Ugocsa megye korai ómagyar kori szláv eredetű helyneveialakban is], Ortvay, Vízr. 2: 265 [itt Thornio és Tornia alakban is]): Thornia,aqua, 1802 (Sz. 438): Tarna.Szláv eredetű helynév, egy szláv *Tьrnava víznév átvétele, töve a szláv *tьrnъ’tüske, tövis, kökény’ közszó, amely valamennyi szláv nyelv helynévi származékaiközött megtalálható, vö. ukr. Tepн hn., or. Tepнoвкa hn. (vö. FNESz. Torna,KNIEZSA 1942: 26, ŠMILAUER 1970: 186). A magyar átvételt az mutatja, hogy akét nyílt szótagos tendencia a név végének átalakításával hatott a névalakra (l.KISS L. 1995: 5).Túr ’Ugocsa vm. D-i részén lévő patak, a Tisza bal oldali mellékvize’1181/1288/1366/XVI. (RegArp. 1: 44), 1216 (F. 7/3: 20), ? 1745 (T11), 1782–85 (Kat1), 1848 (T1), 1851 (Fényes 4: 199), 1865 (P. 26, 31, 33, 37, 52, 54,K8), 1876 (L4): Tur, +1294/1550 (RegArp. 2/4: 130), 1319 (Z. 1: 164, AOklt. 5:181), 1602 (UC. 87: 46): Thur, fl., 1341 (DL. 70998), 1450 (DL. 70896), 1461(Z. 10: 159), 1468 (Z. 10: 444), 1476/1478 (Z. 11: 179), 1478 (Z. 11: 206):Thwr, fl., 1688/1689 (Károlyi 4: 566), 1802–11 (Görög), 1808 (Lipszky, Rep.),1819–69 (Kat2), 1851 (Fényes 1: 22, 42), 1854 (K13), 1865 (P. 56, L18), 1872–84 (Kat3), 1876 (L4): Túr, fl. Mai népi neve: Túr.Szláv eredetű víznév; az ősszláv *turъ ’őstulok’ fn.-ből alakult birtokképzős*Turjь helynév tulajdonképpeni értelme az ’őstuloknak a [patakja]’ (KNIEZSA1943/2003: 74–8, FNESz. Túr). Alapszava a szláv nyelvekben többféle helynéviszármazékban kimutatható, pl. ukr. Tуpeць hn., or. Tуpoвкa hn. (ŠMILAUER1970: 185). A helynév hangtani jellege nem kor- és etnikumjelző, így az sem állapíthatómeg pontosan, hogy a magyarba mikor kerülhetett át. Emellett azt semtudjuk meghatározni, hogy a folyásának melyik szakaszán kaphatta a nevét. Vö.Turc.Turc 1. ’a Túr jobb oldali mellékága Ugocsa vm. DK-i határszélén’ 1319 (Z.1: 164, AOklt. 5: 181, Sz. 283, 522, ComMarmUg. 212 [itt Turuch alak szerepel],EH. 2: 1061 [itt a ComMarmUg.-ból átvett Turuch alakban adatolt]):Thuruch, fl., 1319/XV. (Sz. 283): Thwrcz, fl., 1319/1532 (Sz. 283): Thurch, fl.,1349 (Szirmay 158, F. 9/1: 755): Thurcz, fl., 1802–11 (Görög): Turtz P., 1806(Lipszky, Mappa): Turcz R., 1865 (P. 55): Turc, p. Mai népnyelvi alakja: Turcipatak(vö. KOCÁN 2004: 104). <strong>2.</strong> ’település Ugocsa vm. DK-i részén a Turcpartján’ 1375 (DL. 72387), 1499/1505 (DL. 71099): Twrcz, poss., 1378 (DL.26566, DocVal. 282, ComMarmUg. 212), 1446/1483 (DL. 13959), 1500 (DL.38436): Thwrch, poss., 1385 (Sz. 522, Z. 4: 299, 302–3), 1670, 1671, 1673 (UC.157: 73): Turch, poss., 1446/1483 (DL. 13959, Cs. 1: 436 [itt 1446–83. évikeltezéssel]), 1471 (Z. 11: 84, ComMarmUg. 212), 1473 (Z. 11: 135), 1478 (Z.11: 236), 1478/1496 (DL. 71061), 1488 (Károlyi 2: 531, Cs. 1: 436, ComMarm-Ug. 212), 1489 (DL. 71018), 1492 (Károlyi 3: 7), 1498 (DL. 71068), 1499 (DL.71074), 1525 (DL. 71193), 1526 (DL. 82725), 1564 (ComMarmUg. 212):119
