a mirigyhámban és simaizomban mutattakfokozott VR1 expressziót.Eredményeink alapján megállapítható, hogy a VR1 (mRNS és proteinszinteken) sejt-specifikus expressziót mutat prostata non-neuronálissejtkompartmentjeiben, mely kifejezdés jelentsen fokozódik PCC-ban.Habár további kísérletek szükségeltetnek a VR1 funkcionálistulajdonságainak leírására a prostata sejtjeiben, adataink felvetik a VR1potenciális szerepét a különféle prostata megbetegedések kialakulásánakszabályozásában.Témavezet: Dr. Bíró Tamás, Czifra Gabriella, Dr. Varga Attila208

Opraugo Peter MD Ph.D. hallg.DE OEC Orthopedic DepartmentNICKEL-2-SULPHATE HYPERSENSITIVITY: A CLINICALEVALUATION OF EPICUTANEOUS PATCH TEST REACTIVITYEpicutaneous Patch testing is used across medical boundaries and particularlyin dental and orthopedic interventions to diagnose allergic reactions due toexposure to metal and polymer materials. Positive test reactivity for certainmetals or polymers suggests avoidance. This study investigated 493 patients,325 these patient demonstrated Nickel-2-Sulphate hypersensitivity. Ourfindings demonstrate statistically significant difference between proportionsof patients with “Mild”, “Moderate/Classic” and “Strong” Nickel-2-Sulphatehypersensitivity ranks (p-value = 0.008) and lesions per rank (p-value =0.007). A three-fold increase and a decrease of equal magnitude in clinicallesions were observed among patients with “Mild” and “Strong”hypersensitivity ranks respectively. Inverse relationship existed betweenhypersensitivity ranks and frequency of clinical lesions. This pattern ofrelationship was also observed from 39 other allergen of polymer and metalmaterials from the same battery of patch test Kit. Methyl-metacrylatesensitive patients demonstrated mostly mild hypersensitivity but with morelesions compared to the rest of the hypersensitivity ranks. Specific IgEserology test for “Strong” Hypersensitivity was negative. In conclusion, theclinically relevant hypersensitivity of positive patch test appears to be afunction of time-elapse and rate of T-cell recruitment to response and/oroverreact to antigen exposure. Complete patient anamnesis is important inunderstanding and interpreting the clinical relevance of test results.Tutor: Dr. Hársfalvi Jolán209

Ormos Márk V. é. ÁOKDE OEC Szülészeti és Ngyógyászati Klinika, Megelz Orvostani IntézetGRANULOCITÁK SZUPEROXID-ANION TERMELÉSÉNEKVIZSGÁLATA NGYÓGYÁSZATI DAGANATOS BETEGSÉGEKBENSzámos vizsgálat szerint a polimorfonukleáris leukociták (PMNL-k)bizonyos körülmények között aktívan részt vesznek a szervezet tumor ellenivédekezésében és az általuk termelt reaktív oxigén intermedierek (ROI)fontos szerepet játszhatnak a malignus sejtek eliminálásában. A granulocitákfunkcionális állapotában azonban a tumor progresszió során változásokkövetkezhetnek be és többféle daganatos betegségben, így pl. krónikusneutrofiliás leukémiában és tüdrákban kimutatták a PMNL-k forbol-12-mirisztát-13-acetát (PMA) által stimulált szuperoxid-anion (O - 2 )termelésének csökkenését. A neutrofilek ROI produkciójában bekövetkezváltozásokra vonatkozóan azonban ngyógyászati tumorok esetében csaknéhány vizsgálatot végeztek. Ezért munkánk célja az volt, hogytanulmányozzuk, miként változik a neutrofilek O - 2 termelése cervix, ováriumés méhtesti rosszindulatú daganatos betegségekben a tumorokprogressziójával, illetve radioterápia és mtéti beavatkozás után.Kísérleteink során a betegek és egészséges egyének perifériás véréblgranulocitákat szeparáltunk, majd mértük a sejtek forbol-dibutirát (PDBu) ésN-formil-metionil-leucil-fenilalanin (FMLP) stimuláció hatására-bekövetkez O 2 produkcióját. A kontrollokhoz képest a neutrofilek PDBu-és FMLP indukálta O 2 termelése párhuzamosan csökkent a tumorokprogressziójával. Radioterápia után nem, vagy kis mértékben csökkent, míg adaganatok mtéti eltávolítását követen a beavatkozás eltti állapothoz-képest növekedett a sejtek O 2 produkciója. Eredményeink szerint agranulociták ROI generációjában végbement változások jól korreláltak atumorok progressziójával, így ezeknek az eltéréseknek a rendszeres követésehasznos lehet a ngyógyászati daganatos betegségek prognózisának, és azalkalmazott terápia hatásosságának megítélésében.Témavezetk: Dr Póka Róbert, Dr Szcs Sándor210

Orosz Zsuzsa, V. é. ÁOKDEOEC Farmakológiai és Farmakoterápiai IntézetA ROSIGLITAZON HATÁSA CARBOPLATIN OKOZTA CSONTVELKÁROSODÁSRA.Célkitzés: Az inzulin a progenitor sejtek differenciálódásának koraiszakában növekedési faktorként befolyásolja a haemopoezist. Ezt a hatásátszéleskören használják sejtkultúrákban. Az inzulin in vivo használatát ilyencélra, számos metabolikus hatása korlátozza. Igéretesebbnek látszik azinzulin-szenzitizáló gyógyszercsoport alkalmazása. Azt vizsgáltuk, hogy arosiglitazon képes-e védelmet nyújtani egy citosztatikum, a carboplatinokozta csontvel károsodással szemben in vivo egerekben.Módszer: A myelotoxicitást a legsérülékenyebb és legnagyobb gyakorlatijelentséggel bíró csontveli progenitor sejtek, a granulocyta-macrophagkolóniaképz sejtek (GM-CFU) károsodásának mérésével jellemeztük.Vizsgáltuk a femorális csontvel cellularitását, GM-CFU tartalmát és a GM-CFU kolóniák számát. A perifériás vérbl fehérvérsejt- és abszolútneutrophil számot határoztunk meg. Az egyes csoportokat 3-6 mg/kgrosiglitazonnal 5 napon keresztül elkezeltük. A csontvelkárosodást azelkísérletek alapján kiválasztott egyszeri i.p. 110 mg/kg carboplatinnalhoztuk létre 1 órával az utolsó dózist követen. A csontveltoxicitás mértékéta citosztatikum alkalmazása után 2 nappal mértük le.Eredmények: Az egerek perifériás vérképében a fehérvérsejt- és az abszolútgranulocyta számok nem különböztek szignifikánsan a csak carboplatintkapott csoport adataitól. Hasonlóan nem volt szignifikáns eltérés a csontvelteljes sejttartalmában. Azonban a phagocyták utánpótlásáért felelsgranulocyta-macrophag progenitor sejtek (GM-CFU) aránya szignifikánsanmagasabb volt a rosiglitazonnal elkezelt állatokban, mint a kontrollcsoportban. A femoralis csontvel teljes progenitor sejt tartalma, a GM-CFUpool szintén szignifikánsan nagyobb volt.Konklúzió: A carboplatint különféle szolid tumorok kezelésében (pl. tüdrák,méhnyakrák, non Hodgkin lymphoma, neuroblastoma) használják, dózistkorlátozó mellékhatása a myeloszuppresszió. Az eredmények alapján arosiglitazon elkezelésnek myeloprotektív hatása volt egerekben. Azelkezelt állatokban a GM-CFU progenitorok nagyobb arányban voltak jelena csontvelben, mely elsegítheti a gyorsabb regenerálódást, rövidítheti aneutropénia idtartamát. Így a citosztatikumok okozta neutropéniával társulósúlyos fertzések is megelzhetek lennének, melyek a mortalitásleggyakoribb okai malignus betegségekben.Témavezet: Dr. Benk Ilona211

Pap Attila, V. évf. molekuláris biológusDEOEC, Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetRETINOIDOK HATÁSA A DENDRITIKUS SEJTEKDIFFERENCIÁLÓDÁSÁRAA dendritikus sejtek (DC) olyan hivatásos antigénbemutató sejtek,melyek képesek stimulálni a naív T-sejteket és beindítani az elsdlegesimmunválaszt. A monocita-dendritikus sejt irányú differenciációtranszkripciós eseményeinek szabályozása, valamint a sejtek külsstimulusokra és bels szignálokra adott válaszai jelenleg még kevésséismertek. Megvizsgáltuk, hogy a retinsav receptorok (Retinoic AcidReceptor, Retinoid X Receptor) ligandjai (retinoidok és rexinoidok) hogyanbefolyásolják ezt az átalakulási folyamatot. A humán vérbl szeparáltmonocitákból GM-CSF (Granulocyte-Macrophage Colony-StimulatingFactor) és IL-4 (Interleukin-4) kezeléssel állítottuk el a DC-ket. Adendritikus sejtek differenciációját sejtfelszíni markerek (CD1a, CD14,CD1d, CD36) áramlási citometriás mérésével követtük nyomon. Szintetikusretinoidokkal (AM580, LG268, TTNPB) kezelt sejtekben „real-time” RT-QPCR módszerrel meghatároztuk az RXRalfa és RARalfa, valamint néhánymás gén transzkripciós szintjét. Megmutattuk, hogy a RARalfa szelektívAM580 ligand növeli a TGase2 (Transglutaminase2) expresszióját adendritikus sejtekben. Ezenkívül azt találtuk, hogy a CD1d mRNS és fehérjeszinten is lecsökken a differenciálódási folyamat során, míg a liganddalkezelt sejtekben a CD1d expressziója nem csökken le. Ezeket a kísérleteketkiterjesztettük myeloid eredet MM6 (Monomac6) és THP1 sejtvonalakra is,ahol az AM580 ligand növelte a CD1d traszkripcióját. Cycloheximide(fehérje szintézist gátló anyag) segítségével sikerült kimutatni, hogy aretinoidok közvetlenül hatnak a CD1d expresszió növekedésére. Mivel a DCkelsdleges funkciója az antigének bekebelezése és feldolgozása, ezértfluoreszcensen jelzett szemcsékkel (Latex-bead, FITC-dextran)megvizsgáltuk, hogyan hat a retinoidkezelés a DC-k fagocitáló képességére,és azt találtuk, hogy a liganddal kezelt sejtek esetében a Latex-bead felvételefokozódik, a FITC-dextán szemcsék endocitózisa csökken. Az eredményeinkazt sugallják, hogy a RAR specifikus agonisták módosíthatják a dendritikussejtek differenciálódását, valamint azt is mutatják, hogy a RARmagreceptorok aktiválása képes befolyásolni ezt a folyamatot.Témavezetk: Dr. Szatmári István, Dr. Nagy László212

