7. rész - szmpsz

V. A RIMA VÖLGYE RIMA FELSŐ FOLYÁSATiszolc(Tisovec)Földrajzi elhelyezkedése:A Szlovák-érchegységben, a Rima-völgy északi részén,a Rima forrásvidékén terül el a város 410 m tengerszintfeletti magasságban.Lakossága: 4220 fő.Történelme:A régi bányaváros keletkezése a XIII. századratehető. A terület elnevezése, mint Kishont esetébentöbbször is, a szlávoktól ered, akik rendszerint a vidékjellegzetes fáiról (tiszafa) nevezték el a településeket.Legismertebb birtokosai a Kubinyi, a Forgách és aNyári család. A családi címerük elemeiből készült amáig is használatos városi címer. Amikor a huszitákelfoglalták a vidéket, 1440 és 1462 között sok cseh családis megtelepedett itt. A XVI. századig jobbágyfaluvolt. Később oppidumként említik. Sújtotta a török,több katonai hadmozdulat színtere volt. Pusztított itttűzvész, dögvész és pestisjárvány egyaránt. A Thökölyfelkelésidején elveszítette vásártartási jogát és más városikiváltságait, melyeket csak Mária Terézia idején,1780-ban szerzett vissza.A város főleg a vastermelés terén bírt erős hagyománnyal.Voltak itt ún. szlovákkemencék és a XVI.század végén már hámor is állott. 1689-ben új vasgyárépült, ahol II. Rákóczi Ferenc felkelőinek gyártottakfegyvereket. A XIX. században a bányászok és a kohászokszámára új település létesült Tiszolchámor néven,ami később a város része lett. Ebben az időbena tiszolci nagyolvasztó termelte a legtöbb nyersvasatMagyarországon. Mára a város területén lévő kétnagyolvasztó maradványa ipari műemlék.A város a szlovák nemzeti felkelés egyik központjavolt, tábori kórház működött itt. A mai Tiszolc számtalanlehetőséget nyújtó, kellemes hangulatú kisváros.Strandfürdője nyári, a Rejkov és Bánov övezetekbentalálható sípályája pedig téli kikapcsolódásra ad lehetőséget.Tiszolc-vasúti hídTiszolc híres szülöttei: Štefan Marko Daxner (1822-1892) a „három sólyom”egyike. Szerzője volt 1861-ben a szlováknemzet memorandumának, szervezte a nagyrőceielső szlovák nyelvű gimnáziumot. A házon, melybenélt és működött, emléktábla van. A helyi temetőbenhelyezték örök nyugalomra. A Daxner családtovábbi tagja, Sámuel 1877-ben megalakította azelső szlovák énekkart, amely a mai napig működikés a legjobb szlovák énekkarok közé tartozik.Vladimír Clementis (1902-1952) politikus és publicista.Szülőházának falán emléktábla, a házbanpedig múzeum van.A város látványosságai: A városháza klasszicista épülete.A városi malom és a fűrésztelep.Az 1774-ben épült, eredetileg barokk plébánia egykápolnával.Az evangélikus templom.A katolikus Szűz Mária Mennybevétele temploma.Tudod-e, hogy: A város mellett halastó és cseviceforrás van. Nagyszerűkiinduló helye a környező hegyekbe irányulótúráknak.A katolikus templomAz evangélikus templomA Hradova nevű mészkőhegyen egy XIII. századbanépült vár romjai láthatók. Közvetlen körülötteterül el a Hradova Tájvédelmi Körzet. Természetilátványosságai közé tartozik számos kis barlang is.A szlovákkemence jellemzője, hogy az előállítottvasat „nem emberi kézzel, hanem vízi erővel hajtottkalapácsok által idomította”. A témáról többetGömör- és Kishont törvényesen egyesült vármegyénekleírása című monográfiában a 268. oldalonolvashatsz „A tót-kemenczék” cím alatt. A könyvetHunfalvy János szerkesztette, Pesten adták ki, 1867-ben, nyomtatta Emich Gusztáv, magyar akadémiainyomdásznál. A tanulmány írója Volny József.197

V. A RIMA VÖLGYE RIMA FELSŐ FOLYÁSANyústya(Hnúšťa)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Rima és a Klenóci-Rima összefolyásánáltalálható.Lakossága: 7560 fő.Történelme:Nevének eredete nem egészen világos, de származhata sűrűség, bozótos jelentésű „húština” szláv szóbólis. A középkori falu a XII-XIII. században jött létre.Fejlődésének legjelentősebb időszaka összefüggötta vaskohászat és -gyártás XVIII. századi fellendülésével.1900-ban a lakosságnak már több mint a felea vasgyártásban dolgozott. A második világháborúután új ipari üzemek is keletkeztek itt: vegyi üzem,magnezitgyár, ércbányák.A város jelentős szerepet játszott az 1848/49-es szabadságharcidején, amikor Ján Francisci a pestbudaiforradalami kormány márciusi törvényeinek hatásra aszlovák önkéntesekből nemzeti gárdát szervezett.A város a munkásság magas létszámának köszönhetőena XIX. század derekától jelentős központjalett a munkás-, majd a két világháború között főleg akommunista mozgalmaknak. Az 1938-as bécsi döntésután, amikor Rimaszombat Magyarországhoz került,Nyústya lett a járási székhely. A második világháborúvégén a város a szlovák nemzeti felkelés egyik központjavolt.Nyústya napjainkban jelentős kulturális központ.Ismert a Sinec elnevezésű népzenei együttese és aZrkadielko gyermek folklórcsoportja.A város híres szülötte: Ján Francisci-Rimavský (1822-1905) nemzetébresztő,forradalmár, publicista, a Matica slovenskáegyik alapítója. Š. M. Daxnerrel és M. Bakulínival a„három sólyom” néven vált ismertté.A városlátványosságai: A klasszicista rómaikatolikus templom.Az evangélikus templom.A neoreneszánsz kápolnaa kriptával.Ján Francisci-RimavskýTudod-e, hogy: A térségben levő vasgyártás fejlesztésének támogatására1881-ben létrejött a Rima-Murány-SalgótarjánVasmű Rt., amely a XIX. század végén alegnagyobb vasipari konszern volt a történelmiMagyarországon. Az ércet 13 km hosszú csillepályánszállították a faluba, s a munkások számára,akiknek a létszáma elérte az 500 főt, külön lakótelepetépítettek. A részvénytársaságnak kiterjedterdői, vasútvonalai is voltak, ellenőrizte a kereskedelmetés több ipari ágazatot.A vasmű régi képeslaponA régi időktől a városhoz tartozik Likér (Likier).Elnevezése valószínűleg az ószláv „lěkar” szóbólered, így nevezték a varázslókat, a kuruzslókat, afüvészeket. A városrész vasgyártásnak köszönhetőennagy léptekben fejlődött. A XX. században avasipart fokozatosan leépítették, helyette elkezdődötta vegyipar fejlesztése.A Hacsó (Hačava) nevű városrész a központtólészaki irányban fekszik. Elnevezése valószínűlega vizet jelentő ószláv „hat” szóból ered. Ez pedigvalamelyik patak neve is lehetett. A település a XV.században létesült, lakói favágók voltak. Volt ittfűrészmalom, házilag faeszközöket is készítettek.Magnezitbánya és -pörkölő is működött a faluban.A múltban a faluban tevékenykedett a cseh és szlovákkönyvek gyűjtője, terjesztője, Matej Hrebenda(1796-1880), aki az itteni temetőben nyugszik.Hacsó központjában emlékműve is van.További városrész Baradna (Brádno), a város központjátólkeletre a Rőcei-hegységben fekszik. Iskolájátaz evangélikus esperességi iratok 1643-banemlítik. Nyústya legmagasabban fekvő városrészeDombosmező (Polom). Áthalad rajta a piros jelzésű„Széchy Mária-útja”, amely követi a régi, 1644-ből való Fülek és Murány vára közötti utat.Rimafűrész (Rimavská Píla) városrész Nyústyaés Tiszolc között fekszik. Az evangélikus parókiafalán van Terézia Vansová emléktáblája, aki 1882-1911 közötti években tevékenykedett itt. MatejHrebendának, a szlovák és cseh könyvek terjesztőjénekszülőhelye.198

V. A RIMA VÖLGYE RIMA FELSŐ FOLYÁSAMatej Hrebenda szegény kishonti családból származott,már gyermekkorában megszerette a könyveket.Bár vaksága megakadályozta, hogy magasabbműveltséget szerezzen, a könyvek iránti rajongásanem hagyta el idősebb korában sem. Rendkívülszerény és szegényes körülmények között fáradhatatlanterjesztője és pártfogója volt a szlovák könyvkultúrának.Kalendáriumokat is árusított, amelyekhozzásegítették a vidéki települések legszegényebblakóit is a nagyobb kulturális és társadalmi tájékozódáshoz.Matej Hrebenda és szülőházaFöldrajzi elhelyezkedése:Rimabrézó(Rimavské Brezovo)A Szlovák-érchegység északi részén fekszik a Rimavölgyében 275 m tengerszint feletti magasságban.Lakossága: 520 fő.Történelme:A település a XIII. század második felében jött létre.A tatárjárás alatt elpusztult. 1334-ig a kalocsai érsekbirtoka volt, később a Kacsics családé. A XV. századtólAjnácskő várához tartozott. A XVII. és a XVIII.században Kishont vármegye székhelye lett. Értékesfalfestménnyel bíró evangélikus temploma műemlék.A falu a „gótikus út“ egyik megállóhelye. A faluban1770-ben vasgyár kezdte meg működését, mely a koregyik legnagyobb vasműve volt.Tudod-e, hogy:A község határában két savanyúvíz forrás van.Itt nyugszik Ľudovit Kubáni, aki 1867-ig a településszolgabírója volt.A vasgyár igazgatójának, Sturmann Mártonnakmellszobra sok éven keresztül a parkban állt.1852. július 6-án történt, hogy Rimabrézón öszszegyűlteka gömöri kohók és vasművek vállalkozóiés létrehozták a Rimamurány-völgyiVasműegyesületet.Klasszicista épület,ebben székelt a Rima-Murányi Rt. IgazgatóságaAz evangélikus templom199

V. A RIMA VÖLGYE RIMA FELSŐ FOLYÁSAKiéte (Kyjatice)falfestmények. Az ábrázolások közül kiemelkedik azUtolsó ítélet című kompozíció. További értékei méga kő keresztelőmedence, a reneszánsz festett kazettásmennyezet és a reneszánsz oltár. A kiétei templom jelentősmegálló a „gótikus út” gömöri szakaszán.Földrajzi elhelyezkedése:A község a Szlovák-érchegység délkeleti részén, aBalog- és Papcsa-patak völgyében 465 m tengerszintfeletti magasságban fekszik.Lakossága: 100 fő.Történelme:A régészeti ásatások eredményeként bizonyos, hogya falu területe már a kőkorszakban is lakott volt. Kr.e.1100 és 700 közötti időszakból származó sírokat tártakfel a település közvetlen környékén. Innen származik a„kiétei kultúra” elnevezés is. A falu román-gótikus stílusútemploma a XIII. századból való, melyet későbbtöbbször átépítettek. A templom belső falait még ma isgazdagon díszítik a XIV. és a XV. századból származóA Krisztus ítélete freskóKiétei leletekA település ismert régészeti lelőhely. A késői bronzkoriluzsicai kultúrához tartozó hamvasztásos sírokatés hallstatti-kiétei típusú temetkezési helyet tártak ittfel. Ezek olyan értékes leletek, hogy közép-európaiviszonylatban Kiétéről nevezték el az egész fejlődésiszakasz kultúráját.Az újabb település első írásos említése 1413-bólvaló, ahol Kyethe alakban fordul elő. A térség kezdetbena Derencsényiek birtoka, a XVI. században aLorantffyaké és a Rákócziaké, majd a XVIII. századbana murányi uradalomhoz került.Az evangélikus templomA falutól északnyugatra van a kiétei kultúra népénekemlékhelye, ahol három sírhalom, egy temetésimáglya és két sírszekrény áll, melyek a hamvasztásossírok emlékei. Az urnák mellől többek közt szekercék,kardok, kopják, karkötők, karperecek, függők és ezernyimíves tárgy és érték került elő.Rimabánya(Rimavská Baňa)Földrajzi elhelyezkedése:A község a Szlovák-érchegység déli részén, a Rimavölgyének teraszos rónáján fekszik 275 m tengerszintfeletti magasságban, a Rima és a Rimóca összefolyásánál.Lakossága: 460 fő.Az evangélikus templom200

V. A RIMA VÖLGYE RIMA FELSŐ FOLYÁSATörténelme:Kishont legrégebbi települései közé tartozik.Régi jelentőségéről tanúskodik az is, hogy 1268-bankorponai városi kiváltságot kapott István kalocsai érsektől.A korábbi okiratokban oppidum néven jelölték.Később Ajnácskő várához tartozott. Környékénaz érc-, főleg az aranybányászat már a középkorbankialakult. A németországi bányásztelepesek érkeztévela XIII. század második felében emelkedett a termelésszínvonala és kezdetét vette a mélyfejtés. A falu reményteljesfejlődése, melynek révén bányavárossá lehetettvolna, a bányák kimerülése miatt megtorpant.A falu fölé emelkedő dombon áll a XIII. századbólvaló későromán templom. Reneszánsz védfal veszi körül.A diadalív falán és a templomhajó északi oldalánláthatók a Szent László-legendát ábrázoló falfestmények,melyek valódi freskótechnikával és hozzáfestésselkészültek. A falu értékes építészeti emléke még az1800-ban emelt klasszicista kúria.Rimabányánszületett JurajPalkovič (1769-1850) költő, drámaíró,szerkesztő,a pozsonyilíceum tanára.Szülőháza leégett,ezért emléktáblájáta községihivatal falánhelyezték el.A régi tanácsházaTudod-e, hogy: A falu a gótikus út egyik megállója. Az ágostai hitvallásúevangélikusok tulajdonában lévő temploma XIII. század utolsó harmadából való. A templomnakgótikus portálja van. A szentély falain lévőfalképek az Utolsó ítéletet, Krisztus szenvedéstörténeténekegyes jeleneteit, valamint szentek éspróféták alakjait ábrázolják. A templomhajó északifalán Szent László legendájának jelenetei láthatók.A Szent László-legendafreskójánakegyik részleteA templom kazettásmennyezeteFELADATOK:1. Iskolai kirándulásod alkalmával készíts fényképeket a kiétei régészeti lelőhelyről. A fényképekbőlkészíts faliújságot.2. Kiről kapta nevét a rimaszombati könyvtár? Látogass el oda, hallgassd meg, mit mond névadójáróla könyvtáros.3 Kiket illettek a „három sólyom” megnevezéssel? Milyen szerepük volt a történelemben? Kutassennek utána.4. Fejtsétek ki bővebben, kik a régészek és hogyan segítik a történészek munkáját. Játsszátok el egyértékes lelőhely feltárásának folyamatát!5. Tanítód segítségével járd végig a vasgyártás folyamatát!6. Tanulmányozd a település templomának freskóin Szent László legendáját. Készíts erről beszámolót.Földrajzi elhelyezkedése:Rimazsaluzsány(Rimavské Zalužany)A Rima-medence nyúlványán, a Rőcei-hegység lábánál,253 m tengerszint feletti magasságban terül el.Lakossága: 340 fő.Történelme:Földművelő jobbágyfalu volt. Földesuraia Ruthényi, Szontáhg és a Kende családok voltak.A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaságnakvolt itt nagyobb birtoka. Temploma nincs.Lakossága evangélikus vallású. Egyetlen műemlékea pszeudogótikus harangtorony. A község határábanásványvízforrás található.201

V. A RIMA VÖLGYE RIMA FELSŐ FOLYÁSAKecege(Kociha)Földrajzi elhelyezkedése:A Szlovák-érchegység déli részén, a Rima völgyébenterül el.Lakossága: 230 fő.Történelme:A falu a XIII. századból való. Neve az ószláv „koc“-domb szóból származik, ami a vidék jellegére utal. Birtokosaia Jákóffy és a Jánoky, később a Kende családokvoltak. Későklasszicista evangélikus temploma 1856-ban épült. A település lakossága szlovák anyanyelvű,evangélikus hitvallású.Rimaráhó(Hrachovo)Alsószkálnok, Alsósziklás(Nižný Skálnik)Földrajzi elhelyezkedése:A község a Szlovák-érchegység déli részén, a Rimavölgyében terül el 234-373 m tengerszint feletti magasságban.Lakossága: 860 fő.Történelme:A település a XIII. században létesült. 1404-ben mára Jákóffy család birtoka volt, később a Jánokyaké. Várkastélya1416-ban épült. Jánoky Gáspár váriskolát alapítottitt a nemes ifjak részére. Hajdan a település ékevolt egy gótikus kastély, amit a Rákóczi-szabadságharcidején leromboltak.Katolikus temploma már a reformáció idején állott.Eredeti gótikus evangélikus temploma fából készült,amit 1800-ban építettek át kőtemplommá. A klasszicistastílusban átépített templomot Szűz Máriának szenteltékfel. Keresztelő medencéje a XV. századból, oltára 1629-ből származik.Itt született Samo Vozár (1823–1850) költő és műfordító.A település látványosságai: Későgótikus vár.1565-ben épült reneszánsz kastély.XVIII. századi klasszicista evangélikus templomreneszánsz oltárral és a korábbi templom festettképeivel.1808-ban épült katolikus teplom.Földrajzi fekvése:A község a Szlovák-érchegység déli részén, a Rimarónáján terül el. A község határát az üledékkőzet és azandezit határozza meg.Lakossága: 200 fő.Történelme:A falut 1334-ben említik először. A kalocsai érsekbirtoka volt, később a Széchy és Lossonczy családoké.A törökök 1596-ban feldúlták a települést. Lakói földművelők,állattenyésztők, fuvarosok és híres vargákvoltak. Határában állott „Magin“ vára, aminek ma márnyoma sincsen. Temploma az egyházi feljegyzésekszerint 1451-ben épült. Itt volt a székhelye a KishontiOlvasókörnek és a Kishonti Tudós Társaságnak. Figyelmetérdemel megújult klasszicista evangélikustemploma.Az evangélikus templom202

V. A RIMA VÖLGYE RIMA FELSŐ FOLYÁSAFöldrajzi elhelyezkedése:Felsősziklás(Vyšný Skálnik)A Szlovák-érchegység déli részén, a Rima völgyébenelterülő település.Lakossága: 150 fő.Történelme:A múltban egy községet alkotott Alsósziklással. AXIX. században a falu határában vörös márványt fejtettek.Fosszíliák kerültek elő a település vulkanikushegyének lejtőiről. A régészeti ásatások kelta érmékettártak fel a Kr. e. 4. századból.Itt született Štúr követőinekegyike, Ján Botto(1829-1881), jeles költő.Emlékszobája és mellszobrais van a faluban.A falunak nincs temploma,lakosai evangélikus vallásúk.FELADAT:1. Ismerkedj meg Ján Botto néhány művével!Rimavarbóc (Vrbovce nad Rimavou)A XIII. századból származó falu, mely a rimaráhói nemesek birtoka volt. Egykoron az Andrássy család birtokaihozis tartozott. Ismert a Táborrét nevű dűlője. Állítólag onnan vette elnevezését, hogy 1849-ben a magyarhadsereg három napig táborozott e helyen. A község közigazgatásilag Bakostörékhez tartozik.Bakostörék(Veľké Teriakovce)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Szlovák-érchegység déli részén, aRima völgye teraszos síkján terül el 241 m tengerszintfeletti magasságban.Lakossága: 860 fő.Történelme:A falu valószínűleg a XIII. században létesült. A kalocsaiérsek, majd a Széchy és Mikófalvi családok birtokavolt. Barokk-klasszicista evangélikus temploma1790-ben épült. Bakostörék határában állott Maginvára, melyet állítólag a csehek emeltek. A 430 m magashegyen korai bronzkori település létezett.Bakostörék Orlajtörék (Malé Teriakovce) nevű részébenegy szép gótikus templom van a XV. századból,melynek különleges kazettás mennyezete a XVII.és XVIII. századból való.FELADAT:Az evangélikus templom1. Sorold fel a Rima völgyében találhatókazettás mennyezetű templomokat!2. A kazettákról készíts rajzot, amit rendezzkiállítássá.203

V. A RIMA VÖLGYE RIMA FELSŐ FOLYÁSACserencsény(Čerenčany)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Szlovák-érchegység déli részén, aRima-völgyben fekszik.Lakossága: 500 fő.Történelme:A település már 1334-ben említik a feljegyzések.A kalocsai érsek, majd Ajnácskő várának birtoka volt.Neve Cherenchen, Cherenzen alakban fordul elő.1462-ben itt létesült Kishont vármegye legrégibb iskolája.Itt működött és itt van eltemetve Samuel Kollárszlovák történész. Evangélikus temploma barokkklasszicistastílusú, 1600 körül épült. A község hajdanfazekasairól és bognárairól volt híres.FELADAT:Klaszicista kúria1. Tanulmányozd Kollár „Rimaszombat elsőmonográája“ c. kötetét és vonj párhuzamota mai Rimaszombattal!Rimaszombat(Rimavská Sobota)A Hármas Kis Tükör (1773, Hányoki Losontzi István)szerint Rimaszombat:„Ékes volt ez Város Czéh s TársaságokkalHuszonnégy Személyből álló szép Tanátstsal,Híres oskolával, tanult Iffiakkal.“Földrajzi elhelyezkedése:A város a Rima-folyó völgyében, a Rima-medenceközpontjában, 208 m tengerszint feletti magasságbanfekszik.Lakossága: 24 425 fő.Történelme:A monda szerint a környék vásárosai szombati napontartották a vásárokat, s így kapta a város jelenleginevét.A legrégibb települési nyomok a fiatalabb kőkorszakbanyúlnak vissza. Ebből a korból gazdag bronzkorifegyverek, díszek, ékszerek, eszközök kerültekelő. Valószínűleg már a XI. század derekán létezett egyVilla Stephani nevű, I. Istvánról elnevezett település(Istvánfalva). A legrégibb írásos emlék 1271-ben említielőször a települést „Rymoa Zumbota“ alakban.A város képe 1769-benElső feudális ura a kalocsai érsek volt. 1334-benmezőváros rangjára emelkedett és számos kiváltságotkapott. Ekkor a Széchy család birtokolta. 1335-benKároly Róbert király Rimaszombat részére adományleveletadott ki, melyben az városi jogokat kapott.1387-ben a városba látogatott Luxemburgi Zsigmond,aki címerrel ajándékozta meg Rimaszombatot. Későbba Lossonczy és Országh családok birtokolták. 1441 és1460 között Ján Giskra katonái uralták a várost, akika közeli Szabadka nevű erődítményt emelték.A XV. század első felében jelentős gazdasági fejlődésállt be a város életében. Megalakultak az első céhek,melyekbe szűcsök, csapók, mészárosok, kovácsok,aranyművesek, szíjgyártók, nyeregkészítők, lakatosok,köszörűsök, bodnárok tömörültek.1506-ban a városttűzvész pusztította el. Ahhoz, hogy újra felépülhessen,II. Ulászló király 8 évre felmentette a várost min-204

V. A RIMA VÖLGYE RIMA FELSŐ FOLYÁSAden adó és illeték fizetése alól. Ekkor nyerte el a főtérnégyszögletes alakját és a hozzá illeszkedő rendezettutcák egységét.Rimaszombat fejlődését a törökök támadása állítottameg, akik 1555-től 1593-ig uralkodtak fölötteSzabadkáról, ahol megalakították az ún. rimaszombatináhiját. A törökök a Rimán kőhidat építettek, Szabadkánkis várat emeltek, melynek maradványai még mais fellelhetők.A török uralom után Rimaszombat a Forgách ésKoháry családok hűbérese lett. Csak a XVIII. századvégén vált szabad kiváltságos várossá, amikor kiváltottamagát ezen családoktól. II. József közigazgatásireformjai idején Rimaszombat az első Gömör-Kishontvármegye (1786-1790) székhelyévé vált. 1831-ben kolerajárványsújtotta a várost. Az 1848-as forradalomidején a magyar kormánynak 220 katonából álló seregetés 28 nemzeti gárdistát biztosított. Bach abszolutizmusaidején Rimaszombat másodszor is székhelyelett Gömör-Kishont vármegyének (1850-1860).1883-ban kapta vissza ezt a rangot harmadszor és ezt1922-ig megőrizte. 1918-ban a Csehszlovák Köztársaságmegalakulása után a várost a csehszlovák-olaszlegionáriusok 32. zászlóalja foglalta el. 1938 és 1945között a város ismét Magyarországhoz tartozott. A németmegszállás alól 1944. dec. 21-én szabadult fel. A 2.világháborút követően újra Csehszlovákiához kerülta város. Megyeszékhelyi státuszát elveszítette és járásiszékhely lett.A Fekete Sas szállóA város látványosságai: Régi vármegyeháza, francia barokk stílusban épült,homlokzatán Hont megye címere látható, itt választottákPetőfi Sándort tiszteletbeli táblabíróvá1845. május 29-én.Fekete Sas szálloda, klasszicista épület.Három Rózsa vendéglő, a mai Tátra épülete. NeveRozsnyó testvérváros címerét örökítette meg.Városháza, barokk-klasszicista épületét 1802-benemelték, rajta a város címerével.Római katolikus plébániatemplom, amit KeresztelőSzent János tiszteltére szenteltek fel. Elődje a XI.században épült románkori templom volt.Blaha Lujza mellszobra. Református templom 1784-ből. BelsejébenHarsányi Istvánnak, a gályarab lelkésznek emléktáblájával.A templom sírkamrájában, a HaldoklóEurüdiké szobra alatt vannak elhelyezve FerenczyIstván hamvai. A templom oldalfalában láthatóa művész mellszobra.Hatvani István, a magyar Faust szülőháza a templommögötti lebontott Szíjjártó utcában állt. Evangélikus templom, a Hatvani utca végébenépült 1790-ben. Az oltárképet IV. Gusztáv Adolfsvéd király adományozta.Zsinagóga épülete, melyet 1987-ben lebontottak.Helyén holokauszt emlékmű áll.Katolikus Olvasókör a Škultéty utcában.Huszt-ház a Tomášik utcában, ahol 1845 májusábanPetőfi Sándor megszállt.Új vármegyeháza a Tompa téren, 1901-ben épülteklektikus stílusban.Tompa Mihály és Petőfi Sándor egész alakos szobraa Tompa téren.Gömör-Kishonti Múzeum épülete, mely eredetileghuszárok laktanyája volt, majd a Fábry János általalapított leányiskola kapott itt helyet.Magyar Királyi Törvényszéki Palota épülete, amihosszú ideig egészségügyi központként szolgált.Ferenczy István műterme a Daxner utcában. Egyesült Protestáns Gimnázium épülete (1903),mely ma a Tompa Mihály Református Gimnáziumnakés a szlovák tanítási nyelvű evangélikusalapiskolának ad helyet.Az első vármegyeházaAz új vármegyeházaKözösségi ház a Daxner utcában, melynek falána Tóth család emléktáblája látható.A Wallentínyiek családi háza a gimnázium mögöttiutcában: ebből a családból való Győry Dezső író,emléktáblája a ház falán található.205

V. A RIMA VÖLGYE RIMA FELSŐ FOLYÁSAA református templom Egyesült ProtestánsGimnázium első épülete(1801) a Bartók Béla utcában.Itt volt diák: MikszáthKálmán, Kiss József,Pósa Lajos, Richter Aladár,Holló Barnabás, Vígh Bertalan,A.Tóth Sándor, JozefŠkultéty, Júius Botto, IvanKrasko s megannyi más jelesszemélyiség. Pásztory család háza;itt született Pásztory Ditta,Bartók Béla felesége.Tompa Mihály egykori szülőháza a mai Bartókutcából nyíló kis utcában, makettje a múzeumbanlátható.Tompa Mihály Alapiskola a Šrobár és a Bartókutca kereszteződésében, Tóth Béla tervei alapján1907-ben adták át.Egykori menhely épülete a Bottó utcában.Szombathy Viktor író háza a Bottó utcában.Vármegyei közkórház a Fábry utcában,1883-banépült, homlokzatán a megye címere.A gimnázium épületeA város szülöttei: Hatvani István (1718-1786) – természettudós,a magyar Fauszt, Magyarországon ő tanított előszörkémiát és végzett kémiai kísérleteket. Decsy Sámuel (1742-1816) – író, szerkesztő, orvos,aki jövedelmének jelentékeny részét az irodalomtámogatására fordította. Szentpétery József (1781-1862) – ötvösmester, rézés ezüst domborműveket alkotott. Ferenczy István (1792-1856) – szobrász, a Pásztorlányka,a Fekvő Vénusz, Eurüdiké, oltárművek,síremlékek és egyéb kisebb emlékművek alkotója. Tompa Mihály (1817-1868) – költő, reformátuslelkész, az 1848-49-es szabadságharc utáni magyarköltészet meghatározó alakja. Batizfalvy Sámuel (1826-1904) – orvos, ortopédus.Ferenczy Teréz (1823-1853) – költő, Ferenczy Istvánunokahuga.Bodon József (1845-1908) – ügyvéd, író, népszerűelbeszélő.Findura Imre (1844-?) – Rimaszombat monográfiájánakmegalkotója.Blaha Lujza (1850-1926) – színésznő, primadonna,a nemzet csalogánya.Richter Aladár (1868-1927) – botanikus, Kolozsvárottbotanikai múzeumot létesített.Tóth Béla (1870-1939) – műépítész, 1908-tól a városfőépítésze, a protestáns gimnázium, leányiskola,polgári kör, konzervgyár, családi házak tervezője.Tichy Gyula (1879-1920) – festőművész.Mátrai-Makovits Jenő (1896-1967) – festőművész,az evangélikus templom stukkódíszítésének alkotója.Győry Dezső (1900-1974) – költő, író, publicista,a Viharvirág – Sorsvirág – Tűzvirág trilógia szerzője,melyben szülővárosának állít emléket.Szombathy Viktor (1902-1987) – író, publicista,útikönyvek írója és vármondák gyűjtője.Pásztory Ditta (1903-1982) – zongoraművész, BartókBéla felesége.A. Tóth Sándor (1904-1980) – festőművész, bábművész,tanár, Tóth Béla fia.A városban dolgozott, működött: Mikszáth Kálmán – író, a protestáns gimnáziumdiákja hat éven át; az alapiskola könyvtára őrzi bársonybakötött albumát, kéziratát.Veres János – költő, műfordító, publicista, a rimaszombatimagyar közélet mindenese.Tőzsér Árpád – költő, író, a gimnázium diákja.Marikovszky Gusztáv – orvos, 1834-től a megyefőorvosa.Fábry János – gimnáziumi tanár, a rimaszombatiközélet egyik meghatározó alakja, a megyei múzeumalapító igazgatója, a leányiskola létesítője.Kollár Sámuel – tanár, evangélikus lelkész, történész,Rimaszombat első monográfiájának írója.Izsó Miklós – szobrász, Ferenczy István tanítványa.Putra Ede – festőművész.Rudnay Gyula – festőművész, a rimaszombati festőiskolavezetője.Terézia Vansová – szlovák írónő.Janko Jesenský – szlovák író, az 1920-as évekbena megye főispánja.Samo Vozár – szlovák publicista.Peter Kellner Hostinský – lapszerkesztő.Jozef Škultéty – tanfelügyelő.206

