Helynévtörténeti tanulmányok 2. - MEK

Kiss Gábor–Zágorhidi Czigány Balázsgye. A mintegy száz négyzetkilométernyi területen ma Vasvár egy kisebb része— az egykori Szentmihályfalva — mellett négy falu: Oszkó, Olaszfa, Pácsonyés Győrvár található. A 13. században ez még további négy nagyobb birtokot(Kozmafa, Karakó, Szarakad, Lapsa), összességében pedig mintegy tizenöt kisebb-nagyobbbirtokrészt foglalt magában.2.2. A vizsgált terület forrásadottságai viszonylag jónak mondhatók, hiszenkét fő birtokosa a vasvári káptalan és a Nádasd nemzetség különböző családjaiután gazdag okleveles anyag maradt fenn, amely jórészt publikálva is van (VSz.,UB., RVK.). Tovább javította ezeket a kedvező adottságokat egy szerencsés véletlenis: Györffy György kéziratos hagyatékából előkerült annak a Győrvár ésDobra cseréjéről szóló 1266. évi — eddig csak tartalmi átiratban ismert — oklevélneka teljes szövege, amely a környék legrészletesebb határjárását tartalmazza.1 Ez a határjárás lényegében a mikrotáj történeti földrajzának kulcsát adta akezünkbe.2.3. A kedvező forrásadottságoknak köszönhetően feldolgozások tekintetébenis jól áll a terület, és birtoktörténetét — legalább vázlatos szinten — megfelelőenismerjük. A vasvári káptalan első birtokrészét, a későbbi Szentmihályfalvátmég III. Béla idején kapta, aztán ezt a birtokot bővítette több lépcsőben Pácsony,Lapsa és Olaszka birtokokkal, a 13. század végére nagy kiterjedésű, öszszefüggőbirtoktestet hozva létre vidékünkön (SILL 1977).Oszkó, a legnagyobb határral rendelkező birtok oklevelekkel igazolhatóan a13. század végén a Nádasd nemzetség kezén volt, de a nemzetség itteni birtoklásaminden bizonnyal jóval korábbi időkre nyúlik vissza. A század végén a nemzetségoszkóinak is nevezett ága — Itemer fia Péter és gyermekei — vásárlásokkalés cserékkel igyekezett megszerezni magának a birtok nagy részét, ebből jöttlétre a — középkorban Hosszú- vagy Egyházasoszkónak nevezett — későbbiFelsőoszkó. A birtok kisebb része a nemzetség másik ágának, a Nádasdi családnaka kezén maradt, ebből alakult ki a — középkorban Általoszkónak nevezett— későbbi Alsóoszkó (KARÁCSONYI 1995: 841–52).Győrvárt mint királynői birtokot 1266-ban IV. Béla király cserélte el a szentgotthárdiapátsággal Dobra földjéért, a falu ettől kezdve a középkor végéig azapátság birtokában maradt (KALÁSZ 1932: 144–5).Van néhány kisebb birtok a területen, amelynek pontos helymeghatározásávalvagy birtoktörténetével még adós maradt a kutatás: ilyen Szarakad, Karakó,Márkusfölde, Kozmafa; de olyan birtokrészek elkülönítése sem volt egyértelmű,mint Lakpácsony és Várnépepácsony. A mikrotáj vázlatos történeti földrajzánakmegrajzolására — részben ezen kérdések tisztázásával — már nagyrészt a jelenkutatás eredményeire támaszkodva került sor (ZÁGORHIDI CZIGÁNY 2002: 29–36).1 Az okleves és helynévi adatokat ld. az Adattár megfelelő címszavánál.130