Hoffmann IstvánA Tihanyi alapítólevél három szórványáról:Huluoodi, Turku, Ursa1. A magyar nyelvtörténetírás egyik legbecsesebb forrása a tihanyi apátság 1055-ben írott, eredeti, hiteles formában ránk maradt alapítólevele. E fontos nyelvemlékünkmodern kori nyelvészeti szempontú kutatástörténete a 19. század végétőlszámítható, első alapos nyelvtörténeti elemzését SZAMOTA ISTVÁN végezte el(1895). A következő évtizedekben számos szótörténeti, hang- és helyesírás-történeti,valamint alaktörténeti kérdés kapcsán esett szó a diploma magyar nyelvűszórványairól, elsősorban Melich János, Jakubovich Emil, Horger Antal és PaisDezső jóvoltából, de sokan mások is hozzászóltak az alapítólevél nyelvészetiproblémáihoz.Bő fél évszázada annak, hogy BÁRCZI GÉZA e nyelvemlékünket igen alaposmonográfiában dolgozta föl (1951), amelyben nemcsak az egyes szórványokrólszólt alapos részletességgel, hanem ezek kapcsán a 11. századi magyar nyelvhangrendszerének is átfogó bemutatását adta, de a korabeli alaktanra vonatkozóanis fontos megjegyzéseket tett. BÁRCZI elemzéseit a visszafogottság, a mértéktartásjellemzi, de ezzel együtt a többszólamúság is: a nem egyértelműen magyarázhatóesetekben a szóba jövő lehetőségek közül nem kívánt egyetlen, bármilyenszempontból figyelembe vehető megoldást sem kizárni. BÁRCZI kiváló szintézisétkövetően ritkábban jöttek elő ugyan a nyelvészeti publikációkban a Tihanyialapítólevél még fel nem tárt ügyei, de azért néhány dolgozat a következő évtizedekbenis született e témakörben.A nyelvtörténészek kitartó törekvése ellenére azonban még ma sem tekinthetőminden vonatkozásban megnyugtatóan tisztázottnak az alapítólevél mindenegyes szórványa. Sőt vannak az oklevélnek olyan részletei is, amelyek makacsulellenállnak a megfejtési kísérleteknek, s ebből következően vagy szinte egyáltalánnincsenek ismereteink róluk, vagy pedig éppen több megoldási javaslat isközkézen forog velük kapcsolatban, közöttük esetleg olyanok is, amelyeket a korábbiakbanmár érdemben megcáfoltak. A meghaladott magyarázatoknak a felhasználásaa további kutatásokban azonban azzal a komoly veszéllyel jár, hogybelőlük kiindulva a legkülönfélébb kérdésekben is hamis következtetésekre juthatunk.E problémás helyek felülvizsgálatának tehát már csak amiatt is napirendrekell olykor-olykor kerülnie, hogy az ilyen tudományos tévedések minél67
Hoffmann Istváninkább megelőzhetők, kiszűrhetők legyenek. De természetesen az is elképzelhető,hogy újabb adatok, ismeretek birtokában egy-egy addig fel nem merült javaslatszóba hozásával közelebb vihetjük e vitás kérdéseket a megoldás felé.Ezzel a kettős szándékkal bocsátom közre alábbi írásomat, amelyben a Tihanyialapítólevél három olyan szórványát — a Huluoodi-t, a Turku-t és az Ursa-t— elemzem, amelyekkel kapcsolatban még nem tisztult le kellően a tudásunk.Célom a fentiek szellemében nem is a minden tekintetben megnyugtató megoldáskimondása, hanem legfeljebb néhány lépés megtétele a biztosabb ismeretekfelé vezető úton.<strong>2.</strong> E három helynév az alapítólevél első felében található, a Fok nevű víz körüliadomány említését követő részben. A birtok leírása az alapítólevélben azalábbi formában szerepel:Locus est alius, qui dicitur Huluoodi, procedens ab eodem lacu, qui totus ibiapendet; et ab eodem Huluoodi quicquid est usque ad monticulum et ex hocusque ad lacum Turku, qui medius ad populum, medius autem pertinet adicclesiam, et hic extenditur usque ad Zakadat, inde ad magnam viam, ex hincusque ad angulum aruk, et postea usque ad Seg ac deinde ad Ursa, inde vero admagnum lacum. (DHA. 1: 150.3–8).A szöveg SZENTGYÖRGYI RUDOLF magyar fordításában így hangzik:„Egészében hozzá tartozik egy másik, ugyanezen tónál kezdődő huluoodinevű terület is, és ugyanúgy mindaz, ami ezen huluoodi-tól a kis hegyig, majdinnen tovább a turku tóig található, mely