V. A RIMA VÖLGYE RIMA FELSŐ FOLYÁSAFraňo Kráľ – író.Andrásik Béla nemzetközi hírű labdarúgó, a portugáliaiFC Portóban sportolt az 1930-40 években.Nôta Gyula (1971 - 2009) futballista, a Rimaszombati,Diósgyőri, Budapest Vasas, Honvéd csapatoktagja.Hrivňák Vladimir (1945) többszörös csehszlováklabdarúgó válogatott.Szapári Zoltán (1924) rimaszombati legenda,1939-ben magyar ifjúsági válogatott volt.Palatinus József (1940) olimpikon, birkozó, többszörösbajnok.Péter László pehelysúlyú országos magyar bajnok,karrierje a 2. világháború előtti időszakára tehető.Pálkovács Zoltán (1981) olimpikon, többszörösországos cselgáncs bajnok, 2006 legjobb szlovákiaicselgáncsozója, a katonai Vb-n aranyérmet nyert.Gócza Tibor országos teniszbajnok, Jana Novotnácsehszlovák olimpiai ezüstérmes és egykori világelsőedzője volt.Pertis Jenő (1903 – 1971) a háború előtti idők hírescigányprímása.Közigazgatásilag a városhoz tartoznak: Alsópokorágy v. Magyarpokorágy – határában találhatóa Kőjankó kirándulóhely és a pokorágyi tavak. Felsőpokorágy v. Tótpokorágy – itt született KmettyGyörgy, az 1848-49-es szabadságharc tábornoka. Bakti – az 1. világháború után szlovák telepesek érkeztekide Árva megyéből és Gyetva környékéről. Dúsa – 1786-ból származó evangélikus fatemplomakazettás mennyezetű. Kurinc (Kurinec) – a patak vizének felduzzasztásávalkeletkezett a Kurinci-tó, mely a rimaszombatiakkedvelt üdülőhelye és a horgászok paradicsoma.Közelében található az ún. Barát-kút, egy hajdanikolostor falmaradványaival, forrásvízzel.Majom v. Mezőtelkes – neve török eredetű, temetőjébenfából faragott fejfák láthatók.Szabadka – szabad emberek lakták, innen a neve.A törökök erődöt emeltek itt, a Basakert romjaimég ma is megtalálhatók.Tamásfala – nevét Tamás ispánról kapta 1285-ben.Itt található a csillagvizsgáló.Tudod-e, hogy: A mai közgazdasági középiskola helyén egykor,a régi Hatvani utcában fiúiskola állott. 1769-ben a rimaszombati kálvinista polgárokmegtámadták a katolikus hívők menetét, mert azthitték, hogy el akarják foglalni a református templomot.Mária Terézia ezért 1771-ben leromboltattatemplomukat és helyére új katolikus templom felépítésétrendelte el.A református egyházi feljegyzések 1542-ben említikelőször az iskolát.Visegrádon 1334. május 5-én állították ki azt azoklevelet, amely Rimaszombatnak ugyanolyan jogokatadományoz a király, melyeket Buda polgáraiis kaptak. A város falat és tornyokat építhetett önmagavédelmére.A katolikus templomAz evangélikus templomFELADATOK:1. Hasonlítsd össze Rimaszombat 1902-es térképét és megnevezéseit a maival!2. Járj utána, melyik Mikszáth-regényben szerepel Rimaszombat és Szabadka neve.Olvasd el a könyvet.3. Mely neves emberek nevét viselik a város alap- és középiskolái? Kutasd fel.4. Rimaszombat térképéről keresd ki azon utcákat és tereket, melyek a város szülötteinek vagya városhoz kötődő személyek nevét viselik!5. Magyarázd meg a céhek nevének jelentését!6. Nézz utána, mit jelent a „náhija“ kifejezés!7. Tanulmányozd át alaposan Szombathy Viktor írását Rimaszombatról. Az írást az interneten ismegtalálhatod. Szombathy írása nyomán készítsd el Rimaszombat történelmét és fejlődését egyidősíkon. A munkába vond be osztálytársaidat. Az elkészült munkát tedd ki osztályodba, hogymindenki tudatában ott éljen Rimaszombat dicső múltja, amit csak a jelen és a jövő múlhat felül.207

V. A RIMA VÖLGYE RIMA FELSŐ FOLYÁSAZeherje(Zacharovce)Földrajzi elhelyezkedése:A Szlovák-érchegység és a Rima-katlan találkozásánálfekszik 301 m tengerszint feletti magasságban,Rimaszombattól 3 km-re.Lakossága: 385 fő.Történelme:A települést 1320-ban említik először Zeharienéven. A község 1233–37 közt már a pápai tizedszedőkjegyzékében is szerepel. A XV. századbana Derencsényiek, a XVII. századtól pedigaz osgyáni nemesek birtokát képezte. Lakosságamezőgazgdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkozott.Birtokosai voltak a Luzsénszky, Bakos, Korponay,Szakall, Polgáry, Rakovszky és a Csemniczky családok.A trianoni szerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombatijárásához tartozott. 1938 és 1945 közötta község Magyarország része volt.A református anyaegyházközség keletkezésénekéve 1653 körüli. Társegyházközségek: Alsó- ésFelsőpokorágy. Temploma XV. századi, több ízbenmegújították.A település látványosságai: Gótikus stílusú templom a XV. századból, amita XIX. század elején átépítettek. Tornya és tetőzetea 2000-es évek elején leomlott.FELADAT:1. Kutasd fel a lakosság etnikai összetételének változásait. Járj utána, az 1945 utáni kitelepítésmilyen hatással volt a falu nemzetiségi változásaira.Osgyán(Ožďany)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Losonci-katlan keleti részén, a Rimamedenceszomszédságában, a Szuha-patak síkságán206 m tengerszint feletti magasságban terül el.Lakossága: 1577 fő.Történelme:A régészeti leletek tanúsága szerint területén mára kőkorszakban is éltek emberek. A bükki kultúra ésa nagyrévi kultúra nyomai kerültek elő a községben.A bronzkorból a pilinyi kultúra hamvasztásos sírjaittárták itt fel. A település a XIII. században keletkezett,első említése 1265-ben történt. A falut és plébániáját1332-ben a pápai tizedjegyzék „Osyan“ alakban említi.Egykor az Orlay, később a Bakos család birtoka volt. AXVII. századtól a Korponay és Luzsénszky családoké.Várkastélya a XVII. században épült egy XIII. századivár alapjaira. A várat a XV. század közepén a huszitákfoglalták el, de 1460-ban Hunyadi Mátyás serege visszafoglalta.A Bocskai-felkelés idején súlyos véráldozatokkaljáró csata zajlott a falu mellett. A győztes császáriaka csata után boszszúbólfelgyújtottáka települést.Gimnáziuma aXVII. századbannyílott, amikorBakos GáborFülek váránakelfoglalása utánaz ottani iskolát Osgyánba, saját kastélyába költöztette.Később új épületet emeltetett neki. Az iskola 1853-banegyesült a rimaszombati gimnáziummal.A falu egykor fazekasairól volt híres.A trianoni szerződésig Magyarországhoz tartozott,utána a csehszlovák állam része lett.A település látványosságai: XVII. századi várkastélya eredetileg reneszánsz stílusbanépült, majd barokk-klasszicista stílusbanalakították át. Egykor könyvtár és képtár volt benne.A II. világháborúban súlyosan megsérült.Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt rómaikatolikus temploma 1768 és 1774 között épült.Evangélikus temploma 1825-ből való.Klasszicista kúriája 1800 körüli.Naogótikus kúriája a XIX. század végén épült.Híres emberek:208

V. A RIMA VÖLGYE RIMA FELSŐ FOLYÁSAItt született 1846-ban Vidor Pál színművész, színigazgató,színműíró, 1906-tól a Népszínház igazgatója.Itt született Korponayné Géczy Julianna, aki JókaiMór „A lőcsei fehér asszony” című regényének ihletőjevolt.Gimnáziumában tanított 1817-ben Ján Chalupkaszlovák író.Tudod-e, hogy: Hunyadi Mátyás seregei is jártak Osgyánban, amikorvisszafoglalták azt Giskra seregeitől.1590: A korabeli dokumentumok szerint Bakos Jánosaz osgyáni váruradalmára ebben az esztendőbennyert pallosjogot. Ennek alapján akár halálosítéletet is kimondhatott a földjén élő és főbenjáróbűnt elkövető jobbágyára.1604 nov. 17-én a Habsburg császári és királyi házzsarnoki uralma ellen felkelt Bocskai István erdélyifőnemes leverésére Pozsonyból Basta generálisjól felszerelt, mintegy 15 – 20 ezer főnyi zsoldosaOsgyánhoz érkezett. A települést Németi Balázshajdúkapitány védte 4 ezres hajdú és szintén 4 ezresjobbágyfelkelővel. Németi Balázs 500 emberéveltöbbször is kirohant az ellenségre, de mindig visszaszorítottákőket. Miután az ostromlók felrobbantottákaz erődített épület tornyát, a megszorult védők– mintegy 400 fő – bejelentették megadásukat.Basta kegyelmet ígért nekik, ám a kivonulók legnagyobbrészét lekaszabolták a zsoldosok. Az életbenmaradottakat a fővezér szigorú őrizet alá vonta.Köztük volt a sebesült Németi Balázs hajdúkapitányis. Basta parancsára a lábánál fogva felakasztották,hogy így csikarjanak ki tőle vallomást a Bocskaiseregekhollétéről. A kínzás eredménytelen maradt.Németi Balázs kivégzésére november utolsó napjánkerült sor. A hajdúkapitány itt is rendíthetetlenbátorságáról tett bizonyságot, mert amikor a táborbólkivezették, hogy a vesztőhelyre vigyék, az elölösszekötözött kezével elragadta a pallost a hóhértól,és vadul vagdalkozva, több zsoldost is megölt.Végül az őt mindenfelől közrefogó császári katonákcsapásai alatt lerogyott és meghalt.II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Osgyánföldesura Géczy Zsigmond, leánya a később elhíresült„lőcsei fehér asszony“, Géczy Julianna volt, akiKorponay János kuruc kapitányhoz ment feleségül.Így az osgyáni birtok is ez utóbbi famíliát gazdagította.Osgyáni kastélyFELADATOK:1. Kutasd fel az osgyáni kastély urait és történetüket. Munkádról készíts feljegyzést.2. Mikszáth melyik regényében játszik szerepet Osgyán? Elevenítsd fel a korral kapcsolatos történelmiemlékeket, melyek Rimaszombatot is érintik. Beszélgessetek a regényről irodalomórán.3. Készítsd el a kastély és környéke hasznosításának tervezetét. Vitasd meg ezt társaiddal.4. Kutass az interneten a különböző kultúrákkal kapcsolatban, melyek Osgyánt is érintették. Számoljbe kutatásodról társaidnak.5. Reneszánsz – barokk – klasszicista építészeti stílus mind jellemző volt az osgyáni kastélyra. Vajonhogyan nézhetett ki a kastély ép állapotában? Jelenítsd meg ezeket a jegyeket a kastélyon. Készítsdel makettjét barátaiddal.6. Nézz utána a gimnázium történetének, Bakos Ferenc életét is tanulmányozd. Kutatásodról számoljbe osztálytársaidnak.7. Gyűjtsd össze a település dűlőneveit. Járj utána, honnan kapták a nevüket. Írd le, kik voltak azadatközlőid (név, életkor, nem, vallás, nemzetiség). Készítsd el Osgyán település térképét és jelöldbe a dűlőket.8. Járj utána az interneten, mi jellemezte a nagyrévi kultúrát, melyik időszakra tehető a megjelenése,hol található a település, amiről a nevét kapta. Hasonlítsd össze a nagyrévi, a pilinyi és a kiéteikultúrákat. Mutasd ezt be társaidnak.209

V. A RIMA VÖLGYE LYUKVA-PATAK VÖLGYEFöldrajzi elhelyezkedése:Magyarhegymeg(Dolné Zahorany)A település a Rimaszombati- és a Losonci-katlantalálkozásánál, a Szuha-patak forrásvidékén, délnyugatraa Lyukva-patak völgyében, 245-324 m tengerszintfeletti magasságban fekszik.Lakossága: 208 fő.Történelme:1341-ben Hegmuky néven említik először. 1427-ben már Hegymeg alakban szerepel. A korai falu egykornem a mai helyén, hanem a Balogpádár és Kőhegyközötti völgyben feküdt, de ezt a török 1566-ban elpusztítottaés ezután a mai helyén települt újra. 1341-ben Ajnácskő tartozékaként a Széchy család birtokavolt. A XVI. század végéig a falu birtokában kilenc nemesicsalád váltotta egymást. A község pecsétje 1744-ből származik. A trianoni szerződés után a csehszlovákállam része lett, 1938 és 1945 között pedig újraMagyarországhoz tartozott.A település látványossága: Római katolikus temploma Szent Mihály tiszteletéreszentelve, 1885-ben épült későklasszicista stílusban.A katolikustemplomGuszona(Husiná)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Losonci-katlan és a Cseres-hegységtalálkozánál, a Lyukva-patak völgyében fekszik 206-432 m tengerszint feletti magasságban.Lakossága: 524 főTörténelme:Szűz Mária látogatása tiszteletére szentelt templomátés plébániáját 1322-ben említik először. Ez a régitemplom később egy tűzvészben elpusztult. 1341-ben„Guzna“, 1435-ben „Guzona“ alakban említik a falut.A község története során különböző nemesi családokbirtoka, kivéve az 1427 és 1431 közötti időszakot, amikorkirályi birtok volt. A XIV. század második felétőla Rátold nemzetségé, a XV. század második felétőlFülek várának tartozékaként a Perényieké. 1568-banelfoglalta a török. A török betörések idején a településtöbbször elnéptelenedett. 1576-78-ban pestis pusztította.A XVII. századi Habsburgellenes harcokban issok kárt szenvedett.A község pecsétje 1758-ból származik. Mai templomát1787-ben építették. 1877-ben a községnek rómaikatolikus elemi tanodája volt három osztállyal.Az évenként ötven diákot kibocsátó iskolát felekezetimegkülönböztetés nélkül látogathatták a diákok.A trianoni szerződésig területe Gömör-Kishontvármegyéhez tartozott, majd a csehszlovák állam részelett. 1938 és 1944 között ismét Magyarországhoztartozott.Bacskai Béla: Forró szél210

V. A RIMA VÖLGYE LYUKVA-PATAK VÖLGYEHíres emberek: Itt élt és alkotott Bacskai Béla (1935-1980) festőművész.A település látványosságai: Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt rómaikatolikus templom. Orgonáját 1875-ben OrszághSándor építette. Harangjait 90 cm (292 kg) és 60cm (132 kg) 1926-ban Egry Ferenc Kisgejőcön öntötte.Klasszicista kúriája a XIX. század elején épült.A község területén egy XII – XIII. századból származókardot találtak.FELADATOK:1. Járj utána a faluban talált kard történetének, számolj be erről társaidnak.2. A szlovákiai magyar művelődéstörténet jelentős alakja Szabó Gyula és tanítványa, Bacskai Béla.Gyűjtsd össze a két képzőművész festményeinek reprodukcióit és készíts belőle kiállítást. Ez az állandókiállítás iskoládat is ékesítheti. A kiállítás anyagának képezze részét a Bacskai Béla emlékművérőlkészült fénykép vagy rajz.3. Mit tudsz a kúria történetéből: kik lakták, mikor. Járj ennek utána, készítsd el makettjét, ami iskoládatis díszítheti.4. A XVI-XVII. században sokat említik a falvakat pusztító betegségeket. Melyek voltak a leggyakoribbak?Járj utána, hogyan próbálták ezeket gyógyítani. Készíts erről beszámolót.5. Keresd meg a település legrégebbi lakóházát. Idős emberek segítségével elevenítsd fel beosztását,berendezését, használati tárgyait.211

V. A RIMA VÖLGYE A RIMA ALSÓ FOLYÁSAFöldrajzi elhelyezkedése:Jánosi(Rimavské Janovce)A település a Rima-katlan közepén fekszik a Rimafolyóvölgyében 196 m tengerszint feletti magasságban.Lakossága: 1207 fő.Történelme:A település már a XII. század első felében létezett.Az első írásos emlék kb. az 1220-as évekből való.A falut a Jánosiak nemesi családja alapította, akik egészena XVI. századig jelen voltak a faluban. Apátságitemploma a XII. századból való. Kolostora az idők soránnyomtalanul elpusztult. Egyes vélemények szerintitt másolták a híres Pray-kódexet és itt írták bele a Halottibeszédet is.Ez a vidék is megszenvedte a török hódoltságot, azátvonuló hadak pusztítását. Okiratok 1596-ban említikreformátus anyaegyházának jelenlétét.1682-bena lengyel katonák égették fel a falut, később éhinségpusztított, aminek következtében a lakosság úgy megfogyatkozott,hogy újra kellett telepíteni.A falut egyaránt lakják magyarok és szlovákok.A lakosság nagy része mezőgazdasággal foglalkozik,illetve Rimaszombat üzemeiben dolgozik.XII. századi román stílusú bencés monostortemplom,ma katolikus templom.A településlátványosságai: Keresztelő Szent Jánostemplom - nemcsakRimajánosi, de egészGömör legrégibb műemléke. Református templom- gótikus épület a XIV.század elejéről.Iskola - Minden bizonnyal az apátság mellett a középkorbanmár létezett iskola, ami a kolostor pusztulásávalmegszűnt. Az újabb iskolát a reformátusegyházmegye jegyzőkönyve 1665-ben említi. Kúriák - Jánosiban sok gazdag család élt, akiknagyobb házakat – kúriákat építettek maguknak.Ilyen birtokosok voltak pl. Abaffy, Fáy, Györgydeák,Jánosy, Koós, Nyári, Török, Sárközy, Szathmáry– Király, Vályi családok.A faluban két klasszicista udvarház van. Közülüka Nyári-kastélyon Ferenczy István domborművevolt látható, mely a II. világháború alatt eltűnt. Amásik, a Török-kastély szintén műemlék. A falubanmég két másik kastély is állt, melyek a Varga és aSárközy család tulajdonában voltak.A faluban egy régi vízimalom is látható.Tudod-e, hogy: Napjainkig fennmaradtak a következő dűlőnevek:Tubatető – a víztorony dombja; erdő: Dúsai,Gömöri, Szútori; legelők: Hásos, Aranyas, Móci;rétek: Hosszúrét, Lyukva, Vályitag, Cifrakert,Zajacrét, Pétertag, Győritag, Burn, Hidegvölgy –a szövetkezet völgye; szántók: Kenderföld, Korlát,Pálfali oldal, Bagoly, Csecsér, Rosszpuszta, Erdőköz,Bednártag, Hosszúpallag, Képoldal, Farkashegy,Mezőlapos.A katolikus templomkazettás mennyezeteItt született Vályi Klára költőnő, akinek 1798-banés 1807-ben két verseskötete is megjelent.A község temetőjében található Lenkey István1848-as honvédszázados síremléke.Református lelkészét, Szentpéteri Istvánt, 1674-benmegidézte a pozsonyi vésztörvényszék.FELADATOK:1. Meddig voltak jelen a Jánosyak a falu életében, keress adatokat a Jánosy család életévelkapcsolatban.2. Mit tudsz a románkori templom történetéről? Nézz utána különböző irodalmakban(B. Kovács István: Gömörország).3. Készíts tervezetet, hogyan újítanád fel és hogyan hasznosítanád a falu elhanyagolt kúriáit.212

V. A RIMA VÖLGYE A RIMA ALSÓ FOLYÁSAPálfalva(Pavlovce)Földrajzi elhelyezkedése:A Rima jobb partján, Feled és Rimaszombat útvonalánterül el.Lakossága: 358 fő.Történelme:A település első írásos emléke 1431-ből való. A középkorbana Jánosiak és más nemesi család birtokábanvolt.A török betörések, az állandó hadjáratok, az aztkövető járványok megtizedelték a lakosságot. A falut1683-ban a Rimaszécs felé vonuló lengyel seregek felégették.A lakosság elmenekült. A többször elnéptelenedetttelepülés ennek ellenére mindig újra benépesült.A falu termékeny határában egykor hatalmas dohány-és dinnyeföldek terültek el, a lakosságot messzividéken híres termelőknek ismerték. 1774-ben meg-jelentek a cigányok: a Balog és a Horváth család, vályogvetésselfoglalkoztak.Pálfalva domináns épülete a XVIII. század végérőlszármazó református templom. Említést érdemelneka népi építészet fennmaradt épületei, melyek közül aközségben több is található.Tudod-e, hogy: Napjainkig fennmaradtak a következő dűlőnevek:Rózsadomb – a Bellény felé bevezető út, a csipkebokrokrólkapta nevét; Poros út – a főút mellett;Dióhegy – a szőlős fölött.A református templom belsejeFELADATOK:1. Gondolkozz el, mi volt a vonzó a település határában, hogy a régi századokban minden pusztításellenére a lakosság mindig visszatért.2. Mit gondolsz, kiről kapta nevét Pálfalva? Feltevédeset indokold.3. Keresd meg a település legrégebbi parasztportáját. Idős emberek segítségével elevenítsd fel a portabeosztását. Milyen épületek találhatók a portán és mire használták. Készíts róla rajzot ésfeljegyzéseket.Bellény(Belín)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Rima-katlan középső részén, a Rimabaloldali keskeny völgyében 193-302 m tengerszint felettimagasságban fekszik.Lakossága: 180 fő.Történelme:A falu a XII. század végén keletkezett. 1349-ben és1427-ben „Beleyn“ alakban említik. Ekkor a Bellényicsalád birtoka volt. Később a török támadások következtébenelpusztult a falu, de újjáépítették és köznemesiközség lett. Az 1773-as urbárium szerint 11 köznemesiés 2 zsellércsalád élt a településen.Lakói a mezőgazdaságon kívül főként seprű és kefekészítésselfoglalkoztak.A trianoni szerződésig Gömör-Kishont vármegyeFeledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarországrésze volt.Református temploma 1863-ban épült későklasszicistastílusban, a XX. században átépítették.FELADAT:1. Kutasd fel a község dűlőneveit.213

V. A RIMA VÖLGYE A RIMA ALSÓ FOLYÁSASzútor(Sútor)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Rima-katlan középső részén, a Rimabaloldali keskeny völgyében 193-302 m tengerszint felettimagasságban fekszik.Lakossága: 426 fő.Történelme:A települést először 1410-ben „Zutor“ alakbanemlítik, de valószínűleg már sokkal korábban keletkezett.Balog várának tartozéka volt, majd a murányiváruradalomhoz tartozott. 1566-ban és 1567-ben ittis pusztított a török, de a teljes pusztulás elkerültea települést. Később a Coburg hercegi család birtokábakerült. Lakói egykor pipaszár- és seprűkészítéssel isfoglalkoztak. A falunak kénes forrásai voltak.Középkori egyházáról nincsenek adatok, a huszitakorban épült templomáról egy 1864-es jelentés teszemlítést. „Lakossága a XVI. században áttért a reformátushitre. 1770-ben a tanító teendőit is a reformátusprédikátor látja el“ – jegyzi Ila Bálint Gömör megyecímű monográfiájában.A trianoni szerződésig Gömör-Kishont vármegyeFeledi járáshoz tartozott. 1938 és 1945 között újraMagyarország része lett.Református temploma 1810-ben épült.Tudod-e, hogy: A falut a következő családok birtokolták:1427-ben Mikófalvi Simon András fia András; 1548-ban a Széchy család; 1652-ben Wesselényi Ferenc;1773-ban Koháry Ignác.FELADAT:1. Mutads be településed múltját és jelenét.Tervezd meg jövőjét. Készíts bemutatót.Feled(Jesenské)Földrajzi elhelyezkedése:A község a Rima-medence délnyugati részén, aRima és Gortva-patak összefolyásánál, a Cseres-hegységészaki nyúlványán terül el.Lakossága: 2255 fő.Történelme:A Gömör-kutató szerint egy 1050-ből származóokirat FELEDEYRA (Feledsírja) néven említi előszöra települést. A következő írásos emlék a községről1274-ből származik, amikor IV. László király hű emberének,Iván fia András mesternek adományozta Feledet.A község megnevezése folyamatosan változott.Volt Feledincze, Veledín, majd 1946-tól a szlovák íróés költő, Janko Jesenský neve alapján változtatták megJesenskére. A község magyar megnevezése máig azeredeti Feled maradt.Névtörténetileg vitathatatlan, hogy az elnevezés attóla kabar származású ismeretlen magyar őstől ered,aki ezt a személynevet a letelepülés idején a X-XI. századbanviselte. A falu nevére vonatkozóan élt a nép ajkánegy monda,mely szerint Feledegy félre eső,elfeledett helyenépült, rengetegerdő közepette,innét kapta a Felednevet.Birtokosai az1290-es évekbena Rátoldok,A református templomaz ország egyikleghatalmasabb nemzetsége. Évszázadokon át meghatároztáka falu sorsát.A település a gömöri, majd az ajnácskői vár tartozékalett. 1424-ben a Feledy család bírta a falut, a XVI.században a Lorántffyak birtokába került. A Lorántffycsalád érdemei a magyar művelődéstörténetben felbecsülhetetlenek.Az 1700-as évek elején a falu ura Vécsey Sándorvolt. Az 1848-as szabadságharc eseményeibe a felediekrangra és vallásra való tekintet nélkül bekapcsolódtak.Vécsey Károly tábornok Feleden a Vécsey-kúriaforradalmi légkörében szívta magába a magyar nép ésnemzet szeretetét. A hős tábornokot a szabadságharcelbukása után Haynau vérbírósága Aradon 1849. október6-án kivégeztette.214

V. A RIMA VÖLGYE A RIMA ALSÓ FOLYÁSAFeled 1891-ben a járási szolgabírói hivatal székhelye,a II. világháború után járási székhely volt.Jelentősebb feledi családok voltak a Feledi, Pólos,Imrecze, Kósik, Czikora, Babus, Kovács, Együd család.Leszármazottaik sokan ma is feledi lakosok.A lakosság ősfoglalkozása a földművelés volt, főlegkukoricát, árpát, búzát termesztettek, de foglalkoztaka kender, a len és a dohány termesztésével is. Feledenaz 1900-as évektől tartottak vásárokat. A környékenhíres volt a feledi bikavásár.A jelenlegi református templom helyén állt Feledősi, Szent György tiszteletére felszentelt temploma,mely 1332-ben már létezett, de a XVI. századbana törökök lerombolták. Református anyaegyházát1606-ban említik az egyházi okiratok. LeányegyházaGortvakisfalud.A falu első iskolamesterét „Michael ScolárisAlfeldi“ nevén 1418-ban említik. Protestáns iskolája aXVII. század elején már létezett, mert 1606-ban említika mester jövedelmét. 1665-ben Fajzi Dániel, 1668-ban pedig Wáji András volt az iskola rektora. LisznyaiSámuel rektort a pozsonyi rendkívüli törvényszék1674-ben megidézte. Az iskoláztatást a XVIII. századbana „Ratio educationis“ törvényileg rendezte, így aziskolákat az egyes községekben a felekezetek tartottákfenn. Feleden a csehszlovák állam megalakulásáig egyreformátus és egy katolikus elemi iskola működött,ahol koedukált tanítás folyt. 1928-ban nyitotta megkapuját az első szlovák állami iskola.A jogfosztottság évei után 1950-ben indul megújra a községben a magyar nyelvű oktatás. A településmagyar tannyelvű iskolája 2002-ben SzombathyViktor író nevét vette fel.1965-től működik Feledenaz óvodát 1947-ben indították.művészeti alapiskola,Az 1848-49-es szabadságharc emlékműveA település híres szülötte: Beszédes János szobrász, festőművész, aki 1874.augusztus 18-án született.Feleden járt: Mikszáth Kálmán – a nagy magyar író, aki az„Öregházban” Fornét Jenőnél és barátainál vendégeskedett.Balog Edgárd, Győry Dezső, akik az „Öregházban”Dr. Boros Zoltán, Dobossy Imre és mások jelenlétében1928-ban megalakították a Sarló-mozgalmat.Bartók Béla és felesége, Pásztori Ditta népdalokatgyűjtöttek Feleden.Szombathy Viktor MTNY AlapiskolaTudod-e, hogy: A tokaji aszú megszületésének krónikája szerintLórántffy Zsuzsanna udvari papja, Laczkó Máté,aki a nagyasszony birtokán a szőlőtermelést irányította,az akkori hadi események miatt a szüretetnovemberig késleltette. A szőlők emiatt megtöppedtek,összeaszalódtak, így a borok édesebbek,tüzesebbek lettek. Így keletkezett a tokaji aszú.Kiváló iparosok is voltak Feleden. 1806-ban aVécsey család megépítette a háromlapátos fakerékhajtotta vízimalmot.A téglagyártás kezdete a XVIII. századig nyúlikvissza. A vöröses égetett tégla igen jó minőségűvolt.Mikszáth Kálmán „A Fekete város” című művébenis említi Feledet.A XVIII. század második felében a Franciaországbólszármazó De la Motte család úgy kötődikFeledhez, hogy De la Motte Antal feleségül vetteVécsey Anna bárónőt. Ez a francia ezredes II.Rákóczi Ferenc tüzérségének megalapítója volt.A református templom az 1600-as években épült,orgonáját Augster József pécsi orgonagyáros 1915-ben építette.215

