Lucinda! - Könyvmolyképző

jobbján, fehér kesztyűs kezeit az ölében összekulcsolva, megtévesztőenilledelmesnek látszott.– Pompás nap egy lóversenyhez! – jegyezte meg Lyrica. 136 évévelő volt a legfiatalabb Zhsmaelim Vénjei közül. Kevéske mustárttörölt le a szája sarkából. – Nem hihetetlen, hogy most vagyok előszörügetőn?– Pszt! – pisszegte le Sophia. Lyrica tisztára felbosszantja! Ez anap egyáltalán nem a lovakról szól, ma a legnagyobb koponyák titkostalálkozójára készülnek! De, mi van, ha a többiek történetesennem jelennek meg? Biztosan itt lesznek! Ezt a tökéletesen semlegeshelyszínt jelölte meg az az arany dombornyomásos meghívó, melyetSophia egy ismeretlen feladótól kapott. A többieknek is itt kellenemár lenniük, felfedni magukat, hogy összeállíthassák végre a közöscselekvési tervet. Bármelyik percben. Azt remélte.– Remek nap, remek sport! – mondta Vivina szárazon. – Kár,hogy a mi lovunk nem ilyen könnyű köröket fut a saját futamában,mint ezek a csikók! Nem igaz, Sophia? Nehéz lenne fogadni rá, holvégzi Lucinda, a mi telivérünk!– Azt mondtam, pszt! – suttogta Sophia. – Fogd be azt a lepcsesszádat! Besúgók vannak mindenfelé!– Az állandó üldözési mániád! – mondta erre Vivina, mire Lyricábólkitört a kacagás.– Csak én maradtam! – közölte Sophia.Valaha sokkal többen voltak, huszonnégyen, a Vének a Zhsmaelimcsúcsán. A halandók, a halhatatlanok és páran, akik az örökléthatárán álltak, mint Sophia csoportja. A tudás, a szenvedély és a hitszektája, akiket egyetlen cél egyesít: visszarendezni a világot a bűnbeeséselőtti állapotba, az angyalok bukása előtti rövid, de dicsőségesidőszakba. Méghozzá bármi áron.8