tónak egyik fele a népet, a másik feleviszont az egyházat illeti. Ez a terület a zakadat-ig, innen a nagy útig, majd azaruk szögig, azután egészen a seg-ig, majd tovább ursa-ig, innen pedig a nagytóig terjed.” (2005: 60).3. A Huluoodi-ként említett hely nevének nyelvi interpretációját elsősorbanaz nehezíti meg, hogy — mivel sem későbbi források nem említik, sem a mai neveinkközött nem ismerünk vele azonosíthatót — közelebbről nem tudjuk lokalizálni:az alapítólevél szövege mindössze annyit árul el róla, hogy közvetlenül aBalaton mellett fekszik (Locus est alius, qui dicitur Huluoodi, procedens abeodem lacu). A birtokon említett földrajzi köznévi alakú megjelölések (Zakadat,aruk, Seg) jellegüknél fogva szintén nem segítik a helyhez kötést, így a kutatókaz ugyanitt felsorolt, ám ugyancsak bizonytalanul azonosítható Turku és Ursaalapján próbáltak a kérdésben állást foglalni. BÁRCZI nagyon bizonytalanul —elfogadva ERDÉLYI LÁSZLÓnak a Turku-ra vonatkozó birtoklástörténeti érveit— a Fok mellé helyezi (1951: 15–6 és a térképmelléklet). PAIS nagy biztonsággalugyanide lokalizálja több helyrajzi részletet is egyeztetve, de bizonyítékokatnem mutat be eljárásának igazolására, csupán egy saját, nem publikált nagyobbtanulmányára hivatkozik (1970: 38). A régi helynevek pontos lokalizálása, a későbbiadatok megléte jelentősen megkönnyítheti a nyelvi elemzést, ám ezek hiá-68
- Page 2 and 3:
HELYNÉVTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 2.
- Page 4 and 5:
Helynévtörténeti tanulmányok2.S
- Page 6:
TartalomElőszó...................
- Page 9 and 10:
Előszópatrocíniumi településne
- Page 11 and 12:
Rácz Anitaközelített a témához
- Page 13 and 14:
Rácz Anita193-205), melynek során
- Page 15 and 16:
Rácz AnitaA variánsokban előford
- Page 17 and 18: Rácz Anitaért ne lenne elképzelh
- Page 19 and 20: Rácz Anitajelenség mennyire tekin
- Page 21 and 22: Rácz AnitaA névtípus kialakulás
- Page 23 and 24: Rácz AnitaLAJOS etimológiái szer
- Page 25 and 26: Rácz Anitatörzsnévi eredetű tel
- Page 27 and 28: Rácz AnitaMarcal, a Rába, a Rábc
- Page 29 and 30: Rácz AnitaBENKŐ LORÁND (2003), N
- Page 32 and 33: Tóth ValériaA templomcímből ala
- Page 34 and 35: A templomcímből alakult települ
- Page 36 and 37: A templomcímből alakult települ
- Page 38 and 39: A templomcímből alakult települ
- Page 40 and 41: A templomcímből alakult települ
- Page 42 and 43: A templomcímből alakult települ
- Page 44 and 45: A templomcímből alakult települ
- Page 46 and 47: A templomcímből alakult települ
- Page 48 and 49: Bölcskei AndreaA spontán keletkez
- Page 50 and 51: A spontán keletkezésű települé
- Page 52 and 53: A spontán keletkezésű települé
- Page 54 and 55: A spontán keletkezésű települé
- Page 56 and 57: A spontán keletkezésű települé
- Page 58 and 59: A spontán keletkezésű települé
- Page 60 and 61: A spontán keletkezésű települé
- Page 62 and 63: A spontán keletkezésű települé
- Page 64 and 65: A spontán keletkezésű települé
- Page 66 and 67: A spontán keletkezésű települé
- Page 70 and 71: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 72 and 73: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 74 and 75: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 76 and 77: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 78 and 79: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 80 and 81: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 82 and 83: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 84 and 85: Zelliger ErzsébetA Tihanyi alapít
- Page 86 and 87: A Tihanyi alapítólevél u[gr]in b
- Page 88 and 89: Póczos RitaAz Árpád-kori Borsod
