Helynévtörténeti tanulmányok 2. - MEK

Póczos Rita104IrodalomBÁRCZI GÉZA (1966), A magyar nyelv életrajza. Bp.BENKŐ LORÁND (1948), A székelyföldi szláv eredetű víznevek kérdéséhez. MNy.44: 95–101.BMFN. = Baranya megye földrajzi nevei I–II. Szerk. PESTI JÁNOS. Pécs, 1982.CHRISTOPH, ERNST MICHAEL–EICHLER, ERNST–HENGST, KARLHEINZ–ŠRÁMEK,RUDOLF (1984), Sprachkontakt im Wortschatz. Leipzig.FNESz. = KISS LAJOS, Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. Negyedik, bővítettés javított kiadás. Bp., 1988.GYÖRFFY GYÖRGY (1963), Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Bp.HOFFMANN ISTVÁN (1993), Helynevek nyelvi elemzése. Debrecen.KMHsz. = Korai magyar helynévszótár 1000–1350. 1. Abaúj–Csongrád vármegye.Szerk. HOFFMANN ISTVÁN. Debrecen, 2005.KNIEZSA ISTVÁN (1938), Magyarország népei a XI-ik században. In: EmlékkönyvSzent István király halálának kilencszázadik évfordulóján I–II. Szerk. SERÉDIJUSZTINIÁN. Bp. II, 365–472.KNIEZSA ISTVÁN (1944), A párhuzamos helynévadás. Egy fejezet a településtörténetmódszertanából. Bp.KNIEZSA ISTVÁN (1948), A székelyföldi szláv eredetű víznevek kérdéséhez. MNy.44: 101–5.KNIEZSA ISTVÁN (1960), A szlovák helységnévtípusok kronológiája. In: Névtudományivizsgálatok. Szerk. PAIS DEZSŐ–MIKESY SÁNDOR. Bp. 19–26.KRISTÓ GYULA (2001), Magyarország népei Szent István korában. Századok 134: 3–44.KRISTÓ GYULA (2003), Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Bp.MELICH JÁNOS (1925–1929), A honfoglaláskori Magyarország. Bp.MEZŐ ANDRÁS (1982), A magyar hivatalos helységnévadás. Bp.MOÓR ELEMÉR (1936), Westungarn im Mittelalter im Spiegel der Ortsnamen. Szeged.PÓCZOS RITA (2001), Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveineknyelvészeti elemzése. Debrecen.PÓCZOS RITA (2002), Deutsch-ungarische Sprachkontakte in Flurnamen. NamenkundlichesKolloquium der Gesellschaft für Namenkunde. Leipzig, 2002. december12.PÓCZOS RITA (2005), Nyelvtörténeti szempontok az Árpád-kori etnikai vizsgálatokban.NÉ. 27: 136–43.PÓCZOS RITA (2006), Jövevénynév, jövevényszó. Elhangzott a VI. Nemzetközi HungarológiaiKongresszus „Névtörténet — magyarságtörténet” szimpóziumában.Debrecen, 2006. augusztus 23–26. Megjelenés alatt.ŠMILAUER, VLADIMIR (1970), Příručka slovanské toponopmastiky. Handbuch derslawischen Toponomastik. Praha.