Helynévtörténeti tanulmányok 2. - MEK

Póczos RitaAz 1200 előttről való forrásokban 9 8 Borsod vármegyei település nevét említik.Közülük mindössze eggyel kapcsolatban vethető fel a szláv eredeztetés lehetősége:a Borsod vármegye déli határán fekvő Dorogma ([1200 k.]/896-ra:Drugma) nevét egyértelműen szláv 10 származásúnak tartja a FNESz. A többi 7nevet nagy valószínűséggel tekinthetjük magyar névadás eredményének: ezek aCsaba ([1067 k.]/1267: Soba), Emőd ([1200 k.]/896-ra: Emeud), Győr (’Diósgyőr’,[1200 k.]/896-ra: Geuru), Kács ([1200 k.]/896-ra: Casu), Százd ([1067 k.]/1267: mon. S. Marie … quod dicitur Zazty), Szihalom ([1067 k.]/1267: Scenholm)és a csak latin változatban adatolható Örsúrvára ([1200 k.]/X.-ra: de castroVrsuur ~ castrum Ursuur).Mindezek mellett még 9 denotátum neve maradt fenn a XIII. század előttről.A Tapolca víznév szláv előzményre vezethető vissza (de a kezdetektől magyaroshangalakkal adatolható: [1200 k.]/896-ra: Topulucea), az Árok-szeg ([1067 k.]/1267: Aruksceguj), Árok ([1067 k.]/1267: Aruk), Nádas-szeg ([1067 k.]/1267:Nadescyguy), Sár ([1067 k.]/1267: Saar), Sár töve ([1067 k.]/1267: Sartue),Székszó ([1067 k.]/1267: Scekzov), Szihalom ([1067 k.]/1267: Scenholm ~ Zenuholmu)nevek pedig valamennyien Borsod vármegye délnyugati szélére, Szihalomkörnyékére lokalizálhatók, egy oklevélben szerepelnek és kétségkívül mindmagyar eredetűek. (Egynek az olvasata, így eredete is bizonytalan: [1067 k.]/1267: Geru.)5.2. Az előzőeknél jóval tagoltabb képet mutat azoknak a neveknek a rendszere,amelyek első adata a XIII. század első felében jelenik meg. A településneveketvizsgálva a következőket tapasztaljuk: a vármegye középső, lakatlan sávjától(körülbelül a Bél–Mályi vonaltól) délre fekvő falvak nevei egyértelmű magyardominanciát mutatnak: a 24 névből mindössze 4 az, amelynek szláv eredetvagy szláv eredet is tulajdonítható. Egyértelműen szláv alapszóra vezeti vissza aszakirodalom a Zsérc (1248/1326: Serch) helynevet, a vármegye délkeleti szélénfekvő Palkonya (1245: Polcona) nevét is vélhetően szlávok adták, a vele szomszédosBába (*1234/1550: Baba) pedig mind magyar, mind szláv alapszóravisszavezethető. Szintén felvethető a magyar és a szláv eredet a Bábolna (1215/1550: Bobona) településnévvel kapcsolatban is (a FNESz. magyar névadást, névköltöztetéstfeltételez), de érdemes szem előtt tartani, hogy ez a falu közvetlenszomszédja a korábban említett Dorogmá-nak, amely a vármegye déli részénekegyetlen 1200 előttről adatolható szláv eredetű településneve. A többi dél-9 Ide sorolom Anonymus 1200 körül lejegyzett adatait is.10 A névfejtésekben nem törekedtem az egyes szláv csoportok, népek megkülönböztetésére. KRIS-TÓt követve egységesen szlávokként említem őket, ugyanis „a forrásanyag nem engedi meg azegyenkénti bemutatást a csehek, szlovákok, lengyelek, oroszok, bolgárok, szerbek, horvátok (…)esetében, mivel az előzőeket leggyakrabban összefoglaló néven szlávnak (…) nevezik a kútfők”(KRISTÓ 2003: 13).94