Kocán BélaUgocsa megye korai ómagyar kori szláv eredetű helyneveiKutatásaim középpontjában a történelmi Magyarország legkisebb vármegyéjénekhelynévkincse áll. E névanyagnak a forrásokban fellelhető legkorábbi adatoktólegészen napjainkig történő feldolgozását végzem. Az összegyűjtött helynévanyagottörténeti-etimológiai szótár formájában szerkesztem meg, a DebreceniEgyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének helynévkutató munkacsoportjaáltal kidolgozott alapelvek szerint. Eddigi munkámban elsősorban Ugocsa vármegyekorai ómagyar kori helyneveivel foglalkoztam, e névanyag alapján kíséreltemmeg felülvizsgálni az eddigi történettudományi és nyelvtudományi kutatásokonalapuló nézeteket e terület múltjával kapcsolatosan. 1 Jelen dolgozatombana vizsgált korpusz korai ómagyar kori szláv eredetű helyneveit veszemszámba azzal a céllal, hogy minél pontosabb képet nyújthassak e névátvételekről,amelyeken eddig is mérvadó — esetenként ellentmondásos véleményektőlsem mentes — település- és népiségtörténeti következtetések alapultak. Reményeimszerint e névtörténeti-etimológiai vizsgálatok hozzájárulhatnak a kérdésesterület Árpád-kori etnikai képének a pontosításához.Az itt közreadott helynévszótárban azokat a neveket mutatom be, amelyekeredete a szlávból magyarázható, és 1350 előtt feltűnnek a forrásokban, ám ezekkontinuitását — ha van rájuk adat — a lehető legteljesebb adatolással igyekeztemnapjainkig végigkövetni. A szócikkek szerkesztése és felépítése követi aMagyar Névarchívum Kiadványainak alapelveit (vö. HA. 1., <strong>2.</strong>, KMHsz. 1.stb.), néhol azonban minimális módosításokat alkalmaztam. A szócikkek háromszerkezeti egységből épülnek fel: 1) a köznyelvi alakban megadott címszót ahelynév lokalizálása követi, 2) a nyelvi adatoknak a betűhív, forráshoz kapcsoltközlése azonban a fenti módszertől némileg eltérő szerkesztés alkalmazását tetteszükségessé: a névkincs viszonylagos bősége és a könnyebb kezelhetőségugyanis megkívánta, hogy minden évszám után feltüntessem az aktuális forrásjelzetet,3) ezt követi az etimológiákat, valamint a név- és nyelvtörténeti elemzéstbemutató rész (ehhez TÓTH VALÉRIA szótárát tekintettem mintának: 2001),1 „Az Árpád-kori Ugocsa vármegye helyneveinek nyelvi rétegei” című előadásom a VI. NemzetköziHungarológiai Kongresszus „Névtörténet — magyarságtörténet” szimpóziumán hangzott el, ésmegjelenés alatt áll.107