Páyer Edit, ÁOK, IV.DE OEC, Élettani IntézetA PROTEIN KINÁZ C RENDSZER VIZSGÁLATA HUMÁN MYELOIDLEUKÉMIA SEJTVONALAKONA protein kináz C (PKC) izoenzimcsalád (a kalcium-függ cPKC; akalcium-független nPKC; az atípusos aPKC) a jelátviteli folyamatok egyikközponti szabályozó molekulacsoportja. Jelen kísérleteinkben ezen rendszerszerepét vizsgáltuk akut monocitás leukémiából (FAB M5) származóMonoMac-6 és akut myeloid leukémiából származó THP-1 sejtvonalakon.Western blot és quantitatív PCR alkalmazásával megállapítottuk, hogya két sejtvonal ugyanazon PKC izoformákat expresszálja (cPKC és ;nPKC és ; aPKC). Mindkét sejtvonalon kimutattuk, hogy a PKCrendszerre ható forbol 12-mirisztát 13-acetát (PMA), a cPKC izoformákat(cPKC és ) szelektíven gátló Gö6976, valamint a specifikus nPKCinhibitor Rottlerin dózis-függen csökkentette a sejtek proliferációját. APMA emellett a cPKC és nPKC a citoplazmából a membránba történtranszlokációját is kiváltotta, melyet az izoformák down-regulációja követett.Ezzel ellentétben a GF109203X, a PKC rendszer általános, szelektívgátlószere nem változtatta meg a sejtek növekedési ütemét.Korábban már kimutattuk, hogy szisztémás lupus erythematosus-osbetegek monocitáiban a drámaian csökkent nPKC szintje steroid kezeléshatására jelentsen megemelkedik. Az nPKC vizsgálata céljából ezért10 M hidrokortizon (HC) hatását is elemeztük a sejtproliferációra.Megállapítottuk, hogy, várakozásainknak megfelelen, a HC kezelés anPKC mRNS szintjét mintegy 250 (MonoMac-6), illetve 350%-kal (THP-1)növelte meg, míg ezzel párhuzamosan a nPKC protein mennyisége isemelkedett (mintegy 150%-os növekedés a kontrollhoz képest mindkétsejtvonalban). A HC kezelés, az nPKC kifejezdésének megemeléseellenére, ugyanakkor nem befolyásolta a proliferációt.Mindezen eredményeink azt valószínsítik, hogy a különböz PKCizoformák egymással ellentétes módon szabályozhatják humán myeloidsejtek proliferációját. Úgy tnik, hogy a cPKC és a nPKC endogénaktivitása alapvet jelentség mindkét sejtvonal proliferációjához, míg acPKC és, nagy valószínséggel, az aPKC izoformák gátolják azt. Korábbiés jelenlegi kísérleteink emellett arra utalnak, hogy a nPKC-nak nem amonocitoid sejtek proliferációjában, hanem valamely más sejtfunkciószabályozásában lehet központi szerepe.Témavezet: Dr. Bíró Tamás, Dr. Griger Zoltán213

Pokol Evelin V.é. ÁOKDE OEC Brgyógyászati KlinikaA SENTINEL (RSZEM) NYIROKCSOMÓ BIOPSZIA JELENTSÉGEA MELANOMA MALIGNUM KEZELÉSÉBENA melanoma progressziójának a tumor vastagság és a primer tumorulcerációja mellett a regionális nyirokcsomó (nycs) státusz az egyiklegjelentsebb prognosztikai faktora, melynek felmérését teszi lehetvé asentinel nyirokcsomó (SN) biopszia.A SN azonosítása 99mTc-nanoalbumin radiokolloiddal végzettintraoperatív gamma-kamera detektálással történik. Az eltávolított nycs-trutin H+E festéssel és S-100, valamint HMB-45 antigének elleniellenanyagokkal immunohisztokémiai eljárással vizsgálták. A 2000 január és2004 januárja között átlagban 20 hónapig követett 52 betegbl (23 férfi és 29n, átlagéletkor 51,94 év) 7 betegnél találtunk pozitív, azaz tumorosanérintett SN-t (13,46%). Tanulmányunkban a SN biopsziával negatívnak éspozitívnak talált betegek csoportjait összehasonlítva elemeztük a tumorprogressziót. A SN státusz prognosztikai értékét kívántuk meghatározni,igazolva a kisebb morbiditást okozó SN biopszia elnyét a nagyobb mtétimegterheléssel járó elektív blokkdisszekcióval szemben.Vizsgálatainkban a primer tumor exulcerációja a SN-ban metasztázistmutató csoportban 57%, a metasztázismentes csoportban 22% volt. A tumorvastagság alapján (Breslow) a magasabb rizikójú T3+T4 csoportba a pozitívbetegek 86%-a, a negatívak 38%-a tartozott. Az SN pozitív betegeknél azátlagos tumor vastagság 4,843 mm, a negatívaknál 1,826 mm volt. A késbbprogressziót mutató betegek közül az SN pozitívak (n=2) átlagostumorvastagsága 7,25 mm, míg a negatívaknál (n=2) 1,775 mm volt. A Clarkszerinti besorolás alapján a SN érintettek dönt többsége, míg a negatívakkisebb hányada tartozott a nagyobb inváziós mélység tartományba. A 7 SNpozitív esetbl 5 esetben került sor blokkdisszekcióra, ebbl 3 esetben amásodik mtét további érintett nycs-t tárt fel. A két negatív blokkdisszekciótúgy értékeltük, hogy már a SN biopszia is kuratív volt. A csoportbólösszesen két betegnél volt további onkológiai esemény (távoli metasztázis).A 45 SN negatív esetbl a követés során mindössze két betegnél lépett felonkológiai esemény: a primer tumorhoz közeli cutan áttét, ill. a negatívnakvéleményezett nyirokrégióban 8 hónappal késbb nycs metasztázis.Eredményeink szerint a SN biopszia melanomában a tumorprogresszió prognosztizálásának jól használható eszköze.Témavezet: Dr.Juhász István214

Puskás Szilvia VI.é ÁOKDE OEC, Neurológiai KlinikaEPIDEMIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A DE OEC NEUROLÓGIAIKLINIKA EPILEPSZIA ADATBÁZISÁNAK ELEMZÉSE ALAPJÁNBevezetés: Az epilepszia az egyik legfontosabb neurológiai megbetegedés.A klinikai vizsgálatokban részben válogatott beteganyagról van szó, részbencsak egyes rohamtípusokat vizsgáltak. Ezért elhatároztuk, hogy aNeurológiai Klinikán epilepszia járó beteg szakrendelésének adataitfeldolgozva, Debreceni Epilepszia Adatbázist hozunk létre.Módszer: Az adatbázisba a betegeket kartonszámuk alapján vettük fel.Ugyanaz a beteg azonos kartonszámmal fut az évek során, így 1992november 01. és 2003 december 31. között egy-egy beteg összesrendelkezésre álló adatát fel tudtuk dolgozni. Jelenleg 825 beteg adataitelemeztük, a vizsgált paraméterek száma 60. Jelenleg a rohamok típusairól ésaz antiepilepticus kezelés érdekesebb adatairól számolunk be.Eredmények: A betegek átlagéletkora 45,7 év volt (15-91 éves kor között),a férfiak aránya 58, a nké 42 % volt. Alkalmi rohama 69 betegnek volt(8,36 %), ezek nagy többsége generalizált tónusos-clonusos roham volt (61beteg). Epilepszia betegségrl 756 beteg esetén beszélhettünk. Ebblpartialis rohama 198 (26,19 %), generalizált rohama 661 (87,43 %), keverttípusú, vagy nem osztályozható rohama 20 (2,64 %) betegnek volt. Abetegek 79,54 %, monotherápiában részesült, ketts gyógyszer-kombinációt105 beteg (24,39 %) kapott. Több gyógyszerrel kevés beteget kezeltünk. Agyógyszer-kombinációknál az újabb antiepilepticumok mint add-on terápiaszerepeltek. A feldolgozás befejezésekor a betegek közül legalább 1 éve 260,(34,4 %), 3 éve 168 (22,22 %), 5 éve 107 (14,15 %), 10 éve 22 (2,91 %)beteg volt rohammentes (az alkalmi rohammal rendelkezk ebben nincsenekbenne). A betegek között 32 terhes volt, közülük 21 beteg szedett azorganogenesis alatt antiepileptikumot. 30 n szült spontán, 2-nekcsászármetszése volt. A terhesség alatt a rohamok mindössze 3 betegnélváltak gyakoribbá. Fejldési rendellenesség az újszülötteken nem volt. Ezenkívül 4 betegnek volt spontán vetélése, aminek belgyógyászati oka nemderült ki. A kezelés során 131 betegnél tapasztalt a kezel orvos nemmegfelel együttmködést (rossz complience). Gyógyszermellékhatást 47betegnél találtunk, ezek többsége toxicoderma volt, leukopenia, májlaesio,testsúlygyarapodás, vagy éppen fogyás viszonylag ritka volt.Következtetés: A Neurológiai Klinika epilepszia járó beteg szakrendelésbetegeinek adatait feldolgozva epilepszia adatbázist hoztunk létre. Az eddigiadatok megismerése segítséget jelenthet a klinikai gyakorlatban.Témavezet: Dr. Fekete István215

P. Szabó Réka, VI. é., ÁOKDE OEC, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Nephrologiai TanszékAZ OXIDÁLT LDL OKOZTA HEMOGLOBIN OXIDÁCIÓ KINETEIKAIJELLEMZÉSEA low density lipoprotein (LDL) oxidatív modifikációjának központi szerepeaz érelmeszesedés pathogenezisében jól ismert: károsítja a vaszkulárisendotheliális sejteket és szubletális koncentrációknál a redox-szenzitív génekegyik legersebb induktora. Munkacsoportunk igazolta, hogy az LDLoxidatív modifikációjának és az endothélium oxidatív károsodásánakpathofiziológiai mediátora a hem és a hemoglobin oxidáció, leírta az oxidatívstressz elleni adaptáció hem-oxigenáz-1(HO-1) gén általi regulációját. Jelenmunkánkban a hemoglobin-oxidáció feltételeit vizsgáljuk: hidrogén-peroxid,lipid-hidroperoxid jelenlétében, dózis és id függvényében. Aferrohemoglobin (10 mol/L) hidrogén-peroxid (100 mol/L) és lipidperoxid(100 mol/L) jelenlétében, percek alatt jelents mértékbenferrihemoglobinná (57% és 44%) és hemikrómmá (10% és 19%) alakul.Munkánk során vizsgáltuk az LDL asszociált lipid-hidroperoxidok (LDL-OOH) hemoglobin oxidációra kifejtett hatását. Különböz egyénektlszármazó LDL preparátumkat elzleg hem hatásnak tettünk ki. A mintákoxidáltsági állapotát bizonyítottuk, magas volt a konjugált diének(1,495063±0,951937 OD 234 nm), lipid-hidroperoxidok (101,8875±41,9813nmol/mg LDL protein), tiobarbitursav reaktív anyagok (TBARS:27,25133±4,625934 nmol/mg LDL protein) szintje. Az LDL-OOHkoncnetrációkat ( 0-200 mol/L) úgy állítottuk be, hogy az LDL-OOHokozta hemoglobin oxidáció összevethet legyen a H 2 O 2 és a kumin hatásrabekövetkez hemoglobin oxidációval. Egyes mintáknál a methemoglobin(30%) képzdés percek (2-5 min) alatt lezajlott, más preparátunoknál 40%methemoglobin képzdés hosszabb idt vett igénybe (40min).Tanulmányoztuk a keletkezett ferrihemoglobin endotheliális hatásait is.A hem fölszabadulást követen a hem LDL asszociálttá válik, ami az LDLoxidáció propagációjához vezet. Az LDL (200g/ml) hem (5M) indukáltaoxidatív modifikációja jelents endotheliális citolízist okoz (67.2 ± 2.1%51 Cr felszabadulás). Ha az endothéliumot alacsony dózisú LDLox (50g/ml)expozíció éri, 16 óra elteltével teljes mérték rezisztencia fejldik ki azLDLox toxicitással szemben (3.9 ± 4.9 vs. 57.2 ± 7.4% 51 Cr felszabadulás).Az oxidatív rezisztencia megjelenésével egyidben az endotheliális HO-1mRNS szint több mint 20-szorosára emelkedik, kifejezetten n a HO-1enzimaktivitás. Elmondható: a hemoglobin és az LDL oxidáció alapvetenmeghatározza az endotheliális sejtek HO-1 gén expresszióját és a sejtekoxidatív stresszel szembeni adaptációját.Témavezet: Dr.Balla József216