V. A RIMA VÖLGYE A RIMA ALSÓ FOLYÁSAA mai Sarlós Boldogasszony katolikus templomhelyén Vay Erzsébet grófnő 1730-ban már építtetettegy kápolnát a Boldogságos Szűz tiszteletére.Boszorkányok és rontó személyek is voltak Feleden.Név szerint Czikora Mari néni és Rácz Marinéni, aki fekete macskává is tudott változni.A település négy nemesi kúriája a XVI-XVII. századbanépült, az egyik a Vécsey családé volt.Messze földről Feledre jártak egy Okos nevű csordáshoz,aki segített a megrontott állatokon.Zádor András Feleden bontogatta szárnyait, akicseh, szlovák és magyar irodalmi alkotások fordításávalvált ismertté.A Vécsey család örökébe a Fornét család lépett.Dr. Fornét Elemér és Dr. Fornét Béla a magyar orvostársadalomvilághírnévnek örvendő tagjai voltak.Makray József vasúti mérnök a Fornét családbanősült. Az ő tervei alapján építették meg és adtákát a forgalomnak 1873-ban a Fülek – Bánrévevasútvonalat a nagyállomás épületével és a Feled– Tiszolc vasútvonalat 1874-ben a kisállomássalegyütt. A munkálatokban magyar, olasz és németmunkások is részt vettek, akik között kolerajárványpusztított.Tudni vélték, hogy a kendervetés napja a péntek.A meztelenül, szótlanul és új agyagedényből vetettkendermag jó, hosszú szálú termést ad.Katolikus templombelsőFELADATOK:1. Érdeklődd meg, hol termesztették, majd áztatták a kendert. Jegyezd le a kenderfeldolgozás egyesmunkafázaisait és a hozzájuk kapcsolódó munkaeszközöket.2. Érdeklődd meg, hogyan készül a sódarleves és a gulyka.3. Járj utána, hol volt Feleden a malom, a taxiállomás, a benzinkút és a szálloda. Tervezz hirdetésiszöveget, ami a községnek ezeket a szolgáltatásait reklámozza.4. Járj utána, milyen játék a pintyőkézés, pigézés. Tanuld meg a játék szabályait, illetve tanítsd megerre társaidat is.5. Keresd meg a temetőben Vécsey Anna bárónő síremlékét. Járj utána, mit jelent a sírkövön a latinfelirat.6. Kutasd fel, mely felekezet állított a sírok fölé kopjafát és mely csónakfejfát. Járj utána, ezek mireutalnak. Készíts rajzot, fényképet a legrégebbi síremlékekről.7. Ki volt Szombathy Viktor, az iskola névadója? Tudj meg róla minél többet, azt is, hogyankapcsolódik a településhez.8. Kutasd fel, hogyan ápolják Feleden Beszédes János emlékét.9. „Pál utcai úk” Feleden - ezzel a játékkal barangold be társaiddal a megadott dűlőnevek alapjánFeledet: Nagypást, Vermekalja, Kenderföldek, Váralja út, Akasztóhegy,Úrdombja, Pétersarok,Hallgatóhegy, Vásártér. Járj utána, miért kaphatta a dűlő éppen azt a nevet.10. Kutass utána, milyen érdemeik voltak a Lorántffyaknak a magyar művelődéstörténetben.Készíts erről kiselőadást. Kutasd fel, hogyan kapcsolódik a Lorántffy család Feledhez.11. Kutasd fel, hogy milyen okok és célok vezették a csehszlovák államot az ún. „jubilejné školy”létrehozására. Járj utána, hol létesültek ilyen iskolák és ma mi a sorsuk.12. Keress utána a „feledi trójai faló” történetének.216

V. A RIMA VÖLGYE A RIMA ALSÓ FOLYÁSASerke(Širkovce)Földrajzi elhelyezkedése:A vulkanikus eredetű Cseres-hegység északkeletilábánál, a Rima-folyó jobb partján fekszik.Lakossága: 804 fő.Történelme:Első ízben Sisque alakban említi meg egy 1244. éviadománylevél. Névváltozásai: Syrke, Cherke, Zerke,Žirkovce majd Serke.Az Árpád-korban a várföld és a felette emelkedővár a Rátoldok, majd a Lorántffyak lakhelyéül szolgált.A serkei várról okiratokban már az 1240-es évekbenolvashatunk. A Lorántffyak ősi idők óta földbirtokosaivoltak a községnek, őseik a Kapla-hegyen, a hajdani„ősvár“ maradványain a XIV. században várat építettek,ami a török időkben teljesen elpusztult.Serke eredeti lakossága várnép volt, amely eladományozássalgyakran cserélt gazdát. A XI. századbana Rátoldok birtokolták. 1399-től Altman főúr kaptameg Zsigmond királytól katonai szogálat fejében.A törökök és a tatárok is pusztítottak Serkében. 1566-ban a török két ház kivételével teljesen felégette a falut.A törökdúlás elmúltával a pestisjárvány érkezett meg.1740 után a nagy pestisjárványt követően a falu fejlődésnekindult. Serke a Rákóczi-szabadságharc utána Vay család birtokába került, és megtartotta fontoshelyét Gömör vármegyében. A faluban többször isóriási tűzvész pusztított. Ez tette szükségessé a házhelyekkiszélesítését. Ezután alakult ki a falu mai képe:egyutcás, hosszú szalagtelkes.A református templom és parkjaSerke lakosai magyarok, többségükben reformátusok,palócok. Beszédük, szójárásuk, de még gyakrana ruházatuk is a múltban eltért a szomszédságukbanélő barkóktól.A községben ma is megtaláljuk a századok ótaitt lakó ősi családok neveit: pl. Ádám, Balog, Farkas,Kisfaludi, Kiss, Kovács, Nagy, Szabó, Szaniszló, Szekér.A lakosok ősi foglalkozása a mezőgazdasági termelőmunkavolt. A parasztság már az 1740-es évektőlhatalmas erdős területeket irtott ki, ezek váltak a határdűlőivé. Az ősi foglalkozások közt meg kell említenia szövést, fonást, kovácsmesterséget, valamint a szőlőtermesztést.A községnek egy ideig saját malma isvolt. Működik itt általános iskola és óvoda is.A községen keresztülhalad a kék színnel jelzett turistaútvonal,amit követve eljuthatunk a serkei várba,illetve a Ragácson keresztül Ajnácskőre.A település látványosságai: A falu műemlékei közé tartozik a református templom,melyet Vay Ádám földesúr kezdett építeni ésVass Dániel fejezett be 1722-ben.Faluház, mely turistaszállásként is működik.Tudod-e, hogy: A XVIII. században a község a serkei szolgabíróijárás székhelye volt.Ősvár, még a magyarok bejövetele előtt épült.1573-ban a törökök rombolták le.Kiss József költő 1850-ben költözött szüleivel Serkébe,apja itt volt szatócs.1862–ben Serkében született Szabó József, irodalomtörténész,író.Új hagyományt teremtve minden év augusztusábanlovasnapokat rendeznek külföldi résztvevőkkel.Református lelkészét, Ladmóczi Istvánt a pozsonyivértörvényszék 1674-ben megidézte és elítélte.Buccariból szabadult 1676-ban.217

V. A RIMA VÖLGYE A RIMA ALSÓ FOLYÁSATóth Sámuel megírta a serki református egyháztörténetét. A könyvet 1888-ban Rimaszombatbanadták ki. Iskolája már volt a XVII. században, mertVeresmarti Tamás református tanítót 1674-bena pozsonyi bíróság hite miatt elítélte.Parokiális egyházát 1428-ban említik először.FELADATOK:1. Készíts fényképalbumot Serke megmaradtműemlékeiről!2. Gyűjts anyagot Vay Judit munkásságáról!3. Szervezz kirándulást a „serki kastélykertbe”.4. Járj utána a Kapla-hegyen épült vár történetének(1326-ra fejezték be).5. Készíts feljegyzéseket Kiss József munkásságáról.Simonyi(Šimonovce)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Rima-katlan déli részén, a Rima-folyósíkságán terül el 173 m tengerszint feletti magasságban.Lakossága: 530 fő.Történelme:A Rima alsó folyásának egyik legnagyobb és legrégebbitelepülése. Neve egyszerű személynévből ered alegkorábbi magyar helynévadás módja szerint. Névváltozatai:Simon, Simun, Symun, Simoni, Symony,Symon, Symonfalwa.A település alapítása a XII. század végére, III. Bélakirály korára tehető. Első írásos emléke 1221-ből származik.A falu temploma a XIII. században épült.Simonyilegelső ismertbirtokosa a fülekiSimon fiaFulcus volt.A falut birtokoltáka Rátoldok,tartozottFülek várához,majd 1384-benMária királynőa Lorántffyakőseinek adományozta.1450-ben a huszitáktönkretettéka települést.A későbbiekben a Kubinyi család birtoka és Gedevárának tartozéka, majd Kemény Miklós, MadarassyJózsef, Pongrácz László és Jékelfalussy János lettek a településurai.A törökvilágban az egyik legtöbbet szenvedett település.1572-ben a falu lakosainak nagy része elmenekülta török sanyargatása elől. Felemelkedése csak1599 után következett be a Dobóczy család révén.A XVII. században tűzvész pusztította a települést, aXVIII. században két alkalommal is a pestis tizedeltemeg a lakosságot.1590-ben az esperességi jegyzőkönyvek már rektorátjegyzik, 1771-ben még mindig református mestertanította magyar nyelven az olvasást és az írást.Simonyi a megyében az elsők közt vette fel KálvinJános hitét, s azt a mai napig tartja. A faluban gyakrantartottak a reformátusok egyházmegyei gyűléseket.A település mezőgazdasági jellegű, amit a XX. századbanis megtartott.A múltban a faluban élő cigányság kisegítő munkábólélt: kosárfonás, lábtörlőkészítés, vályogvetés éstéglakészítés. Kitűnő zenészek is voltak közöttük.Az 1949-es években két szlovák család vándoroltbe a faluba: Madarász Dániel és József.A település a Palóc mikrorégió tagja.Fennmaradtak a hagyományosa disznótorok.lakodalmak ésTudod-e, hogy: A község címere az 1727-ből fennmaradt pecsétbőlszármazik.A régi dűlőnevek a mai napig is használatosak:Dobra, Tag, Kútalja, Dóna, Babota, Paprét, Paptag,Szorgalomkert, Bikarét.A lakosok a falu építkezésének és elrendezésénekegyedi módját alakították ki. Egy-egy házhoz nagy218

V. A RIMA VÖLGYE A RIMA ALSÓ FOLYÁSAgazdasági udvarok tartoztak zárt udvarrésszel. Azudvart a csűr zárta el a kerttől.A Széles utca azért kapta ezt az elnevezést, mertnaponta a gazdasági állatok csordáit hajtották ezenaz úton. Szélesnek kellett lennie, hogy a számtalanállat elférjen rajta.Elsők közt alakult meg itt az „1848-as kör”, melynekkeretében énekkar, olvasó- és dalegylet működött.Leggyakoribb családnevek: Imrecze, Varga, Serfőző,Lőkös, Bacso, Bőd, Balog, Pál, Szekér, Szaniszló,Gál, Czókoly, Vég.A leggyakoribb családneveket megkülönböztetésülaz ábécé nagybetűivel látták el:F. Bőd (F – jelentése felső)A. Bőd (A – jelentése alsó)1967-ben 110 diófát ültettek az utcák mindkét oldalára,melynek gyümölcsét a mai napig élvezik.1590-ben említik a település iskoláját, de 1608-banmár bizonyíthatóan mester tanít az iskolában.Simonyi Péter gályarab tanító 1676-ban szabadulta gályákról. Mangó Szentpéteri István református lelkész 1676-ban szabadult Buccariból.A reformátustemplomA település látványosságai: Az 1733-ban épült református templom.A XIX. századi klasszicista kúria.Ahogy azt Simonyiban mesélik:DisznóölésNagy esemény volt télen a disznóölés. A falubana disznót régi szokás szerint szalmával pörzsölték– porkolták. Azt tartották, hogy a pirosra sült szalonnabőrsokkal ízletesebb. Ínyencfalat volt a gyerekekneka ropogósra sült disznó füle, farka. A felnőttek a sült vértkedvelték, ez volt a reggeli. Ebédre friss húsból savanyúlevest főztek és húst sütöttek. A bél megfejtése, mosásaaz asszonyok feladata volt. Erre a célra külön hurkamosóasszonyokat jelöltek ki, akik több órán át ezzel foglalkoztak.A férfiak dolga volt a kolbásztöltés, a szalonnaés a hús besózása, valamint a disznósajt készítése és ahurkatöltés. Az este nagy lakomával végződött, ahol megkóstoltákaz aznap elkészült finomságokat. A jó disznótorosvacsorára hivatalosak voltak a rokonok, barátok,szomszédok is. Sült kolbász, hurka, töltött káposzta nemhiányozhatott az asztalról.Vacsora után mindenki „kóstolóval“ tért haza, amelyegy darab pecsenyéből, hurkából állt.MondaAlexai István molnár felesége nagyon szép asszonyvolt. Beleszeretett a molnárlegénybe. Búsult a molnár,mert hűtlenkedett a felesége. Bánatot őrölt a malma. Amolnárbánatot elődeink dalba foglalták. Alexai Istvántragikus sorsának alakulását a következő történet őrzi.Rimaszombatból tartott hazafelé a pappala lovaskocsiján. Jánosiban a malom mellett vezetett kia szekérút a faluból. Áthaladt a vasúti töltésen, egy mozdonyakkor érkezett a városból. A mozdonyvezető rájukfütyült, a lovaik még át is mentek a sínen, de a kocsinülők ottmaradtak halva. Ezt a tragikus eseményt őrziegyik népdalunk.FELADATOK:1. Mit jelent a „töröksarc” kifejezés, ami egy nagyon találó metafora. Fejtsd ki e kifejezés lényegét.2. Készítsd el egy „simonyi porta” makettjét.3. Mi a búcsúnap? Mely községekben és mikor tartják?4. Kutas fel, mi van a Simonyi templom harangjára írva. Tanuld meg.5. Járj utána, melyik népdal kapcsolódik a mondához.6. Gondolkozz el, miért nevezik a XVII. században a tanítót mesternek. Vonj párhuzamot a mai ésaz egykori (egyetemi) mesterképzés, mesterré válás között.7. Ha érdekel a gályarab prédikátorok sorsa, olvasd el Moldova György Negyven prédikátor címűkönyvét.219

V. A RIMA VÖLGYE A RIMA ALSÓ FOLYÁSADobóca(Dubovec)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Rima-katlan déli részén, a Rima balpartján fekszik 169 m tengerszint feletti magasságban.Lakossága: 567 fő.TörténeteDobóca egész területe királyi föld volt, a falu megalapításátvalahol 1200 körül kell keresnünk. Neveszláv eredetű és tölgyest jelent. 1747-ig túlnyomóanmagyarok lakta település.A falu első írásos emléke 1326-ból való, ekkor mára hatalmas Balog nemzetség birtokolta.Egy oklevél, amely 1395. október 30-án íródott, mára Széchyek birtokjogát bizonyította. 1431-ben SzéchyTamás szerezte meg, birtoklása idején óriási fejlődésvolt tapasztalható, mert a falu jobbágyai hatalmas irtásokkalterjeszkedtek főleg a Dobra feledi oldala felé,mely ekkor összefüggő erdőrengeteget alkotott.A falu későbbi birtokosai a Bebek, Lorántffy,Putnoki és a Dúl családok voltak.1439 körül megjelentek a vidéken a husziták. Háborúsidők következtek, a lakosság száma állandóancsökkent. A török hódítások idején a falu nem tudtaaz adót kifizetni, ezért a törökök 1567 nyarán a településtfelgyújtották.A XVII. század sem hozott megnyugvást. ABocskai-felkelés idején a császári Basta betörtGömörbe, s útjában Kassa felé fedúlta Dobócát. 1740-ben pestis is tizedelte a lakosságot.Dobóca 1747-ig túlnyomóan református magyaroklakta település volt. A Koháry család azonban gyászoseseményt hozott a falura: a református parasztságotelzavarta, helyükre Murány-völgyi birtokairól katolikusszlovákokat telepített a községbe.A református templomot is átvették a katolikusok.Ekkor kerültek Dobócára a Hrivnák, Muránszki, Polyák,Stavina, Telgarec, Tunyi családok. A későbbiekbenúj családok érkeznek: Bodnár, Brindza, Chamko,Cziprusz, Chiznai. Ekkor kerül ide az első cigány családis, a Danyi.A XIX. század közepén iskolája három osztályosvolt.A trianoni szerződésig területe Gömör-Kishontvármegye Feledi járásához tartozott.A településen 1 – 4. évfolyammal működik a magyarés szlovák nyelvű alapiskola.A település látványosságai: Szent László király tiszteletére a XIV. századbanemelt katolikus templom.Szent János szobor 1789-ből.Tudod-e, hogy: 1747-ben egy per alkalmával a szentantali úriszéktörvényt ült a dobócai református magyar parasztságfelett és elmarasztalta őket. A faluból is távoznikényszerültek, földjeiket elzálogosították. Az úriszékkimondta, hogy „ilyen haszontalan, dologtalan,versengésre és tobzódásra hajlandó, örökös uraellen tusakodó s nem engedelmeskedő gaz népeta m. uraság szenvedni nem akarván, sőt inkábbolyanok helyett hívebb és szorgalmatosabb jobbágyokkalmegszállítani szándékozván...“ Ennek okapedig az volt, hogy a parasztok olyan rétről, amelyik150 éve a református prédikátor javadalmátképezte, az úr parancsa ellenére a prédikátornakhordták be a szénát. (Ila Bálint szerint).Tököly István református dobócai lelkész 1675-benmeghalt Buccari börtönében.FELADATOK:A római katolikus templom1. Járj utána, hogyan változott meg a településetnikai összetétele Dobócána Koháryak uralma alatt, akik az ellenreformációhívei voltak.2. Kutasd fel a település dűlőneveit.3. Járj utána, hogy a hontalanság évei milyenhatással voltak a dobócai lakosságra.Nézz utána, hogy ebben az időben CsájiJános lelkész miért volt hős a dobóciakszemében.220

V. A RIMA VÖLGYE A RIMA ALSÓ FOLYÁSABottovoFöldrajzi elhelyezkedése:Bottovo a Rima-völgykatlanban fekszik a Szútoripatakbal partján.Lakossága: 217 fő.Történelme:A község 1926-ban keletkezett Coburg földbirtokosnaka Dobóca, Cakó és Rimaszécs közigazgatásiterületén lévő birtokain. A falu építését 1922-benkezdték el cseh- és morvaországi, valamint szlovákiaitelepesek. Bár Bottovóban nem találhatók jelentősműemlékek, a község csendes, festői környezetévelmégis elbűvöli az idelátogatókat. A település központjátalkotja a községi hivatal épülete, amely egyúttal akultúrház szerepét is betölti. Az épület mellett egy kispark található, amelynek a közepén áll az Ivan Kraskoszlovák író tiszteletére állított emlékmű. A községbenkápolna, élelmiszerbolt, iskola és 1962-ben megépítettvíztározó is található. Bottovo lakosai a múltban és ajelenben is földműveléssel foglalkoznak. A községbenmezőgazdasági részvénytársaság üzemel, amely gabonavetőmagtermesztésével foglakozik.Légiós házFELADATOK:1. Érdeklődj az idősebb emberektől, mi a légiós ház. Mikor és milyen céllal jött létre.2. Milyen okok vezetnek egy község megalakulásához – sorold fel ezeket. Gondolkozz el, milyen történelmiokok vezettek Bottovo község létrehozásához.3. Kutasd fel, hogy a környéken vannak-e hasonló okokból keletkezett települések és kik lakják.Martonfalva(Martinová)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Rima-katlan déli részén, a Rima-folyóbal partján fekszik 178 m tengerszint feletti magasságban.Lakossága: 199 fő.Történelme:1427-ben az adóösszeírásban „Martonfalua“ névenemlítik először, amikor a Jeneyek bírták a települést.Nemesi falu, kúriális helység. Neve egyszerű személynévielnevezésből alakult. A XVII. században előbba török, majd Thököly hadai pusztították el. A falutemploma 1760-ban épült. A trianoni szerződésigGömör-Kishont vármegye Feledi járásához, 1938 és1944 között Magyarországhoz tartozott.A településlátványossága: Reformátustemploma1760-ban épültkésőbarokkstílusban,1960-banés 1995-benfelújították.Híres emberek: Itt született1878-banFriedrichEndre tanár,történetíró,a MagyarA református templomTörténelmi Társulat és a Magyar Pedagógiai Társaságtagja. Pedagógiai és történeti művek szerzője.Nagy Sándor (1944), csehszlovák válogatott volt.221

V. A RIMA VÖLGYE A RIMA ALSÓ FOLYÁSATudod-e, hogy: A kúriális helység azt jelenti, hogy a településpolgárai nemesek vagy félnemesek voltak.Dr. Mihályfalusi Forgon Mihály könyve (Gömör-Kishont vármegye nemes családai) segít eligazodnia nemesség kérdésében.A kúria nemesi lak; az udvarház több lakásból áll.Tartalmaz olyan helyiségeket, melyek lakás céljairaszolgálnak, a „camerák“ hálóhelyek, a „stuba“ nappaliszoba, a „pretorium“ dolgozószoba. A szobákegy sorban, egy tető alatt és egymás között ajtókkalvagy folyosókkal voltak összekötve. Tornalján, Jánosibanláthatók ilyenek.A pozsonyi rendkívüli törvényszék 1674-ben névnélkül idézte meg a református lelkészt, mert agyülekezet nem adta ki a nevét.FELADATOK:1. Járj utána, mely vízimadarak népesítik be a martonfalvi tavat. Készíts róla fényképet, rajzot.2. Kutass utána, hogyan épült a református templom, ki volt akkor a település birtokosa. Munkáderedményét összegezd, írd le kiselőadás formájában és ismertesd azt társaiddal.3. Kutass utána annak a történelmi eseménynek, melynek kulcskifejezései: pozsonyi vértörvényszék,rendkívüli törvényszék, vésztörvényszék, delegatum judicium.4. Járj utána, családod mely tagjának van nemesi oklevele. Készítsd el családod családfáját.5. Tanulmányozd az udvarház felépítését. Készítsd el egy udvarház vagy kúria makettjét. Jelöld megaz egyes szobák rendeltetését. Ne feledkezz el a cselédségről sem.6. Kutasd fel a gálya mint közlekedési eszköz történetét, működését. Járj utána, kiket ítéltek gályarabságra.Vonj párhuzamot a gályarabságra ítélt emberek élete és sorsa között.Kacagópuszta(Orávka)gazdasági épületek egy részét alakították át lakóházakká.1956-ban lett a község hivatalos neve Orávka.Nevezetessége a római katolikus templom, melyet1995-ben szenteltek fel a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére.Földrajzi elhelyezkedése:Rimaszombat városától 18 km-re délkeletre a Rimajobb partján fekszik. Tengerszint feletti magassága179 m.Lakosok száma: 183 fő.Történelme:1922-ben a korábbi Kacagópusztából, a Couburgcsalád egykori birtokából keletkezett szlovák település.Dél-Lengyelországból és a korábbi Árva vármegyébőlidetelepített szlovákok alapították. Eredeti szlovákneve Slávikovo volt. A betelepült családok a korábbiA falu templomaFELADATOK:1. Szlovákia védőszentje a Hétfájdalmú Szűzanya. Járj utána, miért nevezik így Máriát!2. Kutasd fel a település létrejöttének körülményeit.222

V. A RIMA VÖLGYE A RIMA ALSÓ FOLYÁSARimaszécs(Rimavská Seč)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Rima-medence déli részén a Rimafolyóvölgyében fekszik 165 m tengerszint feletti magasságban.Lakossága: 2000 fő.Történelme:Egy kutató véleménye szerint a község az alpáriZalán nyári mulatóhelye volt, így a magyarok általitt talált ősrégi helység. Erre mutat szláv (Szjacs)neve is. A pápai tizedszedők jegyzékében Seechchalakban szerepelt a neve. 1427-ben Szeech, 1467-benRimazech alakban találjuk meg a nevét az egykorioklevelekben. A település a Szécsi család ősi birtoka,akiknek itt váruk is volt. A várhoz jobbágyfalvak ésnagy kiterjedésű birtokok tartoztak. A várnak ma mára nyomai sem láthatók, csak egy omladozó alagút őrzitárgyi emlékét. A hagyományok szerint a vár a maireformátus templomtól keletre mintegy 100-150 méterrekezdődött. A várat a husziták is uralták, később aRozgonyiak, majd a Széchyek birtoka lett. Széchy Máriamurányi várának bevétele után Wesselényi Ferencbírta, halála után a vár visszaszállt a koronára. Ezutánkapták a Koháryak, majd a Coburgok, akik a nagy kiterjedésűbirtokokat egészen 1921-ig használták.Rimaszécsnek híres országos vásárai voltak, hiszena község, ill. a község földesura 1776-ban vásárjogotkapott.A falu 1802-ig szolgabírói székhely is volt. 1870-től1913-ig járásbírósági székhely saját börtönnel.A XIV. század első felében épült templomáról1332-ben tesznek említést a pápai tizedjegyzők. AXVI. században tűzvész pusztította az akkori várost,leégett a templom, odaégett a templomhajó s megolvadtaka harangok is. 1791-ben ismét tűzvész pusztított.A templom mai formáját az ezt követő felújítássorán nyerte el. A legrégebbi feljegyzések a reformátusegyházról az 1600-as évektől vannak.Az okiratok szerint Rimaszécshez a régmúltbantöbb kisebb település tartozott. Ezek a települések régenmegszűntek, ma már ezekből csak Alsócsobánkát,Kacagót, valamint Csobánka-pusztát találjuk meg. Ahárom település Rimaszécstől nyugatra, mintegy kétkilométerre fekszik. Ma a három település egy községetalkot Orávka néven. Lakosai Árvából idetelepítettszlovákok.1922-ben a község Coburg hercegtől megvette avásárjogot, a vásárokat ezután már nem a községben,hanem a ma is Vásártérnek nevezett területen tartották.1924-ben hat vásár megtartására volt joga a községnek.A vásárok híresek voltak, messze földről jötteka vásárosok.Az első világháborúban harmincan haltak hősi halálta különböző harctereken. A 2. világháború áldozatainakszáma 15, a zsidóáldozatok száma is több tízretehető.1919-ben Rimaszécs a Csehszlovák Köztársaság részelett, majd a községet 1938-ban Magyarországhozcsatolták. A háború befejezése után Rimaszécs ismétaz újonnan alakult Csehszlovák Köztársaság része lett.Sajnos, a béke nem hozott mindenkinek igazi megnyugvást,megkezdődött a magyarok üldözése, a kitelepítés,a lakosságcsere. 13 családot Csehországba deportáltak,ötöt pedig Magyarországra telepítettek át.A falu híres személyiségei:Rimaszécs 1920 körül Otrokócsi Fóris Ferenc (némelyek szerintOtrokocson született, de hihetőbben Rimaszécsen1648 októberében, meghalt Nagyszombatban 1718.október 1.) gályarab lelkész, aki a gályákról megszabadulvaa reformátusok és a katolikusok békésegyüttélésén munkálkodott. Több egyházi művejelent meg. Élete végén katolikus hitre tért. Nagyszombatbanvan eltemetve.Hizsnyai Zoltán Pozsonyban élő költő, kritikus.Boros Gábor (1940) élvonalbeli labdarúgó volt.Tudod-e, hogy: (Tisza) Alpáron zajlott a honfoglaló magyarokcsatája „párducos“ Árpád és Zalán között, amitVörösmarty 1825-ben kiadott hőskölteményében,a Zalán futásában megírt. Rimaszécs kapcsolatbahozható Zalán bolgár vezérrel, aki egyik lehetségesnévadója volt Rimaszécsnek, hiszen szeretett ottmulatni.1360. aug. 1-jén I. Nagy Lajos privilégiumot (pallosjog)adott Rimaszécsnek.223

