Állatvédelem Tartalomjegyzék 1. Az állatvédelem fogalmai és ...

ÁllatvédelemTartalomjegyzék1. Az állatvédelem fogalmai és irányzatai .............................................................................. 31.1. Az állatvédelem célja és lényege .................................................................................... 31.2. Az állatok erkölcsi státusza............................................................................................. 31.3. Az állatok erkölcsi joga................................................................................................... 41.4. Tudat................................................................................................................................61.5. Mivel ártunk az állatoknak? ............................................................................................ 71.6. Állati jogok...................................................................................................................... 91.7. Az állatvédelem irányzatai ............................................................................................ 102. Az állatvédelem nemzetközi története.............................................................................. 112.1. Az állatvédelem kezdetei .............................................................................................. 112.2. A modern állatvédelem kialakulása .............................................................................. 123. Nemzetközi szervezetek ..................................................................................................... 174. Az állatvédelem jogi szabályozása külföldön................................................................... 254.1. Állatvédelmi törvények................................................................................................. 254.2. A halállomány védelme az EU-ban............................................................................... 294.3. Természetvédelem az EU-ban....................................................................................... 295. Az állatvédelem magyarországi története ........................................................................ 315.1. Az állatvédelem általános története............................................................................... 315.2. A budapesti állatkert története....................................................................................... 325.3. A jogi szabályozás története.......................................................................................... 336. Magyarországi állatvédő szervezetek és tevékenységük................................................. 347. Az állatvédelem kapcsolata a természetvédelemmel, az erdészettel, avadgazdálkodással, a halászattal és az állategészségüggyel ............................................... 397.1. Természetvédelem......................................................................................................... 397.2. Erdővédelem.................................................................................................................. 407.3. Vadgazdálkodás ............................................................................................................ 40

Állatvédelem7.4. Halgazdálkodás ............................................................................................................. 417.5. Állategészségügy........................................................................................................... 428. A magyar állatvédelmi törvény......................................................................................... 438.1. Előzmények................................................................................................................... 438.2. Az állatvédelmi törvény ................................................................................................ 458.2.1. Általános rendelkezések......................................................................................... 458.2.2. Egyes állatok védelme............................................................................................ 478.2.3. Pénzügyi fedezet .................................................................................................... 528.2.4. Az ügyész szerepe .................................................................................................. 528.2.5. Záró rendelkezések................................................................................................. 538.2.6. Állatvédelmi Tanácsadó Testület........................................................................... 538.2.7. A jegyző szerepe .................................................................................................... 539. Állatvédelem a médiában, esettanulmányok ................................................................... 5410. Irodalomjegyzék ............................................................................................................... 612

Állatvédelem„Egy nemzet nagyságát és erkölcsi fejlődését az mutatja hogyan bánik az állatokkal.”Mahatma Gandhi1. Az állatvédelem fogalmai és irányzatai1.1. Az állatvédelem célja és lényegeZoltán Ödön (2000) az alábbi megfogalmazást adja: “ Az állatok indokolatlankínzásának, a velük való kíméletlen bánásmód megakadályozása, illetőleg a lehető legkisebbmértékre szorítása, az életfeltételeik biztosításáról, valamint az állatfajok fennmaradásárólvaló emberi gondoskodás.”Ennek érvényesülése területében és intenzitásában változott az idők folyamán azőskori állatkultusztól a modern állatvédelemig.Az állatkultusz az animisztikus értelmezés szerint egyes állatok különös tisztelete, sőtszent lényként imádása. Ehhez szorosan kapcsolódik a totemizmus: a törzsnek valamelyállattól való leszármaztatása. Ugyanakkor nem minden állatot tiszteltek egyformán, hiszegyeseket a ‘jó’ másokat a ‘gonosz’ megszemélyesítőjének tekintettek.A modern állatkultusz az állatoknak, mint az ember élőlénytársainak megbecsülésére,védelmére, sőt fokozott tiszteletére helyezi a hangsúlyt.1.2. Az állatok erkölcsi státuszaAz állatok erkölcsi státusza azt jelenti, hogy az állat a maga jogán is rendelkezikerkölcsi jelentőséggel, nem csupán az emberhez való viszonya alapján. Ez azt jelenti, hogy azállat javát az állat kedvéért kell tekinteni.Nézzünk erre egy példát. Egy kutyát szórakozásból rugdosni helytelen dolog, de ezt ellehet azért ítélni, mert a gazdájának kárt okozunk, vagyis a tulajdonos érdeksérelmét kelltekintetbe venni. Ha nincs gazdája az állatnak, akkor azt mondhatjuk, hogy a kegyetlenségbűn, és aki ilyet tesz, az előbb vagy utóbb ember társaival is ezt fogja tenni. Ebben azértelmezésben az állatnak nincs független erkölcsi jelentősége, azaz nincs erkölcsi státusza.3

ÁllatvédelemMásik álláspont szerint azért nem helyes a kutyát szórakozásból rugdosni, mert az azállatnak fájdalmat, súlyos sérüléseket okozhat. Ebben az értelemben az állatnak van erkölcsistátusza (más kérdés az, hogy ugyanolyan-e, mint más állatoké, vagy az emberé).1.3. Az állatok erkölcsi jogaEz jelentheti egyszerűen azt, hogy van az állatnak erkölcsi státusza, azaz joga vanarra, hogy ne okozzanak neki szenvedést, ne öljék meg alapos ok nélkül. Ez elég tágértelmezés, hisz mit tekinthetünk alapos oknak. Ebbe akár egy kozmetikai cég anyagi érdekeis beleférhet, akik ezért állatokon végzik el a toxicitási kísérleteket.Másik lehetőség az egyenlő megítélés szerinti értelmezés, vagyis akik jogokkalrendelkeznek, azok egyenlő megítélést érdemelnek, hasonló érdekeik azonos súllyal esneklatba. A szenvedés elkerülésének érdeke a kutyánál éppen olyan fontos, mint az embernél: azállati szenvedés ugyannyit ér, mint az emberi.Az érdekérvényesítés szempontjából, ha valakinek jogai vannak, akkor létfontosságúérdekeit még akkor is védeni kell, ha azok hátrányosak a társadalom egészére. Az állatokszabadsághoz való joga így azt jelenti, hogy számukra károsan bezárni őket akkor sem lehet,ha ez sok előnnyel járna számunkra.A kérdés már csak az, hogy milyen mértékű erkölcsi megítélésre tarthatnak számot azállatok és milyen értelemben vett jogokkal rendelkeznek?Az első értelemben biztosan vannak az állatoknak jogaik, hisz van erkölcsi státuszuk,ebben sokan nem kételkednek. Ugyanakkor az egyenlőség kérdése már sokkal több vitátkavar.Az állatok között biztosan nincs erkölcsi egyenlőség. Alapvetően csak az érző lényeklehetnének ilyenek és ezek leginkább a gerincesek, esetleg a lábasfejűek. Az érző lény azértfontos kritérium, mert az érzések hiányában az állat nem képes törődni azzal, hogyan bánnakvele, így erkölcsi értelemben nem is lehet nekik ártani. (Persze ebben a kérdésben azállatvédők különböző irányzatai eltérnek egymástól.)Viszont az sem mindegy, hogy ezek az érző lények milyen értelemben egyenlőek.Egyforma bánásmód alá nem vehetjük őket, hisz más-más érdekeik vannak például amacskáknak, mint az embernek, vagy a kutyáknak. A macskák enni, inni, párzani vagymelegben lenni szeretnének és nincsenek olvasási, vagy tanulási érdekeik, vagy nem tervezikmeg az életútjukat. Egy macskát akarata ellenére elvihetünk az orvoshoz, hogy beoltassuk, deugyanezt egy ép eszű emberrel megcselekedni már helytelen.4

Állatvédelemugyanis nem mindig hasznos (ld. vadetetés, amikor nem megfelelő táplálékkal etetjükaz állatokat, vagy az etetéssel eltoljuk az ökológiai egyensúlyt, és kárt okozunk másfajoknak, majd később akár a megsegítendő fajnak is). Ezzel szemben segítséget kellnyújtani az állatoknak a kizsákmányolásuk esetében (bálnavadászat). Az emberekmegölése erkölcsileg kevésbé elfogadható, mint az állatoké. Ezt szinte mindenkielfogadja, de valószínűleg az állatoknak a halál kisebb ártalmat jelent, mint azembernek!1.4. TudatMindezen okfejtések sokak véleménye szerint nem vonatkoznak minden állatra, csakaz ún. érző lényekre. Ebben az esetben mindenképpen tekintetbe kell vennünk a tudatosság, atudat kérdését. Általánosságban a tudatosság alatt azt értjük, hogy az egyed rendelkezzen azadott időpontban szubjektív élményekkel. Erre sok bizonyítékot talált már a kognitív etológia.Sok fajnál nem csak tudatot, hanem fejlett éntudatot is kimutattak (majmok tükörbenfelismerik magukat; imitáció).Szorosan kapcsolódik ehhez az érzőképesség, azaz az érzésekre való képesség. Ezegyrészt átérzett élményeket és érzelmi állapotokat is jelent. Jó példa a pozitív átérzettélményekre az empátia, vagy a tisztogató viselkedés során hallatott dorombolás, ami az állatelégedettségét, örömöt fejez ki. Az is biztos, hogy fájdalmat éreznek az állatok (kellemetlenérzékelési élmény, amely valamilyen szövetkárosodással van kapcsolatban). Ugyanolyanérzőreceptoraik és feldolgozó idegi központjuk van, mint az embernek. Ugyanúgy próbáljákvédeni a sérült, fájó részeiket, mint az ember.A félelmet, vagy a nyugtalanságot szintén ki lehet mutatni az állatoknál. A félelem azészlelt veszélyre adott válaszreakció, ami ráirányítja az állat figyelmét a védekezésre. Anyugtalanságnak nincs ilyen határozott célpontja, alapvetően fokozott figyelmet ébreszt. Azembereknél tapasztalható élettani jeleket (erős szívverés, verejtékezés, lihegés, motorosfeszült állapot, túlzott figyelem – ugráló tekintet) az állatokon is meg lehet figyelni. Anyugtatószerek hasonlóan hatnak az állatokra, és hasonló módon lehet gyógyszerrelnyugtalanságot kiváltani állatokon. A fájdalom, a stressz és a félelem átérzése együtt pedigmegteremti a szenvedést. Vagyis az érző lények képesek szenvedni.Vannak, akik a nyelv hiánya miatt kételkednek az állatok tudatosságában, azonbanebben az esetben a csecsemőktől is meg kell vonnunk a tudatosságot.6

Állatvédelem1.5. Mivel ártunk az állatoknak?Alapvetően három ártalmi forma van:1. szenvedés;2. a szabadság korlátozása;3. halálokozás.A szenvedés minden érző állat és ember esetén egyenértékű ártalom lehet(fájdalommal, nyugtalansággal, distresszel, félelemmel jár). Van természetesen olyanszenvedés is, amely nem feltétlenül ártalmas, pl. a gyógyászati beavatkozások során átéltszenvedés.A korlátozás a szabadság megvonása, azaz a természetes mozgásigény, illetve ennekkielégítése szenved csorbát. Ez ártalmára van az állatnak, mivel szenvedést okoz. Ezáltalösszemérhető ez az ártalom a különböző állatfajok között. Persze van olyan korlátozás, amihasznos az állatoknak bizonyos értelemben, pl. a marhaistálló védi őket a kedvezőtlenidőjárási feltételektől.A halál nem jelent szenvedést, ha azt gondoljuk, hogy az állatok nem vágynak azéletre, mert nem rendelkeznek az életben maradás képzetével, kívánságával. Ugyanakkor azember számára ártalmas, mert mi életben akarunk maradni, hogy céljainkat megvalósítsuk.Azonban mi van azokkal a csecsemőkkel, akiknek még nincsenek vágyaik, elképzeléseik azéletről, hiányzanak a terveik, céljaik? Ez alapján egy egyhetes csecsemő halála számára nemártalom, azonban mégis mindenki tragédiaként fogja fel az ilyen eseteket.A halál ezért inkább olyan ártalom, amely kizárja az élet által nyújtható értékeslehetőségeket. Ebből a szempontból az érző állatoknak ártalmára van a haláluk. De nem olyanmértékben, mint az embernek, sőt az egyes fajok között is különbség van az ilyen ártalommértékében, tekintetbe véve a különböző életlehetőségeiket. A majmoknak több ésváltozatosabb lehetőségeik vannak, mint a macskáknak, azoknak pedig több mint a halaknakstb.Ezek alapján az intenzív állattenyésztés elítélendő, mert szükségtelen ártalmat okoz azállatoknak (szenvedés, korlátozás és halál). A házi kedvencek tartása és az állatkertek márelfogadhatóbbak, ha teljesítenek két feltételt:7

Állatvédelem1. az alapvető igények biztosítása, pl. elegendő mozgás, társas kapcsolatok, játék,ingergazdagság stb. (ennek megfelelően egzotikus vagy akár hazai vadállatok tartása semelfogadható!);2. az életük összehasonlítható minőségű a szabadon élő társaikéval.Ha az állatkerteket tekintjük ebből a szempontból, akkor azt láthatjuk, hogy vadon élőállatok befogása állatkerti tartás céljából négy okra vezethető vissza:1. szórakoztatás;2. tudományos kutatás;3. oktatás;4. veszélyeztetett fajok védelme, szaporítása, visszatelepítése.Az első három nem elégséges indok arra, hogy a befogással szenvedést okozzunk azállatoknak (fájdalom, félelem, szállításkori stressz, fertőzések, sérülések). Ugyanismindhárom ok alapvetően emberi célokat szolgál. Még az oktatás (az állatok megismertetéseés az állatok védelmének tudatosabbá tétele) sem biztos, hogy visszajut az állatokig, ezáltalnem feltétlenül fogadható el. A negyedik ok már jobb, bár ha egy faj kipusztul és csak azállatkertben őrizzük meg, akkor az ökoszisztéma és a biodiverzitás szempontjából nemszámít. Ráadásul a legtöbb visszatelepítési akció eddig sikertelen volt! Sokkal hatékonyabblenne, ha a környezetpusztítást szüntetnénk meg, mint az, hogy próbáljuk menteni az utolsótúlélőket. Azt kell megvizsgálni minden esetben, hogy a befogott egyedek számára hasznos-ea befogás például, ha megszűnik az élőhelyük, de ekkor megfelelő minőségű életet kell nekikbiztosítani az állatkertben.A másik fontos terület az állatkísérletek. Az állatkísérletek lehetnek az emberek és azállatok számára hasznos ismeretanyagok megszerzésére irányuló vizsgálatok részei. De lehetolyan kevéssé fontos, vagy nehezen igazolható kutatás is, mint Amerikában 1960-1977.között a New York-i Természettudományi Múzeum által folyatott a macskák szexuális életétfelderítő vizsgálat. Ennek során rengeteg macskát műtöttek meg, hogy a különbözőagyterületek eltávolításának hatását megismerjék. Ennél is rosszabb volt az, amikorállatpszichológusok deprivációs (megvonásos-izolációs) kísérleteket végeztek majmokon,hogy az anya-gyerek kötődést vizsgálják. Ez ugyan fontos kérdésekre adott választ, de a sokszenvedéssel járó hasonló kísérleteket azután végleg betiltották világszerte.A kísérleteket több típusba sorolhatjuk:8

Állatvédelem• alapkutatás a biológiai ismeretek szélesítése érdekében;• alkalmazott kutatás;• tesztelés;• oktatási célú kísérletek.A gond azzal van, hogy a költség-haszon elemzésben ezek sokszor ráfizetésesek Ahaszon távoli és lehetséges, míg az állatokat ért ártalom azonnali és biztos. Az állatkísérletekmind három ártalmat megtestesítik, van bennük szenvedés, korlátozás és halál. Mindemellettnem biztos, hogy ami az egereken, patkányokon működik, az az emberen is pontosan úgy foghatni. Továbbá a kísérleteknek csak elenyésző része gyógyászati célú. A PETA (People forthe Ethical Treatment of Animals) szerint a vizsgálatok 63 %-a hadászati, 31 %-a kozmetikaicélokat szolgál és csak a maradék 6 % gyógyászati célú.1.6. Állati jogokDesmond Morris az Állati jogok szerződése c. könyvében (1990) a következő 10pontban fogalmazza meg az állatok jogait:1. Az állatot nem szabad fölruházni képzeletbeli jó vagy rossz tulajdonságokkal, hogy tápotadjunk saját babonás hiedelmeinknek vagy vallásos előítéleteinknek.2. Állatot nem szabad az ember szórakoztatására leigázni vagy lealázni.3. Állatot nem szabad fogságban tartani, csak ha megfelelő fizikai és társas környezetettudunk neki nyújtani.4. Állatot nem szabad társként tartani, csak ha képes könnyen alkalmazkodni gazdájaéletstílusához.5. Állatfajt közvetlen üldözéssel vagy az emberi népesség további növekedésével nemszabad a kipusztulásba kergetni.6. Állatnak emberi sport céljából nem szabad fájdalmat vagy szorongást okozni.7. Állatnak szükségtelen kísérletek céljából nem szabad testi vagy lelki gyötrelmet okozni.8. Gazdasági állatot nem szabad nyomorúságos környezetben tartani, hogy élelemmel és mástermékekkel lásson el bennünket.9