Simon SzilviaDE OEC Neonatológiai TanszékAZ INZULIN SZEREPE AZ EXTRÉM ALACSONY SÚLYÚKORASZÜLÖTTEK INTENZÍV TERÁPIÁJÁBAN.Az extrém alacsony születési súlyú újszülöttek túlélésének ésemberhez méltó életminségének biztosítása a modern neonatológia egyiklegjelentsebb feladata. Emellett szakmai követelmény a magyarországitúlélési adatok javítása, a fejlett európai országok szintjére való emelése.A DEOEC Neonatológiai Tanszékén a retrospektív analízismódszerével vizsgáltuk, hogy az 1000g alatti születési súlyú populációban,milyen gyakorisággal került sor inzulin adására, meghatároztuk e kezelésindikációit, és elemeztük a túlélésre gyakorolt hatását. Tanszékünkön közelhárom év alatt 155 gyermek született 1000g alatti súllyal, s közülük 26igényelt inzulinkezelést. Az inzulint nem igénylk túlélési aránya 80,4 %-nak, az inzulint igénylké 57,7 %-nak adódott. A huszonhat inzulinterápiábanrészesült esetben az átlagos terhességi kor csupán 25,3 hét volt. Ezengyermekek közül négy a 27. és 30. , huszonkett a 23. és 26. gestatiós hétközött született, átlagos születési súlyuk pedig mindössze 637,7g volt. Ezzelszemben az inzulinnal nem kezelt koraszülöttek átlagos gestatiós ideje 27, 5hétnek, átlagos születési súlya, pedig 796, 1g-nak adódott. Mindezen adatokbizonyítják, hogy az intenzív terápia során inzulin adását igénylkoraszülöttek az extrém fokban éretlen populációba tartoztak. Hozzátéve,hogy a 750g alatti születési súlyú újszülöttek esetében az össz túlélésMagyarországon nem éri el az 50%-ot, s azt, hogy klinikai tapasztalatainkszerint ezen koraszülöttek szinte mindegyike súlyos anyagcserezavarbanszenvedett, kimondhatjuk: számukra az inzulin a túlélést jelentette. Azinzulinadás indikációi a hyperglykaemia, hyperkalaemia, hypothermia, laktátacidózis, és hypocapnia voltak.Továbbiakban megvizsgáltuk az inzulinnal kezelt, s életben maradt,valamint a terápia ellenére elhunyt koraszülöttek anyagcsere paramétereit,keresve a halál szempontjából jelents rizikófaktorokat. Elemzéseink azinzulinkezelés további indikációinak finomabb megállapításához nyújtottakadatokat.Témavezet: Prof. Dr. Balla György217

Sinka Boglárka VI. é. ÁOK.DE OEC Belgyógyászati Intézet, Nephrológiai TanszékDIALIZÁLT NBETEGEK FOGAMZÓKORI PROBLÉMÁIBEVEZETÉS: Az 1990-es évek eltt a dializált betegek dönt többsége nemmenstruált, a terhesség extrém ritkán következett be. Az elmúlt évtizedbenmegntt a sikeres terhességekrl szóló esetismertetések száma, azonbanngyógyászati zavarok és a javuló fertilitás orvosi megítélése nem ismert.MÓDSZEREK: Munkánk során 4 dialízis állomás 50 fogamzókorúnbetegének (életkor 43+/-9 év), ngyógyászati problémáit mértük felkérdíves vizsgálattal.EREDMÉNYEK: A dializált, 55 év alatti nk 48%-a menstruált. Az 50 betegközül 14-ben a dialízis elkezdése eltt (átlag 3 évvel), míg 12-ben arendszeres dialízis alatt (átlag 2,5 év után), maradt el a vérzés. A HD eltt ill.alatt fellép postmenopausában egyaránt 44+/-5 év volt az átlagéletkor avérzés elmaradásakor. Közülük változókori panasza a 15-nek volt, de csakketten részesültek emiatt gyógyszeres kezelésben. A jelenleg is menstruáló24 n közül 9-ben rendszeres, 15-ben rendszertelen a vérzés. A HD alatt aciklusok közötti id és a ciklusok ideje ntt, negyedükben volt legalábbegyszer 3 hónapot meghaladó vérzéshiány. A vérzés mennyiségét HD eltt ank többsége (28/36) átlagosnak, HD alatt a felük (18/36) kevésnek jelezte.A szexuális aktivitás a HD elkezdése után 28 nben csökkent, okként 22-enaz egészségi állapot romlását említették. Rendszeres házaséletet jelenleg 32n (64%) él. A szexuálisan aktív, menopausában lév 16 n közül csak 5alkalmaz fogamzásgátlást. Összesen a 41 n, 119 terhességébl 34 ismertvesebetegség mellett fogant, 2-ben dialízis mellett egészséges gyermekszületett (0,8 terhesség/év HD mellett). Heten szeretnének még terhességetvállalni, 4-en csak transzplantáció után, 3-an dialízis mellett is. Aterhességgel, fogamzásgátlással kapcsolatban csak 1 esetben történt részletes,8-ban érintleges megbeszélés nephrológussal.KÖVETKEZTETÉS: A dializált nk menstruációs, szexuális zavarainakgyakorisága csökkent, fertilitásuk fokozódott. A terhességgel,fogamzásgátlással kapcsolatos orvosi tájékoztatás sokszor elmarad, hiányos.Témavezet: Dr. Mátyus János218

Sinka Rozália V. molekuláris biológusDE OEC Orvosi Mikrobiológiai IntézetAZ INK4A GÉN METILÁCIÓS ÁLLAPOTA ÉS A KRÓNIKUSMYELOID LEUKÉMIA AKCELERÁLT FÁZISA KÖZÖTTI ÖSSZE-FÜGGÉS VIZSGÁLATAA CML a csontveli multipotens ssejt myeloid sejtsorának klonális,daganatos proliferációja révén alakul ki. A tumor progressziójában a tumorszuppresszorgének inaktiválódásának jelents szerepe van. Ezen génekszerkezetében bekövetkez abnormalitások mellett a promoter régiókmetilálása szintén tumor képzdéshez vezethet. A p53 és Rb gének mellett azINK4A/ARF lókusznak is központi szerepe van a sejtciklus szabályozásában.Ezen lókusz eltér promoter és leolvasási keret alkalmazásával két eltértumor-szuppresszor fehérjét kódol.Kísérleteink során a p16 INK4A és a p14 ARF gén promoterek metilációsállapotában bekövetkez változásokat és ezen változások gyakoriságátvizsgáltuk. Philadelphia kromoszóma pozitív CML-ban szenved harmincbeteg perifériális vérmintáját dolgoztuk fel. A kísérleteinkhez szükségesminták a CML krónikus (KF) és akcelerált (AF) fázisából származtak. Agranulocyták szeparálását követen a DNS mintákat DNS izoláló kitsegítségével nyertük. A promoter régiók metilációs állapotát metilációspecifikus polimeráz láncreakció (MSP) alkalmazásával határoztuk meg.Vizsgálataink során a harminc krónikus és akcelerált fázisú mintaközül 14 esetben fordult el p16 INK4A vagy p14 ARF gén promoter metiláció. A14 eset közül 2 akcelerált fázisú esetben csak p16 INK4A és 2 esetben csakp14 ARF gén promoter inaktiváció, míg 10 esetben mindkét gén promoterétérint metiláció volt kimutatható. A krónikus fázisú mintákban nem sikerültpromoter metilációt megfigyelnünk.Eredményeink azt mutatják, hogy a CML akcelerációjában a promotermetilációk révén a p16 INK4A és a p14 ARF gének inaktiválódásának jelentsszerepe lehet.Témavezet: Dr. Beck Zoltán219

Sipka Sándor VI. é. ÁOK, Fábián Ákos IV. é. ÁOKDE OEC Sebészeti Mtéttani IntézetKORAI ÉS KÉSI SPLENECTOMIZÁLT ÉS LÉP-AUTOTRANSZPLANTÁLT ÁLLAPOTOK ÖSSZEHASONLÍTÁSAEGÉRBENHáttér és célkitzések: A splenectomiát követ lép autotranszplantációegy újonnan bevezetett sebészeti eljárás a lépfunkció részlegesmegmentésére. A Furka-féle lépkötény technikával vékony lépszeletekkerülnek visszaültetésre a cseplesz rétegei közé. Korábbi kísérleteinkbensikeresen adaptáltuk a módszert egerekre is. Jelen kísérletünkbenbeltenyésztett egereken vizsgáltuk a lépeltávolítás és az autotranszplantációhaematologiai és immunologiai hatásait két idpontban: 2 illetve 8 hónappalaz operációt követen.Módszerek: A 84 db nstény Balb/ c egeret két idpontban operáltukmeg. Az els mtéti sorozatban 3 csoportot hoztunk létre: A/ lépirtott, B/autotranszplantált, C/ kezeletlen kontroll. Hat hónappal késbb az állatokhárom csoportja került mtétre: D/ áloperált (csak a has megnyitása/zárásatörtént), E/ lépirtott és F/ autotranszplantált - a korábbival hasonlóléptömeggel. Az állatok fennmaradó csoportja alkotta a kezeletlen kontroll(G) csoportot. A mtétek után 2 illetve 8 hónappal vett heparinnalalvadásgátolt vérbl 1/ vérkép vizsgálatra (haematologiai automatával), 2/fagocita aktivitás mérésre (luminométerrel), 3/ limfocita alcsoportmeghatározásokra (áramlási sejtfluoriméterrel) került sor.Eredmények: A második hónapban megfigyelt limfocita / granulocitaarányhoz képest a nyolcadik hónapban minden állatcsoportban növekszik agranulociták aránya. Ez a nyolc hónapos splenectomizált csoportban alegnagyobb mérték. A nyolc hónapos autotranszplantált egerekben alépirtottakhoz képest magasabb limfocita arány figyelhet meg. A nyolchónapos állatokban (A, B és C) erteljesen fokozódott a fagociták zimozánindukált, luminollal ersített kemiluminescenciája.Következtetések: Mind a splenectomia, mind a lép- autotranszplantáció8 hónap után eredményez bizonyos változásokat a két hónapos állapothozképest a kísérleti állatok perifériás vérsejtjeinek eloszlásában ésmködésében, jelezve ezzel egyes lépfunkciók visszatértét.Témavezet: Dr. Mikó Irén220