Kocán Bélaamely a HOFFMANN ISTVÁN által kidolgozott leírási keret fogalmi apparátusánalapszik (1993).Adattáram alapjául SZABÓ ISTVÁN „Ugocsa megye” című monográfiája szolgált(ezt a továbbiakban Sz.-szel jelölöm). Az itt fellelhető helynévanyagotazonban számos értékes forráskiadvány anyagával gyarapítottam, sőt jelentősmennyiségű kéziratos levéltári anyagot is felhasználtam.A szótári részt az Ugocsa vármegye korai ómagyar korból adatolható településneveit,valamint az ebből az időszakból való teljes szláv eredetű helynévkincsétfeltüntető térképmelléklet követi, amelyet SZABÓ ISTVÁN térképe (Sz. IV.sz. melléklet) alapján készítettem.Atak ~ Aták 1. ’Feketepatak határában említett tó’ 1295 (ÁÚO. 5: 136, Sz.345, Ortvay, Vízr. 1: 97, Károlyi 1: 23 [itt Ataak], L1 [itt az 1295/1812-es átiratbanAtthaak szerepel]): Ataab [ƒ: Ataak], lac. <strong>2.</strong> ’Salánk ÉNy-i határában említettpatak’ 1414 (Sz. 465), [1411–15] (Zs. 3: 1481), 1551 (Sz. 465): Athaagh, fl.,1414 (Sz. 465, Károlyi 2: 13, Zs. 4: 1948), 1551 (Sz. 465): Athak, fl., 1819–69(Kat2): Atok P., 1872–84 (Kat3): Attak, fl.Szláv eredetű helynév. KNIEZSA szerint a szláv otok ’sziget’ szóból alakult,amely tulajdonképpen ’körülfolyás’ értelmű (Sz. 465). 2 A helynévnek nincs határozottkorjelző értéke, legfeljebb az, hogy nyíltabbá vált, ami esetleg magyarnévhasználókra utal. A 15. sz. elejétől a 19. sz. végéig folyóvíz megjelölésére isszolgált a név, emellett a 17. sz. második felétől a 19. sz. végéig földrajzi köznéviutótaggal összekapcsolva birtokos jelzős szerkezetben erdőnévként (1669:Atak erdeje, Sz. 465) is feltűnik.Beberke 1. ’a Borzsova bal oldali mellékága a vm. É-i részén, Rákóc,Rakasz, Alsósárad, Ölyves, Komját és Feketepatak határában említik’ 1295(ÁÚO. 5: 136, Károlyi 1: 22, Ortvay, Vízr. 1: 116, Sz. 344), 1295/1812 (L1),1434 (DL. 70874, Sz. 399), 1500 k. (Sz. 399), 1551 (Sz. 399), 1570 (Sz. 460),1603 (Sz. 460), 1667 (Sz. 460), 1879 (Sz. 460): Beberke, fl., 1390 (Sz. 426, Zs.1: 1554): Buberke, 1359 (DL. 70637), 1359 (A. 7: 536), 1359/1365 (DL. 38175),1359/1571 (DL. 38584): Buburke, fl., 1782–85 (Kat1), 1819–69 (Kat2), 1864(L15), 1865 (K2, K12): Berberka. <strong>2.</strong> ’Alsósárad határában említett földterület’1865 (L2, K2): Berberka.Szláv eredetű helynév, KNIEZSA ISTVÁN szerint a szláv bebrъka < bebrъ ~bobrъ ’hód’ szó származéka (Sz. 344). Az alapszóval számos szláv nyelvbenalakultak helynévi származékok, pl. ukr. Бoбpик hn., or. Бoбpин hn. stb. (vö.ŠMILAUER 1970: 37). KISS LAJOS szerint tulajdonképpeni jelentése ’hódos’2 SZABÓ ISTVÁN Ugocsa vármegye monográfiájában az egyes helyneveket KNIEZSA ISTVÁN névfejtéseialapján rá történő hivatkozással magyarázza (Sz. XI). Ezeket az etimológiákat azonbanKNIEZSA másutt nem publikálta.108
- Page 2 and 3:
HELYNÉVTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 2.
- Page 4 and 5:
Helynévtörténeti tanulmányok2.S
- Page 6:
TartalomElőszó...................
