Az Árpád-kori Borsod vármegye lakosságának nyelvi-etnikai összetételéhezzonytalan: talán Polká-nak olvasandó (1334: Polka). Egyedül ezt az egy formátnem tudjuk biztosan magyar névadási tevékenységhez kötni.Mindezekkel szemben az észak-borsodi településnevek között több olyanszláv eredetre visszavezethető helynév is van, amelynek első előfordulása aXIV. század első felére esik: 55 névből 6 biztosan ide sorolható, ezek Dövény(1325: Dewen), a Bódva melletti Kazinc (1323: Kazinch), Berente (1322/1323:Berenthe), Garadna (1303/1352//1450: Garadna), Horsó (1323: Hurusou),Omány (1301/1378: Wman), és néhány további névvel kapcsolatban magyar ésszláv származtatás egyaránt felvethető, pl. Arló (1327: Orl), Irota (1320: Irata),Galvács (1332–5/PR: Kaloach), Bábony (1325/1347: Babun), Boroszló (1325/1347: Babun), Domonyó (1325: Domonow). Ez utóbbiak között vannak olyanok,amelyek vélhetően metonimikusan, puszta személyneves névadással jöttek létreúgy, hogy a névadás alapja szláv személynév. Ez — mint fentebb említettem —a magyar–szláv érintkezésnek csak nagyon közvetett, esetleges bizonyítéka lehet.A Varbó (1303/1352//1450: Warbo) településnevet szintén metonimikusnévadással hozták létre magyar névadók, az alapjául szolgáló szláv eredetű víznéva szintén ebben a korban megjelenő Varbó pataka (1303/1352//1450: Warbopathaka)víznév előtagja lehetett. (Ebben az esetben elvileg elképzelhető afordított irányú névadás is: az elsődleges Varbó településnévről kapta a nevét ahatárában folyó patak.) Nem zárható ki, hogy e korszak nevei közül más is idetartozhat,pl. a Horsó (1323: Hurusou, vö. szlk., cseh hruška ’körte’, ŠMILAUER1970: 73) magyarázata szintén utalhat víznévi áttételre. A korszak településnévanyagánakjelentős hányada egyértelműen magyar névadással jött létre: Alborsod(1332–5/PR: Alborsod), Alsóarnót (1325/1347: Alsoarnolth), Apátfalva(1330/1771: villa Abbatis), Arló (1332–5/PR: Orl), Nagyarl (1301/1378: Nagor),Kisarl (1323: Kysorl) és Olaszarl (1301/1352: Olosorl), Bolyok (1320>1435: Bolk), Csanyik (1313: Chenyh), Csernej (1323: Cherney), Diósgyőr (1304:Gyous Geur), Felzsolca (1317: Felsolcha), Jenke ([1320 k.]: Junce), Jétyőfő([1317–42]>XVI.: Jeteofü), Kálló (1317: Carlou), Kápolna ([1317–42]>XVI.:Kapolna), Kisfalud (1327>1354: Kysfalud), Kiszsolca (1332–5/PR: Minori Zolcha),Külsővámos (1320/1358: Vamus exterior), a Sajó melletti Lád (1349:Lad), Lőrincfölde (1329/1406: Leurenthfelde), Meszes (1317: Mezes), Nádasd(1327: Nadasd), Nagyzsolca (1332–5/PR: Nogsoltha), Barátinyárád (1323: Barathynarag),Nyomár (1329/1406: Nomar), Pálfalva (1320/1358: Paulfolua), Paprétje (1313/1339: Poprethe), Petri (1317: Petri), Senye ([1312 k.]: Sene), Simókfölde(1323/1470: Symokfelde), Sinkó (1301/1378: Sinko), Szendrő (1312: Zundreu),Szentmárton (1331: Zenthmartun), Sziget (1325/1347: Zyked), Szirma(1343: Scirma), Várad (1332–5/PR: Warad), Várkond (1332–5/PR: Warkundi)és Kisvárkony (1345: Kysvarkun).Ha a korszak mikroneveit vesszük szemügyre, merőben más képet kapunk. Avármegye északi részének nevei ugyanis — éppúgy, mint a déliek — kizárólag101