Szabó Attila V. Évf. Molekuláris Biológus HallgatóDEOEC, Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetANTI-HIV HATÁSÚ 4-TIO-DEZOXIURIDILÁT OLIGO –NUKLEOTIDOK KÉMIAI ÉS BIOKÉMIAI KARAKTERIZÁLÁSAAz AIDS korunk egyik népbetegsége, nagyarányú elterjedése miatt szerte avilágon számos labor foglalkozik a vele kapcsolatos kutatásokkal. A HIVvírus sejtbe jutása többnyire a CD4 receptorhoz kötdik. A receptor-függbejutás feltétele a virális gp120 glikoprotein és a célsejt CD4-receptoránakinterakciója.Munkacsoportunk korábban kimutatta, hogy az (s 4 dU) 35 homooligomerpotens gátlószere a virális reverz transzkriptázoknak, illetve magának a HIVreplikációnak is.Ezen tiolált oligonukleotidot két módszerrel állítottuk el: (1) a 4-tiodezoxiuridilátnukleotid egységek posztszintetikus kialakításával,kénhidrogén segítségével d(C) 35 -bl, vagy (2) úgy, hogy a már módosítottmonomer egységet építjük be közvetlenül automata oligonukleotidszintetizátorral. Célul tztük ki ezen két oligomer összehasonlító vizsgálatát,illetve az antivirális aktivitás mechanizmusának tanulmányozását.Elször vizsgáltuk a tiolált oligonukleotidok 330 nm-en mért abszorbanciaváltozásait a pH függvényében, majd a HIV-1 reverz transzkriptázra kifejtettgátló hatásukat néztük meg. Mindkét esetben az összehasonlító vizsgálatokazt támasztották alá, hogy a két oligomer szerkezete és gátló hatásagyakorlatilag azonos.Kimutattuk, hogy az oligomer a CD4 + sejtekhez kb. tízszer nagyobbmértékben kötdik, mint a CD4 - sejtekhez.Konfokális mikroszkóppal vizsgáltuk az (s 4 dU) 35 oligomer sejtfelszínielhelyezkedését, illetve a sejtbe való bejutását. Megállapítottuk, hogy azoligonukleotid nem jut be a sejtbe, hanem a sejt felszínén helyezkedik el aCD4 receptorok közelében, melyet kompetíciós és energia transzferméréseink is alátámasztottak.Az (s 4 dU) 35 a sejtfelszíni redukáló ert biztosító tioredoxinnal azonoslokalizációt mutat és azzal kovalens kölcsönhatás létesítésére is képes.Témavezetk: Horváth András és Dr. Aradi János221

Szabó Lilla V. éves ÁOKGottesegen György Országos Kardiológiai Intézet, DE OEC GyermekklinikaGYERMEKKORI PACEMAKER TERÁPIABár a gyermek- és felnttkori pacemaker kezelés közötti különbségekfolyamatosan csökkennek, a gyermekkorban alkalmazott pacemaker terápiatovábbra is speciális megfontolásokat igényel. Figyelembe kell venni aspecifikus elektrofiziológiai indikáción túl, az esetlegesen meglév vitiumot,megelz mtéteket, a beteg korát, testsúlyát, méretét. Dolgozatomban azirodalmi áttekintés mellett a primer pacemaker implantációval kapcsolatoshazai tapasztalatokról számolok be.A Gottesegen György Országos Kardiológiai Intézet mtétijegyzkönyveiben és a CLINICOM számítógépes adatbázisban a pacemakerimplantáció beavatkozási kódra történt keresés után, 1996. január 1. és 2003.augusztus 13. között 151 olyan ápolási esetet találtam, ahol 18 éves kor alattprimer pacemaker implantációra került sor. 61 esetben AV-szekvenciális, 90esetben együreg pacemaker implantáció történt. Epicardialis elektródát 47,endocardialis elektródát 104 esetben alkalmaztak. Endocardialis elektródabeültetése 8.9 kg testsúly felett történt. A leggyakoribb indikáció acongenitalis és postoperativ AV-blokk.Megállapítható, hogy gyermekkorban lényegesen többszörkényszerülünk együreg pacemaker rendszer és epicardialis elektródabeültetésére, mint felntt korban. Ezek oka a testméretekben és a speciálishemodinamikai jellemzkben keresendk. Vitiummal nem járó congenitalisAV-blokk miatt újszülött- és csecsemkorban, valamint a serdülkorhozközeledve gyakrabban kerül sor implantációra, mint a köztes idszakban. Aháttérben valószínleg a fokozott csecsemkori és serdülkori anyagcsere, ésaz ebbl adódó igények állnak. A beteg folyamatos ellenrzése mellett és apacemaker indikáció kritériumait a lehet legkevésbé szigorúan értelmezve,ha a csecsemkorban nem végezzük el az implantációt, akkor elképzelhet,hogy serdülkorig várni lehet a beültetéssel. Ekkor pedig már a méreteklehetvé teszik az endocardialis rendszer, szükség esetén két elektródaalkalmazását, valamint az intenzív növekedés szakában a gyakori pacemakerrevíziók is elkerülhetk.Témavezet: Dr. Szatmári András, Dr. Kovács Tamás222

Szabó MiklósDE OEC, Immunológiai IntézetA DENDRITIKUS SEJTEK FELSZÍNÉN MEGJELEN CD150ADHÉZIÓS/KOSTIMULÁLÓ MOLEKULA SZEREPE AZIMMUNVÁLASZ POLARIZÁLÁSÁBANA dendritikus sejtek (DS) kiemelt szerepet játszanak az immunválaszszabályozásában, valamint az immunológiai tolerancia fenntartásában. A DSekkostimuláló molekulák valamint citokinek segítségével képesek irányítania naiv T-limfociták osztódását és effektor sejtekké történ érését. A DS-ekáltal termelt interleukin-12 (IL-12) citokin alapvet szerepet játszik a naiv Tlimfociták Th1 irányba történ differenciálódásában és így a cellulárisimmunválasz szabályozásában.A T limfocitákon és a DS-eken expresszálódó CD150 (SLAM, SignallingLymphocyte Activation Molecule) molekuláról feltételezik, hogy mind a Tsejtek, mind a DS-ek differenciálódását befolyásolják. Kutatásaink során arraa kérdésre kerestünk választ, hogy 1) a DS-ek aktiválódási ésdifferenciálódási körülményei hogyan befolyásolják a SLAM-molekuláksejtfelszíni megjelenését, valamint 2) a SLAM-SLAM kölcsönhatás a DS-Tsejtszinapszisban hogyan hat az érett DS-ek citokin termelésére: a Th1polarizációt elsegít IL-12 és a limfociták aktivációját gátló IL-10szekréciójára. Ebbl a célból vizsgáltuk a SLAM molekulák expressziójáthumán monocita eredet DS-eken. A differenciációt különböz citokinekkombinációival granulocita-makrofág kolónia stimuláló faktor (GM-CSF),IL-4, IL-7, IL-13 segítettük el. A DS-ek aktiválását gyulladási citokinekhozzáadásával vagy CD40 ligandumot (CD40L) expresszáló egérfibroblasztokkal váltottuk ki. A SLAM molekulák szerepét a DS-ekdifferenciálódásában a CD40L és a SLAM molekulákat együtt kifejezfibroblasztok alkalmazásával vizsgáltuk.Megállapítottuk, hogy a SLAM molekulák expressziója a DS-ekfelszínén csak a gyulladási citokinekkel vagy a CD40L-mal végzettaktivációt követen váltható ki és a GM-CSF+IL-4 vagy a GM-CSF+IL-13jelenlétében nevelt DS-kben a legnagyobb mérték. A CD40 és a SLAMmolekulák együttes aktivációja az aktivált DS-ek IL-12 termelésétjelentsen, az IL-10 mennyiségét lényegesen kisebb mértékben csökkentette.Eredményeink szerint a naív T limfociták differenciálódását a Th1 iránybabefolyásoló IL-12 termeldésének gátlása révén a DS-ek felszínén megjelenSLAM molekulák fontos szerepet tölthetnek be az immunválaszpolarizációjában és a gyulladási folyamatok csökkentésében.Témavezetk: Dr.Rajnavölgyi Éva, Dr.Réthi Bence223

Szalóki Nikoletta IV. é. biotechnológus hallgatóDE OEC III. Belgyógyászati Klinika, Regionális ImmunológiaiLaboratóriumALFA-FODRIN ELLENES AUTOANTITESTEK ELFORDULÁSAPRIMER ÉS SZEKUNDER SJÖGREN SZINDRÓMÁS BETEGEKSZÉRUMÁBANAz alfa-fodrin egy citoszkeletális fehérje, amely az emls sejtek többségébenexpresszálódik. A 120 kD molekulatömeg hasítási terméke ellen képzdIgA és IgG izotípusú antitesteket néhány éve a Sjögren szindróma (SS)markerének tekintik.Vizsgálataink során a Debreceni Egyetem Orvos- és EgészségtudományiCentrum III. Belgyógyászati Klinika Immunológiai Tanszékén gondozottprimer és szekunder Sjögren-szindrómás betegek, valamint rheumatoidarthritisben (RA) és szisztémás lupus erythematosusban (SLE) szenvedbetegek szérumát használtuk fel. 104 SS-ban szenved beteg (67 primer SS,20 SS-RA, 17 SS-SLE) mintáit analizáltuk 20 RA, 20 SLE páciens és 30egészséges kontroll szérum mellett. Az alfa-fodrin IgA és IgG antitestekkimutatása ELISA módszerrel történt.A kontrollokhoz képest szignifikánsan emelkedett anti-alfa-fodrin IgA és IgGszinteket találtunk mind primer, mind rheumatoid arthritis-szel és SLE-velszövdött Sjögren szindrómában, továbbá szignifikáns emelkedésttapasztaltunk az SS-RA és RA, valamint az SS-SLE és SLE eredményekösszevetésénél is.Eredményeink szerint az alfa-fodrin elleni autoantitestek kimutatásának nagyjelentsége lehet a SS korai diagnosztikájában, valamint az anti-SSA/Ro- ésanti-SSB/La-negatív esetekben.Témavezet: Dr. Csíp István224