V. A RIMA VÖLGYE A RIMA ALSÓ FOLYÁSA1347. május 19-én a Gömör megyei Szécs és Balog,valamint a Borsod megyei Miskolc engedélyt kapott,hogy a határai között elfogott gonosztevőkfölött ítélkezzenek, és a bűnösöket vétségük szerintmegbüntessék, szükség esetén ki is végeztessék. 1450. június 18-án Szécsi Miklós kéréséreV. László és az országnagyok engedélyezték, hogyRimaszécsen évente kétszer, Szent Mihály napján(szeptember 29.) és Úrnapján (a pünkösd utánielső vasárnapot követő csütörtök) országos vásárokattartsanak, valamint megerősítették a településjogát a szerdai vásárok tartására.1520–ban II. Lajos ismét két vásártartási jogotadott az akkori városnak (Szent Bálint és SzentGyörgy napján).1560–ban a török elfoglalta a települést.1590–ben említik az első iskolát.1803-ban épült a Saul megtérésére szentelt rómaikatolikus templom, ami a koraklasszicista építészetpéldája. Építtetője gróf Szitnyai és Csábrági KoháryFerenc, patrónusa pedig a Coburg-Gothai hercegicsalád. A templom 1803. október 22-ére készültel torony nélkül. Fölszentelésére 1805 januárjábankerült sor.FELADATOK:1. Készítsd el Rimaszécs történetét évszámokban, tedd hozzá, mi történt ebben az időben Európában(a világban). Készítsd el az idővonalat, ahol ezt meg tudod jeleníteni. Dolgozz ezen barátaiddal.A munkát helyezzétek el az iskolában, hogy naponta lássátok a történelmet.2. Járj utána a rimaszécsi régi vásároknak. Elevenítsd fel azok hangulatát, portékáit, kínálatát akorabeli feljegyzések tanulmányozásával és az idősektől hallott történetek alapján.3. Járj utána, mit jelentett a pallosjog a településnek, amit Nagy Lajos királytól kapott. Mivelérdemelte ki ezt a privilégiumot Rimaszécs és hogyan használta ki?4. Dolgozd fel társaiddal a rimaszécsi iskola történetét. Nézz utána az iskola és a falu krónikájában,munkádat szintén krónika formájában készítsd el. Tanuld meg ezt a műfajt.5. Az „oppidum és possessio“ megnevezés a települések jellegét jelentette. Járj utána, mit jelentettez, melyik században melyik elnevezés vonatkozik Rimaszécsre. Mi volt ennek a jelentősége?6. Dolgozd fel a katolikus és a református templom történetét. Tarts erről kiselőadást társaidnak.Csíz(Číž)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Rima-medence déli részén fekszika Baraca-patak völgyében, mely patak a Rimába folyik.Lakossága: 691 fő.Történelme:Chíz neve a Várady Regisztrumban van jegyezve,ami szerint régi magyar személynévből eredeztethető,jelentése vélhetően: hisz.Ez a terület Gömör megye legkorábbi nemzetségével,a Hanvákkal függ össze.A falu látképe templommalAz első írásos okmány 1274-ből származik, ahola Hanva nembéliek pereskednek és visszakérik “Chíz“területét, mivel állításuk szerint ősük és jogelődjük,Thuka nevében az nekik jár. Az akkori csízi birtokosigazolja az egri káptalan előtt, hogy a Csízt birtoklónemzetség őse Thuka nem is Hanva nembeli. Csíz224

V. A RIMA VÖLGYE A RIMA ALSÓ FOLYÁSAfalu területe a Hanvaiak birtokából leányágon szakadtki. 1298-ban egy oklevél Zemekusnak fiát, Andrástemlíti a falu birtokosának Csízi előnévvel. 1332-bőlmár ismert a temploma és gazdag egyházként szerepela pápai tizedlajstromban. 1427-ben a falu legnagyobbbirtokosa Csízi János volt.Csízhez tartozott a Kóródi-puszta, ami később teljesenbeleolvadt Csíz községbe. A két falut egymástóla Barchapathaka - Baraca-patak választotta el.Csízt 1556-ban és 1682-ben a török felégette.A XVI. században a falu református templomot építtetetta török által lerombolt, elpusztított templom helyén.A XVIII. század közepén a település visszanyertekorabeli nagyságát. Hosszú bujdosás után visszatérteka Kondás, Lévay, Gaidoss, Pásztor családok.A XIX. században megváltozott a falu képe, mertfürdőt építettek ki. Ennek előzménye pedig az volt,hogy 1862-ben Harnócz András kútásás közben sósvízre lelt. A falu lakossága ezt felhasználta főzésre,kenyérsütésre, állatok itatására. A víz kémiai összetételénekvizsgálata alapján kiderült annak jódos-brómosgyógyhatása. A víznek három forrása ismeretes:Themis, Hygiea és a Neptún. Ma már csak a Hygieaforrás szolgál ivókúrára. A fürdő a Rima-MurányiRészvénytársaság birtokában volt. Jódbrómos vize ismertvolt Amerikában is, amit palackoztak és külföldreszállítottak.A csízi fürdő fejlődését az első világháború előtta betegségek sikeres kezelése tette közkedveltté és ismertté.Jelenleg mozgásszervi, érrendszeri, reumatikusés izületi betegségeket kezelnek a hippoterápiát is kihasználva.Tudod-e, hogy: A községnek négy úrilaka ismert: Kossuth Józsefé(ma is megtalálható), Hanvay Józsefé (csak romjavan), Glós Artúr és Horváth Józsefé (átépítve).A csízi fürdőA XIX. században a település földbirtokosai voltak:Szentmiklossy Kálmán, Kubinyi Johanna, LakatosFerenc, Losonczi Ábrahám és Ágoston, valamintDarva Pál.Csíz református temploma a XIX. század végénépült klasszicista stílusban.A falu egykor híres Anna-bálok színhelye volt.Első ismert református tanítója Csízi Nagy Pétervolt.FELADATOK:1. Gyűjts fényképeket Csíz-fürdőről. Készíts belőle kiállítást úgy, hogy megjelölöd, melyik kép melyikévből származik.2. Kutasd fel, ki, milyen tervek alapján építette fel a fürdőépületeket.Velkenye(Vlkyňa)Földrajzi elhelyezkedése:A Rima-medence déli csücskében a Sajó és a Rimatalálkozásánál elterülő római katolikusok által lakottkisközség.Lakossága: 357 fő.Történelme:A község írásos említése 1216-ból származik, amikorSusa határjárásában mint predium Pauli említik.1289-től már Welkenye néven szerepel.A falu Sajópüspökivel együtt nagyon korán az esztergomiérsekség birtokába jutott. A XIV. századbanelőbb a Putnoky család, majd a Széchyek birtokolták afalut, de 1411-ben újra az esztergomi érsek tulajdonábakerült. A török megszállás idején a lakosság számanagyon megfogyatkozott. A XVI. század második felében,amikor a törökök elfoglalták Putnokot, Velkenyétis felégették, csak egy porta maradt épen a faluban.225

V. A RIMA VÖLGYE A RIMA ALSÓ FOLYÁSAParokiális egyházáról nincsenek adataink. 1344-benSzent Péter tiszteletére kápolnát emeltek, de a gyülekezettovábbra is Sajópüspöki leányegyháza maradt. AXVIII. században már volt temploma a falunak, de eztaz 1836-os tűzvész teljesen elpusztította. 1880-ban kezdtéképíteni az új templomot, amit 1892-ben szenteltekfel a Rózsafüzéres Szűz Mária - vagy ahogy gyakrabbanhasználják, a Rózsafüzér királynéja - tiszteletére.Velkenye azon kevés gömöri települések közé tartozik,ahol a reformált hit kevés időre sem honosodottmeg. 1776-tól a falu a rozsnyói püspökség uradalmáhoztartozott.A XX. század második felében megalakult a termelőszövetkezet,ahol az itt élők nagy többsége munkalehetőségettalált. A szövetkezet felbomlása után azemberek a környező városokban kerestek munkát.1978-ban az iskolát a lénártfalvi iskolához csatolták.Az iskola épületében egyosztályos óvodát alakítottakki, amely napjainkban is működik.Tudod-e, hogy: A község villanyhálózatát 1957-ben vezették be.Addig az ideig az áramot a Rima folyón működtetettvízimalom szolgáltatta, ami a Misurák családtulajdona volt.A falubanönkéntestűzoltóegyesületműködik ésa Vén AkácGömöriVadászegyesületnekis itt van aközpontja.Az önkormányzatminden évmájusábanfalunapottart.A XX. századiváltozásokkövetkeztébena településCsehszlovákiáhozA Rózsafüzér királynéja tiszteletérefelszentelt katolikus templom oltárakerült és határközség lett. A határ védelmére 1920-ban kaszárnyát építettek a faluban, ahol 2002-ig ahatárőrök teljesítettek szolgálatot.Velkenyei parasztházak - a népi építészet szép példáiFELADATOK:1. Készíts tervet egy kerékpárút megépítéséhez, amely összeköti Velkenyét Sajópüspökivel.2. Keresd meg a falu legrégebbi házát. Idős emberek segítségével elevenítsd fel belső elosztását, egykoriberendezését. Munkádról készíts rajzot, feljegyzéseket.3. Tervezd meg a falunapok plakátját és állítsd össze a falunapok programját.5. Térkép segítségével utazz el Aggtelekre úgy, hogy minél több települést érints.6. Gyűjtsd össze a település dűlőneveit.226

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYEBalog-völgy„Ahol Gömör hegyei dimbes-dombos vidékké szelídülnek, s a Balog-folyócska kanyarog - amelyet taláncsak egy kis jóindulattal és nagy adag lokálpatriotizmussal lehet folyónak nevezni-, ott húzódik aBalog-völgy.A Felvidék valaha virágzó és fejlődő térsége mára elfeledetté vált. A völgy egykor gyümölcstermesztésérőlvolt híres: kiváló minőségű dinnyéjét és ropogós csersznyéjét még a pesti piacokon is keresték. Afalvakat szorgos parasztemberek, többségükben nyakas kálvinista magyarok lakták, akik a Balog-völgyeta világ közepének tartották.A hajdan patinás vidék azonban mára megszürkült és elszegényedett, s a dicső időkre kevés dologemlékeztet a környéken. A Baloghok, Széchyek, Wesselényiek, majd a Koburgok uradalmának központjában,Nagybalogon azonban ma is áll az a hatalmas kastély, amelyet a Koháryak építettek át klasszicistastílusban. A háromszintes épületet, melynek négy oszlopon nyugvó timpanonja már messziről látható,hatalmas angolpark veszi körül. A falun keresztülutazva pedig találhatunk még néhány, a XIX. századutolsó éveiben épített parasztházat, amelyek fehérre meszelt falaikkal és egyszerű, népies díszítésükkelvonzzák magukra a tekintetet.A Balog-patak folyása mellett dél felé haladva, Bátka községben áll még a Bornemisszák volt kúriája,az innen pár kilométerre található Nemesradnót azonban már csak régi dicsőségére emlékszik. A gyermekirodalommegteremtőjének is tartott Pósa Lajos szülőfalujában ugyan még állnak a Pósa-famílianéhai gazdagságát és szorgalmát bizonyító porták, falaik azonban már rogyadoznak. Régi szépségébenragyog viszont a közeli zsípi református templom, amely a Szepességen és Gömörön végighúzódó, gótikusútként emlegetett turistavonal legdélebbi állomásaként a felvidéki gótika legszebb emlékei közé tartozik.A Balog-völgyet ma kevesen keresik fel, hiszen a Kárpát-medencei turistakalauzok szinte megfeledkeznekróla. Aki azonban idelátogat, nem könnyen felejti el.“(Simon Attila: Felvidék száz csodája, részlet - in: Rejtőzködő értékek nyomában. Totem Plusz Könyvkiadókft., Budapest)A Balog-völgy települései északról délre haladva a következők: Kopárhegy, Ratkózdihava, Rónapatak,Poprocs, Dobrapatak, Sztrízs, Hrussó, Babaluska, Esztrény, Lukovistye, Derencsény, Pápócs, Szilistye,Gesztes, Bugyikfalva, Meleghegy, Perjése, Balogpádár, Nagybalog, Uzapanyit, Balogtamási, Rakottyás,Bátka, Dúlháza, Baraca, Zsíp, Balogújfalu, Radnót, Cakó, Iványi, Zádorháza.FELADATOK:1. Állítsd össze a Balog-völgy térképét kijelölve rajta a községek tengerszint feletti magasságát éslakosainak számát!2. Készíts beszámolót a Balog-völgy falvairól számbeli adatokkal: a lakosság száma, nemzetiségi ésfelekezeti összetétele, nők és férak aránya, kor, végzettség, munkaviszony szerinti eloszlása!227

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYEKopárhegy(Krokava)Földrajzi elhelyezkedése:A Rőcei-hegységben 750 m tengerszint feletti magasságbanelterülő település; természeti rezervátum.Lakossága: 35 fő.Történelme:Keletkezése a XIV. század második felére helyezhető.Elnevezése a szláv „kruk“ (holló) szóból alakultki. Eredetileg szlávok lakták, akik a környező nagy hegyeklegelőin állattenyésztéssel, főleg juhtenyésztésselfoglalkoztak. Ma közkedvelt üdülőkörzet.Ratkózdihava (Ratkovská Zdichava)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Rőcei-hegységben 421 m tengerszintfeletti magasságban fekszik.Lakossága: 20 fő.Történelme:Balogfő határában alakult ki. Első lakosáról, Zdechrőlkapta a nevét. Alapításától kezdve vlach hegyi pásztoroklakták. A XVIII. századtól lakói a juhászaton kívülháziiparba is fogtak: faedényt készítettek, fehér ködmönanyagotszőttek, áruikat vásárokon értékesítették.A falu haranglába a XVIII. századból származik.Önálló egyháza sosem volt, mindig Baradna egyházáhoztartozott, közigazgatásilag pedig Rónapatakhoz.Rónapatak(Rovné)Poprocs (Poproč)Földrajzi elhelyezkedése:A Rőcei-hegység közepén a Balog felső folyásánálelterülő település.Lakossága: 148 fő.Történelme:A falut a határában lévő dús hegyi legelők hasznosításáraalapította a Balog nemzetség a XIV. századelején. Nevének jelentése síkság, sík terület. Önállóegyháza nem volt, a reformáció idején előbb Baradna,majd Ratkó leányegyháza volt.Földrajzi elhelyezkedése:Rimaszombatól 27 km-re fekszik.Lakossága: 27 fő.Történelme:A Derencsényi család irtással telepített faluja,1413-ban, legelső feltűnésekor neve Sebestyénháza.Első lakosa, bizonyára soltésza, Sebestyén volt. 1427-től a Poprocs név állandósult. Lakosságának fő foglalkozásaaz állattenyésztés, a juhászat volt. Továbbáháziiparból, napszámból éltek, egy részük pedig azAlföldön aratott és csépelt. A falut alapításától kezdveszlávok lakták, akik evangélikus vallásúak voltak.FELADATOK:1. Kutass utána, kik voltak a soltészok, mi volt a megbízatásuk. Néhány településen fellelhetőa soltész megkülönböztető névként. Érdelkődj, mivel foglalkoztak, kik voltak ezek a családok, honnanérkeztek.2. Kutass utána, mi volt a vlach jog, melyek voltak az elemei. Kik élhettek ezzel a joggal. Kutatásaidrólkészíts jegyzetet, majd a rendezett jegyzet alapján tarts kiselőadást társaidnak.228

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYEDobrapatak (Potok)Sztrizs (Striežovce)Földrajzi elhelyezkedése:A Rőcei-hegységben a Balog-patak mellett elterülőtelepülés.Lakossága: 40 fő.Történelme:Elnevezése a rajta átfolyó kis erecske, „Dobra“ nevébőlszármazik. Kialakulásának ideje a XIII. századvégére tehető. Határának legértékesebb része a hegyilegelő. Korán kifejlődött benne a hegyi pásztorkodás,főleg a juhászat.A Derencsényiek és a Széchyek birtoka volt, későbba murányi uradalom része lett. Evangélikus templomaa XVIII. századból származik, szószéke és oltára barokkstílusú. Harangtornya a XIX. században épült.Egyháza a hrussói evangélikus egyház filiáját képezi.Földrajzi elhelyezkedése:Hrussó településrésze. Rimaszombattól 20 km-refekszik.Történelme:A falu másik, magyar neve 1427-ben Levártfalva.A Strizs – Sztrázs szláv szó, magyarul: őri.A falut a Derencsényi család alakította ki a XIII.században. Határa terméketlen, leginkább csak zabotterem. Népessége elsősorban juhászattal foglalkozott,de készítettek faedényeket, faeszközöket is, amit a délividékeken gabonára cseréltek el. A törökök pusztításakora XVI. században népessége nagyon megfogyatkozott.Evangélikus lakossága a kiétei egyházhoz, közigazgatásilagHrussóhoz tartozik.1906-ban a belügyminisztérium az Eszterézs nevetadta a falunak.Hrussó(Hrušovo)Földrajzi elhelyezkedése:Rimaszombattól 17 km-re fekszik, 237 m-re atengerszint felett helyezkedik el.Lakossága: 227 fő.Történelme:Eredetét visszavezethetjük a tatárjárás előtti időkbe.1297-ben „Huruswa“ alakban említik először, dekorábbi alapítású. Kezdetben Balog várának tartozéka,a XIV. századtól a Derencsényi családé, majd a XVII.század második felétől a murányi váruradalom része.A XVII. század végén lengyel-litván hadak elpusztították,de újra felépült. Lakói mészégetéssel, szénégetéssel,kézművességgel és mezőgazdasággal foglalkoztak.Első lakosai szlávok voltak. Nagy károkat szenvedetta falu a törököktől. A 15 éves háború alatt teljesenelszegényedett, elpusztásodott. A kuruc-labanc időkalatt a közeli Strázsa nevű hegyre menekült a lakosság,ahol kunyhókban húzták meg magukat.Iskoláját 1754-ben említik először.Ma közigazgatásilag részét képezi Esztrény ésEszterézs.A település látványosságai: Evangélikus temploma 1786-ban épült a türelmirendeletnek megfelelően, 1904-ben megújították.Későbarokk haranglába XVIII. századi.A falu határa természeti szépségekben gazdag, sokkis barlang és növényritkaság található itt.Itt született 1883-ban Putra Ede festőművész,Rudnay Gyula tanítványa, aki Rimaszombaton vaneltemetve.Hrussó festményen229

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYEBabaluska (Babinec)Esztrény (Ostrany)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Szlovák-érchegység északkeleti részénterül el a Rima-katlan és a Papcsa-patak között419 m tengerszint feletti magasságban.Lakossága: 74 fő.Történelme:Teljesen erdős, víz nélküli területen fekszik, nevemagyarul: baba rétecskéje. Itt építkezett elsőnek egyBaba nevű szláv ember, aki azután a kialakuló helységneknévadója lett.Temploma a XVIII. század végén épült, de önállóegyháza nem volt, Kiétéhez tartozott.Földrajzi elhelyezkedése:A Szlovák-érchegység déli részén, a Balog völgyébenelterülő település. Közigazgatásilag Hrussóhoztartozik.Történelme:A falu neve az ősi hagyományokra utal, az „esztero“szláv szó gyepügátakat, karókból és cölöpökből készültvíziműveket jelent, belőle származik az Esztrény helynév.A középkorban tűnik fel, mint a Balog nemzetségbirtoka. Korai telepesei szlávok voltak. A pestisnek,továbbá a határ terméketlenségének tulajdonítható,hogy lakossága nem szaporodott meg. A lakosság egyrésze ugyanis az Alföldre vándorolt és ott kezdett újéletet.Lukovistye(Lukovištia)Földrajzi elhelyezkedése:Rimaszombattól 14 km-re északra a Szlovák-érchegységdélkeleti részén a Papcsa-patak jobb partjánfekszik.Lakossága: 188 fő.Történelme:A helység kialakulásának kezdetei a XIII. századranyúlnak vissza, korai lakosságát a szlávság alkotta.Határa földművelésre alkalmatlan, ezért népességetímárságból, juhászatból, fuvarozásból tartotta fennmagát.Lehotka nevű része 1574-ben tűnik fel az oklevelekbena Derencsényi család birtokaként. A XVII. századtólMurány várának tartozéka volt. Területén feküdta szintén 1407-ben említett Teletnek falu is, mely1548 körül pusztult el.Evangélikus temploma 1794-ben épült barokkklasszicistastílusban.Itt született 1876-ban Ivan Krasko költő, a szlovákirodalom nagy alakja. Szülőháza, mellszobra és síremlékelátható a faluban.Temetőjében nyugszik az egyik legnevesebb szlovákújságíró, Ladislav Mňačko (1919-1994).Derencsény(Drienčany)Földrajzi elhelyezkedése:Rimaszombattól 13 km-re északkeletre fekszik243 m tengerszint feletti magasságban.Lakossága: 250 fő.Történelme:Régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a területa legősibb időktől lakott volt.1297-ben említik először a Balog nemzetség birtokaként.Derencsény felét Balogh Domokos és Miklóskapta meg, később fia, László a Derencsényi nevet vettefel. A falunak már a XIII. században volt temploma,a mai templom elődje. A XV. században vámszedőhelyvolt. Várkastélyát 1413-tól említik a Derencsényiekbirtokaként. A XV. század elején Giskra foglalta el ésmegerősítette, majd Hunyadi János 1452-ben ostrom-230

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYEmal foglalta vissza tőle. Ekkor még újjáépült. 1544-benDerencsényi Pál és fivérei elvesztették a birtokot, ekkortörtek Széchy László derencsényi udvarára, nejétThibay Orsolyát megsebesítették. A kialakult viszálybana király úgy döntött, hogy a Derencsényieket megfosztottaDerencsény birtokától és Kápolnával együtta Széchyeknek adományozta. Ettől kezdve Derencsényváráról nincs említés, valószínűleg a török harcokbanpusztult el, azóta rom. A község urai a Széchyek utána Rákócziak, majd a Koháryak. Később a Coburg hercegicsalád, valamint a Luzsénszky, Szentmiklóssy,Draskóczy, Máriássy, Bodon és a Nyáry családok szinténbirtokosok voltak itt. Középkori lakosságának túlnyomórésze szláv. 1560 körül Derencsény teljesen elpusztult.Félszázados lakatlanság után a XVII. századelején jobbágyság telepedett itt meg, akik elsősorbanjuhászattal foglalkoztak.Evangélikus iskoláját 1604-ben említik először.Institoris György evangelikus lelkészét a pozsonyivértörvényszék 1674-ben megidézte.A település látványossága: A Derencsényi-karszt. A Rőcei-hegység déli lejtőin,Derencsény, Balogrussó, Gömörispánmezőés Bugyikfala községek között fekszik mintegy 16négyzetkilométernyi területen. Az itt található 38kisebb-nagyobb barlang teljes hossza több, mintkét és fél kilométer.A település hírességei: Itt született 1843-ban Liszkay Gusztáv a késmárkibányászati és erdészeti akadémia tanára, bányászatiszakíró.Itt született 1895-ben Buzágh Aladár Kossuth-díjaskémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.Itt volt lelkész Pavol Dobšinský szlovák író, néprajzkutató.Számos szlovák népmesét írt és dolgozottfel.Pápócs (Papča)Földrajzi elhelyezkedése:Közigazgatásilag ma Derencsényhez tartozik.Lakossága: 250 fő.Történelme:A falu még a XIII. században keletkezett. A XVII. század első felében érkeznek Pápócsra magyarok a nevekután ítélve, főleg a török elől menekülve. Mivel a határ kicsiny, a lakosság iparűzéssel igyekezett jövedelmét szaporítani.Egy része bőrcserzéssel foglalkozott, másik része bocskorokat, fazekakat, faedényeket készített és azokkalkereskedett.Szilistye(Slizké)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Szlovák-érchegység délkeleti részénterül el, Rimaszombattól 17 km-re északkeletre.Lakossága: 136 fő.Történelme:A település határában megtalált bronzkori leletektanúsága szerint ősidők óta lakott hely. 1301-ben tűnikfel először Balog-vára tartozékaként. Szilistye a szlávszelo, „falu, telephely, falutelep“ szó származéka. Víznélküli, teljesen erdős vidéken épült, amely alkalmasgyümölcsösök ültetésére. Határában sok a mészkő,ebből a lakosok meszet égettek és azzal kereskedtek.Lakosai elsősorban szlávok voltak, akik pásztorkodássalfoglalkoztak.Evangélikus temploma a türelmi rendeletnek megfelelőenépült torony nélkül 1798-ban.231

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYEGesztes(Hostišovce)Földrajzi elhelyezkedése:A Szlovák-érchegység délkeleti részén terül el.Lakossága: 186 fő.Történelme:A Balog-patakba Bugyikfalvánál befolyó kis erecskemellett keletkezett. Ógesztes a Széchy család birtoka,Gesztes a Derencsényiek kezén volt. Kialakulásánakidejét még a tatárjárás előtti korra teszik. Lakosaiszlávok. Gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, mellettepálinkát égettek.Torony nélküli evangélikus temploma 1793-banépült.Bugyikfalva (Budikovany)Földrajzi elhelyezkedése:A Szlovák-érchegység délkeleti részén, a kisGesztesi-patak mellett terül el.Lakossága: 64 fő.Történelme:1301-ben említik először, de a falu már a tatárjáráselőtt is létezett. 1427-ben „Budikfalua“, 1460-ban„Bodikfalwa“ alakban bukkan fel az írott forrásokban.A XVIII. században a murányi uradalom része volta Koháryak és a Coburgok tulajdonaként. Lakosságafőként mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkozott.Lakóik között a középkorban találhatók magyarok is.Fő megélhetési forrásuk a földművelés, ennek hozamátfuvarral és némi iparral kellett pótolni.Evangélikus egyháza a XVI. század végén alakult,az egyházi jegyzőkönyvek ekkor említik az iskolát is.Kaprinyi Izsák evangélikus lelkészt a pozsonyi vésztörvényszékmegidézte.Mai evangelikus temploma 1804-ben épült.A faluban élt és dolgozott 1790–91-ben JurajPalkovič (1763–1835) esztergomi kanonok, szlovákíró, szótárszerkesztő.FELADATOK:1. Nézz utána, miért idézte meg az evangélikus lelkészeket a pozsonyi vértörvényszék. Kutass utána,mi volt a feladata a vértörvényszéknek, hol működött még, mely századokra jellemző működése.2. Mit tudsz a gömöri protestáns gályarabok történetéről? Kutass ennek utána, majd kutatásod eredményérőlszámolj be osztálytársaidnak.Meleghegy(Teplý Vrch)Földrajzi elhelyezkedése:A Szlovák-érchegység déli részén, a Balog-patakvölgyében elterülő településLakossága: 292 fő.Üdölőközpont232

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYETörténelme:dett, mára a magyarság jelentéktelen kisebbséggé zsugorodott.Juhászatból, földművelésből éltek. Az utóbbiidőben kedvelt turistaközpont, amit Meleghegy névenismert víztározójának köszönhet.Perjése(Dražice)Földrajzi elhelyezkedése:A Szlovák-érchegység déli nyúlványa és a Rimamedencetalálkozásánál elterülő település.Lakossága: 214 fő.Történelme:A Balog-patak és a Rima-folyó közötti ritkás erdőbenkeletkezett. Telephelye kis patakvölgy, amelyeta Balog-patak mellett élő magyar népesség a XI.A XIV. században alakult ki a település. A Balognemzetség nagykiterjedésű birtokainak központja.Később a Derencsényi, majd a Széchy család birtokolta.Magyar alapítású, később lakossága erősen kevereszázadban,a költözködő pásztorkodás idejében nyárilegeltetésre használt. Perjése állandó megtelepülésénekideje a XIII. század eleje. A helységet a magyarságépítette ki, középkori lakosai magyarok voltak.A szlovák-magyar nyelvhatár közelsége ugyan éreztettehatását, de nem nagy mértékben, még az újkorbansem. A törökdúlás, majd a vidéket állandóan pusztítóhadak Perjéséből elűzték a régi parasztság nagy részét,de a legtöbb később visszatért.A lakosság földműveléssel, pásztorkodással, gyümölcs-és szőlőtermesztéssel foglalkozott.Egyháza a XVII. században evangélikus hitre tértés a pádári egyház filiája lett. Evangélikus temploma1838-ban épült.Balogpádár(Padarovce)Földrajzi elhelyezkedése:A Szlovák-érchegység déli csücskében, Rimaszombattól10 km-re északkeletre fekszik.Lakossága: 153 fő.Történelme:A falu a XIII. században keletkezett. Neve németszemélynévi eredetű, a Páder szóból ered. Azona választóvonalon fekszik, mely etnikai határt alkota Balog nemzetség magyar és szlovák lakossága, illetvetelepülései között. Az első írásos emlék 1407-bőlvaló, ekkor kapta meg a falut a Derencsényi családa Balog famíliától. A XV. században már két faluként,Az evangélikus templomAlsó- és Felsőpádár néven említik. A Kispádár névenis ismert Alsópádár a XVI. században kihalt. A falufejlődését és gazdasági sikereit Derencsényi Péternekés unakatestvérének, Imrének köszönheti. Későbba főúri hatalmaskodások, birtokperek és az elviselhetetlenadók nyomorba döntötték a települést. Ezt tetőztemég a husziták megjelenése is a vidéken.233

