Lucinda! - Könyvmolyképző

MÁSODIK FEJEZET•••AZ ÉG KÜLDÖTTEMoszkva1941. október 15.–Lucinda! – kiáltott újra Daniel, de nagyon elkésett vele.Luce abban a szempillantásban eltűnt. Daniel ekkor bukkantcsak fel a zord, hóborította tájban. Érzékelte a fényvillanást magamögött és a közelben lévő lángok melegét, de nem látott mást, csakLuce-t. Az elsötétedett utcasarok és Luce felé rohant. Luce parányinaklátszott a viseltes idegen kabátban. És ijedtnek. Daniel látta,amint szétnyitja az árnyékot, és…– Ne!Rakéta csapódott a mögötte álló épületbe. A föld megremegett,az út felgyűrődött, majd kettéhasadt, üveg-, acél- és kődarabok repültekfel a levegőbe, aztán potyogtak alá.Halálos csend telepedett az utcára. Daniel észre sem vette. Csakállt a romhalmaz közepén, hitetlenkedve.– Annál inkább visszamegy – motyogta, miközben a port törölgettea válláról.37