Szatmári Edina, VI. év ÁOKDEOEC, Tüdgyógyászati KlinikaA COPD PROGRESSZIÓJÁBAN ÉS PROGNÓZISÁBAN SZEREPETJÁTSZÓ ÉS MEGHATÁROZÓ TÉNYEZKBevezetés: A COPD a világon jelenleg 4-5. helyen áll a mortalitási ésmorbiditási statisztikában mind a fejlett országokban, mind a harmadikvilágban. Miközben a szívérrendszeri betegségek, a stroke és a daganatosmegbetegedések statisztikái évrl évre javuló tendenciát mutatnak, amellett aCOPD 2020-ra vezet halálokká válhat a világon.Betegek és módszer: Betegeinket a DEOEC Tüdgyógyászati KlinikaCOPD miatt kezelte 1998-2003 között. 56 betegünk átlagéletkora 62.5év (40férfi, átlag életkor 61.65 év; 16 n, átlagéletkor 64.62 év). Elemeztük aCOPD etiológiájában meghatározó dohányzási szokásokat, betegeinkállapotromlásában szerepet játszó tényezket és a kísérbetegségeket.Vizsgáltuk a légzésfunkciós értékeket, a FEV 1 csökkenést és az RVemelkedést, a kórházi felvételekben jelents acut exacerbatiókat és a házioxigén terápia hasznosságát.Eredmények: Eredményeinket táblázatba foglaljuk össze.COPDFEVPack per year1 RV emelkedés Házi oxigénstádiumokcsökkenés (ml) (ml) ( % )0 . 48.2 Nem szignifikáns 812 3.57I . 65 Nem szignifikáns 1400 1.78II . / A 40.25 21 1507 10.71II . / B 73.23 95 2455 19.64III . 78.2 150 4625 16.07Következtetések: A COPD stádiumok beosztása megfelel segítséget nyújt abetegek gyógykezelésének beállításához, és prognosztikai értéket képvisel avárható életkilátások tekintetében. COPD progressziójában a legfontosabbtényez a betegek által elszívott cigaretták száma (pack per year). Jelenvizsgálatban a legsúlyosabb COPD stádiumban dohányoztak legtöbbet abetegek. A FEV 1 csökkenése és az RV emelkedése a betegekéletminségének meghatározó tényezje. A COPD 0 és I stádiumában mértFEV 1 csökkenés nem szignifikáns, eredményeink ellentmondásosak,hasonlóan a kezdeti stádium esetenként bizonytalan diagnosztikuskritériumaihoz. Házi oxigénkezelésben elssorban a súlyosabb betegekrészesültek, azok, akiknek megbetegedése légzési elégtelenséggel társult.Témavezet: Dr. Csánky Eszter225

Székely Éva V. Mol.Biol.DE OEC Orvosi Vegytan IntézetPOLI(ADP-RIBÓZ) POLIMERÁZ 1-RE (PARP-1) ÉS POLI(ADP-RIBÓZ)GLIKOHIDROLÁZRA (PARG) SPECIFIKUS POLIKLONÁLISELLENANYAGOK ELÁLLÍTÁSA ÉS JELLEMZÉSE.A poli-(ADP-ribóz) metabolizmus kulcsfontosságú enzimei a poli-(ADPribóz)polimeráz (PARP) és a poli-(ADP-ribóz) glikohidroláz (PARG). APARP-nak több homológja van, melyek egy enzimcsaládot alkotnak. Ennek acsaládnak tagja a sejtmagban található 116 kDa tömeg PARP-1, mely DNStörések hatására aktiválódva NAD + -ból hosszú, elágazó (ADP-ribóz) npolimereket szintetizál. A polimer lebontásáért a PARG felels. A humánPARP-1 és PARG enzimek biológiai szerepének vizsgálatához, tisztításukhozés kimutatásukhoz poli- és monoklonális ellenanyagok elállítását tztük kicélul. Mindkét enzimet szekvenciaanalízisnek vetettük alá, melynek soránDNA-Star programmal potenciálisan immunogén peptidszakaszokatkerestünk. Összesen 3 (2 PARP-1 és 1 PARG) immunogén peptidetszintetizáltattunk, és ellenük nyúlban poliklonális ellenanyagokat termeltünk.Az antitesteket affinitás kromatográfiás módszerrel tisztítottuk, és Westernblottal, ELISA-val és immunfestéssel vizsgáltuk.. A poliklonális hPARP-1ellenanyagok ELISA-ban specifikusan felismerték az immunizálásra használtpeptideket, és Western bloton felismerték a 116 kDa hPARP-1-et. Azellenanyagok immunfluoreszcens festéssel magi lokalizációt mutattak, amimegfelel a PARP-1 ismert nukleáris elfordulásával. A hPARG elleniellenanyagok is specifikusan reagáltak az immunogén peptiddel ELISA-ban.A PARG celluláris lokalizációja jelenleg is heves viták tárgya. Az általunkelállított hPARG ellenanyagok perinukleáris lokalizációt igazolnak, amiPoirier munkacsoportjának eredményeivel vannak összhangban. Az antihPARGellenanyagok Western bloton több sávot adnak, melyek specifitásátegyelre nem tudtuk igazolni. Folyamatban van peptidellenes monoklonálisanti-hPARP-1 és -hPARG ellenanyagok elállítása is.Témavezet: Dr. Virág László226

Szima Sándor V.é. ÁOKDE OEC Gyermekgyógyászati KlinikaPAJZSMIRIGYPEROXIDÁZ (TPO) AUTOANTITESTEK VIZSGÁLATASTRÚMÁS GYERMEKEKBENA juvenilis lymphocytás thyreoiditis (JLT) nem jódhiányos területen agyermekkori euthyreoid strúma leggyakoribb formája, s egyben a szerzetthypothyreosis legfontosabb oka. Diagnosztikájában a TPO autoantitestekvizsgálatának kulcsszerepe van.A munka célja a TPO autoantitestek emelkedett szintjével rendelkez eu- éshypothyreoid strúmás gyermekek klinikai adatainak és kórlefolyásánakelemzése volt.A vizsgálatba összesen 60 gyermek, 48 lány és 12 fiú, bevonására került sor;életkoruk 11,1 2,7 év volt. A TPO autoantitest vizsgálata kemiluminescensimmunoassay, az fT 4 és sTSH meghatározás RIA módszerrel, astrúmafokozatok megállapítása a WHO osztályozása alapján történt.A vizsgáltak 1/3-ának elzményében szerepelt pajzsmirigybetegség. Astrúmafokozatok megoszlása a következ volt: I/a: 25%, I/b: 43,3%, II:31,7%. A pajzsmirigymködés funkcionális állapota a diagnózisidpontjában: euthyreosis 38,3%, kompenzált hypothyreosis 33,3%,manifeszt hypothyreosis 28,3%. A manifeszt hypothyreosis aránya astrúmafokozatokkal párhuzamosan növekedett. Hasonlóan alakultak a TPOantitestszintek is, a különbségek azonban nem bizonyultak szignifikánsnak.A TPO antitestszintek és a pajzsmirigymködés állapota között sem tudtunkszignifikáns összefüggést kimutatni. Az euthyreoid csoportba tartozókmajdnem 1/3 részében 10 6,6 hónap alatt kompenzált hypothyreosis alakultki. A kompenzált és a manifeszt hypothyreosis csoportjaiban L-Thyroxinkezelés alkalmazására került sor. Az esetek többségében (33/37) euthyreosisvolt elérhet, a kompenzált hypothyreosis esetében 8,9 8,9 hó, a manifeszthypothyreosis esetében 10,4 8,3 hó alatt.Az euthyreoid/hypothyreoid strúmás gyermekek esetében az emelkedett TPOszint a JLT fennállását valószínsíti. Már a kompenzált hypothyreosisészlelése esetén az L-Thyroxin kezelés bevezetése szükséges.Témavezet: Dr. Ilyés István227

Szöllsi Attila ÁOK III., Groska Zsuzsa ÁOK IV., Páyer Edit ÁOK IV.DE OEC, Élettani IntézetA PROTEIN KINÁZ C IZOFORMÁK SZEREPÉNEK FARMAKOLÓGIAIÉS MOLEKULÁRIS BIOLÓGIAI VIZSGÁLATA HUMÁNVÁZIZOMSEJTEKEN ÉS EGÉR C2C12 IZOMSEJTVONALONA protein kináz C (PKC) izoenzimek (a kalcium-függ cPKC; akalcium-független nPKC; az atípusos aPKC) a jelátviteli folyamatok egyikközponti molekulacsaládja, mely a sejtfolyamatok széles tárházátszabályozza. Kísérleteinkben, kombinált farmakológiai és molekulárisbiológiai megközelítést alkalmazva, tenyésztett primer humánvázizomsejtekben, valamint egér C2C12 harántcsíkolt izom (myoblast)sejtvonalon, mint gyakran használt modellsejteken, vizsgáltuk a különfélePKC izoformák szerepét a sejtproliferációban.Western blot technika alkamazásával megállapítottuk, hogy a humánvázizomsejtek a cPKC és ; a “novel” nPKC, és ; és az “atípusos”aPKC izoformákat expresszálják. A C2C12 sejtekben ehhez hasonló PKCizoenzimmintázatot állapítottunk meg; ugyanakkor a cPKC helyett a cPKCizoformát tudtuk azonosítani. Humán vázizomsejteken – különféle PKCinhibitorok alkalmazásával – kimutattuk, hogy max. 1 M GF109203X (egyáltalános PKC inhibitor), valamint max. 20 nM Gö6976 (a cPKC és gátlószere) nem változtatta meg a sejtek növekedési ütemét. Ezzel ellentétbena Rottlerin, az nPKC specifikus gátlószere, dózis-függen gátolta a sejtekproliferációját. A C2C12 sejteken, hasonlóan a humán izmokontapasztaltakhoz, a GF109203X nem befolyásolta a sejtproliferációt, míg aRottlerin dózis-függen gátolta azt. Ugyanakkor, ellentétben a humánadatokkal, Gö6976 (ezesetben a cPKC és gátlószere) dózis-függenmegnövelte a C2C12 myoblastok proliferációját. Mindezen adatainkatersítették meg azon kísérleteink, amelyek során bizonyos PKC izoformákrekombináns overexpresszióját valósítottuk meg C2C12 sejtekben.Megállapítottuk, hogy az nPKC overexpressziója jelentsen (több, mint100%-kal) megnövelte, míg a cPKC vagy overexpressziója szignifikánsan(50-70%-kal) csökkentette a sejtek növekedését (az nPKC kifejezdése nemváltoztatta meg a proliferációt).Eredményeink alapján megállapítható, hogy a különféle PKCizoformák egymással ellentétes szerepet tölthetnek be vázizomsejtekproliferációjának szabályozásában. Valószinsíthet emellett az is, hogy ahumán és egér C2C12 sejtek PKC rendszere, legalábbis a fenti folyamatszabályozásában, nem teljes mértékben azonos.Témavezet: Dr. Bíró Tamás, Czifra Gabriella228