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYEA lakosságot igen szorgalmasnak, becsületesnekmondják, amely a tudomány művelését is szívügyénektartja. 1822-ben olvasókör alakult, hetente kétszerültek össze az iskola tantermében, s ott a megrendeltújságokat olvasták.Önálló evangélikus egyházközséget 1680-ban alakítottakki. Iskoláját 1775-ben említik először az írások.Az evangélikus templom 1802-ben épült.Tudod-e, hogy: 1944-ben a háború elérte Pádárt is. Minden emberarcán néma megdöbbenés ült, amikor a német egységekmegérkeztek a faluba. A megszállás egy hétigtartott, utána kivonultak a megszállók. A háborúután a lakosok építő munkába kezdtek. 1947-bena faluból 38 evangélikus családot, 117 személyt telepítettekki Magyarországra, Veszprém megyébe:Márkó, Ajkarendek, Magyarpolány községekbe.Helyettük szlovák katolikus családokat telepítettekSzuhahutáról, Nógrád megyéből.A háború áldozatainak emlékműveFELADATOK:1. Járj utána, hogyan történtek a kitelepítések, mi lett a kitelepített emberek további sorsa. Kérdezderről nagyszüleidet, ismerőseidet. Kutatásod eredményéről készíts feljegyzéseket, amit rendezzkiselőadásba.2. Érezd át a kitelepített emberek sorsát. El tudnád ennek alapján készíteni naplójukat? Próbálkozzmeg vele.Nagybalog(Veľký Blh)Földrajzi elhelyezkedése:A Szlovák-érchegység és a Rima-katlan találkozásában,Rimaszombattól 11 km-re északkeletre található.Lakossága: 1177 fő.Történelme:A település két falu egyesítéséből (Alsóbalog, Felsőbalog)jött létre. A két faluról először 1347-ben tettekemlítést az írások Balug alakban, mint vámszedőhelyről,Felsőbalog már jóval azelőtt létezett. A magyaroka honfoglalás idején Huba vezérrel vették birtokukbaezt a vidéket. Letelepedve a patak mellé, ők adták nekia Balog nevet. A helynév a korábban keletkezett pataknévrevezethető vissza. A patakról kapta a nevét azaz Altman nevű német nemes is, aki a német sereg leveréseután a vidéken maradt, mint a Balog nemzetségmegalapítója. A XI. században csak egy Balogot ismernekaz oklevelek. A falu 1520-ban vásárjogot kapott,innen származik a Vásárosbalog elnevezés, amelyet1938-ban felváltott a Vámosbalog elnevezés, mivel azállamhatár Balog és Meleghegy között húzódott. A II.világháború után újból Csehszlovákiához csatoltáka községet, ekkor lett neve Nagybalog, szlovákul VeľkýBlh.A falu felett, a Koháry-kastély egykori vadasparkjábanközépkori vár (Balogvár) maradványai találhatók,amelyet a Balog-patak völgyébe települt Balognemzetség a XIII. században épített. Az 1440-es évekbenGiskra serege elfoglalta, majd 1451-ben HunyadiJános visszafoglalta azt. 1608-ban végvár, később SzéchyMária hozományaként Wesselényi Ferenc birtoka lett.A vár a kuruc harcokban pusztult el.A népi építészet jegyeit viselő néhány ház érdekeslátványosság. A település népviseletéről és népszokásairólis híres. A lakosságot szolgálja a kultúrház, aszolgáltatások háza, a sportlétesítmény és a ravatalozó.A faluban általános iskola és óvoda is működik. Aközség közelében van a Veres Természetvédelmi Terület,amelynek kincseihez tartoznak a többszázévestölgyfák és néhány ritka madárfaj.234

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYEA várban élt várnagyként Gyöngyössi István költő1663-tól Wesselényi Ferenc nádor titkáraként.Több főúri házasság történetét énekelte meg. Legismertebbműve „A Márssal társalkodó MurányiVénusz“, melyet úrnőjéről és uráról írt.Itt gyűjtött népdalokat Kodály Zoltán.1560-ban a balogi erdőben fogták el a törökökBebek Györgyöt.Itt született Oláh Kálmán (1910 – 1990) nemzetközihírű hegedűművész, cigányprímás, az 1960-70-es években királyok zenésze volt.A református templomBalog egyházát már a pápai tizedszedők is említika XIV. században. Az egyház a XVI. század végénreformálódott, előbb az evangélikus, később a reformátusegyház is kialakult. Szendrei György balogi reformátuslelkészt a pozsonyi vértörvényszék megidézte.Buccari börtönében hal meg 1675-ben. Ezt történtHunnius Pál evangélikus lelkésszel is, de ő Pozsonybólmegszabadult.A település látványosságai: A település legfőbb látnivalója a volt Koháry-Coburg-kastély. A Koháry-kastély 1720-ban épült,amely a XIX. században a Coburg család birtokábakerült. Ekkor a téglalap alaprajzú, egyemeletes kastélytátépítették klasszicista stílusban. Az épület bejáratafelett terasz, hátsó homlokzatán középrizalitlátható. A kastélyt az ismert Henrik Nebbiem parképítőmester tervei alapján létesített angolpark éshalastó veszi körül, amelyhez egykor még egy nagyméretű,közel kétszáz holdas vadaspark is tartozott.A kastélyban jelenleg szociális intézet működik.Református templom 1740-ből.Tudod-e, hogy: Itt született 1610-ben Széchy Mária a „Murányi Vénusz“,Wesselényi Ferenc felesége.A Koháry-kastélyNagybalogi anekdota Pál Dénes gyűjteményéből:Valamikor szokásban volt egyes embereknektapadéknevet vagy csúfnevet adni. Általában azok kaptakilyet, akikből több hasonló nevű volt megkülönböztetésvégett. Mások valami furcsa történet, vagy viselkedésükmiatt kaptak ragadványnevet. Ez a szokás annyiraelterjedt, hogy egyeseknek a rendes nevüket már sokszornem is ismerték a faluban.Az egyik asszonyt, aki túl kedveskedő, illegő-billegő,sokat beszélő volt, elnevezték Galambomnak. Történtegyszer, hogy Galambom ebédet vitt a szőlőhegyrea kaszálóknak. Már messziről kiabált és riszálta magát:„Gyertek, galambocskáim, hozom nektek a finomrétest!“ A nagy integetéstől kicsúszott a hamvas sarkaa kezéből, a batyu leesett a hátáról, a rétesek meg gurultaka hegyen lefelé, ami nem is rétes volt, hanem görhő.Azóta emlegetik arra, ami nem az, aminek mondják,hogy: „Olyan, mint a Galambom rétese!“FELADATOK:1. Gyűjts össze balogvölgyi népdalokat, nótákat, népszokásokat, népművészeti hímzésmintákat, népviseletet,munkaeszközöket stb. és rendezz belőlük kiállítást!2. Járj utána a falu felett emelkedő vár történetének.3. Kutasd fel a település névváltozatainak történetét.4. Keresd meg a falu legrégebbi portáját. Készíts róla vázlatos rajzot a rajta található épületekről(lakóház, annak felosztása, gazdasági épületek).235

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYEFöldrajzi elhelyezkedése:Uzapanyit(Uzovská Panica)Rimaszombattól 11 km-re keletre a Balog bal partjánfekszik, a Rima-völgykatlan és a Rőcei-hegységhatárán.Lakossága: 695 fő.Történelme:A faluról először 1427-ben tettek említést, ekkor azUza család birtokában volt. Keletkezése a várispánságalapításának idejére nyúlik vissza. A Balog nemzetséghatalmas birtokteste Uzapanyittal kezdődik.A falu sokat szenvedetta török betörésekidején. A XVIII. századiháborúk és a pestisjárványkövetkeztében lakosságanagyon megfogyatkozott,de a településA római katolikustemplommindig lakott maradt. Önálló egyháza és a BoldogságosSzűz tiszteletére felszentelt temploma már a középkorbanis létezett. A reformáció idején a lakosság kálvinihitre tért. Középkori temploma elpusztult, mai reformátusés katolikus temploma a XIX. században épült.A faluban van általános iskola, óvoda és futballpálya.A községben missziós ház is működik. A falu határábanhalastó található, amelyet a Szlovák Horgászszövetségtart fenn.A református templomA kései barokk kastélyA település látványosságai: Kései barokk stílusban épült kastély a XIX. századmásodik feléből.Római katolikus templom, 1872-ben épült SzűzMária Mennybemenetele tiszteletére.A református templom 1848-ból származik.FELADATOK:1. Gyűjtsd össze a település dűlőneveit.2. Kutasd fel a kastély és lakóinak történetét.Tamási(Tomášovce)Földrajzi elhelyezkedése:Rimaszombattól 13 km-re keletre a Balog jobbpartján fekszik.Lakossága: 205 fő.Történelme:1423-ban a községet már a mai nevén mint vámhelyetemlítik. 1427-ben az Uza család volt a földesura.1460-ban két Tamási nevű község merül föl, mint Balogvártartozéka. Később a Koháryak, majd ezek révéna Coburg hercegi családlett a birtokosa. Tamásireformátus temploma1820-ban épült. Az1906-os belügyminiszterirendelet a falu nevétBalogtamási alakban állapítottameg.A református templomFELADATOK:1. Játsszatok el egy lakodalmat balogvölgyiszokások szerint!2. Gyűjtsd össze a régi balogvölgyi gyermekjátékokatés szervezz játszóházat!236

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYERakottyás(Rakytník)Földrajzi elhelyezkedése:Balog-völgyi kisközség Rimaszombattól 14 km-rekelet felé. A Balog bal partján fekszik.Lakossága: 257 fő.Történelme:Hajdan a balogvári uradalomhoz tartozott, és ezzelegyütt a Coburg hercegi család birtokába került.Később a Beélik és a Bornemissza családok is bírtakbenne részeket. Legnagyobb birtoka és emeletes kastélyaMáriássy Andornak volt itt.Mint ahogyan a körülötte lévő többi kisebb település,Rakottyás is Bátka várföld határából vált ki. Akiválás a XIV. század közepén történhetett meg. Területeegyetlen nemes családé volt és csak egy-két kúriaállhatott benne. Ezért az oklevelek nem emlékeznekmeg róla. Nemesi jellege az újkorban is megmaradt.Első birtokosainak kihalása után a Derencsényiekszerezték meg. Eredeti népessége közé ugyan kerültekidegenek, de azok hasonultak az itt élőkhöz. Így a falumagyar népességű maradt.Önálló egyházáról nem szólnak az írások,a reformáció idejében kálvini hitre tértek,filiaként a zsípi egyházhoz csatlakoztak.A Bátka várföldből egykor kiszakadt települések,mint Kutya, Góbisháza, Vaskapu és Czenteháza ma márcsak Rakottyás határában lévő puszták, mint ahogy Kápolnais, ami csak a XIX. században pusztult el.A múlt század elején a faluban három kovács ésegy kerékgyártó élt, de lakosai többnyire földművelésselfoglalkoztak.KopjafaTudod-e, hogy:A református templom A község lakosainak nagy része református vallású.A gyülekezet régi fatemplomát 1921-ben lebontották.Az új templomot 1971-ben szenteltékfel, amely a csodával határos módon három év alattépült fel. Boros István lelkipásztor elmondása szerint:„Mindenki segített, aki csak tehette és az is, akinem tehette. Például a tornyon lévő kakast az ózdigyárban öntötték, és amikor kész lett, a pedagóguspártelnök hozta át titokban a határon. A tornyot pedig,amit a földön készítettek el, a Rimaszombatbanállomásozó szovjet katonák nagy gépeik segítségéveltették fel jelenlegi helyére rettenetes égzengés és villámlásközepette, mert akkor éppen olyan ítéletidővolt.“Amikor a törökök a balogi várat ostromolták, Kápolna-puszta(palócosan Kápónyi) lakosai ellentámadásbalendültek, azonban a török túlerővelszemben tehetetlenek voltak. Így azok a pusztátfelégették, elpusztították. A megfutamodott lakosság1,5 km-re délre egy akkortájt mocsaras, füves,rekettyebokros területen talált menedéket. Eza mai Rakottyás.FELADAT:1. Írd össze a falu dűlőneveit.Bátka(Bátka)Földrajzi elhelyezkedése:A község Rimaszombattól 11 km-re keletre a Balogjobb partján fekszik.Lakossága: 955 fő.Történelme:A letelepedő magyar törzsek hozták létre a Balogvölgytelepüléseit, köztük Bátkát is, amely a XI. századbanalakult ki. A Bátka elnevezés török eredetű,jelentése sár, sárvíz. Ebből arra következtetünk, hogya környéken török nyelvű kabarok éltek, valamint,hogy a Balog melléke mocsaras, saras terület volt.237

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYEA Bornemissza-kastélyA korabeli Bátka elnevezés nemcsak egy településtjelentett, hanem azt a királyi birtoknak számító várföldetis, amely sokkal nagyobb lehetett a jelenlegi bátkaikatasztertől, Zsíptől Panyitig húzódott a Balog mindkétpartján. A korabeli magyarság életmódját ismervefeltételezhető, hogy a Balog jobb partján fekvő Bátkalakosai a folyó bal partját legelőnek használták.A helyet először 1263-ban említik az oklevelek,amikor is IV. Béla király fia, István bajvívójának,Heristálnak adta azt. Alsó-Bátkát először 1300-banemlítik az oklevelek, amikor az itt élő Bán nevezetűszemély a falu negyedét kitevő birtokrészét Batha ispánnakadja, aki ezt egy vég posztóért és nyolc márkáértadja tovább Miklós ispánnak. Felső-Bátkát 1294-ben említik először, amikor a Balogi Tumbold ittenibirtokrészét Crispinnek és fiainak adja tovább. Ebbőla családból származik a magyar nemesség soraiba tartozóBátky család, amelynek leszármazottjai még mais élnek.Alsó- és Felső-Bátka évszázadokon keresztül különállófalvak voltak. 1566-ban a falut lerohanta a törökés néhány házat fel is gyújtott. Ettől kezdve állandóadót fizettek a törököknek, viszont ez nem védte mega falut az újabb és újabb rajtaütésektől. Ebben az időbena két falu szinte elnéptelenedett.A település lakosai közül a Rákóczi szabadságharcban,az 1848-as magyar szabadságharcban, valamintaz I. és a II. világháborúban többen is harcoltak.Alsó- és Felső-Bátkát a XX. század elején, 1906-banegyesítették. Trianon után Csehszlovákia része lett,1938-ban ismét visszakerült Magyarországhoz, majd1945-ben újra Csehszlovákiához csatolták.A két falu lakossága évszázadokon keresztül kevesetváltozott. Az állandóságot bizonyítja, hogy a maicsaládok elődjeiről már a középkorból vannak feljegyzések.Alsó-Bátka jobbágycsaládjai névsorában szerepela Myke, a Csont, a Fejes, a Gál, a Mács, a Szívoscsalád, a felsőbátkai családok közül a Vass család.Alsó-Bátkában kevés nemes volt, itt főleg jobbágyokéltek, közülük emelkedett a nemesek közé a Szívoscsalád, amelynek I. Lipót király 1690-ben adott nemesicímet. Alsó-Bátkában hosszabb ideig a Kállay, aBakos, a Szentmiklósi és a Bornemissza családoknakvoltak birtokai.A település látványosságai: A Bornemissza család 1895-ben épített kastélya,amely jelenleg egészségügyi központként szolgál.A klasszicista stílusban épült református templom1808-ból.A katolikus kistemplomot 2008-ban szentelték fel.A községháza előtt álló kopjafa a falu 900 évesmúltjának állít emléket.A malom mellett álló kastély az 1600-as évekbenépült, tulajdonosai Bornemissza László, Gömörmegyei alispán és a Szalvendi család voltak.Tudod-e, hogy: Itt született 1835-ben Bényei István színigazgató,újságíró. A „Ludas Matyi“ című humoros lap, majda „Színészek Lapja“ folyóiratok szerkesztője.A falu első tiszteletbeli polgára Mács József író, akiszintén itt született.Ha egy bátkainak feltennénk a kérdést: „Mi az,ami szép aző faluján?“valószínű,hogy úgyválaszolna,mint MácsJózsef azÖröködbe,Uram... címűregényében.„...szülőhelyéta fekvése tesziszéppé. EgyikrészévelA reformátustemplomA malom mellett álló kastély238

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYErátelepedik a kassa-losonci országútra, nagyobbikrészével meg a szétnyíló Balog-völgyre, melynek kétoldalán az északi magas hegyek itt szelídülnek dombokká.Így aztán a falujából csak északra és délre lehetlátni, felfelé a ratkói, lefelé a bükki hegyekig. Szépítia sok paraszt és napszámos lakta falut a földesúrikastély, mely a gazdája nevét viseli, meg a malom,melyet égnek törő, hatalmas topolyafák állnak körül.A kastélyból kihalt már a földesúr, a malom is gazdátcserélt időnként. Ami változatlanul áll a helyén, azaz iskola és a templom, egymás közvetlen szomszédságában.“A katolikus templomFELADATOK:1. Dolgozd fel Mács József irodalmi munkásságát.2. Járj utána a bátkai kastélyok történetének.3. Gyűjtsd össze a település dűlőneveit.Dúlháza(Dulovo)Földrajzi elhelyezkedése:A Balog bal partján elterülő település. Tengerszintfeletti magassága 175 m.Lakossága: 207 fő.Történelme:Hajdan puszta volt és Bárcziházához tartozott.1414-ben a Bárczy család az ura, 1464-ben, amikorAlsokysfalud néven is ismeretes, a Jánosfalviak bírják.Később a Fügedy család, utána az Abaffyak, majda Farkas, Kriston és Lovass családoknak is voltak ittrészei. A Goroni család Dul ága alapította településta XV. században említik először az okiratok. A XVI.században elnéptelenedett és csak a XVIII. századbannépesült be újra.Önálló egyháza nem volt. Református lakosságaa zsípi egyház filiáját képezi. Római katolikus temploma1787-ben épült barokk-klasszicista stílusban.Tudod-e, hogy:Dúlházán született 1834. október 22-én Izsó Kálmánszínész, aki a vidék kedvelt tenoristája, majdkésőbb a Népszínház kardalosa volt.A Balog-patak DúlházánálFELADATOK:1. Készíts szakácskönyvet a balogvölgyi ételekből!2. Szervezz csigacsinálót!3. Járj utána, hogyan történik a dohánytermesztés és a dohány feldolgozása.239

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYEBaraca (Barca)Földrajzi elhelyezkedése:A Bátki-völgyben, Rimaszombattól 12 km-re délnyugatrafekszik. Tengerszint feletti magassága 198 m.Lakossága: 449 fő.Történelme:A helységen keresztülfolyó patak kapta először aBaraca nevet, a kialakuló község tőle vette át. A falu1334-ben tűnik fel Kisfalud határjárásában. Az okiratokelső birtokosként a Rátoldokat említik. A XVI.századtól az egri káptalan birtoka, majd a kassai jezsuitáké.A török hódítások alatt, a XVIII. századi háborúkbanés a járványok idején a lakosság csökkent, de afalu mindig lakott volt.Egyes források szerint egyháza már a középkorbanis állott.B. Kovács István szerint: „A Szent Máriamagdolnaoltalmába ajánlott középkori egyháza elpusztult. Ma isálló temploma a XVIII. században épült.”A településen 1-4. osztályos iskola működik.Itt született B. Bovács István gömörológus, a RimaszombatiReformátus Egyház Tudományos Gyűjteményeinekigazgatója.FELADATOK:1. Kutasd fel B. Kovács István tudományos munkásságát.2. Keress magyarázatot arra a jelenségre, hogyan maradhatott Baraca katolikus községnek a körülöttelévő református települések között.Zsíp(Žíp)Földrajzi elhelyezkedése:A Balog bal partján a Rima-medence középső részénelterülő település.Lakossága: 242 fő.Történelme:A települést 1295-ben „Izep“ alakban említik először.Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben„Isyp“, „Isep“, „Iseph“ néven szerepel. Balog váránakuradalmához tartozott, a Széchy család birtoka volt,majd a XVII. századtól a murányi uradalom része. Atörök elpusztította. Később a Coburg és Fáy családokbirtoka volt. Iskoláját az egyházi feljegyzések 1665-ben említik először.Simon Attila: Felvidék száz csodája című könyvébenígy ír Zsípről: „A falu szélén álló, tető nélküliromos kastély, valaha a Farkas családé volt. A temetődombonárnyat adó fák hűvösében álló gyönyörű kistemplom azonban elkerülte ezt a sorsot. Zsíp - melyeta pápai tizedszedő jegyzékek Ysip, majd Izsép névenemlegettek - a reformáció hajnalán, a XVI. századbantért át a kálvinista hitre. A község a Balog-völgyi reformációközpontja lett, s talán nem véletlen, hogy SzentkirályiAndrás zsípi lelkész egyike volt a gályarabságrahurcolt protestáns prédikátoroknak. 1675-ben haltmeg Buccari börtönében. A falu gótikus stílusú templomát,amelynek helyén valaha egy románkori kisebbtemplom állhatott, a XIV. században építették. Akkormég lőrésekkel ellátott kőfallal vették körül, ez azonbanaz idők folyamán leomlott. A zsípi gótikus templomméreteit tekintve a kisebbek közé tartozik.Előtte fából épült harangtorony található, amelybenkét harang lakik. A beltér első meglepetése anyolcvan kazettából álló, XVIII. századi famennyezet,amelynek parasztbarokk festéséhez hasonló díszítésűa három oldalon körbefutó karzat is. A zsípi templomlegértékesebb részei a szentélyben és a keleti falbelsőnA romos Farkas-kastély240

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYElátható, s csupán nemrég feltárt töredékes középkorifreskók tartoznak. Ezek sokáig rejtve voltak a kutatószemek előtt, a falu néhány öregebb lakosának festettlovas katonákra és más alakokra való visszaemlékezéseazonban arra ösztökélte a restaurátorokat, hogy falfestményekután kutassank, amelyek elő is kerültek. Azsípi templom falfestményei közül kitűnik az öt okosés öt balga szüzet ábrázoló gótikus triptichon részlete,valamint a Szent Istvánt kivont karddal és országalmávalábrázoló freskó.“A település látványosságai: Református templom, 1775-ben átalakították,majd 1820-ban klasszicista stílusban építették át.A templomban a falu gályarabságra elhurcolt lelkészének,Szentkirályi Andrásnak emléktáblájalátható.Klasszicista kastély, a XIX. század közepén épült.A reformátustemplomFELADATOK:1. Járj utána, milyen alkalomból és miből készült a falusi kopjafa!2. Mi köti Izsó Miklóst Zsíphez? Kutasd fel.3. Gyűjtsd össze a település dűlőneveit.4. Készíts beszámolót a templom belsejének díszítéséről, különösképpen a kazettás mennyezetről.Újfalu (Vieska nad Blhom)Földrajzi elhelyezkedése:Balogújfalu Rimaszombattól 15 km-re keletre, a Balogjobb partján Zsíp és Radnót községek között fekszik.Lakossága: 151 fő.Történelme:A település a körülötte lévő falvak határából váltki a XIII-XIV. század fordulóján.Birtokosai nagyrészt a Derencsényi és a Széchynemesi családok voltak. A török hódoltság idején elnéptelenedett,csak 1620 körül népesedett újra be. AXVIII. század háborúi miatt a lakosság újra menekülnikénytelen és az azt követő nagy ínség után csak aBalyo nemzetség tér vissza a településre. 1754-ben mégmindig egyedül a jómódú Balyók lakták a falut. Mivela faluban jóformán Balyók éltek, így tapadéknevekkelkülönböztették meg egymást. Ilyen volt például a Kőházi,Farkas, Vénházi, Bori, Felső. A lakosság megélhetésétitt mindig a föld és az állattenyésztés biztosította.A község határa jelenleg 580 ha. Rengeteg szántóföldés rét veszi körül.Önálló egyháza soha nem volt. A XVI. század végénaz egyház áttért a kálvini hitre és a zsípi anyaegyházhozcsatlakozott.Temploma1882-benkészült el, amitnagyrészt adományokbólsikerültfelépíteni.A falu nevétaz 1906-osbelügyminiszterirendeletBalogújfaluraváltoztatta.A református templomParasztmunka a Balog-völgyében Varga Sárikanéni elmondása szerint„A újfalusiaknak a mezőgazdaság mellett az állattenyésztésvolt a másik fő foglalkozásuk. A mezőgazdaságimunka végzése a talaj előkészítésével kezdődött. Istállótrágyakihordása szekéren és annak szétszórása volt azelső lépés. Utána következett a szántás, majd a boronálásés a vetés. A kikelt gabonát, hogy ne burnyásodjon el,gordonyozták. A gordonyozó egy hosszú bot végére erősítettkisebb kiélezett vasdarab volt, amivel kiszurkáltáka gordonyt és egyéb nagy méretű gyomot a földből.241

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYEAmikor a gabona beérett, kezdődött az aratás.A parasztemberek fogták a kaszájukat és az asszonyokkalegyütt megkezdték az aratást. A férfiak vágták a gabonát,a nők pedig marokba szedték össze a kalászokat,amit maguk készítette kötelből összekötöttek. Ezek voltaka kévék, amiket csomókba hordtak és keresztekbe raktakössze. Amikor ezzel az asszonyok kész voltak, jöttek isméta férfiak, akik szekéren behordták a portájukra. Itt asztagbarakták, ami egy hatalmas boglyához volt hasonló.Ezt követően kezdtek neki a cséplésnek. A kezdet kezdeténezt a munkát még kézzel végezték.Egy hosszú vékonyabb rúdra bőrrel erősítettek felegy rövidebb rudat, s ezt forgatva verték ki a gabonaszemeketa kévékből. A későbbi években már gépesítettek,cséplőgéppel csépelték ki a gabonát, ami aztána magtárba került. A gabonát a magtárból az emberekszekéren a malomba szállították, ahol a molnár megőröltelisztnek. Ebből sütötték az asszonyok a kemencébena finom friss kenyeret.“Radnót(Radnovce)Földrajzi elhelyezkedése:Radnót Rimaszombattól 16 km-re délkeletre,Rimaszécstől pedig 5 km-re északra a Balog jobb partjánfekszik.Lakossága: 719 fő.Történelme:A falu területe várföld volt, a tatárjárás után királyiadományként a Bebek család kapta meg. A legrégebbibirtokosai közé tartozik a Radnótfalusi, illetve abelőle kiágazott Polhos család. A XVII. századtól sokarmálista és egytelkes nemes is élt a faluban. A XVIII.századra a jobbágyporták teljesen megszűntek, a faluhatára a nemesek birtokába került. A település kuriálishelységgé változott, „többször is nevezik hivatalosanNemesradnótnak” (Ila Bálint). A török pusztítását afalu is nagyon megszenvedte.Középkori önálló egyházáról nincsenek feljegyzések,lakossága a XVI. század végétől református.A faluban többek között óvoda és általános iskolaműködik. A községtől nyugatra a Radnóti-patak mellettKisnemesi ház Nemesradnótbóltör felszínre egy kevéssé ismertásványvízforrás.A település híresszemélyiségei: A falu szülötte PósaLajos költő és hírlapíró,a magyar gyermekirodalommegteremtője.1850. április 9-én születettNemesradnótonPósa Antal és KovácsMária gyermekeként.Tanulmányait a radnótiiskolában kezdte, majda rimaszombati EgyesültProtestáns Gimnáziumbanfolytatta. Pósa Lajos szobra1866-tól Sárospatakontanult tovább. 1873-tól bölcsészeti tanulmányokatfolytatott és tanár lett. Mikszáth Kálmán utódaként aSzegedi Naplónál lett újságíró. Itt kötött barátságotDankó Pista cigányprímással, akinek nótáihoz szövegetírt (Hogyha ír majd édesanyám, Nádfedeleskisházikóm, Még azt mondják nincs Szegeden boszorkány,...).1889-ben hagyta el Szegedet és Pestenútjára indította az Én Újságom című gyermekfolyóiratot.Az 1895-1900-ig terjedő időszakban a jelesírókat, művészeket maga köré gyűjtötte a „Pósaasztalnál“. Radnótból származik Radnóti Miklós költő apja,Glatter Jakab. A költő ősei földje iránti tiszteletbőlvette fel a Radnóti vezetéknevét. (A faluban emléktáblájavan és 2006. május 21-én itt leplezték leRadnóti Miklós első szlovákiai szobrát Győrfi Lajosszobrászművész és Varga Imre bronzöntő mesteralkotását.) A költő 1934. június 1-jén egyebek köztezt írta kedvesének, Gyarmati Fannynak: „Magyarköltő nem lehet Glatter. Magyar költőnek magyarnév kell. Radnót falunak a nevét választottam, aholnagyapám kocsmáros volt és apám is itt született: legyekRadnóti. Így adtuk be a kérelmet.“242