Kocán BélaThwrcz, poss., 1478 (Z. 11: 223): G[regorio O]lah i[n T]hurch, 1478 (DL.70985, Z. 11: 229, ComMarmUg. 212): Thvrch, 1483/1568 (DL. 13959):Thyrch, 1488 (Károlyi 2: 532, ComMarmUg. 212), 1493 (DL. 24590), 1494/1519(DL. 24590), 1500/1519 (DL. 24590), 1602 (UC. 87: 46), 1602/1768 (UC. 99:62), XVII. (UC. 114: 45): Thurcz, poss., 1489 (DL. 71018): Thwrocz, 1598 (Dávid505, EH. 2: 1061), 1670 (UC. 157: 73), 1670–1689 (UC. 159: 41), 1672(UC. 6: 77 b, 46: 33), 1673 (UC. 27: 6), [1674–1675] (UC. 31: 1), 1675 (UC. 6:77 c, 44: 74, 118: 13), 1676 (UC. 39: 71), 1678 (UC. 90: 45), 1680 (UC. 44: 72),[1680 k.] (UC. 6: 77 d), 1691 (UC. 11: 49 f), 1692 (UC. 11: 49 h), [1696] (UC.3: 17), [XVII. vége] (UC. 46: 39, 40), 1704 (UC. 64: 17), 1713 (UC. 34: 45),1715 (UC. 89: 55), 1773 (Lex. 283, ComMarmUg. 212, EH. 2: 1061), 1788(UC. 159: 20), 1851 (Fényes 4: 224, EH. 2: 1061), 1858 (EH. 2: 1061), 1863(EH. 2: 1061), 1865 (P. 51, 68), 1888 (Hnt. 697), 1892 (Hnt. 1624), 1893 (EH.2: 1061), 1895 (Hnt. 633), 1898 (Hnt. 736), 1900 (Hnt. 795), 1902 (Hnt. 1400),1907 (Hnt. 1037), 1913 (Hnt. 1251): Turcz, 1670 (UC. 157: 73), 1670, 1671,1673 (UC. 157: 73): Furcz [ƒ: Turcz], 1670 k. (UC. 44: 58): Turocz, [XVII.második fele] (UC. 108: 51): Sturcz, 1694 (UC. 149: 42): Turcs, 1696 (UC. 47:19): Tures, [1750]: Turetz, 1782–85 (Kat1): Turoz, 1802–11 (Görög): Turtz,1805 (Szirmay 8, ComMarmUg. 212): Túrcs, 1805 (Szirmay 154, ComMarmUg.212 [itt Turcz szerepel]), 1806 (Lipszky, Mappa), 1819–69 (Kat2), 1839 (EH. 2:1061), 1865 (P. 45): Túrcz, 1865 (P. 57): Túrtz, 1865 (P. 55), 1873 (Hnt. 1380),1877 (Hnt. 943, EH. 2: 1061), 1882 (Hnt. 899, EH. 2: 1061 [itt Turcz alakszerepel]), 1897 (ComMarmUg. 213), 1909 (EH. 2: 1061), 1913 (EH. 2: 1061),1921 (EH. 2: 1061), 1926 (Hnt. 389), 1933 (Hnt. 784), 1937 (Hnt. 767), 1941–1944 (Hnt. 222), 1942 (Hnt. 248), 1944 (Hnt. 589, EH. 2: 1061 [itt 1940–1944.évi keltezéssel]): Turc. Mai népi neve: Turc. | Rom. Turt 1909 (EH. 2: 1061),1921 (EH. 2: 1061), 1925 (EH. 2: 1061), 1926 (Hnt. 389), 1933 (Hnt. 784),1937 (Hnt. 767), 1974 (ComMarmUg. 213, EH. 2: 1061): Turţ, 1942 (Hnt. 248,EH. 2: 1061): Turt. 3. ’Terebes határában említett földterület’ 1865 (M. 55):Turc. 4. Turc határában említett bányatelep’ 1892 (Hnt. 1624), 1898 (Hnt. 736),1900 (Hnt. 795): Turcz.A szláv eredetű víznév keletkezett elsődlegesen, morfematikai szerkesztéssel:egy *Turьcь alakra vezethető vissza (FNESz. Turc, KNIEZSA 1943–44/2001:169), amely a szintén szláv eredetű Túr folyónévnek az ősszláv -ьcь kicsinyítőképzős származéka (ŠMILAUER 1970: 28–9), azaz a helynév a ’Kis-Túr’ szemantikaitartalmat fejezi ki (ld. még Sz. 283, 522). A településnév másodlagosan,metonimikus névátvitellel keletkezett. Néhány adatban az r és a c között o bontóhangjelenik meg.Verbõc 1. ’Ugocsa vm. ÉNy-i részén lévő patak, Szőlős környékén ered, Feketepatak,Salánk és Verbőc határában említik’ 1295 (ÁÚO. 5: 136, Károlyi 1:23, Ortvay, Vízr. 2: 413, Sz. 345 [itt Werbeuch alakban], L1 [itt az 1295/1812-es120
- Page 2 and 3:
HELYNÉVTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 2.
- Page 4 and 5:
Helynévtörténeti tanulmányok2.S
- Page 6:
TartalomElőszó...................
