Helynévtörténeti tanulmányok 2. - MEK

Törzsnévi eredetű helyneveink nyelvi kérdéseinie kellett a törzsek szervezetének, hogy vándorló töredékeik a falvak névadóiválehessenek.KRISTÓ véleménye az általa vizsgált igen jelentős névanyag alapján az, hogybár törzsnévi helyneveink számottevő része korai, XI. századi eredetű, e helységnevekmég a XI. század közepe után is születtek: hol még a törzsbe tartozástudatának lecsapódásaként, hol személynévi közvetítéssel, hol pedig névköltöztetéseredményeként (1976: 42, vö. MIKESY 1973: 123).5. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogyan képzelhető el, hogy a törzsek emlékeGéza és István korában egy csapásra elvész, míg a belőlük alakult településnevekmáig élnek? SZŰCS JENŐ már a törzsnévi településnevek országszerte elszórtanvaló megjelenésében is a törzsi rendszer bomlásának nyomát látja, melymár a X. század közepén elkezdődhetett. Ennek bizonyítékaként értelmezi még atörzsnévből alakult személy- és nemzetségnevek jellemző hiányát, illetve azt atényt, hogy bár mondáinkban jellemző a népnevekből alakult mondai hősök megjelenése,addig epikánkban nyoma sincs ilyen törzsnévből kreált hősnek (1997:389).Ugyanakkor ha valóban igaz az előzőekben mondott érv, és ha a törzsek léte,illetve a belőlük létrejött helynevek a „kellemetlen, rossz emlékű és nem kívánatos”pogány múltra emlékeztettek, ráadásul maga a törzsszervezet is kihalt, akkorjoggal vetődhet fel az a kérdés, hogy vajon miért nem cserélték le e helyneveketis más névre? Vagyis miért nem „törölték el” — akár hatalmi szóval is —a törzsnévi eredetű településneveket?A hivatalos vagy — szűkebb értelemben — a mesterséges helynévadás jelenségea magyar névadásban korai időktől ismert: az uralkodó birtokok adományozásakorhatalmi szóval eltörölhette a korábban használatban lévő nevet, s megadhattaaz új név formáját. A korban az sem ritka, hogy a feudális harcokbangyőztes fél az erőszakkal megszerzett birtokon élt a névadás jogával, s a patrocíniumitelepülésnevek esetében is van példa az ún. mesterséges névadásra (vö.MEZŐ 1982: 29–42, 1996: 43). Mindezek miatt érdemes megvizsgálnunk, hogytalálunk-e jelentős számú példát arra, hogy esetleg a hivatalos névadás nyomakéntvagy más folyamat eredményeképpen névvariáns áll a törzsnévi eredetű elnevezésmellett? Jellemző-e alio nomine típusú szerkezetes alakváltozatuk léte?A „Korai magyar helynévszótár 1.” jelentős számú korai ómagyar kori helynevettartalmazó adatbázisa alapján megvizsgáltam, hogy vajon mennyire jellemző,és milyen névtípusoknál figyelhető meg a korban az olyan szerkezetekhasználata, amelyekben az egyidejűleg létező névváltozatokat a latin alio nomine,a vel és a sive kifejezések is mutatják. 1 E variációs formákban a kérdésesnévanyagban összesen 62 helynév (közte 47 településnév) szerepel.1 A leggyakoribb előfordulású ezek közül az alio nomine, amely 51 helynév, ebből 39 településnévkét névváltozatai között jelenik meg. Jóval kisebb számban van képviselve adatainkban a másik13