Állatvédelem9. Állatot nem szabad kihasználni a prémjéért, a bőréért, az elefántcsontért vagy bármi másluxustermékért.10. Munkavégző állatot nem szabad nehéz feladatok végzésére kényszeríteni, ami stresszt ésfájdalmat okoz neki.1.7. Az állatvédelem irányzataiUtilitarizmus: A tevékenységek következményei számítanak. Úgy kell cselekednünk,hogy a lehető legnagyobb jót (hasznot) érjük el, figyelembe véve egyenlő mértékben mindenegyes fél érdekeit (emberekét és állatokét). Peter Singer: Animal Liberation c. könyve (1975)fejti ki ezt bővebben. Szerintük, mivel az emberek jogtalanul nem egyenlő mértékben veszikfigyelembe az állatok és az emberek érdekeit, hanem ez utóbbiakat fontosabbnak tartják (azemberi haszon mindig több mint az állatok költsége), ezért alakulhatott ki az élveboncolásvagy az intenzív állattenyésztés. Ugyanakkor elfogadja az állatok leölését, ha az humánusmódon történik, abban az esetben ha az állat jó életet élt és azért is, mert igazából az állat nemtudja, hogy mit veszít. Ez szemben áll az állatok tudatosságával (vágy alapú elképzelésszemben a lehetőségek kihasználásával). A tiszta utiliarista elfogadja azt, hogy sok ezerember szórakoztatása nagyobb haszon, mint egyetlen bika megölésével járó kár. Ugyanakkorez igaz a gladiátor viadalra is!Határozott állatjogi irányzat: A tevékenységünk önmagában számít, az vagy rossz,vagy jó. Az embereknek kötelességeik vannak az állatokkal szemben, és az állatoknak jogaikvannak. Tom Regan: The Case for Animal Rights c. könyve (1983) az alapja ennek amozgalomnak. Szerintük az állatoknak joguk van arra, hogy ne sebezzük meg őket, azaz ne isöljük meg őket. Ez alapján a húsevésről is le kell mondanunk. Néhány nehéz döntést nyitvahagy azonban a könyv. A lakásomban megjelenő egérnek joga van arra, hogy ne öljem meg?Ha megölhetem, akkor miért nem tehetem ezt meg a fajtársával a laborban?Hibrid nézet: A kettő között foglal helyet és az adott embertől, illetve az állatfajtólfügg, hogy az állatok jólléte és a leölésük terén mire helyez nagyobb hangsúlyt. Vannakdolgok, amiket nem tehetünk meg az állatokkal, például nem okozhatunk nekik komolyszenvedést még akkor sem, ha nagy a haszon. Ugyanakkor egy kis kényelmetlenség vagy azállat humánus megölése megengedhető, ha elegendő jó következménye van a tettnek (eztvallja Peter Sandøe dán filozófus, vagy David DeGrazia). Ez az álláspont mindenesetremegengedi a tárgyalásokat, a konszenzus elérését, míg a másik kettő rendkívül merev éselutasító.10

ÁllatvédelemA lényeg azonban minden irányzat szerint az, hogy többet kell tennünk az állatokvédelméért és jóllétéért.2. Az állatvédelem nemzetközi története2.1. Az állatvédelem kezdeteiAz állatvédelmi viselkedés a háziasítással vette kezdetét, amikor is az embernekgondoskodnia kellett a haszonállatokról. Ez a védelem, illetve gondoskodás elsősorban perszeaz ember érdekében történt. Mindenesetre így kialakult az állategészségügy, ami azállatvédelem egy fontos, bár nem egyedüli területe.Az állatok erkölcsi státuszának megítélése elsősorban vallási és filozófia kérdés voltaz ókorban és a középkorban, azonban az újkor megjelenésével és a tudomány fejlődésévelmás tudományágak is kialakították ezzel kapcsolatos nézetüket. Tekintsük át először a nyugaticivilizáció ezzel kapcsolatos történetét.Arisztotelész szerint az állatok képesek érzékelésre, de értelmük nincs, így a természetrangsorában az ember alatt foglalnak helyet, sőt szolgálják. Mivel nincs értelmük, ezért avelük való bánásmódra nem vonatkoznak jogi normák. Már az ő korában is voltak ellentétesvélemények. Püthagorasz szerint: “amíg az Ember könyörtelen pusztítója lesz az alacsonyabbszintű élőlényeknek, nem fogja ismerni sem az egészséget, sem a békét”. Teophrasztosz pedigazt állította, hogy az állatok gondolkodásra képesek. Azonban a nyugati filozófia későbbArisztotelész nézeteit vette át. A Biblia tovább erősítette ezt a nézetet és Szent Ágoston,valamint Aquinói Szent Tamás hangsúlyozták, hogy az állatok alacsonyabb rendűek azembernél. Ezt a keresztények el is fogadták. Még 1891-ben is azt mondta IX. Pius pápa, hogy„ha időt fordítunk az állatokra, akkor az emberi dolgokról vonjuk el a figyelmet. A barom azemberért teremtetett, akinek ugyanolyan joga van fölötte, mint a növények és a kövek fölött.Törvényes kivégezni őket, vagy fájdalmat okozni nekik bármilyen jó és ésszerű célérdekében, még felüdülés céljából is.” Jól tükrözi ezt a szemléletet az is, hogy a XVIII.századig bíróság elé állítottak vétkező állatokat. Ott kihallgatták őket, sokszor meg is kínoztákés az ordításukat beismerő vallomásnak tekintették.A judaizmus ezzel szemben azt vallja, hogy az állatoknak okozott fájdalmat minélkisebbre kell csökkenteni. Elítélik a kutya- és bikaviadalt, a szórakozást szolgáló vadászatot.11

ÁllatvédelemAz iszlám ezzel szemben szintén az ember kiszolgálóinak tekinti az állatokat, bár aKorán tiltja az állatkínzást.A modern nyugati gondolkodás egyik irányát Descartes képviselte, akinél az emberfelsőbbrendű lény volt (kereszténység hatása). A természetet tisztán mechanikusan értelmezte,így az állatok is élő gépek voltak az ő rendszerében, ennek megfelelően nincs értelmük ésnincsenek érzelmeik.Ugyanakkor Thomas Hobbes, John Locke és Immanuel Kant érzésekkel ruházták felaz állatokat, de tagadták, hogy bármiféle erkölcsiségre lenne alapjuk, mivel nincsfelfogóképességük. David Hume azonban már a szimpátia alapján határozta meg azerkölcsösséget és azt állította, hogy az együttérzés kiterjeszthető más élőlényekre is.Még radikálisabb volt Jeremy Bentham, aki már utilitarista volt: „nem az a kérdés,hogy tudnak-e gondolkodni az állatok, hanem hogy képesek-e szenvedni”. Éppen ezért azállatok bántalmazását, kínzását zsarnokságnak nevezte. Arthur Schopenhauer pedig úgygondolta, hogy az erkölcsös élet megköveteli minden szenvedni képes lény irántikönyörületességet: “erkölcstelenül cselekszik az, aki más szenvedését okozza”.Az igazi változást azonban Charles Darwin és az evolúció elmélete hozta meg. Mivelaz ember az állatvilágból fejlődött ki, ezért nem igazán lehetett tovább tartani azt azálláspontot, hogy az embert és az állatokat áthidalhatatlan értelmi különbségek választják el.Mindezzel szemben a keleti embereknél az élet szentsége mindenfajta életrevonatkozik. Ez nagyon erősen jelentkezik a buddhizmusban és a hinduizmusban. Areinkarnáció kapcsolódási láncot jelent az élőlények között, ezért az állatáldozatokat tiltja, ésa vegetarianizmust hirdeti. A kínai konfucianizmus a természet minden elemének egységéthangoztatja. Az emberek és az állatok képességei között csak azok mértékében vankülönbség.A bennszülött népek az egész természetet élő léleknek tekintik, tisztelik az állatokat(totemek).2.2. A modern állatvédelem kialakulásaA XIX. századi Angliában szerveződött az első állatvédő mozgalom, hogy nevégezzenek többé állatkísérleteket érzéstelenítés nélkül. Ennek hatására törvényi változások,korlátozások jöttek létre és sok állatvédő szervezet alakult elsősorban angol nyelvterületen.1822-ben az angol képviselőház elfogadott egy törvényt a háziállatok védelméről. Ezazért vált szükségessé, hogy a kocsisok a lovaikat ne terheljék túl, ne működhessenek a12

Állatvédelemmacskanyúzók vagy éppen a mészárszékekben uralkodó körülmények megváltozzanak. Atörvényt azonban nem tudták betartatni, mivel a helyhatóságok sem vették komolyan. ArthurBroome tiszteletes, Richard Martin (a törvény beterjesztője), William Wilberforce és másképviselők és nemesek ezért összegyűltek 1824-ben, hogy egy olyan bizottságot hozzanaklétre, amely segít betartatni a törvényt. Ez a próbálkozás is sikertelen volt egészen addig, amígegy kofát perbe fogtak, hogy kegyetlenül bánik a szamarával. Richard Martinnak sikerültelérnie, hogy a kofát elítéljék és megbüntessék. Ez volt az első állatvédő propagandakampány,aminek hatására állatvédő szervezetek alakultak Franciaországtól az Egyesült Államokig.Az első állatvédő szervezet Londonban alakult „Társaság az állatokkal szembenelkövetett kegyetlenkedések ellen” néven, azonban eladósodott és bezárt az irodájuk egészen1835-ig, amikor a kofás ügy hatására Viktória hercegnő lett a fővédnöke. Ezután, amikorkirálynővé koronázták, a társaság felvehette a királyi nevet és így jött létre a „Royal Societyfor the Prevention of Cruelty to Animals (RSPCA)”, ami mára a világ legnagyobb nemzetköziállatvédő szervezete.Az 1960-as, 1970-es években már a nyugati országokban a szellemi légkör fogékonyvolt az új humanista mozgalmakra, amelyek mindenfajta diszkriminációt elutasítottak. 1976-ban megjelent Donald Griffin könyve: „Az állati tudatosság kérdése”, ezzel elindult a kognitívetológia, ami kimutatta a belső állapotok: feltételezés, kívánság, érzelmek meglétét azállatoknál. 1975-ben megjelent Peter Singer: „Az állatok felszabadítása” c. könyve, aminekkomoly hatása volt a filozófiai gondolkodásra az állatok erkölcsi státuszával kapcsolatban.Felismerték az emberek, hogy az állatvédelem előmozdítása érdekében két fontosdolgot kellett megtenni: egyrészt a társadalom érdeklődését az állatvédelmi kérdésekre kellirányítani, másrészt komoly jogi szabályozás kell, amely az állatvédelmet központi kérdéskéntkezeli. Ekkor jöttek létre a legújabbkori állatvédő szervezetek:• 1963. British Hunt Saboteurs• 1971. Greenpeace• 1980. People for the Ethical Treatment of Animals (PETA), aminek több százszervezete van sokmillió taggal. Ők érték el, hogy új svéd állatvédelmi törvény (1988)jöjjön létre, mely az egyik leghaladóbb szellemű jogszabály. Szintén ennek aszervezetnek köszönhető a borjúszállító rekeszeket betiltó brit törvény (1990) vagy anemzetközi delfinvédelmi törvény (1992). Ezt többek között azért hívták életre, mivelnagyon sok delfin pusztul el a halászhálókban (1. kép).13

Állatvédelem1. kép: Halászhálóban elpusztult delfin. Fotó: Dr. Matt Ruglys, RSPCA Photolibrary.Elértünk oda, hogy egyre többen fogadják el, hogy az ember morális és etikaikötelessége pl. olyan tartási és gondozási feltételek biztosítása a háziállatok és társállatokszámára, amelyek nem veszélyeztetik fizikai és mentális komfortérzetüket. Mik ezek azalapvető igények? 1965-ben a Brambel Bizottság jelentést adott ki az istállózott állatokjogairól:• a tartási helyükön kényelmesen fel tudjanak állni;• kényelmesen tudjanak feküdni;• meg tudjanak fordulni;• ki tudjanak nyújtózkodni;• lehetőségük legyen a tisztálkodásra.Ez érezhetően erős leegyszerűsítés. Ha Teutsch (svájci kutató) összefoglalóját nézzük1978-ból az állattartás etikai vonatkozásairól, akkor már teljesebb képet kapunk:• Az ember, az állat és a növény ugyanannak a világnak a része.• Egyedül az ember képes más élőlények leigázására.14

Állatvédelem• Az ember felelős a természet és az élőlények megóvásáért.• Az embernek korlátoznia kell magát a természet kisajátításában, az állatokkal és anövényekkel szemben tiszteletet kell tanúsítania.• Meg kell őrizni az élővilág diverzitását.• Az ember nem kezelheti az állatokat cselekvései tárgyaként.• Az embernek joga van az állatok hasznosítására. Azonban olyan életfeltételeket kellbiztosítania, amely összhangban van a természetes igényeikkel és biztosítja a fizikai éspszichikai egészségüket.• Az ember a fajok genotípusát nem változtathatja meg olyan mértékben, amely a fajfennmaradását veszélyezteti.Ezek után 1983-ban Fox összegezte a háziállatok jogait:• Minden háziállat önálló, csak önmagával azonos lény sajátos igényekkel, saját belsőértékekkel, amelyek függetlenek használati értéküktől.• Belső értéküket fizikai, emocionális és szociális igényeik alkotják, amelyek alapjánjoguk van arra, hogy az ember erkölcsi felelősséggel lássa el őket.• Az állatok jogait tiszteletben kell tartani morálisan és törvényileg.• Az állatoknak joguk van arra, hogy szükségtelenül vagy indokolatlanul ne oltsák ki azéletüket, ne szenvedjenek és alapvető fizikai, emocionális és szociális igényeiketkielégítsék.• Ezek azonban relatív jogok. A háziállatokat a saját és a társadalom érdekében nemlehet szabadon engedni, viszont nem lehet mozgásukban korlátozva tartani sem őket.• Az állatok jogai azon alapulnak, hogy azok is a bioszféra szerves részei, akárcsak azember.• Az állatok jogait ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint az emberekét, de ez nemjelent azonos bánásmódot minden esetben, vagy nem feltétlenül azonos a súlyuk, mintaz ember érdekei.• Az előbbi pont alapján kell eldönteni, hogy egy állat leölése, vagy igényeitől eltérőkörülmények közötti tartása morálisan elfogadható-e.• Az állat leölése csak akkor fogadható el, haa, gyógyíthatatlan betegb, deformálódott, csonkult és a normális életvitelre képtelen15

Állatvédelemc, más élőlények életét veszélyeztetid, húsa, vagy más terméke nélkülözhetetlen az ember számára és nincs másmegoldáse, olyan tudományos eredmények születhetnek belőle, amelyek az ember, vagymás állatok egészségének megőrzését szolgálják.• Az állatkísérletben csak akkor szabad szenvedést okozni az állatnak, ha azismeretanyag megszerzésének más módja nincs.• Az állatot természetes szükségleteitől csak akkor szabad megfosztani, ha az egyedérdekét szolgálja, vagy az ember, vagy állat egészségét, biztonságát, túlélésétbiztosítja.• Az állatok jogai mindig az emberhez való viszonyuk függvényeként alakulnak. Atársállatok szabadsághoz való joga nem azonos a vadon élő állatok ugyanezen jogával.Az állatok jogainak összefoglalása azonban csak irányelv, amely alapul szolgálhattanácsadó testületek állásfoglalásaihoz és később az állatvédelmi-állategészségügyitörvényekhez. Ilyen állásfoglalást készített 1981-ben az Egyesült Királyság MezőgazdaságiBizottsága a Parlament számára a baromfi-, sertés- és húsborjú-tartás állatvédelmi kérdésiről.Az állattartás főbb elemeit szabályozni kell, aminek tudományosan megalapozottnak kelllennie, és külön figyelmet kell fordítani a komfortérzet biztosítására. Ha a komfortérzettöbbletköltséget okoz, akkor az jelenjen meg az árban. Nem lehet olcsón tartani az állatokat azalacsony ár érdekében, a komfortérzet prioritást élvez. Egyes tartástechnológiai rendszereketbe kell tiltani (ketreces baromfitartás, kocák kötött tartása, libatömés). Az állatok közérzetétnem lehet kizárólag a termelés színvonalával mérni. Mindezek ellenére a mai napig elfogadottgyakorlat az Európai Unión belül nálunk és Franciaországban, valamint az USA-ban a liba- éskacsatömés. Sőt Franciaországban 2005-ben a mezőgazdasági törvényt módosítása alapján alibatömés nemzeti kulturális örökség (2. kép).16