- Page 9 and 10:
Előszópatrocíniumi településne
- Page 11 and 12:
Rácz Anitaközelített a témához
- Page 13 and 14:
Rácz Anita193-205), melynek során
- Page 15 and 16:
Rácz AnitaA variánsokban előford
- Page 17 and 18:
Rácz Anitaért ne lenne elképzelh
- Page 19 and 20:
Rácz Anitajelenség mennyire tekin
- Page 21 and 22:
Rácz AnitaA névtípus kialakulás
- Page 23 and 24:
Rácz AnitaLAJOS etimológiái szer
- Page 25 and 26:
Rácz Anitatörzsnévi eredetű tel
- Page 27 and 28:
Rácz AnitaMarcal, a Rába, a Rábc
- Page 29 and 30:
Rácz AnitaBENKŐ LORÁND (2003), N
- Page 32 and 33:
Tóth ValériaA templomcímből ala
- Page 34 and 35:
A templomcímből alakult települ
- Page 36 and 37:
A templomcímből alakult települ
- Page 38 and 39:
A templomcímből alakult települ
- Page 40 and 41:
A templomcímből alakult települ
- Page 42 and 43:
A templomcímből alakult települ
- Page 44 and 45:
A templomcímből alakult települ
- Page 46 and 47:
A templomcímből alakult települ
- Page 48 and 49:
Bölcskei AndreaA spontán keletkez
- Page 50 and 51:
A spontán keletkezésű települé
- Page 52 and 53:
A spontán keletkezésű települé
- Page 54 and 55:
A spontán keletkezésű települé
- Page 56 and 57:
A spontán keletkezésű települé
- Page 58 and 59:
A spontán keletkezésű települé
- Page 60 and 61:
A spontán keletkezésű települé
- Page 62 and 63:
A spontán keletkezésű települé
- Page 64 and 65:
A spontán keletkezésű települé
- Page 66 and 67:
A spontán keletkezésű települé
- Page 68 and 69:
Hoffmann IstvánA Tihanyi alapító
- Page 70 and 71: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 72 and 73: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 74 and 75: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 76 and 77: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 78 and 79: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 80 and 81: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 82 and 83: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 84 and 85: Zelliger ErzsébetA Tihanyi alapít
- Page 86 and 87: A Tihanyi alapítólevél u[gr]in b
- Page 88 and 89: Póczos RitaAz Árpád-kori Borsod
- Page 90 and 91: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 92 and 93: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 94 and 95: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 96 and 97: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 98 and 99: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 100 and 101: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 102 and 103: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 104 and 105: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 106: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 109 and 110: Kocán Bélaamely a HOFFMANN ISTVÁ
- Page 111 and 112: Kocán Béla44, 38, L16), 1865 (P.
- Page 113 and 114: Kocán Béla1351 (DL. 38161, ComMar
- Page 115 and 116: Kocán Béla393). Az Ilonok egy szl
- Page 117 and 118: Kocán BélaPusztinca vize ’Szől
- Page 119: Kocán Bélabi adatai elmagyarosodo
- Page 123 and 124: Kocán Bélaa), [1750] (ComMarmUg.
- Page 125 and 126: Kocán BélaK10 = Nagycsongova kata
- Page 127 and 128: Kocán BélaLipszky, Rep. = LIPSZKY
- Page 129 and 130: OOOOKocán BélaBeberkePasoncaAtakS
- Page 131 and 132: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 133 and 134: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 135 and 136: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 137 and 138: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 139 and 140: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 141 and 142: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 143 and 144: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 145 and 146: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 147 and 148: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 149 and 150: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 151 and 152: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 153 and 154: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 155 and 156: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 157 and 158: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 160 and 161: Reszegi KatalinKét hegyvonulat Ár
- Page 162 and 163: Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 164 and 165: Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 166 and 167: Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 168 and 169: Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 170 and 171:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 172 and 173:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 174 and 175:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 176 and 177:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 178 and 179:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 180 and 181:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 182 and 183:
Bíró FerencHelynevek a Heves Megy
- Page 184 and 185:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 186 and 187:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 188 and 189:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 190 and 191:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 192 and 193:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 194:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 197 and 198:
Kenyhercz Róbertpád-kori Magyaror
- Page 199 and 200:
Kenyhercz Róbertvannak kitéve, am
- Page 201 and 202:
Kenyhercz Róbertómagyar korban k
- Page 203 and 204:
Kenyhercz Róbertst-/szt- (5): 1329
- Page 205 and 206:
Kenyhercz Róbertrészt ez az egyet
- Page 207 and 208:
Kenyhercz Róbertmiért csak s, sz
- Page 209 and 210:
Bárth M. JánosA helynévgyűjtem
- Page 211 and 212:
Bárth M. Jánosaz ugyancsak sűrű
- Page 213 and 214:
Bárth M. JánosA 4. ábrán az „
- Page 215 and 216:
Bárth M. Jánoslattal talán bizto
- Page 217 and 218:
Bárth M. János8. ábra. A kútnev
- Page 220 and 221:
Mikesy GáborA „Földrajzinév-t
- Page 222 and 223:
A „Földrajzinév-tár”-rólbiz
- Page 224 and 225:
A „Földrajzinév-tár”-rólA
- Page 226:
A mű elektronikus változatára a