Sztanek Ferenc IV.é. ÁOKDEOEC II. Belgyógyászati KlinikaA FELNTTKORI CHRONIKUS IDIOPATHIÁS NEUTROPENIABEMUTATÁSA NÉHÁNY ESET KAPCSÁNA felnttkori chronikus idiopathiás neutropenia meglehetsen ritkamegbetegedés, immunmediált és nem-immunmediált (NI-CINA) formájaismert. A NI-CINA etiológiája és pathomechanizmusa ismeretlen, talánproinflammatorikus cytokinek és chemokinek játszanak szerepet a kórképkialakításában. Diagnosztikai kritériumai az alacsony neutrophil granulocytaszám (2500/mm 3 ) illetve az egyéb, neutropeniával járó betegségek kizárása.A klinikai tünetek közül kiemelend az infectióra való fokozott hajlam, asplenomegalia és az osteoporosis. Egyes irodalmi adatok utalnak a NI-CINAacut myeloid leukaemiás transzformációjának veszélyére, ennek ellenére ekét kórforma között igazolható összefüggést eddig nem találtak.A DEOEC II.Belgyógyászati Klinikáján az utóbbi években 3 ilyen jellegsúlyos idiopathiás neutropeniában szenved beteget észleltek. Kórlapjaikáttekintésével a fehérvérsejtek számának, ezen belül a neutrophilgranulocyták mennyiségének jelents csökkenését tapasztaltuk, melyet amonocyták százalékos arányának kompenzáló emelkedése kísért. Egyesetben enyhe, egy esetben pedig középsúlyos vashiányos anaemia jeleimutatkoztak. Az IgG és az IgA szintjének emelkedése a vérbenimmunológiai eredetre utalhat. Fokozottabb infectióra való hajlamot egybetegnél észleltünk. Jelentsebb osteoporosis ill. splenomegalia nem voltjellemz. Mindhárom esetben történt csontveli mintavétel, de komolyabbeltérés ezekben nem volt látható.A granulopoesis serkentésére G-CSF vagy GM-CSF adása javasolt, azesetleges fertzés esetén pedig antibiotikum. Mivel a betegek állapota nemprogrediált ez ideig és infectiós hajlamuk se kifejezett, így a kezeléselssorban obszervációból és a vashiányos anaemia miatt vas tartalmúgyógyszerek adásából áll.Témavezet: Dr. Kiss Attila229

Szcs Ágota V. ÁOK.DEOEC I. sz. Belgyógyászati KlinikaMENNYIBEN VALÓSULNAK MEG A LIPID TERÁPIÁS CÉLÉRTÉKEKA MINDENNAPI GYAKORLATBAN?A nyugati országokban a kardiovaszkuláris halálozásban az utóbbiévtizedekben jelents csökkenés ment végbe. Az elmúlt években ezhazánkban is megfigyelhet, de üteme elmarad a nyugat-európai országokhozképest. Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam 6 évvelalacsonyabb az európai országokhoz viszonyítva. Ebben jelents szerepe vana kardiovaszkuláris ok miatt bekövetkez halálozásnak, az ehhez vezetbetegségek kialakulásában pedig a lipidabnormalitásoknak. Számostanulmány bizonyítja, hogy a lipidcsökkent terápia jelentsen csökkenti akardiovaszkuláris mortalitást (4S, HPS). A National Cholesterol EducationProgram (NCEP) ATPIII legújabb ajánlása a betegeket három f rizikócsoportba sorolja és minden csoport esetében meghatározza az elérend LDLcélértékeket. A jelenleg rendelkezésre álló statinok képesek a betegektöbbségében olyan mérték LDL csökkenést létrehozni, amellyel elérhet acélérték. A kérdés ezek után az, hogy mennyire valósulnak meg agyakorlatban az ajánlások által meghatározott LDL koleszterinértékek?414 lipid szakrendelésen járt beteget vontunk be a vizsgálatba, de ebblmindössze 184 jelent meg újra a rendelésen és vett részt a lipidcsökkentgondozási programban. Retrospectiv adatelemzést végeztünk. Az elemzésheza SAS for Windows 8.1 verziójú statisztikai programcsomagot használtuk. Avizsgált paramétereket leíró statisztikával jellemeztük. A különbözrizikócsoportok, illetve a kezelésben folyamatosan résztvev és a kezelésblkimaradt betegek csoportjainak összehasonlításánál khi-négyzet teszteketalkalmaztunk.A vizsgálatok során a p

Tóth László ÁOK V.DE OEC Orvosi Mikrobiológiai IntézetP53 POLIMORFIZMUS ÉS MUTÁCIÓK GÉGEDAGANATOKBANA laryngealis carcinoma incidenciája és mortalitása Magyarországonkiemelkeden magas. A carcinoma etiológiája máig nem tisztázott, a kémiaikarcinogének (dohányzás, alkohol) mellett felmerült a mucotrop humánpapillomavírusok (HPV) szerepe is. Az irodalom nem egységes sem a HPVDNS elfordulási gyakoriságának, sem a HPV pozitivitás prognosztikaiértékének megítélésében. A HPV daganatkelt hatása elssorban az E6 és E7virális onkoproteinek p53 és pRb inaktiváló hatásán keresztül érvényesül. AHPV E6–p53 interakciót befolyásolja a p53 tumorszuppresszor gén 72.kodonjának polimorfizmusa (a p53Arg izoforma érzékenyebb az E6-mediáltdegradációra), így a beteg p53 genotípusa genetikai kockázati tényezkéntszerepelhet. A p53 fehérje mutációi révén is kulcsszerepet játszik akarcinogenezis folyamatában. A p53 gén mutációja a különböz daganatokközel 50%-ban fordul el, emiatt a gén mutációjának, mint lehetségesetiológiai faktornak a vizsgálata is fontos lehet – különösen a HPV negatívgégecarcinomák esetén.Munkánk során 34 laphámsejtes laryngealis carcinomában szenved betegprimer tumor mintáját vizsgáltuk. A HPV DNS kimutatása és tipizálásakonszenzus nested MY/GP PCR-rel és az amplimerek restrikciós hasításávaltörtént. A betegek p53 kodon 72 genotípusának meghatározásához allélspecifikusPCR-t használtunk, majd a genotípusok megoszlását chi-négyzetteszt felhasználásával véradókból álló kontroll populáció (N=87) genotípusmegoszlásához viszonyítottuk. Jelenleg folyik a p53 génben elfordulómutációk vizsgálata. Az exonokat specifikus primerekkel amplifikáljuk, majdSSCP analízissel válogatjuk ki az eltér futási mintázatú, azaz feltehetenmutációt hordozó mintákat, ezután a p53 mutációs eredményeket összevetjüka HPV pozitivitási adatokkal.Mintáink 51.5 %-ában (17/33) találtunk HPV DNS-t, 7-7 esetben HPV6 és16, 3 esetben pedig HPV11 genotípust azonosítottunk, azaz mintáinkbanhasonló arányban fordulnak el alacsony és magas onkogenitású HPVtípusok. A p53 genotípusok gyakorisága nem különbözött szignifikánsan sema kontroll csoport vs összes carcinomás beteg (p=0.052), sem pedig a kontrollcsoport vs HPV pozitív carcinomás beteg (p=0.066) összehasonlításakor, bára p53ArgPro genotípus halmozottan fordult el a betegcsoportokban.Eredményeink alapján a p53 heterozigóta genotípus genetikai kockázatitényezként szerepelhet, bár ezen feltevés igazolásához nagyobb mintaszámúbetegcsoporton végzett vizsgálat szükséges.Témavezet: Dr. Szarka Krisztina231

Udvari Noémi Izabella VI. é. ÁOK.DEOEC Pszichiátria TanszékNEUROKOGNITÍV FUNKCIÓK VIZSGÁLATA MAJORDEPRESSZIÓBAN SZENVED BETEGEKENAz unipoláris major depresszió alaptünetei közé tartozik a tartósannyomott hangulat, az érdekldés és örömre való képtelenség, motiváció ésenergia csökkenése. A pszichológiai (pl. motivációs, emocionális) tünetekkognitív deficittel járhatnak. Munkánk során a kognitív funkciók változásátvizsgáltuk major depresszióban szenved betegeken.Ehhez egy speciális neuropszichológiai számítógépes vizsgálómódszert,a CANTAB (Cambridge Neuropsychological Test Automated Battery)komputerizált tesztcsomagot használtuk, amely 13 tesztbl áll, a kognitívfunkciók szinte teljes körét lefedve: vizuális emlékezet, figyelem,munkamemória és tervezés. A tesztek egy részében a teljesítmény csökkenésefrontostriatalis, a másik részében temporalis és parietalis diszfunkcióra utal.Kiválasztottunk DSM-IV szerint major depresszióban szenved, pszichotikustünetek nélküli betegcsoportot és életkorban, nemek arányában ennekmegfelel kontroll csoportot. A depresszió súlyosságát HRSD (Ham-D,Hamilton Rating Scale for Depression, Hamilton, 1960), Beck önbecsl skála(1967), illetve MADRS (Montgomery and Asberg Depression Rating Scale)segítségével becsültük.A CANTAB tesztek eredményeinek értékelése az angol adatbázisnemre, életkorra standardizált értékei alapján történik. A programcsomagmegadja a vizsgált paraméter standard értéktl való eltérését, majd átlagoltukés szignifikanciát számítottunk. Megvizsgáltuk, hogy milyen összefüggés vana depresszió súlyossága, az életkor és a tesztekben nyújtottteljesítménycsökkenés közöttSzignifikáns eltérést találtunk azokban a tesztekben, amelyek amemória, a figyelmi, a pszichomotoros és a végrehajtó funkciók zavarárautalnak. Legnagyobb mérték eltérés a vizuális memóriában tapasztalható,ami gyrus parahyppocampalis patofiziológiai szerepére utal depresszióban.Eredményünk Alzheimer dementiahoz hasonló patomechanizmust vet feldepresszióban. A depresszió súlyossága egyértelmen korrelál a kognitívhanyatlással, az életkorral nem találtunk ilyen szoros összefüggést.Témavezet: Dr. Égerházi Anikó232