Állatvédelem2. kép: Libatömés egy francia tanyasi gazdaságban.3. Nemzetközi szervezetek2002. áprilisában egy bejelentés alapján a Compassion Over Killing nevű amerikaiállati jogokkal foglalkozó szervezet kivizsgálta egy amerikai nagy mezőgazdasági vállalategyik ipari méretű csirkefarmját. Mivel hivatalosan nem léphettek be, ezért éjszakabelopóztak az aktivisták és videófelvételt készítettek az állatokról és a tartási körülményekről.Továbbá kiszabadítottak nyolc csirkét, amelyeket a helyi állatorvos megvizsgált. Mindegyiknagyon rossz állapotban volt. Az utána rendezett sajtókonferencián levetített videón lehetettlátni, hogy az állatokat nagyon szűk ketrecekben tartják, tollaiktól megfosztva, bezsúfolva.Az országos tiltakozás után sok más helyen is akciókat indítottak az állatvédőszervezetek és ennek köszönhetően az Európai Unió határozata szerint az ilyen kisméretűketreceket 2012-re meg kell szüntetni (3. kép).17

Állatvédelem3. kép: Kisketreces, intenzív tojótyúk tartás. Fotó: Tom Claxton és Nigel Rolstone, RSPCAPhotolibrary.Hasonló akciókat sok állatvédő szervezet hajt végre, legalábbis a radikálisabbak.Milyen szervezetek vannak és mivel foglalkoznak? A világon 6-8000 különböző állatvédőszervezet van. Vannak olyanok, amelyek irányadó elveket állítanak fel. Vannak tanácsadók ésolyanok is, amelyek bűnözőket jelentenek fel. Vannak megfigyelők és olyanok is, amelyekmegmentik a sérült állatokat. Vannak egyes fajokra koncentrálók.A World Society for the Prevention of Animals (WSPA – ÁllatvédelmiVilágszövetség) egy angliai székhelyű nemzetközi szervezet, amely a különböző országokbeliállatvédő szervezeteket próbálja összehangolni és együttműködésre bírni (www.wspa.org.uk).Az állatokkal szembeni kegyetlenkedések, a szenvedés enyhítése a fő profilja. Ezértnemzetközi kampányokat szervez pl. a prémfarmok, a bikaviadalok, a medvetáncoltatás ellen.Állatmentő akciókat hajtanak végre katasztrófák (hurrikánok, földrengések, tűzvész), vagyháborúk (Balkán) során. A fogságban tartott állatok visszatelepítését is fontos feladatuknaktartják. A visszatelepítésnél mindig megbizonyosodnak arról, hogy hol és mikor lehetkiengedni az állatokat, van-e ott elegendő élettér, tudnak-e az állatok élelmet szerezni, nelegyenek betegek, vagy ne borítsák fel az ökoszisztéma egyensúlyát. A visszatelepítés mindigfokozatos, hisz vissza kell szoktatni az állatokat a természetes környezetbe (ld. a mesterségesszaporítás problémáit a fácántenyésztésnél). Ha egy állatot nem lehet visszatelepíteni, mert túlöreg, gyenge, vagy túl sokáig volt fogságban és akár már mentálisan is beteg lett ettől, akkorún. állatmenhelyre kerül.18

ÁllatvédelemAz állatmenhelyek különböző állatfajokra, vagy csoportokra specializálódottlétesítmények, hisz más kell a kis kedvenceknek, amelyeket már meguntak (kanári, teknős,kígyó), vagy egy kutyának, egy szamárnak, vagy egy medvének. Ilyen szervezetek Angliában:• The Donkey Sanctuary → szamarak;• Battersea Dogs Home → kutyák;• Home of Rest for Horses → lovak és pónik;• Wood Green Animal Shelter → kutyák, macskák és más fajok számára is.Nyilvánvalóan itt szakszemélyzet gondoskodik az állatok utolsó napjairól, de nemtartják őket életben minden határon túl, tehát az öregkori szenvedéstől is megóvják őket.Sok országban még ma is teljesen törvényesek bizonyos kegyetlen szórakozások.Belgiumban kacsák fejét ütik le vigasságként – hasonló volt 1995-ben Magyarországon iskakasokkal. Brigitte Bardot tiltakozó levelet írt Csurgónagymarton polgármesterének, aminekhatására betiltották az élő kakasok használatát. Azonban 2000-ben ismét élő állatokkaljátszadoztak a fiatalok, amit pedig a jegyzőnek meg kellett volna tiltania a hatályosállatvédelmi törvény rendelkezései alapján (állatkínzás tiltása).Indiában máig is dívik a medvetáncoltatás, sok embernek ez az egyetlen megélhetésiforrása, legalábbis ezt állítják. Vietnamban, Kínában és Koreában medvefarmokatüzemeltetnek (Vietnamban 4000 medvét tartanak így fogva), hogy az állatok epéjét kinyerjék,amit hagyományos keleti gyógyászati szerekhez, továbbá borokhoz, teához és samponokhozhasználnak. A kinyerésnél Vietnamban ultrahang készüléket használnak, hogy felmérjékmennyi epéje van az állatnak, majd egy hosszú fecskendővel szívják ki, egyszerre akár 400ml-t. A folyamat rendkívül fájdalmas, a medvék ordítanak, sokszor a hasukat fogvafetrengenek a ketrec talaján és sokszor beleharapnak a rácsokba. Ezért kihúzzák előre afogaikat és a karmaikat. Egy medve átlagosan 10 évig él így a fogságban, míg a természetbenátlagosan a 30 éves kort is megérik. Előrelépés az ügyben, hogy a vietnami kormány elkezdtea farmok betiltásának folyamatát.Lóugratás Japánban, ahol begyógyszerezett lovakkal próbálnak minél magasabbfalakat átugratni. Ez sokszor az állatok komoly sérülésével jár (törések). Spanyolországban ésMexikóban még mindig népünnepélynek számít a bikaviadal. 2005-ben egy törvényjavaslatotnyújtott be az egyik spanyol párt (a WSPA petíciója alapján) a Katalán Parlament elé, hogytiltsák be a bikaviadalokat. A javaslatot a Dalai Láma is aláírta, továbbá Paul McCartney és19

ÁllatvédelemJane Goodall is támogatta. A lényeg azonban az, hogy az állatvédő szervezetek felméréseszerint a lakosság 80 %-a elítéli a bikaviadalt, vagyis semmi szükség nincs már erre akegyetlen szórakozásra.De ennél még kegyetlenebb véres szórakozásokat is találhatunk ezekben azországokban. Mexikóban kecskéket mészárolnak le ún. fesztivál keretében. Spanyolországbanpedig kecskéket dobálnak ki templomtornyokból, nyulakat köveznek meg, csirkék fejét ütik leszórakozásképpen. Pakisztánban és Görögországban medvét kötnek ki az orránál fogva és kétkutyát eresztenek rá, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással. Salvadorban olyan tehénrodeókat rendeznek, ahol egy fiatal tehénnek kell a nyelvét megcsípni és kihúzni a szájából(4. kép). Vagy Bulgáriában a kutyapörgetés (5. kép), ahol kutyákat lógatnak fel egy medencefölé. Az állatok ott pörögnek a víz fölött, félnek és ürítenek. Minél többet ürítenek a kutyák,annál jobb évet várnak az emberek.4. kép: Rodeóra szállítandó tehén befogása.20

Állatvédelem5. kép: Kutyapörgetés Bulgáriában.Az állatok ellen elkövetett kegyetlenkedések ellen több szervezet harcol, köztük aWSPA, az RSPCA és ennek helyi szervezetei más országokban. De kisebb önálló szervezetekis fellépnek ezen a téren, mint a Humane Society of the United States, vagy a DeutscherTierschutzbund, Schweizer Tierschutz, Wiener Tierschutzverein német nyelvterületen.Az RSPCA (Angol Királyi Állatvédő Társaság) a legnagyobb állatvédelmi egyesület(www.rspca.org.uk). Szinte mindennel foglalkozik: társállatok, lovak, szamarak, laborállatok,vadállatok, a szórakoztató iparban, a divatban, a sportban, az oktatásban megjelenő állatok ésa tápláléknak szánt állatok problémájával. Ez a legnagyobb törvény-előkészítő, javasolószervezet a világon. Ezek mellett több állatkórházat, klinikát, állat ambuláns szolgálatot ésállatközpontot üzemeltet.Az állatok gyógyítására alakultak speciális szervezetek, amelyek azokon az állatokonpróbálnak segíteni, akiknek a gazdái nem tudják kifizetni a drága állatorvosi kezelést. Ilyen aBlue Cross és a People’s Dispensary for Sick Animals Angliában.Mindezen törekvések mellett azonban talán a legfontosabb a képzés, az oktatás. Szinteminden nagyobb szervezet részt vállal a képzésből. Kiadványokat jelentetnek meg, elmennekaz iskolákba oktatni, segélyvonalakat tartanak fent. Például a Pet Health Council (Anglia) atársállatok helyes tartásáról ad felvilágosítást. Sok ember ugyanis nem tudja, hogyan kellbánni a megvásárolt kis kedvenccel. Leginkább az állatkereskedőket kérdezik meg, akiksokszor maguk sem igazán képzettek. A tartáshoz sokszor gazdasági érdekből az olcsóbb ésezáltal kisebb tartályokat, ketreceket ajánlják, amit inkább megvesznek az emberek. Viszont aszűk térbe zárással szenvedést okoznak azoknak az állatoknak, amelyekről gondoskodniszeretnének. Az emberek sokszor nem tudják, hogy kell kezelni egy kisállatot, bár szeretik,mégis kárt okozhatnak neki. Szintén fontos, hogy a szállítók is képzettek legyenek abban,21

Állatvédelemhogy mire van szüksége az állatoknak (ennivaló, innivaló, hely, a szállítás időtartam mennyilehet, stb.). Ezért is jók ezek a szervezetek és a programjaik.A WSPA Észak-Afrikában működtet „Jóindulat Klubokat”, amelyek az oktatás mellettklinikák is és a helyi lakosság itt tud bekapcsolódni a szervezet munkájába. A Tsavo NemzetiPark területén hat olyan brigádot szerveztek, amelyek az orvvadászok hurkait keresik meg éskiszabadítják a megfogott állatokat. Egy csapat átlagosan 3000 állatot ment meg egy év során.A sérült állatokat gyógykezelik. A csapatokban volt orvvadászok is vannak.Ugyanakkor az iskoláknak nagyon fontos szerepe az állatvédelmi oktatásterjesztésében, hogy már kisgyerekkorban hozzászokjanak az emberek az állatok tiszteletéhez.Hogy ne használják ki őket, ne tegyenek bennük kárt csak szórakozásból, hogy értsék meg, azállatok is a Föld bioszférájának részei, ugyanúgy érző lények, akár csak mi.Az állatvédelem szervezetei az interneten is jelen vannak. A World Animal NetDirectory (WAN) több tízezer állatvédő kapcsolatot és több mint 1200 linket tartalmaz máshonlapokhoz. A keleti féltekén: WAN – Anglia. A nyugati féltekén: WAN – USA. Az elérésicíme: www.worldanimal.net, illetve a könyvtár közvetlenül:http://www.worldanimal.net/wan.htm.A nagy nemzetközi szervezetek után tekintsük át közvetlen környezetünket.Ausztriában a VIER Pfoten International 1988-tól működik, több országban tart fent irodát(Németország, Svájc, Hollandia, Románia, Bulgária). 2004-ben 10 millió euróvalgazdálkodott. Az intenzív állattenyésztés, az állatszállítás, az állatkertekben tartott állatok ésaz állatkísérletek probléma körével foglalkoznak elsősorban. Nekik köszönhető, hogy 1998-ban betiltották Ausztriában a prémfarmokat és 2005-ben kijött az új Állatvédelmi Tv. Különhangsúlyt fektetnek a medvékre. Több fogságban tartott medvét szabadítottak már ki ésmenhelyeken helyezték el őket Ausztriában és Bulgáriában.A Cseh Köztársaságban találjuk a Nadace na ochranu zvírat (Animal Protection Trust)nevű szervezetet, amely 1994-től működik több egyetem összefogásával, évi működésiköltsége 300000 euró (RSPCA, WSPA tag). Szintén minden állatvédelmi témávalfoglalkoznak, kiadványokat adnak ki, iskolákba járnak, konferenciákat rendeznek. Meg kellmég említenünk a Svoboda Zvírat (Freedom for Animals) szervezetét, amely szintén 1994-tőlműködik. 2001-től információs központot tartanak fent, az éves költségvetésük pedig 40000euró (RSPCA, WSPA tag). Ők nem csak állatvédelemmel, hanem természetvédelemmel isfoglalkoznak.Lengyelországban a Towarzystwo Opieki nad Zwierz_tami w Polsce (Polish Societyfor the Protection of Animals) a legnevesebb. 1864-ben alapították, ez volt a második22

Állatvédelemállatvédő szervezet az RSPCA után. Mindenféle témában működnek. 1997-ben a szervezethatására fogadták el az első lengyel Állatvédelmi Tv.-t. 65 menhelyet tartanak fent 500alkalmazottal (12000 kutyát és 2500 macskát gondoznak itt).Romániában még elég kezdetleges az állatvédelem, de azért figyelemre méltó azAlianta pentru Protectia Animalelor din Romania, amelyet 2004-ben hoztak létre. Ez aszervezet minden állatot véd, de elsősorban a fogságban tartott vadállatok jóllétévelfoglalkoznak. Felmérték a romániai állatkertek állapotát és nagyon sok hiányosságot találtakaz állami intézményekben is. Azonban ezek mellett sok helyen találtak magánembereknélfogságban tartott medvéket, amiket látványosságként mutogatnak. Ezek az állatok rendkívülrossz állapotban vannak és a tartási körülményeik is kegyetlenek (kicsi ketrecek, kevés víz ésrossz minőségű táplálék – 6. kép).23

Állatvédelem24

Állatvédelem6. kép: Romániai állatkertekben tartott vadállatok. Fotó: APAR.4. Az állatvédelem jogi szabályozása külföldön4.1. Állatvédelmi törvényekOroszországban egy 1980. évi törvény rendelkezett az állatvilág védelméről éshasznosításáról, de alapvetően csak a vadfajokkal foglalkozik, hogy azokból minél többetlehessen hasznosítani. Ugyanakkor rendelkezik az állatoknak nyújtandó segítségről, amikormegbetegszenek, az állatok iránti humánus nevelésről, az állatvilág megőrzése programjáróltörténő tömegtájékoztatásról.Franciaországban az 1976-ban elfogadott természetvédelmi törvény foglalkozikállatvédelemmel. Mindenféle állat érző lény; a tulajdonos köteles a faj biológiai igényeinekmegfelelő tartásról gondoskodni. Az állatkínzást akár börtönnel is büntethetik.Németországban 1972-ben lépett hatályba az állatvédelmi törvény, amely igen haladószellemű, már védendő életnek és nem dolognak tekinti az állatokat szemben a római joggal,ahol még „res” volt az állat. A törvény csak kivételes okból fogadja el az állatoknak okozottfájdalmat, szenvedést és a gerincesek esetében a megölés, kínzás esetében büntetőjogi25

Állatvédelemvédelmet biztosít. Az ember felelős a rábízott, vagy vállalt állatok természetének megfelelőtartásáért.Svájcban 1981-ben fogadta el minden kanton az állatvédelmi törvényt. Nagyonkorszerű: az állatkínzás mellett még az állatok megijesztését is tiltja. Előírja az állatokszámára szükséges fekvőhely, mozgástér méretét. Továbbá szakképesítéshez köti azállatgondozást!Ausztriában már 1909-ben volt egy törvény, ami az állatjárványokkal foglalkozott.Ezután különböző részeket szabályoztak, pl. 1974-ben az állatkísérleteket, amelyeket csaktudományos ismeretszerzésre, orvosi kutatásra, szakemberképzésre lehet alkalmazni. Alegrégebbi tartományi törvény a burgenlandi (1950), ahol meghatározták az állatkínzást:„Aki állatot rosszindulatból kínoz, vagy kegyetlenül bánt, aki szükségtelenül dolgoztategy állatot, vagy olyan teljesítményt követel meg tőle, ami meghaladja természetes szokásait.Aki oly módon tart állatot, hogy ezáltal az állat rossz fizikai állapotba kerül. Akiszakszerűtlen beavatkozást végez állaton. Aki az állat leölése során felesleges fájdalmat okozaz állatnak. De az is, aki a szabad életre alkalmatlan egyedet szabadon enged.”Ha jobban belegondolunk az első mondatba, akkor annak a legutolsó kitételetökéletesen illik a cirkuszi állatokra.Nagy-Britanniában 1984-ben, Dániában már 1950-ben, Belgiumban 1975-ben, mígSvédországban 1989-ben dolgozták át az állatvédelmi törvényt, hogy korszerűsítsék a korkívánalmainak megfelelően.Az USA-ban nincs igazi állatvédelmi törvény. Az Animal Welfare Act azállatkísérleteket szabályozza. Az állatok gondozásával, a fájdalomcsökkentő szerekhasználatával, a ketrecek méretével kapcsolatos előírásokat tartalmaz. Azonban az amerikaitörvénykezés nem foglalkozik a gazdasági haszonállatokkal, a halakkal, a kétéltűekkel, ahüllőkkel és a madarakkal. Sőt még az állatkísérleteket szabályozó törvény is csak 2001-tőlterjed ki a patkányokra, az egerekre és a madarakra. A nagytestű gerinces állatok leölésévelkapcsolatban a Humane Slaughter Act ír elő szabványokat (pl. kábítás), de nem foglalkozik atartással, szállítással, bánásmóddal (7. kép). Továbbá a baromfikra nem vonatkozik semmielőírás, pedig évente 5 milliárd csirkét hasznosítanak csak az USA-ban.26