- Page 90 and 91: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 92 and 93: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 94 and 95: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 96 and 97: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 98 and 99: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 100 and 101: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 102 and 103: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 104 and 105: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 106: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 109 and 110: Kocán Bélaamely a HOFFMANN ISTVÁ
- Page 111 and 112: Kocán Béla44, 38, L16), 1865 (P.
- Page 113 and 114: Kocán Béla1351 (DL. 38161, ComMar
- Page 115 and 116: Kocán Béla393). Az Ilonok egy szl
- Page 117 and 118: Kocán BélaPusztinca vize ’Szől
- Page 119 and 120:
Kocán Bélabi adatai elmagyarosodo
- Page 121 and 122:
Kocán BélaThwrcz, poss., 1478 (Z.
- Page 123 and 124:
Kocán Bélaa), [1750] (ComMarmUg.
- Page 125 and 126:
Kocán BélaK10 = Nagycsongova kata
- Page 127 and 128:
Kocán BélaLipszky, Rep. = LIPSZKY
- Page 129 and 130:
OOOOKocán BélaBeberkePasoncaAtakS
- Page 131 and 132:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 133 and 134:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 135 and 136:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 137 and 138:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 139 and 140:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 141 and 142:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 143 and 144:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 145 and 146:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 147 and 148:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 149 and 150:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 151 and 152:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 153 and 154:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 155 and 156:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 157 and 158:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 160 and 161:
Reszegi KatalinKét hegyvonulat Ár
- Page 162 and 163:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 164 and 165:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 166 and 167:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 168 and 169:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 170 and 171:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 172 and 173:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 174 and 175:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 176 and 177:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 178 and 179:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 180 and 181:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 182 and 183:
Bíró FerencHelynevek a Heves Megy
- Page 184 and 185:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 186 and 187:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 188 and 189:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 190 and 191:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 192 and 193:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 194:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 197 and 198:
Kenyhercz Róbertpád-kori Magyaror
- Page 199 and 200:
Kenyhercz Róbertvannak kitéve, am
- Page 201 and 202:
Kenyhercz Róbertómagyar korban k
- Page 203 and 204:
Kenyhercz Róbertst-/szt- (5): 1329
- Page 205 and 206:
Kenyhercz Róbertrészt ez az egyet
- Page 207 and 208:
Kenyhercz Róbertmiért csak s, sz
- Page 209 and 210:
Bárth M. JánosA helynévgyűjtem
- Page 211 and 212:
Bárth M. Jánosaz ugyancsak sűrű
- Page 213 and 214:
Bárth M. JánosA 4. ábrán az „
- Page 215 and 216:
Bárth M. Jánoslattal talán bizto
- Page 217 and 218:
Bárth M. János8. ábra. A kútnev
- Page 220 and 221:
Mikesy GáborA „Földrajzinév-t
- Page 222 and 223:
A „Földrajzinév-tár”-rólbiz
- Page 224 and 225:
A „Földrajzinév-tár”-rólA
- Page 226:
A mű elektronikus változatára a