Újj Anikó ÁOK VI. évDEOEC GyermekklinikaA CYSTAS FIBROSISOS GYERMEKEK GONDOZÁSI EREDMÉNYEIDEBRECENBEN ÉS HAJDÚ – BIHAR MEGYÉBENA cysticus fibrosis az egyik leggyakoribb öröklött anyagcserebetegség. AzAR módon örökld kórkép hátterében számos mutáció állhat, amelyekkülönböz súlyosságú formában manifesztálódhatnak. A pathogenesis alapjaa sr, viscosus váladék termeldése, amely több szervben is károsodástokoz. A progresszió szempontjából dönt a tüd érintettsége, amelyben aváladék pangása miatt gyakoriak a súlyos infectiok, tartós bakteriáliskolonizáció alakulhat ki – mindez végül a tüd funkcionális és strukturáliskárosodásához vezet.Munkám során 23, részben a DEOEC Gyermekklinika részben a KenézyGyula Kórház – Rendelintézet Gyermekosztályán gondozott gyermekadatait dolgoztam fel (1994 – 2003). A vizsgálatba 13 fiút (56.6%) és 10leányt (43.4%) vontam be, átlagéletkoruk 10.56 (±7.91) évnek adódott.A feldolgozás során megállapítottam, hogy minden, az országos scorerendszer értékelése alapján kitn általános állapotú gyermeknél születésután 5 éven belül diagnosztizálták a betegséget. A vizsgált gyermekekkörében az els 3 életévben a gastrointestinalis tünetek domináltak. Azösszes kp. súlyos állapotú gyermek esetében a deltaF508 mutáció voltkimutatható. A Pseudomonas aeruginosával tartósan kolonizálódottgyermekek 2/3-a kp. súlyos állapotú volt, amelynek a tüdben kialakultelváltozás az oka. A légutakból származó leggyakoribb kórokozók aszakirodalomnak megfelelen alakultak: Staphylococcus aureus,Pseudomonas aeruginosa, Haemophylus influenzae. A S. aureus általábanérzékenynek bizonyult a vizsgált antibiotikumokra. A P. aeruginosa csakszéles spektrumú antibiotikumokra volt érzékeny (fluoroquinolonok,carbapenemek, III. generáció cephalosporinok) általános rezisztencia mellett,amely változott a kezelés során.Mindezek alapján kiemelhet a korai diagnózis felállításának, a gondozásnak,a rendszeres tenyésztéseknek és a megfelel antibiotikus kezelésnek aszerepe a CF – es gyerekek általános állapotának alakulásában és a késikövetkezmények megelzése szempontjából.Témavezet: Dr. Felszeghy Enik233

Vad Eszter, Késmárky-Kodak András, ÁOK, IV. évf.DEOEC, Orvosi Mikrobiológiai IntézetA CIPROFLOXACIN ÉS A MEROPENEM KÖZÖTTI SZINERGIZMUSVIZSGÁLATA PSEUDOMONAS AERUGINOSA TÖRZSEK KÖRÉBENA kórházi Pseudomonas aeruginosa törzsek egyre gyakrabbanészlelhet multirezisztenciája szükségessé tette, hogy vizsgáljuk a különbözantibakteriális szerek kombinációja során kialakuló szinergista hatást. Akórházi Pseudomonas fertzések kezelésében mind a carbapenemek(imipenem, meropenem), mind pedig a ciprofloxacin igen elterjedtek. Ahagyományos korongdiffúziós teszt nem alkalmas a szinergista hatáskimutatására.37 Pseudomonas aeruginosa törzs esetében vizsgáltuk a meropenem ésciprofloxacin szinergista hatását a National Comittee for Clinical LaboratoryStandards (NCCLS) által ajánlott ketts E-teszt módszerrel. Meghatároztuk aminimális gátló koncentrációt (Minimal Inhibitory Concentration, MIC) ameropenemre és a ciprofloxacinra külön-külön és a két szerre együttesen is.Az NCCLS kritériumai alapján érzékenynek tekinthet a törzs, ha a MICérték kisebb, mint 4 mg/l. A vizsgált törzsek vagy meropenemre, vagyciprofloxacinra, vagy mindkét szerre rezisztensek voltak a korongdiffúziósmódszer alapján. A ketts E-teszt módszerrel 23 (62 %) esetben észleltük akét szer szinergista kölcsönhatását, amely a közös MIC érték 4 mg/l-nélkisebb koncentrációját eredményezte. Négy esetben csökkent ugyan a MICérték, de nem érte el az NCCLS által meghatározott kritikus koncentrációt.Tíz esetben a MIC értékek nem változtak a két szer együttes adása eseténsem.A módszer alkalmazásával más szinergista kombinációk isvizsgálhatók, így hatékony és gyors segítséget tudunk nyújtani aklinikusoknak a terápia megválasztásában multirezisztens Pseudomonasfertzés esetén.Témavezet: Dr. Szabó Judit234

Varga Zsuzsa, V. é. ÁOK.III. sz. Belgyógyászati Klinika, Klinikai Immunológiai TanszékKÓRLEFOLYÁS JELLEGZETESSÉGEI IDIOPATHIÁSINFLAMMATORIKUS MYOPATHIÁKBANA polymyositis (PM), a dermatomyositis (DM) és az overlap myositis (OM)az idiopathiás inflammatorikus myopathiák (IIM) csoportjába tartozó,poliszisztémás autoimmun kórképek. A betegeket kórlefolyás szempontjából4 alcsoportba lehet besorolni: akut-fulmináns, monofázisos, polifázisos éskrónikus progresszív.Jelen tanulmányban elemeztük a PM/DM/OM-es betegek kórlefolyásánakjellegzetességeit. 111 definitív diagnózisú beteget vizsgáltunk. APM/DM/OM diagnózisa minden esetben a Bohan és Peter által kidolgozottdiagnosztikai kritériumrendszernek megfelelen történt. A 111 vizsgáltbetegbl 62 volt PM-es, 29 DM-es és 20 OM-es. A minimális követési id 24hónap, a követési id medián értéke 98,1 hónap volt. Minden alcsoportbanszignifikánsan gyakrabban jelentkezett a betegség az szi hónapokban. Akórlefolyás 5 (4%) esetben volt akut-fulmináns, 51 (46%) betegnélmonofázisos, 42-nél (38%) polifázisos és 13-nál (12%) krónikus progresszív.Az átlagéletkor és a nemek aránya valamennyi alcsoportban hasonló voltvalamennyi kórlefolyás típusban. A krónikus progresszív és polifázisoskórlefolyású betegeknél szignifikánsan hosszabb id telt el a kezdeti tünetekjelentkezése és a diagnózis felállítása között. A kezdeti CK és LDH enzimekemelkedése nem mutatott szignifikáns különbséget az egyes alcsoportokközött, azonban a kezdeti izomer csökkenés szignifikánsan nagyobb volt azakut-fulmináns lefolyású esetekben. A diagnózis felállításától az elsremisszióig eltelt id a monofázisos és polifázisos betegeknél hasonló volt. Apolifázisos csoportban részletesebben elemeztük a kórlefolyásjellegzetességeit. A diagnózis felállításától az els relapszusig eltelt id 2 és72 hónap között volt, legnagyobb valószínséggel az els 24 hónapbankövetkezett be. A relapszusok száma átlagosan 2,95 (1-10) volt,kialakulásukkal kapcsolatban szezonális összefüggés nem állapítható meg.A kórlefolyás vizsgálata során arra a következtetésre jutottunk, hogy adiagnózis idpontja évszakfügg, míg a relapszusok elfordulása nem. Akórlefolyás típusát nem befolyásolja a klinikopathológiai alcsoport, a kor, anem, azonban a kezdeti izomer csökkenés mértéke és a diagnózis késéseigen. A relapszusok elfordulási gyakoriságának kezeléssel valóösszefüggése azt mutatja, hogy leggyakrabban fenntartó terápia során, illetveannak leépítésekor következik be a visszaesés.Témavezetk: Dr. Dankó Katalin, Dr. Ponyi Andrea235

Varga Zsuzsa VI. é. ÁOK.DEOEC Családorvosi TanszékDYSLIPIDAEMIÁS PÁCIENSEK GONDOZÁSÁNAK GYAKORLATAHÁZIORVOSI PRAXISOKBANA dyslipidaemiák szerepe meghatározó az atherosclerosis folyamatában, abetegcsoport gondozása emiatt a cardiovascularis szekunder prevenció fontosterülete. A munka célja a háziorvosi praxisokban dyslipidaemia miattgondozott páciensek körében a gondozást indokló lipid/lipoproteineltéréseknek, az egyéb rizikótényezk társulásának, a dyslipidaemiakialakulását/kezelését befolyásoló betegségeknek és a dyslipidaemiakezelésében alkalmazott eljárásoknak a vizsgálata volt.A vizsgálatba 39 háziorvosi praxis 397 dyslipidaemiás betegét vontuk be; aférfiak aránya 49,4 %, a nké 50,6 % volt. A vizsgáltak 57,2 %-a 36-60 éves,41,8 %-a 60 éven felüli, 1 %-a 36 éven aluli volt. A gondozásra az esetek93,3 %-ában hypercholesterinaemia, 70,3 %-ában hypertriglyceridaemia,18,7 %-ában a HDL-C szint csökkenése miatt került sor; az eltérések gyakoritársulása volt észlelhet. Hypertonia a gondozottak 77,0 %-ában, szénhidrátanyagcserezavar41,7 %-ában, emelkedett BMI érték 43,2 %-ában voltkimutatható. A dohányzók aránya 26,5 %, a leszokottaké 13,2 % volt. Avizsgáltak 56,5 %-ában cardiovascularis, 18,6 %-ában cerebrovascularis, 20,3%-ában perifériás vascularis érintettség, 4,8 %-ában pedig vesebetegség voltkimutatható. Életmód változtatásra az érintettek 75,6 %-a törekedett. Agyógyszeres kezelés aránya 87,7 % volt; a statinok alkalmazására 81,7 %-ban, fibrátok adására 29,6 %-ban került sor, a kombinált kezelés aránya 11,5% volt. Megállapítható, hogy a dyslipidaemia miatt gondozottak jelentshányada középkorú, nemi különbség nem mutatható ki. Az egyébcardiovascularis rizikófaktorok társulása gyakori, a dyslipidaemia ametabolikus szindróma részjelensége. Az atherosclerotikus érintettséggyakorisága jelents. A gyógyszeres kezelésben részesültek aránya jónakítélhet.A gondozás eredményességét tekintve: a gondozottak 15 %-ánál értek el 5,2mmol/l alatti összcholesterin szintet, 34 %-ban 1,7 mmol/l alatti trigliceridszintet és a gondozottak 79,5 %-ánál sikerült elérni 1 mmol/l feletti HDL-Cértéket.Témavezetk: Dr. Jancsó Zoltán, Prof. Dr. Ilyés István236

