Helynévtörténeti tanulmányok 2. - MEK

Egy mikrotáj történeti helynévanyagaA helynév etimológiája tehát — szláv eredetének elfogadása mellett — egyértelműenfelülvizsgálatra szorul, s mivel további történeti adatok nem remélhetők,segítséget csak a helynévi párhuzamok nyújthatnak. Magunk a legközelebbipárhuzamot Nyitra megyében találtuk meg, ahol Krakó (Krakóván) birtok határjárásaibanbukkan fel az Olesca ~ Holuska pataknév (Gy. 4: 328, 415–6). Bár anevek összekapcsolását kissé bizonytalanná teszi az, hogy a víznév — ellentétbena Vas megyei helynévvel — minden bizonnyal s-sel hangzott, de a Krakó ~Karakó névvel való együtt szereplése (az Olaszkával közvetlen szomszédosegyik birtok is a Karakó nevet viseli) mindenesetre elgondolkodtató.Pácsony-t — Oszkó-val és Karakó-val együtt — már KNIEZSA ISTVÁN is(1938: 426) a szlávokra utaló Vasvár környéki „sűrűbb nyomok” között soroltafel (Olaszkát bizonyára azért nem kapcsolta ide, mivel maga is a vallonokra utalónévmagyarázatot vallotta), és a név szláv eredetét a mai névtudomány is elfogadja(FNESz.). Míg azonban Oszkó, Olaszka és Karakó esetében — ha a bennükrejlő etimont nem is tudjuk minden esetben megfogni — legalább morfológiaiszempontból egyértelmű, hogy szláv képzésű helynevek, addig ez Pácsonyrólközel sem mondható el. Ennek kapcsán felmerülő kételyeink a mikrotáj történetiföldrajzának felvázolása során csak tovább erősödtek: Oszkó, Olaszka ésKarakó ugyanis egy tömbben fekszik, és hasonló birtoktörténeti pályát futott be(viszonylag korán, nagyobb birtoktestként szakadtak ki a királyi- vagy várbirtokból),ellenben Pácsony ezen a tömbön kívül fekszik, és más utat járt be (két kisebbrészletben, részben magánbirtokosi közvetítéssel került egyházi kézre), ígyelképzelhető, hogy neve a mikrotáj névrendszerének egy másik kronológiairétegéhez tartozik.A Pácsony név vizsgálatára azonban leginkább a vele szomszédos Hencsenévvel kapcsolatos felfedezésünk szolgáltatott indokot, tudniillik igyekeztünktovábbi személyneveket felkutatni a környező birtoknevekben. Vizsgálódásainksorán (amelyek elsősorban a Héder nemzetség birtokaira és az országhatár mentiterületekre terjedtek ki) jutottunk el a szentgotthárdi apátság 1187. évi pápai birtokmegerősítéséhez,amely az apátság törzsbirtokait sorolja fel, köztük Pacfalubirtokot (UB. I, 28, sajnos az oklevél csak kivonatos formában, egy 18. századiforráskiadásból ismert; a későbbi adatok: 1350: Bochfalua, 1548: Pachfalwa,1593: Pathffalwa, 1620: Poczfalua, KALÁSZ 1932: 134). A birtok a későbbiPócsfalu ~ Potschendorf (ma Rosendorf, Ausztria) községnek felel meg, melyneknevében a Pócs vagy Pács személynév rejlik. A két földrajzi név között természetesenközvetlen kapcsolatot nem lehet kimutatni, hisz a szentgotthárdiapátsági birtok — miként társai: Nagyfalva (Mochfalva), Badafalva, Gyanafalva— feltehetően egyik első telepesének nevét őrzi; de arra ráirányítják a figyelmet,hogy kereshetünk személynevet is a Pácsony névben.Földrajzi neveink között nem ritkák az olyan -ny végződésű alakok, amelyekbenszemélynevek fedezhetők fel (pl. Sótony ~ Solt, Ládony ~ Lád), s bár a139