Póczos Ritamagyar nyelvi elemekből jöttek létre: Balajt pataka (1332: Boluhthpataka), Békás-tó(1315/1339: Begas tow), Csókás (1303/1352//1450: Chokas) és Csókáskő(1315/1339: Chokasku), Földvár (1334: Feldwar), Kalpi-bérc (1301/1378:Kalpi berch), Kék-mező (1325/1347: Kekmezeu), Kis-Galya (1325/1347: Kysgala),Köves út (1325/1347: Kuueswth), Kuna (1303/1352//1450: Kwna), illetveKuna pataka (1303/1352//1450: Kwnapathaka), Lázár-haraszt-bérc (1301/1378:Lazarharast Berch), Mély-patak-fő (1303/1352//1450: Melpothokfew), Mélyvölgy(1325/1347: Meluewlg), Mész (1303/1352//1450: Meez), Nagy-Galya(1325/1347: Noggala), Nagyút (1301/1378: Nogwtch), Nyíres (1325/1347: Nyres),Poklos-telek (1325/1347: Puklustheluk), Rakottyás (1315/1339: Rakatyas),Szinva pataka (1303/1352//1450: Zynopathaka), Sztan-fő (1315/1339: Stanfeu),Zakariás pataka (1315/1339: Zachariaspothoka). Egyetlen kivételként említhetjüka Gony nevet (1325/1427/1470: Gon), melynek helye, olvasata, eredete egyarántbizonytalan.6. A fentieket összegezve a következőket állapíthatjuk meg Borsod vármegyekorai ómagyar kori etnikai összetételéről.6.1. A vizsgált évszázadokban végig jelentékeny különbség mutatkozik a vármegyeészaki és déli területei között. Mindkét régióban a magyar lakosság dominanciájáralehet következtetni a helynevekből, a vármegye északi felében viszontnagyobb tömegű szlávság is élhetett. Ennek a területnek a szláv előzményrevisszavezethető névanyaga (legalábbis részben) vélhetően a vizsgált kornálrégebbi időszakokból öröklődött át. Ez a feltevés két bizonyítékkal támaszthatóalá: egyrészt már a legkorábban kimutatható szláv eredetű nevek hangalakján,morfológiai szerkezetén is megfigyelhetők olyan jegyek (pl. hangtörténeti változások,magyar földrajzi köznévvel történő kiegészülés), melyek bizonyosan magyarnévhasználói tevékenység nyomai, másrészt pedig időben előre haladvaegyre kisebb a szláv eredetű nevek aránya az újonnan megjelenő nevek között(vö. 6.3.). A megye északi részének népességére vonatkozóan ebből a két ténybőlaz alábbiakra következtethetünk: 1. az okleveles kor előtti időkben ezen a vidékenbizonyára jelentős számban éltek szlávok, <strong>2.</strong> a vizsgált korszakban a szlávokjelenléte egyértelműen nem bizonyítható (igaz, nem is zárható ki), 3. magyarokonés szlávokon kívül más népcsoportok megjelenésére a helynevek nemutalnak, 4. ebben a korszakban nem látszik biztosan újabb betelepülő szlávságnyoma sem (még a tatárjárást követő időszakban sem).A vármegye déli részén szláv lakossággal még kevésbé számolhatunk: csupána vármegye déli szélein jelenik meg a vizsgált korszak elején néhány szlávés magyar eredetre egyaránt visszavezethető településnév.6.<strong>2.</strong> Az aktuális névhasználók etnikai hovatartozását (a mai névanyag tanúságaszerint) a településneveknél és nagyobb vizek neveinél pontosabban tükrözi amikronévhasználat. Ezeknek a neveknek az együttes tanulmányozása is a fenti102
- Page 2 and 3:
HELYNÉVTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 2.
- Page 4 and 5:
Helynévtörténeti tanulmányok2.S
- Page 6:
TartalomElőszó...................