Várkonyi Andrea VI. é. ÁOKDEOEC Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológia IntézetFXIIIB ALEGYSÉG KVANTITATÍV MEGHATÁROZÁSA ELISATECHNIKÁVALA XIII- as alvadási faktor (FXIII) A és B alegységekbl álló heterotetramerzimogén protranszglutamináz (FXIII A 2 B 2 ), mely a plazmában 14-28 mg/Lkoncentrációban van jelen. A FXIII-B alegység mennyiségének ~50%-aplazmában szabadon kering, az A alegység a nagyon ritka FXIII-B hiánytkivéve csak komplexben fordul el. Az A alegység potenciálisan aktív, míg aB alegység carrier/inhibitor funkcióval bír. Az aktivált FXIII a fibrinszálakkeresztkötésével stabilabb fibrinhálót hoz létre, az 2 -antiplazmintkovalensen a fibrinhez köti, ezáltal a fibrinolízissel szemben ellenállóbbáteszi azt, de szerepet játszik a sebgyógyulásban, és a terhesség megtartásábanis. A FXIII öröklött hiánya ritka és súlyos vérzékenységet okoz, gyakranélethosszig tartó pótló terápiát igényel. Szerzett FXIII hiány sokkalgyakrabban alakul ki és különböz betegségekhez társulhat.Az öröklött és szerzett deficienciák diagnózisához a FXIII aktivitásánakmeghatározásán kívül a komplex és az egyes alegységek antigénkoncentrációjának meghatározására is szükség van. Ezért az intézetben aFXIII alegységei ellen számos monoklonális antitestet fejlesztettek ki,melyek felhasználásával a komplex és az A alegység meghatározásáraszendvics ELISA módszereket dolgoztak ki. Jelen munkánkban a meglévFXIII-B specifikus monoklonális ellenanyagok tesztelését, a kiválasztottantitestek segítségével a FXIII-B alegység meghatározására alkalmas ELISArendszer kifejlesztését tztük ki célul.Húsz anti-FXIII-B antitestet vizsgálva 4 antitest párt találtunk, melyekszendvics ELISA kidolgozására alkalmasak. A négy pár közül kiválasztottukaz 1D2D6-1B3H6 párt, melyek közül az 1D2D6 a plazma FXIII ELISA-banis szerepel. A két antitestrl direkt kompetitív ELISA-val és indirekt ELISAbanszámolt additivitási index alapján igazoltuk, hogy a B alegységkülönböz epitópjait ismerik fel. Az 1D2D6 antitestet biotinnal, az 1B3H6antitestet HRPO enzimmel jelöltük. Az ELISA során els lépésben FXIII-Bstandard sort és hígított plazma mintákat mérünk streptavidinnel fedettELISA plate lyukaiba, majd közvetlenül utána a biotinált 1D2D6 és HRPOjelzett 1B3H6 antitestek megfelel hígítását. 60 perc inkubáció után alekötdött komplex mennyiségét TMB szubsztrát hozzáadásával mutatjuk ki.A módszer 0-80 ng/mL FXIIIB koncentráció tartományban lineáris, a szabadB alegységet és a komplexben lév alegységet egyaránt kimutatja.Témavezet: Dr. Katona Éva237

Velegi MariettaDEOEC Családorvosi TanszékDOHÁNYZÁSI SZOKÁSOK ÉS AZ AZOKAT BEFOLYÁSOLÓTÉNYEZK EGY KISVÁROS 10-18 ÉVES DIÁKJAI KÖRÉBENCélkitzés: Egy kisváros (Karcag) 10-18 éves tanulói között vizsgáltuk adohányzási szokásokat és az ezeket befolyásoló tényezket. Módszer:Kérdíves. A kérdívet a WHO Global Youth Tobacco Survey kérdíveelveinek alapján állítottuk össze. A kérdív kitöltése önkéntes és anonim volt.Az adatokat SPSS statisztikai programmal dolgoztuk fel. A választásilehetség kérdésekre adott válaszok megoszlását és az egyes kérdésekreadott válaszok megoszlását a dohányzók és a nem dohányzók között khi 2próbával vizsgáltuk. Eredmények: 200 kérdívet osztottunk ki, 192 kérdívkerült feldolgozásra. (96%-os válaszadási arány) Nemek megoszlása: 26%fiú és 74% lány. Általános iskolás: 61, gimnazista: 56, szakközépiskolás: 25és szakiskolás: 50 tanuló volt. A diákok 36%-a alkalmi vagy rendszeresdohányos, 29%-a kipróbálta és csak 35%-a nem gyújtott rá soha, 20%-uk aziskolában is dohányzott. Leggyakrabban a light típusú cigarettákat szívták. Adohányzás leggyakrabban a bulizáshoz kapcsolódott. A legtöbben amegnyugtató és a barátokat összeköt hatása miatt választották a dohányzást.A nem dohányzók leggyakrabban egészségük védelmét és a rászokásveszélyétl való félelmet jelölték meg visszatartó okként. A szülkgyermekük dohányzását leggyakrabban elfogadták, de nem helyeselték, vagynem is tudtak róla. A tanulók 40%-a több egészségkárosító hatást is ismert,viszont 12%-uk egyet sem. A legjelentsebb dohányzást befolyásolótényeznek a barátok dohányzása és bíztatása bizonyult. Szignifikánsangyakoribbnak találtuk a dohányzást idsebb korban, a családban elfordulószenvedélybetegség és dohányzó családtag esetén, azoknál, akik nem azédesanyjukkal éltek, a rosszabb tanulmányi eredmények és a szakiskolaitanulók között. Nem találtunk összefüggést a dohányzás és a vizsgálatbanrésztvevk neme, anyagi helyzete, sportolása, vallásossága, a szülk iskolaivégzettsége, az egészségkárosító hatások ismerete és a dohányzássalösszefügg betegségek a családban való elfordulása között.Következtetések: Felmérésünkben a diákok 12 éves koruk körül kezdtekdohányozni, 18 éves korára 77%-uknak volt dohányzási tapasztalata, közülük22% alkalmi és 33% rendszeres dohányzóvá vált. Ezek az adatok isigazolják, hogy már az általános iskolák fels tagozatos osztályaibanszükséges a dohányzás elleni felvilágosító, nevel tevékenység. Ha ebben akorosztályban sikerül pozitív eredményeket elérni, nagyobb remény van arra,hogy a dohányzás káros hatásaival összefüggésbe hozott betegségekmorbiditása és mortalitása csökkenjen.Témavezet: Dr.Márton Hajnalka238

Végs ArankaDebreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi CentrumSZÉRUM ÉS VIZELET INTERLEUKIN-6 SZINT VÁLTOZÁSOKPLATINA SZÁRMAZÉKOKKAL KEZELT GYEREKEKBENA munka célja:Platina származékokkal kezelt szolid tumoros gyerekekben kimutatható avesefunkció romlása. Korábbi vizsgálatokban a cystatin-C (cysC) és az N-acetyl-béta-D-glükózaminidáz (NAG) emelkedését mutattuk ki a kezelésutáni szérum és vizelet mintákban.A jelen vizsgálat célja az interleukin-6 (IL-6) és a különféle vesefunkciósparaméterek közötti összefüggés kimutatása volt.Módszerek:Kezelés eltt illetve kezelés utáni három egymást követ napon begyjtött90 szérum és vizelet mintákban ELISA módszerrel mértük az IL-6 szintet. Aglomeruláris funkciót a szérum és a vizelet kreatinin és cys-Ckoncentrációjának mérésével,a proximális tubulus funkciót a vizelet NAG és mikroalbumin ürítéssel, adisztális tubulus funkciót a szérum és vizelet ozmolaritás mérésévelmonitoroztuk.Eredmények:A glomeruláris markerek, mint a cys-C (p

Zolnai Antal Csaba VI. évf. ÁOKDE OEC Nukleáris Medicina TanszékROI ELHELYEZÉS HATÁSA ENDOCRIN ORBITOPATHIÁS BETEGEK99MTC-DTPA KOPONYA SPECT VIZSGÁLATI EREDMÉNYÉRE.Bevezet: A 99mTc-DTPA komplex dúsulását detektáló koponya-SPECTvizsgálat gyors, költséghatékony diagnosztikai módszer endokrin orbitopathiás(EOP) betegek kórismézésében, illetve a retrobulbáris gyulladásos folyamatokstádiumának és aktív voltának meghatározásában.Cél: Tanulmányunk célja megvizsgálni a különböz síkokban elállítottkoponya SPECT metszetösszegképeken az orbitális és agyi régiókra elhelyezettROI-k (region of interest) eredménybefolyásoló hatását. Rutinszeren eddigugyanis a transverzális és sagittális síkokban történtek az értékelések.Munkámban a coronális síkban történ ROI elhelyezés eredmény-befolyásolóhatásának elemzését tztem ki célul. A coronalis síkú ROI-k felhelyezésemellett, az egyes betegek MR-eredményeit és a jó specificitási mutatókkalrendelkez transversalis és sagittális síkú felvételek értékeit használtamreferenciaként.Betegek és módszerek: Tanulmányunkban 48 exophthalmusos betegrl készült99mTc-DTPA koponya (96 szem) felvételt elemeztünk. A coronális (COR)síkban kialakítottunk a retrobulbáris folyamatokra jól adaptálható, az anatómiaistruktúrákat is figyelembe vev ROI-formát. Az orbitában mért radiofarmakonfelvételtösszehasonlítottuk a már elkészült MR-pontszámokkal. (Ezek 0,1,2,3,4lehetnek, az érintettnek ítélt szemizmok száma alapján), Kapott eredményeinketösszevetettük a már meglév sagittális (SAG) és transverzális (TRV) síkokbanszámított felvett aktivitás értékekkel.Eredmények: a különböz metszeti irányoknál (COR, SAG) kapott átlagokösszehasonlítása: ANOVA módszerrel, a TRV irányúé Welch-f. robosztuspróbával történt. Megállapítottuk hogy a radiofarmakon-felvétel jól korrelál azMR pontszámmal (COR: P

Zolnai Antal Csaba, ÁOK VIDE OEC Szemészeti KlinikaRETINÁLIS ÉRÁTMÉRK MEGHATÁROZÁSA DIGITÁLISANGIOGRÁFIÁVALCél: Retinális érátmérk analizálása digitális angiográf segítségével.Betegek és módszerek: 25 fiatal (átlag életkor 24,34 év, SD 1,43) és 25idsebb (55,96 év, SD 1,57) egészséges személyt vizsgáltunk, akik semszemészeti, sem szisztémás betegségben nem szenvedtek. A statisztikaielemzést javítandó, kizárólag jobb szemek kerültek be a tanulmányba. Aszemfenékrl vörösmentes digitális fényképeket készítettünk Zeiss FF 450plus fundus kamerával. A szívciklussal szinkron kaliberingadozásokkiküszöbölésére egy szem esetében percenként 40 felvételt készítettünk. Afelvételek elemzése integrált szoftver segítségével, manuális kiértékelésselkészült. Meghatároztuk a temporális alsó aretiola és venula átmérjét,közvetlenül a papilla szélnél. Az adatok értékeléséhez a Wilcoxon tesztethasználtuk. A különbségeket p