Állatvédelem7. kép: Egy kis bokszban tartott borjú, a ketrec hossza nem éri el a 2 métert.Az Európai Unióban az állatvédelem számos kérdését egyeztetni kellett, hogy azeltérő nemzeti szabályozás miatt ne kerüljenek hátrányba pl. a különböző tenyésztők.A vágóállatok védelme: Már 1974-ben egységesen rendelkeztek az állatok levágásakora kötelező kábításról. Majd 1988-ban egységesen megtiltották az állatok ütlegelését éselőírták, hogy a szállítás és levágás alkalmával ki kell küszöbölni minden elkerülhetőfájdalmat és szenvedést. A jelenlegi szabályozás (93/119. EGK irányelv) már mindenlevágandó fajra kiterjed, nem csak a patásokra. Részletesen szabályozza a kábítás,elvéreztetés, leölés módszereit és eszközeit. Minden elkerülhető félelmet, fájdalmat ésszenvedést ki kell küszöbölni.Az állatok szállítása: 1977-től próbálták egységesen szabályozni. 1981-ben márkötelező volt a nemzetközi állatszállítási igazolvány. Majd 1991-től már belföldön is ésállategészségügyi igazolvány is kellett. Fel kellett vezetni rá, hogy az állatorvos fizikailagszállításra alkalmasnak találja az állatot, továbbá az etetések, itatások, pihenők idejét.A gazdasági haszonállatok védelme: 1978-ban már egységes irányelv gondoskodott atartási körülmények, a gondozás, az ellátás megfelelő színvonalának betartásáról, deelsősorban az iparszerű állattartás keretein belül. Az 58/1998. EK irányelv viszont márminimál követelményeket állított fel a haszonállatok tartására mindenhol. Ráadásul aziparszerű tenyésztés már nem a technológiától függött, hanem a tartott állatok számától,27

Állatvédelemkörülményeitől és a termeléskényszertől. A fajnak megfelelő tartási körülményeket ír elő,minden olyan tartási mód tilos, ami sérülést, vagy szenvedést okozhat az állatoknak. Tilos azállatfaj igényelte mozgási szabadság korlátozása. Az istállók fizikai körülményeitoptimalizálni kell, pl. oda kell figyelni a mikroklímára. Az eddigi szabályozások kötelezővétették az állatgondozók megfelelő képesítését. Nagy-Britanniában 2002-ben elítéltek egyfarmert, mert a 13 marháját nagyon rossz körülmények között tartotta (kevés víz, rosszminőségű táplálék, amitől betegek voltak, rengeteg parazitájuk volt és rothadó hússzagterjengett az épületben). Hat hónap felfüggesztett börtönt kapott, 1000 font bírságot kellettfizetnie és tíz évre eltiltották mindenféle állattartástól. De hasonlóan elítélték egy vadászkutyakennel gazdáját is, akinél két döglött (vemhes szukák) és egy nagyon rossz állapotban lévőharmadik beagle-t találtak az RSPCA aktivistái. Az állatorvos megállapította, hogy a döglöttállatok haláluk előtt 48 órája nem ettek semmit. A gazdát 10 évre eltiltották az állattartástól,599 font pénzbüntetést kellet fizetnie és 240 óra közmunkára ítélték.Külön irányelvekben szabályozták a tojótyúkok ketreces tartásának, a borjak és asertések védelmének minimális követelményeit.A tojótyúkok ketreceinek a 88/166. EGK irányelv szerint legalább 450 cm 2alapterülettel kell rendelkezniük. Megszabja a rendelet az etetővályú minimális hosszát, azitatók minimális számát (2), a ketrec magasságát (65 %-án legalább 40 cm, a többi részen nemlehet alacsonyabb 35 cm-nél) és a ketrec padozata megfelelő alátámasztást biztosítson azujjaknak. 1999-től pedig már csak nagy területű ketrecek engedélyezettek, kötelező atojófészek, az ülőrúd és a kapirgálási lehetőség biztosítása.A borjak és a sertések tartásánál is előírták a minimális pihenőtéri alapterületet (1991-es irányelvek). Továbbá a kocákat nem lehet lekötve tartani 1995-től.A vadonélő állatok állatkerti tartása: a 22/1999. EK irányelv szabályozza, amelymindenben hasonlít a hazai állatvédelmi törvény szabályozására.Az állatkísérletek: A 609/1986. EGK irányelv meghatározza az állatkísérlet fogalmát,de a szabályozás lényege az, hogy előírja:• a kísérleti állatok tartásának, gondozásának és ellátásának rendjét;• kijelöli az ellenőrző hatóságokat és feladataikat;• miszerint csak szakképzett emberek végezhetnek állatkísérletet;• a minél kevesebb és minél alacsonyabb rendű állat felhasználását, ahol csaklehetséges;28

Állatvédelem• ha lehet alternatív módszer alkalmazását; sőt ha van alternatív módszer, akkor nemlehet állatkísérletet végezni.Az alternatív módszereket folyamatosan fejleszteni és kutatni kell. Ehhez fel isállítottak Olaszországban egy kutató intézetet. Az állatkísérleteket be kell jelenteni, és azokróladatokat kell szolgáltatni. Lényeges fájdalommal vagy félelemmel járó kísérlethez egy állatotcsak egyszer szabad felhasználni (8. kép).8. kép: Egy selyemmajom a végrehajtott agykísérlet után.4.2. A halállomány védelme az EU-ban1970-től kezdve szabályozták, hogy milyen hálókat szabad használni, mennyi ésmilyen nagyságú halat szabad kifogni. 1993-tól már bűnvádi eljárást lehet indítani azok ellen,akik megszegik a halászati előírást, pl. a hajónaplóban ellenőrizhető adatoknak kell lenniük.1995-től pedig már az élővizek védelme érdekében hoztak rendeletet.4.3. Természetvédelem az EU-banA természetvédelmi oltalom alá eső állatok érdekében több nemzetközi szerződéshatályos az Európai Unióban:• Ramsari Egyezmény (1971);29

Állatvédelem• Bonni Egyezmény (1977);• Washingtoni Egyezmény – CITES (1973);• Berni Konvenció (1979);• Riói Biodiverzitás Egyezmény (1992).A CITES szabályozza a veszélyeztetett fajokkal történő kereskedést, ezáltal szorosanellenőrzi az állatkertek, medvefarmok, kisállatkereskedések beszerzéseit, vagy aszőrmekereskedelmet. Az élő példányok szállítása során a lehető legkisebbre kell csökkentenia sérülés, a kegyetlen bánásmód lehetőségét. Fontos továbbá az is, hogy a fogadó félmegfelelő felszereléssel rendelkezzen az elhelyezéshez és a gondozáshoz. Csak olyan célbólszabad állatot befogni, ami nem veszélyezteti a faj fennmaradását. Ha élőállattal kereskedikvalaki, akkor csak olyan határátkelőhelyeken szállíthatja ki és be az országokba az állatokat,ahol állategészségügyi állomás működik. Ha elkoboznak egy élő állatot, amit szabálytalanulpróbáltak bevinni az országba, akkor azt visszaküldik az exportáló országba, vagymentőközpontban helyezik el.A Bonni Konvenció tiltja a veszélyeztetett vándorló fajok hasznosítását.A Berni Konvenció szabályozza a befogás/hasznosítás tiltott eszközeit. Tilos sérüléstokozó, illetve ölő csapdák használata. Nem szabad továbbá mérget alkalmazni. Az I. és a II.Függelékben szereplő fajok befogása, tartása, az élőhelyük, szaporodó helyük rongálása ésmaguknak az állatoknak a szándékos zavarása tilos.A Riói Egyezmény az élővilág egészének védelmére irányul. Ez azt jelenti, hogygondoskodnak a természetes élőhelyek védelméről és az egyes fajok életképes populációinakfenntartásáról. Ennek megfelelően szabályozza a megőrzés céljára történő állatbefogásokat(ld. CITES).Mindezek alapvetően ajánlások a Szerződő Felek részére, de az Európai Unióbanvannak irányelvek is, amelyek viszont kötelezőek minden tagállamra nézve:• Madárvédelmi irányelv;• Flóra-Fauna-Habitat irányelv;• Lábfogó csapdák betiltásáról szóló irányelv.30

Állatvédelem5. Az állatvédelem magyarországi története5.1. Az állatvédelem általános történeteA korai állatvédelem megegyezik a nemzetközi történelemmel, hiszen hazánkban islétezett az állatkultusz az őskorban, majd a rómaiak idején az állatok tisztelete megszűnt, amitlegtisztábban a gladiátor viadalok jeleztek.A középkor nálunk is, mint keresztény államban az állatok alacsonyabbrendűségéthozta (az állatokat az ember szolgálatára teremtette az Isten). Ettől függetlenülMagyarországon az állatokról való gondoskodás alaposabb volt, mivel az állattartás volt azegyik fő megélhetési forrás. Azonban ne feledjük, hogy az állatvédelem nem merül ki azállategészségügyben.1820-ban a Tudományos Gyűjtemény, majd 1842-ben a Mezei Naptár közölt írásokataz állatvédelem érdekében. Kubinyi Ágoston az orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésén12 aranyat tűzött ki az állatvédelmet méltató pályamű megírására.1845-ben dr. Balogh Pál ösztökélésére alakult meg az első állatvédő egyesület, de nemfejtett ki tevékenységet. 1870-ben az állatgyógyintézet igazgatója, Zlamál Vilmosmegkísérelte újjászervezni az egyletet, de nem sikerült. Majd 1883-ban Herman Ottó, KirályiPál, Werther Albin és Fenyvessy Ferenc létrehozta az Országos Állatvédő Egyesületet. Ezutántöbb városban alakultak állatvédő egyesületek (Sopron, Kőszeg, Pozsony, Nagyszombat).Az Egyesület célja az volt, hogy az állatvédelem eszméjének terjesztésével és avédelem gyakorlati végrehajtásával az ország közgazdaságának szolgálatot tegyen és anépnevelésben az erkölcsök nemesítését előmozdítsa. Az Egyesület évkönyveket és állatvédőnaptárakat adott ki. 1910-ben már 2000 tagja és havi folyóirata volt Állatvédelem címmel.Az Egyesület elnöke volt 1896-1904. között Máday Izidor volt, aki megírta azÁllatvédelem c. könyvet 1907-ben.Az állatvédelmet szolgálta ekkoriban:• az állatvédelmi felügyelet és ellenőrzés;• az állatmenedékház;• a hasznos madarak téli etetésére ingyen osztottak eleséget;• mentőkocsi volt a sérült állatok ingyenes szállítására;• az állatvédelmi szolgálatokat jutalmazták;31

Állatvédelem• az állatvédelmi feljelentéseket közvetítve elintézték;• tanácsadás volt az állatgondozás és -védelem területén;• egyes esetekben a beteg állatokat ingyenes ellátták.Az Egyesület a II. Világháborúig sikeresen működött, amit jól mutat, hogyállatmenhelyeket tartottak fent a IX. kerületben, 1901-től pedig megtartották a Madarak ésFák Napját (március 18.).Az Egyesület segítette a törvényhozók munkáját is a büntetések, az állattenyésztés ésaz állatszállítás terén dolgoztak ki javaslatokat. Az Egyesület a tagdíjakból, a kereskedelmitevékenységből és állami támogatásokból tartotta fent magát.1937-ben Magyar Állatvédők Országos Egyesülete (MOÁVE) lett a neve. Sajnos a II.Világháború szétzilálta az állatvédelmet Magyarországon, az Egyesület sok vezetője meghalt.Aki életben maradt leginkább csak állatmentéssel tudott foglalkozni, szervezett állatvédelemnem volt egészen 1967-ig, maikor a MOÁVE újraszerveződött.Állatmenhelyet hoztak létre a volt fóti Károlyi birtokon (Károlyi Mihályné grófnő voltaz egyesület elnöke, aki jelentős adományokkal segítette a munkát). 1970-re újra elérte atagság a 2000 fős létszámot és a WSPA, valamint az International Society for the Protectionof Animals (ISPA) is felvette a tagjai közé. Megjelentették havonta az Állatvilág c.folyóiratot.Az Egyesület 1980-tól átkerült az Országos Környezet- és TermészetvédelmiHivatalhoz. 1984-ben Herman Ottó Országos Állat- és Természetvédő Egyesület lett a neve.1985-ben az Egyesület elkészített egy állatvédelmi törvénytervezetet, de ez sokáig elfeküdt aziratok között a Természetvédelmi Hivatalban. Az általuk üzemeltetett állatmenhelyet a WSPAszakértői Közép-Kelet-Európában a legszínvonalasabbnak ítélték.5.2. A budapesti állatkert történeteA budapesti Állatkert létrehozásának ötlete 1864-ben merült fel Kubinyi Ágoston ésGerenday József révén. Azonban csak 1866-ban jött létre Xantus János, Szabó József ésFrivaldszky János vezetésével az „Állatkerti Részvénytársaság” és akkor 32 holdnyi (1kataszteri hold = 0,5754 ha) területet kaptak a fővárostól 30 éves ingyenes használatra.Azonban az Állatkert pénzügyi nehézségei miatt a kezelést rövidesen a főváros vette át. Afőváros vezetése megtervezett egy új állatkertet és négy millió koronáért létrehozták Európaakkoriban legmodernebb ilyen célú létesítményét.32

Állatvédelem5.3. A jogi szabályozás történeteAz első állatvédelemnek tekinthető jogszabályt III. Károly hozta, aki az 1729. évidekrétumában („A vadászat és a madarászat szabályozása”) korlátot szab az emberibeavatkozásnak a vadállomány fennmaradása és gyarapodása érdekében. 1790-ben születettmeg az LVII. tv. „Az erdők pusztításának megakadályozásáról”, majd 1840-ben született mega X. tv. a vizek védelméről. Közös törvényi védelmet kaptak az erdők és a természetvédelemaz 1935-ös IV. törvényben. Ez átalakult 1961-ben, amikor megalkották a VII. törvényt. azerdőkről és a vadgazdálkodásról, továbbá a 18. törvényerejű rendeletet a természetvédelemről.1976-ban fogadták el az első komplex védelmi törvényt a környezetvédelemről (II. tv.). Atermészetvédelmet 1982-től a 4. törvényerejű rendelet szabályozta.Mindezek azonban nem kifejezetten állatvédelmi jogszabályok voltak. Az első igazánállatvédelemmel foglalkozó jogszabályban, az 1870-es XL. törvényben az állatkínzástbűncselekménynek mondták ki. Voltak speciális állatvédelemnek tekinthető kitételek egyesszabályokban, mint például az 1876. évi XIII. tv., amit cselédtörvénynek is neveznek,kimondta, hogy a gazda rögtön elbocsáthatja azt a cselédet, amely a lábas jószágot rosszulápolja, vagy kínozza.Az 1878-as Büntető Törvénykönyv ugyan még ingó dolognak tekinti az állatot, demint minden dolognak a szándékos megrongálásáért, ezért is büntetést lehetett kiszabni.Ekkoriban a pásztorok gyakran levagdosták a szomszéd birkák füleit, vagy a csikósok a lovakfarkát. Ez amellett, hogy bosszúságot okozott a gazdának, fájt az állatnak és a bögölyök miattez szenvedést okozott az állatnak, hisz nem tudták elkergetni a vérszívókat a farok hiányában.A Földművelésügyi Minisztérium 1890. évi 37.485. sz. rendeletében kimondta:• A közvágóhidakon az állatokat gyorsan és a lehető legkisebb kínzással járó módonkell levágni.• A vágatási biztosok felügyelik, hogy a hentesek ne bánjanak durván az állatokkal.• Beteg szerveket nem lehet a vágóhidakon lézengő kutyáknak adni, bár egyáltalán nemlehet ilyen állatot közvágóhídra bebocsátani.1892-ben pedig az állatok szállításáról rendelkeztek:33

