Helynévtörténeti tanulmányok 2. - MEK

Bölcskei Andreautóbbi két korszakra, Nyitra és Bars megyékből az első és a harmadik időszakravonatkozóan van adatunk). 1Itt kell megjegyeznünk, hogy a korrelációk megyehatárokhoz kötött vizsgálatanem minden esetben ad teljes képet az oppozíciók rendszeréről. Az emberi látókörugyanis túlnyúlhatott a megyehatárokon: egy-egy bányaváros, iparváros,vásáros hely vonzáskörzete több megye területére is kiterjedhetett, így a különbözőmegyékben lévő azonos településnevekről is tudomást szerezhettek az emberek,idővel pedig ezeket is megkülönböztető jelzőkkel láthatták el. Így olyantelepülésnév-korrelációk is létrejöhettek, ahol a szembenálló névformák által jelölttelepülések nem ugyanabban a megyében helyezkedtek el (pl. a 18–19. századfordulóján a Bars megyei Garamdamásd helységnév korrelatív párja a Hontmegyében található Ipolydamásd településnév volt, ugyanígy az Abaúj megyeiTornyosnémeti és Hidasnémeti névalakok oppozíciójához hozzátartozott még aborsodi Sajónémeti és a zempléni Hernádnémeti névforma is). Máskor a megyehatárhelyének megváltozása eredményezte azt, hogy az oppozíció tagjai másmásmegye területére kerültek (pl. a 13–14. században Alsómácsa és Felsőmácsais Pest megyéhez tartoztak, a 15–16. században azonban Felsőmácsa a szomszédosNógrád megyéhez került át). Az oppozíciók megyéken belüli vizsgálatátazonban a feldolgozás praktikus szempontjain túl az is igazolja, hogy a megyefoglalta magában a legtermészetesebb tájékozódási egységeket, a járásokat. Haegyes korrelációk át is nyúltak a szomszédos megyék területére, a legtöbb oppozíciómégis a megyehatárokon belül maradt.A korrelációk összegyűjtésekor a „helységnév” kategóriáját tágan értelmeztem,felvettem anyagomba minden olyan hely nevét, ami emberi települést jelölt,hiszen a települések státusza az idők során változhatott. Így bekerültekanyagomba a puszták nevei is, ezek hiányában ugyanis nem mindig nyernénkteljes képet a korrelációban álló névformákról. Még a 18–19. századi adatok közöttis gyakori, hogy egy „pagus”-t jelölő differenciált névforma oppozíciós párjaegy „praedium” neveként szerepel: pl. a Fejér megyei Nagyperkáta falunévkorrelációs párja a pusztát jelölő Kisperkáta névforma, hasonlóképpen az Abaúj1 A vizsgálandó megyék korrelációit a következő névtárakból gyűjtöttem ki: 13–14. század: GYÖR-FFY GYÖRGY, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I–IV. Budapest, 1963–1998, valamintösszevetésként Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból 1–2. Közzéteszi HOFFMANNISTVÁN–RÁCZ ANITA–TÓTH VALÉRIA. Debrecen, 1997–1999. 15–16. század: CSÁNKI DEZSŐ, Magyarországtörténelmi földrajza a Hunyadiak korában I–III. és V. Bp., 1890–1913, valamint FE-KETE NAGY ANTAL, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában IV. Bp., 1941. 18–19. század fordulója: Lexicon Locorum Regni Hungariae Populosorum anno 1773 OfficioseConfectum. Bp., 1920 (a továbbiakban: LexLoc.), valamint Repertorium Locorum Objectorumquein XII Tabulis Mappae Regnorum Hungariae, Slavoniae, Croatiae et Confiniorum MilitarumMagni Item Principatus Transylvaniae Occurrentium Quas Aeri Incisas Vulgavit JohannesLipszky de Szedlicsna. Budae, 1808 (a továbbiakban LIPSZKY, Rep.).50