Helynévtörténeti tanulmányok 2. - MEK

Törzsnévi eredetű helyneveink nyelvi kérdéseinévcsoport tagjai morfológiai értelemben „kövületeknek” tekinthetők. Az idegennyelvben keletkezett, a magyar névrendszerbe bekerült, átvett nevek a névhasználókszámára etimológiailag nem transzparensek. Éppen ezért alakjukat, szerkezetükettúlnyomóan érintetlenül hagyva abban a formában használták, ahogyanelőször az idegen nyelvű névhasználóktól hallották. Hasonlóan alakulhatotta törzsnévből alakult településnevek története is: a névhasználók tudatából nagyongyorsan kieshetett a névadás alapja, a közszó kiavulásával a név hallatánmár nem asszociáltak az egykori törzsekre, s így transzparencia nélküli, csupándenotatív jelentéssel, azaz azonosító értékkel bíró nyelvi elemként használták ehelyneveket.9. A törzsnevek és a törzsnévi településnevek kapcsán folytatott eddigi kutatásaimitt megmutatott eredményeit magam is tulajdonképpen csupán iránymutatónakgondolom a későbbi, még nagyobb, lehetőség szerint a legteljesebb helynévianyagon folytatott vizsgálataim számára. Ezt a vizsgálatot egyrészt egyfajtamódszerbeli kísérletnek is tekintem, másrészt viszont arra mindenképpen alkalmasnakgondolom, hogy az itt tett megállapításaim jövőbeli munkám kiindulófeltételezései legyenek, amelyeket a későbbi kutatással vagy meg tudok majderősíteni, vagy meg kell majd cáfolnom őket.IrodalomBÁRCZI GÉZA (1958), A magyar szókincs eredete. Második kiadás. Bp.BENKŐ LORÁND (1992), Kézd. In: Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára.Szerk. KOZOCSA SÁNDOR–LACZKÓ KRISZTINA. Bp. 42–5. Újraközlése:BENKŐ LORÁND, Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról. Bp., 1998.148–50.BENKŐ LORÁND (1994), Anonymus gesztája nyelvészeti revíziójának szükségességéről.MNy. 90: 131–74.BENKŐ LORÁND (1996), Ómagyar kori helyneveink vizsgálatának néhány szempontjáról,különös tekintettel a település- és népességtörténeti kutatásokra. NÉ. 18: 5–14.BENKŐ LORÁND (1998a), Helynév — személynév — történés korrelációjának szerepeP. magiszter munkamódszerében. In: BENKŐ LORÁND, Név és történelem. Tanulmányokaz Árpád-korról. Bp. 11–27.BENKŐ LORÁND (1998b), Anonymus „kunjainak” személynevei. In: BENKŐ LO-RÁND, Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról. Bp. 40–57.BENKŐ LORÁND (2002a), A székely néprésznév ómagyar történetéhez. MNy. 98:257–65. Újraközlése: BENKŐ LORÁND, Beszélnek a múlt nevei. Tanulmányok azÁrpád-kori tulajdonnevekről. Bp., 2003. 85–94.BENKŐ LORÁND (2002b), Az ómagyar nyelv tanúságtétele. Perújítás Dél-Erdély koraiÁrpád-kori történetéről. Bp.27