Állatvédelem• Kettőnél több borjút, juhot, kecskét, malacot, illetve 4 párnál több szárnyast nem lehetösszekötve szállítani és ilyen állapotban tartani tilos mennyiségtől függetlenül.• Marhavásáron a borjak és bárányok lábai összeköthetők, de ekkor szalmára kell őketfektetni.• Nagytestű szárnyasokat nem lehet összekötve, csak hónaljban fogva szállítani.• Halakat keresztül fűzve szállítani, tartani tilos.A háziállatok védelmén túl az emberek nagy kedvencével, a kutyákkal is foglalkoznikellett. Ezért 1897-től számos ebrendelet született:• minden tulajdonos köteles ebének elegendő s megfelelő minőségű eledelt adni, afekvőhelyükön mind a hidegtől, mind a kánikulától védeni kell őket;• a kutyák kínzása a legszigorúbban tilos.Ezeket a XIX. századvégi rendeleteket az Országos Állatvédő Egyesület megbízásábólK. Nagy Sándor királyi ítélőtáblai bíró (az Egyesület akkori elnöke) 1898-ban foglalta összeaz Állatvédők Törvénykönyve c. művében. Ebben minden addigi rendelet és törvény bennevolt. Már ekkor volt az „Eleven állatok boncolásáról” egy rendelet, melyet 1888-ban adott kia földművelésügyi miniszter.1925-ben a népjóléti és munkaügyi miniszter rendeletben szabályozta azállatkísérletek végzését. Eszerint csak tudományos vagy oktatási célból, lehetőleg altatott ésminél alacsonyabb rendű állattal kell kísérletet végezni. Ez a rendelkezés a mai korszerűállatvédelmi törvényekben foglaltaknak tökéletesen megfelel.Korszerű állatvédelmi törvény a II. Világháború után nem született Magyarországon,hiszen az 1982. évi 4. sz. rendelet csak a vadon élő állatokkal foglalkozik, mint természetikincsekkel, az 1981. évi 3. sz. rendelet pedig csak az állategészségügy szempontjából közelítimeg a kérdést. A megoldást az 1998. évi XXVIII. tv. „Az állatok védelméről és kíméletéről”hozta meg.6. Magyarországi állatvédő szervezetek és tevékenységükA HEROSZ (www.herosz.hu) a legrégebbi és a legnagyobb szervezet, amely nem csakállatvédelemmel, hanem természetvédelemmel is foglalkozik. Ők terjesztették elő a34

ÁllatvédelemTermészetvédelmi Hivatal felé az Állatvédelmi törvényt. Nyugat-európai szintűállatmenhelyet hoztak létre és üzemeltetnek a fővárosban és 6 vidéki menhelyet is alapítottakpl. Gödöllőn is. A pesti állatmenhelyen 3000 kutya, 6-700 macska és közel egy tucat egyébállatfajta gondozását, ápolását, gyógyítását látják el. Fejér megyei szervezetüknél a kutyák ésmacskák befogadásán kívül madárkórházat is működtetnek. 16 tagszervezete van azországban.A Fauna Egyesület (www.fauna.hu) az egyik legnagyobb magyar állatvédelmicsoport, amely 1989-ben alakult. Rendszeresen megjelenő újságjuk a Fauna Hiradó.Elsődleges céljuk egy társadalmi állatvédő szolgálat kiépítése. Az egyesület a MagyarÁllatvédő és Természetbarát Szövetség alapító tagja. Rendszeresen részt vesznek azOrszággyűlés Környezetvédelmi Bizottságának munkájában.Külön csoportjuk alakult 2000-ben Gazdasági Haszonállat-védő Csoport néven. Avilág legnagyobb gazdasági állatvédő szervezetének, a Compassion in World Farming(CIWF) tagja lett. Kampányokkal, az oktatásban való részvétellel és szemléletformálássalszeretnék elérni, hogy megfelelő tartási körülmények és életminőség legyen a nagyüzemiállattartás helyett. Ilyen akciójuk volt a 8 órán túli állatszállítás elleni tiltakozás, ami az egészEurópai Unióra kiterjedő megmozdulás része volt. Azt javasolják, hogy inkább a tartásihelyhez legközelebbi 50 km-en belül lévő vágóhídra vigyék az állatokat.Közös csapatot alakítottak ki a szomszédos országok állatvédő csoportjaival(Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia) és pályázati pénzeketszereznek a működésükhöz. Tiltakoznak a belgiumi állatvásárok ellen.Külön rádióműsort tartanak fent a Tilos Rádióban. Tiltakoznak a prémállat tartás és aszőrmeipar ellen, valamint a cirkuszi állatok kegyetlen tartási körülményei ellen. Az EurópaiNagycirkusznál pl. azt találták, hogy a tigris és a medve nagyon kis ketrecben láncon voltfolyamatosan, a tigrist nem engedik ki soha, a karmaikat kioperálták és a tigrisnek a fogai ishiányoztak. Sajnos jelen pillanatban még nincs részletesen szabályozva a cirkuszi állatoktartása Magyarországon.Ugyanakkor olyan talán távolinak tűnő problémák ellen is küzdenek, mint abálnavadászat. Ebben az esetben is egy nemzetközi kampányhoz csatlakoztak. ABálnavédelmi Tanácsban ugyanis egy szavazat is hozzájárulhat ahhoz, hogy ne a vadászatoterőltető országok (Japán, Norvégia, Izland) nyerjenek. Így is, hogy a kereskedelmi célúvadászat tilos, csak ún. tudományos célra a japánok 1000 bálnát lőttek ki. A bálnavadászat mais a XIX. században kitalált módszerrel működik, azaz megszigonyozzák az állatot, csak most35

Állatvédelemmár robbanófejes lövedéket használnak, ami állítólag 2-3 perc alatt megöli a bálnát, desokszor a haláltusájuk eltart egy órát is.Mindemellett városi kutyatartással kapcsolatos információkat adnak azérdeklődőknek. Hasonló szolgáltatást nyújt Angliában a Pet Health Council, csak ők többfajjal foglalkoznak.Az állatkísérletek terén tiltakoznak és kampányokat szerveznek különböző módokon akozmetikai szerek állatokon való tesztelése ellen. Az Európai Unióban pl. 2004-től tilos készkozmetikai készítményekhez állatteszteket végezni, bár az alapanyagokhoz még 2009-igszabad. Ezt megelőzve 2002-ben már három EU ország mondott ki teljes körű tilalmat azállatkísérletek végzésére kozmetikai szerekhez, Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium.A Fehérkereszt Állatvédő Liga (www.feherkeresztliga.hu) alapítványi formábanműködik 1990. óta. Ez a társaság is tagja a két nagy világszervezetnek a WSPA-nak és azRSPCA-nak. Elsősorban kutyák és macskák mentésével foglalkoznak. Állatmenhelyettartanak fent és az oda bekerült nőstény állatokat ivartalanítás után helyezik elgondviselőknél. Az ivartalanítás azért szükséges, hogy ne legyen még több kóbor kutya ésmacska. Ezzel csökkenthető a kirakott, elhagyott állatok száma. Számos másik szervezetet istámogatnak, hogy ivartalaníthassák a hozzájuk került állatokat.Oktatási programjuk az RSPCA anyagán alapszik. Ebben az oktatási csomagban vantársasjáték és állatos játékkönyv, ami ingyen letölthető a honlapjukról. Ezzel az anyaggaljárják az általános iskolákat, ugyanis jelenleg nincs állatvédelmi tárgy a közoktatásban.A veresegyházi Medveotthont 1998-ban a város az egyesület és a WSPA segítségévelhozta létre és a fenntartásban is segítenek.Az egész ország területéről beérkező állatkínzásos bejelentéseket kivizsgálják,feljelentést tesznek, illetve jogsegélyszolgálatot is működtetnek.A Liga nevéhez fűződik a magyar állatvédelemben az első olyan, precedens értékűeset, amikor önkormányzati segítséggel meg tudtak menteni az éhezés okozta kínhaláltól hétlovat egy pesthidegkúti lovardában (9. kép). A történet 1998-ben indult, de áthúzódott 1999-re. Sajnos, még mielőtt az állatvédők tudomására jutott az eset, ugyanott 16 ló már elpusztult.Az ügyben - első fokon - beavatkozóként pert nyertek a lovak tulajdonosa ellen.36

Állatvédelem9. kép: Az egyik éhhaláltól megmentett ló.A Rex Kutyaotthon Alapítványt (www.rex.hu) 1992-ben alapították. Nevévelellentétben nem csak kutyákkal foglalkozik. Az Egzotikus Állatvédelmi Csoport 2000-ben jöttlétre azzal a céllal, hogy a magyarországi állatkerti és cirkuszi állatok, valamint akereskedelemben forgalmazott egyedeknek jólléte igényeik szerint biztosított legyen. Az „ÖtSzabadság” elve alapján próbálják meghatározni a fogságban tartott állatok igényeit és avédelmüket.1993-ban a Angol Gazdasági Haszonállat Védelmi Bizottság általános alapelveketállított fel, melyeknek segítségével az állatok igényei pontosan kategorizálhatóvá váltak. Elista az "Öt Szabadság" nevet viseli, s azokat a körülményeket határozza meg, melyek mindenegyedet megilletnek:37

Állatvédelem• Szomjúságtól, éhségtől és hiányos táplálkozástól mentes élet: víz állandó jelenlétévelés olyan takarmányozással mely az egészséges és életerős léthez szükséges.• Kényelmetlenség érzésétől mentes élet: a megfelelő körülmények biztosításával, melymagába foglalja a menedék lehetőségét, illetve a kényelmes pihenőhelyet.• Fájdalomtól, sérüléstől, illetve megbetegedéstől mentes élet: megelőző intézkedések,gyors diagnosztika, és megfelelő kezelés segítségével.• Lehetőség a természetes viselkedés gyakorlására: elegendő hely és megfelelőkörülmények, valamint fajtársak jelenlétének biztosításával.• Félelemtől és elesettség állapotától mentes élet: olyan körülmények biztosításával,melyek révén a mentális szenvedés megakadályozható.Kampányokat folytatnak a magyarországi állatkertekben tartott állatok tartásikörülményeinek javításáért. Felmérték a 11 magyar állatkert helyzetét az állatok jólléteszempontjából és együttműködnek a Magyar Állatkertek Szövetségével, hogy a megfelelőtartási körülmények kialakításának módszereit megismertessék a gondozókkal. Akisállatkereskedések ellen is felléptek, mivel ez a kérdés még nincs szabályozva azÁllatvédelmi Tv-ben. A CITES szabályainak megismertetését is célul tűzték ki, hogy aturisták tudják, milyen egzotikus tárgyakat nem szabad megvenni, behozni Magyarországra.Emellett van még Vadvédelmi Csoport, Állatvédelmi Katasztrófaelhárító Csoport ésOktatási Csoport. Ez utóbbi speciális oktató programot hozott létre kisiskolások számára,hogy megismerjék a felelős állattartás szabályait.Állatmenhelyük nincs, hanem panziókban és ideiglenes befogadóknál helyezik el azállatokat (100 kutya és 60 macska), amelyeket ők is ivartalanítanak. Állatvédelmi Irodátműködtetnek és jogsegélyszolgálatuk is van.A veresegyházi Medveotthon oktatási programját ők dolgozták ki és szervezik azóvodás és iskolás csoportok látogatását.A Felelős Állatbarátok Egyesülete (FÁBE – www.hazikedvencek.hu) 1993-ban kezdtemeg tevékenységét Magyarországon. Az Egyesület célközönsége, elsősorban 6-12 évesgyermekek, akiknek programokat szerveznek, nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy a felelősállattartásról szóló alapismeretek minél szélesebb körben elterjedjenek. 2000-ben a FÁBEarculatot váltott s ezzel párhuzamosan tevékenységeinek körét kibővítette, de alap- ésirányelvei nem változtak. Az Egyesület célja azt a gondolatot népszerűsíteni Magyarországonis, hogy a társállattartás nem csak kedvtelés és öröm, hanem felelősség is.38

Állatvédelem7. Az állatvédelem kapcsolata a természetvédelemmel, az erdészettel, avadgazdálkodással, a halászattal és az állategészségüggyel7.1. TermészetvédelemAz 1996. évi LIII. tv. rögzíti a természet védelmét. Ez a természeti értékek ésterületek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általánosvédelmét jelenti. A vadon élő állatok természeti értékek (nyilvánvalóan a természetvédelemcsak a vadon élő állatokkal foglalkozik és csak a védelem alá tartozókkal), így védendőkminden állapotban, formában, helyen.Konkrét állatvédelmi megfogalmazásokat is találhatunk a törvényben. A vadon élőszervezetek, ezek állományai, életközösségei védelme élőhelyük védelmével együtt. Ez a fajminden egyedére, fejlődési szakaszára, alakjára, állapotára, részére kiterjed.Tilos a vadon élő szervezetek gyűjtéséhez, befogásához, pusztításához olyan eszközthasználni, amely válogatás nélkül, vagy tömegesen írtja őket, sérülést okoz, vagy kínozzaőket.Kimondja, hogy a vad- és halgazdálkodásban fenntartható gazdálkodást kell folytatni,a biodiverzitást meg kell őrizni, a hasznosítás a faj természetes állományát nemveszélyeztetheti (akárcsak III. Károly dekrétuma). Természetvédelmi hatóság engedélye kell avédett fajok állományának szabályozásához, az egyedek gyűjtéséhez, tartásához,idomításához, a mesterséges szaporításukhoz, az egyedek cseréjéhez, adásvételéhez, avisszatelepítéshez, a háziasításhoz. Továbbá hatósági engedély kell állatkertek,állatgyűjtemények, illetve cirkuszok alapításához. Védett állat tartásához és bemutatásáhozszakember szükséges (szakirányú végzettség és gyakorlat). Védett faj elkobzott egyedétvissza kell telepíteni az élőhelyére, persze figyelembe kell venni, hogy ne legyen beteg, és nekárosítsa a populációt (ld. WSPA visszatelepítési irányelvek). Ha ez nem hajtható végre,akkor mentőközpontba (állatkert, vadaspark) szállítják az állatot.Ha ez sem járható út, mert nem telepíthető vissza, nem lehet mentőközpontbanelhelyezni, vagy gyógyíthatatlan és nagyon szenved, akkor túlaltatják.A törvény az illegális állatkereskedelem visszaszorítását is célul tűzi ki (1985-bencsatlakoztunk a CITES-hez).A védett állatokban vagy élőhelyükben okozott kárért természetvédelmi bírságot kellfizetni és akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.39

ÁllatvédelemMagyarországon jelenleg 854 állatfaj védett, ez állatvilágunk 3 %-a, azaz sok maradmég az állatvédelemnek, még akkor is ha csak a gerinceseket tekintjük.7.2. ErdővédelemAz 1996. évi LIV. tv. kimondja, hogy az erdő őrzi az élővilág fajgazdagságát. Azerdőnek folyamatosan fenn kell maradnia, ezért hasznosítani csak úgy lehet, hogy megőrizzea biodiverzitást, a természetközeliséget. Az erdő védelme érdekében a vadállománytmegfelelő létszámon kell tartani, de a védekezés során figyelemmel kell lenni a fajtermészetes élőhelyének védelmére. Ez a törvény csak áttételesen foglalkozikállatvédelemmel.7.3. VadgazdálkodásAz 1996. évi LV. tv. már sokkal közvetlenebb módon védi az állatokat. A vadászatitörvény tárgya, a vadon élő vadászható állatfajok természetes állapotának fenntartását szemelőtt tartva, a vadászati jog hasznosítása és gyakorlása, vadászható állatfajok és élőhelyükvédelme és a kapcsolódó tevékenységek során okozott károk megtérítésének szabályai.A Vadászati Törvény sok pontban tartalmaz konkrét állatvédelmi rendelkezéseket.Tilos veszélyeztetni a nem vadászható állatfajok és a vadászható állatfajok fennmaradását. Avadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos a vad élőhelyét zavarni, avadat kínozni. Gyors és azonnali halált okozó lövéssel kell a vadat elejteni, sebzés eseténpedig kötelező a vad felkutatása.A vad elejtésére csak a meghatározott elejtési és elfogási módok alkalmazhatóak. Ígytilos a nem élvefogó csapdák, különösen a csapóvas, verem, hurok, méreg alkalmazása (BerniKonvenció, FFH irányelv). A befogásnál elsődleges szempont a kíméletesség, a vad testiépsége és egészsége nem veszélyeztethető, továbbá csapdázás során kötelező a 12 óránkénti,valamint éjszakai működés esetén a legkésőbb, napkeltekori ellenőrzés. A vadat a befogóbólaz észlelést követően legkésőbb 2 órán belül el kell távolítani.Az állattelepítéssel kapcsolatban már volt szó a védett fajokról (TermészetvédelmiTörvény) és általában az állatvédők véleménye hasonló a törvényben foglaltakhoz (WSPA). AVadászati Törvényben előírják, hogy csak megfelelő egészségügyi igazolással rendelkezőállatok telepíthetőek ki (állategészségügy). Szintén fontos állategészségügyi szempontból is40