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYEA település látványosságai: Református templom 1875-ből. Kisnemesi ház, ami jelenleg a szentendrei skanzenbentalálható. Radnóti Miklós szobra. Pósa Lajos szobra.Tudod-e, hogy: A falu iskoláját 1731-ben említik először írásos feljegyzések. A falu nevét 1906-ban a belügyminiszteri rendeletNemesradnótra változtatta.Radnóti Miklós szobraA református templomFELADATOK:1. Idős emberek segítségével keress a faluban kisnemesi portákat. Figyeld meg, majd írd le, illetverajzold le a porta szerkezetét, jellemezd az épületek funkcióját.2. Mihályfalusi Forgon Mihály könyve segítségével keress radnóti nemesi családokat. Válasszki közülük egyet, dolgozd fel történetüket.3. Készíts faliújságot Pósa Lajos életéről és munkásságáról. Keress hozzá minél több verset.Cakó(Cakov)Földrajzi elhelyezkedése:A Rima-völgykatlanban helyezkedik el a Balog-patakbal partján.Lakossága: 307 fő.Történelme:A falu határa már az őskorban is lakott volt. Tanúsítjákezt azok a felszíni gyűjtésből származó régészetileletek, amelyeket ma a rimaszombati Gömör-KishontiMúzeum őriz. A falu területét először egy 1245-bőlszármazó okirat 1588. évi átiratában említik „Cakófalva“néven. Ki volt a névadó, nem tudni. A „cakó“ köznévjelentése gólya. A középkorban Cakó a nagyhatalmúSzéchy család balogvári uradalmához tartozott. Tőlükkésőbb a Koháryak örökölték, majd a XIX. század elejénleányágon a szászországi származású Coburgokra szállott.A település fejlődése töretlen volt egészen a törökhódoltság koráig. A XVI. század közepétől a XVII. századvégéig taró másfélszáz évben sok csapás érte.A XVII. században a murányi váruradalomhoz került.A szlovák ajkú jövevényeket a Koháryak telepítettéka Murány-folyó mellől a Balog mellé itteni megüresedettjobbágytelkeikre. Egy forrás még azt is megjegyzi, hogy amurányiak agyagpipákat is készítettek Cakóban.Tudod-e, hogy: Cakó közelében szőlőskertektalálhatók. A községtől nem meszszeásványvízforrás,„csevice“ tör a felszínre,amely jelenleg isfinom ivóvízzel látja ela környék lakosságát. Napjainkban Cakókosárfonóiról híres.A településlátványosságai: A római katolikus templom 1735-ben épült, amelyen1831-ben javítást végeztek el. 1797-ből származó református templom, amelyet aXX. században átalakítottak.FELADATOK:A római katolikus templom1. Készíts cimkét balogvölgyi „csevicét“tartalmazó palackra!2. Járj utána, hogyan lesz a vesszőből kosár!A munka egyes fázisait fényképezd le!243

V. A RIMA VÖLGYE A BALOG-PATAK VÖLGYEIványi(Ivanice)Földrajzi elhelyezkedése:A Balog bal partján elterülő település, tengerszint felettimagassága: 167 m.Lakossága: 221 fő.Történelme:A községről először 1245-ből, a pápai tizedszedőkjegyzékéből találunk feljegyzéseket. A falu határábankerült felszínre egy kőbalta a kőkorszakból, amely kb.5-6000 éves, valamint újabb kőkorszakbeli cserepek,cserépedények maradványai. A feltárt régészeti leletekazt bizonyítják, hogy már a kőkorszakban is éltek itt emberek.Birtokosai a XVI. századtól a Széchyek voltak. 1566-ban a falut a törökök felégették és elpusztították. Későbba Koháry család, majd a Coburg hercegi család birtokalett. 1858-ban egy nagy tűzvészben csaknem az egészfalu leégett.Református temploma 1796-1797-ben épült.Tudod-e, hogy: Balogiványi két településbőlalakult ki, azegyik volt Ivánfalva,amely nevét valószínűlegIvánkáról, a Balognemzetség egyik tagjárólkapta, aki egythüringiai páncélosvitézutóda volt. A másikpedig Czomporháza, Lakóház 1881-bőlamelyet a XIII. század végén a Czompor nemesi családkirályi adományként kapott meg a Balog- és a Baracapatakközötti földterületeken. A XVI. század közepéna Czompor család kihalt, utolsó családtagja, CzomporPanna nevét még őrzi egy határnév: a Czompor-oldal.A falu területén eddig kihasználatlan melegvizű forrásoktörnek fel.A faluhoz kötődik Csótó László képzőművész, akilinómetszeteiről, porcelánképeiről és grafikáiról ismert.A település 1906-ban a belügyminisztérium rendeletealapján a Balogiványi nevet kapta.FELADATOK:1. Készíts meghívót és szórólapot Csótó László képzőművész kiállítására!2. Készíts fényképeket a község határában feltárt régészeti leletekről és rendezz belőlük kiállítást!Zádorháza(Zádor)Földrajzi elhelyezkedése:A Rima-katlan déli részén, a Balog-patak síkjánterül el.Lakossága: 129 fő.Történelme:Hajdani földesurai a Széchyek voltak, azután a Szakallés a Dubraviczky családok osztoztak birtokán. A települést1245-ben Iványi határjárásában említik először.A falu névadója az Iványit birtokló nemzetség Zádornevű tagja volt.A XVI. században a török pusztítások következtébena falu elnéptelenedett, később újra benépesült és virágzásnakindult. A reformáció századában kálvinista hitretért és Rimaszécs leányegyháza volt. Iskolájáról a XVIII.századból származik feljegyzés.Református temploma1882-ben épült. A községbenrégi úrilak van,melyet még a Szakall családépíttetett.Tudod-e, hogy: A községben nagyszüleinélnevelkedett BettesIstván költő.A református templomFELADATOK:1. Gyűjtsd össze Bettes István eddig megjelentműveit, köteteit!2. Gyűjtsd össze a falu dűlőneveit. Készítsd ela település térképét, jelöld be a dűlőneveket.Járj utána a dűlőnevek történetének.244

V. A RIMA VÖLGYE A GORTVA-PATAK VÖLGYEA Gortva-patak völgye„A Mátra északi előhegyének számító ún. Medesalja (a „meddő“ kifejezésünk alapszavából képzettnév utóbb torzult és Medvesalja formájában állandósult) és az innen eredő Gortva patak folyásának vidéke,illetve a Bükk nyúlványait képező Erdőhát vagy Cserehát az eredetileg határőr-feladatokat ellátó,máig bizonytalan eredetű palóc magyarság fészke. Leszármazottaikat az újkori források „barkó“ névenismerik. Hithű és buzgó római katolikusok, életmódjukra a pásztorkodás és kupeckedés nyomta rá a bélyegét.Katonaszökevényekből, bujdosókból, pásztorokból verbuválódott, egykoron bojnyíknak nevezettbetyárok földje ez a táj. Azt írják a Medvesaljáról a múlt század elején, hogy „ezen utóbbi Szakasz majdnem egészen tsupa sűrű Erdőségből és Hegyekből álló, melynek az ottan legelő Lovak, Ökrök, Sertések,Juhok Pásztorainak számos Tanyaul szolgálnak. E mellett, az úgy nevezett Medves-Allyában több TekintetesVármegyéknek, úgymint: Neográdnak, Borsodnak, Hevesnek határszélei, és Kis-Honthi Erdők öszvejönnek. Ezen veszedelmes helyheztetésnek ez a természetes szüleménye, hogy a nevezett Tekintetes szomszédVármegyékben a Gonosztevők, és Desertorok (katonaszökevények) üldöztetvén, az ide való Erdőségekbenveszik magokat, a hol is a Pásztoroknál menedéket találván, s vélek öszve szövetkezvén, a gonosztételénekel követésére való Intézeteket, távol az Emberektül magok közt koholják, és a‘ leg szemesebb felvigyázást is gyakorta ki jádzák.“ (Részlet B. Kovács István: „Latiatuc feleym zumtuchel mic vogymuc...“Volt egyszer egy vármegye. Jegyzetek Gömör- és Kishontról in: Gömörország)A Medves külön hegység részét alkotja a Cseres-hegységnek, mely Gömör megye déli részén húzódik,tekinthető a Gortva-patak forrásvidékének. A Gortva-patak a Medvesben több erecskéből fakad.A Gortva felső folyásánál találhatók a “medvesalji falvak“. E falucsoport szűkebb értelemben öt(Egyházasbást, Óbást, Vecseklő, Tajti, Medveshidegkút), tágabban vonva meg a határait még továbbihárom ( Almágy, Dobfenek, Péterfala) települést ölel fel. Egyes kutatók még Ajnácskőt, Ceredet isa Medvesaljához számítják.Nyugatról a Gortva-völgy települései a következők: Tajti, Vecseklő, Hidegkút, Egyházasbást,Óbást, Almágy, Dobfenek, Ajnácskő, Síd, Csoma, Sőreg, Balogfala, Feketepatak, Várgede, Kisgömöri,Gortvakisfalud, Kerekgede, Feled.„ Medvesalja, az más, nagyon más…” mondta egyszer a népdalgyűjtő Ág Tibor. Vagyis a régmúlt köszönitt vissza, ahogy ezt Paládi-Kovács Attila is írta erről a nyolc faluból álló, jól körülhatárolható vidékrőlés az itt élő barkókról. Ennek magyarázata, hogy a Medves erdőségei természetes menedékhelyetnyújtottak a tatárjárás, a török hódoltság - Fülek vidékének megszállása - idején, hisz ezek a falvak kívülestek a hadak fő felvonulási útjain. Tehát e vidék népességének zöme az Árpád-kortól folytonos. Korábbane falvakban a középkorban még jelentékeny számú nemesség élt, az újkorra már a Medvesalja községeiis a jobbágytöbbségű települések közé tartoztak. A középkori oklevelek tanúsága szerint a ma ismertnyolc településen kívül egész sor egyéb falu, irtásközség létezett e vidéken.A falvak határa a XIX. század második feléig, a mocsaras területek lecsapolásáig alig változott.Azóta az erdők területe is megfogyatkozott, s nőtt a szántóföldek aránya. Mai lakosságának egy részemezőgazdasági munkából igyekszik megélni, de egyre több a közeli városokba ingázó is. A Medvesaljaés a Gortva-völgye lakossága római katolikus vallású (kivételt képez Gortvakisfalud és Várgede), kultúrájában,népszokásaiban, nyelvjárásában erősen hagyományőrző, nem egy tekintetben archaikus. Eztmutatják a népdalok, a hiedelemvilág is. Ág Tibor, Paládi-Kovács Attila, Kotics József, Cs. Nagy Lajos,Magyar Zoltán érdeme, hogy a legutóbbi időkben, az utolsó pillanatban összegyűjtötték mindazt, amit aszájhagyomány megőrzött.A Gortva mente századokig mocsaras vidék volt. Az újkori mezőgazdálkodás vívmányaként sikerülta mocsarakat lecsapolni. Így a tavasszal elég gyakran árvizeket okozó, egyébként kisvízű Gortvát sikerültmegzabolázni. Napjainkban két víztározó is található a Gortván. Egyik Tajti és Vecseklő, a másikAlmágy, Dobfenek és Péterfala határában.A Gortva Feled alatt, Serke felett ömlik a Rimába.245

V. A RIMA VÖLGYE A GORTVA-PATAK VÖLGYESíd(Šíd)Földrajzi elhelyezkedése:A falu Fülektől 4 km-re keletre, a Cseres-hegységészaki részén fekszik.Lakossága: 1177 fő.Történelme:A települést valószínűleg a XI. században alapították,az írásos források 1365-ben említik először „Seed”néven. A község neve az ómagyar „séd” szóból származik,amelynek a jelentése patak vagy kis folyó. Történelmesorán Síd a Jolsvay család (XV. század), a Rátoldnemzetség, a Bebek (XVI. század), a Wesselényi (XVII.század) és a Koháry család (XVIII. század) birtokábanvolt. A török uralom, valamint a XVII-XVIII. századiháborúk és járványok hatására a falu lakosságánakszáma jelentősen visszaesett.A trianoni szerződés után Síd Csehszlovákiáhozkerült, 1938 - 1945 között visszacsatolták Magyarországhoz.A település látványosságai: Klasszicista stílusú kúria, műemlék, mely 1880-banépült, ma a községi hivatal épületeként szolgál.Római katolikus templom: 1897-ben építették ésSzűz Mária tiszteletére szentelték föl.Kő- és homokbánya, valamint ásványvízforrás afalu határában.Tudod-e, hogy: 1683-ban a falu teljesen leégett, és négy évtizedenát lakatlan volt.Ila Bálint szerint a pápai tizedszedők jegyzékei említenekerről a vidékről néhány védőszenttel megjelöltparokiális egyházat, mint Szent Margit és SzentAntal egyházát. Mivel Síd a nagy helységek közétartozott és tőle eléggé messze feküdtek más egyházashelyek, nem lehetetlen, hogy a középkorbanmár állott benne templom.A katolikus templomA községházaként használt kúriaFELADATOK:1. Elevenítsd fel, milyen a klasszicista stílus. Rajzold le elemeit.2. Dolgozd fel a Sídet birtokló családok valamelyikének történetét.Csoma(Čamovce)Földrajzi elhelyezkedése:Fülektől 6 km-re délkeletre, a Cseres-hegység keletirészén, a Csomai-patak partján fekszik.A csomai bánya246

V. A RIMA VÖLGYE A GORTVA-PATAK VÖLGYELakossága: 525 fő.Történelme:Bár a falu valószínűleg a XII. században keletkezett,az írásos források csak 1240-ben említik először„Chama” néven. Ezen kívül ismeretes még aChamafalawa (1439) és a Cschoma (1786) elnevezésis. A község az ajnácskői váruradalom részét képezte.A törökmegszállás alatt rengeteget szenvedett, ezértlakosai közül sokan inkább elszöktek. A települést1683-ban felgyújtották a törökök. Legjelentősebb tulajdonosaia Feledy és a Lorántffy, később a Vécsey és aVay családok voltak. A trianoni szerződés után Csehszlovákiáhozkerült, 1938-1945 között azonban egyrövid időre újra Magyarország része lett.Tudod-e, hogy: B. Kovács István gömörológus a Barangoló címűkönyvben így ír Csomáról: „Ez a Katona József tragédiájábóljól ismert Bánk bán egykori faluja.”A település látványosságai: Klasszicista stílusban épült kastély, ami a XIX. századelső felében épült; ma felújításra vár.A Szent Őrzőangyalokról elnevezett, 1846-banépült római katolikus templom.A Belín-hegyi kőbánya, ami sok csomainak adottmunkát.A katolikus templomA kastélyFELADATOK:1. Készíts rajzot a kastélyról. Kutasd fel a kastély tulajdonosait, érdeklődj a kastélybeliek életéről.3. Nézz utána a II. András korában élt Bánk bán történetének.Sőreg(Šurice)Földrajzi elhelyezkedése:A Cseres-hegység középső részén, Fülektől 9 kmredélkeletre fekszik.Lakosság: 495 fő.Történelme:A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a faluhelyén már a kőkorszakban is éltek emberek. Sőregetvalószínűleg a XIII. század elején alapították. Az írásosforrások 1245-ben említik először „Seureg” néven egyIV. Béla magyar király által kiadott oklevél jóvoltából.A BagolyvárEzen kívül ismerjük még a falu nevének „Sewrugh“(1427), „Sewreghalya“ (1450), „Schöreg” (1786) változatátis. A község első ismert tulajdonosa a Kazai családa XIII. században. Később a Lorántffy (XV. század), aBornemissza (XVI. század), a Fáy és a Madarassy család(XVIII. század) birtokába került.247

V. A RIMA VÖLGYE A GORTVA-PATAK VÖLGYEA török uralomalatt a XVI - XVII.században a sokatszenvedett falu lakosságanagy részételvesztette. Később ajárványok – különösenaz 1740-es pestis,és az 1873-as kolerajárvány– tizedelték asőregieket. 1893-banszárazság, 1898-bantűzvész pusztított aközségben. Az 1920-A katolikus templom as trianoni szerződésértelmében SőregetCsehszlovákiához csatolták, 1938-1945 között azonbanegy rövid időre visszakerült Magyarországhoz.Tudod-e, hogy: Itt született Berecz András mesemondó, a magyarországinépzenei mozgalom, a magyar néphagyományjeles képviselőjének édesapja.Itt született Taliga Ferenc labdarúgó, akinek sportéletpályájaSalgótarjánban teljesedett ki.A település látványosságai: A neoromán stílusú Szent Mihály római katolikustemplom, amely 1868-ban épült.Dánoskő nevezetű vár, amit a sőregiek 1240-ben afalu fölé magasodó sziklára építettek védekezésüla tatárok ellen. A gyorsan felhúzott falakat aztánRátót nembeli Kakas lovászmester megerősíttette.Később az erődítmény hanyatlásnak indult. Manapsága sőregiek által Bagolyvárnak nevezett hegyenmár szinte semmi sem emlékeztet arra, hogy ott valahavár állott.FELADATOK:1. Nézz utána, mit csináltak a tatárok 1241-ben Magyarországon. Készíts róla rövid összefoglalót.2. Elevenítsd fel, milyen a neoromán stílus. Rajzold le a stílusjegyeket.3. Szerinted milyen lehetett a sőregi vár? Készítsd el a vár fantáziarajzát a Bagolyvárat ábrázolófénykép segítségével.4. Járj utána, milyen monda fűződik a sőregi és az ajnácskői várhoz.5. Gyűjtsd össze a falu dűlőneveit.Tajti(Tachty)Földrajzi elhelyezkedése:A Cseres-hegységben a Meleg-hegy lábánál, 270m tengerszint feletti magasságba fekszik a szlovákmagyarállamhatár közvetlen közelében.Lakossága: 550 fő.Történelme:Tajtit az okiratok 1290-ben említik először, mintaz egyházasbásti Szent Miklós templomhoz tartozótelepülést. Önálló faluként 1399-től szerepel,ekkor „Thathyley, Thouthyleys“ alakban, 1402-ben„Tahtyeley“ néven említik. Az ajnácskői vár uradalmáhoztartozott, később a falu a helyi nemes Tajtycsalád tulajdona is volt. A XVI. század végén és 1683-ban is elpusztította a török. A XVIII. század közepénújjáépítették.A katolikus templomA trianoni szerződésig Gömör-Kishont vármegyeFeledi járásához tartozott. 1938 és 1945 közöttújra Magyarország része volt. Miután Magyarországés Szlovákia az Európai Unió tagjaként csatlakozotta schengeni övezethez, megnyílt az amúgy évek ótakiépített Tajtit és Ceredet összekötő út.248

V. A RIMA VÖLGYE A GORTVA-PATAK VÖLGYEA település látványosságai: Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt rómaikatolikus templom, amely 2000-ben épült.A község kataszteri területén 24 ha alapterületűvíztározó található, amely a közeli és a távolabbikörnyék horgászainak kedvelt helye.Tudod-e, hogy: A község legjellegzetesebb nevei a következők: Pál,Molnár,Tajti, Básti, Pócsa.Máig ismeretesek a következő dűlőnevek: Kistó,Alvég, Pusztakert, Kenderes, Bajka, Kilenckút,Csiópuszta,Verestábla.A víztározóFELADATOK :1. Keresd meg Tajtit a térképen!2. Határozd meg vonalzó segítségével, melyik hegységhez van közelebb: a Tátrához vagy a Mátrához.3. Kutass! Miért az arany oroszlán Tajti község címerállata?4. Készíts leírást a XX. század elején még élő népviseltről.Vecseklő(Večelkov)Földrajzi elhelyezkedése:A Cseres-hegység közepén terül el a Gortva-patakfelső folyásánál. Védett tájvédelmi körzet.Lakossága: 276 fő.Történelme:Az egykori Gömör és Nógrád vármegyék határánfekvő, igazából Nógrádhoz tartozó település. Lakosaiföldművelők és állattenyésztők voltak.Valószínűlega XIII. században alapították, de az első írásos emlékekcsak a XVI. századból származnak. A XIII. századbankirályi adományként a Kacsics nemzetség kezérejutott. 1548-ban Bebek Ferenc birtokaként volt ismert.A XVII. században az ajnácskői vár tartozékaként szerepelt.Napjainkban a Medves mikrorégió része. Atelepülés jellegzetes családnevei: Bozó, Végh, Simon,Jakab, Deák.Különböző korokban a település névváltozatai:Weczeklew, Vicseklő, Vetsekló, Večeklov.Tudod-e, hogy: A Juhász család házában szállt meg Petőfi Sándor1845-ben felvidéki utazása során. A kertben álltsokáig az a vén körtefa, ahova a hagyomány szerintbarátaival lepihent.1990-ben márványemléktábláthelyeztek ela kultúrházfalán, 2006.november25-én pedigfelavatták aköltő mellszobrát.Aszobor avecseklőiszületésű,Pozsonybanélő MagGyula munkája.A XIX.századbana faluA haranglábhatárában kőszenet találtak. 1869-ben kezdte mega bányászatot gróf Gyürky Albert a Cloelló SchwarzTrieszt cég képviseletében.A nagycsaládi életforma emlékét őrzi a hosszúudvar,ami több lakóegységből álló ház.Vecsklőhöz közel Mária-búcsújáró kegyhely találhatóaz erdőben.Máig használatosak a község dűlőnevei: Ólákpart,Kisverő, Alsómező, Ólákföldje, Arintó, Kovácsortvány.249

V. A RIMA VÖLGYE A GORTVA-PATAK VÖLGYEMonda: Vecseklő és a Medvesalja„Mondták, hogy Vecseklő arról kapta a nevét, hogy ittkét gróf élt. Vecsló meg Medve. És itten úgy híják Hercegkő,hogy eljöttek vadászni ide, az övék vót ez a terület.És hogy meglőtt Vecsló valami medvét. Oszt bement utánaa barlangba. És már vissza nem jött. Oszt azé híjákeztet Vecseklőnek, Vecsló, azt meg Medvesnek. Oszt úgylett ez Medvesalja.“(Magyar Z.: NépmondákMedvesalján - Vecseklői gyűjtés)Petőfi Sándor szobraFELADATOK:1. Magyarázd meg a nagycsaládi családszerkezet fogalmát! Keress olyan portát a faluban, ahol többlakóegységből álló ház található. Készíts róla rajzot, leírást.2. Kutasd föl a Mária-kegyhely mondáját!3. Kutasd fel a Petővel kapcsolatos emlékeket és hagyományokat.Hidegkút(Studená)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Cseres-hegység déli részén, a szlovák-magyarállamhatár közvetlen közelében, 261 mtengerszint feletti magasságban, a Gortva-patak völgyébenfekszik.Lakossága: 275 fő.Történelme:A falut a tatárok betörése után, a XIII. század másodikfelében létesítették Egyházasbást határában. ElsőPillantás a faluraírásos emléke 1304-ből való, amikor is Hydegkwthnéven említik. A XIV. században a Kacsics nemzetségbirtoka. A XV. században Somoskő várának tartozéka,majd a XVI. századtól több nemesi család birtokavolt. 1554 és 1593 között török uralom alatt állt. A trianoniszerződés Csehszlovákiához csatolta, de 1938 és1945 között újra Magyarország része volt. Templomanincs. A község a Medves mikrorégió tagja. Névváltozatai:Hydegkwth, Hidegkút, Hideg kút, Studená.A település látványosságai: Harangtornyos kápolna a falu közepén.Tájház, ahol a Medvesalja népi hagyományaibóllátható kiállítás.Tudod-e, hogy: Napjainkig ismertek a település dűlőnevei: Apakútja,Hársasalja, Simonhad, Kertmegi,…A település jellegzetes családnevei a: Mag, Magtamás,Magalbert, Magfűtő, Magdeme, Virág, Simon.(A falu leggyakoribb családnevéhez állandósultaka ragadéknevek).FELADATOK:1. Végezz gyűjtőmunkát a tájház gyűjteményében! (pl.: használati tárgyak a konyhában, kertben, stb.)2. Keresd meg, hogy a falu leggyakoribb családneveihez milyen ragadványnevek kapcsolódtak.3. Kutasd fel a faluban máig élő hiedelmeket.250

V. A RIMA VÖLGYE A GORTVA-PATAK VÖLGYEEgyházasbást(Nová Bašta)Földrajzi elhelyezkedése:A Cseres-hegységben, a Medves lábánál, a Pogányvártóldélre, 271 m tengerszint feletti magasságbanfekszik. Patakja, a Csurgó a Gortvába torkollik.Lakossága: 526 fő.Történelme:A mai települést 1267-ben Basthi néven említikelőször okiratok, de valószínűleg sokkal korábbanalapították. A község ebben az időben az ajnácskőiváruradalomhoz tartozott. A Básthy nemzetség aXIII. század elején, még a tatárjárás előtt megépítetteBástban a Szent Miklós hitvallóról elnevezett anyaszentegyházat.A templom a környék legjelentősebbtelepülésévé tette a falut. Román stílusban épült, de azidők folyamán többször átépítették. Későbbi erődítetttemploma már Szent István király tiszteletére voltszentelve. Ez a templom a mai napig plébániatemplom.A falu fejlődésére legkárosabban a törökök uralmahatott, akiknek 1553-tól adót fizetett. 1683-ban atörök seregek felégették, lakosai ekkor elmenekültek,de később visszatértek és a település újra benépesült.A falu későbbi birtokosai a Nyári és a Máriássy családokvoltak.A trianoni szerződésigGömör-Kishont vármegyeFeledi járásáhoztartozott.Tudod-e, hogy:A településdűlőnevei amai napigmegőrződtek:Lörince,Mogyoróskút,Kenderes, ...A falu jellegzetescsaládneveia: Mede, Pál,Vincze, Varga,Kovács, Ádám,Szabó, Nagy.A Medvesalja jellegzetessége, hogy az azonos nevűcsaládokat (hadakat) ragadéknévvel is illették.Egyházasbástban leggyakoribb ilyen nevek: Ispán,Baka, Fecske, Rigó, Gazsi, Tukarcs, Kopko, Pityi,Belső, Kotorász, Pengyo, Varga, Dúda.Ahogy azt Bástban mesélik:A katolikus templom„Azt mondták, hogy a Pogányvárban van egy barlang,és ott van egy vasajtó. Oszt nagypénteken, mikora passiót mondják a templomban, akkor az az ajtó kinyílik.Akkor be lehet menni. De hogyha valaki aggyigki nem gyün, míg a passiónak vége van, akkor többetonnan ki nem tud gyünni. És egy ember mindig keresteazt a vasajtót. Olyan üregeket, nagy üregeket talált is,úgyhogy vót is benne, de nem tanált benne semmit, csakolyan cserépedény-darabok vótak benne. De má egy helyen,ahova elért, hát olyan szűk valami vót, hogy azonmá nem tudott átmenni. Onnan visszafordult. De nemnagypénteken, hanem más alkalommal.”(Magyar Z.: Népmondák Medvesalján)A XX. századi világháborúkban elesettek emlékműveFELADATOK :1. Keresd meg a térképen a Pogányvárat! Készíts fényképet, rajzokat a környezet növényzetéről.2. Kutass utána, milyen „üregekről” mesél a monda. Készíts róla beszámolót.3. Gyűjtsd össze Egyházasbást dűlőneveit.4. Járj utána, milyen szokások kapcsolódnak az egyes egyházi és világi ünnepekhez. Munkád terjedjenki a szokásokon túl a hiedelmekre is. Munkádat mutasd be tanulmányban.251

V. A RIMA VÖLGYE A GORTVA-PATAK VÖLGYEÓbást(Stará Bašta)Földrajzi elhelyezkedése:A Cseres-hegység déli részén, a Pogányvár Tájvédelmikörzet lábánál, 269 m tengerszint feletti magasságbanfekszik.Lakossága: 357 fő.Történelme:A régészeti leletek szerint a pilinyi kultúra embereélt a területen. A falu valószínűleg a XII. századbankeletkezett, 1455-en Obasth néven említik először.Kezdetben az ajnácskői váruradalom része volt. 1554és 1594 között a török hódoltsági területhez tartozott,ezután Somoskő várának tartozéka lett. Későbbtöbb nemesi család birtoka volt. A trianoni szerződésCsehszlovákiához kapcsolta, de 1938 és 1945 közöttismét Magyarország része volt.Tudod-e, hogy: A leggyakoribb családnevek a Tóth, Medve.Temploma nincs, az alkalomszerű szentmiséknekaz imaház ad otthont. A község az egyházasbástiplébániatemplomhoz tartozik.Kataszterében terül el a Pogányvár, amely természetvédelmiterület. Lávakitöltés és peremrészebazalt sziklákkal szegélyezett. Jelentős a Pogányvárkőtengerében a bazalttömbök egymásra halmozódásávalkeletkezett 151 méter hosszú Labirintusbarlang,mely értékes régészeti tárgyak lelőhelye. APogányvár területén 44 barlang található. A falubóljelölt turistaút vezet hozzá.A falu lakossága büszke kultúrájára, hagyományaira.Még ma is őrzik viseletüket, dalaikat, meséiket,amelyeket büszkén tolmácsolnak s adnak továbbkülönböző kulturális rendezvényeken.Óbást a Medves mikrorégió tagja.Kilátás a Pogányvárból: balra Óbást,jobbra EgyházasbástFELADATOK:1. Tudj meg minél többet a Pogányvár állat- és növényvilágáról!2. Mi a neve az óbásti hagyományőrző csoportnak. Írd le, milyen hagyományokat ápolnak.3. Ha már jártál a Pogányvár tanösvényén, készíts barangoló térképet!Dobfenek(Dubno)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Cseres-hegység középpontjában, aGortva-patak folyása mentén terül el 235 m tengerszintfeletti magasságban.Lakossága: 137 fő.Történelme:A falu területén már a késő bronzkorban is éltekemberek. A kiétei kultúra maradványait találták itt.Első írásos emléke 1427-ből való, de a falu valószínűlegsokkal régebbi. Ila Bálint történész szerint Almágy lakosaialapították 1273-ban. A falu első birtokosa Dobzyghcomes volt, a község neve a régi magyar Dob személynévbőlszármazik. Ila Bálint szerint a falu a maitól néhányszáz méterrel távolabb feküdt, Dobszegnek hívták.Dobfeneket tehát a Dobszegről és Almágyból idetelepültemberek alapították. A monda szerint nevét onnankapta, hogy a határban egy széttaposott harcidobot találtak.Dobfeneket római katolikus magyar ajkú lakosságlakja. A múltban is, ma is mezőgazdasággal foglalkoznakleginkább. Mocsaras földjei remek feltételeketteremtettek a kender termesztéséhez, bár mára ez afoglalatosság kiveszett. Őrzik viszont a nádkötés ha-252