- Page 9 and 10:
Előszópatrocíniumi településne
- Page 11 and 12:
Rácz Anitaközelített a témához
- Page 13 and 14:
Rácz Anita193-205), melynek során
- Page 15 and 16:
Rácz AnitaA variánsokban előford
- Page 17 and 18:
Rácz Anitaért ne lenne elképzelh
- Page 19 and 20:
Rácz Anitajelenség mennyire tekin
- Page 21 and 22:
Rácz AnitaA névtípus kialakulás
- Page 23 and 24:
Rácz AnitaLAJOS etimológiái szer
- Page 25 and 26:
Rácz Anitatörzsnévi eredetű tel
- Page 27 and 28:
Rácz AnitaMarcal, a Rába, a Rábc
- Page 29 and 30:
Rácz AnitaBENKŐ LORÁND (2003), N
- Page 32 and 33:
Tóth ValériaA templomcímből ala
- Page 34 and 35:
A templomcímből alakult települ
- Page 36 and 37:
A templomcímből alakult települ
- Page 38 and 39:
A templomcímből alakult települ
- Page 40 and 41:
A templomcímből alakult települ
- Page 42 and 43:
A templomcímből alakult települ
- Page 44 and 45:
A templomcímből alakult települ
- Page 46 and 47:
A templomcímből alakult települ
- Page 48 and 49:
Bölcskei AndreaA spontán keletkez
- Page 50 and 51:
A spontán keletkezésű települé
- Page 52 and 53:
A spontán keletkezésű települé
- Page 54 and 55:
A spontán keletkezésű települé
- Page 56 and 57: A spontán keletkezésű települé
- Page 58 and 59: A spontán keletkezésű települé
- Page 60 and 61: A spontán keletkezésű települé
- Page 62 and 63: A spontán keletkezésű települé
- Page 64 and 65: A spontán keletkezésű települé
- Page 66 and 67: A spontán keletkezésű települé
- Page 68 and 69: Hoffmann IstvánA Tihanyi alapító
- Page 70 and 71: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 72 and 73: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 74 and 75: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 76 and 77: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 78 and 79: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 80 and 81: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 82 and 83: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 84 and 85: Zelliger ErzsébetA Tihanyi alapít
- Page 86 and 87: A Tihanyi alapítólevél u[gr]in b
- Page 88 and 89: Póczos RitaAz Árpád-kori Borsod
- Page 90 and 91: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 92 and 93: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 94 and 95: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 96 and 97: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 98 and 99: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 100 and 101: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 102 and 103: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 104 and 105: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 106: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 111 and 112: Kocán Béla44, 38, L16), 1865 (P.
- Page 113 and 114: Kocán Béla1351 (DL. 38161, ComMar
- Page 115 and 116: Kocán Béla393). Az Ilonok egy szl
- Page 117 and 118: Kocán BélaPusztinca vize ’Szől
- Page 119 and 120: Kocán Bélabi adatai elmagyarosodo
- Page 121 and 122: Kocán BélaThwrcz, poss., 1478 (Z.
- Page 123 and 124: Kocán Bélaa), [1750] (ComMarmUg.
- Page 125 and 126: Kocán BélaK10 = Nagycsongova kata
- Page 127 and 128: Kocán BélaLipszky, Rep. = LIPSZKY
- Page 129 and 130: OOOOKocán BélaBeberkePasoncaAtakS
- Page 131 and 132: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 133 and 134: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 135 and 136: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 137 and 138: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 139 and 140: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 141 and 142: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 143 and 144: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 145 and 146: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 147 and 148: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 149 and 150: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 151 and 152: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 153 and 154: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 155 and 156: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 157 and 158:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 160 and 161:
Reszegi KatalinKét hegyvonulat Ár
- Page 162 and 163:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 164 and 165:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 166 and 167:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 168 and 169:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 170 and 171:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 172 and 173:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 174 and 175:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 176 and 177:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 178 and 179:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 180 and 181:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 182 and 183:
Bíró FerencHelynevek a Heves Megy
- Page 184 and 185:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 186 and 187:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 188 and 189:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 190 and 191:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 192 and 193:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 194:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 197 and 198:
Kenyhercz Róbertpád-kori Magyaror
- Page 199 and 200:
Kenyhercz Róbertvannak kitéve, am
- Page 201 and 202:
Kenyhercz Róbertómagyar korban k
- Page 203 and 204:
Kenyhercz Róbertst-/szt- (5): 1329
- Page 205 and 206:
Kenyhercz Róbertrészt ez az egyet
- Page 207 and 208:
Kenyhercz Róbertmiért csak s, sz
- Page 209 and 210:
Bárth M. JánosA helynévgyűjtem
- Page 211 and 212:
Bárth M. Jánosaz ugyancsak sűrű
- Page 213 and 214:
Bárth M. JánosA 4. ábrán az „
- Page 215 and 216:
Bárth M. Jánoslattal talán bizto
- Page 217 and 218:
Bárth M. János8. ábra. A kútnev
- Page 220 and 221:
Mikesy GáborA „Földrajzinév-t
- Page 222 and 223:
A „Földrajzinév-tár”-rólbiz
- Page 224 and 225:
A „Földrajzinév-tár”-rólA
- Page 226:
A mű elektronikus változatára a