Állatvédelemaz, hogy kötelező a vad és élőhelyének őrzése, az állatok takarmánnyal és ivóvízzel valóellátása, betegségektől való megóvása, gyógyítása.A vadászati idények, a tilalmi idők és vadászati kíméleti területek – a gazdaságiérdekek mellett - az állatok egyedszintű kíméletét is szolgálják. Szintén az állatok kíméletét(kíméletes megölését) szolgálja, hogy fajonként meghatározott paraméterekkel rendelkezőfegyvereket szabad csak használni. Ugyanezen okból tiltott vadászati eszköz a mérgezett, arobbanófejes nyíl, a számszeríj, a mesterséges szaganyag, az elektronikus akusztikai eszköz ésaz élő csali. Ez utóbbi az élő zsákmány szempontjából is lényeges, hiszen a ragadozóközelsége a csapdába zárt és menekülni nem tudó csali számára nyugtalanságot, félelmet éserős stresszt okoz.A sebzett vad szakszerű utánkeresését és elejtését célzóan csak vadászatra kiképzettkutya alkalmazható. A vadászati módok is kímélik az állatokat, mert azok a fajokjellegzetességeihez igazodnak. Csak akkor lőhetünk a vadra, ha felismertük. A sebzett, betegés a mozgásukban korlátozott egyedekre a korlátozások nem vonatkoznak, amely szintén avad kínzásának elkerülését hivatott szolgálni.Fontos kitétel a törvény szerint, hogy nem folytatható vadászat, ha a vad menekülésilehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott.Külön kell foglalkoznunk az állatviadalok problémájával, amit az állatvédelmi törvénytilt és a Büntető Törvénykönyv akár 3 évi szabadságvesztéssel is sújthat. Az állatviadalfogalma alól azonban kivételt képeznek az állatok vadászaton való alkalmazása. Avadászkutya alkalmazása nem történhet olyan módon, hogy az ember irányításával az állatölje meg az állatot. Ezért tilos az agarászat (állatviadal) és a falkavadászat (állatkínzás, minttiltott eszköz). A falkavadászatnak igazából Angliában van nagy hagyománya, de ott is erősnyomást gyakorolnak az állatvédők (RSPCA) a Lordok Házára, hogy tiltsák be. 2004-benvégül elfogadták a Vadászati Törvény módosítását, miszerint tilos kutyákkal vadászni rókára,szarvasra, nyércre és nyúlra.Végül meg kell említeni, hogy vadvédelmi bírságot kell fizetni a vad kínzásáért, tiltottmódszer alkalmazásáért, nem élvefogó csapdázásért, vagy ha a vadász a sebzett, vagy betegvadat nem keresi meg.7.4. HalgazdálkodásA halak kifogásának engedélyezése minden védelem ellenére magában foglalja ahalak kínzásának engedélyezést, hisz horgot használnak a kifogásra a horgászok, a levegőn41

Állatvédelemtárolják a halakat egy ideig mindenképpen, vagy kis szákban, hordóban, amik mindszenvedést okoznak a halaknak.Az 1999. évi CXIX. törvénnyel módosított 1997. évi XLI. tv. szintén szem előtt tartjaa biodiverzitás megőrzését, a halak és élőhelyük védelmét, a tiltott eszközökről ésmódszerekről is rendelkezik.Tilos olyan módszer alkalmazása, amely a halállományt és élőhelyét károsíthatja.Tilos a váltóáramú eszköz, mérgező, kábító anyagok, robbanóanyag, szúrószerszám,gereblyéző horgászat. Tilos a teljes medret lezárni halászathoz.Egyenáramú eszközzel is tilos halászni, kivéve károkozás megelőzése, tudományoskutatás, ivadékmentés, anyahalak lehalászása esetén. A rendeletet megszegők pedighalvédelmi bírságot kötelesek fizetni.Telepíteni kell évente a halakat, hogy a halállományt pótolják és az élőhelyet védjékKíméleti területet lehet kijelölni a szaporodás, ivadéknevelés, telelés elősegítésére, haindokolt.A halak védelme a legkevésbé megoldott az érző lény közül, hisz a többi törvénynevében mindenhol szerepel a törvény tárgyának (élőlényeknek, mint pl. vadállatok) védelme,de itt még a törvény nevében sincs benne a halvédelem.Végső soron azonban meg kell állapítanunk azt is, hogy a vad és halgazdálkodásitörvények alapvetően gazdasági szemléletűek és nem állatvédelmiek.7.5. ÁllategészségügyAz 1995. évi XCI. tv. elkészítésénél figyelembe vették azt is, hogy (több más mellett)az állatvédelmi feltétel- és eszközrendszert folyamatosan fejleszteni kell. Az állattartásegészségügyi követelményei szerint az állattartás során be kell tartani az állategészségügyi, aközegészségügyi, a környezetvédelmi és az állatvédelmi előírásokat.Csak olyan takarmány és ivóvíz használható fel, ami nem veszélyezteti az állat és azember egészségét. Tilos hormon tartalmú vagy ajzószeres anyagok etetése.Állategészségügyi engedély kell az állatkerthez, vadasparkhoz, állatpanzióhoz,állatmenhelyhez, állatkereskedéshez. Rendszeres állatorvosi ellátásról kell gondoskodni atartás során. A járványok megelőzése is fontos állatvédelmi tevékenység lehet, ha az pl.oltással jár, de a ragadós száj-és körömfájás ellen az EU-ban nem lehet oltani, csak leölni,azaz itt az állatok védelme háttérbe szorult.42

ÁllatvédelemÁllatokat összegyűjteni, szállítani egyrészt állategészségügyi engedélyhez kötött,másrészt csak az állatok veszélyeztetése nélkül, a jogszabályban előírt módon szabad. Ahatósági állatorvos ellenőrzi a tartott állatok egészségi állapotát, az állatok szaporításánakkörülményeit, az állatok etetésére használt takarmányt, a legelőt, az itatóvizet, az állatokelhelyezésére szolgáló épületet.A törvény az önkormányzatok feladatává teszi a kóbor kutyák befogását, őrzését,értékesítését, vagy ártalmatlanná tételét. Ez a rendelkezés sajnos nem állatvédő, mivel azönkormányzatnál sokadrendű feladat a kóbor állatok őrzése. A gyepmesterek sokszormagánvállalkozók, az állatokat még az előírt 15 napon keresztül sem tartják bent és nem ishirdetik őket megvételre/elvitelre, hanem hamarabb megölik őket. Az állatok elpusztításasokszor nem az előírt módon történik (altatás), hanem pl. akasztással, ami akár több órásszenvedést is jelenthet az állatnak a halála előtt. Szintén az önkormányzat hatáskörébe rendelia veszélyes betegség tüneteit mutató ebek, macskák elpusztítását.A cirkuszi állatok tartásával nem sokat foglalkozik az állatvédelmi tv., azállategészségügyi tv. azonban tartalmaz előírásokat az ilyen állatok egészségi állapotánakellenőrzéséről.8. A magyar állatvédelmi törvény8.1. Előzmények1985-ben a HEROSZ benyújtotta az első javaslatát az Országos Környezet- ésTermészetvédő Hivatal felé. 1987-ben egy teljes törvényjavaslatot nyújtanak be aKörnyezetvédelmi Minisztériumnak, és 1988-ban megkezdődtek a tv. előkészületei.1991-ben a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium elkészítette a tv.tervezetét, amit az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága 1992-ben elfogadott. Ebbe márbeépültek a nemzetközi egyezmények is. Siettette a tv. megalkotását az EU csatlakozás is,mivel a jogharmonizáció miatt egy korszerű állatvédelmi tv. kellett Magyarországon, amelyaz összes idevágó EU irányelvvel, rendelettel összhangban van.Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága 1997. novemberére a Parlament eléterjesztett egy helyzetjelentést az állatok életkörülményeiről Magyarországon. Ebbenszakértői csoportok nyilvánítottak véleményt különböző területeken az állatok helyzetéről. Agazdasági haszonállatok esetében a telepek elmaradottak voltak (régi technológia, szakember43

Állatvédelemés eszközhiány). A szállításukat az állategészségügyi tv. már szabályozza és több EUrendeletetis belefoglaltak. A levágás szabályai is jórészt EU-konformok. Fontos az állatoklevágás előtti pihentetése, ellátása és kíméletes, gyors, szenvedésmentes leölése.Az állatkísérletek terén sok egyetem, intézet, gyógyszergyár saját etikai bizottságotállított fel már korábban és külföldi minta alapján megszervezte az engedélyezést. Azengedélyezés során megvizsgálják a felhasználandó állatok faját és számát, a kísérlet okoztafájdalom fokát, időtartamát, a diszkomfort fokát és időtartamát, a fájdalomcsillapításmódszereit és az állatgondozás minőségét. Az állatházak jó állapotúak voltak (megfeleltek anemzetközi labor szabványnak), volt mindenhol állatorvosi felügyelet.A házi kedvencek közül a házőrző kutyák általában rossz körülmények között élnek(láncon, kutyaól sincs sok helyen, kevés, nem megfelelő, rendszertelen táplálék). A városikutyáknak pedig nincs elegendő mozgástere. A macskák ivartalanítása nem terjedt el, ezért túlsok a macska szaporulat, amiket elpusztítanak a gazdák, vagy kiteszik őket valahol, amiszintén szenvedést és halált okozhat. Egyéb állatok terén sokszor hiányosak a tartási,gondozási ismeretek, kevés a hely, nem megfelelő a táplálék. A díszállat-kereskedések nemmegfelelően ellenőrzöttek, a kereskedők szakmai ismeretei hiányosak (nincs is szakirányúvégzettséghez kötve ez a foglalkozás).Az állatmenhelyeink nagyon rossz helyzetben vannak, leginkább kutyákat tudnakelhelyezni, esetleg macskákat, de általában kevés a táplálék és szűk a hely. Legutóbb lehetettlátni a miskolci állatmenhelyet, ahol egy földcsuszamlás miatt a ketrecek tönkrementek, nemvolt vízellátás és a tulajdonos alapítványnak nem volt elég pénze arra, hogy gyorsanáttelepítse az állatokat máshova.Az állategészségügyi telepeken hasonló a helyzet, van olyan település, ahol nincs issintértelep, pedig a befogott állatokat a tv. szerint 15 napig megfigyelés alatt kell tartani. Asintértelepeken az állatok kiirtása nem szakszerűen folyik, sokszor tiltott módszerekkel(akasztás, agyonverés, kiéheztetés).Az állatkertjeink nagyon változatos színvonalúak a tartási körülményeket figyelembevéve. A vándor állatbemutatók azonban sokkal rosszabbak, nem törődnek az állatokkal,mindenképpen kevés helyük van az állatok számára, hisz csak így szállíthatók. Acirkuszokban olyan produkciókra kényszerítik az állatokat, amelyek idegenek számukra és ezsokszor fájdalommal párosul. Az alkalmi állatbemutatók esetében az állatok fokozottstressznek vannak kitéve rövid idő alatt.A szolgálati állatok (rendőrkutyák, lovak) alapvetően jó a helyzetben vannak. Avakvezető kutyák helyzete szintén megfelelő. A sport célból tartott állatok esetében viszont44

Állatvédelemrossz tartási körülményeket találunk, sokszor állatviadalokra kényszerítik őket, ami pedigtörvényileg TILOS és büntető törvényi eljárást von maga után. Sokszor a tulajdonos tárgykéntkezeli az állatát.Sajnos a közoktatásban nem jelenik meg az állatvédelem. Ugyanakkor az EurópaiUnióban az állatvédelem kérdése bekerült az Alapokmányba. Ekkor már rendelkezettállatvédelmi törvénnyel Albánia, Csehország, Lengyelország, Észtország, Litvánia, Szlovákia.Mindezek után 1998-ban az Országgyűlés elfogadta a XXVIII. Tv-t az állatokvédelméről.8.2. Az állatvédelmi törvény8.2.1. Általános rendelkezésekAz állatok ésszerű védelmét és kíméletét tűzi ki célul. A törvény kimondja, hogy azállatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények (ld. 1. fejezet), ezért tiszteletben kelltartani őket. Az állatvilág értéket jelent az emberiség számára. Az állami szerveknek szerepetkell vállalni az állatvédelemben. Ugyanakkor nem szerencsés a törvény megfogalmazásában,hogy felsorolja mely állatokra vonatkozik a törvény, mert ebből az következik, hogy afelsorolásban nem szereplő állatokra (vadászható, védett) nem vonatkozik az állatvédelem.Az első rész az állattartás általános szabályait rögzíti. Az állattartó kötelezettségeelsősorban az állatok megfelelő életkörülményeinek biztosítása. Ezeket itt csak minimálisszinten tárgyalja a törvény. Naponta legalább egyszer ellenőrizni kell az állatokat. Aszabadban tartott egyedeket védeni kell az időjárási viszontagságoktól és a ragadozóktól. Abezárva tartott állatok esetében pedig megfelelő mozgásteret kell számukra biztosítani. Ezekreépülnek azután a fajok szerinti részletes szabályok.A következő fejezetben általános jelleggel tiltja az állatkínzást. Meghatározás szerintaz állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményezőbeavatkozás, bánásmód, korlátozás, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okoz.Ugyanakkor a törvény megengedi a libatolltépést!Tilos állatot emberre vagy állatra uszítani, a teljesítőképességét meghaladóeredményre kényszeríteni (ld. az első angol állatvédelmi tv-t), kíméletlen módon mozgatni,szállítani, kényszertakarmányozásra fogni, kivéve egészségügyi okokból és természetellenes,vagy önpusztító tevékenységre szoktatni (cirkuszok). Ugyanakkor engedi a kacsa- és45

Állatvédelemlibatömést! Ezen tevékenység során 3 hét alatt 15-18 kg kukoricát erőltetnek bele az állatba,mire a májuk tízszeresére nő! Ennek hatására a libák 6-8%-a begyrepedésben elpusztul.Az állatkínzást a szabálysértésekről szóló kormányrendelet is leírja és bünteti. Ezzelcsak az a gond, hogy csak a nyilvános kínzást tekinti kínzásnak, vagyis az emberifelháborodás csökkentését tekinti lényegesnek és nem az állatok érdekét.Az állatviadalok Magyarországon tilosak (kivéve a már említett vadászkutyakiképzést). Ennek értelmében tilos állatot kiképezni, tenyészteni erre a célra. Tilos területetvagy anyagi eszközt állatviadal rendelkezésére bocsátani, állatviadalt szervezni vagy tartani,de állatviadalon közreműködni, részt venni, vagy fogadást kötni, szervezni is tilos. Aszabálysértések körébe tartoznak az állatviadalok, kivéve a kutyaviadalt, ami bűntett.Angliában három embert ítéltek el, mert kutyaviadalokra tartottak és kényszerítettek állatokat.Találtak náluk két friss sérülésekkel borított kutyát és egy harmadikat, amelyen régi sebekhegei voltak. Továbbá volt a helyszínen egy vérfoltos ponyva, egy taposómalom, amivel akutyák kondícióját növelték és két törő bot, amit az állatok szájába nyomtak, amikorszétválasztották a kutyákat a viadal során. Mindannyian pénzbírságot kaptak, eltiltották őket akutyatartástól 15-30 évre, és még közmunkára is ítélték őket.A fegyveres erőknél, rendvédelmi szerveknél, nemzetbiztonsági szolgálatoknál különszabályozott az emberre vagy állatra uszítás.Ezután az állatokon elvégezhető beavatkozásokat tárgyalja a szabályzat. Csakszakember végezhet fájdalmas, károsodást okozó beavatkozást az állaton. A szépészetisebészeti beavatkozás tilos Magyarországon, úgy mint a kutyák fül-, farok levágása. Abeavatkozásnál érzésteleníteni kell. Azonban ivartalanítási és a fajtajelleg megőrzését célzóbeavatkozás szabad.Végül egy állatot megölni csak elfogadható okkal lehet, azonban nehéz meghatározniaz ilyen okot, ezért a törvény példálózik (a prémtenyésztés is ilyen, bár ezt szinte mindenholtiltják, vagy korlátozzák, ld. Ausztria). Mindenesetre csak kábítás után lehet megölni azállatokat, kivéve a gerincteleneket és a háztartásban levágott baromfit és nyulat, vagy haszükséghelyzet van. Azonban a leölésnek mindenkor a lehető legkevesebb szenvedéssel kelljárnia. Érdekes, hogy a törvény kevesebbre tartja a baromfikat és a nyulakat.46