V. A RIMA VÖLGYE A GORTVA-PATAK VÖLGYEgyományát, tudományát. Lakosainak száma nagyonmegfogyatkozott a csehországi deportálások idején,amikor a lakosok kétharmadát kitelepítették.Tudod-e, hogy:A település máig őrzi dűlőneveit: Róna, Seng, Gödörverem,Tekeres, Disznólápa, Hosszúláz.A leggyakoribb családnevek a következők: Farkas,Kovács, Szó, Póczos.Római katolikus temploma Szűz Mária mennybevételetiszteletére 1782-ben épült. 1927-ben szeceszsziósstílusban építették át. Egyes források szerinta templom már 1427-ben állt. A legutolsó felújításimunkálatokat a templom külsején a 2000-es évekelején végezték.A katolikustemplomFELADATOK :1. Nézz utána, a történelem melyik időszakára tehető a kiétei kultúra! Írd le, mi jellemzi ezt a kultúrát.2. Kutass utána, hogyan, milyen eszközökkel dolgozták fel a kendert. Mi készült belőle?3. Mikor volt a XX. században a nagy lakosságcsere? Melyik évre tehető a dobfeneki lakosok Csehországbavaló deportálása? Kérdezd erről az idős embereket.4. Keresd meg a térképen a falut! Határozd meg a pontos fekvését! Írd össze, mely településekkelhatáros.5. Kutasd fel a dűlőnevek jelentését. Adatközlőid nevét, életkorát, nemét, vallását jegyezd fel.Almágy(Gemerský Jablonec)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Cseres-hegységben, a Medves lábánál,a Pogányvártól keletre, Ajnácskőtől délkeletre,240 m tengerszint feletti magasságban fekszik.Lakossága: 705 fő.Történelme:Almágy látképeA települést 1275-ben „Almag“ néven említik először,de vélhetően a XI. században is létezett. Kisnemesekbirtoka volt. A falunak már a középkorban isvolt temploma, a jelenlegi templom elődje. 1343-bólis találhatók a községről okleveles adatok.1554-től atöröknek fizetett adót. A török elnyomás és fosztogatásokelől lakóinak nagy része elmenekült a faluból,de a török kiűzése után a falu újranépesült. Földesuraia Kubinyiak voltak, majd Kemény Gézának, MargulitGyulának és Braun Mórnak voltak itt birtokai. Lakosságatöbbnyire földműveléssel foglalkozott, ezt ajellegét később is megőrizte a falu. A trianoni szerződésigGömör-Kishont vármegye Feledi járásáhoztartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1920-tól Jablonica, 1927-től Almáď, 1948-tól GemerskýJablonec a község hivatalos neve. 1938 és 1945 közöttMagyarországhoz tartozott.253

V. A RIMA VÖLGYE A GORTVA-PATAK VÖLGYEA vár sziklaszirtjének állatvilága jelentős. A szárazság-és melegkedvelő fajok közül megtalálhatóitt az imádkozó sáska, a kékszárnyú sáska, azélénkvörös színű, sztyeppéket kedvelő bikapók, agyíkok közül pedig a zöld gyík és a fali gyík. Többdeneférfajt is észleltek a sziklák közt. A ragadozómadaraknak ugyancsak jó fészkelőhelyet és támadófelületetbiztosítanak a magas sziklák. Itt tanyázika vörös vércse és a karvaly. Az ajnácskői Várhegy1964 óta védett terület.FELADATOK:1. Ismerkedj meg Ajnácskő várának mondájával Szombaty Viktor: Száll a rege várról várra c. köteténeksegítségével.2. Készítsd el a volt fürdő látványtervét. Ehhez gyűjts anyagot az internetről és a korabeli krónikákból.3. Kutasd fel és írd össze a település dűlőneveit.4. Kutasd fel az iskola történetét, készíts róla beszámolót.5. Gondolkodj el azon, miért épült a vasútállomás távol a községtől. Feltevésedet indokold meg.Balogfalva(Blhovce)Földrajzi elhelyezkedése:A Cseres-hegység északi részén fekszik a Gortvapatakbal partján. Tengerszint feletti magassága 205 m.Lakossága: 795 fő.Történelme:A települést 1241-ben Boglku néven említették előszöra korabeli okiratok. 1276-ban az Aba nemzetségbirtokaként önálló település. Később a Jolsvai, Feledyés a Perényi családok birtokolták.1562-63-ban a füleki szandzsákhoz tartozott. A törökpusztítások,a pestisjárvány, az állandóan vonulóhadak elnéptelenítették a falut. 1720 körül a falu ismétbenépesedett, tulajdonosai a Koháry és a Coburg családoklettek.1868-ban Balogfalvalakosaitöbbségében rómaikatolikusok,zsidó családok iséltek itt.A községben1890-ben hatalmastűzvészpusztított. Szinteaz egész faluleégett.A trianoniszerződésigGömör-Kishontvármegye Feledijárásáhoztartozott, majdCsehszlovákiáhozkerül. 1938Nepomuki Szent János szobra1901-bőlés 1945 között újra a Magyar Királyság része volt. Aközség 1945 után ismét visszakerül Csehszlovákiához,a falu lakóinak egy részét kilakoltatták.A településen óvoda, négyosztályos alapiskola isvan. A Szent Mária Magdolna római katolikus templom1773-ban épült.Az iskola első épülete a Hóstyán256

V. A RIMA VÖLGYE A GORTVA-PATAK VÖLGYEFELADATOK:1. Gyűjtsd össze a településen előforduló régi mesterségeket! Milyen szerszámaik voltak?2. Állítsd össze egy parasztcsalád heti étlapját!3. Lakóhelyed térképén jelöld be a területek régi megnevezéseit! (Hóstya, Kiskáposztás, stb.) Járj utána,mit jelentett, hol volt a Hercegé rész, illetve az Ezeréves kert.4. Hogyan kapcsolódik Bogulkő és Böjtfalva Balogfalvához?5. Gyűjts össze a régi családok, hadak nevét és járj utána a családfáknak. Kutasd fel a Pongráczcsalád történetét és családfáját. Munkádban segít dr. Mihályfalusi Forgon Mihály: Gömör-Kishontvármegye nemesi családai (Méry Ratio, 1997) című monográája.6. Mit mesélnek a faluban a kilakoltatásokról. Gyűjtésed alapján készíts erről kiselőadást.7. Kutads fel és értelmezd a határban található dűlőneveket. Készíts el Balogfala határának térképétés jelöld be az egyes dűlők nevét. Pl.: Eger, Fintó, Házfőódal, Kerekdomb, Szajkhegyi, Dobogó,Kalica, Ibolyás, Kötény, Malom…8. Kutasd fel a Nepomuki Szent János (Jánoska) szobor keletkezésének történetét és járj utána, kiknekvolt a védőszentje és minek volt a mártírja.Korlát(Konrádovce)Földrajzi elhelyezkedése:A Cseres-hegység északi részén fekszik Rimaszombattól28 km-re délnyugatra. Tengerszint feletti magassága240 m.Lakossága: 323 fő.Történelme:A falu első írásos említése 1341-ből származikConradfeulde néven. Ekkor a Szécsényi család birtokavolt. 1342-ben Korlathteluky, 1489-ben Korlathy alakbanszerepel a korabeli forrásokban. A XVII. századtóltöbb nemesi család birtoka.A trianoni szerződésig Gömör vármegye Feledi járásáhoztartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarországrésze volt.A község kőfejtőjét ősidők óta használták. A településaz itt faragott kőburkolatok és más bazaltkő-termékekáltal vált ismertté. 1895-ben kezdték a bazaltfejtését. A követ kisvasúton, csillékben szállítottákBalogfalvára, ahol vasútra tették a szállítmányt. Ígykerült az itt bányászott jó minőségű bazalt Európaországain kívül még Egyiptomba is. Mára a kőbányateljesen tönkrement.A faluban több nemzetiség élt együtt, a szlovákokon,magyarokon kívül németek és olaszok is, akik abánya miatt, a megélhetésért jöttek ide. A falubelieketaz olasz kőfejtők és kőfaragók tanították meg, hogyankell a kővel bánni.A római katolikus templom 1939-ben épültCsevicekút257

V. A RIMA VÖLGYE A GORTVA-PATAK VÖLGYEFELADATOK:1. Készítsd el saját családfádat, és nézd meg, milyen vezetéknevek fordulnak elő benne! Utal valamelyikkülföldi ősödre?2. Kik voltak az őslakosok és mely családok települtek be külföldről? Tárd fel, volt-e ennek valamioka.3. Gyűjtsd össze, milyen munkaeszközöket használtak régen a kőbányában, hogyan nevezték azegyes eszközöket.4. Gyűjtsd össze, milyen munkafolyamatokból állt a kőfejtés. Jelenítsd ezt meg egy általad készítettposzteren, ahol megnevezed a munkafolyamatokat is.5. Járj utána, kiknek épült a kolónia, mi a története, a sorsa, kik laktak benne.Feketepatak(Čierny Potok)Földrajzi elhelyezkedése:A Cseres-hegység északi részén fekszik a Gortvapatakbal oldalán. Tengerszint feletti magassága215 m.Lakossága: 165 fő.Történelme:Várgedével az 1955-ben történt szétválásig közösa történelme.A mai község a korábbiDurenda- és Hodospusztaegyesítésével jött létre. Atrianoni szerződésig területeGömör-Kishont vármegyeFeledi járásáhoztartozott. Durenda-pusztaakkor keletkezett, amikor 1925-ben Csomatelkéről,1923-ban Gyetváról és Herencsvölgyről érkezett szlovákokattelepítettek ide. Az 1920-as évek második felébenHodospusztára újabb szlovák családok érkeztek.A lakosok dohánytermesztéssel foglalkoztak és a korlátikőbányában dolgoztak.1955-ben a két puszta egyesítésével önálló községetalkottak, mely a Feketepatak nevet kapta.FELADATOK:1. Rajzold le, vagy készítsd el egy parasztház belső elosztását! Milyen helységekből állt egy ház? Milyenberendezési tárgyakkal volt felszerelve?2. Játsszátok el a dohánytermesztéssel kapcsolatos munkálatokat, az ültetéstől a feldolgozásig!3. Gyűjts településedről népi gyógymódokat!4. Gyűjtsd össze a fekepataki vezetékneveket. Mit tudsz ebből megállapítani.Várgede(Hodejov)Földrajzi elhelyezkedése:A Rima-katlan és a Cseres-hegység délnyugati találkozásánál,a Gortva-patak bal partján fekszik. Tengerszintfeletti magassága 207 m.A Kubinyi család kápolnája a Várhegyen258

V. A RIMA VÖLGYE A GORTVA-PATAK VÖLGYELakossága: 1375 fő.Történelme:Ősi település, már a neolitban benépesült. A községmég a XII. században alakult ki, írásos formában1244-ben említik először Gedey néven. A település avárhegy alatt fejlődött ki. A tatárjárás után a Rátoldokbirtoka, ők építették meg Gede várát a Várhegyen,amelyet a XV. században Castrum Gedewnek hívtak.1281-ben alatta ütközött meg Kun László király Fintanádor hadával.1427-ben a Jolsvaiak, Feledi bán és a Pethő családtulajdona. 1502-ben a Kubinyiak kapták ajándékba akirálytól. A középkorban nagy csaták színhelye volt,németektől, lengyelektől, huszitáktól kellett megvédenia várat és az alatta elterülő települést. 1550 utánvárát a török elfoglalta, a lakosság elmenekült. A községhosszú időre lakatlanná vált. Az átvonuló törökhadak 1683-ban újra felgyújtották a falut.A XVIII. század közepén a Kubinyiak a településtkishonti szlovák ajkú lakosokkal népesítették be.A XIV. század elején már állott római katolikusparókiális temploma, amely Szent Katalin tiszteltérevolt szentelve. Iskolájában először 1750 körül alkalmazotta falu mestert, 1771-ben a rektor magyar nyelventanított olvasni.A község urai a XIX. században kastélyt és kúriákatépítettek. A település a trianoni szerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.A XIX-XX. században Várgedén vasas, szénsavasvizű gyógyfürdők működtek.A település látványosságai: Római katolikus templom, 1826-ban épült klaszszicistastílusban rokokó részletekkel. AlexandriaiSzent Katalin tiszteletére szentelték fel. Utoljára1930-ban újították fel.Szent Anna-kápolna a Várhegyen.Evangélikus templom, mely 1901-ben épült.GyógyvizűsavanyúvízforrásaVárhegy aljában,melyregyógyfürdőépült. Kubinyi-kastélya Várhegykeletioldalán. YblMiklós tervezte,1865-ben épültfel. FeljárójátIzsó Miklósfaragta.A katolikus templomTudod-e, hogy: A címer eredete a település középkori történetévelfügg össze. A község első tulajdonosai a Rátoldokvoltak. Fontos szerepük volt az udvarban és a helyiigazgatásban. A Rátoldok szimbóluma a pirospajzsban arany hársfalevél. A másik kiindulópont atelepülésen lévő templom, melyet Szent Katalinnakszenteltek. A törött kerék Szent Katalin szimbóluma,ami a kínzására utal.Petőfi felvidéki utazása során itt is vendégeskedett1845-ben. Egykori szállásának falán emléktáblaáll.A községnek vasas, szénsavas vizű gyógyfürdőjevolt.Határában ma is látható az a kút, ahova a hagyományszerint a török elől a falu templomának harangjátelrejtették.Néprajzi gyűjteményében a település gazdag néprajzianyaga van kiállítva.A faluban már hagyományosan, minden évbenmegrendezésre kerül a Szent Hubertus vadászünnepség.FELADATOK:1. Olvasd el Pető Salgó c. Gedővárral kapcsolatos költeményének részletét, és játsszátok el, mi történhetett!Hasonlítsátok össze az eredeti történettel!2. Keress lakóhelyedről szóló mondákat, történeteket.3. Kutass utána, milyen betegségek gyógyítására volt hatásos a gyógyfürdő. Kik fordultak itt meg?4. Gyűjts össze minél több információt az egykori Gedővárról, és készítsd el a makettjét!5. Készíts a faludra jellemző történetek, nevezetességek alapján turistacsalogató reklámot.6. Járj utána, kik vettek részt a Kubinyi-kastély tervezésében.7. Tárd fel a Kubinyiak történetét, munkásságát.259

V. A RIMA VÖLGYE A GORTVA-PATAK VÖLGYEKisgömöri(Gemerček)A település látványosságai: Római katolikus templom, mely 1883-ban épültneoklasszicista stílusban és Árpád-házi Szent Erzsébettiszteletére szentelték fel. Kis kápolna a XIX. század végéről származik.Földrajzi elhelyezkedése:A község a Rima-katlan nyugati részén fekszik, aRima oldalsó beömlésénél. Tengerszint feletti magassága254 m.Lakossága: 102 fő.Történelme:A község területe ősidők óta lakott, a régészek apilinyi kultúra emberének emlékeit találták meg itt.Az első írásos említés a településről 1268-ból való.Története során nevét többféle alakban említikaz oklevelek: 1427-ben Gwmory,1489-ben Gemery,1786-ban Gömöri.A település földesura Jolsvai György volt, aki 15portával rendelkezett.1489-ben a Gömöry család tulajdonába került, későbba Mariássy, a Hámos család és Rimaszombat várostulajdona volt a község. Lakosai sokat szenvedteka várgedei várúrtól.1554-ben elpusztította a török. 1683-ban kifosztottáka lengyel-litván hadak.Lakosai földműveléssel és gyümölcstermesztésselfoglalkoztak. A trianoni szerződésig Gömör-Kishontvármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1945 közöttújra Magyarország része volt.FELADATOK:1. Fényképezd le, mutasd be településedparasztházainak jellegzetességeit!2. Meséld el, milyen építmények voltak egygazda udvarában. Mire használták azegyes gazdasági épületeket?3. Gyűjtsd össze a régi mezőgazdaságieszközöket, és meséld el, hogyan, mirehasználták.4. Értelmezd a jobbágy, zsellér szavak jelentését!Mivel foglalkoztak? Elevenítsd megegy napjukat!5. Gyűjtsd össze a falu dűlőneveit.6. Milyen családnevek fordulnak elő aleggyakrabban a településen? Térképezdfel a ragadványneveket.7. Az idősebbek elbeszélése alapján keresdmeg a zsidótemető egykori helyét!8 . Végezz kutatómunkát, kiket telepítettek kia deportálások idején és kiket telepítettekbe! Hallgasd meg vagy képzeld el, hogyanélték meg ezeket a történelmi eseményeketaz emberek.Gortvakisfalud(Gortva)Földrajzi elhelyezkedése:A Rima-katlan és a Cseres-hegység déli érintkezésénélfekszik a Gortva-patak jobb partján. Tengerszintfeletti magassága 197 m.Lakossága: 529 fő.Történelme:Az első írásos említés a településről 1326-ból származik.Gurtuatu néven említik először, 1383-ban Kisfalud,1920-ban Gortvianska Vieska, 1927-ben Gortva,magyarul Gortvakisfalud.1407-ben a Mikófalvy család, ezután a Lorántffy, aPletrich és a Sztrakonicz nemesi családok birtokolták.A XVI. században a lakosok a török támadások miattelmenekültek. A település rövid időre elnéptelenedett,az elhagyott területet a várgedei uradalomhoz csatolták.A XVIII. században újratelepítették. Lakosai mezőgazdasággalfoglalkoztak. 1846-ban egy nagy tűzvészbencsaknem az egész falu leégett.A trianoni szerződésig Gömör-Kishont vármegyeFeledi járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarországrésze volt.Református iskoláját az iratok 1771-ben említik,amikor Kollát András református tanító oktatta a gyerekeket.Katolikus egyháza 1766-ból való. Gortvakisfaludrészét alkotják Bizófalva és Csenyiz-puszták is.260

V. A RIMA VÖLGYE A GORTVA-PATAK VÖLGYETudod-e, hogy: Református temploma 1790-ben épült. 1911-benneolkasszicista stílusban átépítették.A község neve egy Gortva nevű magyar/hun vezérnevéből ered. Mások szerint török eredetű, ugyanisa Gurt farkast, az ova völgyet jelent. A harmadik feltételezés,hogy szláv név, jelentése: zörgés, csörgés,ami a közelben lévő patakra utal.Itt született 1820-ban Adorján Boldizsár író. Koránakkedvelt novellistája volt, akit sok kiváló költőhöz– köztük Petőfihez - fűzött barátság. Petőfi1845-ben meg is látogatta Gortvakisfaludon. FeleségeLemouton Emília is kiváló műfordító volt. Ő voltaz első, aki hozzálátott Shakespeare drámáinak magyarfordításához. Mindketten itt hunytak el, Adorján1867-ben, felesége pedig 1869-ben.Adorján Boldizsárnak már pataki diák korában jelentkezettköltői tehetsége. Későbbi költeményei isa romantikus líra jegyében születtek. Vörösmartynagy hatással volt rá. Az ő ajánlására jelölték Petőfitaz 1845. május 28-i Gömör vármegyei táblabíróválasztáson. Petőfit megválasztották, ez volt a költőegyetlen közéleti tisztsége. Amikor l840-ben AdorjánBoldizsár Pestre került, Petőfi vezette be az íróktársaságába, ahol Vörösmarty Mihálynak is jó barátjalett. Petőfi verset is írt hozzá: „Adorján Boldizsárhoz”,1848-ban pedig egy meleg hangvételű levelet,amelyben az általa használt becenéven szólítottameg: „Kedves ecsém, Trifunácz”.Pest, január 6. 1848.Kedves ecsém, Trifunácz! Tanulj ezen versből, igenépületes dolgok vagynak benne, s megjavulásodat azzalkezdd, hogy firkancs valami hozzád méltót ezenemléklapra, a mi én hozzám szóljon, mert az enyéma lap, nem feleségemé. Aztán küldd el rögtön szintepostán és igy összegyüretlenül, jó vastag borítékban,hogy meg ne törődjék. Sed cito. Ha nem tudoda verset elolvasni, nem tehetek róla, késő éjjel irtamálmosan és gyorsan. Szeretetreméltó Rudinkat pedigkitelhetőképen csókold nyakon a nevemben. Isten ésminden szentéi veletek ! .... őszinte barátod P. S.”Adorján Boldizsár emlékkönyvében az első oldalontalálható egy másik Petőfi-vers: (A. B. emlékkönyvébe),a költő kézírásával. A vers Kisfaludon 1845.június 3-án kelt. Költői hitvallás, amely a költőtársnakés a barátnak szól. A költemény utolsó soraiszállóigévé váltak: „Légy büszke rá, hogy költőnekszülettél.” Ugyanebben az albumban a 14. lapjáraírt egy négysoros verset Vörösmarty Mihály is.Az emlékkönyv sötétzöld bőrkötéses tokban lévőemléklapokból áll. A két költőn kívül a kor számoshíres embere írt az emlékkönyvbe: Gaál József, apeleskei nótárius szerzője, Megyeri Károly, a híresszínész, Erdélyi János, Kuthy Lajos, Nagy Ignác,Egressy Gábor, Vahot Imre, Czakó Zsigmond,Gorove István, Szigligeti Ede, báró Kemény Zsigmond.FELADATOK:1. Az idősek elbeszélései alapján járj utána, hol volt a Fekete-birtok, kik voltak a tulajdonosai.2. Keress a településhez kapcsolódó írókat, költőket, neves személyiségeket! Járj utána, a falubanápolják-e Adorján Boldizsár és felesége, illetve Pető emlékét. Írj erről fogalmazást.3. Járj utána, kik voltak a falu meghatározó őslakos kisnemesei! Leszármazottaik élnek-e még a faluban?4. Kutasd fel a padláson, pincékben fellelhető régiségeket, és készíts kiállítást az osztályban! Majdmeséld el, mit tudsz a kiállított tárgyak használatáról, történetéről.Kerekgede(Hodejovec)Földrajzi elhelyezkedése:Kerekgede a Cseres-hegység dombjai között fekszik.Lakossága: 533 fő.A legrégebbi házak egyike261

V. A RIMA VÖLGYE A GORTVA-PATAK VÖLGYETörténelme:Ila Bálint szerint: „Keletkezésének ideje személynévieredetű neve alapján a XII. század végénél későbbrenem tehető.” 1246-ban a Hont-Pázmányok voltaka település birtokosai.A falu királyi területen alakult ki. Lakossága magyarvolt, amit a jobbágyoknevek is bizonyítanak.A falu irtás révén keletkezett. A Hont-Pázmányoktóla Kaplaiak kapták zálogba a falut, ami később aPálócziak birtoka lett, az újkorban pedig Ajnácskőtartozéka volt. Kemény Zsigmond és Vécsey Sándorrobottal sanyargatta a lakosságot, úgyhogy az a korábbinegyedére csökkent.Egyháza a középkorban nincs. Vécsey Sándor 1737körül a saját költségén templomot építtetett, amitSzent Márton püspök tiszteletére szenteltek fel – tudjukmeg az 1766-os összeírásból -, de a parókia nemkészült el, „bár a fundusa megvolt” – jegyzi meg IlaBálint. A templomot 1836-ban klasszicista stílusbanépítették át. Kerekgede a várgedei anyaegyházhoz tartozott,iskolája szintén Várgedén volt.A lakosság a termőföldek nagy részét földművelésrehasználta. A kataszteri terület majdnem teljesegészében a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzetbetartozik. Kerekgede területe alkalmas agroturisztikaivállalkozások folytatására, vonzó hely a turisták és agombázók számára.Csodálatos természetA falu templomaFELADATOK:1. Járj utána, melyik nemesi család leszármazottai laknak még a faluban.2. Mikor tartják a faluban a búcsút és milyen hagyomány kötődik hozzá. Kutasd fel.4. Gyűjtsd össze a településhez tartozó dűlőneveket és értelmezd őket.262

V. A RIMA VÖLGYE A MACSKÁS-PATAK VÖLGYEA Macskás-patakA Rima völgyében délnyugatról a tájon a Cseres-hegység húzódik végig, aminek nyúlványai aMacskás-patak völgyében dombbá szelídülnek.A péterfali idős emberek szerint a Macskás-patak egyik ága Péterfaláról, a falu közepén lévő forrásbólered. Erről a forrásról Tőzsér Árpád így emlékezik: „Péterfalát megnézd, a világ közepe. Lakói száz évekkelelőtte odahagyták templomukat, csak azért, mert úgymond egy aranyalma hullott az égből, s aholleesett, ott forrás fakadt, s a jámborok mentek az aranyalma után, s a forrás köré települtek. Azóta az aforrás, azaz, ahogy ők hívják: az ivókút számukra a világ közepe.“A vízfolyás nevének semmi köze a macskához, azt a mocsarakkal hozzák összefüggésbe: „...mint aHarmac alatt meggyülemlett vizek vízvezetője, a macártól nevezett macárkás, vagy rövidítve Macskásfolyó.“A Macskás-patak a Gortvával csaknem párhuzamosan, attól délebbre folyik keresztül vagy mellőzi akövetkező falvakat: Péterfala, Jeszte, Gesztete, Détér, Darnya, Harmac, Jéne.Ez a patak áradáskor kisebb folyóval vetekszik. Ez a gazdag vízhálózat nagyon jó öntözési lehetőségetteremt a környék mezőgazdasága számára.Rimaszécs alatt, a Rimával sokáig párhuzamosan haladó Macskás-patak a Rimába torkollik.263

V. A RIMA VÖLGYE A MACSKÁS-PATAK VÖLGYEPéterfala(Petrovce)Földrajzi elhelyezkedése:A Cseres–hegység déli részén, Nógrád és Borsodmegye találkozásánál fekszik a település.Lakossága: 250 fő.Történelme:A község története Sáros településsel kezdődött,melyet a bolondóci várnéphez tartozó Sárosi családalapított. A Sárosból kirajzó nemesek hozták létreKissárost és Péterfalát, melyet egy 1244-ből származóadománylevél még Petri néven említett. A későbbiekbenaz egész lakosság ideköltözött, az eredeti anyafaluelpusztásodott.A XV. században a falu sokat szenvedett a főúri hatalmaskodásoktól.Később az országban kialakult állapotok– kettős királyság, a zsoldos hadak túlkapásai – afalun is éreztették hatásukat. 1566-ban már csak négyjobbágyporta marad fenn, a lakosság nagy része a törökdúlásai miatt elmenekült. A korabeli feljegyzések szerinta palócságban pusztított legjobban a török, mivel ez a vidékközel volt Fülekhez, a törökök egyik központjához.A falu birtokosai is megszenvedték a törökök „vendégszeretetét”,bár annyit elértek, hogy járandóságukat nempénzben, hanem termésben adhatták be. A nagy teheralatt sínylődő lakosságot még az országon végigvonulópestis is tizedelte. Az 1600-as években lassan visszatérteka jobbágyok, szaporodtak a porták és újra megindultaz erdőirtás. Erről az időről árulkodnak a „beszélő” dűlőnevek– Vadókás, Fenyvesköz, Bükksortás, Kerekág,Farkasverem,Ökörárnyék,Szekeresbikk,C s a r n a r é t ,Siroksáros…A fellendülőbenlévő települést1682-ben a törökújra megsanyargatta,aBécs felé tartólengyel zsoldosseregekAz „új“ templompedig földigr o m b o l t á kés felgyújtották.Még tízév elteltévelsem volt élet a faluban. Az1703-as nemesvizsgálatilista azonban már a nemesifalvak között említette.Sáros elsorvadása utánPéterfala megörökölte annakősi katolikus templomát,melyet a SzentHáromság tiszteletére építetteka XIII. században,és amit később többszörátalakítottak.1929/30-bana házsorok feletti dombona falu lakossága egyúj templomot épített. AII. világháború után a régitemplom romjait széthordták.Helyén jelenlegravatalozó áll.A faluban mindig nehézvolt az élet, de akik ittmaradtak, a végsőkig ragaszkodtaklakhelyükhöz.Ez a dézsmajegyzékből iskitűnik, hisz a mai napigaz egykori jobbágyok leszármazottailakják a falut. A leggyakoribb családnevekaz Illés (Ilees, Elles…), Pelle (Pele, Perle, Belle…), Köböl(Kobol, Koeböl…), Sallai (Sallay…), Tóth.Tudod e, hogy: Az idősek elbeszélése szerint IV. Béla király isimádkozott a péterfali templomban.Tőzsér ÁrpádEmléktábla a templomfalánA település birtokosai között találjuk a Péterfalvi,Sárosi, Recsky, Zabary és Csathó családokat. KésőbbVécsey Sándor, Fáy Györgyné, Tihanyi Istvánné ésSipos Sámuel birtokolták a falut.A ragadéknevek szerint „hadak” alakultak ki, melynektagjai legtöbb esetben rokoni kapcsolatban élőszemélyek. Néhány ezek közül: bence, fodor, laska,csujka, rúgó, bodajszi, tótpesta, tótmiska, vajas,nagykovács, kiskovács, katyi, kóka, kapcsi, kató,mengyi, csőllő, barát, vótbíró, bera, köbőzsep, gazsi,sallaj, harangozó, geczi, pikúr, gerbó, rózsi, szanyi,kasztor, pelyhes, szűcs, hasi…A falu szerkezetileg két részre oszlik: a felvégre ésaz alvégre. A felvég egy völgykatlanban helyezkedikel, a hegyek három oldalról ölelik. A völgyvégét elzáró hegy tetején van a szlovák-magyarországhatár, melyhez földút vezet, s jelenleg gyalogosan,illetve kerékpárral átjárható. Hogy itt régenhatárátkelő volt, arról ma már csak a vámház romosépülete tanúskodik.A felvég az alvégbe az Ivókútnál csatlakozik. Ez264