- Page 9 and 10:
Előszópatrocíniumi településne
- Page 11 and 12:
Rácz Anitaközelített a témához
- Page 13 and 14:
Rácz Anita193-205), melynek során
- Page 15 and 16:
Rácz AnitaA variánsokban előford
- Page 17 and 18:
Rácz Anitaért ne lenne elképzelh
- Page 19 and 20:
Rácz Anitajelenség mennyire tekin
- Page 21 and 22:
Rácz AnitaA névtípus kialakulás
- Page 23 and 24:
Rácz AnitaLAJOS etimológiái szer
- Page 25 and 26:
Rácz Anitatörzsnévi eredetű tel
- Page 27 and 28:
Rácz AnitaMarcal, a Rába, a Rábc
- Page 29 and 30:
Rácz AnitaBENKŐ LORÁND (2003), N
- Page 32 and 33:
Tóth ValériaA templomcímből ala
- Page 34 and 35:
A templomcímből alakult települ
- Page 36 and 37:
A templomcímből alakult települ
- Page 38 and 39:
A templomcímből alakult települ
- Page 40 and 41:
A templomcímből alakult települ
- Page 42 and 43:
A templomcímből alakult települ
- Page 44 and 45:
A templomcímből alakult települ
- Page 46 and 47:
A templomcímből alakult települ
- Page 48 and 49:
Bölcskei AndreaA spontán keletkez
- Page 50 and 51:
A spontán keletkezésű települé
- Page 52 and 53: A spontán keletkezésű települé
- Page 54 and 55: A spontán keletkezésű települé
- Page 56 and 57: A spontán keletkezésű települé
- Page 58 and 59: A spontán keletkezésű települé
- Page 60 and 61: A spontán keletkezésű települé
- Page 62 and 63: A spontán keletkezésű települé
- Page 64 and 65: A spontán keletkezésű települé
- Page 66 and 67: A spontán keletkezésű települé
- Page 68 and 69: Hoffmann IstvánA Tihanyi alapító
- Page 70 and 71: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 72 and 73: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 74 and 75: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 76 and 77: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 78 and 79: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 80 and 81: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 82 and 83: A Tihanyi alapítólevél három sz
- Page 84 and 85: Zelliger ErzsébetA Tihanyi alapít
- Page 86 and 87: A Tihanyi alapítólevél u[gr]in b
- Page 88 and 89: Póczos RitaAz Árpád-kori Borsod
- Page 90 and 91: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 92 and 93: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 94 and 95: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 96 and 97: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 98 and 99: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 100 and 101: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 104 and 105: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 106: Az Árpád-kori Borsod vármegye la
- Page 109 and 110: Kocán Bélaamely a HOFFMANN ISTVÁ
- Page 111 and 112: Kocán Béla44, 38, L16), 1865 (P.
- Page 113 and 114: Kocán Béla1351 (DL. 38161, ComMar
- Page 115 and 116: Kocán Béla393). Az Ilonok egy szl
- Page 117 and 118: Kocán BélaPusztinca vize ’Szől
- Page 119 and 120: Kocán Bélabi adatai elmagyarosodo
- Page 121 and 122: Kocán BélaThwrcz, poss., 1478 (Z.
- Page 123 and 124: Kocán Bélaa), [1750] (ComMarmUg.
- Page 125 and 126: Kocán BélaK10 = Nagycsongova kata
- Page 127 and 128: Kocán BélaLipszky, Rep. = LIPSZKY
- Page 129 and 130: OOOOKocán BélaBeberkePasoncaAtakS
- Page 131 and 132: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 133 and 134: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 135 and 136: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 137 and 138: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 139 and 140: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 141 and 142: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 143 and 144: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 145 and 146: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 147 and 148: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 149 and 150: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 151 and 152: Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 153 and 154:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 155 and 156:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 157 and 158:
Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Bal
- Page 160 and 161:
Reszegi KatalinKét hegyvonulat Ár
- Page 162 and 163:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 164 and 165:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 166 and 167:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 168 and 169:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 170 and 171:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 172 and 173:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 174 and 175:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 176 and 177:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 178 and 179:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 180 and 181:
Két hegyvonulat Árpád-kori név
- Page 182 and 183:
Bíró FerencHelynevek a Heves Megy
- Page 184 and 185:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 186 and 187:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 188 and 189:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 190 and 191:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 192 and 193:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 194:
Helynevek a Heves Megyei Levéltár
- Page 197 and 198:
Kenyhercz Róbertpád-kori Magyaror
- Page 199 and 200:
Kenyhercz Róbertvannak kitéve, am
- Page 201 and 202:
Kenyhercz Róbertómagyar korban k
- Page 203 and 204:
Kenyhercz Róbertst-/szt- (5): 1329
- Page 205 and 206:
Kenyhercz Róbertrészt ez az egyet
- Page 207 and 208:
Kenyhercz Róbertmiért csak s, sz
- Page 209 and 210:
Bárth M. JánosA helynévgyűjtem
- Page 211 and 212:
Bárth M. Jánosaz ugyancsak sűrű
- Page 213 and 214:
Bárth M. JánosA 4. ábrán az „
- Page 215 and 216:
Bárth M. Jánoslattal talán bizto
- Page 217 and 218:
Bárth M. János8. ábra. A kútnev
- Page 220 and 221:
Mikesy GáborA „Földrajzinév-t
- Page 222 and 223:
A „Földrajzinév-tár”-rólbiz
- Page 224 and 225:
A „Földrajzinév-tár”-rólA
- Page 226:
A mű elektronikus változatára a