Állatvédelem8.2.2. Egyes állatok védelmeVágóállatok tartása és kímélete: külön FVM rendeletek szabályozzák részletesen. A32/1999. (III.31.) módosítva 20/2002. (III.14.), a mezőgazdasági haszonállatok tartásánakállatvédelmi szabályairól szól, míg a 9/1999. (I.27.) a vágóállatok levágásáról rendelkezik.Mindenféle faj idetartozik, amelyet élelmiszerért, prémért, gyapjúért, egyébmezőgazdasági célra tartanak (halak, kétéltűek, hüllők is). Figyelembe kell venni a tartássorán a faj élettani, viselkedési és szociális igényét. Szakszerű gondozást kell biztosítani.Megfelelő takarmány és folyadék ellátás kell megfelelő időközönként. Szükségtelen fájdalmatés szenvedést nem szabad okozni nekik. Elegendő mozgásteret, megfelelő mikroklímát kellbiztosítani az állatoknak, és védeni kell őket az időjárási viszontagságoktól.A borjak, sertések védelme, az állatok védelme a mezőgazdasági haszonállatok tartásasorán és a tojótyúkok védelme teljesen megfelel az EU jogszabályoknak.A vágóhidakon el kell tudni szállásolni az állatokat, tilos verni őket, azonnal ki kellszállítani a járműből, etetni és itatni kell őket. Kivéve a nyulakat, a prémes állatokat és abaromfikat (ld. USA – Humane Slaughter Act), mintha nekik nem kellene enniük, vagyinniuk. Ez is azt mutatja, hogy kevesebbre értékeli a törvény ezeket a fajokat.Az állatok egészségi állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, és a betegeket elkülönítikvagy levágják. Levágás előtt féken kell őket tartani oly módon, hogy ne szenvedjenek. Akábítás előtt nem lehet felfüggeszteni az állatokat és a lábukat összekötni.Veszélyes állatok tartása: A részletes szabályokat a 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM rendelet tartalmazza. A törvény csak az engedély fajtákat határozza meg. Arendelet pedig a fajokat és a tartási feltételeket. 115 faj szerepel eddig a listán, de lehetújabbakat felvenni. Akár természetvédelmi oltalom alatt áll a faj, akár nem, mindenképpenengedélyhez kötött a tartás és a behozatal. Az első esetben a Természetvédelmi Hivatal, amásodikban területileg illetékes jegyző ad engedélyt, de mindig kell a másik hatósághozzájárulása is és még az állategészségügynek is van beleszólása.Csak olyan személy tarthat veszélyes állatot, aki:• cselekvőképes és büntetlen előéletű;• szakirányú tartási ismeretekkel középfokon rendelkezik és gyakorlata is van;• a szomszédok beleegyeztek;47

Állatvédelem• a biztonsági előírásoknak megfelel;• a méreggel ölő fajok esetében még külön szabályok érvényesek.Fajonként eltérő feltételek vannak. A mérges fajok esetében csak olyan fajok tarthatókMagyarországon, amelyeknek van itt ellenszéruma. Aki engedély nélkül tart ilyen fajokat,állatvédelmi bírságot fizet, elkobozzák az állatot és a Polgári Törvénykönyv veszélyestevékenységre vonatkozó szabályai szerint eljárnak ellene.A veszélyes ebekre két külön rendelet vonatkozik. A 35/1997. (II. 26.)kormányrendelet (veszélyes eb tartása) és az 1974. 17. törvényerejű rendelet (állam ésközbiztonság). Elsősorban a pitbull terrier és keverékei nem tarthatók, illetve szaporíthatók.Sajnos ez a fajta nem szerepel a kutya fajta leírásokban. Veszélyes eb lehet az, amelyikingerlés nélkül embernek vagy állatnak súlyos sérülést okoz. Háztartásonként csak egyivartalanított pitbull tartható és az is vadállatnak minősül. Csak az tarthat ilyen kutyát, aki 18éves elmúlt, cselekvőképes, nem ítélték el szándékos, személy elleni erőszakért és a tartásbiztonsági feltételeit teljesíti. A jegyző vizsgálja meg a tartási körülményeket a hatóságiállatorvossal, rendőrséggel, tenyésztési szakértővel együtt. Az állatot mikrochippelazonosítják és a nyakörvön jól látható jelzést kell alkalmazni. A nyilvántartást az OrszágosÁllategészségügyi Intézet végzi. Ha megszegik a szabályokat, akkor a kutyát megölik, míg azember csak fizeti ennek költségeit, azaz ez sem állatvédő.Az állatkísérletek részletes szabályozását a 243/1998 (XII.31.) kormányrendelet és a36/1999 (IV.2.) FVM-KöM-GM rendelet (kísérleti állatok tenyésztése, tartása, szállítása) látjael.Az állatkísérlet a gerinces állatnak - meghatározott céllal és módon végzett -fájdalmat, nélkülözést vagy egészségkárosító hatást, idegi megterhelést okozóbeavatkozás.Az állatkísérlet célja lehet:• ember, állat, növény betegség felismerése, gyógyítása;• élettani állapotuk feltárása, szabályozása, módosítása;• a környezet védelme;• tudományos kutatás;• oktatás;48

Állatvédelem• igazságügyi vizsgálat;• speciális kísérleti állatok tenyésztése.A tervezetben még az szerepelt, hogy az oktatás során alternatív módszereket kellalkalmazni, itt már csak akkor kötelező, ha megfelelő és hozzáférhető.Az Átv. szerint tilos szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver éslőszer előállításához állatkísérletet végezni (ld. EU szabályozás a kozmetikai szerekre – 10.kép).10. kép: Kozmetikai szerek tesztelésénél gyakran alkalmazott állatkísérlet, amikorleborotválják az állatok szőrét és a bőrükre kenik a szert, hogy milyen bőrizgató hatású.Csakhogy a tervezet ezeken kívül még tiltotta az állatkísérletek használatát a vegyiparianyagok, robbanószerek, járművek kipróbálásához is. Úgy tűnik ezek a lobbik erősebbekvoltak. Jelen pillanatban az állatkísérletek nagyobb hányada még nem orvosi célú, drága éskegyetlen módszerek vannak (megetetik az állatokkal a vegyszereket, fagyálló folyadékokat,hogy a minőségüket ellenőrizzék). Ezért az Európai Unió 1993-bankutatóintézetet létesítettOlaszországban az alternatív technikák fejlesztésére. Ilyen lehet az in vitroszövettenyészeteken végzett kísérlet, vagy a számítógépes modellezés. Ez az állatokvédelmén túl azért is fontos, mert az állatkísérletek is csalnak, mivel a fogságban tartottállatok nem a normális viselkedésüket mutatják, illetve az agyműködésük és azimmunrendszerük is megváltozhat. Ily módon ezek az eredmények nem vihetők át azemberekre.49

ÁllatvédelemCsak nyilvántartásba vett intézményben szabad állatkísérletet végezni és ott isengedéllyel. Az Állatvédelmi Tanácsadó Testület Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanácsavéleményez és az állategészségügyi hatóság engedélyez. Kizárólag erre a célra tenyésztettállatokon lehet kísérletezni. Kivétel bizonyos esetekben az állategészségügyileg ellenőrzöttgazdasági haszonállatok és a vadon élő fajok egyedei (TvH engedély kell hozzá). Védett fajoncsak természetvédelmi célból végezhető állatkísérlet, esetleg nagyon fontos orvosi kutatássorán. Vadon befogott egyeden csak akkor végezhető kísérlet, ha más állaton nem kaphatjukmeg a kívánt eredményt. Kóbor állatokon nem lehet kísérletezni, amit a 103/2002 (V.10.)kormányrendelet rögzített (EU kötelezettség).A kísérleti állatoknak megfelelő ellátást és mozgásszabadságot kell biztosítani. Alehető legkevesebb állatot használják fel és a legkisebb fájdalommal és károsodással járómódszert alkalmazzák. Ennek megfelelően fájdalomcsillapítást kell alkalmazni.A Munkahelyi Állatkísérleti Bizottság ellenőrzi a kísérleteket. Ennél talán jobb lenneegy kívülálló fórum. Persze emellett évente ellenőrzi az intézményeket még azállategészségügyi állomás is.Az állatszállítás részletes szabályai a 13/1999. (IV.28.) KHVM-FVM rendeletbentalálhatók meg. A szállításnál, hajtásnál, felrakásnál nem lehet fájdalmat, szenvedést, sérüléstokozni az állatoknak. Csak egészséges állat szállítható, amit állatorvosi engedély igazol. Aszállító kielégíti az állatok élettani szükségleteit, megfelelő eszközzel szállít, nem okozszenvedést az állatoknak, az időjárástól is megvédi őket. Az állattartó gondoskodik az állatokellátásáról a rendeltetési helyen.Az állatszállításhoz szállítólevél kell, ami tartalmazza az indulás helyét, idejét, azállatok eredetét, tulajdonosát és az érkezési helyet. Nemzetközi, vagy 8 órát meghaladóbelföldi szállítás során pedig előre rögzíteni kell a megállások idejét és helyét. Útitervet kellkészíteni (ld. EU szabályozás az állatszállításra). 14 órán túli szállítás esetén 1 óra pihenőtkell tartani. Külön szabályozzák a vízi, közúti, vasúti, légi szállítás előírásait. A vasúti kocsitmeg kell jelölni, elegendő férőhelyet, takarmányt és megfelelő közlekedési utakat kellbiztosítani az állatok között. A hajókon megfelelő megvilágítást, közlekedő utakat kellbiztosítani, és nem lehet nyílt fedélzeten szállítani az állatokat. A repülőkön pedig elegendőlevegőt, megfelelő hőmérsékletet és légnyomást kell fenntartani.A szállítás körülményeit, az állatok állapotát a hatósági állatorvos ellenőrzi, ami azértproblémás, mert a rengeteg szállításhoz képest kevés az állatorvos.50

ÁllatvédelemÁllatkertek részletes szabályai a 3/2001. (II.23.) KöM-FVM-NKÖM-BM rendeletbentalálhatók meg. Az állatkert eszerint olyan állandó intézmény, amely a természet- ésállatvédelmet szolgálja, ahol az állatokat évente 7 napnál hosszabb időszakon át anagyközönség számára történő bemutatás céljából tartják.A létesítési engedélyt az illetékes Nemzeti Park adja ki. Ehhez még hozzájárul azállategészségügyi hatóság, az ÁNTSZ, a környezetvédelmi hatóság és a jegyző. A vezetőszakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezzen és 3 év állatkerti gyakorlattal, azállatgondozók pedig középfokú végzettségűek legyenek.Karantén és rendszeres állatorvosi felügyelet szükséges egy állatkertben. Állattartásiszabályzatot kell felállítaniuk, amiben megtalálható pl. a takarmányozási program, avédőoltások. Vagyoni fedezet kell a működéshez. Minden év márciusában jelentést kellleadniuk az előző évről és a következő évre pedig tervet kell benyújtaniuk. Ez tartalmazza ateljes állományt, az elhullásokat és ezek okait, a szaporulatot és az új beszerzéseket.A vadasparkra, állatparkra, szafariparkra ugyanezen szabályok érvényesek. A rendeletszabályozza az állatfajok elhelyezésének minimális követelményeit. Az állat jóléte éstermészeteshez hasonló viselkedése biztosított legyen! Ezt naponta egyszer szakembernekellenőriznie kell. A beteg, sérült, vagy stresszes állatokat azonnal kezelni kell.Sajnos a cirkuszi állatok sorsát nem rendezi a törvény, csak azt írja elő, hogy ezekrőlkülön jogszabály eltérően rendelkezhet. Ez a jogszabály a mai napig nem látott világot. AFauna Egyesület jelen pillanatban is azért küzd, hogy minél hamarabb kész legyen egy ilyenrendelet, a tervezet már kész van.Állatpanziók, menhelyek létesítésének és fenntartásának részletes szabályozását a3/2001. (II.23.) KöM-FVM-NKÖM-BM rendelet rögzíti. Az állatpanzió (fizetős) ≠ azállatmenhely (ingyenes), a kóbor állatokat ide hozzák be, ha a gyepmester nem kapja el előbbőket, míg az állatpanzióba a házi kedvenceket adják be megőrzés céljából.Ugyanúgy a jegyző engedélyezi és a szakhatóság itt is az állategészségügy, az ÁNTSZés a környezetvédelmi hatóság, mint az állatkerteknél. Anyagi fedezet, állatorvosi ellátás, ésszakszemélyzet kell itt is. Az állatmenhelyeken ivartalanítják az állatokat a feleslegesszaporulat elkerülése végett (ld. Fehérkereszt Liga, Rex). Lényeges hiányosság, hogy arendelet nem szabályozza, hogy milyen súlyos hiányosság esetén zárható be az állatotthon. Ezelsősorban az állatmenhely esetében fontos, amelyeknek nem túl jó az anyagi hátterük. Győrmellet 2005-ben zárták be a nyugat-dunántúli régió legnagyobb menhelyét, mivel atulajdonosnak elfogyott a pénze és nincs semmilyen támogatása a folytatáshoz.51

Állatvédelem8.2.3. Pénzügyi fedezetAz állategészségügyi ellenőrzéseket végző hatóság költségvetési szerv, annak kisebb agondja, de az önkormányzatoknak, amikre a törvény sok állatvédelmi feladatot ró kevés apénzük. Három költségvetési forrás áll rendelkezésre a feladatok ellátására: a központiköltségvetésben van állatvédelmi előirányzat, van az állatvédelmi hozzájárulás és azállatvédelmi bírság. Sajnos a központi költségvetésben az államnak vannak előbbre valófeladatai is. Pedig a nemzetközi szerződések betartásához fontos lenne az állatvédelemfejlesztése hazánkban és ennek a legbiztosabb anyagi fedezete akkor lenne meg, ha teljesegészében költségvetési alapú lenne. Az önkormányzatoknak másra sem nagyon van pénzük.Az állatvédelmi hozzájárulás hasonló lenne a vadvédelmi hozzájáruláshoz, de csaknagyon általánosan rögzített, hogy kiknek kell ilyet fizetni (akik termékeikkelveszélyeztethetik az állatvédelem megvalósítását). Vannak már olyan termékek pl. kozmetikaiszerek, amelyek a környezetbarát jelölés mellett az állatbarát jelölést is felrakják termékeikre,mert nem alkalmaznak állatkísérleteket. Az ilyen termékeknek nyilvánvalóan nem kellfizetniük, csak sajnos az nincs pontosan rögzítve, hogy kiknek kell (milyen alapon döntik el aveszélyeztetést).Az állatvédelmi bírságot a 244/1998. (XII.31.) kormányrendelet szabályozza, amelyeta 98/2002. (V.5.) kormányrendelet módosított. Az fizeti, aki tevékenységével, vagymulasztásával a jogszabályokat, vagy a hatósági határozatokat megsérti. Mértéke 5000 és150000 Ft között lehet.Az állategészségügyi hatóság szabja ki, vagy a jegyző, esetleg a természetvédelmihatóság. A bírság náluk marad és állatvédelemre kell felhasználni. Állatvédelmi bírság jár aházi kedvencek kirakásáért is. Ugyanakkor csak olyan állatok esetében lehet állatvédelmibírságot kiszabni, amelyikre kiterjed az állatvédelmi törvény hatálya, azaz így vannak olyanfajok, amelyeknek minden különösebb szankció nélkül lehet fájdalmat okozni.8.2.4. Az ügyész szerepeBüntetőeljárást kezdeményezhet pl. izgatás, vagy garázdaság esetén. Ezek olyan aBtk-ban leírt esetek, amelyek állatokkal kapcsolatban is elkövethetők. Polgári peres eljárást isindíthat, ha a jogszabályokat megsérti valaki. Ilyen esetben a tevékenységtől való eltiltást,illetve a károk megtérítését kérheti. Jogilag felügyeli az állatvédelemben eljáró hatóságokmunkáját, döntéseit.52

Állatvédelem8.2.5. Záró rendelkezésekAz állategészségügyi hatóság köteles az állat életének fájdalommentes kioltásárólgondoskodni. Ez abban az esetben várható el, ha• az állat élete szenvedéssel jár és a gyógyulás nem várható;• az állat tulajdonosa ismeretlen;• a szabadon élésre alkalmatlan vadállat.Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra nevelést az oktatás és ismeretterjesztéseszközeivel is elő kell segíteni. Az állatvédelem mégis a mai napig nem szerepel aközoktatásban. Az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszternek olyan szakhatóságotkell felállítania, ami az állatvédelem hatósági feladatait és a társadalmi részvételt segíti.8.2.6. Állatvédelmi Tanácsadó TestületSok tagja van, az oktatási, az egészségügyi, a környezetvédelmi, a gazdaságiminiszter, az Akadémia elnöke, az egyetemek rektorai, a Magyar Állatorvosi Kamara, aMagyar Állattenyésztők Szövetsége, a Gyógyszergyártók Szövetsége, az országos állatvédőszervezetek és az FVM delegálnak tagokat.Külön van egy kilencfős Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács, amelynek a tagjaiaz élettudományok terén szereztek diplomát. Az állatvédelemmel kapcsolatos feladatokelősegítése mellett, az állatvédelem szerepének és jelentőségének széles körben történőterjesztése is a feladata a Testületnek.8.2.7. A jegyző szerepeNyilvántartást vezet a veszélyes állatokról és ellenőrzi is ezeket a helyeket ésembereket a TvH és a rendőrség embereivel együtt. Ellenőrizheti az állattartókat. Azállatkínzás ügyében is ő indít eljárást. Az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. Azállatellenes cselekmények beszüntetésére kötelezheti az embereket. De kötelezheti őket azállatvédelmi cselekmények végrehajtására is, ha megsértették a jogszabályokat.53