V. A RIMA VÖLGYE A MACSKÁS-PATAK VÖLGYEegyike a falu határában található rengeteg vízforrásnak,melyeket a lakosság kutakká alakított át. Aszájhagyomány szerint a forrás ott keletkezett, ahoválepottyant egy aranyalma. Megjelölve ezzel a „világközepét”.A falutól a patakok három irányba folynak. A Gortvaészaknak, a Macskás és a Hangony kelet felé, a Tarnapedig déli irányba.A település kataszterének legmagasabb pontja Kerekág(327m a tengerszint felett), míg a legalacsonyabbnagy valószínűséggel a Feneki-tó. Ennek természetiérdekessége a Fenek nevű tájvédelmi körzet.A természetvédelmi területek jegyzékben szerepel afalu mellett fekvő víztározó is, amely egyike Szlovákialegjobb horgászterületeinekA község híres szülötte Tőzsér Árpád Kossuth-díjasköltő, akit 2004-ben a falu díszpolgárává avattak.A település nevét a belügyminiszter 1906-banGömörpéterfalára változtatta.Itt született Pápista Aladár (1956), az 1975/76-osévad 21 évesek korosztálya csehszlovák labdarúgóválogatott tagja volt.FELADATOK:1. Kutasd fel Péterfala élő néphagyományait és hagyományőrzőit. Készíts róla beszámolót.2. Kutasd fel, fűződik-e Péterfalához népballada. Ha megtaláltad, olvasd fel osztálytársaidnak.3. Tervezz meg egy citerát! Mondd el elkészítésének folyamatát!4. Kik voltak a tőzsérek? Magyarázd meg a szó jelentését!5. Hogyan ápolja a község Tőzsér Árpád emlékét. Keress a költőtől olyan verset, ami Péterfaláhozkötődik.Jeszte (Jestice)Földrajzi elhelyezkedése:A Macskás-patak völgyében elterülő apró falu.Lakossága: 175 fő.Történelme:A település első írásos említése 1333-ból való.Ekkor Zách Felicián birtokaként tartják számon. Aző hűtlensége után a Cseléntől származó Méhi családkapta adományba a falut. Tulajdonosai gyakran változtak.Az 1427-es esztendőben a Lorántffyak birtokakéntLesthe alakban fordul elő. Később az egri apátságés a Vécseyek birtoka volt. Többségében katolikusfelekezetű hívők lakják, akik a gesztetei plébániáhoztartoznak, mivel a községnek saját temploma nincs. Afalu közepén áll a harangláb. A településhez tartozikCsárdapuszta, Mogyorós, Léhytamástelke és még számoskisebb-nagyobb puszta.Tudod-e, hogy: A községtől délre Péterfala felé emelkedik a jobbárafenyőerdővel borított Várhegy. Ezen ma márnyoma sincs az egykori erődítménynek. A helybeliekelmondása szerint 60-80 évvel ezelőtt méglátható volt némi faltöredék. Cserépdarab olykormég ma is előkerül a földből. A vár fennállása éspusztulása az Árpád-korra tehető. A hajdanvolt betyárvilágtitkait rejtik avölgyekbe szorult aprótanyák. Az öregek szerintVidróczki, a híresbetyár gyakran megfordulterrefelé.A volt iskola épületébena közelmúltban tájházatalakítottak ki. Régibútorokkal, használatitárgyakkal rendeztékbe: szövőszék, szátva,A haranglábmotolla, gereben,kisfajfi, nagyfajfi, orsó, guzsaly, bölcső, teknő, sulyk,mozsár, köpülő, vesszőből font kosár, nyírfaseprő,puttony…FELADATOK:1. Hogyan ítéled meg a betyárok életmódját,tevékenységét? Ma kiket illetünk ezzela megnevezéssel?2. Gyűjts képeket a falumúzeumban fellelhetőtárgyakról! Állapítsd meg, mirehasználhatták azokat! Milyen munkafolyamatokatvégeztek velük?265

V. A RIMA VÖLGYE A MACSKÁS-PATAK VÖLGYEGesztete(Hostice)Földrajzi elhelyezkedése:A Cseres-hegység közepén, a Macskás-patak völgyébentalálható község. Nagy része a védett tájvédelmikörzethez tartozik.Lakossága: 946 fő.Történelme:A település elnevezése szláv eredetű személynévbőlszármazik. A régészeti leletek tanúsága szerint területénmár a korai bronzkorban éltek emberek. A mai települést1332-ben „Gezeche“ alakban említik először,Ajnácskő várának uradalmához tartozott. 1350-ben„Geste“, 1431-ben „Gezthete“ néven szerepel. A Rátoldnemzetségé, később hosszú ideig a Putnoky család volta község földesura, akik kastélyt is építettek ide, melyazonban csak romos állapotban maradt fenn. Legnevesebbbirtokosai a Lorántffyak voltak. A falu továbbibirtokosai még a Vécsey, Balajthy, Csank, Jankovics,Bethlen család. A falu lakossága mezőgazdasággal foglalkozikmind a mai napig. 1890-ben hatalmas tűzvészpusztított a faluban, melyben a templommal együtt azegész község leégett.1939-ben felállították a hősök emlékművét, amita II. világháborúban elesettek névsorával egészítettekki.A település látványosságai: Gesztetei víztározó, kedvelt horgászhely.A zöld színnel jelölt kerékpáros turistaút, amelykörülöleli a Cseres-hegységet.Barokk stílusú Szent András római katolikus templom,1787-ben épült, újjáépítése 1892-től 1913-igtartott.Tudod-e, hogy: A falu mindig is gazdagkulturális életet élt.Motyovszky Teri nénineve és munkássága anépdalgyűjtők körébenismeretes.Napjaink ismert együtteseia Barkó nevezetűasszonykórus, a Kisbarkóénekkar és azénekes-táncos RomaVadrózsa együttes.A község kiindulópontkéntszolgál a vulka-A római katolikus templomnikus eredetű Cseres-hegység gyönyörű természetikörnyezetében tett kirándulásokhoz.Gesztetei farsangi szokások:Farsangi köszöntő és szokások:„Ó, ó, farsang, kedves idő,elmúlott az óesztendő,az újabban vigadjanak,nékem szalonnát adjanak!Ha nincsen a házba,van a kis kamrába,sutty a tarisznyába!- És utána mi történt?- Há’ tán aztán mentek, osztan adtak nekik szalonnát.Rászúrták a nyársra. Akkor megin’ mentek továbbmásik házba. Még tojást is szedtek össze, osztakkor a lányok megsütték a szalonnát, a tojást megráütték a szalonnára, a sűt szalonnára. Oszt akkormegterítettünk a kaszinóba, mert még akkor kultúrháznem vót. Aztán akkor ott megettük együtta fiúk a lányokkal. Akkor húzta a cigány úgy, hogyhárom napig is táncoltunk.- És a cigány, az hogy került oda? Ki hozatta oda?- A legények hozták.- És házas emberek és férjes asszonyok táncoltak?- Csak lányok meg legények.- Nem volt olyan nap, hogy egyik nap csak a férjesasszonyok, másik nap a lányok, legények?- Nem. Fiatalemberek is eljöttek.”Gyűjtés helye és ideje: Gesztete, 1974. 8.21.Gyűjtő: Ág TiborAdatközlők: Novák Barnáné Maksi Teréz (1899),Kovács Jánosné Gál Julianna (1912), Maksi IstvánnéKovács Margit (1903)A Putnoky-kastély maradványai266

V. A RIMA VÖLGYE A MACSKÁS-PATAK VÖLGYEFELADATOK:1. Járj utána, hogyan történik a népdalgyűjtés. Gyűjts te is meséket, mondákat, énekelt népdalokat.2. Gyűjts élő néphagyományt: hogyan zajlott a lakodalom, a keresztelő, a temetés Gesztetén.3. Készíts beszámolót, milyen növények, állatok találhatók a tájvédelmi körzetben. Rajzold le vagyfényképezd le őket. Munkádból készíts bemutatót.4. Gyűjtsd össze Gesztete dűlőneveit. Csoportosítsd azokat a szántók, legelők, erdők (és egyéb) szerint.Készítsd el a település térképét, rajzold be, melyik dűlő hol található. Járj utána, miről kaptáka dűlők nevüket.5. Járj utána a Putnoky-kastély történetének.Földrajzi elhelyezkedése:Détér(Gemerské Dechtáre)A település a Cseres-hegység északkeleti részén, aMacskás-patak völgyében terül el. Tengerszint felettimagassága 205 m.Lakossága: 445 fő.Történelme:A falu valamikor a tatárdúlás idején keletkezett,amikor az ellenség elől az erdei völgyben hullámzónádasba, mocsárvilágba menekültek az emberek.Évek múltán a mocsár két oldalán házakat építettek,felégették a kiirtott erdőket.Az írásos feljegyzések a falu megalapítását a XIII.század második felére, a tatárdúlás utáni időkre,1246-ra teszik. Oklevelek tanúsítják, hogy IV. Bélakirály Móricz pohárnokmesternek adta a Borsósföldet, ami a détéri népekhez tartozott. A különbözőoklevelek a község nevét Dethher, Deyther, Deythyr,Deter változatban ismerik. Détér lakosai királyi népekvoltak, vári szolgálattal tartoztak, ami esetünkben szurokfőzéstjelentett.A katolikus templom, balra a kápolna,jobbra Szent István szobraA XIV. században a település a Lorántffyak őseinek,a Rátoldok birtokaként ismert.A XVI. század utosó esztendejében kerültDétérbe birtokosnak a beretkei Beretkey család,ugyanis Csathó Demjén Beretkey Gáspárnak zálogosítottael détéri birtokát.A falu őslakos familiája, a Borbás család 1644-benSzatmáry Miklóstól s feleségétől, Csuda Annától,váltotta ki détéri földjét.A XVI. század közepe tájáról ismerjük a falu jobbágynépességéts családjait.A XVII. század második felében pestisjárványtizedelte a lakosságot, amit tetézett a törökök és a lengyelzsoldosok pusztítása is. Détért ugyan elkerülte ateljes pusztulás, de az átvonuló katonák megfosztottáka lakosságot az állatállományától, ezért éhinség törtki a faluban.Détér vallási határon fekszik, a katolikus településeklegészakibb faluja a Rima alsó folyásánál. Akörnyező falvak: Serke, Simonyi, Darnya már inkábba református valláshoz hajlanak. Középkori templomanem ismert, 1880-ban épült fel Szent István tiszteletérefelszentelt temploma. A hívek előtte Gesztetébejártak templomba. A település az 1800-as évek közepetáján hozta létre iskoláját.A falu lakossága az állattartáson kívül fuvarozással,szénégetéssel, fa- és deszkakészítéssel foglalkozott,ezeket a környékbeli piacokon s vásárokon értékesítette.A lakosság nemzetiségi összetétele ősidőktől fogvamagyar, ezt mind a mai napig megtartották.A XIX. század 80-as éveinek birtokosaik: aGesztetében lakó Putnoky Mór, nagybirtokok uraKelemérben és Gesztetében, valamint Sarlay Pál.A község területe mezőgazdasági művelésreés legeltetésre alkalmas. Kedvelt helye a turistáknak ésa vadászoknak.267

V. A RIMA VÖLGYE A MACSKÁS-PATAK VÖLGYETudod-e, hogy: 1572-ben már 25 család fizetett tizedet a településen.Ekkor a jelentések azt is említik, hogyDétérnek már volt választott falubírája. A Borbások 1651-ben szereztek nemességetIII. Ferdinándtól. 1666-ban királyi parancsra aBorbásokat a jászói konvent iktatta be détéri jószágaikba.Ettől fogva ez a család meghatározója lett afalu gazdasági és kulturális életének. A család leszármazottaimind a mai napig a faluban élnek.A faluhoz tartozik: Szalonkás, Vízálló, Boza és Szénágis. Dűlőnevei közül ismertek: Lőrincortvány,(cserjés), Szénág (árnyékerdő), Szigetárnyék, Szigetszántó,Utasbikk, Kutasvölgy.2004-ben a katolikus templom és a kápolna szomszédságábanaz önkormányzat felállította Szent Istvánszobrát.2009-ben a helyi önkormányzat multifunkcióssportpályát hozott létre a szabadidős tevékenységtámogatására.1886-ban a faluban megalakult a „Gömör megyeimagyar közművedődési egyesület”, mely a feledikörhöz tartozott s tagjai: Borbás István, BorbásLászló, Braun Gábor, Csoltko János, HabodászFerenc, Habodász Károly, Habodász János, SarlayPál, Virók István, Zagyi Ágoston, Zagyi Ferenc, ZagyiIstván, Zagyi József. 1996-ban ünnepelte Détér fennállásának 750.évfordulóját. Ezen a nagyszabású rendezvényenszentelte fel a község saját zászlaját és címerét.A település látványosságai: Szent István tiszteletére felszentelt római katolikustemplom, búcsújáróhely.Kápolna, amit a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletéreszenteltek fel.Szent István szobra.FELADATOK:1. Készítsd el Détér térképét a hozzátartozó földrajzi területeivel, dűlőneveivel együtt!2. Gyűjtsd össze a falu hagyományait! Készíts belőle dolgozatot.3. Járj utána az iskola történetének. Munkádról készíts feljegyzéseket.4. Írd le, hogyan zajlik Détérben a búcsújárás. Milyen szertartásokat tartanak a búcsú alatt.5. Járj utána, milyen tevékenységet fejtett ki Détérben a „Gömör megyei magyar közművedődésiegyesület”. Készíts erről kiselőadást társaidnak.Darnya(Drňa)Földrajzi elhelyezkedése:A település Rimaszombattól délkeletre, a Csereshegységtövében fekszik. A Cseres-hegység darnyi részeháromszorosan védett terület.Lakossága: 212 fő.Történelme:A faluról az első írásos emlék 1246-ból származik,melyben a települést Darna néven említik.Amiről kevesen tudnak, hogy az 1970-es évek elejiásatások alkalmával kelta temetőt tártak fel a mai homokbányaterületén. Az ékszerekkel és lovával együtteltemetett, vélhetően kelta vezér mumifikálódott testéta prágai nemzeti múzeumban őrzik. A kelta településminden valószínűség szerint a várhegy környékénlehetett.A várhegyen a tatárjárás után vár épült, neve:Tuszavár. 1427-ben a Jánossyak birtokolták a települést,akik évszázadokon keresztül sikeresen gazdálkodtakitt.Leggyakoribb családnevek: Farkas, Anderko, Lehy,Nagy, Nylas, Wegh, Boyan, Jano, Juasz, Varga, Bőd,Imre, Sófi, Szanyiszló.Az első Illés nevezetű cigánycsaládról 1731-bőlvan a községnek tudomása, három évvel később pediga Radicsok telepedtek itt le.A XIII. században épült Tuszavár helye a várhegyen268

V. A RIMA VÖLGYE A MACSKÁS-PATAK VÖLGYEDarnyát nagyrészt református lakosok lakják, akika XVI. században tértek át Kálvin hitére. 1802-ben felépülta református templom.Darnya birtokosai a Jánossy család, Korláth Istvánés Ferenc, Michalek Miklós, Máriássy család, PatayKristóf, Andorko és a Vajda család.A faluhoz tartozó puszták: Embertelen- vagy Szepipuszta,Kenyeretlen-puszta.Tudod-e, hogy: A község központjában épült református templomtulajdonképpen az első figyelemre méltó klaszszicistaegyházi épület Gömör területén. Építője atehetséges és Gömör-szerte ismert rimaszombatikőművesmester, Fischer János. Építési ideje 1802,átépítési évei 1835-1840. Tornyát szép harangsisakfedi.Tuszavár a falu határában, a településtől légvonalban1550 m-re északkeletre található. A várhegy azőskorban egy magaslati telepe volt a badeni kultúrakésői fázisának, melyet a magyar szakirodalom Ózd-Piliny csoportként ismer. E koraújkőkori településtalán már erődített lehetett, ennek egyes részeit aközépkori vár építésénél valószínűleg felhasználták.A középkori várat okleveles források nem említik.Fennállása az előkerült kerámiák, cseréptöredékekalapján a XIII-XIV. századra tehető.A református templom orgonáját 1932-ben avattákfel.Zsófi Barnabás darnyai lakos hobbija az egzotikusnövények gyűjtése – üvegházában banánfa és citrusfélékteremnek, szebbnélszebb növényeknyílnak, több száz kaktuszbólálló gyűjteményeis van.A mostani falu helyénerdő volt, amit a lakosoka tatárjárás utánerdőirtással csökkentettek,így nyerve nagyobbterületet a termőföldnek.A XVI. század közepénnagy pusztítást végezteka törökök, a XVII.század elején zsoldosseregek, majd kurucokEgy régi időkbőlszármazó iratnyomorgatták a lakosságot. Az 1800–as évek elejéntűzvész pusztította el a falut.2006-ig a rendőrségnek határfelügyelete működötta faluban. A település máig megőrizte dűlőneveit: Szellő,Tököskert, Veresrét, Vősdobor, Vidárné, Alájáró,Feljáró, Káposztás, Tórajáró, Lázárútalja, Kenderföld,Padlápa, Ereszvény, Nyilas, Tag, Nagyvölgy,Nyúlmájtető, Rövidföld, Görbe, Mikocsány, Kiskoma,Nagykoma, Meggyes, Meredekalja, Szívőgy,Szímegyi kapu, Kerekbikk, Jónép, Ravaszlyuk,Szorgalomkert.FELADATOK:1. Járj utána, honnan kapták a darnyi puszták a nevüket.2. Gondold el, milyen céllal jött létre és milyen feladatokat látott el a rendőrség határfelügyelete.3. Szervez tanulmányutat barátaiddal, tekintsétek meg Zsó Barnabás üvegházának növényeit.Tanuljátok meg az egyes növények ápolását, szaporítását.4. Járj utána a darnyi „beszélő” dűlőneveknek. Kutasd fel elnevezésük eredetét.Harmac(Chrámec)Földrajzi elhelyezkedése:A Cseres–hegység délnyugati nyálványainál elterülőközség. Tengerszint feletti magassága 167 m.Parasztház269

V. A RIMA VÖLGYE A MACSKÁS-PATAK VÖLGYELakossága:397 fő.Történelme:A magyarságHarmacon éskörnyékén mára X. századbanmegjelent. 1246-ban Simonyi határjárásáttartalmazóoklevélbenA falu főutcájaemlítik először „terra Hajamuch“ néven. A feljegyzésekalapján Harmac első birtokosai a Hont-Pázmányok voltaka XII. század végétől, akiket leszármazottaik, a Bakoscsalád követett. Az 1400-as évek közepétől a falua Széchyek kezére került.1566-ban a törökök elpusztították, csak 11 családmarad meg. A lakosság mindig földműveléssel foglalkozott.A község lakói legbüszkébbek történelminevezetességükre, a hajdani három várra: Pogányvár,Birinyvár, Mihályvár, melyeknek ma már csak a dombjailáthatók, de a lakosság ma is várként nevezi azokat.Valószínűleg a Pogányvár a legrégibb eredetű,már a honfoglalás idején is állhatott. A másik két vára tatárjárás után épült. A Birinyvár alatt a völgybenállt a pálosrendi Szent Anna kolostor, amit 1301-benalapítottak. A helyet ma is „Barátvölgyének“ nevezik.A település temploma Árpád-korabeli. Egyháza aRima-völgyi legelső parókiák közé tartozik, még várbirtokonalapították. 1332-ben már állt Szent Mihálytiszteletére szentelt temploma, melyet a pápai tizedjegyzékis említ.A falu lakossága a XVI. század végén protestáns hitretért. Iskoláját 1771-ben említik először az írások.Az 1900-as évekig csak magyarok laktak a községben,később néhány szlovák család is beköltözötta faluba.Katolikus kápolnája 1969-ben épült Szent Annatiszteletére, aki egyben a falu védőszentje is.Tudod-e, hogy: A falu lelkészét, Szendrei Mártont 1674-ben a pozsonyirendkívüli törvényszék elítélte és a kapuváribörtönbe záratta, ahol a lelkész 1675-ben meghalt.Harmacon a következő népszokások éltek:Gergelykori áldomás: Gergely napján felkértéka papot és a tanítót a további szolgálatra, majdutána az egyház pénztárából fedezve nagy mulatozástcsaptak. Szintén ekkor tartották az ún.„gergelyezést“, amikor az iskolás gyermekek tanítójukvezetésével körbejárták a falut, és különfélemaszkáknak öltözve jeleneteket adtak elő, melyekértajándékot kaptak.Pál-napi vásár, amit Rimaszécsen tartottak és a faluapraja - nagyja részt vett rajta. Az otthon maradottaknak„vásárfiát“ vittek.György napján hajtották ki először a csordát ésa gulyát a tavaszi legelőre.Luca estéjén a lányok körbejárták a falut, kukoricaszemekkeldobálták meg az ablakokat. Várták,hogy mit szólnak hozzá a háziak. Ha azt mondták:„majd elmentek“, akkor a hiedelem szerint a következőévben férjhez mentek, de ha azt mondták,hogy „majd leültök“, úgy a férjhezmenéssel mégvárniuk kellett.Ádám – Éva - napkor – karácsony előestéjén a pásztoroktrombitálással, tülköléssel köszöntötték fela kijáró állatokat tartó gazdákat. A gazdák aztánkaláccsal, itallal vendégelték meg a köszöntőket.FELADATOK:1. Készíts rajzot a falu legöregebb házáról! Írd le belső elrendezését, berendezését, használati eszközeit.2. Gyűjts adatokat a gergelynapi szokásokhoz. Készíts gergelynapi maszkot, találj ki hozzá valamilyenjelenetet.3. Az 1348-as év Európában kapcsolatba hozható egy nagy eseménnyel. Járj ennek utána.4. Lézetik egy „gótikus út” elnevezésű turista útvonal. Készítsd el ennek útvonalát, jelöld be, mit ésmiért érdemes megtekinteni. Ha van kapcsolat településed története és ezen útvonal között, tárdazt fel. Munkádat mutasd be társaidnak, szüleidnek. Barátaiddal járjátok be keréképáron azútvonal különböző szakaszait. Tanulmányozd az embereket, a természetet, a hagyományokat és aszokásokat.5. Mit tudsz a Hont-Pázmány nemzetségről. Járj ennek utána.6. Mit mesélnek az idősek a régi harmaci várakról. Kutasd fel, tárd fel a még élő történelmet. Készítserről hangfelvételt és képeket, amit mutass be társaidnak. A saját elképzelésed szerint készítsd elvalamelyik harmaci vár rajzát!270

V. A RIMA VÖLGYE A MACSKÁS-PATAK VÖLGYE7. Él-e még a faluban a törökök pusztításaival kapcsolatos történet, illetve a pálosokról beszélnek-emég a faluban? Járj ennek utána.8. Hogyan él a falu lakossága emlékezetében a trianoni szerződés. Készíts erről riportot az idősebbharmaciakkal.Jéne(Janice)Földrajzi elhelyezkedése:A település a Cseres-hegység délkeleti oldalán,a magyar határ közvetlen közelében fekszik. Tengerszintfeletti magassága 192 m.Lakossága: 184 fő.Történelme:Jéne területe már a XI. században lakott volt.Első írásos emlékét az 1216-os esztendőből találjuk,amikor „villa Jen (Nyéne)“ szerepel. Az egészközépkor folyamán a Jenő törzs kötelékéből kiváltJénei nagycsalád döntően befolyásolta és meghatároztaa falu fejlődését. Egy 1387-es oklevél szerint Jénea Jenei család ősi fészke Susa várföld szomszédságában.1427-re Jéne tiszta nemesi faluvá alakult.A XVI. században a török betörésektől rengetegetszenvedett a falu lakossága. A gyakori menekülés isközrejátszott abban, hogy a korabeli feljegyzésekbentöbbször mint lakatlan települést jegyeznek fel a krónikások.Birtokosként került Jénébe a messzi Erdélybőlszármazó Ferenczy család. A XVIII. század elejénmár a Czékus családnak is voltak itt birtokai, mert aElhagyatott parasztház JénébenJénei családbeliek teljesen elszegényedtek, birtokuknagy részét „szükségből“ elzálogosították. A nagy elzálogosításokkorában kerültek a faluba a Koháryaks velük együtt az új lakosság nagy része, mint a Horváth,Kreszák, Safrány, Varga, Nagy családok, valaminta cigányok: Danyik és Horváthok. Mivel a falu birtokosaia reformáció után a kálvinista hitet követték,kis kivétellel a falu lakossága is áttért a reformátusvallásra. A XVIII. század ötvenes éveiben a lakosságszáma valamelyest növekedett.A falubeliek állattenyésztésen kívül növénytermesztésselis foglalkoztak, ennek ékes bizonyítékai a falu határábantalálható dűlőnevek. A falu református templomát1787-ben építették.Tudod-e, hogy: A hét magyar törzs hatodik törzstöredéke telepedettmeg ezen a vidéken. A Jenő törzs neve a korabelimagyar okleveleken Jeneu, Jehnew, Jenw nevekalatt szerepel, s eredetük visszanyúlik a magyarokőshazájába. A Jéne törzsnév eredetileg török eredetű,jelentése bizalmat, tanácsadót, minisztert jelent.A református templom tornyaA községhez két, Mátyás királyról szóló történetfűződik. Az egyik szerint Mátyás egyik hadnagyátJénei Péternek hívták, aki egyszer meghívta a királytfalujába. A nagy lakomát egy szép völgybentartották, melyet ma is Abroszka-völgynek neveznek.Az abrosz annyira megtetszett a királynak,hogy azt Jénei neki ajándékozta. Az asztalt pedigelásták a Gombicska dombon, mely süveg alakú.A jéneiek azóta is keresik az asztalt.A másik történet szerint, amikor Mátyás kíséretévela jénei határban járt, a lova egy kígyótól271

V. A RIMA VÖLGYE A MACSKÁS-PATAK VÖLGYEmegijedt, felágaskodott, és a királyt levetette a hátáról.Mátyás megütötte a homlokát, és azóta ez ahatárrész Mátyás homloka néven ismert. 1313-ban borzalmas események játszódtak lea Jéneiek nemesi kúriáján. Jénei Lampert vagyonosunokái Pető és Miklós nem voltak jó viszonybana „szomszédos“ Széchy Péter, Széchy Beke ésLászló földesurakkal. Ennek következtében a Balognembéli Széchyek felfegyverkezve, a szolgáikat ismaguk mellé véve megtámadták Jénét s bennea család udvarházát. A házat felgyújtották, akitmegfogtak, azt megverték, majd végigpusztítottáka falut.1484-1485-ben Gömör megye alispáni tisztjét viselteJénei György.Rendkívül fontos, nagyon becses oklevél maradtfenn 1501-ből, amely rávilágít a Jenei család birtokviszonyaira,anyagi helyzetére.FELADATOK:1. Mutasd be a református templom berendezését!2. Lásd vendégül Mátyás királyt. Tervezz meg egy abroszt, amellyel te terítenél meg Mátyás királynak.Állíts össze egy korabeli menüsort a királynak.2. Tudj meg minél többet a Jéne törzsről, aki a falu névadója volt. Készíts erről kiselőadást társaidnak.3. Tanulmányozd a falu krónikáját, készíts erről beszámolót, vagy poszeteren jeleníts meg a településtörténelmét, jelenét.4. Ha fontos neked a szülőfalud, akkor tervezd meg, mit szeretnél változtatni arculatán. Beszélgesserről barátaiddal. Terveiteket beszéljétek meg a település polgármesterével is.5. Járj utána és tárd fel Jéne és a környező települések templomainak történetét, építészeti stílusát.Tanulmányozd Tököly Gábor és Erdélyi Géza könyveit, melyek segítenek kutatásodban. A munkamegvalósításához szervezz csapatot, majd a munkáról készíts bemutatót.6. Kutass utána, hol terült el a magyarok őshazája, mit lehet történetéről, népeiről tudni. Készítserről beszámolót.7. Mit tudsz a magyar törzsekről, akiknek szálláshelye a mai Szlovákia területén is megtalálható? Haérdekel és izgat a feladat, tanulmányozd Ila Bálint könyvét (Gömör megye története), kutatásoderedményét oszd meg tárdaiddal is kiselőadás vagy bemutató formájában.8. Ha elolvasod Jéne honlapján a település történetét, megtudod, mi a porció és miért féltek tőle ajobbágyok. Magyarázd meg társaidnak, mit jelent a porció.9. Nem kímélték Jénét a gyakran előforduló nagy pestisjárványok sem. Kérdezd meg nagyszüleidet,mit tudnak erről az eseményről. A temető mely részébe temették a pestisben elhunytakat és miért.10. Jéne birtokosainak váltásáról is bőven olvashatsz a krónikákban, főleg a Jénei család történetéről.Járj utána a faluban a családok történetének és családfájának.11. Jéne fennállásának 800. évfordulójára emlékezve barátaiddal, osztálytársaiddal készítsd el azünnepség tervezetét. A tervezetet vitassátok meg.12. Járj utána, mi történt Európában 1828-ban, amikor Jénében csak 73 ház állott. Légy utazó, akiEurópából érkezve híreket viszel a jéneieknek. Elbeszélésedet bemutatóval illusztrálhatod.272

V. A RIMA VÖLGYE A MACSKÁS-PATAK VÖLGYE273