Állatvédelem9. Állatvédelem a médiában, esettanulmányokA Magyar Újságírók Országos Szövetségénél 2004-től a Természet- és ÁllatvédőSzakosztály már tisztán Állatvédő Szakosztályként működik. Elsődleges céljuk azállatvédelem. A szakosztály fő célkitűzése, hogy a hazai sajtóban - különös tekintettel EurópaiUniós tagságunkra - minél nagyobb teret kapjon az állatvédelem, a kulturált állattartás, azállatszeretetre nevelés óvodától a felnőtt korig, a társadalmi szemlélet ilyen irányúbefolyásolása.A szakosztály - ahogyan eddig is - aktív szerepet vállal az állatvédelmet érintőtörvények és törvénymódosítások lobbizásában és érvényesítésében, igyekszik gyümölcsözőkapcsolatokat kiépíteni az illetékes minisztériumokkal és egyéb, a témában érdekelt állami,illetve civil szervezetekkel, valamint önkormányzatokkal. Részt vesz az állatvédelmikezdeményezések, kampányok támogatásában és igyekszik azokat minél szélesebb körbentükröztetni a sajtóban.Lehetőségeihez képest segíti az arra érdemes civil szervezetek - állatvédőalapítványok, állatotthonok, menhelyek - munkáját, szorgalmazza bemutatásukat a médiában.Nézzünk néhány aktuális állatvédelemmel foglalkozó cikket a világból1. Több millió állat kiirtását tervezik AusztráliábanAusztráliában szakértők a szabad természetben élő vad tevék, lovak, szamarak,sertések, macskák és rókák millióinak kiirtását javasolják a biológiai sokféleség(biodiverzitás) megőrzése érdekében - ezt tartalmazza egy parlamenti jelentés, amelyetoktóberben szándékoznak a képviselők elé terjeszteni.Az illetékes parlamenti bizottság elnöke, Alby Schultz szavai szerint az európaibevándorlók által több mint kétszáz évvel ezelőtt Ausztráliába bevitt állatok veszélytjelentenek a környezetre és a mezőgazdaságra. „Ezeket az állatfajtákat ki kell irtani” -követelte Schultz.Az európai eredetű állatfajok könnyen el tudtak szaporodni az ötödik kontinensen,ahol kevés a ragadozó és sok a nagy kiterjedésű, ritkán lakott terület. A környezetvédelmihatóságok becslése szerint jelenleg többek közt 23 millió sertés, ötmillió szamár és 300 000 lóél vadon. A parlament jelentése szerint ezek az állatok évente átszámítva több mint 11154

Állatvédelemmilliárd forintnak megfelelő kárt okoznak Ausztrália mezőgazdaságának. A bizottságjelentése javasolja ezeknek az idegen állatfajtáknak a kiirtását.A Természetvédelmi Világalap (WWF) nemzetközi környezetvédő szervezet istámogatja a javaslatot. „Ezek az állatok hazánkba érkezésük óta veszélyeztetikkörnyezetünket” - vélekedett Nicola Markus, a WWF ausztráliai képviselője, és egyúttalszorgalmazta, hogy lehetőség szerint úgy öljék meg őket, hogy ne kelljen szenvedniük.2. Az Állatok VilágnapjaTavaly márciustól bűncselekménynek minősül az állatkínzás.Az Állatok Világnapja az állatszeretetéről ismert Assisi Szent Ferenc ünnepe, azazoktóber 4., de világszerte, így 1991 óta Magyarországon is minden év október elsővasárnapján tartják. (Assisi Szent Ferenc már a XIII. század elején azt hirdette, hogy mindentszeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen.)A világnapon eredetileg a vadon élő állatok védelmére figyelmeztettek és pusztításukellen tiltakoztak, ma már minden védtelen élőlényre felhívják a figyelmetAz ember állatbarátnak születik, csak később nevelik bele a fölös félelmet, higiéniaiirtózást, s ez is gerjesztheti az állatokkal szembeni agresszió kialakulását. Persze ahaszonelvűségnek is sok állat esik áldozatul, Magyarországon csak szürke rókából - prémjemiatt - évente 20 ezer. A kedvtelési állattartás felelősségen kell hogy alapuljon, a "kedvenc"állatok közül hazánkban évente több százezer válik kóborrá.Az elmúlt év márciusától bűncselekménynek minősül az állatkínzás, miután azOrszággyűlés elfogadta a Büntetőtörvénykönyv módosítását, amely három fontos területreterjed ki: a gerinces állatok összeeresztésével tartott állatviadalok szervezőinek büntetésére(ezért 3 év börtön is kiszabható), az állatkínzásra, amiért 2 év börtön adható és azorvvadászatért és -halászatért is ennyi lehet a büntetés. Az állatkínzás vétségét követi el az is,aki háziállatot elűz, elhagy, vagy kitesz.3. Az izraeli állatvédők Brigitte Bardot-hoz, a filmsztárból állatvédővé vált hírességhezfordultak a kiürített zsidó telepeken elhagyott állatok megmentése érdekében.Etti Altman, a "Hagyjátok élni az állatokat" elnevezésű szervezet vezetője Bardot-nkívül az izraeli Legfelsőbb Bíróságot is megkereste, és elérte, hogy az kötelezze az izraeli55

Állatvédelemkormányt az állatvédők minden lehetséges módon való támogatására ebben az akcióban. EttiAltman szervezetének tagjai a Ciszjordániában korábban kiürített Ganim és Kadim telepeken120 elhagyott macskát gyűjtöttek össze, a gázai térségben pedig, amelynek kiürítéseaugusztus közepétől tart, 35 gazdátlan kutyát és 20 tyúkot.4. A gyerekeknek végig kellett nézniük a kínzástHogy kislányait megbüntesse rosszalkodásukért, mosógépbe fullasztotta macskájukategy brit anya - ezért a bíró közlése szerint alighanem a mamát büntetik meg alaposan, akárbörtönbe is csukhatják.A kelet-angliai Norwich városában lezajlott bírósági tárgyaláson a cica-(és gyermek)kínzó anyuka, a 34 éves Holly Thacker elismerte tettét.A kislányok, akik közül az egyik öt, a másik tízéves, tanúvallomásukban elmondták,hogy a dühös mama kényszerítette őket, nézzék végig a Fluffy nevű macska kegyetlenkivégzését. A cica tíz percig fuldoklott-keringett a beindított mosógép dobjában, amíg kimúlt.Thacker asszony a tárgyaláson azt hangoztatta, hogy nem kegyetlenkedni akart, csakpedagógiai szándékok vezették.Rob Melloy, az RSPCA brit állatvédelmi szervezet tagja viszont a bíróságonkijelentette: Fluffy elpusztítása „a legborzalmasabb szándékos kegyetlenkedés volt”, amellyelhét év óta, amióta ilyen esetekkel foglalkozik, egyáltalán találkozott.5. Élő kutyák horgonCsaléteknek használt eleven kutyákkal indulnak cápa-vadászatra az Indiai-óceánon aFranciaországhoz tartozó Réunion szigetének halászai. Horgokat illesztenek a szerencsétlenállatok pofájába és mancsaiba mielőtt sorra odaerősítenék őket a tengerben kifeszített hosszúdrótra. Állatvédők most végre riadóztattak: A "30 millió barát" elnevezésű AlapítványBrigitte Girardin asszonyhoz, a tengerentúli területek ügyeiért felelős miniszterhez - azinternetre is feltett - petíciójában megpróbálta kieszközölni, hogy véget vessenek ennek abrutális hagyománynak.A múlt hét végén Saine-Marie-nál egy fiú megint talált egy csaléteknek előkészítettkis Royal Bourbon kutyakölyköt. Kiszabadította a horogból a sárga bundájú, nagy szemű,56

Állatvédelemtermészeténél fogva békés kutyát és elvitte az állatorvoshoz. Családja kész befogadni azállatot. A legtöbb hasonló esetről azonban nem szereznek tudomást - mutatott rá azAlapítvány szóvivője. Többnyire nagyobb kutyákat használnak csalétekként.„Találtunk azonban már horogra fűzött hat hónapos kiscicát is” - jelentette ki Marie-Annick Chantrel, az Alapítvány alelnöke a La Réunionon olvasható internetes újságnak.Akárcsak egész Franciaországban, La Réunion szigetén is hatályban vannak a franciaállatvédelmi törvények. Aki kutyákat eleven csalétekként felhasznál, az akár két évesbörtönbüntetéssel is sújtható. 2004 márciusban Saint-Paul-ban egy halászt három hónapifelfüggesztett elzárásra és 450 euró pénzbüntetésre ítéltek, mert több horgot helyezett el egykutya bőrében. A gyakorlatban azonban alig ítéltek el halászokat ilyesmiért. Akit nem sikerültetten érni, arra utólag alig lehet az állatkínzást rábizonyítani 11. kép).11. kép: Két kutya, amelyeket horgász csalinak akartak használni.6. A világon 150 millió gerinces állaton kísérleteznekAz állatkísérletek alternatív megközelítése címmel tartott konferenciát Brüsszelben azEurópai Bizottság. Az EB szerint 11 millióról akár kétmillióra csökkenhetne az éventefelhasznált kísérleti állatok száma az Unióban - de a vegyianyagokkal kapcsolatban tervezettszabályozás (REACH) ezt nem teszi lehetővé.57

ÁllatvédelemA konferencia mérföldkő lehet az állatkísérletek történelmében, hiszen megegyezésszületett egy ipari együttműködésről, melynek célja az állatkísérleteket kiváltó alternatívmódszerek kifejlesztése és népszerűsítése az unióban.Az "European Partnership to Promote Alternative Approaches to Animal Testing"névre hallgató megállapodás keretében a résztvevők akcióprogramot dolgoznak ki azállatkísérletek csökkentésére és helyettesítésére, valamint a termékek biztonságosságánakgarantálására a jelenleginél modernebb biotechnológiai és orvosi módszerekkel. Amegállapodás célja röviden a legendás "3R" (replace, reduce and refine), méghozzá ezúttal azipar bevonásával; az ilyen jellegű kísérletek korábban kudarcba fulladtak.Günter Verheugen, az EB alelnöke kifejtette, hogy a közel 11 millió kísérleti állat többmint felét humán gyógyszerek, fogászati készítmények és más alapvető kutatások céljárahasználják fel. A hétfői megállapodás kb. a negyedét fedi le a termékek biztonságosságát,valamint a gyógyszerek, állatgyógyászati készítmények és fogászati cikkek minőségétvizsgáló állatkísérleteknek. Verheugen szerint ezen a két területen jelentős csökkentés érhetőel az állatok számában, de fokozatosan a többi területen is hasonlóak a kilátások.A megállapodás nagy kihvást jelent, mivel a jelenleg tárgyalás alatt álló REACHdirektíva(Registration, Evaluation and Authorization of Chemical Substances) jelenlegiformájában dramatikusan növelné az állatkísérletek számát. A becslések szerint a REACH 3,9millióval növelné meg az éves állatkísérletek számát, ami az Uniónak 2,4 milliárd eurojábakerülne. Verheugen szerint a REACH által igényelt extra állatkísérleteknek akár a 70%-át ellehetne hagyni és a REACH ebben a formában etikai szempontból nem elfogadható. Arra akérdésre, hogy engedélyezné-e az orvosoknak az állatokon való kísérletezést, ha ez segíteneemberi egészségügyi problémák megoldásában az Unió felmérései szerint az EU polgárainak45%-a igent mond, 34%-uk ellenzi, míg 18%-uk tartózkodik a válaszadástól. A világon 100-150 millió gerinces állatot használnak fel évente állatkísérletekre.7. Hazánkban is jó üzlet a tiltott állatviadalA kotorékebek elé dobott rókának kevés esélye van a menekülésre. Miként megírtuk,hazánkban gyakori, hogy – több törvényt is megszegve – élő rókával gyakoroltatják akutyákat.Beszámolók szerint az ilyen „versenyek” igen szigorú szabályok szerint zajlanak.Kutyákat nem edzettek vele, az erdőben találták a rókát, és hazavitték a szegény ázott58

Állatvédelemjószágot. Ez a köszönet érte, hát most elengedték – panaszolta lapunknak a kakasdi L. L.-né,annak a portának a gazdája, ahol a napokban az állatvédők felfedeztek egy ketrecbe zárt, igenrossz bőrben lévő vadat.Mint azt megírtuk, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány feljelentésttett a rendőrségen, hogy a jelek szerint a rókán kotorékebeket gyakoroltatnak. Két éve, szinténKakasdon, hasonló körülmények között már találtak egy agyonkínzott állatot. Kiderült az is,hogy hazánkban korántsem ritka, hogy kotorékvizsga címén kutyákat uszítanak rókákra, s azállatok akár el is pusztulhatnak. Mindezt teszik akkor, amikor Magyarországon súlyosbüntetés jár az állatviadalért – kínzásért és a kotorékebek versenyeztetéséért is.Sok vadász tud ilyen esetekről, de eddig nem sikerült megszüntetni ezt a „sportot”. Aversenyek igen szigorú szabályok szerint zajlanak – tájékoztatta lapunkat egy magátKárolynak nevező férfi, aki szemtanúként részt vett ilyen rendezvényeken. Elmondta: miutánaz ovális műkotorék indítópontján a rács mögé zárt rókával felhergelik a kutyát, a pályáraengedik az állatokat. A menekülő vadnak két katlanban van esélye arra, hogyszembeforduljon támadójával, s védekezzen. Amint a kutya elkapja áldozatát, a gazda fogástkiált. Öt másodperc múltán a bíró megszemléli, hogy az eb mely testrészén sebesítette meg arókát, és aszerint pontoz. Legtöbbet a torokfogás ér. Azonos pontszám esetén az a kutya győz,amelyik a leggyorsabban fogta meg áldozatát. A műkotorék teteje nyitható, így azonnalfeszítőeszközt nyomnak a róka szájába, ha netán túlságosan megszorongatná a kutyát. Vanolyan róka, amely több versenyt is túlélt, de jócskán akad olyan is, amelynek már az elsőalkalommal összezúzzák az állcsontját, és elpusztul.A győztes igazolást kap, amit aztán pénzre válthat, hiszen „jó minősítésű” kutyájakölykeit 30-60 ezer forintos áron adhatja el. Azt beszélik, hogy kedvező időben szinte mindenhét végén rendeznek versenyt valahol az országban.8. Börtön a kutyakínzóknakElőször szabtak ki végrehajtható szabadságvesztéstEddig a bíróságok csak pénzbüntetést, esetleg felfüggesztett börtönbüntetést szabtak kiállatkínzásért. Most letöltendő büntetésre ítéltek két férfit.A két tiszafüredi vádlott alig egy hónappal az állatkínzást bűncselekménynek minősítőtörvény hatályba lépése után, május 29-én gyilkolt. A 48, illetve 45 éves férfiak a házuk59

Állatvédelemudvarán felakasztották egy fára kutyáikat, majd légpuskával célbalőttek rájuk. A kétszerencsétlen eb elpusztult.A brutális tettnek volt egy szemtanúja, aki feljelentette a tetteseket. Ezt megtudva a 48éves férfi megverte az utcán a feljelentőt, így neki aljas indokból elkövetett könnyű testisértésért is felelnie kellett. A 45 éves férfit az állatkínzás mellett okirat-hamisítással isvádolták.A Tiszafüredi Városi Bíróság múlt héten a 48 éves férfit 10 hónap végrehajtandóbörtönre ítélte mint többszörös visszaesőt, míg 45 éves társa hat hónap végrehajtandófogházat kapott. Mindketten tagadták a kutyakínzást, ám a tanúvallomás és a szakértőkvéleménye alapján a bíróság bizonyítottnak látta a vádat. Az elítéltek fellebbeztek, így azítélet nem jogerős.A törvényhozók egy tavalyi Fadd-Domboriban elkövetett kutyakínzás nyomán idénmárciusban módosították a büntető törvénykönyvet, és minősítették bűncselekménynek azállatkínzást. Azóta letöltendő börtönre senkit sem ítéltek.Októberben Zalaapátiban két férfi egy nyírfára kötötte fel egyikük kutyáját. Az állatelpusztult. Az egyik tettes 3, a másik 2 hónap fogházbüntetést kapott, de mindkét ítéletvégrehajtását egy-egy évre felfüggesztette a bíróság.„ha megszelídítesz szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon, és én isegyetlen leszek a te számodra. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. Felelős lettélazért, amit megszelídítettél.”Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg60

Állatvédelem10. IrodalomjegyzékGriffin, D. (1976): The Question of Animal Awareness. Rockefeller University Press, NewYork.Morris, D. J. (1990): The Animal Contract. London.Regan, T. (1983): Tha Case for Animal Rights. University of California Press, Berkeley.Singer, P. (1975): Animal Liberation. New York Review of Books, New York.Zoltán, Ö. (2000): Az állatvédelem jogi rendje. KJK-KERSZÖV, Budapest.61